„Ezek, amiket bejelentettünk, azért nem óriási összegek” - megkérdeztük Magyar Pétert arról, miből lesz pénz a Tisza Párt programjára

A Múzeumkertben tartották a március 15-i állami ünnepséget, amelynek részeként Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. Az esemény helyszínén sok szimpatizáns gyűlt össze, kokárdákkal, nemzeti színű szalagokkal és zászlókkal érkeztek az egyébként esős, borongós időben.

A helyszínen megjelent Puzsér Róbert, illetve több ellentüntető is. A Szeretlek Magyarország riporterének a publicista elmondta, miért tartotta fontosnak, hogy ott legyen az eseményen, és mire szeretné felhívni a figyelmet.

Emellett a Fidesz szimpatizánsaival is beszélgettünk, többek között arról, mit gondolnak az Orbán-család meggazdagodásáról.

A Szeretlek Magyarország riportja:

A kormányfő a Nemzeti Múzeum elé várta a híveit délelőtt, délután pedig Magyar Péter Tisza Pártja töltötte meg az Andrássy út körúton belüli szakaszát. Orbán Viktor a brüsszeli birodalomról beszélt, és a független sajtó, valamint a civil szervezetek munkatársait „áttelelő poloskáknak” nevezte, belengetve a húsvéti nagytakarítást. Ezzel szemben Magyar Péter, miután felsorolta Orbánék bűneit, gazdagodásukat, bejelentette, hogy független korrupcióellenes ügyészséget hoznának létre, és teljes vagyonelkobzást helyezett kilátásba a korrupciós cselekmények elkövetői számára. Segítséget kért a külhoni magyar állampolgároktól, és alternatív népszavazást hirdetett meg.

Mire volt elég a két beszéd, mire volt elég az ünnepi erődemonstráció? Erről kérdeztük Nagy Attila Tibor politikai elemzőt.

– Két beszédet hallottunk. A délelőtti lényegesen rövidebb volt, mint a délutáni, ennyi bizonyos.

– A kevesebb most több. Azt gondolom, hogy Orbán Viktor mostani beszéde hatásosabb, erőteljesebb volt, mint a tavalyi, Magyar Péternél is erőteljesebb volt. Azért gondolom, mert

mint Magyar Péter már megint terjengőssé vált beszéde. Ennyiben biztos, hogy sikeresebb volt a kormányfő beszéde, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezzel a Fidesz már biztosan megnyeri a jövő áprilisi választásokat. Arról nem beszélve, hogy lesz még két nagy ünnepi rendezvény és beszéd: október 23-a ebben az évben, és a választások előtt jövő március 15-e, tehát semmi sem veszett el. Végleg most senki sem aratott győzelmet. Annyi történt csak, hogy a miniszterelnöknek most sikerült hatásosabb, keményebb beszédet mondania.

– Ez a poloskázásról nekem Torgyán József ’96-os féregirtós beszéde jutott eszembe. Azt látom, hogy már most felrobbant az internet, tehát azért nagyon sokan, nagyon sokféleképpen magyarázzák. Sokan azt gondolják, hogy ez a fajta dehumanizálás egy szintlépés volt.

– Éppen ez a lényeg, hogy egy beszéd kiváltson hatásokat, véleményeket, ellenvéleményeket. Ezzel a miniszterelnök máris elérte, hogy a közvéleményben nagyobb érdeklődést kelthet a beszéde a következő napokban vagy akár hetekben, mint Magyar Péter mostani terjengős beszéde. Mondjuk az a felvetése, hogy a miniszterelnök és az országgyűlési képviselők fizetése csökkenjen, például egy figyelemreméltó felvetés volt, lehetett volna erre fókuszálni a beszédet, e köré csoportosítani a többi elemet, például Hatvanpusztára utalni, ami el is hangzott a beszédben egyébként.

– Egy hosszú részt szentelt az urizálásoknak.

– Igen, az urizálás, és ebből levezethető lett volna a követelés, hogy csökkentsük a hatalmon lévők fizetését. És akkor lehetett volna mondjuk erre építeni a beszéd fő vonulatát. Ehhez képest Magyar Péter beszéde nagyon sok mindent megfogott: fű, fa, virág, sok minden volt benne. Nagyon nehéz kihámozni belőle a lényeget. Orbán Viktor beszédéből lényegesen könnyebb volt.

Nekem például személy szerint nem tetszik a poloskázás, nem tetszik az, hogy az ellenfeleket poloskákhoz hasonlítjuk, ez nem jó, nem szép dolog, de kétségtelen, hogy hatásosabb, mint Magyar Péter hosszabb és bonyolultabb beszéde.

– Én azon gondolkozom, hogy ezzel a poloskázással mintha Orbán Viktor is csak megtartani tudná a szavazóbázisát, miközben a vele szemben álló szavazóbázist is összerántja egy ilyen szöveg. Tehát mindkét szavazóbázist csak még jobban harci tűzbe tudja hozni, de tud ez a dolog új szavazókat hozni?

– Új szavazókat a Fidesz nem az ünnepi beszédekkel szokott tipikusan megszerezni, hanem a választási osztogatással. Ez 15 év tapasztalata. Az orbáni beszédek – különösen, ha jól sikerülnek – a saját szavazók felrázására hivatottak, akik már eleve fideszesek, és itt azért van házi feladata a Fidesznek. Éppen a Medián mérte meg, hogy a Fidesz szavazóinak kisebb a hajlandósága elmenni a választásokra. Emiatt a biztos szavazók körében 9 százalékpont a különbség a Tisza javára, legalábbis a Medián szerint.

hogy akik azért alapvetően fideszesek, azok tényleg nagy számban menjenek el. A többi peremszavazót pedig inkább a választási osztogatással próbálják megnyerni. Természetesen hogy ez mennyire sikerül, az attól is függ majd, hogy a gazdaság helyzete 2025-ben hogyan alakul.

– Egyetért azzal a vélekedéssel, hogy egy év után Orbán Viktor pont ezekkel a gazdasági ígérgetésekkel átvette a közbeszéd tematizálását?

– Igen, mondhatjuk. Magyar Péter lendületet vesztett az ez év február 11-i Partizán-interjúban, és Orbán Viktor ügyes érzékkel Magyar Péter évértékelője után mondta el a saját beszédét, amelyben bejelentette a népszerű választási osztogatási lépéseit, és azóta valóban a miniszterelnök uralja alapvetően a közéletet.

– Értékelhetjük a közbeszéd-tematizálás visszavételi kísérletének Magyar Péter alternatív népszavazásról szóló bejelentését?

– Szerintem Magyar Péter hibázott, amikor Ukrajna EU-tagságát beletette ebbe a népszavazási kérdéssorba, ugyanis itt nem fog tudni győzni, Ez egy eleve vesztes pozíció. Éppen a Medián felmérése mutatta ki, hogy a magyarok többsége nem támogatja Ukrajna uniós tagságát.

Őszintén szólva nem értem, hogy a Tisza vezetése miért gondolta jó ötletnek ezt beletenni a kérdések közé.

– Volt még szó arról, hogy független korrupcióellenes ügyészséget akarnak létrehozni, ha megnyerik a választásokat.

– Jól hangzik a Korrupcióellenes Ügyészség felállítása, ezzel egyetértek. A tömegben úgy hallottam, hogy nagy tapsot is kapott, tehát ez egy elég népszerű ötlet. Úgyhogy

Hogy ez jogilag mennyire megvalósítható feles többséggel, abban már van kételyem, hiszen az ügyészség szervezeti rendjéről, illetve az ügyészség alapvető szabályairól szóló törvény, illetve jogi normák az Alaptörvénybe tartoznak, illetve sarkalatos törvények. Ebből adódóan ez kétharmados többséget igényel. Nehezen tudom elhinni, hogy a Tisza Párt képes lesz kétharmados többséget szerezni, bár a választási rendszerünk a győztest jutalmazza. De nyilván a jogi akadályok hangoztatása nem alkalmas egy ilyen ünnepi beszédhez.

– Beszéljünk a résztvevők számáról. Elárul-e ez egyáltalán valamit?

– Nehéz összehasonlítani, mert a múzeum előtti térség viszonylag szélesebb. A felvételekből úgy láttam, hogy a Kálvin térre is jutott még valamennyi ember. A miniszterelnök beszédén nem voltam személyesen jelen. A Tisza rendezvényén viszont igen, és azt tudom tanúsítani, hogy valóban az Oktogontól a Bajcsy-Zsilinszky útig terjedt a tömeg, viszont talán szűkösebb ez az út. Nem tudok igazságot tenni, hogy hol voltak többen, de ezt nem is értékelném túl.

Szerintem a Tisza biztosan nem vallott szégyent ma. Tisztességes létszámmal vonultak fel az emberek. De valóban nem érdemes túlértékelni, hiszen itt most a politika iránt aktívabb emberek jöttek el, de a szavazást nagyobb részben azok döntik el, akik nem naponta öt-hat órán keresztül foglalkoznak a politikával.

– Mit gondol, milyen lépésekkel tudná átvenni, vagy újra átvenni a kezdeményezést Magyar Péter? Illetve folytatódhat-e Orbán Viktorék kommunikációs offenzívája annak érdekében, hogy nyeregben maradjanak?

– Folytatódhat a kommunikációs offenzíva, megpróbálják fenntartani a közbeszéd feletti uralmat. Magyar Péternek most egy olyan témát kellene találnia, amely ténylegesen az emberek mindennapjait érinti, és nem olyan ügyekben próbálkozni, ahol a kormány könnyen megverheti. A kegyelmi ügy például egy szerencsés véletlen volt számára, amelyet jól kihasznált. De nem tudhatjuk, lesz-e még hasonló ügy, amely ekkora politikai hullámokat vethet.

– Kell egy újabb kegyelmi ügy ahhoz, hogy kibillenjen Orbán pozíciójából?

– Én úgy is fogalmazhatnék, hogy egy „kegyelmi ügy 2.0” jót tenne a Tisza Párt esélyeinek.

Az Andrássy útra hirdette meg március 15-i rendezvényét a Tisza Párt. Az eseményre rengetegen látogattak ki, a tömeg a Bajcsy-Zsilinszky úttól egészen az Oktogonig állt. A rendezvényen beszédet mondott Nagy Ervin, Ruszin-Szendi Romulusz, Bódis Kriszta és a párt elnöke, Magyar Péter is.

A Szeretlek Magyarország riportere többek között arról kérdezte a Tisza Párt szimpatizánsait, tartanak-e attól, hogy Orbán Viktor bejelentései (áfavisszatérítés, anyák szja-mentessége, árrésstop) miatt megtörik a Tisza lendülete, de reagáltak a miniszterelnök poloskázására is, és a Ruszin-Szendi Romolusz ról szóló hírekre is.

Videónkban Magyar Péter is megszólalt. A Tisza Párt elnöke elárulta, mit értett beszédében azalatt, hogy a Magyarországnak szüksége van a külhoni magyarok segítségére, és reagált arra is, hogy egy elemző szerint hiba volt belerakni a népszavazásukba az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló kérdést.

A Szeretlek Magyarország riportja:

Magyar Péter a „nemzet hangja” néven 12+1 kérdésről szóló „népszavazást” hirdetett meg március 15-én, amelyben minden 16 év feletti magyar elmondhatja, hogy milyen országot szeretne az Orbán-rendszer után. A nem hivatalos népszavazáson olyan kérdésekre várnak választ, hogy Magyarország tagja maradjon-e az Euórpai Uniónak és a NATO-nak, csökkentsék-e felére a parlamenti képviselők fizetését, legyen-e az egészséges élelmiszerek áfakulcsa 5%, az szja pedig 9%, vagy például visszajöjjön-e a kata? Pluszkérdésként rákérdeznek arra is, amire a Fidesz legújabb nemzeti konzultációja, hogy Ukrajna tagja legyen-e az EU-nak.

Magyar Pétert erről a kezdeményezésről kérdeztük ünnepi beszéde után, de szóba került a határon túli magyaroknak küldött üzenete, valamint az új korrupcióellenes ügyészség ígérete is, ami szintén március 15-én hangzott el.

– A független korrupcióellenes ügyészség létrehozása egy kreatív módja esetleg, hogy megkerüljék a Polt Péter-féle ügyészséget, ha nem lesz meg a kétharmad?

– Az új ügyészséghez is kétharmad kell.

– És meglesz a kétharmad?

– Az a cél.

– A beszédében a külhoni magyarokhoz is szólt. Azt kérte tőlük, hogy segítsenek. De mennyi esély van erre, hiszen eddig 90 százalékuk a Fideszre szavazott.

– Már rég nincs ez így. Nyilván azóta nem volt választás, de ebben a 150-200 ezres tömegben rengeteg délvidéki és erdélyi honfitársunk odajött hozzám, Csantavérről, Szabadkáról, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, még székelyek is voltak. Kaptam egy székely zászlót.

Erre szeretném felhívni a figyelmet, és ezért el is fogok menni Erdélybe, Székelyföldre, a Partiumba, Délvidékre, és még egyszer Felvidékre is, hogy beszélgessünk a dolgainkról, a valóságról, nézzünk egymás szemébe. Mi soha nem tettünk semmilyen dehonesztáló megjegyzést, soha nem mondtuk azt, hogy elvennénk bármit is a külhoni magyar testvéreinktől, sőt támogatjuk őket mindenben. Annyit mondunk, hogy amit ők megkapnak, például az óvodatámogatást, azt a magyaroknak is meg kell kapniuk.

Amit Orbán Viktor most tesz, az nem jó a külhoni magyar testvéreinknek, mert egy óriási árkot ás az anyaországiak és a külhoniak között. Mi ezt az árkot is szeretnénk betemetni.

– Az ön által bejelentett szavazásban szerepel Ukrajna uniós csatlakozása is. Ez a szavazás gyorsabban lebonyolítható, mint Orbán Viktoré, ebben biztosan be tudják előzni őket. Mennyiben kívánnak támaszkodni a válaszokra?

– A szavazás március 24-én kezdődik majd és április 11-ig tart. Személyesen és online is lehet majd szavazni. Mi ott leszünk minden településen, igyekszünk minden választókörzetbe eljutni. Óriási feladat lesz ez a Tisza-szigeteknek és a sok ezer önkéntesünknek. Ez egy óriási logisztikai és politikai feladat, de egy óriási lehetőség is az országnak. Számunkra az a fontos, hogy az emberek életét valóban érintő, befolyásoló kérdésekben, anyagiakban és nem anyagiakban egyaránt meg tudjuk kérdezni az embereket, és erre tudjon a következő kormány - mintegy felhatalmazást kapva - támaszkodni.

Hát nosza, rajta, mi megkérdezzük a valós kérdések mellett az embereket erről is.

– Mi lesz a garanciája annak, hogy a szavazás hiteles lesz? Lesz valamilyen egyedi azonosítás, ami kizárja azt, hogy valaki többször szavazzon?

– Persze lesz ilyen, csak személyi igazolvánnyal vagy videós azonosítással lehet majd szavazni. Annyi a különbség, hogy mi 16 éves kortól várjuk a magyar embereket, és nem 18 év a korhatár.

– Nagy Attila Tibor politikai elemző úgy látja, hogy az Ukrajnáról szóló kérdést hiba volt belerakni a szavazásba, mert a Medián felmérése szerint az emberek többsége Magyarországon nem támogatja Ukrajna csatlakozását, és ez esetleg visszaüthet a TISZA Pártra.

– Miért lenne ez hiba?

Miért? Azt tudjuk, hogy a 9 százalékos SZJA-t elfogadják az emberek vagy nem? Nem biztos. Tudjuk, hogy mit mondanak Magyarország uniós csatlakozásáról? Én remélem, hogy nagy többséggel igent mondanak.

– Ha már a 9 százaléknál tartunk. Egy 9 százalékosra csökkentett SZJA továbbra is egykulcsos személyi jövedelemadó rendszert jelent. Ez ugyanúgy igazságtalan marad, mint a 15 százalékos, maximum kisebb adókulccsal. Nem lenne jobb egy progresszívebb rendszert bevezetni, ami jobban nyit az igazságosság felé?

– Úgy gondolom, hogy nem jelentettem be a Tisza teljes gazdasági és pénzügyi programját. Olyan kérdéseket tettünk föl, amiket fontosnak tartunk, és az országjárás során felmerültek. Ez nem azt jelenti, hogy ez egy komplex program.

Úgyhogy tekinthetjük egyébként progresszív adózásnak is.