SZEMPONT
A Rovatból

„Ezek a gyerekek nem fertőzőek, hanem egy próbatételt kaptak az élettől” – mondja Jáger Mónika, a Higgy Bennem Program alapítója

Jáger Mónika kisfia, Alexander élete első hónapjaiban két agyvérzésen esett át. A fiatal anyuka azt tapasztalta, hogy az államra nem igazán számíthat, ezért létrehozta a Higgy Bennem Programot.


Mónika nem adta fel, alapítványt, és saját ruhamárkát hozott létre hogy megkönnyítse Alexander és a hozzá hasonló sorsú gyerekek életét, sőt, még egy érzékenyítő mesekönyvet is írt.

- A Higgy Bennem Program egy különleges kezdeményezés. Meséljen róla, hogy jött létre, mire terjed ki a működése.

– Ez egy zárt, érintett sorstárs közösség próbatételes gyerekek szüleinek, ahová bármilyen érintett gyermek édesapja vagy édesanyja becsatlakozhat. Április 12-én volt 6 éves a program. Azért ez a program neve, mert a próbatételes gyermek mondja ezt a szüleinek, hogy „higgy bennem” és „higgy magadban”. Meggyőződésem: ha mi szülők elég önbizalommal rendelkezünk és hiszünk a gyermekünk felépülésében, az nagyon sokat jelent. A csoportnak van egy nyilvános oldala, ami rólam és Alexanderről szól, és Insta oldal is tartozik hozzá. Van egy alapítvány is, ez két éve jött létre, a kisfiam életminőségének javításáért, illetve a sorstárs gyerekek támogatásáért. Ez az „Alexanderért és a Higgy bennem programért” nevet viseli.

Tavaly már három érintett gyermeknek tudtuk finanszírozni az intenzív terápiás heteit.

Remélem, idén még ennél is többet segíthetünk.

– Ön azért indította el a programot és az alapítványt, mert semmilyen segítséget nem kaptak Alexanderrel. Miért nincs segítség? Nincs elég forrás, vagy a hozzáállás nem megfelelő?

– Azt gondolom, hogy a hozzáállás nem megfelelő. Alexander most már nyolc éves.

Amikor megszületett, annyi útmutatást kaptam a neurológustól, hogy majd vigyem vissza a gyereket koraszülött gondozásra. Na de a gyerekemnek akkor már volt egy agyvérzése, azután lett még egy.

Gondoltam, hogy ez a történet nem áll itt meg, és hogy őszinte legyek, nagyon szerettem volna találkozni olyan sorstárs szülővel, aki kapaszkodót nyújt nekem, hogy ebben a helyzetben hová kell vinnem a gyereket. Egy közel 60 ezres városról beszélünk, ami nem is olyan kicsi, mégis, sem a védőnő, sem a háziorvos nem tudott ebben segíteni.

Aztán felköltöztünk Budapestre, mert az érintett gyerekeket tekintve nagyon Budapest specifikus a történet, de ott is még nagyon sok minden gyerekcipőben járt. Végül magam tapostam ki az utat. Elkezdtünk fejlesztőközpontokba járni, ahol szájról szájra terjedtek az információk. Az sem titok, hogy az első három évben kőkeményen bújtam az internetet, szakirodalmat olvastam, folyamatosan különböző fórumokon tájékozódtam.

Nagyon sok emberrel beszéltem és a kisfiam állapotát illetően rengeteg információt sikerült begyűjtenem. Ez volt számomra az a mérföldkő, ami után ki mertem jelenteni, hogy az olvasottak és a tapasztalatok alapján mi az, amire a magyar sorstárs szülőknek is szüksége van. Akkor hoztam létre a csoportot, de megmondom őszintén, én sem gondoltam, hogy ez így ki fogja nőni magát.

– 8 év alatt javult valamit a helyzet? Az Ön kezdeményezése nyomán ma már könnyebb egy hasonló helyzetbe kerülő szülő helyzete?

– A Higgy bennem program példáján felbuzdulva nagyon sok szülő, aki teheti, kezébe veszi a sorsát és alapítványokat hoz létre a saját gyerekéért, sőt akár más gyerekek megsegítésére is, és kialakultak kis közösségek. Kénytelenek vagyunk mi lépni a cél érdekében mert az államtól kapott támogatás oly csekély, hogy abból sajnos nem jutunk egyről a kettőre. Ha az érzékenyítést nézzük, akkor ott még mindig abszolút gyerekcipőben járunk. Valami elindult, de ez egy nagyon hosszú folyamat. Sokkal többet kellene erről beszélni, írni, előadni.

– Az ilyen programokat jellemzően azok szokták segíteni, támogatni, akik valamilyen formában érintettek. A többiek hogyan viszonyulnak a kérdéshez? Be lehet vonni őket a segítésbe?

– Nagyon kevesen vannak, ők viszont rendkívül lelkesek. Vannak olyan csupaszív emberek, akik például licitcsoportokat hoznak létre ezekért a gyerekekért. Ennek pontosan az a lényege, hogy az ismerősök ismerőseit, rokonokat, barátokat, kollégákat, munkatársakat beveszik ebbe a csoportba, és különböző felajánlott tárgyakra lehet licitálni. A bevétel pedig a próbatételes gyereknek megy.

Persze ez még mindig nagyon kevés.

Úgy képzelje el, hogy mindent összevetve – GYES, ápolási díj és családi pótlék – 200.000 forintot ad az állam, ez az összeg nagyon sok esetben a fejlesztések árát sem fedezi. Rengeteg gyerek speciális étkezésen van, folyamatos fejlesztések, terápiák szükségesek nekik. No de miből? Amikor egy speciális babakocsi önrésze több százezer forint, amikor a pelenka, amit ingyen kapunk vagy nem kényelmes a gyereknek vagy épp hónapokig hiánycikk.

Természetesen mi is szívesen hozzájárulnánk a családi kasszához, de esélyünk sincs munkát találni addig, amíg reggel nyolckor beviszem a gyereket az iskolába, és legkésőbb fél egykor el kell hoznom. Dolgozni úgy tudnék, hogy fél kilencre beérek a munkahelyemre és legkésőbb délben el kéne jönnöm. Ilyen munkahely nem nagyon létezik. Ha pedig főállásban dolgoznék elveszíteném az ápolási díjat.

Igen ám csak a mi gyermekeink nagy része rendszeresen jár kontrollokra, vizsgálatokra. Bármikor elállítódhat egy sönt, lehet egy epilepsziás roham és akkor nekünk rohannunk kell. Ezt vajon melyik munkáltató tolerálná? Épp ez volt az egyik mozgatórugója annak, hogy saját projekteket indítsak amiben akár éjjel is tudok dolgozni. Illetve ezért hoztam létre az Alapítványomat is.

– Úgy tapasztalom, hogy sokan, akik személyesen nem érintettek ebben a kérdésben, zavarban vannak, hogy is közelítsenek meg egy próbatételes gyermeket. Mit tud tanácsolni?

– Pont ezért írtam egy mesekönyvet Alex és a csodaerdő lakói címmel, amelyben 0-tól 99 éves korig mindenkinek bemutatom, hogy nekünk, érintett szülőknek és a gyermekeinknek mire lenne szükségünk

Nekem egyébként személyes rossz tapasztalatom nincs. Szerintem azért vannak nagyon nehéz helyzetben az egészséges gyermeket nevelő szülők egy játszótéren, vagy játszóházban, mert senki nem tanította meg nekik, hogy egy ilyen helyzetben miként kell kommunikálni, mit helyes tenni, mit nem.

Igaz, hogy erre nincs semmilyen írott vagy íratlan szabály. Azt gondolom, a fontos, hogy szeretettel, empatikusan menjenek oda a próbatételes gyermekekhez és szüléikhez. Tehát ne arról szóljon a történet, hogy ha kimegyünk a játszótérre, és az anyuka meglátja a gyerekünket, akkor elhúzza a saját gyerekét onnan.

Ezek gyerekek nem fertőzőek, hanem egy próbatételt kaptak az élettől, és sok esetben jóval többet dolgoznak napi szinten, mint egy felnőtt, csak azért, hogy lábra tudjanak állni, beszélni tudjanak, hogy meg tudjanak fogni egy kanalat. Fel kéne nézni rájuk!

– Mi a helyzet a kíváncsisággal? A gyerekek érdeklődőek, de a szülők gyakran kínosnak érzik a gyermekük kíváncsiskodását.

– Két példát tudok mondani. Tavaly nyáron, a játszótéren odajött egy kislány, és megkérdezte, hogy meglökheti-e Alexanderka hintáját. Mondtam, hogy persze. Kérdezte, mi a kisfiú baja. Ilyenkor le kell fordítanom olyan nyelvre, hogy egy gyerek is megértse. Ezért elmondtam, hogy a buksijában megpattan egy ér, doktor bácsihoz jár, és fejlődnie kell.

Egy másik történet: a lakóparkban, ahol laktunk, a helyi gyerekek zsírkrétával rajzoltak a lépcső előtti kőre. Pont vittem be Alexandert, és megállítottak ezek a kislányok. Megkérdezték tőlem, hogy Alexanderka miért nem sétál. Elmondtam, hogy még nem tud. Akkor megkérdezték, hogy ha adnak egy zsírkrétát Alexander kezébe, tudna-e rajzolni. Mondtam, hogy még nem. Erre az egyik kislány odaadta a sárga zsírkrétáját, azzal, hogy ha Alexanderka majd megtanul rajzolni, akkor ezzel rajzoljon először.

– A mesekönyvet hogy képzeljük el?

– Három történet szerepel benne. Az erdei állatokon keresztül mutatom meg, hogy mi az elfogadás. Van négy próbatételes jó barát: Borz Bori, Róka Ricsi, Alex a kis mackó, és nyúl Panna. A történetek bemutatásával azt szemléltetem, hogy az erdő egészséges kisállatai hogyan viszonyulnak a próbatételes állatokhoz. Milyen támogatással, hogyan vesznek részt az ő mindennapjaikban.

– Létrehozott egy ruhakollekciót is.

– Igen, tavaly májusban hoztam létre az Alexander Family Collectiont, pontosan azért, mert az öltözködés területén is látszik, hogy itthon mennyire nem figyel senki a próbatételes gyerekekre.

Ha például van egy gyomorszondás gyerek, akit ezen keresztül kell etetni, bárhol van az anyuka a gyerekével – legyen az orvos, rokonok, kirándulás –, az etetéshez teljesen le kell vetkőztetnie a gyereket, ami kellemetlen és kényelmetlen mindenkinek.

Vagy itt van az én gyerekem, aki már 128-as méretű ruhákat hord, és ebben a méretben már nem tudok bodyt vásárolni rá. Így született meg az ötlet, hogy kezdjünk el a próbatételes gyerekeknek olyan ruhákat gyártani, amilyenekre valóban szükségük van, a legjobb minőségben, a legjobb textilekkel.

Nagyon figyelünk mindenre, például nincs címke belevarrva a ruhába, hiszen ezeknek a gyerekeknek sok esetben igen érzékeny a bőre, de nem tudják jelezni, ha kellemetlen nekik. Úgyhogy az anyukák egy külön kártyán kapják meg az információkat.

Vagy például műanyag szalagpatenttal dolgozunk, hogy egy esetleges MRI vizsgálatnál ne kelljen a gyermeket levetkőztetni. De több ilyen és hasonló dologra is nagy figyelmet fordítunk.

– Ukrajnából menekült családokat is segítettek.

– A csoportunk immár nemzetközinek mondható, mert más országokból is sokan becsatlakoztak hozzánk. Amikor kitört a háború, összefogtam 12 érintett szülővel, mert tudtuk, hogy Kárpátalján is vannak édesanyáink. Megkértük őket, hogy kössenek össze olyan érintett családokkal, akiknek szükségük van segítségre, akkor is, ha nem tagjai a csoportnak.

Az elmúlt hetekben több segélycsomagunk ment ki Épp most küldtünk ki Ukrajnába többek között tápszereket, pelenkákat.

Ezt teljes mértékben magánúton szervezzük, és nagyon büszke vagyok az anyukáinkra, mert bár nem sok pénzből gazdálkodnak, mégis volt erejük segíteni.

– Vannak-e újabb tervek?

– Egy érintett szülőtárasammal nevelő-fejlesztő iskolát szeretnénk létrehozni, mert a súlyosan, halmozottan sérült gyermekek oktatása Magyarországon nincs megoldva. Ebben iszonyatosan nagy problémát látunk. Ha például van egy súlyosan halmozottan sérült gyermek akinek a látása, a mozgása, a beszéde is érintett, ő nem kapja meg komplexen az iskolában azt, amire szüksége van.

Nem az a cél, hogy a gyerekeink majd felnőtt korukra egy intézetben éljenek (már ha egyáltalán lesz ennyi befogadó intézmény). Az legyen a cél, hogy a gyerek felfejlődjön annyira, hogy önellátó legyen.

– Sokat említi az édesanyákat. Mi a helyzet az édesapákkal?

– Az érintett anyukák között nagyon sok az egyedülálló.

Ennek az egyik oka, hogy az apukák lelkével senki nem foglalkozik.

Amíg ezekben a szülői közösségekben az anyukák igyekeznek lelki támogatást adni egymásnak, addig a férfi dolgozik, igyekszik megteremteni a családnak az anyagi hátteret, és őt senki nem kérdezi meg.

Ezért nagyon fontosnak tartanám, hogy nekik is lehetőségük legyen például találkozni más sorstárs apukákkal, hogy megoszthassák egymással az gondolataikat, az érzéseiket.

Nem az a megoldás, hogy az apuka kilép, hátrahagy mindent, az anyuka pedig megszakad egy próbatételes gyerekkel, márpedig nagyon sok esetben ez történik.

Ha lehetek őszinte, ezt nagyon igazságtalannak tartom, hiszen azt a gyereket ketten vállalták, és azt se felejtsük el, hogy nem feltétlenül kell próbatételesnek születni. Egy gyerek, vagy akár egy felnőtt is bármikor próbatételessé válhat egy betegség vagy baleset által.

Mindkét szülőnek nagyon nehéz, de azért legyünk őszinténk, mégis csak a nő a gyengébbik nem, iszonyúan nagy támogatásra volna szüksége. Az, hogy az apuka hátat fordít és elmegy, az vagy azért van, mert az a házasság már amúgy is ingatag lábakon állt és ezt már végképp nem bírja el, vagy pedig azért, mert a férfi nem tud azonosulni ezzel a helyzettel, nem tudja feldolgozni, elfogadni, és a könnyebb utat választja. Egy próbatételes gyereknek nem csak az édesanya szeretetére és energiájára van szüksége, hanem az édesapáéra is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tölgyessy Péter: Most először a Fidesz valóban veszíthet, egyre uralkodóbb az a nézet, hogy mennie kell a fennálló hatalomnak
A politikai elemző szerint már most elindultak a családi beszélgetések, amik máskor a választások előtt szoktak, és elsöprő az ellenzék fölénye. Orbán Viktorban elképesztő akarat van, szurkolói mentalitás, de leszálló ágban van.


„Hatodik éve nincs növekedés, ezt nehéz megmagyarázni” - mondta Tölgyessy Péter a Partizán műsorában. A politikai elemző szerint az ilyen régen hatalmon lévő emberek sorra buknak meg, közvetlen a bukás veszélye. Nem véletlen, hogy a Nyugaton kívül nem engedik elindulni a veszélyes ellenfeleket.

„Soha nem gondoltam, hogy a Fidesz veszíthet. Most először a Fidesz valóban veszíthet” - jelentette ki.

Szerinte már most elindultak a beszélgetések, amik választás előtt szoktak elindulni a családokon belül, és elsöprő az ellenzék fölénye. „Ezt nem lehet tovább elviselni, nincs növekedés, infláció volt-van-lesz” - erről beszélnek az emberek, és nincs más alternatíva, mint Magyat Péter mozgalma. Ez azonban elsősorban Orbán Viktor rendszeréről szól.

„Az Orbán-rendszer körül kezd kialakulni az a képzet, hogy "nem kelletek". Egyre uralkodóbb az a nézet, hogy mennie kell a fennálló hatalomnak.”

Tölgyessy szerint Budapesten megtörtént a fordulat, a nagyobb városok is mintha már az ellenzéké lennének. A falvak, mezővárosok világába is kezd mindez behatolni. Ez egy hatalmas erő.

Ugyanakkor még távolról sem dőlt el minden.

„Orbán Viktor nem fogja feladni ezt a küzdelmet, az utolsó percig küzdeni fog, mert ha veszít, ki tudja, hol áll meg a dolog.”

1989-89, 1994 és 2010, vagyis amikor Magyarországon jelentős váltás volt, azt mutatja Tölgyessy szerint, hogy nálunk nem az van, hogya veszít valaki, akkor kicsit veszít, mint például Lengyelországban. Magyarországon ha elfordul valakitől a közvélemény, nagyon-nagyon elfordul, és már nem is tud még egyszer komoly erőként talpraállni. És jön valaki más. „Mintha valami ilyesmi indult volna el Magyarországon. Nem állítom, hogy visszafordíthatatlan, de az összes ösztönöm azt súgja, hogy valami ilyesmi indult el” - fogalmazott az elemző. Szerinte megbillenőben van a magyar politika.

Simán benne van, hogy a Fidesznek csak 20-30% mandátuma lesz, nem szavazata, mandátuma, annyira a győzteshez húz a rendszer.

A Fideszből szerinte mára kiveszett az innováció. Orbán Viktor „elképesztően éretette a kolbásztöltők világát”. És ez egy darabig hallatlan dinamikát és sikereket adott a rendszernek. Ezért nyerték a 2014-es és 2018-as választást. A 2022-es még ennek az emléke volt. De ennek a járvány után mind vége lett. Elég a személyi döntéseket megnézni, például a mostani köztársasági elnököt, Hende Csabát, Polt Pétert. Biztonsági játékot játszanak. A családpolitikát is az abszurditásig vitték, 70 év feletti, dolgozó kétgyerekesek is teljes adókedvezményt kapnak. Miért?

Leépült a visszacsatolás, a korrekciós képesség. A Fidesz táborában nagyon kevés a tehetség, az egész a miniszterelnökön függ. Ez mind a kifáradás jele.

„A miniszterelnökben elképesztő akarat van, szurkolói mentalitás, de leszálló ágban van” - jelentette ki Tölgyessy.

„Az erős emberek hatalmára ez jellemző. Olyan, mint a Nap járása. Van egy felfelé ívelő ág, és aztán egy zuhanó. Először egy lassabban, aztán egyre gyorsabban zuhanó lefelé menő ág mind a teljesítményt illetően, mind az innovációt, mind az akaratot.”

Valahogy erre éreztek rá a magyar polgárok. „Ha ez beáll, és szenvedélyesen megy, nincs az a hatökör, ami el tudná ettől vontatni.”

Ez történt az MDF-fel, az MSZP-vel, és mintha a Fidesz ugyanezen az úton indult volna el.

Ebben a helyzetben jött elő az "átláthatósági" törvény, ami egy kísérlet ennek az egész bomlásnak, dekadenciának a megállítására. „Ha nincs repülőrajt, ha a bajok özöne jön, ha nincs elég kreativitás, akkor van ez, ez az ázsiai modell, nem a nyugati államok modellje, nevezetesen, hogy közjogi eszközökkel is elkezdjük szankcionálni a politikai ellenfeleinket, megpróbáljuk elérni, hogy ne jussanak erőforráshoz.”

A fő cél, hogy a civil szervezetek, a sajtó, az ellenzéki pártok sokkal nehezebb helyzetbe kerüljenek. Ez egy valós fenyegetés. Közjogi fenyegetés, aminek még más lépcsőfokai is lehetnek, vannak országok, ahol eltiltották az ellenzéki jelöltet az indulástól, ez történt például Le Pennel.

„Egy gyenge és esendő ellenzéket nagyon könnyen el lehet tiporni, egy erőset viszont nem” - tette hozzá.

„Ha elkezdek erős ellenzék ellen ilyen eszközökkel fellépni, akkor annak nagyon súlyos következményei lehetnek.”

Szerinte a hatalom érzékelte, hogy a fő terve, hogy repülőrajtot vesz a magyar gazdaság és újra lesz mit osztani, az nem jött be. Az "átláthatósági" törvény lett a B terv, de a B terv meg ezt a játékot kockáztatja.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, Trump módszere, hogy túl kell tölteni, el kell árasztani az értelmiséget, az egyetemi világot, a baloldali eliteket olyan témákkal, amiket egyszerűen nem bírnak, amiket véres rongynak tekintenek, amikre ráugranak, és addig se inflációról beszélnek az országba.

„A Fidesz benyújtotta ezt a javaslatot, tény, hogy kitett egy revolvert az asztalra. A revolverben még nincs töltény, mert csak egy javaslat, de ott van az asztalon, és ha megnézi az ember az ellenzéki sajtót, más sincs benne.”

Tölgyessy szerint külföldi kutatók megnézték, hogy az embereknek milyen témák fontosak. Az infláció az első. Az egészségügyet is nagyon fontosnak tartják. És a legutolsó a demokrácia védelme.

Ha nem az inflációról beszélnek, akkor „a Fidesz, ha úgy tetszik, az első célját már el is érte.” Nem a fontos ügyekkel foglalkozik az ellenzék, „kivéve Magyar Pétert, aki mintha mi se történt volna, gyalogol Nagyvárad felé.”

Tölgyessy szerint a választási győzelem szempontjából még az is lehet, hogy igaza van. Az elemző azt mondja, benne nagyon sok kétség van Magyar Péterrel szemben, de ebben ő jobban érzékeli a helyzetet, mint a baloldali értelmiség. „A baloldali értelmiség ugyanazokba a csapdákba lép bele újra és újra.”

Az ellenzék nagyon elfáradt. „Ebbe a helyzetbe robbant be egy nagyon fideszes ember, akinek a trükkjei is fideszesek” - mondja Tölgyessy. Magyar Péter kommunikációban nagyon ügyes, nem száll bele olyan ügyekbe, amik a baloldal számára nagyon fontosak, de teljesen meddők, mert az emberek problémalistájának a legalján vannak.

Ugyanakkor ha Magyar Péter bármilyen akadályba ütközik, akkor agresszívan reagál. És Tölgyessy Péter szerint rengeteg olyan vonása van, ami autokrata jellegű vonás.

Azonnal erőszakkal reagál, hiányzik az önfegyelme, belegyalogol baloldali tabukba, és nem igazán tud magyarázatot adni azokra a kisebb ügyekre, amik az általa vezetett cégnél előfordultak - sorolta az elemző. Egyáltalán nem problémamentes, de mint kommunikátor, kiváló.

„Én nem látok semmilyen társadalmi víziót azon kívül, hogy Orbánnak mennie kell. De tudnia kell, hogy pont ez kell a magyar közönségnek, és ezt pontosan érzékeli. Nem is mond többet, vagy ha mond, gátlástalanul ígér.” Ilyen például a 9%-os személyi jövedelemadó.

„Ha veszít a Fidesz, az Orbán-rendszernek vége, de a magyar történelemben rengetegszer kerültünk cseberből-vödörbe” - mondta az elemző.

„Ne képzelje senki, hogy megváltásszerű változás jön. Annyi történik, hogy folytatódik a játszma, új terek nyílnak ki, amiket csúnyán el is lehet rontani. Olyan mértékű a túlígérkezése Magyar Péternek, hogy őrült könnyen el lehet rontani.” Az van előtte lehetőségként, hogy először iszonyúan rászáll a múlt bűnöseire, és közben elkezdi építeni ezt a valamit, de lehet belőle káosz is.

„Vannak bennem félelmek, hogy ez megoldást hoz a magyar dologra, de biztos, hogy kilendíti ebből a lassan 16 éve tartó helyzetből.”

Szóba került a miniszterelnök körének gazdagodása is. Tölgyessy Péter szerint a magyar történelemben nem volt szokás, hogy a miniszterelnökök vagyont gyűjtsenek. A Fidesznél viszont ez megváltozott. De 2013-tól 2019-ig, amíg volt egy viszonylag jó időszak, ez nem tűnt annyira fel, de aztán a korrupció elkezdett sokkolóvá válni, és ez valószínűleg az infláció mellett a legerősebb fegyver az ellenzék kezében.

A magyar társadalomban mélyen gyökerező tévhit, hogyha nem lenne korrupció, mindenre jutna pénz, és ebben a világban sokkoló az egymilliós női nadrágok, blézerek bemutatása.

„És azért ég nagyon, mert a politikai vezető legközvetlenebb környezet is érintett ebben a dologban, ami Magyarországon teljesen szokatlan.”

A hatalmas vagyonosodás a miniszterelnök közvetlen környezetében az elfogadhatatlan a magyar kultúra számára, és külösen elfogadhatatlan, ha egyébként nem jutunk egyről a kettőre - mondta a Partizán stúdiójában Tölgyessy Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Vége van, Viki!” - skandálta a tömeg a Kossuth téren, ahol Lengyel Tamás, Osváth Zsolt, Hodász András is felszólalt
A Kossuth tér megtelt tüntetőkkel. Hodász András úgy fogalmazott, ez a törvény egy fekete autó, Hadházy Ákos szerint pedig eljött a nap, amikor igazán megijed a hatalom.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. május 18.



„Ma van az a nap, amikor igazán megijed a hatalom” - kezdte Hadházy Ákos. Szerinte az a nagy dolog, hogy ezt a demonstrációt fiatalok szervezték. Azt kérte, ne hagyják abba, amíg nem érték el a céljukat, ne hallgassanak az öreg emberekre, az ő generációjára, akik azt mondják, hogy nem lehet eredményt elérni. És azt kérte, rosszalkodjanak nyugodtan, de csak békésen, és csak akkor, amikor ennyien vannak mögöttük.

Kiderült, hogy a mostani demonstrációt olyan fiatalok szervezték, akik a Hadházy tüntetéseken kovácsolódtak össze. Egyikük édesanyja azt mondta a színpadon, rendkívül büszke a gyermekére. Szerinte ma senki sem kérdezi meg a fiatalokat, milyen országban akarnak élni.

„Ez már látható népharag” - mondta.

Szabó Márton "Csoki", a Jólvanezígy YouTube-csatorna házigazdája azt mondta, ez a törvénytervezet nem arról szól, hogy a 444, a Telex, a Partizán nem fog tudni működni, hanem arról, hogy mindenkinek meg kell legyen a joga ahhoz, hogy eldöntse, honnan tájékozódik, mit tart hitelesnek és függetlennek. „A szólásszabadságunk az, ami most célkeresztbe került.” Szerinte fontos a kiállás, a fizikai jelenlét, hogy ennyien eljöttek.

Osváth Zsolt is felszólalt a Kossuth téren tartott tüntetésen. Arról beszélt, attól fél, hogy eljön a nap, amikor már nem gyűlhetnek így össze, amikor már csak olyan újságot olvashatnak, amit a hatalom cenzúrája is jóváhagyott.

„De szemmel láthatóan nem csak én félek. A kormány is fél. És higyjétek el, hogy az, aki fél, az szörnyű dolgokra képes.”

„Azért jöttem, hogy elmondjam, mit tehet az emberrel, ha egy olyan rendszer irányítja a sajtót, amelyik most törvénnyel próbálja ellehetetleníteni a médiát, és a civil szerveződéseket. Kis túlzással a független újságírás életet menthet.”

Felidézte, hogy tavaly, miután kiálltak a Hősök terén a gyerekvédelem fontossága mellett, az arca ott volt a címlapokon. Minden kormányközeli szennylapban megírták a hazugságot, hogy pedofil. Megbélyegeztek, bemocskoltak és lejárattak. Csak a független sajtót érdekelte az igazság. „Szentül hiszem, hogy valódi újságírók nélkül most nem állnék itt előttetek.” Bár ezután a pereket sorra megnyerte, közben sok mindent elveszített: embereket, motivációt, örömöt, méltóságot, egészséget és szerelmet. Pedig valaki egyszerűen csak parancsszóra rányomott az enterre, és bele sem gondolt, hogy mit tesz ezzel.

Sokat gondolkodott, hogy eljöjjön-e, de ha nem jött volna, „ők nyernek.”

„Ha hagyjuk, hogy a kormány által irányított média kapjon csak teret az országban, akkor ki tudja, hogy hány magamfajta lesz, hogy hány életet próbálnak majd még tönkretenni” - fogalmazott.

Szerinte bárki lehet a következő. Úgy látja, akik még mindig beállnak a kormány mögé, „egy süllyedő hajón eveznek.”

Utána Hodász András, a volt katolikus pap lépett színpadra. Elmondta, nagyapja 56-os hős volt, akit a kommunizmus börtöneiben vertek félholtra. „Hiszem, hogy most lenéz ránk odafentről. Itt van velünk lélekben. Mert nem hallgathatunk, és ő sem hallgatna, amikor kiépül az a rendszer, ami ellen ő is küzdött.”

Arról beszélt, a papsága 10 éve alatt sokan kérdezték, miért lett ellenzéki. „Én pedig azt mondtam, nem én lettem ellenzéki, a Fidesz tagadott meg mindent, amit korábban hirdetett és vallott.”

Felidézte, hogy 2002-ben a Fidesznek az volt a szlogenje, hiszünk a szeretet és az összefogás erejében. „Mára úgy tűnik, a gyűlöletkeltés és a széthúzás erejében hisznek. A harcosok klubjában hisznek.”

Szerinte vörös szőnyegen engedik vissza a kommunizmust, ami ellen küzdöttek. Az elmúlt években megtörték a püspökök gerincét.

Egy Facebook-beszélgetésben azt mondta, diktatúrában élünk, mire az ismerőse úgy reagált: „dehát nincsnen a fekete autó”. Hodász erre most azt mondta:

„Jelentem, ez a törvénytervezet a fekete autó!”

1989-ben szabadságot akartak, akkor a Fidesz is ezt akarta. De azóta eltévesztették az utat. Az igazságot és az életet lábbal tapossák 15 éve. „Ne féljetek!” - idézte még Jézus szavait. Szerinte a félelemből düh és harag fakad. „Fontos, hogy a haragból, a dühből ne legyen gyűlölet" - mondta. Ez az ország túlélt már számtalan despotát, gazember uralkodót. „Politikusok-jönnek-mennek, mi itt vagyunk."

„A hatalom arra játszik, hogy elkeseredj, megundorodj a politikától és feladd. Én azt javaslom, hogy maradj itt, és legyél politikailag aktív!" - üzente.

"Nem félünk!" - válaszolta a tömeg.

A tüntetésen Pankotai Lili is beszédet mondott. Szerinte a törvényjavaslat valódi célja „a listázás, megfigyelés, kontroll, elhallgattatás.” A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem az országot védi, hanem a hatalmon lévőket. „Ez az új ÁVH. Akkor is védelemről hazudtak, most is ezt mondják, szuveneritás.” Szerinte ez nem védelem, hanem uralom. „Ez az új Rákosi-korszak.”

„Listázzatok nyugodtan, ez is csak olaj a tűzre!” - tette még hozzá.

„Viktor te gyenge vagy, gyáva vagy, és félsz. Félsz attól, hogy vége van” - mondta. „Már nem vagy forradalmár, már nem vagy lánglelkű, már nem mész szembe a rendszerrel, mert te magad váltál a rendszerré.” De itt vannak az új fiatalok, akiknek újjá kell építeni az országot. „És ezek mi leszünk.”

"Mocskos Fidesz" - skandálta a tömeg.

Lengyel Tamás színész azt mondta, olyan országot akar, ahol a tanárnak nem kell másodállást vállalnia, ahol az orvos nem Ausztriában keres boldogulást, ahol az egészségügyi dolgozókat, rendőröket, tűzoltókat megbecsülik, a színházban nem pártatonák döntenek, és ahol az igazságsuolgáltatás valóban független. „Egy országot, ahol nem félünk.”

A tömeg szerinte képes változtatni. Fontos, hogy mindenki minden nap minden órájában beszéljen a környezetének az ország kifosztásáról, ossza meg a véleményét másokkal, és 1 százalékával támogassa a független médiumokat, civil szervezeteket, „mert most még lehet.” Mindenki győzzön meg egy embert a környezetében, aki 2022-ben nem szavazott. „De ami a legfontosabb, ne ijedj meg!”

„Vége van, Viki!” - mondta a színpadon, és ezt hosszan skandálta a tömeg.

A tüntetés végén elénekelték a Himnuszt, és a szervezők így búcsúztak: „Menjetek haza, de nem köszönünk el, hiszen még úgyis találkozunk!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Polyák Gábor: Ilyen brutális ágyúkkal csak akkor lőnek, amikor már a háború vége felé közelednek, és már mindegy
A médiajogász szerint a nagytakarítási törvénnyel minden szerkesztőség veszélybe kerül, az is, amelyiknek csak külföldi a tulajdonosa. Ez az irány már kívül van az Európai Unión, itt már nem akarják eljátszani, hogy tudnak késsel-villával enni. Nagyinterjú.


Kedd este, nem sokkal éjfél előtt Halász János benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot. A javaslat értelmében ezentúl a Szuverenitásvédelmi Hivatal bárkit listára tehet, akit külföldi pénzek elfogadása miatt „veszélyesnek” ítél a magyar szuverenitásra, legyen szó civil szervezetről, médiumról.

A törvénytervezet annyira szélesre tárja az értelmezés kapuit, hogy gyakorlatilag bárkit be lehet vonni alá. Aki listára kerül, nem gyűjthet többé 1 százalékot, támogatóiról nyilatkoznia kell, és ha hibázik, 25-szörös bírságot fizethet. Az egész mechanizmusban nem nagyon van jogorvoslat, viszont a NAV és a rendőrség is házkutatást tarthat, akár „preventíven” is. Polyák Gábor jogász, médiaszabályozási és kommunikációs szakértő segített értelmezni, hogy mit is jelent ez a törvényjavaslat a gyakorlatban.

– Nem tudom elképzelni, hogy Halász János ült este a konyhában a hokedlin, és szorgalmasan törvényjavaslatot körmölt. Mégis egyéni képviselői indítvány ez is, mint annyi más eddigi törvényjavaslat volt eddig is, amivel meg lehet spórolni a társadalmi vitát, ami csak akkor kötelező, ha a minisztérium lenne az előterjesztő.

– Ez teljesen nyilvánvaló. Őszintén szólva nem tudom, ki ez a Halász János, de mindegy is. Emögött is ugyanaz az apparátus áll, amely előkészíti az igazságügyminiszter által előterjesztett törvényeket, abban az értelemben, hogy ugyanazok az ügyvédi irodák, ugyanazok a szakemberek dolgoznak ezeken.

Ehhez Halász Jánosnak pont annyi köze van, mint önnek, meg nekem.

Lehet, hogy mi már jobban ismerjük, mint ő. Szerintem ő nem olvasta ezt a törvényt.

– Kezdjük az elején. Mi minősül egyáltalán külföldi forrásnak?

– Ez azon kevés fogalmak közé tartozik, ami valamilyen módon még definiálva is van a törvényben. Bármi, ami pénz és külföldről érkezik, bármilyen jogcímen, ez legyen támogatás, vagy akár a tulajdonostól érkező vagyonjuttatás vagy vagyontárgy, vagy akár csak egy megbízási szerződés, bármilyen munkavégzéssel kapcsolatban, bármilyen feladat elvégzésével kapcsolatban. Gyakorlatilag bármilyen külföldi kapcsolat. És itt nagyon érdekes, hogy akár a tulajdonosi kapcsolat is olyan, ami ezt a külföldi pénzmozgást megalapozza, akkor elvileg célkeresztbe helyezi az adott szervezetet.

Tehát ha egy Magyarországon működő vállalatnak külföldi tulajdonosa van, és van a médiapiacon még egy darab ilyen, akkor az nem érezheti magát biztonságban,

pusztán ettől a ténytől fogva, még ha soha nem is pályázott semmilyen európai uniós vagy pláne amerikai forrásra.

– Tehát például ez a cég a saját nem hazai anyacégétől sem kaphat semmilyen juttatást?

– Pontosan. De az egy félreértés, hogy önmagában minden külföldi pénzmozgás, vagy határokon átnyúló pénzmozgás problémás. Hogy az legyen, lehessen, kell egy első lépés. A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak listáznia kell azokat a szervezeteket, melyek szerinte veszélyeztetik a magyar szuverenitást.

És ehhez nincs támpont, ez teljesen szubjektív, önkényes fogalom.

Ebből a listából a kormány egy rendeletet készít, és ennek a rendeletnek a listáján szereplő szervezetek lesznek azok, amelyeknek a pénzmozgását onnantól kezdve lényegében befagyasztja ez a szabályozás.

– Van itt öt olyan pont, amit kifejezetten nevesít a törvény, hogy mit nem szabad. Például nem szabad negatív színben feltüntetni az ország független demokratikus jogállami jellegét. Azzal a mondattal például, hogy „ez az ország nem jogállam”, már megvalósul a negatív színben való feltüntetés?

– Így van. Ha utal rá, hogy 7-es cikkelyes eljárás folyik Magyarország ellen, aminek az alapja az, hogy a jogállamiság feltételeit rendszerszinten nem tartják tiszteletben, akkor az hiába egy hivatalos eljárás, egyértelműen ebbe a körbe esik, tehát máris ön, vagy az ön lapja, az célkeresztbe kerülhet.

– Ugyancsak bírálhatatlan a nemzet egysége és a határon túli magyarokért való felelősség?

– Így van.

– Ha egy civil szervezet, független újság bírálja Orbán Viktor Simionról mondott szavait, akkor már indulhat az eljárás?

– Azért ennél abszurdabb helyzet szinte elképzelhetetlen, de így van. Jelen állás szerint, ha Simiont próbálja bírálni, akkor ezzel a magyar kormány határon túli politikáját kritizálja. Egészen nonszensz dolgok jönnek ki ebből.

Nincs olyan kritikus vélemény, ami ne lenne felhúzható erre az öt pontra.

Mert a keresztény értékek, meg az alkotmányos identitás negatív színben feltüntetése, ezek megfoghatatlan dolgok. Ezekre hivatkozva nincs olyan kritika, ami alapján ne lehetne bárkit célkeresztbe tenni.

– A szöveg szerint olyan tevékenységekkel lehet veszélyeztetni a szuverenitást, amelyek alkalmasak a közvélemény befolyásolására...

– Így van.

– Például az újságírás az alkalmas erre.

– Igen, de még egyszer hangsúlyozom, hogy van itt egy eljárási feltétel. Ha Lánczi Tamásnak szemet szúr, hogy itt egy lap, és az ne adj isten, a demokratikus vitákat befolyásolja, és listára kerül az adott médium, akkor lép mindez életbe. A demokratikus viták befolyásolása mellett még a választói akarat befolyásolása is szerepel, itt még annál is cifrább a helyzet. Nyilvánvalóan nincs olyan médium, amely ne befolyásolná, de még egy bulvárlap sem mentesül ez alól. Naná, hogy befolyásolja a demokratikus vitákat egy bulvárlap is! De egy Facebook-poszt is befolyásolja, azért teszem közzé.

Ez egy nagyon érdekes színvallás, amiben a Fidesz bevallja, hogy mit gondol a demokráciáról és abban a nyilvánosságról. Azt gondolja, hogy kuss!

Nem tudom ezt szebben fogalmazni, azt gondolja, hogy egy dolgot lehet gondolni, egy dolgot lehet mondani, mégpedig azt, ami az ő álláspontja.

– A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság alapjog, amit véd az alkotmány. Tehát elvileg Alkotmánybírósághoz lehetne fordulni.

– Ha Magyarországnak lenne valódi alkotmánya, amely egy értékrendszert valóban kifejez, és nem csak elbáboz valamiféle keresztény ideológiát, akkor Magyarországnak lenne alkotmánybírósága is, amelyik abszolút meggyőződésből mindent megtenne a legjobb szakmai tudása szerint, hogy a magyar jogrendszer összhangban legyen ezzel az alkotmányos értékrendszerrel, akkor ennek a törvénynek nem lenne esélye, hogy egy másodpercig is létezzen.

Egy icipici kis szakmai alapon működő alkotmánybíróság, amelyik nem pusztán egy pártnak a kiszolgálása céljából létezik, az egyértelműen mindenféle komolyabb gondolkodás nélkül az egész törvényt a kukába dobná.

Ez az egész törvény teljes mértékben bizonytalan szövegű, aránytalan. Gyakorlatilag bármelyik szervezet pillanatok alatt megszüntethető ennek alapján. Nincs olyan eleme, ami a 2010 előtti világban bármelyik akkori alkotmánybíróság gyakorlatában ne lett volna egészen biztos bukás. Az alkotmányjogi vizsgán egy könnyű beugró kérdés lenne, hogy keressen öt hibát ebben a törvényben 10 másodperc alatt. Csak ahhoz, hogy ezt most kimondják erről a törvényről, kellene egy alkotmánybíróság, ahol gerinces, szakmailag elkötelezett emberek ülnek, meg kellene egy alkotmány, ami nem azért gránitszilárdságú, mert így hívják, hanem azért, mert van egy stabil értékrendszere. Ezek egyikével sem rendelkezünk.

– Nézzük csak tovább. Az is van a szövegben, hogy minden támogatásról teljes bizonyító erejű, magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérni, hogy a pénz nem külföldről jött. Tehát ha én havonta ezer forinttal támogatom valamelyik médiumot, akkor nekem minden hónapban egy bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnom, hogy nem külföldről van az az ezresem, amit elküldtem nekik?

– Azt nem látom bele, hogy nekem magánszemélyként igazolnom kell, hogy nekem biztosan nem a chicagói nagynénim küldte, de akik kapják, azoknak tudniuk kell bizonyítani ezzel az okirattal, hogy az egy magyar forrásból származó bevétel.

– A NAV a rendőrséggel együtt kivonulhat a listázott szervezetekhez, belenézhet mindenhova, iratokba, számítógépekbe. De ha nincs külföldi pénz, akkor a NAV nem illetékes. Ezek szerint az a médium, amelyik nem fogad el külföldről forrásokat, az bátran leírhatja, hogy Magyarország nem jogállam?

– Ezt leírhatja, de akkor felkerülhet a listára, és onnantól kezdve esélye sincs elfogadni külföldről forrásokat. Ha van egy médium vagy van egy civil szervezet, amely biztosan tudja, hogy van egy rejtett aranybányája, ahonnan minden nap kibányássza a megfelelő mennyiségű apanázst, és ehhez nem kellenek külföldi pályázatok, mondjuk EU-s pályázatok (ez nem tudom hányadik bugyra pokolnak...), akkor ő kritizálhat, de kockáztatja, hogy listára kerül. Tehát a rendeletbe akkor is belekerülhet, csak lehet, hogy a banktól nem érkezik riasztás, mert nem jön külföldi utalás.

– A törvényjavaslat lehetőséget ad a szervezetek megszüntetésére is is, ha nem tudják 15 napon belül befizetni a 25-szörös bírságot.

– Igen. Illetve a második jogsértésnél. Két eljárásban el lehet jutni odáig, hogy egy szervezetet felszámoljanak.

– Ki lehet-e ezt játszani olyan módon, hogy úgy, ahogy van, például az egész szerkesztőség kiköltözik mondjuk Bécsbe, és ott újraalapítja magát?

– Ma már ezt kérdezték tőlünk, hogy miért is nem alapítunk szervezetet máshol. Ha erre a törvényre úgy tekintünk, mint egy jogilag létező és komolyan veendő dokumentumra, akkor ez egy lehetséges válasz. Attól, hogy egy szerkesztőség külföldről működik, miért ne írhatna magyar nyelvű tartalmakat? Ez ugyanúgy hozzáférhető marad Magyarországról. Persze ezzel is lemondana az 1%-ról, akinél ez számít, annak ezt a veszteséget el kellene, hogy könyvelje. Ha egy szerkesztőséget tényleg kiviszünk, és nem csak imitáljuk, hogy az külföldön működik, akkor annak jelentős költsége van. Azokat az embereket, akik dolgoznak, meg kell győzni, hogy nekik ez jó lesz. Semmiképpen ne adjunk tippeket a jogalkotónak, hiszen ez a törvény még akár formálódhat is. Már számos korábbi jogszabálynál felmerült, hogy hát miért maradtok itt, miért nem külföldi székhelyről működtök tovább?

Eddig ezek a kiutált civilek meg szerkesztőségek sokkal inkább hazafiként működtek, ők nem Dubajban kerestek lakást. Ők ebben az országban akarnak tevékenykedni, ennek az országnak az állampolgáraiként, ennek az országnak a sorsáért aggódva.

Van egy ilyen dac is, hogy hát menjetek ki ti, ha nem férünk meg egy légtérben! Nekünk itt a helyünk, nekik egyébként is van már Dubajban lakásuk, akkor talán használják azt.

– Láttunk olyat, hogy a Fidesz nagyon durva törvényeket lengetett be, aztán nem lett belőle semmi, vagy csak annak a torzója lett, esetleg végül az egész csak csehovi puskaként lóg azóta is a szögön. Ön szerint ez a törvény létre fog jönni ebben a formában?

– Nem szeretnék tippelni. Húsvétkor kicsit mindannyian „átverve” éreztük magunkat, hogy az Orbán Viktor által belengetett húsvéti nagytakarítás elmaradt. Akkor Lázár János be is jelentette, hogy az addigra elfogadott, a pride-ot betiltó, és a gyülekezést megnehezítő jogszabályok, illetve a gyerekvédelmi alaptörvény-módosítás, és a kettős állampolgárok állampolgárságának felfüggeszthetőségéről szóló törvénnyel ők befejezettnek tekintik ezt a nagytakarítást. És akkor most pár napja Orbán Viktor újra elővette a témát, hogy a közélet átláthatósága fontos. Ha belegondolunk, ennek a törvénynek az első előszele már évekkel ezelőtt megvolt, mégpedig az, hogy vissza kell majd utalni a külföldről érkezett adományokat vagy bevételeket. Ez kétéves történet legalább. Tehát valami hasonló gondolat már nagyon korán érlelődött ahhoz képest, hogy most van itt a törvény.

Gyanítom, hogy ennek a törvénynek már szövege is megvolt, de valamiért most jött el a pillanat, amikor ezt letették az asztalra.

Az, hogy a jogalkotás folyamata milyen tempóban fog zajlani, érdekes kérdés. Két lehetőség van. Az egyik az, hogy ezt gyorsan keresztülviszik, gyorsan nekiállnak a lehető legtöbb szervezetet lehetetlen helyzetbe hozni, hogy már a választási kampányra úgy menjünk neki, hogy legalábbis nagyon megreccsent a még létező független nyilvánosság, mert nem lesznek benne civil szervezetek, nem lesznek benne független médiumok, ami egy tragédia. De azt is eljátszhatják, és ez egy másik reális forgatókönyv, hogy egy darabig nem veszik tárgysorozatba, csak tárgyalnak róla, aztán egyszer csak majd valamikor elfogadják, valamikor kihirdetik. De itt még további jogalkotásra lesz szükség. Tehát igazából utána a kormányon múlik, hogy mikor foglalja rendeletbe azt a listát, amit a Lánczi összeállít. Tehát el lehet ezzel úgy is játszani, hogy a választásokig a témát napirenden tartjuk, és Orbán Viktor újra és újra felhevült arccal elmondja, hogy a poloskákat most már aztán kisöpörjük, és akkor a hívek megint boldogok, és már senki nem emlékszik rá, hogy ezeket a poloskákat már rég ki kellett volna söpörni, állítólag. Mind a két forgatókönyv megvalósítható. A Fidesznek mindenre van eszköze, meg az ellenkezőjére is. Most nem tudom megtippelni, milyen politikai helyzetnek kell előállni ahhoz, hogy az egyik vagy a másik forgatókönyv valósuljon meg.

– Vajon lesz itt jövőre egyáltalán egyetlen független szerkesztőség is?

– Ha ezt a törvényt úgy, ahogy most látjuk, elfogadják, akkor tényleg bármelyik független szerkesztőség levehető a térképről. Ez a lehetőség ebben a törvényben benne van. A nyilvánosság szempontjából ugyanilyen fontos a civil szervezetek léte, akik kritikát tudtak megfogalmazni szakmailag megalapozott módon, akik már eddig a Szuverenitásvédelmi Hivatal ádáz ellenségeiként jelentek meg. Ezek nélkül nincs létező és működő nyilvánosság, és működő nyilvánosság nélkül még csak imitálni sem lehet tovább a demokráciát. Az, hogy most még vannak független szerkesztőségek, az Orbán-rendszer egy legitimációs alapja, mert mindig lehetett mutogatni, hogy lám, milyen sokan kritizálják őt.

Az, hogy ezt a legitimációs alapot most önként feladni látszik a rezsim, illetve elindul ebbe az irányba, az nagyon komoly változás. Ez egy teljesen új tárgyalási pozíció az Európai Unióval szemben. Nem lesz mire hivatkozni.

Így már nem lehet azt mondani, hogy itt minden rendben van, hiszen minden pont olyan, mint mondjuk Észtországban, csak egy picit másképp fogalmaztunk, ahogy eddig ezt mindig megpróbálták előadni. Most már teljesen egyértelműen minden európai sztenderden kívül fogunk esni.

– És mi lehet az oka, hogy az Orbánék ezt bevállalják?

– Hát ez egy politológiai kérdés, és az időzítést sem tudom megmagyarázni, hogy miért mostanáig húzták. De most sok minden történik. Itt van az egész ukrán kémbotrány. Láthatóan nagyon komoly támadás indul a Tisza Párt ellen. Az is benne van a pakliban, hogy egy másik vonalon a Tisza Párt legitimitását is kétségbe vonják. Most egy sokkal durvább támadás indul, és megint nem tudjuk, hogy aztán végigmegy-e, de egy olyan offenzívát látunk, ahol minden kritikus szereplő egyszerre került célkeresztbe, mintha nem lenne vesztenivalója a rendszernek.

Ilyen brutális ágyúkkal csak akkor lőnek, amikor már a háború vége felé közelednek, és már mindegy.

Már nem érdemes bíbelődni, hogy meggyőzzük az Európai Uniót, hogy még azért vannak olyan fideszesek, akik tudnak késsel-villával enni, ezt már nem kell eljátszani. Most már bele kell adni apait-anyait, hogy egy másik, és általam nem értett koordinátarendszer szerint próbálják meg a hatalmukat stabilizálni. De ez a rendszer már nem az Európai Unióban van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Érthetetlen, hogy hibázhatott ekkorát a magyar miniszterelnök
A politológus a román választásra reagálva szedte össze, miben és mekkorát lőhetett mellé Orbán. A tihanyi beszédtől a Harcosok Klubjáig sorolja a hibákat.


Török Gábor a román elnökválasztás eredményének fényében éles véleményt fogalmazott meg a miniszterelnök tihanyi beszédével kapcsolatban. A politológus Facebook-bejegyzésben írta, hogy Orbán Viktor szerinte komoly politikai hibát követett el, amikor támogatóként jelent meg egy olyan elnökjelölt, akit a Romániában élő magyarok 90 százaléka elutasít. A politológus szerint nehéz megérteni, hogyan történhetett ilyen hiba.

„Továbbra is meggyőződésem, hogy a tihanyi beszéd nagyon komoly politikai hiba volt.

Szinte érthetetlen is, hogyan hibázhatott ekkorát a magyar miniszterelnök, hogyan beszélhetett támogatólag egy olyan magyarellenes politikusról, aki ellen szavazott tegnap a Romániában élő magyarok 90 százaléka” – írja Török.

A politológus szerint ezt két dolog magyarázhatja:

1. „a nagypolitikai (vétópartner hasznossága az EU-ban) és reálpolitikai (a várható győztes támogatása) gondolkodás felülírta a belpolitikai logikát és tudást,

2. a környezetében tényleg nincs olyan ember, aki ilyenkor tudna és/vagy merne ellentartani.”

A politológus úgy látja, hogy a Harcosok klubja mindeközben szintén két dolgot mutatott meg: a Fidesz érzékeli a Tisza Párt erősödése okozta belpolitikai veszélyt, és azt gondolja, hogy nem tartalmi-személyi, hanem technológiai-módszertani változtatásra van szükség.

A rendezvényen felszólalók közül egyedül Lázár János felszólalása rajzolt körül egy új stratégiát és mutatott nagyon erős kontrasztot a többi szereplőhöz képest. Török szerint, ha a Fidesz tartalmi és személyi megújulásban gondolkozna, a mai vezetői közül egyedül Lázár János látszik alkalmasnak ennek megjelenítésére.

Török Gábor harmadik megfigyelése szerint Magyar Péter továbbra is próbálja elérni a Fidesz „védett ideológiai törzsterületét”. Mint írta, a tapasztalatok alapján a domináns pártrendszerekben ez a stratégia elengedhetetlen a sikerhez. A TISZA Pártos menetelés szimbolikája (a nemzeti és vidéki elemek, valamint a határon túli magyarok hangsúlyozása) akár egy fideszes kezdeményezés is lehetne. „Éppen ezért is annyira veszélyes a Fidesz számára” - fűzte hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET: