Külföldön tanulnál tovább, de tipped sincs, hogyan vágj bele? Egy magyar srác segít
Ezután hazatért Magyarországra. Mesterképzésnek szintén az angol nyelvű Nemzetközi Gazdaság és Gazdálkodás szakot választotta, ezúttal a Corvinuson.
Itt is volt egy double degree lehetőség, vagyis külföldi részképzés révén a végén két diplomához is juthatott. Ez a CEMS MIM keretében valósult meg, ami egy 30 ország 30 egyetemének részvételével zajló nemzetközi program.
A mozaikszó feloldása a Community of European Management Schools – Master's in International Management, de ma már kiterjedt világszintre: több kontinens országaiból a legjobbra értékelt intézmények fogadják a diákokat. Tandíj nincs, bekerülési követelmények viszont annál inkább. Utóbbi érthető is, mert a Financial Times ranglistáján a CEMS már több mint egy évtized óta benne van a top 10-ben a világ legjobb Masters in Management képzései között.
Mivel Péter diplomaátlaga a holland pontozási rendszer miatt nem lett elég fényes, ennek ellensúlyozásaként minden mást ki kellett maxolnia: három idegennyelvből vizsgázott le, önkénteskedett, diákszervezetekben dolgozott, aztán a motivációs levél és az interjú után végül sikeresen felvették a CEMS-re.
Pályázatában az első helyre Londont írta az erős pénzügyi vonal miatt, mögé pedig skandináv országokat, mivel Hollandiában sok innen származó emberrel találkozott, és megtetszett neki a mentalitásuk. Végül Finnország lett a befutó, itt folytatta tanulmányait két budapesti félévet követően, 2017 januárjában.
Jó előre fölkészítették, hogy a napot nem sokat fogja látni, és rettentően hideg lesz. Így is történt: amikor megérkezett, mínusz 18 fokot mutatott a hőmérő.
"Háttérben a házunk! Mint az 4 hónapra rá kiderült, ez egy műfüves focipálya..."
A mindennapok során az volt a legszokatlanabb számára, hogy az emberek rettentően zárkózottak.
Még Magyarországon is össze lehet időnként mosolyogni egy-egy ismeretlennel, ott viszont úgy tapasztalta, hogy szinte senki nem viszonzott egy ilyen gesztust.
Szerencsére az egyetemen sokkal szociálisabb és nyitottabb volt a légkör. Sok kirándulást szerveztek, fel lehetett menni például Lappföldre, a Mikulás hazájába, ahol egy szaunával felszerelt faházat béreltek ki egy hétvégére. A CEMS-esek egy nyitott, sokszínű csapatot alkottak, nemzetközi vacsorát, illetve élvezetes találkozókat szerveztek, például a finn Majálison – a Vappun – is közösen ünnepeltek a szabadban.
A félévnek része volt egy 4 hónapos, 15 kreditet érő üzleti projekt is, tanácsadóként egy nagy cégnél. Ez mindkét fél számára hasznosnak bizonyult, mivel ők gyakorlati tapasztalatokat szereztek, a cég pedig rengeteget spórolt, hiszen piaci áron csak sokkal drágábban kaphatott volna hasonló szolgáltatást.
Ami az éjszakai életet illeti: Helsinki nagyon drága, ezért sokan járnak át szórakozni a vízen könnyedén megközelíthető Tallinnba (Észtország fővárosa), vagy Stockholmba. Mindkét helyre indulnak direkt partijáratnak szánt kompok, amelyeken már az út is bulival telik.
Komp Észtországba
Finn utcakép
Bali: igazi kultúrsokk
A Finnországban töltött félév után Péter úgy döntött, Európában már elég tapasztalatot szerzett, ezért a kötelező szakmai gyakorlatát inkább egy másik kontinensen végzi el. Összesen 25 helyre jelentkezett, többek között szingapúri és indonéziai cégekhez is.
Július közepén érkezett meg Balira, nagyjából három hete volt arra, hogy beilleszkedjen, mielőtt elkezdett dolgozni.
Bár előre utánajárt a helyi sajátosságoknak – például annak, milyen módszerrel húzzák le rendszeresen a taxisok a turistákat –, valamint eddigi tapasztalataival felvértezve is arra gondolt, nem lesz túl nagy problémája az akklimatizációval, így is teljes kultúrsokk volt számára az első pár nap.
Ilyen volt például a közlekedés:
Ez pedig a helyi vallás:
Nagyon gazdag a helyi kultúra, külön egyéves ösztöndíjak vannak a szigetre azért, hogy festészetet, szobrászatot, vagy zenét tanuljanak az eziránt érdeklődő külföldiek. A természet, a tengerpartok pedig brosúrába illőek.
A vallás is különleges: a lakosság 90 százaléka hindu, szemben a muszlim többségű Indonéziával. A hinduizmus balinéz változatát gyakorlók rendszeresen felajánlásokat tesznek az isteneknek: reggelente kávét, cigit, sütit és hasonlókat tesznek le a házuk előtt a földre. Annyi érdekességet látott Balin, hogy alig győzte összegyűjteni.
Munkahelye egy marketingügynökség, illetve webfejlesztő cég volt. Az IT csapat itt kizárólag helyiekből állt, a marketing és sales részlegen pedig fele-fele arányban alkalmaztak helyieket és külföldieket.
Extra izgalom is érte: már éppen beilleszkedett, amikor jött a hír, hogy kitörni készül az Agung vulkán, amire előtte 59 éve nem volt példa.
„Azt se felejtették el megemlíteni, hogy az előző alkalommal ezrek haltak meg a kilövellő láva és hamu következtében. Mondom, ez izgi lesz...”
– meséli. Ráadásul már meg volt beszélve, hogy édesanyja és unokabátyja meglátogatják, és nekik is megmutatja a szigetet. A lovinai könnyűbuvárkodás lett talán a legemlékezetesebb élményük.
Hamar elkezdett hamufelhőt lövellni a vulkán, bár az óriás kitörés egyelőre váratott magára, de minden este úgy feküdtek le aludni, hogy voltaképpen bármikor sor kerülhet rá.
Timelapse-videó a november végi kitörésről:
Lovinai könnyűbúvárkodás:
Szerencséjére ő valamivel messzebb, nagyjából 60 kilométerre lakott a hegytől, mivel a kráter 10-20 kilométeres körzetén belül mindenkit kitelepítettek – ezek az emberek hónapokon át nem térhettek vissza lakóhelyükre, és közben végig benne volt a levegőben, hogy mindenüket elveszítik.
A kitörésre végül egy héttel a hazaindulása előtt került sor, családtagjai még pont ezelőtt elutaztak, közvetlenül ezután viszont lezárták a sziget egyetlen nemzetközi repülőterét.
Bár az ő járatát is törölték, végül nemhogy később, még korábban is sikerült elhagynia Balit: éppen az indulásának napján indult újra a forgalom, és az eredeti időpontnál 4 órával hamarabb indult egy gép, amire felfért.
Egyetemi Világutazó: ingyenes tanácsadás bárkinek
Mivel Hollandiában mindent nulláról kellett kezdenie és leginkább csak magára számíthatott, már akkor gondolt rá, de jó lenne valaki, aki segít neki a mindennapi ügyintézésben és beilleszkedésben. Most, további 3 országgal később úgy döntött, ő szeretne lenni az a bizonyos valaki mások számára, akit annak idején megálmodott.
„Magyarországon a legtöbb embert a pénz tartja vissza, nekik szeretném megmutatni a saját példámon keresztül, hogy igenis ki lehet jönni pluszban is egy ilyen külföldi tartózkodásból: én mindenhol félre tudtam tenni több százezer, vagy akár 1 millió forintot is”
– oszlat el egy közkeletű tévedést.
Életképek Baliról
Facebook-oldalán, amely jelenleg bő 2500 követővel rendelkezik, bárki üzenhet neki. Van, aki csak annyit ír, hogy nagyon ki szeretne menni, de belekezdeni se tud, másoknak viszont már vannak specifikus terveik, csak a megvalósításban szorulnak segítségre.
„Olaszországban például elég drága az egyetem, ráadásul még a magyarhoz képest is sokkal elmélet-orientáltabbak a képzések. Ezek mind olyan dolgok, amiket nem árt előre tudni, mielőtt valaki rászánja magát a kiköltözésre” – említ egy tipikus példát, amiben segíteni tud, megmutatva az érem két oldalát.
Péter fő célja sosem az volt, hogy ennyi papírt (4 diplomát) szerezzen, inkább az, hogy szüleit anyagilag egyáltalán nem terhelve, diákévei végeztével elmondhassa magáról, hogy mindent megtett, azért hogy a munkaerő-piacon a lehető legtöbb ajtó nyitva maradjon előtte, úgy, hogy ráadásul fiatal felnőtt éveit adósság helyett jó alappal kezdhesse.
Máig úgy gondolja, hogy erre a legjobb megoldást a külföld jelentette: "Úgy érzem, kulcsfontosságú manapság a sok külföldi tapasztalat – tanulmányok és munkahelyek –, kapcsolatok, részvétel esetversenyeken, diákszervezeti tagság, hogy csak a legfontosabbakat említsem.
Az meg csak hab a tortán, hogy jól tanulni nagyon is megéri, mert akkor egyszerre több ösztöndíjat is be lehet zsebelni szemeszterenként, aminek a havi összértéke több, mint kétszerese is lehet a havi magyar friss diplomás kezdőfizetésnek – ennek igazolására élő példa lettem."
Sokan mondják, hogy manapság a felesleges egyetem és a semmit nem érő diplomák helyett az élet iskoláját kell járni, dolgozni, vállalkozni, amivel ő azért nem ért egyet, mert egyetem mellett sokkal jobb lehet a "fizetésed", mint ha dolgozol. Illetve ha szemfüles vagy, akkor az egyetem nem hogy lekorlátoz, hanem a lehetőségek tárházát nyújtja, hisz akár miért ne dolgozz, vállalkozz és éld álmaid életét már az egyetem alatt?
"A nap végén – és ez az egyik legfontosabb – úgyis azt veszed majd észre, hogy életed legizgalasabb önismereti kalandja volt mindez" – mondja.
Gimnáziumokba is szívesen megy, hogy végzős diákoknak beszéljen tapasztalatairól, illetve első- és másodéves egyetemista közönség előtt is többször tartott már beszámolót, hiszen őket érintik leginkább a külföldi ösztöndíjak.
Az egészből egyelőre semmi bevétele nincs, csak útiköltségre tart igényt a vidéki meghívások esetén. Illetve mindenkit arra kér, ha neki köszönhetően oldódott meg a problémája, írjon egy pozitív visszajelzést a Facebookra. Teljes tanulmányi és szakmai hátterét itt lehet megnézni.
„Úgy vagyok vele, hogy az élet valahol majd csak viszonozza, amit most adok másoknak”
– foglalja össze filozófiáját.
(Péter bemutatkozó brosúrája IDE KATTINTVA érhető el.)
