SZEMPONT
A Rovatból

„Egy bűnszervezet nem tud megújulni” – Magyar Bálint a Fidesz jövőjéről

Az egykori politikus a Fideszt egy bűnszervezethez hasonlította, amely szerinte képtelen a reformokra és a túlélésre a választási vereség után. Magyar Bálint szerint Orbán Viktor sem a párt újjáépítésén dolgozik, hanem azon, hogy legyen menekülőútja, mert tisztában van vele, hogy ezernyi ügyben lehet eljutni hozzá.


Magyar Bálint egykori politikus volt Krug Emília vendége a Szinten túl – Krug Emíliával című műsorban, ahol arról beszélt, miért tartja a Fidesz rendszerét egy bűnszervezetnek, amely szerinte nem képes a megújulásra, és amelynek vezetője már a menekülését tervezi. A szociológus szerint már 25-27 éve használja a maffiaállam kifejezést a Fideszre, először 1999 novemberében, az SZDSZ küldöttgyűlésén beszélt erről. Úgy látja, az akkori kritikák, miszerint a jellemzése túlzó, pontatlan vagy csak „zsurnalizmus”, mostanra megdőltek.

Felidézett egy 1999-es kiadványt, amelyben már címszavakban szerepelt a maffiaállam, a hatalmi ágak leértékelése, a média feletti kontroll, a tekintélyelvű politizálás és az idegenellenesség. Szerinte ez a rendszer akkor még „embrionális állapotban működött”, mivel a Fidesznek nem volt kétharmada, és egy tanulási folyamat részeként építették ki a gazdasági hátországukat, például három évre le is állt az útépítés, mert nem volt hozzájuk köthető cég.

Magyar Bálint aránytévesztett gesztusnak tartotta, hogy Orbán Viktor egy mesterséges intelligencia által generált maffiafőnök-képet posztolt magáról, mert szerinte ezzel azonosult a szereppel.

Úgy véli, ez egyben azt is bizonyítja, hogy a formális szervezetek, mint a kormány vagy a parlament, valójában semmiről sem döntöttek. A rendszert szerinte nem lehet sem neonomenklatúrának, sem új feudális rendszernek nevezni, mert az egy patriarchális, klántípusú családi modellre épül, ahol a vagyonosodás egy állami túlhatalommal végrehajtott bűnszervezeti tevékenység eredménye.

A szociológus szerint a Tisza Párt megjelenéséig az ellenzéki pártok „ennek a politikai bűnözői ökoszisztémának a részeivé váltak”, és a rendszerkritika helyett csak kormánykritikát fogalmaztak meg. Úgy látja, az ellenzék és a kritikai értelmiség is abba a hibába esett, hogy komolyan vette a Fidesz által hangoztatott értékeket, mint az „Isten, haza, család”.

Magyar Bálint szerint a Tisza Párt kampánya azért volt sikeres, mert a maffiaállam kifejezés összekötötte az emberek hétköznapi tapasztalatait a rendszerszintű lopással. Egy felmérésre hivatkozva azt mondta, az emberek problémáik (egészségügy, infláció) okaként 39 százalékban azt jelölték meg, hogy „ellopták a pénzt”, 27 százalékuk pedig azt, hogy a vezetőket csak a saját hatalmuk érdekli.

A Fidesz-rendszer választás utáni összeomlása egyáltalán nem lepte meg. Szerinte értelmetlen a Fidesz megújulásáról beszélni.

„Egy bűnszervezet nem tud megújulni” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a helyzet nem hasonlítható a lengyelországihoz, ahol Kaczyński pártja vereséget szenvedett, mert ő „autokrata volt, de nem bűnöző”.

Pont ezt jelenti szerinte az összeomlás mértéke. „Amikor egy állami bűnszervezetről van szó, ahol a zsarolásnak és a megfélemlítés az eszköztára mind állami pozíciókhoz kötődik, ha ezek az állami pozíciók hirtelen eltűnek, akkor a zsarolás lehetősége is eltűnik.”

Másrészt szerinte a Fidesz bázisa a végén a szegényebbek, tangulatlanabbak, idősebbek közül került ki. „Nekik nem felel meg az, hogy most jön valaki, aki esetleg most precízebben beszél a nyugati értékekről, a keresztény értékekről.”

Úgy véli, a Fideszben szinte mindenkinek korruptnak kellett lennie valamilyen mértékben, és éppen a bűnben való közös részvétel tartotta egyben a rendszert.

„Mint a hagyományos maffiafilmekben, hogy akit újonnan bevesznek... a pisztolyt a végén az újonnan jövők kezébe adják, neki kell végrehajtani ezt a feladatot, azért, hogy utána ő ne tudjon kiugorni” – magyarázta.

A Tisza Párt által elindított „Tisztítótűz” műveletről szólva a három legfontosabb teendőnek a jogállam helyreállítását, az állami bűnszervezet és az orosz csatlósviszony felszámolását nevezte.

A bebetonozott vezetők leváltását elkerülhetetlennek tartja, mert szerinte „bűnbánó maffiózókra bízni a rendteremtést” nem lehet. A legfontosabbnak a választási rendszer arányossá tételét nevezte, de a képviselői ciklusok korlátozását is támogatja, hogy ne jöhessenek létre „betokosodott zárványok”.

Az elszámoltatással kapcsolatban az Aranykonvoj-ügyet rendkívül kézenfekvőnek nevezte.

„Feltételezni azt, hogy erről az akcióról Orbán Viktor nem tud,  ez nevetséges.” – mondta, és hozzátette, hogy szerinte tucatnyi olyan ügy van, amelyben a büntetőjogi felelősségre vonásig el lehet jutni.

Szerinte a volt miniszterelnök Szijjártót és Lázárt golyófogónak ültette be a parlamentbe. „Kimentette a legkorruptabb társaságot onnan, néhányukat büntetésből visszaküldte.” Magyar Bálint úgy látja, külön pszichológiai tanulmányt érdemelne, hogy miért tartják a hátukat bent olyanok, mint Gulyás Gergely, aki saját maga nem lopott.

Szerinte a Fidesznek nincs megújulási stratégiája. Bár elhangzanak hangzatos szövegek a védvonalról és az újjáépítésről, „tuti nem ez zajlik”. A volt miniszterelnök csak azért maradt pártelnök, hogy ne nullázódjon le a jelentősége külföldön, miközben a saját menekülőútját készíti elő, mert tisztába van vele, hogy ezernyi ügyben el lehet jutni a büntetőjogi felelősségre vonásásig.

„Orbán Viktornak egy evakuációs programja van. Amikor a család kimenekül, megpróbálok állampolgárságot kérni” – állította.

Az orosz-magyar kapcsolatrendszert egy 2009 óta tartó „megzsarolt viszonynak” nevezte, amelyben Orbánéknak anyagi, Putyinnak pedig politikai érdekeltsége volt. Az úgynevezett szuverenista retorikát is ebben a kontextusban értelmezi. „A szuverenitás számukra nem jelent mást, mint egy bűnszervezet büntethetetlenségét” – jelentette ki.

Szerinte a Fidesz azért volt EU-ellenes, hogy elhárítson minden olyan külső kontrollt, amely számon kérhetné a bűncselekményeket. „Eközben egy csicska szerepbe tolják az egész országot, egy orosz csatlós szerepébe” – tette hozzá.

A Tisza Párt jövőjével kapcsolatban úgy látja, nem fog kiépülni egy újabb állami bűnszervezet, mert a mozgalom pont ez ellenében határozta meg magát. Szerinte Magyarországon egy domináns pártrendszer fog kialakulni, ahol a Tisza Párt egy széles politikai spektrumot fed le. Úgy látja, a párt retorikája jobbközép, de a gesztusai – a romák, a szegények, a melegek felé – liberálisak és baloldaliak, ami egyfajta békét teremthet az ideológiai árkokkal megosztott társadalomban.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán Viktor úgy hívta vissza a megválasztott képviselőket, mint az IKEA a balesetveszélyes szekrényét
A közéleti influenszer bírálta a Fideszt, mert a pártban az exminiszterelnök szava erősebb, mint 2,4 millió Fidesz-szavazó döntése, hiszen semmibe vette még azt is, hogy az emberek kit választottak meg képviselőnek. Szerinte amit Orbán Viktor tett, az már önmagában is elegendő indok a „politikai arisztokrácia túlhatalmának” korlátozására.


Pottyondy Edina a közösségi oldalán fejtette ki véleményét a képviselői ciklusok korlátozásáról szóló vitában.

Szerinte „szórakoztató, hogy az a Fidesz kiált önkényt a képviselői ciklusok korlátozása miatt, aminek a vezére a választási vereség után úgy rendelte vissza a 2,4 millió Fidesz-szavazó által megválasztott képviselőket, mint az IKEA a balesetveszélyes szekrényét az üzletek polcairól.”

A bejegyzésben egy sor kérdést is felvetett: „Hol volt ekkor a szent választójog? Hol volt a szent népakarat? Hol volt a szent képviselői megbízatás? Hol volt a nagyon értékes tapasztalat, amely felhalmozódott Kósa Lajosban? Hol volt az az elv, hogy az embereknél kell hagyni a döntést? És hol volt a jogállamiságvédő Áder János, hogy tiltakozzon? Sehol.”

Pottyondy szerint az „ex-nemzetvezető” egy sor megválasztott képviselőt „kivágott a parlamentből”, hogy a helyükre olyan politikusokat ültessen, akiket a választók nem juttattak mandátumhoz. Példaként említette Pócs Jánost, Vitályos Esztert, Németh Balázst, Radics Bélát, valamint „a megafonos gyökeret a lista 218. helyéről”.

„Milyen elképesztő hatalom van annak az embernek a kezében, aki rá tud kényszeríteni 23 parlamenti képviselőt, hogy eldobják azt a kiváltságot, azt a megtiszteltetést, azt az egzisztenciát, amit a parlamenti képviselőség jelent?” – tette hozzá.

Szerinte amit Orbán Viktor tett a képviselőivel, önmagában is elegendő indok a „politikai arisztokrácia túlhatalmának” korlátozására.

Pottyondy szerint a helyzet azt mutatja, hogy „ma az exminiszterelnök szava erősebb, mint 2,4 millió Fidesz-szavazó döntése.”

Úgy véli, „ezt a hatalomkoncentrációt nem éli túl a demokrácia”. „És az a paradox igazság, hogy a hatalom demokratikus működéséhez korlátozni kell a hatalomhoz való hozzáférés lehetőségét. Simán lehet, hogy a tizenkét év önmagában nem lesz elég. De ez egy jó lépés a jó irányba" – írta a közéleti influenszer.

A képviselői ciklusok korlátozását és az ezt is tartalmazó alaptörvény-módosítási előterjesztését a Fidesz és a KDNP frakciószövetsége botrányosnak tartja. Ezért Gulyás Gergely és Rétvári Bence frakcióvezetők hétfőn bejelentették, hogy csütörtökön tüntetésen tiltakoznak a tervezett alkotmánymódosítás ellen. Szerintük a Tisza-kormány lépése nem egy egyszerű határátlépés, hanem „egy olyan önkényuralomra törekvésnek a megnyilvánulása, ami idegen volt eddig a magyar demokráciától”.

A tüntetés hírére Magyar Péter azonnal reagált. Azt üzente: „Még Isztambulban is hangosan felnevettek, amikor meghallották, hogy a Fidesz akar tüntetni az alkotmányosság és a demokrácia mellett. Mint a tolvaj, aki rendőrért kiált.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Lakner Zoltán: Megbocsátani annak lehet, aki bocsánatot kér, népi igény van Magyar Péter parlamenti stílusára, amíg a Fidesz nem teszi ezt meg
A politikai elemző szerint a Fidesz nem tudja hitelesen eljátszani a politikai áldozat szerepét, mert az elmúlt 16 évért nem kért bocsánatot. Szerinte enélkül a társadalmi indulatok megmaradnak, és a miniszterelnök konfrontatív stílusának is meglesz a támogatottsága.


Lakner Zoltán politikai elemző a Partizán Elemző című műsorában beszélt Benyó Ritának a Tisza-kormány első heteinek kihívásairól, a klímaváltozás kezelésétől az elszámoltatásokon át a parlamenti viták stílusáig. Az elemző szerint a kormányzati felelősség fokozatosan terhelődik át az új kabinetre, aminek jó példája az uniós pénzekről kötött megállapodás. Úgy látja, a 16,4 milliárd eurós egyezség egy konkrét szám, amihez ezentúl mérni lehet a Magyar Péter vezette kormány teljesítményét.

A közelmúltbeli hőhullám kapcsán Lakner kiemelte, hogy a kormány részéről „kifejezetten emberséges üzenetek” hangzottak el, például a hajléktalanok befogadásáról, ami szerinte elképzelhetetlen lett volna Orbán Viktor részéről. Ugyanakkor hiányolja, hogy a kormányzati kommunikáció egyértelműen a klímaváltozás keretébe helyezze a problémát. Szerinte már most is fizetjük a klímaváltozás árát az egészségügyben, az energiarendszerben és a mezőgazdaságban is.

„Nem arról van szó, hogy el kell dönteni, hogy mikor kezdünk el sok pénzt költeni a megváltozott klímához való alkalmazkodásra. Ne adj Isten arra, hogy megpróbáljunk hozzájárulni ahhoz, hogy ez a klímaváltozás ne robogjon ilyen tempóval, hanem ennek a költségeit már most fizetjük” – fogalmazott.

A rezsicsökkentéssel kapcsolatban úgy véli, egy 73 százalékos támogatottságú kormány abban a pozícióban van, hogy megváltoztassa az ilyen „vétlenül hazug és iszonyatosan káros politikákat”.

Elismeri, hogy a közszolgáltatások egy részének támogatása legitim kormányzati cél lehet, de a jelenlegi rendszert több sebből vérzőnek tartja. Problémásnak nevezte, hogy a támogatás mértéke a fogyasztástól függ, így a gazdagabbak járnak jobban, miközben a karbantartási és fejlesztési költségek elmaradtak. „Ezt a feje tetejéről a talpára állítani, az szerintem egy fontos, tehát anyagi előny, fontos, a társadalom igazságosság szempontjából is fontos, és ráadásul egy lehetséges törekvés lenne” – mondta.

A kormány rászorultsági elv felé fordulását az iskolakezdési támogatás kapcsán elemezte. Lakner szerint az, hogy a kormány nem tudja pontosan, hány rászoruló gyerek van az országban, a korábbi évek statisztikai problémáira és a szociális ellátórendszer leépítésére vezethető vissza.

A támogatás módjában kettősséget lát: a célzott csoportok (pl. egyszülős családok, SNI-s gyermeket nevelők) támogatását „nagyon szép szociáldemokrata érvelésnek” tartja, míg a támogatás egy részének utalványos formáját klasszikus jobboldali, a rászorulók feletti kontrollt megtestesítő politikának. „Ez az érdemesség problémáját hozza elő, amikor úgy gondoljuk, hogy mi tudjuk, hogy mások hogyan élnek, és azt gondoljuk, hogy mi felelősen használjuk fel a pénzt, míg más felelőtlenül használja fel” – vélekedett.

A Tisza-kormány első 50 napját és a költségvetési helyzetet értékelve Lakner Zoltán úgy látja, a kabinetnek egyszerre kell végrehajtania egy „rendszerváltó speciális feladatot” az elszámoltatással és a jogállam helyreállításával, valamint egy klasszikus kormányzást. A kettő szorosan összefügg, hiszen uniós pénzek nélkül a költségvetési hiányt sem lehet csökkenteni.

A családi pótlék megduplázásáról szóló ígéret kapcsán megjegyezte, a miniszterelnök ugyan megerősítette a szándékot, de a költségvetési helyzetre hivatkozva jelezte, még keresik a forrását.

„Arról beszélt Magyar Péter, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben még keresik a helyét, hogy ezt hova lehet berakni a büdzsében, miközben az egyik zászlóshajója a Tisza szociálpolitikájának” – emlékeztetett.

Szerinte a  családi póltlék duplázás az egy évben 300 milliárd forint plusz, miközben van egy ígéret az egészségügyi büdzsé évente minimum 800 milliárd forinttal való  növelésére.

„Ha mondjuk ezt a két nagyon jól kézenfogható társadalmi politikai célt nézzük, akkor kell csinálni 800 milliárd forintnyi helyet a költségvetésben.” Lakner Zoltán szerint ha figyelembe vesszük, hogy eddig 150-160 milliárdot költött az ország az állami médiára, vagy milyen propagandakiadások voltak, akkor össze lehet vetni a nagyságrendeket.

„Ez nem egy kis mutatvány, de ez két olyan dolog, aminek az én értelmezésemben a kormánynak mindenképpen helyet kell szorítania ahhoz, hogy azt mondhassa, ugyanebben a tempóban folytatódik a választási ígéretek  teljesítése.”

Az olyan szimbolikus ügyekről, mint a képviselői mandátumok korlátozása, Lakner azt gondolja, nem csupán elterelő hadműveletek. „Ez szerintem alapvetően arról szól, hogy mit gondolunk, mi a politikus helye a társadalomban, hogy ez egy zárt foglalkozási csoport, vagy pedig valami olyan élő és fokozatos, állandó átmenetet jelent a hétköznapi élet szférái felé, ami mondjuk szükségesé teszi, hogy legyen egy ilyen beépített rotációs elem.”

Szerinte teljesen mindegy, hogy 2026. júniusában-júliusában, vagy 2026. szeptemberétől. egy éven keresztül folyik a vita, a dilemmák ugyanazok lesznek, ezek a kérdések legitimek és fennálnak. Az persze  nem mindegy, hogy milyen széles részéhez jut el ez a társadalomnak, hányan szólnak bele, hány embernek van ideje egyáltalán ezen elgondolkodni.

Lakner szerint ezekről fontos beszélgetni, és az emberek nem mindig tudják, minek mi a következménye. „Például az emberek szeretnének arányosabb választási rendszert, viszont nem becsülik túl sokra a listás képviselőket. Az a rossz hírem, hogy ha arányosabb rendszert akarunk, akkor az a listás elemet fogja erősíteni.”

Az elszámoltatásokkal, így az NKA- és az Aranykonvoj-üggyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatásnak a saját logikája szerint, bizonyítékok alapján kell működnie, nem pedig közhangulat alapján. Ugyanakkor valószínűsíti, hogy a felelősség nem áll majd meg az alsóbb szinteken.

„A társadalmi elvárás, meg a józan ész is azt mondathatja velünk, hogy ez valószínűleg nem az adott adminisztrátoroknál, meg nem is csak Bús Balázsnál, az NKA volt alelnökénél fog majd megállni, de ez időbe telik” – mondta.

Az Aranykonvoj-ügy kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a gyanú nemcsak korrupcióról, hanem hivatali visszaélésről, sőt, terrorcselekményről is szólhat. Orbán Viktor kiállását Hajdú János, a TEK korábbi főigazgatója mellett talányosnak nevezte, szerinte ez akár azt is jelentheti: „köszönöm szépen, hogy elviszed helyettem a balhét”.

„Vajon meddig tart egy ilyen lojalitás? Tehát, hogy az ember a nyakába vesz-e vajon ilyen nagyon kapitális bűncselekmények miatti felelősséget, vagy van egy pont, amikor azt mondja, hogy na jó, de hát ezt én nem találtam ki” – latolgatta.

A politikai mártíromság lehetőségét firtatva Lakner úgy látja, ehhez széles társadalmi támogatottságra és aktív, a nyilvánosság előtt zajló politikai munkára van szükség, ami nem pótolható Facebook-posztokkal. Példaként Gyurcsány Ferenc 2011-es ügyészségi kihallgatását hozta fel. A Fidesz jelenlegi, 20 százalék körüli támogatottsága szerinte nem elegendő alap a mártírszerephez.

A parlamentben tapasztalható feszült hangnemről és Magyar Péter stílusáról azt mondta, a parlament „egy politikai színház”, és a történelem során mindig is elhangzottak kemény szavak. Szerinte a miniszterelnöknek azért van szüksége a folyamatos konfrontációra, hogy fenntartsa az ellentétet a „legyőzött ellenféllel”. Lakner Zoltán emlékeztetett arra, hogy még mindig nem telt el három hónap a választás óta, és még mindig épp csak elkezdődött valamiféle elszámoltatási folyamat.

„Amíg ez zajlik, addig lesz egy népi igény arra, hogy a már legyőzött ellenfél bűneit és a politikusokhoz köthető személyes, negatív tulajdonságokat újra és újra és újra elmondja.”

Mindezt nagyban befolyásolja, hogy a Fidesz részéről semmiféle bocsánatkérés nem hangzott el az elmúlt 16 évért. „Ezt a szurkolói indulatot fűti az, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői részéről továbbra sem érkezett semmiért, semmiféle bocsánatkérés. Ha ők tennének egy gesztust azzal kapcsolatosan, hogy a gyerekvédelemben, a igazságtalan politikákban, társadalmi csoportok megbélyegzésében hibát követtek el, szerintem onnantól kezdve nem lehetne velük így beszélni.”

Lakner Zoltán azt mondja, ő biztos nem beszélne úgy, mint a miniszterelnök, de ez ő. Szerinte ha azt gondoljuk, hogy Magyar Péter trumpista módon, populista módon, az indulatokat tovább fűtve beszél, akkor azért a mélyben mégiscsak az van, hogy ennek van egy oka, amire refelktálni kellene.

„Megbocsátani annak lehet, aki bocsánatot kér. És addig, ameddig ez nem történik meg, addig ezek az indulatok ott maradnak a levegőben, és lehet, hogy a Fidesz számára is talán előnyös lenne ezeknek az indulatoknak az okán elgondolkodni” – vélekedett.

A Magyar Péter és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke közötti nyilvános véleménykülönbséget nem tartja előre megtervezettnek, de úgy látja, a Tisza-párt utólag jól használja a helyzetet, megmutatva, hogy náluk különböző karakterek is megférnek.

Lakner Zoltán szerint a politikai helyzet alapvetően megváltozott, az embereknek már nem kell attól tartaniuk, hogy Orbán Viktor a nyakukon marad. „Ezen most túl vagyunk, és szerintem tényleg érdemes akár a hangnemről, akár az alaptörvénymódosításokról, akár a konkrét gazdasági vagy jóléti intézkedésekről viszonylag higgadt vitát folytatni.”

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András: Azok a bukott maffiózók szerveznek tüntetést az „önkényuralom” ellen, akik 16 év alatt egy posztkommunista maffiaállammá züllesztették az országot
A Momentum alapítója felháborodott azon, hogy a Fidesz–KDNP tüntetést hirdetetett a Tisza-kormány tervezett Alaptörvény-módosítása elleni tiltakozásként. Szerinte azok beszélnek most önkényről, akik 16 év alatt pártállami gépezetet építettek ki és gumibottal vertek diákokat.
DKA - szmo.hu
2026. július 07.



Fekete-Győr András, a Momentum alapítója a Facebook-oldalán kommentálta, hogy a Fidesz–KDNP tüntetést szervez a Sándor-palotához.

„Mondjátok, hogy álmodom, és nem azok a bukott maffiózók szerveznek éppen tüntetést az »önkényuralom« ellen, akik tizenhat év alatt egy posztkommunista maffiaállamá züllesztették Magyarországot. Akik pártkatonákkal tömték tele az alkotmányos intézményeket, választási törvényt írtak magukra, rendeleti kormányzással tartották fogságban az országot, korlátozták a sztrájkjogot, üldözték a szabad sajtót, és közpénzből felépített propagandagépezettel hazudtak reggel, délben meg este a magyar emberek arcába” – kezdte a politikus.

„Nem azok a gazemberek próbálnak most demokráciáról és jogállamiságról kioktatni bennünket, akik könnygázzal fújták le és gumibottal verték agyba-főbe a szabad oktatásért tüntető magyar diákokat?”

A „bukott miniszterelnök”, azaz Orbán Viktor indoklását is felidézi, aki szerint a választók nem adtak felhatalmazást arra, hogy a Tisza Párt „minden emberi, erkölcsi és jogállami határt átlépjen”. Fekete-Győr szerint ennek éppen az ellenkezője történik: azoknak az elszámoltatása kezdődik meg, akik ezeket a határokat tizenhat éven át átlépték, és annak a „pártállami gépezetnek” a lebontása, amelyet Orbán Viktor és köre a saját hatalmának és vagyonának védelmére épített fel.

Elismerte, hogy a Tisza alaptörvény-módosítási csomagjával kapcsolatban lehetnek aggályok, de szerinte a Fidesz nem ezeket fogalmazza meg.

„Abban reménykednek, hogy ha elég hangosan ordítanak puccsról, önkényről meg diktatúráról, akkor sikerül olyan polgárháborús hangulatot szítaniuk, amelyben talán megúszhatják az elszámoltatást” – fogalmazott.

„Nem fog menni, elvtársak. Átlátunk rajtatok. Hiába ordibál a bukott miniszterelnök a pálya széléről, próbálja eljátszani, mintha még mindig ő diktálná a tempót. Már nem uralja Magyarországot. Ő már csak egy bukott korszak kellemetlen emléke. Egy leváltott miniszterelnök, aki a saját összeomlott rendszerének romjai között toporzékolva próbálja elhitetni magával és a világgal, hogy még mindig tényező. Miközben pontosan tudja: már csak egy bukott senki, aki ha megszakad, sem fogja tudni elkerülni a felelősségre vonást.

Vége van. Ideje beletörődni. Vagy ha esetleg így jobban érti: reménytelen helyzetben lévő emberek kétségbeesett próbálkozásaival a rendszerváltó Magyarország nem foglalkozik”

– írta Fekete-Győr András.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Ennek a bűnnek nagyon hosszú lesz az árnyéka" - a Fidesz utcára megy, a Tisza mindenképp leszámol Sulyokkal
A Tisza Párt és a Fidesz-KDNP a parlamentben és azon kívül is összecsapott Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltása miatt. Orbán Balázs szerint évekig tartó alkotmányos válság kezdődhet, Melléthei-Barna Márton azonban úgy látja, épp most állítják helyre a demokráciát. VIDEÓ.


A kormány sürgősségi eljárásban nyújtotta be az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyetlen mondattal szüntetné meg Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását. Az ügy parlamenti tárgyalása azonnal megkezdődött, és kedden be is fejeződhet. Válaszul a Fidesz–KDNP csütörtök estére tüntetést hirdetett a Sándor-palotához, amelyhez a pártszövetség vezető politikusai is csatlakoztak egy külön felhívással.

Sulyok Tamás egy lengyel lapnak adott interjúban jogállamisággal összeegyeztethetetlennek nevezte a leváltását, és kijelentette, nincs oka a lemondásra. A Tisza Párt vezette kormány a választói felhatalmazásra hivatkozva állítja: célja az alkotmányos rend helyreállítása és egy, a nemzeti egységet jobban megtestesítő államfő megválasztása.

Orbán Balázs, az előző miniszterelnök volt politikai igazgatója a Szeretlek Magyarországnak azt mondta,

„ez egy olyan bűn lesz az alkotmányoság testén, aminek nagyon-nagyon hosszú lesz az árnyéka.”

Szerinte ha az elnököt jogellenesen váltják le, az utódja által aláírt törvények érvényessége is megkérdőjelezhetővé válik, ami hosszú évekre alkotmányossági válságot okoz.

Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott, nem számít nagy csavarokra. Szerinte  Sulyok Tamás mandátuma a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik meg, és tartalmi kérdésben az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja a döntést, ha az Országgyűlés szabályszerűen fogadja el. Ezt követően harminc napon belül kell új államfőt választani.

Arra a kérdésre, van-e már jelölt, úgy felelt, a Tisza Párt frakciója még nem vitatott meg senkit, de olyan személyt keresnek, aki „független a politikai csatározásoktól” és meg tudja testesíteni a nemzeti egységet.

Hangsúlyozta, nem tartanak alkotmányos válságtól, mert kétharmados felhatalmazásukkal élnek, nem pedig visszaélnek.

Az ellenzék szerint azonban a kormány lépése példa nélküli. „Soha senki ilyen módon az alkotmányzó többséggel nem élt vissza, mint amire a mostani kormánykoalíció kísérletet tesz” – fogalmazott a KDNP-s Rétvári Bence. Szerinte a kormány a demokrácia gyengítésével „egész egyszerűen le akarja tarolni a közjogi palettát”.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, a csütörtöki tüntetésre mindenkit várnak, akinek „fontos a demokrácia, fontos a jogállam, fontos a demokratikus választás”.

Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az ülésteremben úgy reagált a fideszes kritikákra, hogy ők erre kaptak felhatalmazást.

„Önök 16 évig tudják, mit csináltak? Az országot elárulták és kifosztották. És a magyar emberek milliói azt mondták önöknek, hogy elég, vége. Mi az önök rendszerét lebontjuk. Lépésről lépésre, tégláról téglára” - fogalmazott.

Hogy a Fidesz bojkottálhatja-e az országgyűlési munkát, és mit reagál erre a Tisza, kiderül a videóból.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk