Magyar Péter szerint nemcsak Gulyás Gergely csütörtöki kijelentése utal arra, hogy szerinte a kormány beszállna az iráni háborúba, hanem a honvédelmi miniszter egyik megszólalása is.
A TISZA Párt elnöke a Facebook-oldalán tette közzé azt az interjúrészletet, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf arra a kérdésre, hogy „Magyarország engedélyezne-e egy ilyen típusú katonai vagy bármilyen más típusú betelepítést”, annyit mondott, hogy ahogy korábban, úgy most sem válaszol.
A minisztert azért faggatták erről, mert Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón a 444.hu riporterének kérdésére, miszerint Donald Trump kérésére küldenének-e magyar katonákat az Irán által lezárt Hormuzi-szoros felszabadítására, úgy reagált: „ha ő [Donald Trump] ezt kérné, akkor megfontolnánk”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentésére Orbán Viktor Brüsszelben, az EU-csúcs után azt mondta, „marhaság”.
Magyar Péter szerint „Gulyás Gergely háborús mondata után Orbán honvédelmi miniszterének megszólalása is arra utal, hogy Orbánék beszállnának az iráni háborúba.”
– írta Facebook-posztjában a TISZA elnöke.
Azt üzente: „Követeljük, hogy Orbán Viktor és a Fidesz hagyjon fel a háborús készülődéssel! Követeljük, hogy utasítsák el Magyarország részvételét a háborúban!”.
Arról szerdán érkezett hír, hogy JD Vance amerikai alelnök a napokban Budapestre utazhat, hogy támogassa Orbán Viktor választási kampányát. Erről a Reuters hírügynökség írt először, majd az Indexnek kormányzati források is megerősítették a hírt. A látogatás azonban korántsem biztos. Az alelnök ugyanis Washingtonban maradhat, amíg tart az Egyesült Államok és Izrael légi háborúja Irán ellen.
A március 5-én végrehajtott látványos TEK-rajtaütés, amely során pénzt és aranyat foglaltak le egy ukrán pénzszállító konvojtól, valójában nem egy bűnügyi akció, hanem egy kampánycélú titkosszolgálati akció lehetett – állítja a VSquare friss hírlevele.
Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai csaptak le az ukrán állami tulajdonú Oscsadbank két páncélozott járművére, miközben azok Bécsből Kijevbe tartva haladtak át Magyarországon. A művelet során a bank hét alkalmazottját őrizetbe vették, a rakományt pedig lefoglalták. A kormányzati kommunikáció szerint a szállítmány illegális volt, „háborús maffiához” köthető, és vizsgálni kell, hogy a pénzből jutott-e itthoni politikai szervezeteknek. A hatóságok hivatalosan pénzmosás gyanújára hivatkoztak.
Ő a titkosszolgálatokat és a kormánypropagandát is felügyelő Rogán Antal egyik kulcsembere és államtitkára a Miniszterelnöki Kabinetirodán.
Négy, a műveletről részleteket ismerő forrás alapján azt írják, a itkosszolgálati akcióra az szolgáltatta az ürügyet, hogy a szállítmányt egy volt SZBU-tiszt kísérte. Így hivatalosan kémelhárítási vizsgálat indult.
A VSquare szerint a magyar titkosszolgálatok legalább 2026 januárja elejétől figyelték a bank pénzszállítóinak rendszeres útjait Bécs és Ukrajna között. A titkosszolgálati megfigyelés egy részét külföldön végezték: a magyar szolgálatok például azonosították, melyik bécsi szállodában szállnak meg az ukrán pénzszállítók, és feltérképezték az Ausztrián átvezető útvonalaikat.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy amennyiben fegyvereket találnak az ukránoknál, akkor ebből majd egy terrorizmusra vagy illegális fegyvercsempészetre utaló narratívát tudnak felépíteni.
Ezért bízták a TEK-re a rajtaütést, amelyet Farkas Örs személyesen felügyelt a TEK vezetési pontjáról, a polgári titkosszolgálatok képviselőinek jelenlétében.
Ez a terv azonban nem vált be. A rajtaütésnél kiderült, hogy az ukránoknál nincsenek fegyverek, valamint rendben vannak az irataik is. Ekkor kapkodva kidolgoztak egy „B-tervet": a NAV-ot kérték meg, hogy pénzmosás gyanúja címén indítson vizsgálatot. Ez a lépés az oknyomozó portál szerint a NAV-on belül is nagyon komoly felháborodást váltott ki, mivel még a hatóság saját pénzmosás-ellenes részlegét sem vonták be kezdetben a folyamatba.
Mivel razziának, az azt követő előállításnak, az ügyvéd nélküli kihallgatásoknak és az ukrán kísérők kiutasításának semmiféle valódi jogi alapja nem volt, utólag próbálták jogilag megalapozni az egészet egy sebtében hozott kormányrendelettel, majd a parlament rendkívüli eljárásban elfogadott törvénymódosításával.
Az akció rögtönzött, politikailag vezérelt jellegét VSquare szerint az mutatja a legjobban, hogy a pénzszállítók kapcsán terjesztett „háborús maffiáról" szóló narratíva ellenére a katonai titkosszolgálatot még csak nem is tájékoztatták a műveletről, a Honvédelmi Minisztériumot pedig csak azután értesítették, hogy a TEK a rajtaütés során rájött: nincsenek kéznél olyan járművei, amelyekkel el tudná szállítani a lefoglalt ukrán furgonokat és azok rakományát. Ezért végül katonai szállítóeszközöket kellett kérniük a helyzet megoldásához.
Zelenszkij arról beszélt, hogy odaadja katonáinak annak a személynek az elérhetőségét, aki blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós támogatási csomagot.
Vagyis úgy látják, a provokációjuk sikerrel járt, és bele tudták hergelni az ukrán elnököt egy olyan kijelentésbe, amely jól jött a Fidesz-kampánynak
A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a NAV nem válaszolt a VSquare megkereséseire. Eközben az Oscsadbank jogi képviselője hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a magyar ügyészségen.
Korábban ugyancsak a VSquare írta meg, hogy a rajtaütés napján a NAV-rajtaütés egyik kulcsszereplője nagy, több mint százfős ünnepséget tartott egy somogyi farmon előléptetése alkalmából. Magas rangú NAV-vezetők, kormányzati tisztviselők és politikusok is szerepeltek a vendéglistán.
A rendőrség és a NAV azonban nem adott ki nyilvános tájékoztatást, a portál értesülései szerint azért, nehogy eltereljék a történtek a figyelmet a pénzszállító elleni akcióról.
„A vezetők felszólaltak, hogy világosan elítéljék Orbán Viktor hozzáállását” – jelentette ki péntek hajnalban Brüsszelben António Costa, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcstalálkozó után.
A magyar miniszterelnök – Robert Fico szlovák kormányfő támogatásával – a Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt utólag blokkolta Ukrajna 90 milliárd eurós hitelét, ami több uniós és tagországi vezetőt is felháborított – írja a Telex.
António Costa a péntek hajnali sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a decemberi politikai megállapodást végre fogják hajtani.
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a vezetők a zárt ülésen nyíltan elítélték a magyar álláspontot.
Az Európai Tanács elnöke szerint az EU üdvözli Ukrajna erőfeszítéseit, hogy hat héten belül megjavítsa a vezetéket, de nem tartja jóhiszeműnek olyan feltételt támasztani, amit a tagállamok nem tudnak garantálni, mivel Oroszország döntése, hogy újra megtámadja-e a vezetéket, ahogy eddig 23-szor tette.
A vezetők felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy áthidaló megoldást, amelyről az április végi informális uniós csúcson tárgyalhatnak.
A csütörtöki ülésen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videón jelentkezett be, aki az összeget „életek védelmét szolgáló erőforrásnak” nevezte. A bejelentkezés alatt Orbán Viktor felállt és hátrébb vonult a tárgyalóasztaltól.
Az uniós többség álláspontja szerint a 90 milliárd eurós közös hitelről már decemberben megszületett az elvi döntés, februárban pedig a jogi keretről is megállapodtak, így a végrehajtásnak haladnia kell. Ezzel szemben a magyar kormány a vétót addig tartja fenn, amíg az orosz olajszállítás a Barátság vezetéken újra nem indul. Orbánék szerint Ukrajna „olajblokádot” alkalmaz, és garanciákat vár a jövőre nézve. Ebben a vitában Robert Fico szlovák kormányfő is Orbán mellé állt.
A kialakult helyzet megoldására az Európai Bizottság egy „áthidaló” javaslatot készít, amelynek egyik lehetséges eleme az önkéntes, kétoldalú hitelekre való visszatérés a tagállamok között. Az ügyet legközelebb az április végi, ciprusi informális csúcson tárgyalják, de a kifizetések előkészítése miatt május eleje kritikus határidő lehet.
Az Ukrajnáról szóló európai tanácsi következtetéseket már ki is adták, de csak 25 tagállam nevében, mivel Orbán Viktor és Robert Fico nem csatlakozott a dokumentumhoz.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán jelentette be, hogy Kövér László házelnök ismét megbüntette, ezúttal kétmillió forintos bírságot szabott ki rá.
– fogalmazott Hadházy. Szerinte alábecsülte Kövér Lászlót, mert nem gondolta, hogy „ekkora g.ciségre (és nyilvánvaló törvénytelenségre) még ő sem vetemedik.”
A képviselő felidézte, hogy az Országgyűlés korábban kiadta a mentelmi jogát egy rágalmazási perben, amelyet Simon Miklós fideszes képviselő és felesége indított ellene. A tárgyalás Komlón volt, éppen akkor, amikor a parlamentben Orbán Viktor beszélt, majd több szavazás is következett.
A politikus azt írja, nem gondolta, hogy Kövér Lászlónak „lesz képe nem elfogadni az igazolást”. Hozzáteszi, a döntéshez nem kapott indoklást. „Annyit írt csak, hogy neki ehhez joga van… Nekem viszont nincs jogom jogorvoslatra” – áll a bejegyzésben.
Hadházy Ákos ismét a támogatói segítségét kéri a büntetés kifizetéséhez.
– írta.
Nem ez az első eset, hogy a képviselőt jelentős pénzbüntetéssel sújtják. Tavaly márciusban 7 millió forintra bírságolták, miután egy korábbi miniszterelnöki beszédet játszott le a parlamentben. Később, az áprilisi, gyülekezési törvény módosítása körüli tiltakozó akciók után 12 millió forintos bírságot kapott, és több ülésnapról ki is tiltották.
A házelnöki hivatal és a kormánypárti média az ehhez hasonló szankciókat jellemzően azzal indokolja, hogy nem a képviselői vélemény tartalmát, hanem a Ház rendjének megsértését és az ülés akadályozását büntetik, ami szerintük a legsúlyosabb fegyelmi vétségek közé tartozik.
Ne maradj le a legfrissebb, legérdekesebb hírekről! Töltsd le a mobil alkalmazásunkat!
