SZEMPONT
A Rovatból

Drámaian csökkent a belföldi élelmiszerek forgalma - a vásárlók az olcsóbbat választják, akkor is, ha külföldi

Raskó György szerint a belföldi élelmiszerek forgalma 15-16 százalékkal csökkent az év első tíz hónapjában. Az Agrárkamara is arra figyelmeztet, hogy az olcsó import áruk kiszorítják a boltok polcairól a magyar élelmiszereket.

Link másolása

Akciós lengyel tojás, olcsó spanyol paradicsom, filléres német trappista. Aki rendszeresen jár bevásárolni, már biztosan találkozott ezek közül valamelyikkel. Az utóbbi hónapokban érzékelhetően egyre több feltűnően kedvezményes akciót kínálnak az élelmiszeráruházak, és nem csak a kormányzat által előírt kötelező akciózás miatt. Ezekben - kevés kivételtől eltekintve - egy a közös: a jóárasított termékek többsége külföldről érkezik Magyarországra. Pedig teljesen logikusnak tűnhet, hogy a magyar termék olcsóbb, mint a Nyugat-Európából vagy még messzebbről érkező versenytársa, hiszen helyben van, ezért nem terheli akkora szállítási költség, ráadásul a kormánynak is érdeke a magyar vállalkozások helyzetbe hozása.

Ezzel szemben a valóság az, hogy az importtermékek sok esetben jóval olcsóbban kerülnek a hazai boltok polcaira, mint a helyben előállítottak.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara néhány napja egy közleményben figyelmeztetett arra, hogy az olcsó import áruk kiszorítják a boltok polcairól a magyar élelmiszereket. Ezzel egy hároméves trend tört meg. A változás fő oka, hogy a brutális élelmiszerinfláció hatására a magyar vásárlók a korábbinál is jóval árérzékenyebbek lettek.

A importélelmiszerek felbukkanása azonban nem most kezdődött, hanem nagyjából akkor, amikor Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezután nagyjából másfél évtizeden keresztül az élelmiszer-kiskereskedelem forgalomnövekedése minden egyes évben nagyobb volt, mint a hazai élelmiszeripar belföldi értékesítésének növekedése. Azaz több termék kellett, mint amennyit a magyar élelmiszeripar belföldön eladott. Ebből következően pedig a külföldről behozott importáru részesedése folyamatosan emelkedett. A helyzetet tovább fokozta a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok megjelenése, melyek sok esetben hozták magukkal a más országokban már jól bevált beszállítóikat is.

Erről nemrég Nobilis Márton a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy „óriási felelőtlenség volt a piacot szerző multinacionális kiskereskedelmi láncoknak még a betelepedésük idején – az EU-csatlakozás előtt – nem feltételül szabni a hazai termékek megfelelő polcarányát”. Az agrártárca élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerint

egy két évvel ezelőtti felmérés alapján a multik már akkor tíz százalékkal növelték az importtermékek arányát a hazai élelmiszerekkel szemben.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatásában a tíz legnagyobb kiskereskedelmi lánc közel 40.000 termékét vizsgálták 16 olyan, hagyományos árukategóriában – például húskészítmények, tejtermékek, tojás, méz –, amelyekben a hazai élelmiszeripar el tudná látni a magyar lakosságot megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerekkel. Az eredmény alapján a magyar termékek aránya 70 százalék körüli, míg 6 évvel korábban még csaknem 80 százalékos szinten állt. Az eredmények alapján a legtöbb magyar termékkel két évvel ezelőtt a Reál üzleteiben (80,65%) találkozhattak a vásárlók, míg a legkevesebb belföldi terméket a Lidl (56,09%) kínálta.

A 2021 tavaszán publikált tanulmány alapján

a legnagyobb veszteséget a nagy hozzáadott értékű élelmiszerek (sajtok, sonkák, joghurtok, gyümölcslekvárok) szenvedték el, esetükben már két évvel ezelőtt a polcok több mint felén külföldi árucikkeket találhattunk.

Nemsokára kiderül, hogy most mi a helyzet, ugyanis a vizsgálatot kétévente megismétlik, és ezekben a napokban is folyamatban van. A friss jelentés várhatón 2024 elején jelenik majd meg.

Visszatérve a mostani helyzetre: 2018 és 2022 öt évből három is olyan volt, amikor fordult a trend, és az élelmiszer kiskereskedelem forgalomnövekedése már alacsonyabb volt, mint az iparág belföldi értékesítésének emelkedése. Vagyis erősödött a magyar termékek súlya a kiskereskedelemben. Ez főképp az elmúlt évtizedek élelmiszeripari fejlesztéseinek, a nemzetközi szinten is versenyképes magyar szereplők belépésének, a hazai reáljövedelem növekedésének, valamint a magyar termékek fogyasztását ösztönző kormányzati és érdekképviseleti kommunikációnak volt köszönhető.

„A magyar élelmiszerek minőségüket tekintve nemzetközi összehasonlításban általában igen jók, de drágábbak. Ha azonban a fogyasztónak növekszik a reáljövedelme, akkor egyre nyitottabb lesz a minőség iránt” – magyarázza Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke. Ez a kedvező tendencia fordult meg idén.

2023-ban az élelmiszer kiskereskedelem minden hónapban csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Azonban sokkal kisebb mértékben, mint ahogyan a hazai élelmiszeripar belföldi értékesítése.

Raskó György agrárközgazdász szerint a változás drasztikus.

„A belföldi élelmiszerek forgalma 15-16 százalékkal csökkent az év első tíz hónapjában, ami óriási volumencsökkenésnek számít.”

„Miután a kiskereskedelmi forgalom csak 3,2 százalékkal esett vissza az egy évvel ezelőttihez képest, ebből következik az, hogy a hazai élelmiszerpiac pozícióját jelentős nagyságrendben az import foglalta el” – mondja.

Raskó György szerint a magyar kormánynak is van szerepe abban, hogy ilyen helyzetbe került a hazai élelmiszerpiac. „Komoly mértékben elveszítette belföldi versenyképességét a hazai élelmiszeripar amiatt, hogy ilyen keményen sújtja különadókkal a kormány” - állítja.

Ott van például a népegészségügyi termékadó (neta), amit a legtöbben csak chipsadóként emlegetnek. Ennek célja a 2011-es bevezetésekor az adóbevételek növelésén túl az volt, hogy kivetésével csökkenjen az egészségre káros termékek fogyasztása.

Ezen felül a terheket jócskán emelte szerinte az idén július óta fizetendő EPR-díj.

Az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség a gyártókat, termelőket, illetve az első belföldi forgalomba hozókat terhelő, egyes termékek körforgásos hulladékkezelési költségeiért vállalt fizetési kötelezettség. Raskó György szerint ezt az iparági szereplők nem fogják benyelni, hanem továbbhárítják majd a fogyasztókra.

„A kormány ezzel gondoskodott arról, hogy az infláció olyan nagyon jövőre se mérséklődjön, legalábbis olyan mértékben ne, ami a fogyasztók számára örvendetes lett volna” - mondja.

Éder Tamás szerint is elkerülhetetlen, hogy az EPR-díj „szép lassan bekerüljön a forgalomba”. Az Agrárkamara alelnöke azt mondja, hogy

ezzel a magyar élelmiszeripari ágazat nagyjából 100-120 milliárd forintos éves többletterhet kapott, ami meggyőződése szerint már az elmúlt hónapokban is lassította az élelmiszerinfláció csökkenésének ütemét.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EPR-díj az importtermékeket ugyanúgy érinti, mint a magyarokat.

„Aki tudta, már elkezdte beépíteni az értékesítési áraiba, de ez még nem sokaknak sikerült. Egy év közepén érkező többletteher nagyon nehezen tud beépülni az év során az értékesítési árakba. Tudni kell, hogy a kiskereskedők és a beszállítók között egyes termékek esetében akár éves megállapodások is vannak, de a féléves vagy a több hónapos megállapodás számít sztenderdnek” – mondja Éder Tamás.

Raskó György szerint 2024 januárjától a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) növelheti tovább az árakat.

„Ne legyenek kétségei senkinek: az idén nagyjából 200 milliárdos terhet jelentő kiskereskedelmi különadót ugyan a kiskereskedőkre vetették ki, de nyilvánvaló, hogy ennek egy jelentős részét a kiskereskedelem az élelmiszeripari szereplőkkel fizetteti meg, a másik részét pedig a fogyasztókkal” – mondja az agrárközgadász, aki szerint mindezeket összeadva olyan jelentős pluszteher jött létre, ami minden Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer árát jócskán emeli.

Ugyanakkor nehéz helyzetben vannak az iparági szereplők, mert a magyar fogyasztók vásárlóereje olyan mértékben csökkent az utóbbi időben, hogy nem lesz egyszerű lesz keresztülvinni további áremeléseket.

„Erre ugyanis úgy reagál a magyar fogyasztó, hogy kevesebbet vásárol. Nem véletlenül zuhant a kiskereskedelem ilyen nagy mértékben az utóbbi időben. Ezt hosszú távon egyszerűen nem lehet fenntartani”

– mondja az agrárközgazdász.

Hogy talpon maradjanak, a magyar cégek próbálnak külföld felé nyitni.

„Egy évvel ezelőtt 420 forint volt a forint-euró árfolyam, most pedig 380, vagy alatta. Egyértelmű, hogy ezért az import olcsóbb lett, míg a hazai termékek esetében a különadók jóval magasabb átadási árakat okozott. A magyar élelmiszeripar emiatt kénytelen volt exportra értékesíteni, de valójában ez csak keveseknek sikerült. Azoknak, akiknek eleve megvolt a nemzetközi versenyképességük, mint például a baromfifeldolgozásban érdekelt Master Goodnak. Nekik az exporton realizálódott annyi plusz bevétel, ami ellensúlyozta a hazai fogyasztáscsökkenést. De ezt számos területen nem tudta az iparág export expanzióba fordítani, vagyis ezek a cégek erősen veszteségesek lesznek ebben az évben.”

Éder Tamás azt mondja, a mostani élelmiszeripari visszaesés nem magyar sajátosság.

A nehezebb gazdasági időszak miatt egész Európában csökken az élelmiszerfogyasztás, ezért az iparág folyamatos piackeresésben van. A cégek pedig elsősorban külföldön próbálják értékesíteni a többlettermékeiket azért, mert tisztában vannak azzal, hogy a kínálat növelésével csökkenthetik az árakat, ráadásul ezzel nem okoznak zavart a jól bevált piacaikon. Az Agrárkamara alelnöke szerint Magyarországon az utóbbi évtizedben ezért is jelentek meg például a német és spanyol vágóhidak termékei a hentespultokban, amikkel néhány hétre vagy hónapra sikeresen leverték az itthoni árakat, egyben komoly károkat okoztak a magyar piac állandó szereplőinek.

Raskó György a jövőt tekintve sem túl optimista.

„A kormány nem nevezi megszorításnak azt, ami valójában megszorítás. Ebben az évben legalább 25-30 konkrét formája van a megszorításoknak, ami különböző ágazatokat és a lakosságot is érintette. A különadókat mind ráterhelik például az élelmiszeriparra, a MOL-ra, a Richterre vagy a multinacionális kiskereskedelmi vállalkozásokra. Ezek a különadók olyan mértékű költségemelkedést eredményeztek idáig, amihez még jön a már említett EPR-díj, hogy

mindez összességében hosszú távon a magyar gazdaság leülését fogja eredményezni”

– véli Raskó György.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán a tüntetésről: Orbán Viktor tévedett, amikor leszedte az Azahriah-t dicsérő videóját a TikTokról
Az elemző szerint ezután a tüntetés után még bőven ott maradhatott volna a videó. A felszólalók azt adták, amit ígértek, egy szakmai ügyben álltak ki, még ha a közönségben az is lehetett az elhangzottak értelmezése, hogy minderről az Orbán-rendszer tehet.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. február 17.


Link másolása

Ötvenezres tömeg tüntetett péntek este a gyermekvédelem mellett, a gyermekbántalmazás és a pedofília ellen a Hősök terén. Amellett, hogy ebben a kérdésben teljes a nemzeti egyetértés, mégis érdekes, hogy a tiltakozást nem ismert mozgalmak, nem ellenzéki pártok hirdették meg, hanem kilenc olyan magánember, akiket sokat ismernek. Mindannyian nagy követőtáborral rendelkeznek a YouTube-on, és ezt a tömeget mozgósították az ügy érdekében.

Sikeres volt a tüntetés? Hogyan folytatódhat a történet? Erről is beszélgettünk Somogyi Zoltán szociológussal, a Political Capital társalapítójával, közvetlenül a tüntetés után.

– Ötvenezer ember nagy lehetőség. Kihasználták ezt a rendezvény meghirdetői?

– A rendezők azt adták, amit ígértek. Összeállnak, pártpolitika-mentesen, de nyilván a rendszer kritikusaként, egy szakmai ügyben álltak ki. Először volt ilyen, ez próbája is volt annak, hogy működik-e ez. Ehhez képest a közönség nyilván azért ment el, mert fel van háborodva ezen a helyzeten, ők nyilván az egész rendszerrel szemben radikálisabb fellépést is várhattak volna.

A színpadról egy évtizedes problémának a megfogalmazása szólt, a közönség soraiban valószínűleg már az értelmezése is megvan, ami az, hogy erről az Orbán-rendszer tehet.

Tehát azt gondolom, hogy a közönség egy fokkal radikálisabb is lett volna, mint a színpadon állók, ami nem jelenti azt, hogy ezt a tüntetést sikertelennek lehetne minősíteni, mert, ahogy mondtam, a szervezők azt adták, amit ígértek.

– Ha a közönség radikálisabb dolgokra is vevő lehetett volna, nem lesznek-e kevesebben legközelebb, ha azt tapasztalják, hogy csak ennyi történik?

– Ha ez egy pártok által szervezett tüntetés lett volna, és így, ilyen hangulatban zajlik, akkor frusztráló lett volna, hogy ezt tudják csak az ellenzéki pártok. Aki erre a tüntetésre kiment, az tudta, hogy itt viszont

youtuberek fogtak össze annak érdekében, hogy felemeljék a szavukat egy olyan ügy mellett, amely az egész nemzetet megérintette.

A szervezőknek el kell dönteni, és nyilván itt el is dőlt, hogy pártpolitikát csinálnak-e, vagy egy szociális kérdéshez szólnak hozzá. Pártpolitikát csinálni csak pártosan lehet. Ha a civilek megpróbálják elkerülni a pártos politikát, ezzel nincsen semmi baj. Igazából az alapvető probléma csak az, hogy van egy olyan hozzáállás a kérdéshez, hogy a civilek pártoktól független civil tüntetést akarnak tartani, a pártok meg civilektől független párttüntetést, és nincsen olyan, hogy mindenki felmehet a színpadra, civilek és „pártosok”, miközben egyébként azt is tudjuk, hogy a pártok ugyanúgy civil mozgalmak, mint bármilyen másik civil mozgalom. Eredményhez azonban az tud vezetni, ha ez a nagyon erős elhatárolódás a jövőben megszűnik. Ha ezt valaki elő tudja állítani, hogy ismert civilek és ellenzékiek egy adott ügyért közösen kiállnak a színpadra, az fordulatot hozhatna a magyar tiltakozó mozgalmakban.

– Az tény, hogy ötvenezer ember ott volt. Ez az ötvenezer ember nagyon határozott mondatokat hallgatott meg és helyeselt azoknak. Egy ekkora tömeg képes-e új helyzetet előállítani ebben a kérdésben?

– A Fidesz eddig is úgy politizált, hogy látta, sokan vannak. Ahhoz nem kell utcára menni, hogy látszódjon a tömeg. Ez a közvélemény-kutatásokból azonnal látszott. Látszott, hogy itt egy nagyon-nagyon erőteljes, egyébként tényleg össznemzeti tömeg áll szemben magával a problémával. Most nagyon sokan ki is mentek, ami azt is megmutatta, hogy egyelőre

ez továbbra is össznemzeti kérdés, nem csap bele a pártos világba.

A felszólalók is kerülték ezt, nehogy véletlenül az legyen a látszat, hogy a kormánypártiakra sütik rá a pedofilvédelem bélyegét, amikor több mint 80 százaléka az embereknek ugyanazt gondolja erről a kérdésről. Az már más kérdés, hogy a politikai felelősség hol fog megállni, mennyire kényszeríthető az ki, hogy Balogon, meg a két lemondott politikai szereplőn túl is mutasson valamit ez az egész helyzet.

– A youtuberek, influenszerek megjelentek a közéletben, és politikát csinálnak akkor is, ha nem pártpolitikát. Ez egy új minőség. Vannak emberek, akiknek több százezer, esetleg milliós követőik vannak, és egymaguk képesek nagyon komoly befolyást gyakorolni a közvéleményre.

– Igen, éppen ezért azzal a problémával küzdenek, hogy megszűnik-e ez a nagy követői csapat, ha elkezdenek pártosodni. Óvatosan kell lépkedniük. Nem automatikus, hogy ez a népszerűség átíródik akkor is, ha valamelyik oldalra beállnak.

– Pottyondy Edina viszont kifejezetten politikai beszédet mondott, miközben ő sem terjeszkedett túl a gyermekvédelmi kereteken.

– Igen, de eleve is ezt szoktuk meg tőle. Neki azért is jók a videói, mert egy ellenzéki kritikát nagyon jól fogalmaz meg. Tehát ő sem változtatott semmit, ugyanazt csinálta. Mindenki ugyanazt csinálta, amit eddig csinált, és így álltak össze egy össztársadalmi ügyért. Egyikről sem gondolhatjuk azt, hogy a kormánypártokat annyira kedveli, de nem foglaltak állást a mostani ellenzéki minőség mellett sem, és ezt szerintem nem tették rosszul.

Azt gondolom, hogy Orbán Viktor tévedett, amikor leszedte az Azahriah-t dicsérő videóját a Tiktokról, mert ezután a tüntetés után még bőven ott maradhatott volna.

– Az, hogy az influenszerek vették a kezükbe a tiltakozás megszervezését, nem fogták ki az ellenzék vitorlájából a szelet?

– Nem gondolom. Ahogy azt sem gondolom, hogy az ügy itt véget ért. Azt majd a következő napok eldöntik.

A pártok saját maguk fogják ki a saját vitorláikból a szelet.

Az a paródia, amit itt a köztársasági elnökjelöléssel eljátszottak, hogy mindenki betolja a jelöltjeit, illetve deklarálja, hogy nem vesz részt benne, ez önmagában egy elég vicces helyzetet teremt, mert teljesen elviszi a fókuszt arról, amire figyelnünk kellene. Méghozzá arról, hogy ki a felelős ezért a helyzetért. Az ellenzéki erőknek bőven lenne mit tenniük. Majd meglátjuk, hogy a következő időszakban ez hogyan alakul.

– Fogunk még látni influenszerek által szervezett megmozdulást?

– Jóslásokba nehezen merek bocsátkozni, az nem az én műfajom. De ha összesítik, hogy mennyire sikerült ez jól, akkor azt fogják mondani, hogy de jó, hogy összeálltunk, milyen jól sikerült egy társadalmi problémával kapcsolatban együtt megszólalni. Ez addig tart, amíg rá nem jönnek arra, hogy a politika normális esetben arról szól, hogy különböző társadalmi problémákat különbözőképpen próbálnak pártok megoldani, és maguk is megtapasztalják, milyen az, amikor vita alakul ki közöttük egy adott kérdésről. De ettől még messze vannak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Ervin a pénteki tüntetésről: „A lelkiismeret ébredése kimutathatatlan, hiába szondázza Tóni bácsi”
Ahogy 100 másik híresség, Nagy Ervin, Puzsér Róbert és Thuróczy Szabolcs is ott lesznek a péntek esti tüntetésen. Arról kérdeztük őket, miért álltak a demonstráció mellé, és mit várnak a megmozdulástól.

Link másolása

Minden előjel szerint az utóbbi idők egyik legnagyobb tömeget megmozgató tüntetése következhet péntek este Budapesten. Pottyondy Edina ötlete nyomán kilenc népszerű influenszer fogott össze annak érdekében, hogy a lehető legtöbben legyenek ott a Hősök terén este hattól. Az Odakinn most szörnyek járnak névre keresztelt demonstrációt az áldozatokért, a gyerekekért és az egészséges társadalomért szóló kiállásnak szánják, melyhez csütörtökre több mint 100 híresség is nevét adta.

Közülük Thuróczy Szabolcs azt mondja, akkora tömeget vár a Hősök terére, amit már a kormánypárti média sem hallgathat majd el.

„Azok az emberek, akikre nagyon sokan figyelnek, izgalmas, amit gondolnak a világról, valahogyan jobban megmozgatják a passzív, politikától undorodó embereket.

Kell valami különös, másféle erő, amit eddig nem tudott senki felmutatni az elmúlt tizenöt évben, és azt gondolom, hogy erre ez egy nagyon jó első lépés lesz”

– fogalmaz a színész.

Szerinte mostanra már rengeteg kiábrándult ember van, őket szólíthatják meg a legnépszerűbb közéleti és társadalmi kérdésekkel foglalkozó influenszerek. „Valahogy egy nagyon erős sípot kell megfújniuk Pottyondy Edináéknak, és szerintem meg is fogják tenni. Csodálatos, hogy ezt így összerakták.”

Hasonló véleményen van a demonstrációt nyilvánosan támogató Nagy Ervin is.

„Messzemenőkig tudok azonosulni minden olyan eseménnyel, ami egy kicsit is felrázza a magyar társadalmat. Azt gondolom, hogy az elmúlt tíz évben elaludtunk itt, Európa közepén, és bármit meg lehet csinálni ezzel a néppel.”

„Én is nemzeti érzelmű vagyok, ahogy szerintem a baloldalon sokan, és annak örülnék a legjobban, ha jobboldali szavazópolgárok is kijönnének a Hősök terére, egyfajta hátteret adva annak, hogy egy ilyen ügy eltussolása szélesebb nemzeti ügy annál, minthogy pártpolitikai alapon tagozódjunk” – mondja a színész.

Szerinte azért lesz más ez a tüntetés, mert nem hirtelen politikai felindulásról van szó, hanem olyan, mintha felébredt volna az emberek lelkiismerete.

„Egyébként szerintem épp ettől lehet a legjobban félni. A lelkiismeret ébredése kimutathatatlan, hiába szondázza Tóni bácsi. Olyan ez, mint a jégzajlás a Dunán: csendes, de iszonyú erővel tud megindulni”

– fogalmaz Nagy Ervin.

A színész hisz abban, hogy a pénteki rendezvény mélyben rejlő társadalmi folyamatokat indíthat meg, melynek nyomán a mindennapos politikai szemfényvesztés helyett „emberszabású” lehet a közélet az országban.

A youtuberek két héttel azután hívták utcára az embereket, hogy kiderült: Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a pedofil bűncselekményeket elkövető bicskei igazgató bűnsegédjének. A kegyelembotrányba azóta Novák Katalin és Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter is belebukott, míg a köztársasági elnök tanácsadója, Balog Zoltán alatt is rezeg a léc a magyar református egyház élén.

A tüntetést szintén nyilvánosan támogató Puzsér Róbert szerint a kegyelembotránynál nem volt még leleplezőbb ügy Orbán Viktor rendszerének történetében.

„Ha a rendszernek egy fontos kádere kiáll melletted és jótáll érted, akkor tíz körömmel kaparnak ki akár a börtönből is, még akkor is, ha gyermekmegrontásban voltál bűnsegéd. A köztársasági elnök és az igazságügyi miniszter a pápára hivatkozva ad kegyelmet, hogy ne kelljen a börtönbüntetésedet letölteni” - foglalta össze a helyzetet a kritikus, aki szerint Rogán Antaléknak jelenleg fogalma sincs, hogyan kellene megmagyarázni a történteket.

„Az nagyon kevés, hogy lemondott Novák Katalin és Varga Judit. Ők is, és rajtuk kívül Balog Zoltán is azt mondta, hogy hibáztak. Na de mi volt a hiba? Erről eddig szó nem volt. Az volt a hiba, hogy nem tudták, kinek kegyelmeznek meg? Vagy az volt a hiba, hogy enyhítő körülménynek ítélték meg, hogy az illető székely származású? Netán az, hogy rendszeresen hordta a gyerekeket a felcsúti Puskás Akadémia programjaira? Vagy az volt a hiba, hogy úgy ítélték meg, hogy tulajdonképpen egy pedofil bűncselekményben segédkezni az nem is olyan súlyos vétség, amiért le kellene tölteni a büntetést a börtönben?”

„Esetleg az volt a hiba, hogy úgy gondolták magukról, hogy ők olyan köztársasági elnökök, igazságügyi miniszterek vagy püspökök, akiknek saját akaratuk lehet ebben a rendszerben, ahol valójában csak a rendszernek van akarata, és mindenki más csak fogaskerék, akinek végrehajtó funkciója van?”

„Erre vonatkozóan egy rohadt szót nem kaptunk még. Legyenek szívesek és mondják meg, hogy miben hibáztak, mi volt a hiba” - mondja Puzsér Róbert, aki szerint a NER kétségbeesetten próbálja lezárni az ügyet, de a válaszokat a nyilvánosságnak kell kikényszeríteni, amire remek alkalom lehet a pénteki demonstráció.

Puzsér szerint akkor lehet igazán sikeres az influenszerek tüntetése, ha „nem nyúlja le egyetlen zsákmányszerző, gazember párt sem”. Azt is megkérdeztük tőle, hogy véleménye szerint mit érhet el a péntek esti demonstráció.

„Egyetlen tüntetés semmit. De egy olyan mozgalom, amely tüntetések sorozatát rendezi és képes arra, hogy a politika torkára tegye a kést, és ezzel kikényszerítse a kulturális minimumokat, valamint a modernizációhoz, a konszolidációhoz, a szolidaritáshoz és a transzparenciához tartozó minimumokat, már eredményes lehet. ”

„Az lenne a cél, hogy itt és most a polgárok érezzék meg az erejüket, a hatalom pedig azt, hogy mégiscsak van valamiféle társadalmi ellenállás.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Nem tűnik úgy, hogy Magyar Péter csöndben akarna maradni, még sok kellemetlenséget okozhat a kormánynak
A Political Capital társalapítója szerint Magyar Péter több, mint egy sértett családtag. Balog Zoltánról pedig nehéz elképzelni, hogy a helyén marad. De az igaz kérdés az, nála megáll-e a lavina, vagy elér az Orbán Viktor körüli erős emberekig.

Link másolása

Az elmúlt napokban képletesen szólva a csapból is Magyar Péter folyik. Varga Judit egykori igazságügyi miniszter volt férje először a Partizánban adott majdnem két órás interjút, azóta pedig folyamatosan jelentkezik hosszabb-rövidebb bejegyzésekkel. A kormányoldal is ellentámadásba lendült, a Megafon megmondóemberei posztok sorában próbálják hitelteleníteni, napok alatt több millió forintot költve ezek hirdetésére.

Somogyi Zoltán szociológussal, a Political Capital társalapítójával arról beszélgettünk, mi lehet Magyar Péter célja, mennyire lehet komolyan venni, amiket állít, belebukhat-e még más is a kegyelmi botrányba, és mit árul el ez az egész a rendszer állapotáról.

– Mit akarhat Magyar Péter?

– Nem fogom tudni megmondani, hogy ő mit akar, mert én is csak ugyanúgy figyelem, mint bárki más az eseményeket. Inkább abból a szempontból nézem, hogy kellemetlen-e a Fideszre nézve. Elég sok minden történt a múlt héten, ami váratlanul érte a kormányzati tervezést. Nyilván a kegyelmi ügy annyiban váratlan volt, hogy nyilvánosságra került és ennyire erőteljes visszhangot váltott ki, aminek a végén a köztársasági elnöknek mennie kellett. Ilyen szintű hatással nyilván nem számoltak. Másrészt az is váratlan volt, hogy Magyar Péter megszólalt, ahogy egyébként a pénteki, Azahriah és sok youtuber által meghirdetett tiltakozás sem volt betervezve a kormányzati kommunikáció számára.

Tehát most tele vannak ilyen váratlan helyzetekkel, és ebből az egyik a Magyar Péter-féle váratlan helyzet.

Ha csak egyszerűen egy sértett családtaggal néznénk szembe, akkor azt mondanám, hogy nem lesz nehéz feladat a kormányzati kommunikátoroknak legyőzni őt, de ennél összetettebb Magyar kommunikációja, és összefüggőbb is. Például azt elég egyértelműen elmondta ebben az interjúban, bár kevesen hallották ki belőle, hogy a titkosszolgálatok és a kormányzati kommunikáció kártékonyan egy kézben van a kormányzaton belül. (Nem mellesleg Európában egyedülálló módon, és amúgy tényleg vállalhatatlanul). Ez az erőközpont. Magyar szerint tudatosan és módszeresen, több lépcsőben nyírta ki ezt a két szereplőt, a két hölgy szereplőjét a Fidesz vezető garnitúrájának, akik egyébként versenyképesek lettek volna egy olyan helyzetben, amikor már nem Orbán Viktor vezeti a Fideszt. Ez tudatos lépés volt, négy Fideszen belül népszerű szereplőt nevezett meg Magyar Péter, és közülük kettőre mondta azt, hogy minden adottságuk meg lett volna, hogy vezessék ezt a politikai oldalt. Most ennek a kettőnek kellett eltűnnie a színről.

Magyar azzal vádolta meg a saját oldalát, a Fideszt, hogy titkosszolgálati módszerekkel és a kormányzati kommunikáció módszereivel tudatosan eltüntettek a színről két vezető fideszes politikust.

Ez elég erős irány, és az is látszik, hogy nem tűnik úgy, hogy Magyar Péter csöndben akarna maradni, naponta többször is mondja a magáét. Ha ez nem fordul át nagyon hihetetlen történetek sorába, és tudatosan lépdel előre, akkor még sok kellemetlenséget okozhat a kormánynak.

– Akármit is állít Magyar, de az az ügy, ami végül a bukásukat okozta, biztosan nem titkosszolgálati akció volt.

– Igen, ez így van. De Magyar nem is ezzel a konkrét üggyel kapcsolatban állít ilyet. Hanem például az ingatlanvásárlási ügyükről mondja, hogy ott tudatosan rossz tanácsokat adtak Varga Juditnak, hogy rossz helyzetbe kerüljön. Erre a dologra mondja, meg arra, hogy amikor nem akart szót fogadni egy magánéleti szál tekintetében, akkor azonnal ráküldték a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt. Ezekre mondja azt, hogy ezek irányított akciók voltak. A konkrét kegyelmi ügy nagyon-nagyon súlyos ügy volt nyilván, és ritkán van az, hogy ekkora nagy nemzeti konszenzus van egy téma elítélésében, márpedig most ez az volt. Ezért is kellett azonnal levenni a köztársasági elnököt a porondról, mert ha még napokat még vártak volna, akkor még súlyosabb károkat okozhatott volna a történet.

Aki ebben az ügyben valamilyen módon is részt vett, az nagyon nehezen tudja elkerülni, hogy távozzon a hivatalából. Most éppen Balog püspök urat érik el a botrány hullámai, nehéz is elképzelni, hogy ő egy hiteles és elfogadott vallási vezető tudna maradni.

Az ugyanis, hogy ő egyáltalán részt vett ebben és tanácsot adott, és azt a tanácsot adta, hogy itt kegyelmet kell adni, az már vállalhatatlanná teszi a személyét. Viszont az, hogy ő csak egy volt kormányzati tag, és már nem is fideszes politikus, jól jöhet a kormányzatnak. De mi van akkor, ha kormányzati szereplőt ér el az ügy? Eddig azt tudjuk, hogy valószínűleg miatta fordult meg a kegyelmi ügy, hiszen az igazságügy-minisztériumi apparátus eredendően nem javasolta a kegyelmi ügyet. Azt javasolta az igazságügyi miniszter, hogy a kegyelmi kérvényt el kell utasítani. Ehhez képest fordult meg az ügy úgy, hogy a köztársasági elnök kegyelmet adott, és az igazságügyi miniszter, amikor visszakapta az ügyet, akkor ellenjegyezte. Mi történhetett ott?

Balognak volt akkora ereje, hogy egyedül ezt az egész ügyet átverje a kormányzaton?

Mi nem így ismerjük ezt a kormányzatot, hogy neki ilyen nagy súlya lenne ebben. Ha itt megáll az ügy, hogy Balog volt, ha lehet csak rá mutogatni, akkor megmenekült a kormányfő és kormányfő körüli erős emberek attól, hogy magyarázkodniuk kelljen. Hiszen ebben az ügyben magyarázkodni szinte lehetetlen. Itt egyetlen egy dolgot lehet mondani, hogy részt vettem benne, elnézést, viszontlátásra.

– Ahogy mondták is már. Magyar Péter megszólalásából az derült ki, mennyire nem önállóak a politikai aktorok. Nem autonóm személyek, akik ezeket a hivatalokat vezetik. Ha a Rogánék leszólnak a Sándor-palotának, hogy most akkor nem beszéltek, akkor ők nem beszélnek. Ha valaki, nem tudjuk ki odaszól nekik, hogy ezt most alá kell írni, aláírnak.

– Ez így is van. Egy katonai jellegű szervezettel állunk szemben, ahol Orbán Viktor a sikert ígéri a saját oldalának és pozíciókat az embereinek, cserébe viszont százszázalékos elvárás, hogy mindenről értesüljön és minden döntését elfogadják. Ilyen a hierarchikusan felépülő szervezeteknek a jellege. Persze nagyon jó, mert tud nagyon hatékonyan és gyorsan működni, és nagyon rossz, mert a gyorsaság rossz működést is eredményezhet. Erről beszélünk tehát: kiüresített intézményrendszerről, mert a köztársasági elnök sem egy autonóm szereplő, és például az ellenzék se tudja azt a feladatát ellátni, amit ellenzékből el kellene.

– Mitől félhetett Varga Judit, hogy végül is ellenjegyezte a kegyelmi döntést? Hogy holnap leváltják?

– Ez nem félelem kérdése. Ezért érdekes, hogy nem tudjuk, mi történt a háttérben, de

Elképzelhető, hogy van olyan szereplője a kormányzatnak, maga a miniszterelnök ilyen, de a miniszterelnök környezetében lehet még akár más is, aki, ha kér valamit, akkor azt végre kell hajtani.

Lehet azt mondani, hogy nem ellenjegyzem, és lemondok. 26 éves gyakorlatra hivatkozott Varga Judit, miszerint a miniszter automatikusan ellenjegyzi az elnök kegyelmi döntéseit, ami egyébként azért érdekes, mert olyan gyakorlatra hivatkozik, aminek bármikor ellene mehetett volna. Itt azért a hatalmi ágak megosztásának az elvét veti fel, hogy minél inkább megosztott a hatalom, annál jobban kontrollálják is egymást, és az ellenjegyzés pontosan ezt az ellenőrző funkciót látja el.

Az igazságügyi miniszternek kegyelmi ügyekben nagyon-nagyon fontos és súlyos szerepe van, mert ő kétszer dönt ezekben az ügyekben, ellentétben a köztársasági elnökkel, aki egyszer.

Először, amikor egy kegyelmi ügyre ránéz az apparátusa és elmondja, hogy támogatandó a kegyelem vagy nem, és másodszor, amikor konkrétan fizikailag ellenjegyezni kell a dolgokat. Most persze ez lehet egy döntés kérdése, hogy van egy olyan gyakorlat, ami valahonnan előállt, hogy nem kérdőjelezem meg a köztársasági elnök döntését. De miért is állt elő ez a gyakorlat? Miért lehet erre hivatkozni?

– Magyar Péter sokszor hivatkozik Gulyás Gergelyre és Orbán Balázsra, mint a barátaira, talán már csak volt barátaira, mindenesetre évfolyamtársaira. Ez a lassan kétmilliós nézettségű interjú, az ő pozíciójukra lehet-e ez valamilyen hatással?

– Erről Orbán Balázst kellene megkérdezni, aki magával vitt egy egyetemet, amelynek a költségvetése nagyobb, mint az összes többi magyar egyetemnek együttvéve, vagy mondjuk Gulyás Gergelyt, aki az egész kormányzati működésért felel.

Ezek az emberek eldöntötték, hogy nekik tetszik és szimpatikus az orbáni rendszer,

szolgálják és azért dolgoznak, hogy minél jobb legyen és minél erősebb.

– Nem is vetülhet-e rájuk a gyanú árnyéka, hogy esetleg ők súghattak Magyarnak?

– De miért? Azt gondolom, hogy

sem Orbán Balázs, sem Gulyás Gergely nem adott arra egyetlen egy okot sem, hogy azt gondolja a miniszterelnök, hogy nem száz százalékig lojálisak hozzá,

és azt hiszem, hogy itt leginkább erről van szó. Nyilván mindenki pozíciója veszélyben lehet akármikor, mert a legfontosabb a kormányzati oldalon, hogy Orbán Viktor hatalmát minden módon védeni kell, ahogy Magyar Péter mondta, a Fidesz naprendszerében Orbán Viktor a Nap. A Napot mindenképpen védeni kell, különben minden elsötétül. Ha az ő pozícióját védeni kell bármiben, akkor másnak mennie kell, ez egyértelmű.

– Azt kimondhatjuk, hogy Gulyás Gergely és Orbán Balázs pozícióját nem ingathatja meg Magyar Péter? Legalábbis azzal nem, amit eddig elmondott?

– Nem, ezt nem mondhatjuk. A mai nap végén nem érzem azt, hogy az ő pozíciójuk veszélyben lenne, de ez nem jelenti azt, hogy holnap nem lesz egy olyan új információ, mondjuk ebben az ügyben nem áll elő valamivel Magyar, ami miatt esetleg meginoghat a helyzetük.

– Amióta megtörténtek a lemondások, beindult a kommunikációs offenzíva a jobboldali morális fölényről, hogy lám-lám, itt vannak következmények, ez nem egy következmények nélküli ország, a vétkesek távoztak. Tehát megpróbálták átkeretezni az egészet ebbe a dologba, az erkölcsi fölény történetébe.

– A „jobboldal morális fölényéről” ebben a helyzetben annyit, hogy

állami pénzből hirdetik ezt a nagy jobboldali morális fölényt.

Az önmagában már immorális, hogy közpénzből hirdetik a saját morális fölényüket.

– Hogy klasszikust idézzek: „de sikerült”? Működik ez az átkeretezés?

– Szerintem most még nem, korai. Az sem megy persze, hogy teljesen csendben legyenek. Valamit kell mondani. Most jön Fekete-Győr András börtönbüntetése, meg hogy Gyurcsány Ferenc irányítja a baloldalt, és Karácsonynak valamilyen ügye. Ezek kellenek, meg az, hogy a Momentum ne mondjon semmit, mert nincs joga beszélni. Valamit kell mondaniuk, hiszen az ilyen propagandagépezeten alapuló tekintélyelvű rendszerekkel kapcsolatban Woody Allent lehet idézni, aki azt mondta, hogy a szerelem olyan, mint a cápa: addig tart, amíg megy előre. Ha megáll a cápa, akkor meghal, és vége. Ezeknek a rendszereknek is 24 órában fenn kell tartani a propagandagépezetet, nem állhatnak meg, de éppen ettől olyan gyengék is.

Nagyon erősnek tűnnek persze, mert óriási súllyal telepednek ránk, de végtelenül gyengék, mert ha valaki egyszer kihúzza a konnektorból a dugót, azaz leáll a propaganda, akkor pillanatokon belül össze is dől, mintha nem is lett volna korábban.

Ezért van az, hogy fenn kell tartani a propagandagépezetet, folyamatosan és állandóan tolni kell a kormányzati narratívákat. Nem szabad megengedni az embereknek, hogy bármilyen más értelmezést kaphassanak. El kell árasztani őket folyamatosan információval annak érdekében, hogy saját értelmezésre ne legyen idejük.

– Hol a konnektor? Ki tudja kihúzni?

– Néha ezek váratlanul is kiszakadhatnak a falból, hozzájuk sem kell nyúlni...


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Most telt be nagyon sok embernél a pohár” – sokan életükben először tüntettek pénteken
Rengetegen vettek részt az influenszerek hívására a pénteki tüntetésen. A tömegben álló résztvevőknek kérdeztük a véleményét.

Link másolása

Ötvenezres tömeg tüntetett péntek este a gyermekvédelem mellett, a gyermekbántalmazás és a pedofília ellen a Hősök terén. A felszólalók között volt többek között Azahriah, Pottyondy Edina és Osváth Zsolt is. A tömegben kérdeztünk résztvevőket, hogy mi a véleményük az ügyről, a tüntetésről, miért jöttek el, és mit várnak az eseménytől.

Ha valaki az összes beszédet meg akarja nézni, itt megteheti:

Ha pedig a legerősebb képeket szeretnétek látni, ide kattintsatok:


Link másolása
KÖVESS MINKET: