India már negyedik napja vezeti a koronavírus-fertőzési statisztikákat: csak a vasárnap reggelt megelőző 24 órában közel 350 ezer új beteget azonosítottak - írja Vikas Pandey, a BBC tudósítója.
A kórházak olyan mértékben telítettek, hogy a többségük új betegeket már nem fogad az oxigénkészletek szűkössége miatt. Rengetegen vannak, akik a megfelelő kezelés mellett túlélhetnék a járványt, így azonban tömegek haldokolnak az otthonukban.
Kevés az oxigéntartállyal felszerelt mentőkocsi is, ezért ha akad is egy üres ágy, a családoknak egyre nehezebb a betegeket a kórházakba juttatni. Tesztet készíttetni sem egyszerű a laborok túlterheltsége miatt.
Delhiben eközben már második hete tartanak a lezárások. Az indiai miniszterelnök, Narendra Modi felhívta rá a lakosság figyelmét, hogy fogadják el az oltásokat, hozzátéve: “ez a vihar megrázta a nemzetünket”.
A helyi lakosságot segítő Pandey elmondja: minden reggel a családtagok és barátok pánikszerű telefonhívásaival indul, akik kórházi ágyért, oxigénért vagy gyógyszerekért könyörögnek egy szerettük részére.
Ő azonban napról napra kevesebb embernek tud segítséget nyújtani, mivel az orvosok is a végletekig túlterheltek, és a tartalékok kifogytak a gyógyászati eszközökből.
“Megértem a kétségbeesésüket, mivel magam is elveszítettem egy unokatestvéremet néhány napja a város egy vezető kórházában. 18 órán keresztül várt lélegeztetőgépre, de már nem maradt neki. Ilyen most az élet Delhiben: a barátok egymást hívogatják, a közösségi média tele van az emberek segélykiáltásaival.”
A koronavírus második hulláma hasonló állapotokat eredményezett a többi indiai nagyvárosban is. Pandey beszámol róla: sokan veszélyes utakat tesznek meg kritikus állapotban lévő rokonaikkal 3-500 kilométerre fekvő városokba, és az is előfordul, hogy a beteg meghal, még mielőtt valahol segítséget kaphatna.
Dr. A Fathahudeen, Kerala állam Covid elleni védekezési vezetője azt mondja: a krízishelyzet példátlan, és az orvosok nem tehetnek túl sokat, ha a megfelelő oxigénmennyiség nem biztosított.
“Magas nyomású, folyékony oxigénre van szükség a lélegeztetőgépek működtetéséhez. Ha a nyomás csökken, a gépek nem tudnak kellő mennyiségű oxigént juttatni a tüdőbe, és ennek végzetes következményei lehetnek” - fogalmaz az orvos, hozzátéve, hogy mivel oxigén hiányában sokszor nem sikerül stabilizálni a beteg állapotát, az orvosnak ideje sem marad felmérni azt és kidolgozni a további kezelési tervet.
Dr. Fathahudeen szerint itt az idő, hogy az indiai hadsereg is közbelépjen:
“A hadseregünk a világelsők közt van az átmeneti kórházak építésében a lehető legrövidebb idő alatt. Azonnal be kéne vonni őket, különben tömegek fognak belehalni a sürgős kezelés hiányába” - mondja.
India már negyedik napja vezeti a koronavírus-fertőzési statisztikákat: csak a vasárnap reggelt megelőző 24 órában közel 350 ezer új beteget azonosítottak - írja Vikas Pandey, a BBC tudósítója.
A kórházak olyan mértékben telítettek, hogy a többségük új betegeket már nem fogad az oxigénkészletek szűkössége miatt. Rengetegen vannak, akik a megfelelő kezelés mellett túlélhetnék a járványt, így azonban tömegek haldokolnak az otthonukban.
Kevés az oxigéntartállyal felszerelt mentőkocsi is, ezért ha akad is egy üres ágy, a családoknak egyre nehezebb a betegeket a kórházakba juttatni. Tesztet készíttetni sem egyszerű a laborok túlterheltsége miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump szerint Orbán Viktor úgy gondolja, „a nem túl távoli jövőben” véget érhet az orosz–ukrán háború. Orbán megerősítette, erőteljesen meg van győződve erről. Szerinte ehhez csak az kellene, hogy az európai országok egységesek legyenek, de szerinte Brüsszel háborút akar, mert sokan azt hiszik, Ukrajna megnyerheti a háborút, amit hibás álláspontnak tart.
„Azt mondja, hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút?” – kérdezte Trump. „Csodák történhetnek” – válaszolta Orbán, miközben feltette a kezét.
Donald Trumpot arról is kérdezték, hogy találkozik-e a közeljövőben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten, és hogy mikor érhet véget az ukrajnai háború. A találkozóról azt mondta, erről is fognak tárgyalni, de majd később jelenthetik be. A háború végéről azt mondta, szerinte „a nem is olyan távoli időben” véget érhet.
Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy Trump nagy erőfeszítést tesz a békéért, de szerinte Brüsszel és az európai országok nem támogatják ezt. Úgy látja, nem egységes a nyugati válasz. Szerinte csak az amerikai és a magyar kormány békepárti, mindenki más azt gondolja, Ukrajna megnyerheti a háborút a csatatéren.
Donald Trump szerint Orbán Viktor úgy gondolja, „a nem túl távoli jövőben” véget érhet az orosz–ukrán háború. Orbán megerősítette, erőteljesen meg van győződve erről. Szerinte ehhez csak az kellene, hogy az európai országok egységesek legyenek, de szerinte Brüsszel háborút akar, mert sokan azt hiszik, Ukrajna megnyerheti a háborút, amit hibás álláspontnak tart.
„Azt mondja, hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút?” – kérdezte Trump. „Csodák történhetnek” – válaszolta Orbán, miközben feltette a kezét.
Donald Trumpot arról is kérdezték, hogy találkozik-e a közeljövőben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten, és hogy mikor érhet véget az ukrajnai háború. A találkozóról azt mondta, erről is fognak tárgyalni, de majd később jelenthetik be. A háború végéről azt mondta, szerinte „a nem is olyan távoli időben” véget érhet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Teljes szankciómentességet kapott Magyarország az orosz olaj, gáz és Paks2 ügyében is
A miniszterelnök elmondta, hogy az általános és időkorlát nélküli mentesség vonatkozik a Török Áramlatra és a Barátság kőolajvezetékre is. Emellett végleg megszűnnek a Paks2-vel kapcsolatos amerikai szankciók is.
A Fehér Házban tartott kétoldalú találkozó után Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország időkorlát nélküli mentességet kapott az orosz energiahordozókra vonatkozó amerikai szankciók alól a Török Áramlat és a Barátság kőolajvezeték esetében.
„A rezsicsökkentést sikerült megvédeni. Továbbra is Magyarországon lesz Európában a legalacsonyabb energiaár, ennek minden szükséges előfeltételét megteremtettük” - mondta.
„Ami konkrétan azt jelenti, hogy a Török Áramlat esetében és a Barátság kőolajvezeték esetében teljes szankciómentességet kaptunk. Nincs szankció, ami az onnan érkező ellátást korlátozná vagy drágábbá tenné. Ez egy általános és időkorlát nélküli mentesség.”
Orbán Viktor szerint a megállapodás nélkül a magyar háztartások a rezsi két és félszeresét, akár háromszorosát fizették volna november végétől. „Amikor jöttünk, nagyon nagy bajban voltunk; nyakig voltunk a vízben. Az amerikaiak néhány hete jelentettek be egy általános szankciós rendszert az orosz energiára vonatkozóan. Bennünket ez földhöz vágott volna” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a veszélyt sikerült elhárítani.
Orbán Viktor szerint az Egyesült Államok részéről ezentúl semmilyen politikai akadályba nem ütközik a két vezetéken keresztül érkező orosz energia behozatala. „Megállapodtunk, az elnök döntött, és azt mondta, hogy ezeket a szankciókat erre a két vezetékre nem fogják alkalmazni” – jelentette ki.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az amerikai és a brüsszeli szankciós rendszer két külön dolog. A mostani megállapodás az amerikai rendszerre vonatkozik, míg az európai szankciókkal kapcsolatos küzdelem egy „másik mérkőzés”, amelyre decemberben kerül sor Brüsszelben.
A sajtótájékoztatón a kormányfő egy több pontból álló nukleáris együttműködési csomagról is beszámolt, amelynek részeként Magyarország amerikai fűtőanyagot vásárol a Westinghouse-tól, és amerikai technológiával vezet be kis moduláris reaktorokat (SMR).
A nukleáris megállapodás részeként Magyarország amerikai technológiát kap az elhasznált fűtőelemek biztonságos tárolásához is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a részletekről elmondta, hogy a fűtőelemek szállítása körülbelül 100 millió dolláros tétel. A kis moduláris erőművek költsége a telepített egységek számától függően 10-20 milliárd dollár között lehet, míg a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló technológia 100-200 millió dollárba kerülhet.
A Biden-adminisztráció korábban a Paks II. atomerőmű-építési projektre szankciókat vetett ki, amely alól Magyarország ideiglenes mentességet kapott. Orbán Viktor közölte, a mostani megállapodás értelmében nem a mentességet hosszabbítják meg, hanem az egész szankciót eltörlik, így semmilyen amerikai kifogás nem marad a beruházással szemben.
A gázellátás diverzifikálása érdekében az MVM-nek már van két hosszú távú LNG-vásárlási szerződése a francia ENGIE-vel és a Shell-lel, és előrehaladott tárgyalások folynak egy amerikai vállalattal is egy ötéves, összesen körülbelül 2 milliárd köbméteres szállításról.
A megbeszélésen szó esett az orosz–ukrán háborúról is. Orbán Viktor szerint mindkét kormányzat elkötelezett a béke megteremtése mellett, és Magyarország felajánlotta segítségét a béketeremtéshez.
A miniszterelnök megerősítette, hogy egy budapesti békecsúcs megszervezése továbbra is napirenden van, bár a pontos időpontot még nem lehet tudni.
A kormányfő szerint a magyar álláspont az, hogy „Ukrajna a fronton nem tudja legyőzni Oroszországot”, ezért a béke feltételeinek megteremtésén kell dolgozni.
A Fehér Házban tartott kétoldalú találkozó után Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország időkorlát nélküli mentességet kapott az orosz energiahordozókra vonatkozó amerikai szankciók alól a Török Áramlat és a Barátság kőolajvezeték esetében.
„A rezsicsökkentést sikerült megvédeni. Továbbra is Magyarországon lesz Európában a legalacsonyabb energiaár, ennek minden szükséges előfeltételét megteremtettük” - mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az előzetesen bejelentett időponthoz képest majdnem egy órás csúszással, magyar idő szerint 18:25-kor érkezett meg Orbán Viktor és a magyar delegáció a washingtoni Fehér Házhoz. A csúszás okáról egyelőre nem lehet tudni.
A két vezető csak nagyon rövid ideig állt az épületen kívül. Két újságírói bekiabálás hallatszott a felvételeken. Az egyik arra vonatkozott, hogy Trump is ellátogat-e majd Budapestre, míg egy másik újságíró arra volt kíváncsi, hogy Magyarország kap-e mentességet az orosz energiahordozók szankciója alól.
A magyar miniszterelnök találkozásról készült fotókat itt lehet megnézni:
Az előzetesen bejelentett időponthoz képest majdnem egy órás csúszással, magyar idő szerint 18:25-kor érkezett meg Orbán Viktor és a magyar delegáció a washingtoni Fehér Házhoz. A csúszás okáról egyelőre nem lehet tudni.
A két vezető csak nagyon rövid ideig állt az épületen kívül. Két újságírói bekiabálás hallatszott a felvételeken. Az egyik arra vonatkozott, hogy Trump is ellátogat-e majd Budapestre, míg egy másik újságíró arra volt kíváncsi, hogy Magyarország kap-e mentességet az orosz energiahordozók szankciója alól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
