SZEMPONT
A Rovatból

„Disznók között aludtam egy függőágyban az Amazonason” – élete kalandjáról mesél egy világutazó magyar lány

Bartanics Fanni testközelből tapasztalta meg, milyen körülmények között élnek az emberek a dél-amerikai dzsungel közepén.
Láng Dávid - szmo.hu
2017. november 12.


Link másolása

„Úgy lehet a legkülönlegesebb élményekre szert tenni egy idegen országban, ha szinte azt se tudom, milyen nyelven beszélnek és fogalmam sincs, mire számíthatok. Csak odamegyek, aztán lesz ami lesz” – ez a mottója Bartanics Fanninak, aki jelenleg Mexikó és Florida között ingázik, de korábban hónapokat töltött hátizsákos utazással Dél-Amerikában.

A 29. születésnapját nemrég ünneplő lány évek óta vezet kétnyelvű blogot My Seven Worlds néven, ahol az utakon szerzett tapasztalatai mellett életmódtanácsokat is megoszt követőivel. Erről egy korábbi interjúban részletesen is mesélt.

Fanni egy spontán ajánlásnak köszönhetően hallott arról a kisvárosról, ami Brazília, Peru és Kolumbia határán található a dzsungel közepén, és csak repülővel lehet megközelíteni. Onnan pedig hajóval lehet továbbmenni.

fanner 001

„Berepültem a dzsungelbe, ahol nem volt se térerő, se internet, ellenben rengeteg szúnyog és még durvább rovarok is, amik össze-vissza csipkedtek – meséli. – Úgyhogy szenvedtem, de mindenképp szerettem volna végigcsinálni egy dzsungeltúrát.”

Videó Fanni amazóniai élményeiről:bfanni2

A legmeglepőbb felfedezés az volt számára, hogy az ott élők milyen jól tudnak tájékozódni az őserdőben. Fizetett egy helybéli hivatásos túravezetőnek, aki bevitte őt a sűrűbe, végig teljes magabiztossággal törve az utat. „Én végig azt hittem, hogy tudom, merre járunk, de végül úgy kerültünk vissza a házhoz, hogy fel se tűnt, hogy a környéken vagyunk” – idézi fel.

Később vízi kirándulásra indultak az Amazonason egy kis motoros fahajón. A másfél órás út során az is előfordult, hogy neki és a másik utasnak ki kellett szállnia a hajóból, mert olyan sekély volt a víz, hogy egyébként nem tudtak továbbmenni. Ekkor addig gyalogoltak a part mentén, amíg vezetőjük nem szólt, hogy visszaszállhatnak. Ráadásul a sűrű dzsungelben nem is látták a hajót, csak a hangját próbálták követni.

„Elvitt a családjához is, megmutatta, hogyan élnek, aztán együtt főztünk és karkötőt fontunk természetes anyagokból. Hatalmas élmény volt” – emlékszik vissza.

Megismerkedett a gyógyító fákkal és növényekkel, amiket orvoshoz járás helyett használnak, mivel a kórház állítólag úgy működik arrafelé, hogy „ha fáj, vágjuk le.”

Ez az alapelv érthető módon nem túl népszerű a betegek körében.bfanni4bfanni8

Ez az egynapos túra csak a bemelegítés volt, utána következett a lényeg: négynapos túra a folyón egy teherhajó fedélzetén. De eddig sem volt egyszerű eljutnia. Érdekes tapasztalat volt ugyanis számára, hogy ha megkérdezte a helyieket bármilyen témáról, akkor is válaszoltak, ha fogalmuk sincs róla. Ilyen a természetük, egyszerűen nem szeretik bevallani, hogy nem tudnak valamit.

„Így sikerült teljesen véletlenül eljutnom Brazíliába, illetve hétszer(!) átszelni az Amazonast egy napon belül. Ugyanis vízitaxikkal lehet közlekedni az országok között, de senki nem tud semmi konkrétumot” – meséli. Ez volt a helyzet a teherhajók indulási idejével is, végül azonban nem kevés bonyodalom után talált egyet, ami el is indult.

„Amikor megláttam azt az iszonyú csotrogányt, egy pillanatra elgondolkodtam rajta, mennyire vagyok normális, hogy önként bevállalom. De aztán persze felszálltam rá.” Felment a legfelső szintre, ahonnan csodás volt a panoráma, ott akasztotta fel a függőágyát.

Rajta kívül még hat külföldi utas volt, a többiek helybéli dzsungellakók. Ők viszont elég sokan: csak azon a szinten ötvenen lehettek függőágyakban összezsúfolva, és volt még két másik szint is.

Az állatok elvileg legalul kaptak helyet, de nem igazán maradtak egy helyben, így véletlenszerűen bármikor előfordult, hogy elsétált mellettük egy disznó, vagy egy csirke.bfanni3bfanni6

„Az első éjszaka elképesztő volt, olyan élmény, amit szerintem sosem fogok elfelejteni. Teljes csend uralkodott az egész hajón, csak a dzsungel hangjait lehetett hallani. És akkor láttam először a csillagos eget a déli féltekén. Ez egyszerűen leírhatatlan, aki még nem élte át, el se tudja képzelni. Azt hittem, hogy a függőágyban nem tudok majd jól aludni, ehhez képest életem egyik legjobb éjszakája volt.”

A fedélzeten internet egyáltalán nem volt, elektromos áram is csak alig, esténként kapcsolták be pár órára. A napok így jórészt nézelődéssel teltek számára, a csend miatt erősen meditációs jellege volt a dolognak.

„Elképesztően jól esett ez a pár nap, amikor nem kellett kommunikálnom a külvilággal, csak annyi volt a feladatom, hogy élvezzem a természetet és a jó levegőt, hallgassam a hangokat és beszélgessek a helybéliekkel. Ekkor már 8 hónapja voltam úton, szóval éppen jókor jött, hogy végre kipihenhettem magam. Mire megérkeztünk Peruba, szinte új ember lettem.”

Az volt még elképesztően meglepő a számára, mennyi ember él bent a dzsungelben. A hajó legalább negyvenszer kikötött a 4 nap alatt, ami egyébként úgy nézett ki, hogy nemes egyszerűséggel szemből nekimentek a partnak, ott ahol kevésbé volt sár.bfanni5bfanni9

Aztán kezdődött a barter: ledobálták a csirkéket, felrakták a disznókat, majd mentek tovább. Időnként ki is lehetett szállni, így Fanni bepillantást nyerhetett a helyi közösségek életébe.

„Számomra hihetetlen volt, mennyire egyszerű életet élnek – meséli. – Fából összetákoltak valamit, amit háznak hívtak, benne pár függőágy és nagyjából ennyi is. Viszont mindenki mosolygott és boldognak tűnt. És rendesen fel voltak öltözve, szóval egyáltalán nem ágyékkötős vademberekként kell elképzelni őket.”

A kikötések során a helyi ételeket is ki lehetett kipróbálni, mivel az ott élők mindig megrohamozták a hajót és árulták a portékáikat. Volt például pálcikára tűzött sült banán tojással, vagy banánlevélbe csomagolt rizs gyümölcsökkel. Nagyon extrém dolgokkal nem találkozott, bár ő maga akkor még vegetáriánus volt, de elmondása szerint arrafelé is főleg csirke- és disznóhúson élnek az emberek..

Fanni egyébként jelenleg életmód-tanácsadással – angolul life coaching – foglalkozik: digitális nomádként a világon bárhol élő magyaroknak és angolul beszélőknek segít abban, hogy helyre hozzák az önbizalmukat, felfedezzék a bennük rejlő képességeket, megvalósítsák az álmaikat, megtalálják a saját útjukat és boldogságukat az életben.bfanni10

Emellett pedig egy nagyobb dobásra is készül, amiről egyelőre még nem árulhat el részleteket. Elmondása szerint

egy olyan nomád, biztonságos, teljesen egyedi, utazással és életmód-tanácsadással kapcsolatos termékkel áll elő a következő pár hétben, ami még nem létezik Magyarországon, sőt külföldön se nagyon.

Fannit egy utazási iroda kereste meg, és együttműködésüknek köszönhetően nemsokára bárki bepillantást nyerhet a nomád világába. Célja, hogy mindenkinek elérhetővé tegye az ismeretlen megismerését, nemcsak Latin-Amerikában, de a lélekben is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről
Legindi Tímea több okot is mondott, amiért úgy döntött, hogy a serpák a most induló akciójuk során ne hozzák le a férje holttestét. A nepáli hatóságok szeretnék megtisztítani a hegyet a sok hátrahagyott hulladéktól, és több holttestet is lehoznának.

Link másolása

Nem hozzák le Suhajda Szilárd testét a Mount Everestről - ezt özvegye, Legindi Tímea mondta el a Blikknek.

A magyar hegymászó 2023. májusában indult a 8848 méter magas csúcsra, de életét vesztette. Utoljára 23-án adott életjeleket magáról. A holttestét nem találták meg.

A nepáli hatóságok most úgy döntöttek, hogy megtisztítják a hegyet a sok szeméttől, hulladéktől, amit az expedíciók hagytak maguk után. A serpák feladatai között állítólag az is szerepelt, hogy öt alpinista testét is hozzák le. Suhajda Szilárd neve is felmerült, de felesége cáfolta, közölte, hogy erről szó sem lehet.

"Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják"

- mondta a lapnak.

Hozzátette: ritka, hogy egy-egy hegymászó holttestét a családtagok megpróbálják lehozatni. Előfordult azonban, például, mikor egy amerikai mászó családja egy hagyatéki ügy miatt indított expedíciót. De ha nincs ilyen ok, vagy vallási meggyőződés, akkor felesleges bolygatni az ott elhunyt személy testét.

Egy ilyen küldetés szinte emberfeletti és nagyon veszélyes. Egy példát is elmesélt: korábban a Broad Peak (8051 méter) csúcs első magassági táborából – ez az alaptábor fölött elhelyezkedő első tábor – egy magatehetetlen hegymászó mentése – akiért több mint egytucatnyian indultak el – csaknem egy napba telt, ennyi idő alatt sikerült visszavinni az alaptáborba. És ez még nem is a csúcsrégióban történt.

A most útnak induló serpák fő feladata a hegy megtisztítása, ebben a nepáli hadsereg 18 katonája is segíti őket. 2019 óta 110 tonna hulladékot hoztak le a Himalájából. Az idei terv szerint 10 tonnányi szeméttől szabadítanák meg a hegyet. A legtöbb hulladék a táboroknál van, mert az expedíciók a felszereléseiket általában ott hagyják, így az üres, széltépte sátrak, oxigénpalackok fent maradnak.

A lap megjegyzi, hogy 2023-ban Suhajda Szilárd emlékére a Szemlő-hegyi barlang feletti parkban tartottak búcsúztatót. Özvegye idén várhatóan a közösségi oldalán emlékezik meg férje elvesztésének első évfordulójáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: