HÍREK
A Rovatból

Dilettáns improvizáció, a szegények út szélén hagyása – így reagált az ellenzék a bejelentett rezsiárakra

A Párbeszéd szerint tömeges elszegényedést és eddig nem látott lakhatási válságot okozhat a rezsiszabályozás.


Az ellenzéki pártok többsége is elmondta a véleményét a kormány által csütörtök reggel nyilvánosságra hozott rezsirendeletről, amely szerint az átlagfogyasztás felett az áram rezsicsökkentett árának kétszeresét, a gázénak pedig hétszeresét kell fizetni.

DK: A kormány alkalmatlanságának köszönhető "az orbáni rezsiemelés"

A kormány alkalmatlanságának köszönhető "az orbáni rezsiemelés", ahogy az adóemelés, a megszorítások és az infláció is - kommentálta a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője sajtótájékoztatón a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos csütörtöki bejelentését a villany- és gázárak jövőbeni alakulásáról.

Barkóci Balázs azt mondta, az elhangzottak alapján a hétszeresére emelkedhet a gáz ára.

Úgy fogalmazott: az emberek azzal a kőkemény, rideg, kegyetlen valósággal fognak szembesülni, amit nem Brüsszel és nem Soros György, de nem is Gyurcsány Ferenc "szabadított a magyarokra, hanem csakis és kizárólag Orbán Viktor törvénytelen kormánya".

A kormány az elmúlt 12 évet hazudozással töltötte, miközben "gátlástalanul loptak", ezért lett mára Magyarország Európa szegényháza - jelentette ki a képviselő, aki szerint óriási bajban van az ország és a katasztrófa csak fokozódni fog.

"Orbánék végleg a lejtőre tették Magyarországot, a 2022-es év a vég kezdete mindannyiunk számára" - jelentette ki a DK szóvivője.

LMP: Az út szélén hagyta a kormány a rászorulókat

Az LMP társelnöke szerint a kormány "a rezsicsökkentés csökkentését" tartalmazó rendeletével a leginkább rászorulókat az út szélén hagyta. Az LMP ezért arra kéri a kabinetet, hogy alakítsa át az energiaár-rendszert, és építsen bele rászorultsági szempontokat.

Kanász-Nagy Máté csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: bebizonyosodott, hogy ma Magyarországon nincs szociálpolitika.

Vannak ugyanis olyan rászoruló családok, akik nem tudtak energetikai korszerűsítést végezni a házaikon, mégsem védi meg őket a kormány a rezsiárak felrobbanásától - mondta. Eközben egy "perverz újraelosztás" keretében támogatást kapnak olyan társadalmi csoportok, amelyek nem szorulnának rá arra, hiszen költségeik nem szabadulnak el, mert korszerű, kevés energiát fogyasztó lakásban élnek - mutatott rá.

Kanász-Nagy Máté azt mondta: védelem illetné többek között a fogyatékkal élőket és a velük egy háztartásban lakókat, ők ugyanis élethelyzetük miatt léphetik át az átlagfogyasztás szintjét.

Félő az is, hogy az intézkedés sokakat arra motivál, hogy szénnel vagy fával oldják meg a téli fűtésüket, vagyis lényegesen szennyezőbb módon, mint eddig - sorolta.

A politikus a kormányzat figyelmébe ajánlotta az LMP ötpontos, energia- és klímavédelmi javaslatcsomagját. Ez tartalmazza a megújuló energiák felesleges tiltásának feloldását, a szociális alapú épületszigetelési programot, a megújuló energiák telepítésének és lakossági felhasználásának támogatását, a klímabérlet bevezetését és a Paks II. szerződés felmondását, és az így nyert források megújuló energiatermelési kapacitásnövelésre fordítását.

MSZP: A rezsicsökkentés részleges megszüntetése dilettáns improvizáció

Nem tartja szükségesnek a lakosság energiaáremelést az MSZP társelnöke, frakcióvezetője, aki szerint Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz azzal hazudta végig a választási kampányt, hogy az energiaárak fenntarthatók.

Tóth Bertalan csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy értékelte a Németh Szilárd kormánybiztos által bejelentetteket, hogy folytatódik a dilettáns improvizáció.

Az ellenzéki politikus szerint földgáz esetében egy éves szinten 2000 köbmétert (havi 167 köbmétert) fogyasztó háztartástól 90 százalékkal több pénzt fog beszedni a Fidesz. Egy 2500 köbmétert fogyasztó háztartásnak közel háromszorosába fog kerülni a gázszámlája, 255 ezer forint helyett 753 ezer forintot kell a jövőben fizetnie - részletezte.

A szocialista politikus közölte, a Fidesz-kormány 12 év alatt semmit nem tett a rosszul szigetelt, nem hatékony lakásállomány energiahatékonyságának javításáért, pedig tudta, hogy az energia nem lesz mindig olyan olcsó, mint az elmúlt tíz évben.

A társelnök szerint a múlt heti bejelentéshez képest kisebb ugyan az áramáremelés mértéke, de még erre se lenne szükség, hiszen a paksi atomerőmű olcsó, 12 forintos termelése bőven fedezi a lakossági igényeket.

Tóth Bertalan véleménye szerint gáz esetében sem indokolt az új piaci árakat érvényesíteni, hiszen a gázkereskedők, nagyobb fogyasztók ennél olcsóbban vásárolják a földgázt.

Azt követelte a kormánytól, adjon magyarázatot arra, miért hazudta azt az orosz gázszerződésről, hogy az biztosítja, hogy a magyar fogyasztók számára a gáz ára - a világpiaci ármozgásoktól függetlenül - ne növekedjen.

A frakcióvezető úgy összegzett: Orbán Viktor és a Fidesz végighazudta a választási kampányt. A politikai haszonszerzés, és a hatalom megtartása érdekében mindvégig azt hazudták, hogy a jelenlegi energiaárak fenntarthatók annak ellenére, hogy a gáz importára már tavaly nyár óta nagyon magas volt - tette hozzá.

Hazudtak a stabilitásról, hazudtak a rezsiről, hazudtak az orosz energia áráról, hazudtak a veszélyhelyzetről, és szinte mindenről. Szégyen! - hangoztatta, azt sürgetve: a kormány ne sarcolja az embereket, vonja vissza az áremelési rendeleteket.

Párbeszéd: Tömeges elszegényedést és eddig nem látott lakhatási válságot okozhat a rezsiszabályozás

„Orbán rezsihazugságának árát a magyar emberek fizetik meg. Az új áram- és gázárakat sokak képtelenek lesznek kigazdálkodni. Rezsihazugság, infláció, űrbe kilőtt árak: ez az Orbán-kormány” – írta a Párbeszéd a Facebook-oldalán.

Szerintük az Orbán-kormány „kimutatta a foga fehérjét: magyar családok millióinak borítja fel az életét, a gazdálkodását, az anyagi biztonságát a rendszerváltás óta bevezetett egyik legdurvább megszorító csomaggal; a meggondolatlan, előkészítetlen és indokolatlan mértékű energiaár-emeléssel.”

Szerintük ez tömeges elszegényedést, eddig nem látott lakhatási válságot okozhat. A párt közleményében fenntartható és igazságos rezsiszabályozást követelt, többek között:

  • többsávos rendszert,
  • a gázár mérséklését,
  • energiakupon bevezetését a legszegényebb családok támogatására,
  • megújulókra való átállást és a lakossági támogatásukat.

Jobbik: A Fidesz hazugságspirálba keveredett

„Az országgyűlési kampányban Orbán Viktor és a Fidesz vezető politikusai a háború kitörését követően is azt mondták, hogy nem fognak emelkedni a rezsiárak. Alig negyedévvel a választások után a gázár hétszeresére, az áram ára kétszeresére emelkedik!

Még nagyobb baj, hogy összevissza kommunikálnak, múlt héten még a ma bejelentett díjak többszöröséről volt szó, és most sem nyugtatták meg a polgárokat, hogy a terheik nem nőnek majd nagyságrendekkel: a rendelet értelmében az árak negyedévente emelkedhetnek.

Mivel a Fidesz hibás energiapolitikája teljesen kiszolgáltatottá tette hazánkat, ezért reális az esélye, hogy a rezsiárak a tél folyamán még tovább emelkednek.”

– írta a Jobbik közleményében.

A párt az energiaválság kezelésére saját rezsicsomagot dolgozott ki:

  • Engedje el az állam a rezsikiadások áfáját, hiszen ezen most nyerészkedik.
  • A kata felszámolása miatti bevételkieséstől szenvedő háztartásokat, családokat segítse az állam!
  • Ne pusztán nagycsaládos kedvezmény legyen a rendszerben, hanem gondoljanak az egy, illetve a kétgyermekesekre is! A terheik ne növekedhessenek irreális módon!
  • A magyar kisvállalkozóknak is járjon a rezsivédelem!
  • Az otthoni munkát végzők számára magasabb fogyasztási határt állapítsanak meg!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fellázadt az Alkotmánybíróság: Polt Péter levette Sulyok Tamás elmozdítási ügyét napirendről, miután hét bíró kizáratta magát a döntéshozatalból
Levette a hétfői napirendről Sulyok Tamás köztársasági elnök ügyét Polt Péter alkotmánybírósági elnök. Hét alkotmánybíró lépett hátra egyszerre, határozatképtelenné téve az Alkotmánybíróságot.


A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), hogy állásfoglalást kapjon az Alaptörvény-módosítás korlátairól. Feltehetően azzal a szándékkal, hogy bevédje magát a Tisza-kormánnyal szemben, amely jelenleg is az eltávolításán dolgozik. A testület hétfőn tárgyalta volna beadványát.

Azonban péntek délelőtt hét alkotmánybíró érintettségre hivatkozva írásban kizáratta magát a köztársasági elnök beadványának tárgyalásából

értesült korábban a 444.hu. Lépésükkel a 15 tagú testület határozatképtelenné vált, mivel a teljes üléshez legalább tíz bíró jelenléte szükséges. A kizáró nyilatkozatot nem lehet visszavonni, és az elnök sem bírálhatja felül, így a hétfőre tervezett sürgősségi tárgyalás meghiúsult.

A lap szerint napok óta tartott a belső vita az AB-nál. A folyamatot Szabó Marcel alkotmánybíró indította el egy feljegyzéssel, amelyben amellett érvelt, hogy Sulyok beadványát napirendre sem lehet venni, mert az érdemi elbírálásra alkalmatlan. Úgy vélte, az indítvány nem jelöl meg konkrét alkotmányjogi problémát, egy be nem nyújtott normaszövegről szól, és egy új alkotmányjogi hatáskör megteremtését célozza.

A politikai semlegesség kérdését is felvetette, mondván, a testület nem léphet be a politikai erőtérbe, mert az új szerepfelfogás „olyan vörös vonal, amit az AB semmilyen körülmények között nem léphet át”.

Szabó Marcel álláspontjához további hat bíró csatlakozott. Ezzel szemben Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és még két bíró amellett érvelt, hogy a beadványt lehet tárgyalni.

A vita közben elkészült egy határozati tervezet is, amely mindenben Sulyok Tamásnak adott volna igazat.

A tervezet szerint a testületnek van hatásköre eldönteni, hogy egy módosítás valóban Alaptörvény-módosításnak tekinthető-e, és kimondta volna, hogy nem lehet úgy módosítani az Alaptörvényt, hogy annak célja egy konkrét személyre szabott joghatás kiváltása legyen. Egy ilyen módosítást a tervezet az eljárási követelmények megsértésének minősített volna.

A magukat kizáró bírák a portál forrása szerint ebbe a vitába nem akartak belemenni, ezért döntöttek a távolmaradás mellett.

A cikk megjelenése után az AB hivatalosan is bejelentette, hogy levették a napirendről a köztársasági elnök beadványát.

Közleményük ügy fogalmaz, hogy Sulyok Tamás beadványával kapcsolatban „hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással (...) kizárási okot jelentett be. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elnöke az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről levette”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter üzent az osztrákoknak: ha nem viszik vissza az azbesztet, óriási árat fizethetnek
A kormányfő szerint egyértelmű az alapelv: aki szennyező anyagot hozott egy másik országba, annak azt vissza kell vennie. Ha Ausztria ezt nem teszi meg, egy sokkal drágább eljárás végén kell majd állnia a költségeket.
MTI - szmo.hu
2026. június 19.



A magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben üzenet Bécsnek:

„valódi választ, valódi egyeztetést, valódi vizsgálatot” vár az osztrák féltől a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében, ellenkező esetben Magyarország maga lép, és akár az Európai Unióhoz is fordulhat.

Magyar Péter egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy bár a kormány preferálná a közös munkát, felkészült az önálló lépésekre is.

A lehetséges vizsgálatokról azt mondta: „el tudjuk végezni magunk is ezeket és mi is tudunk akár az Európai Unióhoz, akár bárkihez fordulni, de én még adnék egy esélyt annak, hogy ezt közösen megtegyük”.

A kormányfő szerint az alapelv az, hogy ha valaki szennyező anyagot hozott egy másik országba, akkor azt vissza kell vennie.

Amennyiben erről nem sikerül gyorsan megállapodni az osztrák féllel, a szennyezett anyagot Magyarországon egy veszélyes hulladék tárolóba kell helyezni, majd onnan később elszállítani, ami óriási költséget jelent.

A pénzügyi felelősséget a károkozóra terhelné: „Úgyhogy ha én lennék a károkozó, akkor nem akarnék kétszer-háromszor fizetni, de mindenesetre a magyar állam lépni fog”.

A probléma korábban a legmagasabb szintű diplomáciai egyeztetések tárgya is volt. Magyar Péter korábban Bécsben tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral. A miniszterelnök már ott rögzítette, hogy a kormány a „szennyező fizet” elvét fogja alkalmazni, és a felek egy közös vizsgálóbizottság felállítását jelentették be.

Ezzel párhuzamosan Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az érintett osztrák bányatulajdonossal a további szállítások leállításáról. Azóta kiderült, hogy a szennyezés a korábban gondoltnál is nagyobb lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a Tisza Párt javaslata: Befagyasztanák a polgármesterek fizetését és megszüntetnék a költségtérítésüket is
A Tisza Párt egy törvényjavaslattal a 2024-es szinten rögzítené a polgármesterek illetményét. A benyújtott módosítás megszüntetné a havi 15 százalékos költségtérítést is.
MTI - szmo.hu
2026. június 19.



A 2024-es szinten fagyasztaná be a főpolgármester, a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök fizetését a Tisza Párt, egy pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint pedig a jövőben a havi, illetményük 15 százalékának megfelelő költségtérítéstől is elesnének. A javaslatot Szabó Tibor, a Vidék- és Településfejlesztési Bizottság Tisza-párti elnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek.

Az új szabályozás szerint a javadalmazás alapja tartósan a Központi Statisztikai Hivatal által 2024-re megállapított nemzetgazdasági átlagkereset lenne, ezzel megakadályozva a bérek automatikus, évről évre történő emelését.

A módosítás a vármegyei közgyűlés elnökének illetményét a jelenlegi mérték felére, a nemzetgazdasági átlagkereset négyszereséről a kétszeresére csökkentené.

A törvény indoklása szerint a lépésre „nemzetgazdasági érdekből, a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás és a helyi közszolgáltatások elsődlegessége érdekében” van szükség.

A törvénymódosítás 2026. július 1-jén lépne hatályba, amivel a Tisza Párt pontosan azt az automatikus illetményemelést akadályozná meg, amely a 2025-ös átlagkereset alapján éppen ezen a napon járt volna az érintett önkormányzati vezetőknek. A javaslat a főpolgármestert, a megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és a települések polgármestereit, valamint a vármegyei közgyűlés elnökét és helyetteseiket egyaránt érinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fellázadt az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök ellen, itt a történet vége
Magyar Péter miniszterelnök szerint az Alkotmánybíróság fellázadt az államfő ellen. A kormányfő úgy vélte, ez példátlan eset, és Sulyok Tamásnak azonnal le kéne mondania.


„Fellázadt a deep state, Orbán Viktor bábjai is fellázadtak”

– így reagált Magyar Péter miniszterelnök pénteken, miután arról beszélt Brüsszelben egy sajtótájékoztatón, hogy az Alkotmánybíróság mégsem tárgyalja Sulyok Tamás államfő beadványát. A kormányfő szerint az államfő lépése kudarcba fulladt.

„Bemutatta felcsúti módon, hogyan kell öngólt lőni: beállni a kör közepére, teli rüszttel kezdőrúgásból a felső ficakba belőni a saját kapujába”

– fogalmazott.

Magyar Péter szerint hétnél is több alkotmánybíró záratta ki magát az eljárásból, a történteket pedig példátlannak nevezte.

„Fellázadt az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök ellen. Én azt gondolom, hogy itt a vége a történetnek. Ha eddig nem lett volna közjogi válság és eddig nem kellett volna lemondania Sulyok Tamásnak, akkor ma szerintem ő is érzi, hogy haladéktalanul távoznia kell”.

„Várjuk az elnök úr lemondását” – tette hozzá a miniszterelnök. Szerinte a rendszerváltás óta nem került még ilyen helyzetbe köztársasági elnök. Úgy vélte, hogy az alkotmánybírók ezzel azt mondták ki, hogy Sulyok távozzon.

A testület a honlapján közzétett napirend szerint hétfőn tárgyalta volna a köztársasági elnök június 11-én benyújtott indítványát. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy a kormány jelezte, Alaptörvény-módosítással távolítaná el a korábbi rendszer kulcsfiguráinak tartott közjogi méltóságokat. Az államfő beadványában azt kérte, mondják ki, hogy az ilyen, személyre szabott jogalkotás alkotmányellenes.

A miniszterelnök szerint azonban az államfő saját pozícióját kívánta a beadványával megerősíteni, de abból az derült ki, hogy korábban az Alkotmánybíróság elnöki posztjára is alkalmatlan volt, hiszen "egy nem létező jogszabályról, jogalkotásról kérdezett, előre, ráadásul egy esetleges alaptörvény-módosításról, amihez semmi köze az Alkotmánybíróságnak".

Magyar Péter a sajtótájékoztatója után azt írta a közösségi oldalára:

"Az Alkotmánybíróság tagjai a mai döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamásnak és az AB elnökének is távoznia kell. Elnök urak, innen nincs visszaút, ideje lemondani."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk