Deepfake – azaz arccal meghamisított, de megtévesztően eredeti – szexivideó készült Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknőről – írja a BBC.
A gyanú szerint egy 40 éves férfi és 73 éves apja készítette a felvételeket.
Meloni 100 ezer eurós (kb. 40 millió forintos) kártérítést követel. Ha nyer, az összeget egy női áldozatokat segítő alapítványnak ajánlaná fel.
A politikusnak július 2-án kell tanúskodnia a szardíniai Sassari város bírósága előtt. A vádirat szerint a felvételeket egy pornómegosztó oldalra töltötték fel, ahol több hónapig látható volt, és ezalatt akár több millióan is láthatták.
Az olasz miniszterelnök deepfake videóit 2022 előtt készítették, ekkor még nem volt kormányfő.
Deepfake – azaz arccal meghamisított, de megtévesztően eredeti – szexivideó készült Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknőről – írja a BBC.
A gyanú szerint egy 40 éves férfi és 73 éves apja készítette a felvételeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter felhívására lemondott a közmédia kuratóriumának egyik tagja
Dr. Silhavy Máté Tibor bejelentette, hogy távozik a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumából. Döntését a választási eredménnyel és a Tisza Párt elnökének személyes kérésével indokolta, élesen bírálva a közmédia működését.
Lemondott a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának egyik tagja, dr. Silhavy Máté Tibor (képünkön az első sorban jobbról a második), miután Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a vasárnapi választási győzelme után több közjogi méltóság távozását sürgette.
A kurátor a Telexnek is eljuttatott levelében közölte döntését, amelyet a „leendő miniszterelnök” kérésével és a választási eredménnyel indokolt.
„A tegnapi napon lemondtam a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumában betöltött tagi megbízatásomról. Lemondó nyilatkozatomat az Országgyűlés elnökének hivatalos formában is elküldtem”
– közölte dr. Silhavy Máté Tibor.
A lemondás azért bír különös súllyal, mert a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma gyakorolja a tulajdonosi jogokat a közszolgálati médiaszolgáltató, vagyis a Duna Médiaszolgáltató felett. Egy kuratóriumi tag távozása ebben a helyzetben komoly intézményi és politikai jelzés.
„A hazai közszolgálati médiaszolgáltatás sem a korábbi szocialista kormányok idején, sem ma – jelenlegi formájában pedig különösképpen – nem felel meg azoknak a törvényi előírásoknak és nemzetközi sztenderdeknek, amelyek érdemessé tennék a magyar adófizetők támogatására”
– írta Silhavy Máté Tibor a levelében, amelyben élesen bírálta a közmédia működését. Úgy véli, elkerülhetetlen az intézményrendszer, a szerkesztési alapelvek és a finanszírozás radikális átalakítása.
Arra kérte Magyarország valamennyi közjogi tisztségviselőjét, hogy „ne dugják homokba a fejüket”.
„A magyar emberek világos és megkerülhetetlen üzenetet küldtek: eljött az ideje, hogy az eddigi tisztségviselők hátralépjenek, és teret adjanak a társadalom által megkövetelt, halaszthatatlan változásnak”
– írta a távozó kuratóriumi tag.
A változást sürgető hangok azonban nemcsak a politikából, hanem a közmédián belülről is érkeztek. A választások után a közmédia több munkatársa petícióban követelt változásokat, amire a vezérigazgató türelemre intő válasszal reagált, de a sajtóhírek szerint több szerkesztő már nem vette fel a munkát. A kiállást ugyanakkor nem fogadta egyöntetű helyeslés a szakmán belül: Benyó Rita, a közmédia korábbi újságírója bírálta a petíciózó munkatársakat, feltéve a kérdést, miért csak most állnak ki a tisztességes újságírás mellett.
Magyar Péter vasárnap esti győzelmi beszédében többek között Sulyok Tamás államfő, a legfőbb ügyész és a Médiahatóság elnökének távozását is követelte. A felszólításra Orbán Viktor is reagált, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy a parlament által megválasztott köztársasági elnököt lemondásra szólítják fel.
Lemondott a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának egyik tagja, dr. Silhavy Máté Tibor (képünkön az első sorban jobbról a második), miután Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a vasárnapi választási győzelme után több közjogi méltóság távozását sürgette.
A kurátor a Telexnek is eljuttatott levelében közölte döntését, amelyet a „leendő miniszterelnök” kérésével és a választási eredménnyel indokolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A MOL vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni az igazgatóságnak
A Tisza Párt elnöke ezt azután jelentette be, hogy megbeszélést folytatott Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatóval és a MOL felső vezetésével. A leendő miniszterelnök a találkozó előtt azt közölte, elvárja, hogy a vállalat ne fizesse ki a 25 milliárdos osztalékot a Mathias Corvinus Collegiumnak.
Magyar Péter csütörtökön Kapitány István és Kármán András kíséretében megbeszélést folytatott Hernádi Zsolttal és a MOL felső vezetésével. Este bejelentette, hogy megállapodtak arról, hogy a védett árat mind a gázolaj, mind a benzin esetén fenntartják az új kormány megalakulása után is, és ez a magyar költségvetésre nem fog plusz terhet róni.
Azt is közölte, hogy beszéltek a MOL által az Mathias Corvinus Collegiumnak fizetendő 25 milliárd forintos osztalékról is. Még a találkozó előtt a leendő miniszterelnök azt írta ki Facebook-oldalára, hogy „elvárja, hogy a MOL ne fizesse ki a 25 milliárdos osztalékot az MCC-nek.” A megbeszélés után ezzel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy ismertette a Tisza-kormány terveit e téren Hernádi Zsolttal.
A MOL válaszáról pedig azt írta: „A MOL a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fog eljárni.” Majd azt is bejelentette:
„A MOL vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat Igazgatóságának.”
Csütörtökön kora este, miután Magyar Péter bejelentette, hogy elvárja, hogy a MOl ne fizesse ki a 25 milliárdos osztalékot az MCC-nek, a vállalat részvényei esni kezdtek: a Portfolio közel 6 százalékos zuhanásról számolt be.
Magyar Péter csütörtökön Kapitány István és Kármán András kíséretében megbeszélést folytatott Hernádi Zsolttal és a MOL felső vezetésével. Este bejelentette, hogy megállapodtak arról, hogy a védett árat mind a gázolaj, mind a benzin esetén fenntartják az új kormány megalakulása után is, és ez a magyar költségvetésre nem fog plusz terhet róni.
Azt is közölte, hogy beszéltek a MOL által az Mathias Corvinus Collegiumnak fizetendő 25 milliárd forintos osztalékról is. Még a találkozó előtt a leendő miniszterelnök azt írta ki Facebook-oldalára, hogy „elvárja, hogy a MOL ne fizesse ki a 25 milliárdos osztalékot az MCC-nek.” A megbeszélés után ezzel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy ismertette a Tisza-kormány terveit e téren Hernádi Zsolttal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszavonul a politikától Nagy Márton – ezt maga a leköszönő nemzetgazdasági miniszter közölte az Index érdeklődésére.
A lap észrevette, hogy péntek reggelre eltűnt a miniszter hivatalos Facebook-oldala, ezért keresték meg a Nemzetgazdasági Minisztérium. Azt a választ kapták, hogy az oldalt törölték.
Nem sokkal később Nagy Márton megerősítette az Indexnek: visszavonul a politikától.
A tárcavezető 2022 májusától gazdaságfejlesztési miniszter volt, jelenlegi tisztségét 2024 óta tölti be.
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a 24.hu-nak adott interjújában élesen bírálta Nagy Mártont, szerinte a miniszter nulla eredményt tett le az asztalra.
Nem Nagy Márton az egyetlen miniszter, aki úgy döntött, hogy a kormányváltás után elköszön a politikai élettől. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szintén távozik a közéletből, már az is kiderült, hogy az egyetemi oktatáshoz tér vissza. Az ő miniszteri Facebook-oldala szintén megszűnt.
Visszavonul a politikától Nagy Márton – ezt maga a leköszönő nemzetgazdasági miniszter közölte az Index érdeklődésére.
A lap észrevette, hogy péntek reggelre eltűnt a miniszter hivatalos Facebook-oldala, ezért keresték meg a Nemzetgazdasági Minisztérium. Azt a választ kapták, hogy az oldalt törölték.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliárdos uniós pénzekről is tárgyalnak Magyar Péterék az Európai Bizottság Budapestre érkező delegációjával
Az Európai Bizottság küldöttsége pénteken Budapestre jön hogy előkészítő tárgyalásokat folytasson a leendő Tisza-kormánnyal. A legsürgetőbb témák az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel és a magyar helyreállítási források.
Már az új kormány megalakulása előtt, pénteken Budapestre utazik az Európai Bizottság delegációja, hogy előkészítő tárgyalásokat kezdjen a legfontosabb uniós ügyekről. A cél, hogy időt nyerjenek, és a kabinet hivatalba lépésekor azonnal lehessen cselekedni a legkényesebb kérdésekben.
A bizottság szóvivője, Paula Pinho szerint a látogatásnak nincs előre rögzített napirendje, de a legsürgetőbb témák között szerepel az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel és a Magyarországnak járó helyreállítási források ügye. Utóbbi 10 milliárd eurót jelentene Magyarországnak, amelyből 6,5 milliárd vissza nem térítendő támogatás – ezt az év végéig le kellene hívnia a leendő kormánynak, mielőtt elveszik.
A szóvivő szerint a gyors előrelépés mindkét fél érdeke.
„Legyen szó az ukrajnai hitelről vagy a helyreállítási forrásokról, mind Magyarország, mind az EU érdeke, hogy mielőbb előrelépés történjen. Ezért ezek előzetes tárgyalások, amelyek célja, hogy amikor az új kormány hivatalba lép, azonnal lehessen cselekedni, és ne veszítsünk időt. Ez a találkozó célja és kerete” – jelentette ki.
A tárgyalások egyik központi eleme lehet az ukrajnai hitelcsomag, amelynek folyósítását Magyar Péter korábban a Barátság kőolajvezeték helyreállításához kötötte. Brüsszel ezt az összekapcsolást korábban elfogadhatatlannak nevezte, mivel a hitelről már az Európai Tanács szintjén megállapodás született. A szóvivő hangsúlyozta: az ukrajnai hitellel kapcsolatos uniós álláspont nem változott, a megállapodást tavaly decemberben megkötötték, és a szükséges feltételek teljesültek.
„Annyi változott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két nappal ezelőtti bejelentette, hogy a vezeték április végére ismét működőképes lehet” – tette hozzá a szóvivő.
A sajtótájékoztatón felmerült az is, hogy Magyar Péter korábban nem támogatta Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, sőt, akár népszavazásra is bocsátaná a kérdést. Erre a szóvivő diplomatikusan reagált. „Bőséges lehetőség lesz arra, hogy megvitassuk az új kormány álláspontját, és ennek megfelelően haladjunk tovább” – mondta.
A bizottság ugyanakkor jelezte, a mostani budapesti látogatás csupán az első lépés a párbeszéd újraindításában. „Ezek első egyeztetések, és nem biztos, hogy mindent érinteni tudunk. A cél az, hogy elindítsuk a párbeszédet és megnézzük, hol lehet előrelépni” – hangsúlyozta Paula Pinho.
via MTI
Már az új kormány megalakulása előtt, pénteken Budapestre utazik az Európai Bizottság delegációja, hogy előkészítő tárgyalásokat kezdjen a legfontosabb uniós ügyekről. A cél, hogy időt nyerjenek, és a kabinet hivatalba lépésekor azonnal lehessen cselekedni a legkényesebb kérdésekben.
A bizottság szóvivője, Paula Pinho szerint a látogatásnak nincs előre rögzített napirendje, de a legsürgetőbb témák között szerepel az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel és a Magyarországnak járó helyreállítási források ügye. Utóbbi 10 milliárd eurót jelentene Magyarországnak, amelyből 6,5 milliárd vissza nem térítendő támogatás – ezt az év végéig le kellene hívnia a leendő kormánynak, mielőtt elveszik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
