HÍREK
A Rovatból

Lecsapott a Mikepércsi Anyákra is a Szuveneritásvédelmi Hivatal, szerintük ők is a Soros-hálózat részei

Az akkumlátorgyárak ellen küzdő civil szervezetnek felróják például, hogy aktív résztvevői voltak a közmeghallgatásoknak, mindenféle beadványokat írtak, sőt, a Tisza-szigetekkel közösen szerveztek tiltakozást az akkumulátorgyárak ellen.


A Szuverenitásvédelmi Hivatal legújabb jelentése szerint Debrecen 2010 után „kiemelt célpontja lett a Soros-hálózatnak.” Azt írják, a hálózat az ellenzéki pártokkal együttműködve „nyomásgyakorló tevékenységet” folytat. A jelentés szerint ennek bizonyítéka, hogy David Pressman volt amerikai nagykövet is több alkalommal megjelent a helyi szervezetek eseményein, és zárt ajtók mögött egyeztetett a vezetőikkel.

A dokumentum szerint a debreceni hálózathoz érkező támogatások jelentős része külföldről érkezett. A jelentésben bemutatott szervezetek 2018 és 2023 között összesen 1,2 milliárd forint támogatásban részesültek. Az összeg 57 százaléka közvetlenül külföldről érkezett. A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány 521 millió forintot biztosított a szervezetek számára, ami a külföldi támogatások 75,9 százalékát tette ki. Az USA nagykövetsége 20,2 millió forinttal, a berlini MitOst e. V. pedig 18,8 millió forinttal támogatta a hálózatot.

A jelentés szerint a céljuk az volt, hogy „dezinformálják a város közéletét”, és politikai változásokat érjenek el.

A dokumentum szerint a támogatott szervezetek részt vettek tüntetések szervezésében, népszavazási kezdeményezéseket indítottak, közérdekű adatokat igényeltek és sajtókampányokat folytattak.

A jelentés külön kiemeli a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesületet (Miakö), amely az észak-alföldi hálózat egyik „forrásfelhasználója.”

Felróják, hogy az egyesület elnöke, Kozma Éva már a szervezet alakulása előtt is „rendszeresen szónokolt” ellenzéki pártok tüntetésein. Felszólalt többek között az LMP által 2023. február 10-ére és a Momentum által 2023. március 4-ére szervezett akkumulátorgyár-ellenes tüntetésen, illetve a Tisza Párt által 2024. május 4-ére összehívott, a kormány akkumulátorpolitikája elleni demonstráción is.

A jelentés szerint a szervezet 2023-ban 16 helyi népszavazási kezdeményezést nyújtott be Debrecenben, valamint 18 alkalommal fordult a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalhoz különböző beadványokkal.

Megállapították, hogy az egyesület tagjai aktív résztvevői voltak az akkumulátoripari beruházások kapcsán tartott közmeghallgatásoknak is, amelyeken írásbeli és szóbeli szakmai kérdéseket intéztek az önkormányzati tisztségviselőkhöz és egyéb szervek képviselőihez, például a Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetőjéhez. A debreceni önkormányzat környezeti monitoringbizottságának konzultációs meghívását azonban 2023 nyarán visszautasították, amivel a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint azt „jelezték, hogy nem az együttműködésben, megállapodásban, a kialakult helyzet megnyugtató rendezésében érdekeltek.”

2025. február 1-jén pedig a Mikepércsi Anyák az akkumulátorgyárak ellen tiltakozást szerveztek az Akárteis szervezettel, a Zebraszerda mozgalommal, valamint a Tisza-szigetekkel együttműködésben.

A dokumentum szerint a szervezet az Ökotárs Alapítványtól és az Európai Bizottság CERV programjából kapott támogatásokat. Kiderítették, hogy a Miakö 2023-ban 1,6 millió forintból gazdálkodott, amelynek 90 százaléka ismeretlen eredetű támogatásokból származott. Egy évvel később pedig már ötször ekkora összeg állt a rendelkezésére, és az Ökotárs Alapítványtól 7,7 millió forintos támogatást kapott.

A jelentés végkövetkeztetése szerint „a debreceni hálózat egy nagyobb országos rendszer része, amely a 2026-os választásokat is befolyásolhatja.”

A dokumentum szerint ezek a szervezetek „külső érdekek mentén” működnek, és a politikai változások előkészítésében is szerepet vállalhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk