SZEMPONT
A Rovatból

„Csörgő bohócsipkát tesznek a kereszténységre” – Gábor György vallásfilozófus Balog Zoltán maradásáról és a kegyelmi botrányról

Gábor György szerint a református egyházban saját felemelő történelmi hagyományaikkal fordultak szembe, amikor bizalmat szavaztak a kegyelmi kérvényt támogató püspöknek. Azzal a hagyománnyal, amiért valamikor akár máglyára is mentek a hittársaik.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. február 15.



Balog Zoltán elismerte, hogy hibázott, amikor támogatta a pedofil főnökét fedezni próbáló bicskei igazgatóhelyettes kegyelmi kérvényét. A püspök bocsánatot is kért, de lemondani nem hajlandó, annak ellenére, hogy a református egyház második embere is felszólította erre. Arra hivatkozik, hogy kedden az egyházi zsinat 86%-a bizalmat szavazott neki. Csakhogy a hvg.hu információi szerint a három püsökből kettő ellene szavazott.

Gábor György vallástudóssal, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének volt tudományos főmunkatársával, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárával arról beszélgettünk, milyen hatással lehet mindez a református egyházra, és mit is gondol ő a kegyelmi botrányról.

– Megszólalt Balog Zoltán, aki beismerte, hogy támogatta a kegyelmi döntést, de nyilvánvalóvá tette, hogy nem mond le. Mit gondol erről a nyilatkozatról?

– Undorító, felháborító és elfogadhatatlan. Több szempontból is. Én magam nagyon-nagyon erősen képviselem azt az álláspontot, amit a kiváló Deák Ferenc fogalmazott meg saját programjaként, vagyis az egyházi autonómia kérdését. De egyházi autonómia csak akkor lehetséges, ha az egyház nem csüng financiális pórázon és egyéb módokon az állam kebelén. Ezt csak azért mondom, mert én nem szólnék bele az egyház döntésébe, tehát abba a döntésbe, hogy ők továbbra is Balog Zoltán áldásos püspöki tevékenységét óhajtják. Ez az ő dolguk. Azonban annyiban mégis beleszólnék, hogy ez már rég közügy. Ez már még a közmorál, az általános morál kérdését érinti. Vagyis

ezzel a döntéssel önmagukról állított ki ez a grémium egy bizonyítványt egy olyan kérdésben, ami az egész társadalmat mozgatja, élén a köztársasági elnök lemondásával, ami azért nem egy mindennapos esemény. Egy olyan kérdésben, amiben teljes a konszenzus Magyarországon és az egész világon.

Nos, ezt a konszenzust sikerült felrúgnia ennek a testületnek, amikor Balogh Zoltánt továbbra is alkalmasnak tartotta egy vezető, egyházi poszt betöltésére. Ez minősíthetetlen. Illetve persze köszönettel tartozunk nekik, hogy ezt ennyire nyilvánvalóvá tették. Különösképpen akkor, amikor maga az érintett Balog Zoltán mondta azt, hogy valóban támogatta a kegyelmi kérvény elfogadását.

Ez nem egy jogi szempont, amit én most képviselek, de nem is vagyok jogász, ez morális szempont, és morális értelemben bármilyen bűncselekménynek az eltussolása, az majdnem olyan undorító, mint maga a bűncselekmény.

Erről értesít bennünket a püspök úr, hogy ezt ő egyébként támogatta, ezt az illetőt, és ezek után nemcsak hogy jónak tartotta bejelenteni, hogy ő nem mond le, hanem folytatja, hiszen megkapta a bizalmat a grémiumtól. Mindezt úgy, hogy közben fogának léckerítése mögül annyi nem suhant ki, hogy egyébként bocsánatot kér az összes érintettől, az összes abuzált gyerektől, idáig még csak el sem jutott a püspök úr.

– Bocsánatot kért, csak nem tudjuk, hogy kitől, mert azt mondja, hogy akitől kellett, ő bocsánatot kért, és bocsánatot kér.

– A bocsánatkérés az mindig konkrét. Olyan nincs, hogy kérem szépen én bocsánatot kérek.

A bocsánatkérésnél el kell hangoznia annak, hogy miért kérek bocsánatot, és kitől, kiktől kérek bocsánatot. Máskülönben az egész az értelmetlen.

– Ön szerint e református egyház a döntéssel elveszítette a hitelét?

– Nem tegnapról mára, hanem egy folyamatban vagyunk itt benne. Ez a folyamat tükröződött abban a minapi kimutatásban, amelyből egyértelműen kiolvasható, hogy ezek az úgynevezett nagy történelmi egyházak, tehát a katolikusok, reformátusok, evangélikusok milyen döbbenetes számban, valami egészen elképesztő arányban és számban vesztettek a hívekből. Ez a folyamat úgy látszik, feltartóztathatatlan.

Ennek meglesz egyébként az eredménye, ehhez nem kell jóstehetség. Olyan nincs, hogy egy intézmény gyakorlatilag eladja magát a politikai hatalomnak. Tokostul, vonóstul, financiálisan, mindenhogy.

Sajnos süllyed Deák Ferencnek "Szabad az egyház szabad államban" jelmondata. Ez pontosan azért született, hogy az egyházak büszke, autonóm intézmények maradhassanak. Az állam ne tudjon beleszólni az egyházak dolgaiba. Ez most már se nem büszkeség, mert nincs ok büszkének lenni, se nem autonómia. Arról nem beszélve, hogy önmaguk felemelő történelmi hagyományait rúgták le magukról, mint a vízilabdázó az ellenfelét. Innen azért emlékeztetném őket, hogy azt a hagyományt, amiért egykor hittársaik akár még máglyára is mentek.

– A kormány ugyanakkor azt állítja, számukra fontos a keresztény Magyarország, és annak védelme.

– Most az az abszurd helyzet figyelhető meg, hogy

folyamatosan a kereszténységre hivatkozik ez a kormány, folyamatosan a keresztény értékekre mutogat, miközben önmaga az első, aki páros lábbal tiporja és rúgja fel a keresztény értékrendet.

Ez egy virtuális vagy látszatkereszténység, aminek semmi köze sincs ahhoz a hagyományhoz, a keresztény hagyományhoz, amit még egyes hívők őriznek magukban. Ez egy politikai erőforrássá változtatott kereszténység. A kormány változatlanul mantrázza ezt a kereszténységet, változatlanul hivatkozik rá, miközben erodálódik az egész, és szépen lassan szorul vissza, másrészt pedig ennek a keresztény értékrendnek, amit itt naponta visszaböfögnek, az égadta világon semmi köze nincs a valódihoz. Ez az egész hatalomtechnikai szempontból jó hivatkozási alap, de valójában semmi jelentősége nincs és nem is lesz. Arra jó, hogy erre hivatkozva minden szembejövő bármit, legyen az személy, tárgy vagy bármi, ami nekik nem tetszik, lefóliázzanak.

– Ön szerint mit mond el a mai Magyarországról a kegyelmi botrány? Az, hogy mindez megtörténhetett?

– A rendszer beért. Beért minden tekintetben, és ennek a „gyümölcseit” élvezhetjük most. Sokan látták azt, és ehhez persze nem kellett olyan hihetetlenül okosnak lenni, hogy merrefelé tart ez az egész. Nem azért, mert jóstehetségek voltak, hanem egyszerűen azért, mert a történelem ismerete és a politikai összefüggések ismerete, bár jóslásra nem ad lehetőséget, de arra igen, hogy a tendenciákból olvassunk. Történt ez az eset, amely ha csak önmagában állna egyes-egyedül, mint a magányos cédrus, az is elborzasztó. Hiszen azt tapasztalhatta meg a társadalom, hogy a morális értelemben létező legocsmányabb vagy legundorítóbb bűncselekmény elkövetője mellett volt egy másik ember, aki

ezeket a gyerekeket újra megerőszakolta, a szónak abban az értelmében, hogy hamis tanúzásra akarta rávenni őket,

hogy eltussolja, elleplezze az ocsmány bűncselekményt, illetve mentse annak elkövetőjét, majd ezt az embert, a bűncselekményt fedező embert a magyar államapparátus feje, a köztársasági elnök felmenti, futni hagyja. Teszi ezt titokban. Tudom, ilyenkor elmondják mindig, hogy nem kell indokolnia. Én azt gondolom, hogy jogilag valószínűleg ez helytálló, de az egy morális minimum, hogy ennek a társadalomnak a köztársasági elnöke egy ilyen döntésnél igenis tartozik azzal, hogy a nyilvánosság előtt megindokolja a döntését.

– De nincs erő, ami ezt kikényszeríthetné.

– Ezért mondtam, hogy beérett a rendszer, beérett a gyümölcs, mert teljesen nyilvánvaló, hogy

egy olyan országban élünk, amely országban a kiválasztottakra, az Olümposz szent lakóira teljesen más törvények vonatkoznak, mint az egyszerű, magunkfajta halandókra.

Teljesen világos az, hogy brutális módon érvényesül ebben a társadalomban ez a más megítélés, akár a jogban - lásd ezt az esetet. Ilyen nem történhet meg akárkivel, emögött az ember mögött bizonyos erők, hatalmi, politikai erők tornyosulhattak. Más elbírálás alá esnek az olimposziak vagy a holdudvar tagjai a különböző pályázatok elbírálásától, a kinevezési gyakorlattól, a gazdasági és a pénzügyi élet területén át, egészen a diplomata útlevél osztogatásáig, vagy amikor különböző, személyre szabott törvényeket hoznak meg. Más szabályok működnek a tudományos életben, az egyetemi kinevezéseknél. Ma már az lesz professzor, aki az ő körükbe tartozik. Lehet, hogy az illető még magyarul is csak középfokon tud, semmilyen tudományos teljesítményt nem mutatott fel, de egyetemi professzor lesz itt, vagy ott, mert közéjük tartozik. Ugyanez vonatkozik az egész média- és sajtóhelyzetre is, ez nem lebecsülendő. Nagyon nem mellékes, hiszen a mai agyon mediatizált világban a sajtónak hatalmas, meghatározó szerepe van. Az úgynevezett közszolgálati média szerintem pártszolgálati. Minden itt dől el, az olimposziak versus nem olimposziak értelmében. És ebben a vonatkozásban én nagyon komolyan azt gondolom, hogy ideje befejezni azokat a méretes vitákat, hogy minek nevezzük ezt, hogy most hibrid rendszer, vagy önkényuralom, és így tovább, és így tovább. Nem. Ez diktatúra.

Egy nagy tévedés, hogy a diktatúra arról ismerszik meg, hogy megáll éjszaka a házad előtt a fekete autó, vagy az Andrássy út 60. alatti pincében lerúgják a vesédet.

Nem ettől diktatúra a diktatúra, ahogy a demokrácia sem volt mindig ugyanolyan. A görög demokráciát is demokráciának nevezzük, pedig nem ugyanaz a fogalmi keret vagy apparátus írja le azt, mint mondjuk egy XXI. századi demokráciát. Tehát nem kell megállni a fekete autónak a házam előtt ahhoz, hogy diktatúrát lássak. Diktatúra az, hogy nincsenek Magyarországon szabad választások. Persze el lehet menni aznap szavazni, igen, de a szabad választáshoz számtalan dolog hozzátartozik, például a médiaszabadság. Például az, hogy a közszolgálat közszolgálatként működjön, és ne pártszolgálat legyen. És így tovább.

– Demokráciában is hibáznak politikusok...

– Ez az eset két okból különösen súlyos. Itt a törvény előtti egyenlőség elve sérült meg, hiszen ilyen bűncselekmény esetén normális berendezkedésű világban nem mentenek, nem menthetnek fel senkit, de olyan sem történhet meg, hogy odaüzennek - márpedig itt nyilvánvalóan odaüzentek a miniszternek és az államfőnek. Nem akarom menteni Novák Katalint meg Varga Juditot. A felelősség adott az ügyben,

de nyilván azt sem tudták, hogy ki ez az illető, hanem tudatták velük, hogy ki ő, és mi a teendő.

És ez a törvény előtti egyenlőség elvét sérti, innentől kezdve nem érdemes demokráciáról beszélni. A másik pedig, hogy teljesen átlátszóvá vált az Orbán-rezsim működése és berendezkedése, mert miközben reggeltől estig és estétől reggelig halljuk a mantrákat a kereszténységről, közben csak ki kell nyitni reggel ébredéskor a szemünket, hogy lássuk, folyamatosan felrúgják ezeket az általuk hivatkozott elveket. Ez önmagában még nem lenne olyan baj, ettől egyszerűen nevetségessé, komikussá válnak, és ha belegondolunk, nagyon jó komédiák születtek Plautustól Shakespeare-en, Moliere-en, Gogolig az ilyen figurákról. Csakhogy visszaélnek azokkal az értékrendekkel és fogalmakkal - most maradjunk a kereszténységnél -, amely fogalmat és értékrendet mások komolyan vesznek.

Ezzel pedig csörgő bohócsipkát tesznek a kereszténységre. Vizet prédikálnak és vedelik a bort, sört, pálinkát együtt összeöntve, ami súlyosabbá teszi az esetet a puszta komédiánál.

Ezért mondtam azt, hogy átlátszóvá vált minden, és beérett a rendszer. És még rosszabb következhet, mert tudjuk, hogy ezek folyamatok. Rajtunk múlik, hogy mikor állítjuk meg, mikor mondjuk azt, hogy ennyi, ne tovább.

– A kormányoldal részéről azt állítják, hogy az a tény, hogy ez a két politikus az ügy kirobbanásától számítva a hetedik napon lemondott, komoly morális és erkölcsi teljesítmény, mert ki mondja azt ezután, hogy itt nincsenek következmények, ezzel példát is mutatnak az országnak, és morálisan edukálják is az országot, itt egy új politikai kultúra épül.

– Ezzel az állítással keményen vitatkozom. Egyrészt azt gondolom, hogy nem veregetem meg annak az embernek a vállát, aki naponta mondjuk tiszta zoknit vesz (bocsánat a profán hasonlatért) vagy cseréli a fehérneműjét, és nem mondom azt, hogy ez maga a higiénikus életmód modellje. Vagyis én azt egyáltalán nem tekintem egy morális eredménynek, ha valaki, pláne az államigazgatás területén, egy súlyos, erkölcsi szempontból a lehető legrosszabb üzenetet eredményező hibát követ el, akkor ezt követően lemond. Magyarországon nem szoktak lemondani egyébként. Magyarország tényleg következmények nélküli ország, civilizált helyeken ennél sokkal-sokkal súlytalanabb dolgok miatt is rendszeresen mondanak le.

De ettől én nem fogok most itt elalélni. Azt gondolom, hogy ez a dolgok teljesen természetes rendje.

Ahogy természetesnek tartom azt, és soha nem is háborgok miatta, hogy egy miniszternek mennyi a fizetése, meg milyen autóval jár. Ez teljesen természetes, de ugyanígy elvárom, hogy ha hibát követ el, akkor vonja le a következtetéseket, és azonnal menjen arról a területről. Tulajdonképpen most majdnem ez történt, de az a probléma, hogy megsem ez történt. Ez a két ember nem egyszerűen lemondott, hanem lemondásra kényszerítették őket. Nem akarom őket semmilyen tekintetben sem védeni őket. Nekem nagyon sok bajom volt mind a két politikus tevékenységével, és ennek sokszor hangot is adtam. De itt ez a lemondatás vezéráldozat volt.

Két vezéráldozat, azért, hogy valakit mentsenek. Sok név, mindenféle találgatás elhangzik a miniszterelnöktől a miniszterelnök feleségéig és Balog Zoltánig. Abban biztos vagyok, hogy nem ez a két nő követte el a hibát, a bűnt, hanem másvalaki vagy másvalakik, akiket most fedezni akar a teljes apparátus.

És ezért mondatták le, vagy tették félre ezt a két embert. Szóval én itt inkább ezt érzékelem. És nem véletlen az, hogy láthatjuk, hogy ez milyen indulatokhoz vezetett, akár az egyik félrelökött nőnek a volt férjére gondolunk. Ez nem véletlenül eredményezett és fog eredményezni komoly törésvonalakat a Fideszen belül. Ugyanis az emberek, szemben azzal, amit a hatalom és a Rogán-művek gondol róluk, nem mind hülyék. Mert onnan fentről tényleg tízmillió hülyét látnak maguk alatt. De ez nem így van. Most hagyjuk az ellenzéket, az itt és most érdektelen. De a Fideszen belül is vannak olyan emberek, akik egyrészt felháborodtak ezen, hát hogyne, hisz a legtöbb ember környezetében vannak gyerekek. Minden épelméjű ember ugyanúgy érzi, hogy a pedofília, illetve a pedofíliát mentegetni próbáló tevékenység az milyen mocsok, és ehhez nem kell szülőnek vagy nagyszülőnek lenni. Tehát nyilván egy csomó jóérzésű fideszest is felháborított ez. Másrészt nyilván a fideszesek között is van sok olyan ember, akik szeretik, tisztelik Novák Katalint. És úgy érzik, hogy ebben az esetben itt a legfőbb hibát vagy bűnt nem Novák Katalin követte el, ő egy eszköz volt, hanem itt valahonnan máshonnan ered ez a bűn.

Ha lenne itt egy pártoktól, illetve politikától mentes nyomozóhatóság, akkor ki tudná deríteni, hogy tulajdonképpen hova vezetnek a szálak. De hát nincs.

Ezért mondom, hogy további törésvonalak lesznek. Lesznek, akik azt mondják, hogy bitang módon buktatták meg Novák Katalint, vagy mind a két politikust, hiszen ők valószínűleg csak végrehajtók voltak, ahogy végrehajtóként írt alá mind a kettő. Eléjük tettek egy cetlit, hogy itt kell aláírni, valószínűleg itt is ez történt. Ez a felelősségüket nem menti, csak egyszerűen ez az objektív helyzet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
A Külügyből kirúgott Ercsi Dániel a Partizánnak: Illés Boglárka államtitkár lejárató anyagot kért tőlem a TISZA-adóról
A 22 éves Dánielnek a próbaideje alatt kellett döntenie: teljesíti a pártfeladatot vagy repül. Azt mondja, olyan is előfordult, hogy az államtitkárok lájkjait kellett összesítenie.


A Partizánnak adott interjút Ercsi Dániel, a 22 éves fiatal, akit a próbaideje lejárta előtt öt nappal bocsátottak el a Külgazdasági és Külügyminisztériumból. Az interjúban részletesen beszélt a minisztériumban szerzett tapasztalatairól, a neki kiosztott pártpolitikai feladatokról, elbocsátásának körülményeiről és jövőbeli terveiről.

Az interjú elején Gulyás Márton felvetette Szikra Levente, az Alapjogokért Központ igazgatóhelyettesének Facebook-posztját, amelyben az igazgatóhelyettes csodálkozását fejezte ki, hogy mit keres egy TISZA Párt-szimpatizáns, kormányváltást akaró fiatal a közigazgatásban.

„Szikra Levente ezzel szerintem tökéletesen definiálta, mit jelent az, hogy pártállam” - mondta erre Ercsi Dániel.

„Ha az ő véleménye szerint csak azok dolgozhatnak a közigazgatásban, illetve államigazgatásban – vagy bármilyen, a közt szolgáló intézményekben –, akik Fidesz-szimpatizánsok, vagy egyet kell érteniük a kormánnyal, akkor itt ne csak a minisztériumban dolgozókra gondoljunk, hanem például a tanárokra, a rendőrökre, az orvosokra, és még sorolhatnám” – fogalmazott. Állítása szerint Szikra logikája alapján mindenkinek, aki a közszférában dolgozik, a Fideszt kellene támogatnia.

Ercsi Dániel a kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkárságon dolgozott, amelyet Illés Boglárka vezet. Arra a kérdésre, hogy voltak-e rajta kívül más ellenzéki érzelműek is a közvetlen kollégái között, azt válaszolta, hogy erről nem tud nyilatkozni, mivel kevesen voltak és a politikai nézetekről nem beszélgettek. Ugyanakkor hozzátette, hogy a „nagy számok törvénye alapján” valószínűsíthető, hogy nemcsak a Külügyminisztériumban, hanem más minisztériumokban is vannak TISZA-szimpatizánsok.

Elmondása szerint munkaviszonya áprilisban kezdődött az államtitkárságon, ezt megelőzően pedig egy külképviseleten volt gyakornok. Arra a kérdésre, hogy miért pont a Fidelitas egykori elnöke, Illés Boglárka által vezetett, vélhetően erősen átpolitizált államtitkárságra került, azt felelte: „Ott volt szabad hely. Igazából ennyi.”

„Amióta önállóan tudok gondolkodni – és most nagyot mondok, hogy 2010, mert akkor 7 éves voltam, de tegyük fel –, valójában inkább 11-12 éves kortól, ebben a rendszerben nevelkedtem. Nem láttam alternatívát, ahogy sok fiatal sem” - tette hozzá később.

Munkakörét koordinációs referensként írta le, ami főként szakmai feladatokat jelentett, például háttéranyagok bekérését a szakmai főosztályoktól az államtitkár megbeszéléseihez, valamint kapcsolattartást a nagykövetségekkel.

Elmondása szerint azonban pártpolitikai feladatokat is kapott.

Példaként említette, hogy részt kellett vennie a „Nők a Párbeszédért Digitális Polgári Kör” (DPK) alakuló rendezvényének megszervezésében. Amikor Gulyás Márton rákérdezett, hogy ez a feladat nem volt-e összeegyeztethetetlen a munkakörével, Ercsi visszakérdezett: „Szerinted volt más választásom, más lehetőségem?”

A kabinetfőnök kérte fel a feladatra, hivatkozva a precíz munkavégzésére. Azt mondta, 22 éves, pályakezdő fiatalként, akinek a Külügyminisztérium egy álom megvalósulását jelentette, a próbaideje alatt nem tehette meg, hogy nemet mondjon, mert az valószínűleg azonnali elbocsátáshoz vezetett volna.

Beszélt egy másik, lelkiismereti dilemmát okozó feladatról is. Állítása szerint, amikor a Fidesz „bekapcsolta a kommunikációs gépezetét nagyobb volumenre”, az volt a dolga, hogy Illés Boglárka mellett az összes többi államtitkár Facebook-oldalát manuálisan átnézze, és egy táblázatba rögzítse, hogy a kötelezően kommunikált elemeket posztolták-e, és mekkora volt ezek elérése, hány megosztás, lájk érkezett rájuk.

A beszélgetés során szóba került az a külügyi forrásokból származó információ, miszerint Ercsi legvitatottabb politikai feladata egy háttéranyag elkészítése volt Illés Boglárkának, az úgynevezett „TISZA-adó” külügyi dolgozókra vonatkozó hatásairól.

Ercsi Dániel megerősítette, hogy kapott ilyen feladatot. „Ez nem felkérés. Ezek a feladatkiosztások nem úgy működnek, hogy felkérnek rá, hanem mondják” – jelentette ki. Elismerte, hogy írnia kellett egy lejárató anyagot a TISZA Pártról, amely azt taglalta volna, hogyan érintené a diplomatákat és külképviseleti dolgozókat a Fidesz által kitalált „TISZA-adó”.

A feladathoz a minisztérium belső rendszeréből kellett adatokat kinyernie a juttatásokról, valamint a Fidesz által létrehozott tiszado.hu weboldal kalkulátorát kellett használnia. Bár az anyagot elkészítette, de csak a „minimumot” nyújtotta.

Úgy gondolta, hogy a próbaidő lejárta után, a véglegesítését követően már nagyobb mozgástere lett volna az ilyen jellegű feladatok elutasítására.

Elbocsátásának körülményeit felidézve elmondta, hogy az teljesen váratlanul érte. Október 17-én, egy pénteki napon, munkaidő vége előtt hívatta be Illés Boglárka. Az államtitkár közölte vele, hogy „kikerültek az adatai”, mert letöltött egy applikációt, „amit mindannyian tudjuk, kik fejlesztettek”.

Ercsi Dániel szerint egyértelmű volt, hogy a TISZA Párt applikációjáról van szó, amelyet elmondása szerint október 11-én töltött le. Ez felvetette benne a kérdést, hogyan kerülhettek ki az adatai már október 17-én, ha a nagy, 200 ezres adatbázis csak november elején vált nyilvánossá, ő pedig az október 6-i, 20 ezres adatbázisban még nem szerepelhetett.

„Lehetséges, hogy október 17-én az államnál már megvolt a 200 ezres lista?” – tette fel a kérdést.

Azt is furcsállotta, honnan tudhatott a minisztérium arról, hogy a magántelefonjára mit tölt le, mivel állítása szerint nem írt alá semmilyen papírt, ami feljogosította volna a munkáltatót a telefonja monitorozására.

„Ha azt tudják, mit töltöttem le a saját privát telefonomra, vajon mi mást tudnak? Látták, kikkel beszélgettem?” - tette fel a kérdést.

Elmondása szerint nem kért részletes magyarázatot az államtitkártól, mert meg akarta őrizni a méltóságát, és el akarta kerülni a vitát.

Kirúgása után Magyar Péter egyik fórumán is felszólalt. Erről azt mondta, az egy spontán döntés volt. „Az, hogy odamegyek, még nem jelentette azt, hogy fel is szólalok. Elmentem, motoszkált bennem ez a kérdéskör, de nem úgy mentem, hogy »na, én most felszólalok«” – idézte fel.

Határozottan tagadta, hogy a jelenet előre megrendezett lett volna. „Nem így volt. Teljesen esetleges. Hirtelen felindulásból eldöntött dolog volt. Én lepődtem meg a legjobban” – állította. A Magyar Péter által felajánlott gyakornoki álláslehetőségről az Európai Parlamentben és a TISZA külügyi munkacsoportjában való részvételről azt mondta, megtisztelőnek tartja, és valószínűleg élni fog a lehetőséggel, de hangsúlyozta, nem ez volt a célja a felszólalással, hanem a történetének bemutatása.

A jövőjével kapcsolatban elmondta, nem szeretne politikus lenni, de kormányváltást akar, és aktivistaként valószínűleg továbbra is részt vesz a TISZA Párt munkájában, például a párt újságjának terjesztésében.

Az interjú végén üzent a kortársainak, akik hasonló karrierdilemmákkal szembesülnek.

„Remélem, a kiállásommal sikerült bátorságot adni számukra is” – fogalmazott.

Felidézett egy személyes történetet, amikor 16-17 évesen édesanyja megkérdezte tőle, hogy elfogadna-e egy jó pozíciót a Fidesztől. Akkor nemmel válaszolt, mert úgy érezte, csak így tud a tükörbe nézni. Bár a Külügyminisztériumban végül elvállalt egy pozíciót, úgy érzi, sikerült megőriznie az integritását.

„Ezt tudom ajánlani mindenkinek – fiatalnak, idősebbnek –: mindig úgy döntsetek, hogy még a tükörbe tudjatok nézni. És ne féljetek” - üzente a Partizán műsorában.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kaiser Ferenc: Az oroszok leszereléséhez, pláne hogy most nyerésre állnak, komolyabb engedményeket kell tenni
Amerika és Oroszország olyan békefeltételet dolgozott ki, ami Ukrajna szerint elfogadhatatlan. Csakhogy egyre nehezebb helyzetben vannak, a fronton hiányoznak a katonák, a hátországot pedig óriási korrupciós botrány rázta meg.


​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​

Egyre többet lehet tudni a legújabb orosz-amerikai béketervről, ami szerint Ukrajnának át kellene engednie a Donbaszt Oroszországnak, amit Amerika a Krímmel együtt elismerne orosz területként. A kiszivárgott információk alapján drasztikusan csökkentenék az ukrán hadsereg létszámát, betiltanának bizonyos nagy hatótávolságú fegyvereket, megtiltanák a külföldi csapatok ukrajnai állomásoztatását és az ukránok nem csatlakozhatnának a NATO-hoz. Emellett feloldanák az Oroszország elleni szankciókat és leállítanák a háborús bűnök kivizsgálását. Cserébe Oroszország törvénybe iktatná, hogy nem támad további ukrán területeket, az Egyesült Államok és Európa pedig biztonsági garanciát adna az ukránoknak. A befagyasztott orosz vagyonból 100 milliárd dollárt az ország újjáépítésére költenének, amihez Európa is hozzátenne ugyanennyit. Ukrajna máris jelezte, hogy mindez számára elfogadhatatlan.

Csakhogy a katonai helyzet az ukránok szempontjából egyre rosszabb, és Zelenszkij a legnagyobb korrupciós botránnyal küzd, ami elnöksége alatt kirobbant. Az Energoatom állami atomenergetikai vállalatnál közel 100 millió dollárt oszthattak vissza. Gyanúsított lett, majd külföldre menekült Zelenszkij korábbi üzlettársa, belebukott az ügybe az igazságügyi és az energiaügyi miniszter, és már Ukrajna második emberének a széke is inog. A botrány Ukrajna nemzetközi hitelességét is kikezdte. A lehetséges következményekről, és a háború mostani állásáról Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kérdeztük.

— Ukrajnát egy masszív korrupciós botrány rázta meg. Ez egészen Zelenszkijig érhet el. Mennyire befolyásolja ez az ukrán állam működését, különös tekintettel a háborúra?

— Nyilván jelentősen. Az információk alapján a katonák morálja is megszenvedte ezt, mert szembesülniük kellett azzal, hogy ők a fronton az életüket, testi épségüket, mentális egészségüket kockáztatva védik a hazát, miközben a vezetők a hátuk mögött szétlopják az országot.

Ez egyes források szerint ez növelte a dezertálók arányát is, mert komolyan felvetődik a kérdés a katonákban: értük haljak meg?

Ez az egész ukrán társadalmat is megrázta, és a fegyveres erők harcképességére is hatással van. Ukrajna nagyrészt külföldi támogatásoktól függ. Most már gyakorlatilag egyáltalán nem érkezik amerikai támogatás, tehát az EU-s pénzügyi és katonai támogatás az, ami maradt, ami lehet, hogy úgy EU-s, hogy európai pénzből amerikai fegyvereket vásárolnak.

— Zelenszkij, mennyire érintett ebben a dologban?

— Erős a gyanú, hogy a környezetében sokan érintettek, és már ott tartunk, hogy a kabinetfőnök, Andrij Jermak távozása is felvetődött. Nem tenném tűzbe a kezem, hogy Zelenszkij tudta nélkül történt ez a dolog. Vélhetőleg volt rálátása néhány részletre, nyilván ez a botrány az ő presztízsének is sokat árt.

— Előállhat olyan helyzet, hogy Zelenszkij ebbe belebukik?

— Igen, de egyelőre még nem. Valószínűleg néhány jelentős tisztáldozattal, de meg tudja oldani Zelenszkij, hogy hatalomban maradjon.

— Kiszivárgott egy új amerikai béketerv, ami gyakorlatilag a Donbász és a Krím feladását jelentené Ukrajna részéről. Ezek kemény feltételek. Összefügghetnek-e az amerikaiak által előterjesztett békefeltételek ezzel a korrupciós botránnyal?

— Szerintem nem. Ennek a mostani csomagnak egy jelentős részéről már augusztusban, az alaszkai csúcson is egyeztettek, ez egy hosszabb tárgyalási folyamat során körvonalazódott.

Nem hiszem, hogy sok köze lenne a mostani ukrajnai belpolitikai helyzethez.

Az USA pontosan tudja, hogy az oroszokat kell leültetni a tárgyalóasztalhoz úgy, hogy meg is akarjanak egyezni, akkor lehet a leghatékonyabban lezárni ezt a konfliktust. Az oroszok leszereléséhez, pláne hogy most nyerésre állnak, komolyabb engedményeket kell tenni.

— Miből lehet arra következtetni, hogy az oroszok állnak nyerésre?

— A hadműveletek jellege megváltozott. Sokáig azt lehetett látni, hogy az oroszok legfeljebb egy helyen tudtak nagy erőkkel támadni. Most viszont több helyen támadnak jelentős erőkkel az arcvonalon, kihasználva, hogy az ukrán haderő kezd kifogyni a humán erőforrásokból. Az orosz oldalon jól látható élőerő-fölény van, amit börtönökből kikerült rabokkal és kényszersorozással próbálnak fenntartani. Tüzérségi lőszerfölényük is van, Észak-Korea is a beszállítójuk lett.

Ez oda vezet, hogy lassan, lépésről lépésre haladnak előre az oroszok. A hadászati kezdeményezés is az oroszok kezében van, és ezekből a sikeres támadásokból némi építkezést és területi gyarapodást is el tudtak érni.

Ez nem gyors tempó, de például most Pokrovszkot már birtokba vették, és más helyeken is támadnak. Az oroszok lassan, de biztosan az ukrán haderő meggyengítésére koncentrálnak.

— Arra gondol, hogy a tartós nyomás alatt egyszer csak összeroppan az ellenállás, mint az első világháború végén?

— Igen, főleg az ukrán erők kimerültsége miatt.

— Ha ez így van, racionális lenne az ukránok számára, hogy lenyelik a területi veszteségeket?

— Racionális lenne. Az ukránok egyébként már megegyeznének. Az a baj, hogy az oroszok nem. Itt az a különbség, hogy ha az oroszok nem folytatják a hadműveleteket, vége a háborúnak, de ha Ukrajna nem folytatja, akkor megszűnik létezni.

— Elképzelhető, hogy az oroszok a négy megyénél megállnak, amelyeket már Oroszország részévé nyilvánítottak?

— Nem valószínű. Az oroszok már Dnyipropetrovszk megyében is bent vannak, ami nem része a deklarált négy megyének.

Valószínűleg nem állnának meg Donyeck és Luhanszk, illetve Herszon és Zaporizzsja határánál.

Szeretnék elvágni Ukrajnát a Fekete-tengertől, ami jelentősen megnehezítené az ország külkereskedelmét és ellátását.

— És így elérnék Moldovát is.

— Igen, ott van a szakadár Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság (Transznisztria), mintegy 1500 fős orosz kontingenssel, ami ürügyet adhatna a beavatkozásra.

— Jelenleg ez a beékelt orosz bábállam eléggé tragikus helyzetben van gazdaságilag. Ha az oroszok nem érnek oda, össze is omolhat.

— Viszont Moszkvának érdeke, hogy fenntartsa a jelenlétét Transznisztriában. Illegális fegyverkereskedelmi központként is működik, és amíg létezik, Moldova nem csatlakozhat sem a NATO-hoz, sem az EU-hoz. Ez orosz szempontból hasznos helyzet.

— Kivéve, ha Moldova lemond Transznisztriáról, így csatlakozhat az EU-hoz és a NATO-hoz.

— Igen, Maia Sandu, Moldova nemrég megválasztott elnöke már tett ilyen kijelentést. Moszkva reakciója erre nem volt túl lelkes, nyilván, mert célja, hogy függőségben tartsa Moldovát.

— Elképzelhető, hogy az oroszok a záhonyi határnál állnak csak meg?

— Nem valószínű, de teljesen kizárni sem lehet.

— Miért? Lehetséges, hogy egy kis Ukrajnát meghagynak? Mi lenne az értelme orosz szemszögből?

— Ukrajna nyugati része, amely sokáig nem volt a cári Oroszország része, nem is hagyományosan oroszbarát terület. Megtartani sokkal nehezebb lenne, mint a Fekete-tengeri partvidéket.

A modern világban nem képzelhető el népirtás, bár az oroszoktól nem áll távol, de eléggé megégtek Bucsa és Irpiny után.

— Mi a realitás az elkövetkező évre?

— Az orosz nyomás fennmarad, amíg az orosz haderő ki nem fárad. Komoly humán erőforrás- és utánpótlási problémáik vannak, de például Észak-Korea is a beszállítójuk lett. Amint már nem éri meg a katonai erő fenntartása, elképzelhető a tárgyalás. Ebben az USA lehet a közvetítő.

— Zelenszkij pozíciójáról már beszéltünk, de mi a helyzet Putyin pozíciójával? Mennyire tartható a helyzete?

— Az elbukott Prigozsin-puccs után a rendszer keményebben lép fel a belső ellenzékkel szemben. Jelenleg Putyinnak nincs valós alternatívája Oroszországban. Nem igazán van markáns politikai erő vagy szereplő, aki kihívója lenne Putyinnak.

— Esetleg a hadsereg? Egy puccs?

— Egy jobboldali puccs? A Prigozsin-puccs után a fegyveres erők vezérkarát is átvilágították, több tábornokot félreállítottak. Bár kicsi az esélye, inkább valószínű, hogy Putyin hatalmát nem fenyegeti senki és semmi.

— Az orosz–ukrán háború már lassan hosszabb ideje tart, mint a második világháború volt...

— A második világháború öt évig tartott, az első négyig. Most iszonyatosak a veszteségek mindkét oldalon, főleg az ukrán infrastruktúra és lakosság körében. Az ukrán polgári lakosságból legalább tízmillió ember menekült külföldre. Százezrek haltak meg, sok civil, milliók váltak hajléktalanná.

Ukrajna kezd kifáradni, főleg a nyugat-európai támogatások tartják egyben.

Amióta Trump-kormány van hatalmon, amerikai pénzügyi segély nem érkezett.

— A közvetlen amerikai segítség hiánya látszik is az ukrán katonai teljesítményen?

— Kevésbé, mert az európai támogatások volumene felugrott arra a szintre, mint amit korábban az USA és Európa együtt adott. Az európaiak megnövekedett szerepe Ukrajna támogatásában megakadályozza az összeomlást, feltéve, hogy nem fogynak ki teljesen az emberekből.

— Mi szükséges ahhoz, hogy erők tekintetében kiegyensúlyozottabb helyzet alakuljon ki. azaz mindkét fél azt érezze, ideje tárgyalni?

— Az oroszok szeretnék elérni az ukrán vezetők leváltását. Egy oroszbarát ukrán elnök beiktatása viszont nem valószínű. Bármi lesz Zelenszkij sorsa, a legvalószínűbb utódja Valerij Zaluzsnij volt vezérkari főnök. Zaluzsnij már 2023 októberében azt mondta, hogy meg kell egyezni az oroszokkal, az ukrán erők nem képesek már jelentős területeket visszafoglalni.

— Akkor lett volna alkalom a megegyezésre?

— Nem. Amíg az ukránok támadtak, ők nem akartak megegyezni. Most az oroszok komolyabb nyomást gyakorolnak Ukrajnára, bombázzák az infrastruktúrát. A lakosság morális ellenálló képességét is meg akarják roppantani, és sajnálatos módon nem is csinálják rosszul.


Link másolása
KÖVESS MINKET: