prcikk: „Csörgő bohócsipkát tesznek a kereszténységre” – Gábor György vallásfilozófus Balog Zoltán maradásáról és a kegyelmi botrányról | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„Csörgő bohócsipkát tesznek a kereszténységre” – Gábor György vallásfilozófus Balog Zoltán maradásáról és a kegyelmi botrányról

Gábor György szerint a református egyházban saját felemelő történelmi hagyományaikkal fordultak szembe, amikor bizalmat szavaztak a kegyelmi kérvényt támogató püspöknek. Azzal a hagyománnyal, amiért valamikor akár máglyára is mentek a hittársaik.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. február 15.



Balog Zoltán elismerte, hogy hibázott, amikor támogatta a pedofil főnökét fedezni próbáló bicskei igazgatóhelyettes kegyelmi kérvényét. A püspök bocsánatot is kért, de lemondani nem hajlandó, annak ellenére, hogy a református egyház második embere is felszólította erre. Arra hivatkozik, hogy kedden az egyházi zsinat 86%-a bizalmat szavazott neki. Csakhogy a hvg.hu információi szerint a három püsökből kettő ellene szavazott.

Gábor György vallástudóssal, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének volt tudományos főmunkatársával, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárával arról beszélgettünk, milyen hatással lehet mindez a református egyházra, és mit is gondol ő a kegyelmi botrányról.

– Megszólalt Balog Zoltán, aki beismerte, hogy támogatta a kegyelmi döntést, de nyilvánvalóvá tette, hogy nem mond le. Mit gondol erről a nyilatkozatról?

– Undorító, felháborító és elfogadhatatlan. Több szempontból is. Én magam nagyon-nagyon erősen képviselem azt az álláspontot, amit a kiváló Deák Ferenc fogalmazott meg saját programjaként, vagyis az egyházi autonómia kérdését. De egyházi autonómia csak akkor lehetséges, ha az egyház nem csüng financiális pórázon és egyéb módokon az állam kebelén. Ezt csak azért mondom, mert én nem szólnék bele az egyház döntésébe, tehát abba a döntésbe, hogy ők továbbra is Balog Zoltán áldásos püspöki tevékenységét óhajtják. Ez az ő dolguk. Azonban annyiban mégis beleszólnék, hogy ez már rég közügy. Ez már még a közmorál, az általános morál kérdését érinti. Vagyis

ezzel a döntéssel önmagukról állított ki ez a grémium egy bizonyítványt egy olyan kérdésben, ami az egész társadalmat mozgatja, élén a köztársasági elnök lemondásával, ami azért nem egy mindennapos esemény. Egy olyan kérdésben, amiben teljes a konszenzus Magyarországon és az egész világon.

Nos, ezt a konszenzust sikerült felrúgnia ennek a testületnek, amikor Balogh Zoltánt továbbra is alkalmasnak tartotta egy vezető, egyházi poszt betöltésére. Ez minősíthetetlen. Illetve persze köszönettel tartozunk nekik, hogy ezt ennyire nyilvánvalóvá tették. Különösképpen akkor, amikor maga az érintett Balog Zoltán mondta azt, hogy valóban támogatta a kegyelmi kérvény elfogadását.

Ez nem egy jogi szempont, amit én most képviselek, de nem is vagyok jogász, ez morális szempont, és morális értelemben bármilyen bűncselekménynek az eltussolása, az majdnem olyan undorító, mint maga a bűncselekmény.

Erről értesít bennünket a püspök úr, hogy ezt ő egyébként támogatta, ezt az illetőt, és ezek után nemcsak hogy jónak tartotta bejelenteni, hogy ő nem mond le, hanem folytatja, hiszen megkapta a bizalmat a grémiumtól. Mindezt úgy, hogy közben fogának léckerítése mögül annyi nem suhant ki, hogy egyébként bocsánatot kér az összes érintettől, az összes abuzált gyerektől, idáig még csak el sem jutott a püspök úr.

– Bocsánatot kért, csak nem tudjuk, hogy kitől, mert azt mondja, hogy akitől kellett, ő bocsánatot kért, és bocsánatot kér.

– A bocsánatkérés az mindig konkrét. Olyan nincs, hogy kérem szépen én bocsánatot kérek.

A bocsánatkérésnél el kell hangoznia annak, hogy miért kérek bocsánatot, és kitől, kiktől kérek bocsánatot. Máskülönben az egész az értelmetlen.

– Ön szerint e református egyház a döntéssel elveszítette a hitelét?

– Nem tegnapról mára, hanem egy folyamatban vagyunk itt benne. Ez a folyamat tükröződött abban a minapi kimutatásban, amelyből egyértelműen kiolvasható, hogy ezek az úgynevezett nagy történelmi egyházak, tehát a katolikusok, reformátusok, evangélikusok milyen döbbenetes számban, valami egészen elképesztő arányban és számban vesztettek a hívekből. Ez a folyamat úgy látszik, feltartóztathatatlan.

Ennek meglesz egyébként az eredménye, ehhez nem kell jóstehetség. Olyan nincs, hogy egy intézmény gyakorlatilag eladja magát a politikai hatalomnak. Tokostul, vonóstul, financiálisan, mindenhogy.

Sajnos süllyed Deák Ferencnek "Szabad az egyház szabad államban" jelmondata. Ez pontosan azért született, hogy az egyházak büszke, autonóm intézmények maradhassanak. Az állam ne tudjon beleszólni az egyházak dolgaiba. Ez most már se nem büszkeség, mert nincs ok büszkének lenni, se nem autonómia. Arról nem beszélve, hogy önmaguk felemelő történelmi hagyományait rúgták le magukról, mint a vízilabdázó az ellenfelét. Innen azért emlékeztetném őket, hogy azt a hagyományt, amiért egykor hittársaik akár még máglyára is mentek.

– A kormány ugyanakkor azt állítja, számukra fontos a keresztény Magyarország, és annak védelme.

– Most az az abszurd helyzet figyelhető meg, hogy

folyamatosan a kereszténységre hivatkozik ez a kormány, folyamatosan a keresztény értékekre mutogat, miközben önmaga az első, aki páros lábbal tiporja és rúgja fel a keresztény értékrendet.

Ez egy virtuális vagy látszatkereszténység, aminek semmi köze sincs ahhoz a hagyományhoz, a keresztény hagyományhoz, amit még egyes hívők őriznek magukban. Ez egy politikai erőforrássá változtatott kereszténység. A kormány változatlanul mantrázza ezt a kereszténységet, változatlanul hivatkozik rá, miközben erodálódik az egész, és szépen lassan szorul vissza, másrészt pedig ennek a keresztény értékrendnek, amit itt naponta visszaböfögnek, az égadta világon semmi köze nincs a valódihoz. Ez az egész hatalomtechnikai szempontból jó hivatkozási alap, de valójában semmi jelentősége nincs és nem is lesz. Arra jó, hogy erre hivatkozva minden szembejövő bármit, legyen az személy, tárgy vagy bármi, ami nekik nem tetszik, lefóliázzanak.

– Ön szerint mit mond el a mai Magyarországról a kegyelmi botrány? Az, hogy mindez megtörténhetett?

– A rendszer beért. Beért minden tekintetben, és ennek a „gyümölcseit” élvezhetjük most. Sokan látták azt, és ehhez persze nem kellett olyan hihetetlenül okosnak lenni, hogy merrefelé tart ez az egész. Nem azért, mert jóstehetségek voltak, hanem egyszerűen azért, mert a történelem ismerete és a politikai összefüggések ismerete, bár jóslásra nem ad lehetőséget, de arra igen, hogy a tendenciákból olvassunk. Történt ez az eset, amely ha csak önmagában állna egyes-egyedül, mint a magányos cédrus, az is elborzasztó. Hiszen azt tapasztalhatta meg a társadalom, hogy a morális értelemben létező legocsmányabb vagy legundorítóbb bűncselekmény elkövetője mellett volt egy másik ember, aki

ezeket a gyerekeket újra megerőszakolta, a szónak abban az értelmében, hogy hamis tanúzásra akarta rávenni őket,

hogy eltussolja, elleplezze az ocsmány bűncselekményt, illetve mentse annak elkövetőjét, majd ezt az embert, a bűncselekményt fedező embert a magyar államapparátus feje, a köztársasági elnök felmenti, futni hagyja. Teszi ezt titokban. Tudom, ilyenkor elmondják mindig, hogy nem kell indokolnia. Én azt gondolom, hogy jogilag valószínűleg ez helytálló, de az egy morális minimum, hogy ennek a társadalomnak a köztársasági elnöke egy ilyen döntésnél igenis tartozik azzal, hogy a nyilvánosság előtt megindokolja a döntését.

– De nincs erő, ami ezt kikényszeríthetné.

– Ezért mondtam, hogy beérett a rendszer, beérett a gyümölcs, mert teljesen nyilvánvaló, hogy

egy olyan országban élünk, amely országban a kiválasztottakra, az Olümposz szent lakóira teljesen más törvények vonatkoznak, mint az egyszerű, magunkfajta halandókra.

Teljesen világos az, hogy brutális módon érvényesül ebben a társadalomban ez a más megítélés, akár a jogban - lásd ezt az esetet. Ilyen nem történhet meg akárkivel, emögött az ember mögött bizonyos erők, hatalmi, politikai erők tornyosulhattak. Más elbírálás alá esnek az olimposziak vagy a holdudvar tagjai a különböző pályázatok elbírálásától, a kinevezési gyakorlattól, a gazdasági és a pénzügyi élet területén át, egészen a diplomata útlevél osztogatásáig, vagy amikor különböző, személyre szabott törvényeket hoznak meg. Más szabályok működnek a tudományos életben, az egyetemi kinevezéseknél. Ma már az lesz professzor, aki az ő körükbe tartozik. Lehet, hogy az illető még magyarul is csak középfokon tud, semmilyen tudományos teljesítményt nem mutatott fel, de egyetemi professzor lesz itt, vagy ott, mert közéjük tartozik. Ugyanez vonatkozik az egész média- és sajtóhelyzetre is, ez nem lebecsülendő. Nagyon nem mellékes, hiszen a mai agyon mediatizált világban a sajtónak hatalmas, meghatározó szerepe van. Az úgynevezett közszolgálati média szerintem pártszolgálati. Minden itt dől el, az olimposziak versus nem olimposziak értelmében. És ebben a vonatkozásban én nagyon komolyan azt gondolom, hogy ideje befejezni azokat a méretes vitákat, hogy minek nevezzük ezt, hogy most hibrid rendszer, vagy önkényuralom, és így tovább, és így tovább. Nem. Ez diktatúra.

Egy nagy tévedés, hogy a diktatúra arról ismerszik meg, hogy megáll éjszaka a házad előtt a fekete autó, vagy az Andrássy út 60. alatti pincében lerúgják a vesédet.

Nem ettől diktatúra a diktatúra, ahogy a demokrácia sem volt mindig ugyanolyan. A görög demokráciát is demokráciának nevezzük, pedig nem ugyanaz a fogalmi keret vagy apparátus írja le azt, mint mondjuk egy XXI. századi demokráciát. Tehát nem kell megállni a fekete autónak a házam előtt ahhoz, hogy diktatúrát lássak. Diktatúra az, hogy nincsenek Magyarországon szabad választások. Persze el lehet menni aznap szavazni, igen, de a szabad választáshoz számtalan dolog hozzátartozik, például a médiaszabadság. Például az, hogy a közszolgálat közszolgálatként működjön, és ne pártszolgálat legyen. És így tovább.

– Demokráciában is hibáznak politikusok...

– Ez az eset két okból különösen súlyos. Itt a törvény előtti egyenlőség elve sérült meg, hiszen ilyen bűncselekmény esetén normális berendezkedésű világban nem mentenek, nem menthetnek fel senkit, de olyan sem történhet meg, hogy odaüzennek - márpedig itt nyilvánvalóan odaüzentek a miniszternek és az államfőnek. Nem akarom menteni Novák Katalint meg Varga Juditot. A felelősség adott az ügyben,

de nyilván azt sem tudták, hogy ki ez az illető, hanem tudatták velük, hogy ki ő, és mi a teendő.

És ez a törvény előtti egyenlőség elvét sérti, innentől kezdve nem érdemes demokráciáról beszélni. A másik pedig, hogy teljesen átlátszóvá vált az Orbán-rezsim működése és berendezkedése, mert miközben reggeltől estig és estétől reggelig halljuk a mantrákat a kereszténységről, közben csak ki kell nyitni reggel ébredéskor a szemünket, hogy lássuk, folyamatosan felrúgják ezeket az általuk hivatkozott elveket. Ez önmagában még nem lenne olyan baj, ettől egyszerűen nevetségessé, komikussá válnak, és ha belegondolunk, nagyon jó komédiák születtek Plautustól Shakespeare-en, Moliere-en, Gogolig az ilyen figurákról. Csakhogy visszaélnek azokkal az értékrendekkel és fogalmakkal - most maradjunk a kereszténységnél -, amely fogalmat és értékrendet mások komolyan vesznek.

Ezzel pedig csörgő bohócsipkát tesznek a kereszténységre. Vizet prédikálnak és vedelik a bort, sört, pálinkát együtt összeöntve, ami súlyosabbá teszi az esetet a puszta komédiánál.

Ezért mondtam azt, hogy átlátszóvá vált minden, és beérett a rendszer. És még rosszabb következhet, mert tudjuk, hogy ezek folyamatok. Rajtunk múlik, hogy mikor állítjuk meg, mikor mondjuk azt, hogy ennyi, ne tovább.

– A kormányoldal részéről azt állítják, hogy az a tény, hogy ez a két politikus az ügy kirobbanásától számítva a hetedik napon lemondott, komoly morális és erkölcsi teljesítmény, mert ki mondja azt ezután, hogy itt nincsenek következmények, ezzel példát is mutatnak az országnak, és morálisan edukálják is az országot, itt egy új politikai kultúra épül.

– Ezzel az állítással keményen vitatkozom. Egyrészt azt gondolom, hogy nem veregetem meg annak az embernek a vállát, aki naponta mondjuk tiszta zoknit vesz (bocsánat a profán hasonlatért) vagy cseréli a fehérneműjét, és nem mondom azt, hogy ez maga a higiénikus életmód modellje. Vagyis én azt egyáltalán nem tekintem egy morális eredménynek, ha valaki, pláne az államigazgatás területén, egy súlyos, erkölcsi szempontból a lehető legrosszabb üzenetet eredményező hibát követ el, akkor ezt követően lemond. Magyarországon nem szoktak lemondani egyébként. Magyarország tényleg következmények nélküli ország, civilizált helyeken ennél sokkal-sokkal súlytalanabb dolgok miatt is rendszeresen mondanak le.

De ettől én nem fogok most itt elalélni. Azt gondolom, hogy ez a dolgok teljesen természetes rendje.

Ahogy természetesnek tartom azt, és soha nem is háborgok miatta, hogy egy miniszternek mennyi a fizetése, meg milyen autóval jár. Ez teljesen természetes, de ugyanígy elvárom, hogy ha hibát követ el, akkor vonja le a következtetéseket, és azonnal menjen arról a területről. Tulajdonképpen most majdnem ez történt, de az a probléma, hogy megsem ez történt. Ez a két ember nem egyszerűen lemondott, hanem lemondásra kényszerítették őket. Nem akarom őket semmilyen tekintetben sem védeni őket. Nekem nagyon sok bajom volt mind a két politikus tevékenységével, és ennek sokszor hangot is adtam. De itt ez a lemondatás vezéráldozat volt.

Két vezéráldozat, azért, hogy valakit mentsenek. Sok név, mindenféle találgatás elhangzik a miniszterelnöktől a miniszterelnök feleségéig és Balog Zoltánig. Abban biztos vagyok, hogy nem ez a két nő követte el a hibát, a bűnt, hanem másvalaki vagy másvalakik, akiket most fedezni akar a teljes apparátus.

És ezért mondatták le, vagy tették félre ezt a két embert. Szóval én itt inkább ezt érzékelem. És nem véletlen az, hogy láthatjuk, hogy ez milyen indulatokhoz vezetett, akár az egyik félrelökött nőnek a volt férjére gondolunk. Ez nem véletlenül eredményezett és fog eredményezni komoly törésvonalakat a Fideszen belül. Ugyanis az emberek, szemben azzal, amit a hatalom és a Rogán-művek gondol róluk, nem mind hülyék. Mert onnan fentről tényleg tízmillió hülyét látnak maguk alatt. De ez nem így van. Most hagyjuk az ellenzéket, az itt és most érdektelen. De a Fideszen belül is vannak olyan emberek, akik egyrészt felháborodtak ezen, hát hogyne, hisz a legtöbb ember környezetében vannak gyerekek. Minden épelméjű ember ugyanúgy érzi, hogy a pedofília, illetve a pedofíliát mentegetni próbáló tevékenység az milyen mocsok, és ehhez nem kell szülőnek vagy nagyszülőnek lenni. Tehát nyilván egy csomó jóérzésű fideszest is felháborított ez. Másrészt nyilván a fideszesek között is van sok olyan ember, akik szeretik, tisztelik Novák Katalint. És úgy érzik, hogy ebben az esetben itt a legfőbb hibát vagy bűnt nem Novák Katalin követte el, ő egy eszköz volt, hanem itt valahonnan máshonnan ered ez a bűn.

Ha lenne itt egy pártoktól, illetve politikától mentes nyomozóhatóság, akkor ki tudná deríteni, hogy tulajdonképpen hova vezetnek a szálak. De hát nincs.

Ezért mondom, hogy további törésvonalak lesznek. Lesznek, akik azt mondják, hogy bitang módon buktatták meg Novák Katalint, vagy mind a két politikust, hiszen ők valószínűleg csak végrehajtók voltak, ahogy végrehajtóként írt alá mind a kettő. Eléjük tettek egy cetlit, hogy itt kell aláírni, valószínűleg itt is ez történt. Ez a felelősségüket nem menti, csak egyszerűen ez az objektív helyzet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter: Már Magyarországon vannak azok az oroszok, akik "betonoznak és fűrészelnek"
A szakértő szerint az orosz titkosszolgálatok már Magyarországon tartózkodó embereikkel készülnek egy provokációra. A cél szerinte egy szűk kormánypárti győzelem utáni esetleges ellenzéki tiltakozások erőszakos lejáratása és delegitimálása lehet.


A magyarországi választásokkal kapcsolatos orosz-magyar kooperáció egy új, a korábbi információs szakaszt követő, potenciálisan erőszakos fázisba érkezhetett – erről beszélt Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt, szakértő a Totem Show-ban. Szerinte az utóbbi napok eseményei, mint például a szerbiai határ mellett történt, hamis zászlós műveletnek minősített akció, valamint a kormánypárti politikusok kommunikációja mind egy előre megírt forgatókönyv részei.

Példaként említette Budai Gyula fideszes politikus kijelentését, miszerint a Tisza Párt gyilkolásra készül. „Ez abszolút illeszkedik azokba a kormánszati kommunikációs panelekbe, amelyek az elmúlt napokban erősödtek fel, próbálják már előre delegitimálni bármilyen fajta esetleges ellenzéki demonstrációt vagy megmozdulást” – fogalmazott Buda.

Állítása szerint a kormányzati kommunikáció olyan elemeket vesz át, amelyek egyértelműen visszavezethetők orosz dezinformációs platformokra. Ezek a hálózatok – mondta – már évekkel ezelőtt beazonosításra kerültek más országokban, és most ugyanazokat a paneleket alkalmazzák Magyarországon is: álhíreket terjesztenek például álruhába öltözött ukránokról, akik erőszakos tüntetéseket szerveznek, megrohamozzák a Parlamentet és rátámadnak a rendőrökre. Ezeket a tartalmakat a kormánymédia és a kormányzati politikusok is megosztják.

A szakértő szerint a cél egy kaotikus, destabilizációt erősítő forgatókönyv megvalósítása, amely illeszkedik az eddigi orosz választási beavatkozások mintázatába.

„Tehát ez, hogy úgy mondjam, nagykönyv szerint megy, ebben semmi kiszámíthatatlan és meglepő nincsen” – jelentette ki, hozzátéve, hogy éppen a forgatókönyvek ismertsége ad lehetőséget arra, hogy a nyilvánosság erejével delegitimálják ezeket a törekvéseket.

A szerbiai hamis zászlós műveletet Buda Péter szerint sikerült „nagymértékben kipukkasztani”, de az, hogy mégis meglépték, szerinte kényszerhelyzetre utal a kormányzat és orosz támogatóik részéről.

A művelet megszervezésével kapcsolatban úgy vélte, hogy abban valószínűleg egyik állam részéről sem a hivatalos szervek vettek részt, de a végrehajtás a legmagasabb politikai szintek tudtával történt. Ezzel magyarázható a „hihető tagadhatóság”, és az is, hogy a szerb katonai titkosszolgálat hiába figyelmeztetett a veszélyre, a politikai vezetés „lerázta” őket, hogy ne dekonspirálják a műveletet.

A választások utáni lehetséges forgatókönyvekről szólva elmondta, nem tartja valószínűnek a választás elhalasztását. Inkább arra számít, hogy egy szűk kormánypárti győzelem utáni tiltakozásokat fognak provokatív csoportok beépítésével lejáratni.

„Ezeknek a tiltakozásoknak a delegitimációja vagy a lejáratása érdekében olyan provokatív csoportokat építenek be, akikre hivatkozva, akiknek a tevékenységére hivatkozva erőteljesen föl lehet lépni az úgymond népharaggal szemben” – mondta.

Hozzátette, Moszkvának valószínűleg mindkét kimenetelre megvan a saját forgatókönyve.

A kiszivárgott telefonbeszélgetésekkel kapcsolatban, mint amilyen a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov, vagy az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin közötti párbeszéd volt, Buda azt mondta, a legfontosabb dolgokat személyesen beszélik meg, ez magyarázza a sűrű találkozókat.

Az Orbán-Putyin leiratban elhangzott „kisegér-oroszlán” hasonlatot megdöbbentőnek nevezte. „Tehát itt lelepleződik az, hogy tulajdonképpen Nyugat-Európa az számunkra az ellenség, a szövetséges pedig Oroszország” – értékelte a helyzetet. Szerinte ez a beszélgetés is bizonyítja, hogy a magyar kormány egy teljesen más szövetségi rendszer mellett köteleződött el, mint amiben hivatalosan benne van, és Orbán Viktor arra játszik, hogy Ukrajna megszűnésével átalakul Európa geopolitikai térképe.

A szakértő súlyos bűncselekménynek nevezte, hogy az Alapjogokért Központhoz hasonló szervezetek tudatosan terjesztenek orosz dezinformációt.

„Gyakorlatilag egy külföldi ország titkosszolgálatával való összejátszás a magyar választásokba való beavatkozás érdekében. A magyar választások rendjének a megsértése érdekében ez súlyos bűncselekménynek számít” – jelentette ki. Szerinte elképzelhetetlen, hogy a kormányzati szereplők ne lennének tisztában ezen információk orosz eredetével.

A helyzet súlyosságát azzal az analógiával írta le, hogy a magyar állami szervek nem figyelmeztetnek az orosz dezinformációra, ahogy a Sherlock Holmes-történetben sem ugatott a kutya, mert ismerte a tettest.

„Miért nem ugat? Mert ismeri az elkövetőt. Erre csak ez az egyetlen magyarázat van. Elképesztően súlyos bűncselekmény a kormánynak a támadása a saját országa, a saját társadalma ellen.”

Buda Péter szerint a nemzetbiztonsági szerveken belül sokan „félábon várják a változást”, hogy a pártpolitika ne telepedjen rá a szakmai munkára. Úgy látja, Magyarország mára az orosz titkosszolgálatok műveleti területévé és menhelyévé vált, ahonnan Európa-ellenes akciókat hajtanak végre.

„Mi kárt okozunk nemcsak a saját országunknak, hanem Európának is” – mondta. A nyugati titkosszolgálatok által kiszivárogtatott információkat nem a magyar választásokba való beavatkozásnak, hanem a nyugati országok önvédelmének tartja egy olyan szövetségessel szemben, amely trójai falóként viselkedik.

„Mi vagyunk a rés a pajzson. Mi vagyunk az az erő, amely az ellenséget, amely egyébként hibrid háborút folytat Nyugat-Európában... segíti” – fogalmazott.

A magyarországi oroszbarát műveletek irányításával kapcsolatban „koprodukcióról” beszélt, amelyben a magyar fél nincs mindenbe beavatva, mert Oroszország csupán eszközként használja.

„Gyakorlatilag egy bunkós bot vagyunk Oroszország kezébe, és Oroszországot az abszolút nem érdekli, hogy a bunkónak fáj-e az, amikor odacsapnak vele valahova.”

Ezeket a bizalmi műveleteket szerinte nem hivatalos állami szerveken keresztül, hanem a kormány körül lévő „intézőkkel” hajtják végre, hogy a szálak ne legyenek visszavezethetők a politikai döntéshozókig. Ez felveti egy árnyék-titkosszolgálat létezésének gyanúját, ami Buda szerint egy demokráciában elfogadhatatlan és alkotmányellenes.

„Az Alkotmányvédelmi Hivatal feladata lenne azt, hogy ezt felszámolja, nem pedig azt, hogy támogassa.”

A szakértő úgy véli, Oroszország célja a jelenlegi kormány hatalmon tartásával nem csupán egy szövetséges megtartása, hanem az, hogy Magyarország továbbra is obstrukciós politikát folytasson, és megakadályozza Ukrajna nyugati integrációját.

„Ha marad a jelenlegi kormány, akkor még keményebben fogja ezt a bunkós botot Oroszország, ami mi vagyunk, használni.” Szerinte a kormány hatalmon maradása háborúval fenyeget, mivel az országot „az orosz stratégia készséges eszközévé teszik”.

A magyar kormány oroszbarát politikájának mélyebb motivációiról szólva Buda egy geostratégiai téveszmét említett. Eszerint a kormány abból a felismerésből indul ki, hogy a Nyugatnak „befellegzett”, a Kelet pedig felemelkedőben van, és ha Magyarország időben a jó oldalra, vagyis Oroszország mellé áll, akkor a végén nagyobb szeletet kaphat a tortából.

„Magyarország egyfajta hullarabló megközelítésből kifolyólag az ellenségnek segít, hogy a gyengélkedő nyugati szövetségi rendszert minél előbb le tudja győzni, és cserébe majd akkor kapunk tőle valamit. Ezt hívják egyébként árulásnak.”

Ebben a geostratégiában szerinte az is belefér, hogy Ukrajna területi egységének felbomlása esetén Kárpátalja magyar fennhatóság alá kerüljön. „Amelyik geostratégiába belefér egy 600.000 négyzetkilométer fölötti uralomnak a lecserélése... onnantól fogva szerintem tulajdonképpen minden belefér.”

A választás napjára vonatkozó lehetséges orosz akciókkal kapcsolatban elmondta, megbízható forrásokból olyan hírek keringenek, hogy már Magyarországon tartózkodnak azok az orosz személyek, akik egy esetleges erőszakos provokáció megszervezésében vesznek részt. Ők nem azonosak a GRU-tisztekkel.

„Ők, hogy úgy mondjam, politikai mérnökök, ők pedig a mesteremberek, akik betonoznak és fűrészelnek.”

Hogy ténylegesen mit csinálhatnak, az a helyzetértékelésétől függ.  Az tűnik célravezetőbbnek, hogy megakadályozzák a választásokat és elhalasztják, vagy pedig már biztosítottnak látják a választási eredményt, egy szűk győzelmet a különböző egyéb eszközök segítségével, és aztán az adott esetben másnap kitörő ellenzéki tiltakozásokat próbálják delegitimálni.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A 70 százalékot jelentősen meghaladó részvétel inkább a Tiszának kedvezhet
A politológus a választás napján elemezte a részvételi adatok lehetséges hatását. Meglátása szerint a kisebb pártokat rosszul érintheti a magas részvétel.


Török Gábor politikai elemző a választás napján egy Facebook-posztban intett óvatosságra mindenkit, aki a napközbeni részvételi adatokból próbál messzemenő következtetéseket levonni.

A szavazás ugyanis rendkívüli aktivitással indult: országszerte több helyen már a reggel 6 órás nyitás előtt sorok álltak, a 7 órás adatok pedig rekordmagas, 3,46 százalékos részvételt mutattak.

Török Gábor szerint azonban érdemes hűteni a kedélyeket. Mint írja, „miután estig mindenki sötétben tapogatózik, napközben leginkább ezeket a számokat fogjuk figyelni és elemezgetni.”

Figyelmezteti azokat, akik túlságosan belelendülnének az elemzésbe: „még ha területi, akár szavazóköri részvételi adatokat is hasonlítunk össze, biztos tudásunk akkor sem lehet arról, hogy a nagyobb/kisebb részvétel kinek kedvez.”

Az elemző szerint bár lehet gondolkodni a részvételi adatok jelentésén, „ezek a választási adatok megjelenéséig csak hipotézisek.”

Hozzáteszi, hogy a jelenlegi vélekedések szerint

egy a 70 százalékot jelentősen meghaladó (75 feletti) részvétel a két nagy párt versenyében elméletileg a Tiszának kedvezhet, míg a kisebb pártokat rosszul érintheti.

A bejegyzés végén azonban ismét hangsúlyozza, hogy a valóságot csak az urnazárás utáni eredmények mutatják majd meg.

Török Gábor már a választás előestéjén is jelezte, hogy a legfontosabbnak egy olyan politikai versenyt tartana, ahol a hatalmat folyamatosan kontrollálják-


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Bódi Mátyás a részvételi adatokról: Ha én lennék a Fidesz kampányfőnöke, nem örülnék
A szakértő szerint a kistelepülések meglepően alacsony részvétele rossz előjel a kormánypártnak. Az új szavazók pedig jellemzően a közepes méretű városokból érkeznek, ahol a Fidesz hagyományosan kevésbé erős.
M.M. / Fotó: Telex - szmo.hu
2026. április 12.



Bódi Mátyás, a Választási Földrajz elemzője a Telex élő műsorában elemezte a választás napján beérkezett részvételi adatokat. Bódi szerint „a legfontosabb megállapítani azt, hogy minden valószínűség szerint rekordrészvétel várható a nap zárásakor, ez jelentős különbség a 2022-es adatokhoz képest”. Az elemző úgy véli, hogy „75 és 80 százalék között várható majd a végleges választási részvétel.”

Kilenc óráig a középvárosok voltak a legaktívabbak, és mint mondta, rengeteg olyan település van a kategóriában, ami Budapest környékén, az agglomerációban található, de a megyeszékhelyeken is komoly az aktivitás. Ezzel szemben a kistelepüléseken a részvételi arány még mindig visszafogott – ezt Bódi meglepő fejleményként jelölte meg.

Bódi Mátyás szerint „az látszik, hogy nagyon sok olyan választó fog most szavazni, aki korábban nem szavazott.”

Úgy véli, a fenti adatok alakulását az indokolhatja, hogy „az új választók jellemzően a közepes méretű városokból jönnek, és kisebb arányban érkeznek a kisebb településekről.”

Az elemző szerint a fenti eredmény „nem egy jó előjel a Fideszre nézve.”

Kifejtette, hogy „a Fidesz számára a leginkább aggodalmat okot adó fejlemény, hogy a kisebb településekről kevesebb választó érkezik, mint a nagyobb településekről.”

A részvételi adatok alapján a pesti és tolnai választókerület is aktív, ugyanakkor „Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szembetűnő a viszonylagos passzivitás”.

Az elemző kifejtette, itt ment el eddig talán a legkevesebb választó szavazni, és ez valamennyire igaz a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, nem nyíregyházi választókerületekre is.

Bódi szerint ha a nap végére sikerül elérni a 75-80 százalékos részvételi arányt, akkor az azt jelenti, hogy „több százezer olyan választó lesz ma Magyarországon, aki korábban soha nem szavazott,” mert állítása szerint „máshogy nem jön ki a matek.” Egy ilyen részvételi aránynál ez azt jelentené, hogy „minden tizedik választó új választó.”

Bódi Mátyás a műsor egy korábbi pontjában kiemelte a budapesti agglomerációt is, ahol állítása szerint szintén nagyon erős a részvétel.

Az adatok jelentőségével kapcsolatban úgy fogalmazott: „ha én lennék a Fidesz kampányfőnöke, nem biztosan örülnék ezeknek az eredményeknek”.

Szerinte „a fővárosban és a megyei jogú városokban hagyományosan magasabb aktivitás most még inkább felerősödött, ami politikailag is jelentős következményekkel járhat”. Példaként említette Győrt, Szekszárdot, Debrecent és a Balaton-felvidéket, ahol különösen magas részvételt mértek.

Úgy véli, ezek „jellemzően nem a Fidesz felé mozgó választókerületek”.

Közölte azt is, hogy „az egyik legaktívabb megye jelenleg Hajdú-Bihar, ahol a [tiszás] kampányzárót is tartották”. Az adatok alapján megállapította, hogy „a legaktívabb településtípusok most a kisvárosok, míg a leggyengébb részvétel az aprófalvas térségekben látható”. Mindez szerinte komoly fordulat a korábbi trendekhez képest.

Kifejtette, hogy „korábban a legapróbb falvak voltak a legaktívabbak, most viszont ez megváltozni látszik”.

Bódi szerint „különösen figyelemre méltó, hogy az ezer fő alatti településeken – ahol általában a legkorábbi órákban szavaznak – most nem látszik a megszokott kiugró aktivitás”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Orbán Viktor: Olyan győzelmet aratunk, amellyel mindenkit meglepünk, még talán saját magunkat is
A miniszterelnök a Fidesz–KDNP budapesti kampányzáróján a béke megőrzését nevezte a választás legfőbb tétjének. Kijelentette, hogy nehéz, igazságtalan évek állnak előttünk, de a legfőbb célt elérik: Magyarország a béke szigete marad.


Orbán Viktor a budai Várban, a Szentháromság téren tartotta meg a Fidesz–KDNP kampányzáró nagygyűlését. A miniszterelnök szerint Budapest a nemzet fővárosa, és anélkül nincs polgári, keresztény és nemzeti kormány. Beszéde elején a nap folyamán bejárt észak-magyarországi városokról beszélt, Vácon, Balassagyarmaton, Salgótarjánban, Pétervásárán, Egerben és Hatvanban is győzelmet jósolt.

„Vagyis mindenhol győzni fogunk, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Olyan győzelmet aratunk, amelyel mindenkit meglepünk, még talán saját magunkat is” – fogalmazott.

A miniszterelnök szerint a kampányzáró elnevezés félrevezető, mert a kampány valójában csak a választás napján este hét órakor ér véget, mivel a magyar jogrendszerben nincs kampánycsend. A kampánymunkát Arnold Schwarzenegger fekvőtámaszaihoz hasonlította, aki szerinte csak onnantól számolja azokat, amikor már fáj.

„A kampány is ilyen. Az az igazán értékes munka, amikor már fáj” – mondta, majd köszönetet mondott a párt aktivistáinak a hűséges munkájukért.

Kijelentette, a Békemenet utáni hetekben elvégezték a kampány feladatát, ami szerinte az, hogy segítsenek az embereknek megérteni, mi vár rájuk, és miből lehet választani. Úgy véli, a Fidesz és a KDNP világosan elmondta, mi a választás tétje, és a polgárok ezt meg is értették. „Tudják, hogy ennek a választásnak legfontosabb tétje a béke. Nem adjuk oda a gyerekeinket Ukrajnának, nem adjuk oda a pénzünket, és nem adjuk oda a fegyvereinket. Magyarország a béke szigete marad” – jelentette ki.

Azt is a választás tétjének nevezte, hogy „hagyjuk-e kizsebelni a magyarokat”, és hogy nemzeti vagy ukránbarát kormány alakul-e. Zelenszkij ukrán elnökkel kapcsolatban kijelentette: „Le fogjuk törni Zelenszkij Magyarország elleni olajblokádját. Olajblokádra hitelblokád a válasz, és ezt a csatát meg fogjuk nyerni.”

Orbán Viktor kitért arra is, hogy keresztény kötelességüknek tettek eleget, amikor a háború kitörésekor minden menekültet befogadtak és elláttak, miközben szerinte Ukrajnában sorra zárják be a magyar iskolákat. „Mindent megtettünk Ukrajnáért, amit egy keresztény nemzetnek megtennie kötelesség. De nem fogjuk odaadni a gyerekeinket katonának, nem adjuk oda a pénzünket, nem adjuk oda a fegyvereinket, és nem fogjuk tönkretenni magunkat egyetlen másik országért sem” – hangsúlyozta.

A politikai ellenfelekről szólva azt állította, hogy fél évvel ezelőtt a TISZA Párt támogatói megfélemlítették azokat, akik a pártjuktól eltérő véleményt mertek megfogalmazni.

Szerinte, aki ezt megtette, „számíthatott a röhögő fejekre, a gúnyolódásra, a becsmérlésre, a fenyegetésre, és hogy falkában fognak rájuk támadni a TISZA-sok”.

Úgy fogalmazott, „mi voltunk a csendes többség. Ennek a kampánynak az volt a dolga, hogy a csendes többségből hangos többség legyünk.”

A miniszterelnök a külföldi beavatkozás példátlan méretéről is beszélt. „Szijjártó Péter lassan a mamáját se tudja fölhívni anélkül, hogy valamely titkosszolgálat jelentést készítsen róla” - fogalmazott.

Szerinte Magyarország azért lett fontos a nyugati titkosszolgálatoknak, mert az elmúlt években bebizonyította, hogy „másképp is lehet”. Példaként említette a migráció megállítását, a családpolitikai modellt és a háborúból való kimaradást. „Vannak még olyan országok Európában, ahol az apa férfi, az anya nő, a házasság pedig egy férfi és egy nő együttélése” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország a béke útjának járhatóságát is bebizonyította.

Orbán Viktor szerint a kampányzáró nem az ellenfél szapulásáról szól, de megüzente, hogy „indulatra, gyűlöletre és dühre nem lehet hazát, nem lehet közösséget és nem lehet jövőt építeni”. Kiemelte az Egyesült Államok támogatását, ami szerinte bizonyítja, hogy Magyarország a Nyugat része.

„Az oroszokkal való barátságról szóló összes marhaságot egyetlen mozdulattal söpörték le az amerikaiak, és tették világossá, hogy mellettünk állnak” – állította.

Az elmúlt négy évet rendkívül igazságtalannak nevezte a külső körülmények, így a háború és a szankciók miatt. A nehézségek ellenére a kormány egyetlen célját sem adta fel, amit a „csakazértis” magyar mentalitással magyarázott. Felsorolta az elért eredményeket, mint a minimálbér-emelést, a 13. és 14. havi nyugdíj bevezetését, az adókedvezményeket és a teljes foglalkoztatottság megőrzését. Külön kiemelte a roma közösséggel kötött megállapodást, amelynek köszönhetően szerinte soha nem látott mértékben haladt előre a polgárosodásuk.

A jövővel kapcsolatban nem ígért könnyebb éveket. „Tudnunk kell, hogy igazságtalan évek jöhetnek a következő időszakban is. A kérdés nem is az, hogy milyen idők jönnek, hanem hogy képesek leszünk ilyen nehéz körülmények között. a veszélyek korában helytálni és elérni a magyar nemzet legfontosabb célkitűzéseit.”

Hangsúlyozta, a legfontosabb cél, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból. Ehhez szerinte hárommillió szavazatra van szükség, amivel olyan nemzeti egység teremthető, amin „a poklok kapui sem vehetnek erőt”. Arra kérte a támogatókat, hogy ne csak egy embert, hanem mindenkit vigyenek el szavazni.

A fiataloknak azt üzente, az igazi lázadás ma Brüsszel és a globális erők ellen irányul. „Ha valaki nem kamuból akar lázadni, hanem úgy, hogy annak tétje, jelentősége és fontossága legyen, akkor ma Brüsszel ellen kell lázadni” - jelentette ki.

Felsorolta a fiatalokat segítő kormányzati intézkedéseket, de azt mondta, a köszönet nem a kormánynak, hanem a szüleiknek és nagyszüleiknek jár.

„Mert hogy Magyarország ma ilyesmit tud adni Önöknek, fiataloknak, az azoknak, az idősebbeknek köszönhető, akik ma itt állnak ezen a téren, és az Önök szülei” – fogalmazott.

„Ezt mind ők tették lehetővé azért, hogy Önöknek könnyebb legyen, mint amilyen nekünk volt. Tiszteletet az édesapáknak és az édesanyáknak!”

A kormány 16 éves tapasztalatát előnyként értékelte a „veszélyek korában”. Szerinte most nem a kockáztatás és a kalandozások, hanem a védekezés és a magabiztos haladás ideje van, amihez rutin és tapasztalat kell.

„Magyarországnak ma biztos választásra van szüksége, és mi az élő tapasztalat vagyunk a biztos választás” – mondta.

Beszéde végén hálát adott a Jóistennek és a támogatóknak is. „Köszönöm, hogy az elmúlt négy évben, a nehéz pillanatokban is rendíthetetlenül támogattak bennünket, mi több, még engem is” – mondta, majd mozgósításra buzdított a választás napjára. „A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! Magasba a zászlókat, és fel a győzelemre!” – zárta szavait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk