SZEMPONT
A Rovatból

„Csörgő bohócsipkát tesznek a kereszténységre” – Gábor György vallásfilozófus Balog Zoltán maradásáról és a kegyelmi botrányról

Gábor György szerint a református egyházban saját felemelő történelmi hagyományaikkal fordultak szembe, amikor bizalmat szavaztak a kegyelmi kérvényt támogató püspöknek. Azzal a hagyománnyal, amiért valamikor akár máglyára is mentek a hittársaik.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. február 15.


Link másolása

Balog Zoltán elismerte, hogy hibázott, amikor támogatta a pedofil főnökét fedezni próbáló bicskei igazgatóhelyettes kegyelmi kérvényét. A püspök bocsánatot is kért, de lemondani nem hajlandó, annak ellenére, hogy a református egyház második embere is felszólította erre. Arra hivatkozik, hogy kedden az egyházi zsinat 86%-a bizalmat szavazott neki. Csakhogy a hvg.hu információi szerint a három püsökből kettő ellene szavazott.

Gábor György vallástudóssal, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének volt tudományos főmunkatársával, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárával arról beszélgettünk, milyen hatással lehet mindez a református egyházra, és mit is gondol ő a kegyelmi botrányról.

– Megszólalt Balog Zoltán, aki beismerte, hogy támogatta a kegyelmi döntést, de nyilvánvalóvá tette, hogy nem mond le. Mit gondol erről a nyilatkozatról?

– Undorító, felháborító és elfogadhatatlan. Több szempontból is. Én magam nagyon-nagyon erősen képviselem azt az álláspontot, amit a kiváló Deák Ferenc fogalmazott meg saját programjaként, vagyis az egyházi autonómia kérdését. De egyházi autonómia csak akkor lehetséges, ha az egyház nem csüng financiális pórázon és egyéb módokon az állam kebelén. Ezt csak azért mondom, mert én nem szólnék bele az egyház döntésébe, tehát abba a döntésbe, hogy ők továbbra is Balog Zoltán áldásos püspöki tevékenységét óhajtják. Ez az ő dolguk. Azonban annyiban mégis beleszólnék, hogy ez már rég közügy. Ez már még a közmorál, az általános morál kérdését érinti. Vagyis

ezzel a döntéssel önmagukról állított ki ez a grémium egy bizonyítványt egy olyan kérdésben, ami az egész társadalmat mozgatja, élén a köztársasági elnök lemondásával, ami azért nem egy mindennapos esemény. Egy olyan kérdésben, amiben teljes a konszenzus Magyarországon és az egész világon.

Nos, ezt a konszenzust sikerült felrúgnia ennek a testületnek, amikor Balogh Zoltánt továbbra is alkalmasnak tartotta egy vezető, egyházi poszt betöltésére. Ez minősíthetetlen. Illetve persze köszönettel tartozunk nekik, hogy ezt ennyire nyilvánvalóvá tették. Különösképpen akkor, amikor maga az érintett Balog Zoltán mondta azt, hogy valóban támogatta a kegyelmi kérvény elfogadását.

Ez nem egy jogi szempont, amit én most képviselek, de nem is vagyok jogász, ez morális szempont, és morális értelemben bármilyen bűncselekménynek az eltussolása, az majdnem olyan undorító, mint maga a bűncselekmény.

Erről értesít bennünket a püspök úr, hogy ezt ő egyébként támogatta, ezt az illetőt, és ezek után nemcsak hogy jónak tartotta bejelenteni, hogy ő nem mond le, hanem folytatja, hiszen megkapta a bizalmat a grémiumtól. Mindezt úgy, hogy közben fogának léckerítése mögül annyi nem suhant ki, hogy egyébként bocsánatot kér az összes érintettől, az összes abuzált gyerektől, idáig még csak el sem jutott a püspök úr.

– Bocsánatot kért, csak nem tudjuk, hogy kitől, mert azt mondja, hogy akitől kellett, ő bocsánatot kért, és bocsánatot kér.

– A bocsánatkérés az mindig konkrét. Olyan nincs, hogy kérem szépen én bocsánatot kérek.

A bocsánatkérésnél el kell hangoznia annak, hogy miért kérek bocsánatot, és kitől, kiktől kérek bocsánatot. Máskülönben az egész az értelmetlen.

– Ön szerint e református egyház a döntéssel elveszítette a hitelét?

– Nem tegnapról mára, hanem egy folyamatban vagyunk itt benne. Ez a folyamat tükröződött abban a minapi kimutatásban, amelyből egyértelműen kiolvasható, hogy ezek az úgynevezett nagy történelmi egyházak, tehát a katolikusok, reformátusok, evangélikusok milyen döbbenetes számban, valami egészen elképesztő arányban és számban vesztettek a hívekből. Ez a folyamat úgy látszik, feltartóztathatatlan.

Ennek meglesz egyébként az eredménye, ehhez nem kell jóstehetség. Olyan nincs, hogy egy intézmény gyakorlatilag eladja magát a politikai hatalomnak. Tokostul, vonóstul, financiálisan, mindenhogy.

Sajnos süllyed Deák Ferencnek "Szabad az egyház szabad államban" jelmondata. Ez pontosan azért született, hogy az egyházak büszke, autonóm intézmények maradhassanak. Az állam ne tudjon beleszólni az egyházak dolgaiba. Ez most már se nem büszkeség, mert nincs ok büszkének lenni, se nem autonómia. Arról nem beszélve, hogy önmaguk felemelő történelmi hagyományait rúgták le magukról, mint a vízilabdázó az ellenfelét. Innen azért emlékeztetném őket, hogy azt a hagyományt, amiért egykor hittársaik akár még máglyára is mentek.

– A kormány ugyanakkor azt állítja, számukra fontos a keresztény Magyarország, és annak védelme.

– Most az az abszurd helyzet figyelhető meg, hogy

folyamatosan a kereszténységre hivatkozik ez a kormány, folyamatosan a keresztény értékekre mutogat, miközben önmaga az első, aki páros lábbal tiporja és rúgja fel a keresztény értékrendet.

Ez egy virtuális vagy látszatkereszténység, aminek semmi köze sincs ahhoz a hagyományhoz, a keresztény hagyományhoz, amit még egyes hívők őriznek magukban. Ez egy politikai erőforrássá változtatott kereszténység. A kormány változatlanul mantrázza ezt a kereszténységet, változatlanul hivatkozik rá, miközben erodálódik az egész, és szépen lassan szorul vissza, másrészt pedig ennek a keresztény értékrendnek, amit itt naponta visszaböfögnek, az égadta világon semmi köze nincs a valódihoz. Ez az egész hatalomtechnikai szempontból jó hivatkozási alap, de valójában semmi jelentősége nincs és nem is lesz. Arra jó, hogy erre hivatkozva minden szembejövő bármit, legyen az személy, tárgy vagy bármi, ami nekik nem tetszik, lefóliázzanak.

– Ön szerint mit mond el a mai Magyarországról a kegyelmi botrány? Az, hogy mindez megtörténhetett?

– A rendszer beért. Beért minden tekintetben, és ennek a „gyümölcseit” élvezhetjük most. Sokan látták azt, és ehhez persze nem kellett olyan hihetetlenül okosnak lenni, hogy merrefelé tart ez az egész. Nem azért, mert jóstehetségek voltak, hanem egyszerűen azért, mert a történelem ismerete és a politikai összefüggések ismerete, bár jóslásra nem ad lehetőséget, de arra igen, hogy a tendenciákból olvassunk. Történt ez az eset, amely ha csak önmagában állna egyes-egyedül, mint a magányos cédrus, az is elborzasztó. Hiszen azt tapasztalhatta meg a társadalom, hogy a morális értelemben létező legocsmányabb vagy legundorítóbb bűncselekmény elkövetője mellett volt egy másik ember, aki

ezeket a gyerekeket újra megerőszakolta, a szónak abban az értelmében, hogy hamis tanúzásra akarta rávenni őket,

hogy eltussolja, elleplezze az ocsmány bűncselekményt, illetve mentse annak elkövetőjét, majd ezt az embert, a bűncselekményt fedező embert a magyar államapparátus feje, a köztársasági elnök felmenti, futni hagyja. Teszi ezt titokban. Tudom, ilyenkor elmondják mindig, hogy nem kell indokolnia. Én azt gondolom, hogy jogilag valószínűleg ez helytálló, de az egy morális minimum, hogy ennek a társadalomnak a köztársasági elnöke egy ilyen döntésnél igenis tartozik azzal, hogy a nyilvánosság előtt megindokolja a döntését.

– De nincs erő, ami ezt kikényszeríthetné.

– Ezért mondtam, hogy beérett a rendszer, beérett a gyümölcs, mert teljesen nyilvánvaló, hogy

egy olyan országban élünk, amely országban a kiválasztottakra, az Olümposz szent lakóira teljesen más törvények vonatkoznak, mint az egyszerű, magunkfajta halandókra.

Teljesen világos az, hogy brutális módon érvényesül ebben a társadalomban ez a más megítélés, akár a jogban - lásd ezt az esetet. Ilyen nem történhet meg akárkivel, emögött az ember mögött bizonyos erők, hatalmi, politikai erők tornyosulhattak. Más elbírálás alá esnek az olimposziak vagy a holdudvar tagjai a különböző pályázatok elbírálásától, a kinevezési gyakorlattól, a gazdasági és a pénzügyi élet területén át, egészen a diplomata útlevél osztogatásáig, vagy amikor különböző, személyre szabott törvényeket hoznak meg. Más szabályok működnek a tudományos életben, az egyetemi kinevezéseknél. Ma már az lesz professzor, aki az ő körükbe tartozik. Lehet, hogy az illető még magyarul is csak középfokon tud, semmilyen tudományos teljesítményt nem mutatott fel, de egyetemi professzor lesz itt, vagy ott, mert közéjük tartozik. Ugyanez vonatkozik az egész média- és sajtóhelyzetre is, ez nem lebecsülendő. Nagyon nem mellékes, hiszen a mai agyon mediatizált világban a sajtónak hatalmas, meghatározó szerepe van. Az úgynevezett közszolgálati média szerintem pártszolgálati. Minden itt dől el, az olimposziak versus nem olimposziak értelmében. És ebben a vonatkozásban én nagyon komolyan azt gondolom, hogy ideje befejezni azokat a méretes vitákat, hogy minek nevezzük ezt, hogy most hibrid rendszer, vagy önkényuralom, és így tovább, és így tovább. Nem. Ez diktatúra.

Egy nagy tévedés, hogy a diktatúra arról ismerszik meg, hogy megáll éjszaka a házad előtt a fekete autó, vagy az Andrássy út 60. alatti pincében lerúgják a vesédet.

Nem ettől diktatúra a diktatúra, ahogy a demokrácia sem volt mindig ugyanolyan. A görög demokráciát is demokráciának nevezzük, pedig nem ugyanaz a fogalmi keret vagy apparátus írja le azt, mint mondjuk egy XXI. századi demokráciát. Tehát nem kell megállni a fekete autónak a házam előtt ahhoz, hogy diktatúrát lássak. Diktatúra az, hogy nincsenek Magyarországon szabad választások. Persze el lehet menni aznap szavazni, igen, de a szabad választáshoz számtalan dolog hozzátartozik, például a médiaszabadság. Például az, hogy a közszolgálat közszolgálatként működjön, és ne pártszolgálat legyen. És így tovább.

– Demokráciában is hibáznak politikusok...

– Ez az eset két okból különösen súlyos. Itt a törvény előtti egyenlőség elve sérült meg, hiszen ilyen bűncselekmény esetén normális berendezkedésű világban nem mentenek, nem menthetnek fel senkit, de olyan sem történhet meg, hogy odaüzennek - márpedig itt nyilvánvalóan odaüzentek a miniszternek és az államfőnek. Nem akarom menteni Novák Katalint meg Varga Juditot. A felelősség adott az ügyben,

de nyilván azt sem tudták, hogy ki ez az illető, hanem tudatták velük, hogy ki ő, és mi a teendő.

És ez a törvény előtti egyenlőség elvét sérti, innentől kezdve nem érdemes demokráciáról beszélni. A másik pedig, hogy teljesen átlátszóvá vált az Orbán-rezsim működése és berendezkedése, mert miközben reggeltől estig és estétől reggelig halljuk a mantrákat a kereszténységről, közben csak ki kell nyitni reggel ébredéskor a szemünket, hogy lássuk, folyamatosan felrúgják ezeket az általuk hivatkozott elveket. Ez önmagában még nem lenne olyan baj, ettől egyszerűen nevetségessé, komikussá válnak, és ha belegondolunk, nagyon jó komédiák születtek Plautustól Shakespeare-en, Moliere-en, Gogolig az ilyen figurákról. Csakhogy visszaélnek azokkal az értékrendekkel és fogalmakkal - most maradjunk a kereszténységnél -, amely fogalmat és értékrendet mások komolyan vesznek.

Ezzel pedig csörgő bohócsipkát tesznek a kereszténységre. Vizet prédikálnak és vedelik a bort, sört, pálinkát együtt összeöntve, ami súlyosabbá teszi az esetet a puszta komédiánál.

Ezért mondtam azt, hogy átlátszóvá vált minden, és beérett a rendszer. És még rosszabb következhet, mert tudjuk, hogy ezek folyamatok. Rajtunk múlik, hogy mikor állítjuk meg, mikor mondjuk azt, hogy ennyi, ne tovább.

– A kormányoldal részéről azt állítják, hogy az a tény, hogy ez a két politikus az ügy kirobbanásától számítva a hetedik napon lemondott, komoly morális és erkölcsi teljesítmény, mert ki mondja azt ezután, hogy itt nincsenek következmények, ezzel példát is mutatnak az országnak, és morálisan edukálják is az országot, itt egy új politikai kultúra épül.

– Ezzel az állítással keményen vitatkozom. Egyrészt azt gondolom, hogy nem veregetem meg annak az embernek a vállát, aki naponta mondjuk tiszta zoknit vesz (bocsánat a profán hasonlatért) vagy cseréli a fehérneműjét, és nem mondom azt, hogy ez maga a higiénikus életmód modellje. Vagyis én azt egyáltalán nem tekintem egy morális eredménynek, ha valaki, pláne az államigazgatás területén, egy súlyos, erkölcsi szempontból a lehető legrosszabb üzenetet eredményező hibát követ el, akkor ezt követően lemond. Magyarországon nem szoktak lemondani egyébként. Magyarország tényleg következmények nélküli ország, civilizált helyeken ennél sokkal-sokkal súlytalanabb dolgok miatt is rendszeresen mondanak le.

De ettől én nem fogok most itt elalélni. Azt gondolom, hogy ez a dolgok teljesen természetes rendje.

Ahogy természetesnek tartom azt, és soha nem is háborgok miatta, hogy egy miniszternek mennyi a fizetése, meg milyen autóval jár. Ez teljesen természetes, de ugyanígy elvárom, hogy ha hibát követ el, akkor vonja le a következtetéseket, és azonnal menjen arról a területről. Tulajdonképpen most majdnem ez történt, de az a probléma, hogy megsem ez történt. Ez a két ember nem egyszerűen lemondott, hanem lemondásra kényszerítették őket. Nem akarom őket semmilyen tekintetben sem védeni őket. Nekem nagyon sok bajom volt mind a két politikus tevékenységével, és ennek sokszor hangot is adtam. De itt ez a lemondatás vezéráldozat volt.

Két vezéráldozat, azért, hogy valakit mentsenek. Sok név, mindenféle találgatás elhangzik a miniszterelnöktől a miniszterelnök feleségéig és Balog Zoltánig. Abban biztos vagyok, hogy nem ez a két nő követte el a hibát, a bűnt, hanem másvalaki vagy másvalakik, akiket most fedezni akar a teljes apparátus.

És ezért mondatták le, vagy tették félre ezt a két embert. Szóval én itt inkább ezt érzékelem. És nem véletlen az, hogy láthatjuk, hogy ez milyen indulatokhoz vezetett, akár az egyik félrelökött nőnek a volt férjére gondolunk. Ez nem véletlenül eredményezett és fog eredményezni komoly törésvonalakat a Fideszen belül. Ugyanis az emberek, szemben azzal, amit a hatalom és a Rogán-művek gondol róluk, nem mind hülyék. Mert onnan fentről tényleg tízmillió hülyét látnak maguk alatt. De ez nem így van. Most hagyjuk az ellenzéket, az itt és most érdektelen. De a Fideszen belül is vannak olyan emberek, akik egyrészt felháborodtak ezen, hát hogyne, hisz a legtöbb ember környezetében vannak gyerekek. Minden épelméjű ember ugyanúgy érzi, hogy a pedofília, illetve a pedofíliát mentegetni próbáló tevékenység az milyen mocsok, és ehhez nem kell szülőnek vagy nagyszülőnek lenni. Tehát nyilván egy csomó jóérzésű fideszest is felháborított ez. Másrészt nyilván a fideszesek között is van sok olyan ember, akik szeretik, tisztelik Novák Katalint. És úgy érzik, hogy ebben az esetben itt a legfőbb hibát vagy bűnt nem Novák Katalin követte el, ő egy eszköz volt, hanem itt valahonnan máshonnan ered ez a bűn.

Ha lenne itt egy pártoktól, illetve politikától mentes nyomozóhatóság, akkor ki tudná deríteni, hogy tulajdonképpen hova vezetnek a szálak. De hát nincs.

Ezért mondom, hogy további törésvonalak lesznek. Lesznek, akik azt mondják, hogy bitang módon buktatták meg Novák Katalint, vagy mind a két politikust, hiszen ők valószínűleg csak végrehajtók voltak, ahogy végrehajtóként írt alá mind a kettő. Eléjük tettek egy cetlit, hogy itt kell aláírni, valószínűleg itt is ez történt. Ez a felelősségüket nem menti, csak egyszerűen ez az objektív helyzet.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter Leslie Mandoki születésnapján Orbán Viktorral és Rogán Antallal együtt vett részt, ott olyanokat hallott, amiről azóta sem beszél
Magyar Péter 2007-ben kezdett kiábrándulni a Fideszből, a folyamat végül Leslie Mandoki születésnapján tetőzött. Azt azonban nem árulta el, hogy miket mondott ott neki Orbán és Rogán.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 28.


Link másolása

Három olyan közéleti pillanatot is felidézett Puzsér Róbert kérésére Magyar Péter, ami kiverte nála a biztosítékot. A kritikus és a Tisza Párt alelnöke szombaton beszélgetett egymással három órán keresztül, a Hard Talk során elhangzottakat a Telex foglalta össze.

Magyar Péter elsőként 2007-et említette, amikor a Fidesz szerinte ellopta az őszödi beszéd után kirobbant tüntetések áldozatainak szánt pénzt.

„Hogyha képesek ellopni a saját tüntetésükön megsérülteknek összegyűjtött adományokat is, akkor mire képesek még?”

– idézte fel Magyar akkori gondolatait. Szerinte ez az időszak erős nyomot hagyott: szerinte akik még ma hisznek a Fideszben, azok azért hisznek, mert Gyurcsányt nem akarják.

Másodikként azt említette, amikor 2021-ben viharveszély miatt lemondták az augusztus 20-i tűzijátékot, röviddel később pedig leváltották a meteorológiai szolgálat (akkor OMSZ, ma HungaroMet) vezetőjét. Magyar ekkor írt „egy felháborodott Facebook-posztot [a kirúgás ellen], amit a fél Fidesz belájkolt”, mégis leszóltak neki akkori feleségén, Varga Juditon keresztül, hogy nincs igaza. A 2022-es választáson pedig már „orrbefogva akart szavazni” a Kutyapártra, „de aztán bejöttek a gyerekek, szóltak, hogy azt nem lehet, ha az anyukájuk fideszes. Behúzták ők az X-et.”

A harmadik pillanatnak pedig Leslie Mandoki születésnapját nevezte, ahol Orbán Viktorral és Rogán Antallal ült egy asztalnál. Magyar Péter azt mondta, hogy a bulin olyan dolgokat hallott, amelyeknek a részleteit végül inkább nem osztotta meg a közönséggel.

A háromórás beszélgetés során Magyar Péter részletesebben is beszélt a miniszterelnökről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
A lombkorona-sétányos, a négygyerekes család házát megszerző és az orvosi lakásba beköltöző polgármester is újraindul
Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz színeiben nyert, ezúttal már függetlenként száll harcba, már nyilvántartásba is vették. Ahogy Szarvas Róbertet is, és összejött a szükséges számú aláírás Béb polgármesterének és Simonka Györgynek is.
Kiss András - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Újra harcba száll a polgármesteri székért Nyírmártonfalva polgármestere. Filemon Mihály ezúttal már függetlenként áll rajthoz, a valasztas.hu adatai szerint április 27-én vették nyilvántartásba.

A Hajdú-Bihar megyei település a lombkorona nélküli lombkorona sétányáról lett ismert. Erre 60 millió forintos uniós támogatást vett fel Filemon, csakhogy az erdőt közben tarra vágta. A polgármester ezután azzal került be a hírekbe, hogy személyesen vont felelősségre egy nőt, aki nevetős szmájlival reagált az egyik képre, ami a szürreális „látványosságot” ábrázolta. Később Filemon azt állította, nem ezért, hanem amiatt hívatta be a szociális gondozót, hogy panaszt tettek rá, emiatt belső vizsgálat is indult. Csakhogy a panaszlevél írója szerint őt félrevezették, egy üres papírt írt alá. Hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt a rendőrség tavaly augusztusban nyomozást indított az ügyben.

Érdeklődésünkre most a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodája azt irta: az ügyben a Debreceni Rendőrkapitányság az eljárást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – 2023. október 5-én megszüntette.

Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz-KDNP színeiben lett polgármester, most már azonban függetlenként áll rajthoz.

A településen összesen hat polgármester-jelölt van, mindannyian függetlenek. Debreceni Zsoltot Filemonhoz hasonlóan április 27-én vették nyilvántartásba, Gajdos Istvánt két nappal később.

Egyelőre úgy tűnik, hogy könnyebb dolga lesz Brunner Imrének a Veszprém megyei Bében. Ő azzal került be a hírekbe 2022-ben, hogy kilakoltatott egy helyi négygyerekes családot, majd megvette a házukat. Lugosi Györgyék házát a végrehajtó 3 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg, Brunner Imre pedig az utolsó pillanatban egyedüliként tett egy ennek megfelelő ajánlatot.

Ezután mindenféle haladék nélkül kipaterolta az ingatlanban élő családot, pedig ők vissza is bérelték volna a házat tőle.

A 24.hu tavaly októberben járt Lugosiék egykori otthonánál, ami akkor méteres gazban pusztult.

A valasztas.hu szerint

Brunnert április 26-án jelentették be, vagyis ekkor adta le a jelöléshez szükséges számú aláirást. Az eddig egyetlen kihívója, a szintén független Váradi Zoltán még gyűjti az ajánlásokat.

Bácsszőlősön viszont már nyilvántartásba is vették Szarvas Róbertet.

A Bács-Kiskun megyei település vezetője ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt rendeltek el nyomozást, miután egyszerűen beköltözött az EU-s pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba.

Amikor Hadházy emiatt kérdőre vonta, egy felvételen a polgármester úgy fogalmazott:

„Baszd meg, valahol laknom kell!”, majd letagadta, hogy ő lenne a település vezetője.

A valasztas.hu szerint Szarvas Róbertet hétfőn vették nyilvántartásba. A településen még egy független jelölt, Mózer Andrea indul, ő még gyűjti az ajánlásokat.

Sokáig úgy tűnt, hogy nem lesz nehéz dolga Simonka Györgynek sem, a Békés megyei Pusztaottlakán. A polgármesteri címért harcba szálló volt fideszes politikust egyebek mellett bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják. Az RTL-nek nemrég arról beszélt: minden azért történik, hogy levadásszák, mert sokaknak lépett a tyúkszemére, miközben az őt megválasztó dél-békésiek érdekeiért harcolt.

Azt eddig is tudtuk, hogy Simonka idén elindul a polgármesteri címért, de azóta már az is kiderült, hogy lesz kihívója is.

Magyar Péter Mezőhegyesen tartott fórumán beszélt arról egy nő, bejelentkezett polgármester-jelöltnek Pusztaottlakán, annyira felháborította, hogy a településen egyedüli jelöltként indulna Simonka György - ezúttal függetlenként.

A nő akkor úgy fogalmazott, hogy reggel bementek három képviselőjelölt-társával a hivatalba, és bejelentkeztek a választásra.

Ahogy most már a valasztas.hu oldalon látható, ez valóban így is történt: Kocsis Violetta hétfőn adta le a szükséges aláírásokat, ahogy Simonka is. A településen még egy független jelölt, Szabó Miklós is indul, őt hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Azt is már egy jó ideje lehetett tudni, hogy Győrben újra elindul a polgármesteri székért a szexvideós botrányba belebukott Borkai Zsolt.

Az exfideszes expolgármester ezúttal a találó nevű Borkaival Közösen a Jövőnkért Egyesület színeiben indul, hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Ahogy a jelenlegi fideszes polgármestert, Dézsi Csabát is. Kovács Lászlót, a Civilek Győrért jelöltjét pedig még április 27-én. Győrben összesen tízen indulnak el a polgármesteri címért: a DK és a Jobbik közös jelöltje, Glázer Tímeát kedden adta le az ajánlóíveket, Pintér Bence, az LMP és a Momentum által is támogatott jelölt pedig április 26-án. A többiek még gyűjtik az ajánlásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Tiszta terror ez az ország!” – Szinte minden lakó elmenne a Diószegi utcai házakból, de a jövőtől is félnek
A kormány által kisajátításra kijelölt bérházak katasztrofális állapotban vannak, azonban egyelőre nem világos, hová lehetne költöztetni a 210 családot. Lakókkal beszélgettünk és Pikó András polgármestert is megkérdeztük.

Link másolása

Két héttel ezelőtt egy parlament elé benyújtott salátatörvényből derült ki, hogy akár ötszáz embernek is el kell hagynia az otthonát a budapesti VIII. kerületben, mert otthonaik helyén bővítenék a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusát.

A törvénytervezet az önkormányzatot legalább annyira váratlanul érte, mint a lakókat. Múlt héten tüntetést is tartottak, de egyelőre nem látszik arra utaló jel, hogy az állam visszakozna.

Elmentünk az érintett bérházakba, hogy megkérdezzük az ott élőket, mit szólnak a kormány tervéhez, és milyennek érzik a kilátásaikat.

„Nézzen szét! Maga szívesen élne itt?”

„400 ezer forintom van benne a lakás felújításában, mert azt gondoltam, hogy a határozatlan idejű szerződésem miatt bármeddig maradhatok, így idővel megtérül a befektetés. Fel se fogtam még agyilag ezt az egészet. Mire jó ez, miért pont mi?” – fakad ki Tünde, akit a Diószegi utca 22. lépcsőházában szólítunk meg.

Arra kér, hogy ne fotózzuk. „Tiszta terror ez az ország, az ember nem tudja magát felvállalni, mert a munkája vagy az otthona bánja!”

18 éve él itt, a határozatlan idejű bérleti szerződés azt jelenti, hogy akár élete végéig is itt lakhatna, de el is cserélheti a lakást, a fia pedig örökölheti utána. És ha az önkormányzat felajánlja neki, olcsóbban meg is vásárolhatja. A lakbér mindehhez havi 13 ezer forint.

Szomszédja, akivel épp beszélget, még a keresztnevét sem árulja el. A helyzetet kétféleképpen látják. Tünde szerint a polgármester, Pikó András idejött és azt mondta, hogy a kormány azzal fenyegetőzik: meghiúsítják az önkormányzat eredeti fejlesztési tervét (a DIÓ 2030 program keretében újult volna meg a mostani ügyben érintett épületek többsége).

A szomszéd viszont kijavítja: „Nem fenyegetőzött a kormány, mindössze más tervük van a területtel. Ezért októberig adtak haladékot az önkormányzatnak, hogy elhelyezzék ezt a több mint 200 embert. De mivel nekik nincs ennyi ingatlanjuk, Pikó azt mondta, hogy a többieket lehet, hogy utcára teszik. Kocsis Máté viszont erre annyit reagált a tévében, hogy minden rendben lesz, Pikó András csak ne riogassa és ne tartsa hintában a lakókat.”

Hisznek Kocsisnak? – kérdezem, mire egyikük bólogat, másikuk csak annyit mond, nem hisz ő egyiknek sem. „Amíg Kocsis Máté volt itt, azért elkezdett fejlődni a kerület, az elmúlt négy évben viszont nem sok minden történt” – teszik hozzá egyetértésben.

A névtelenséget kérő lakó alapvetően örül annak, hogy kiköltöztetik őket, persze csak akkor, ha nem kerülnek utcára. „Nézzen szét! Maga szívesen élne itt?” – teszi fel a kérdést. Bízik benne, hogy ennél csak jobb jöhet majd: reményei szerint az értékbecslő olyan árat mond majd, aminek köszönhetően jobb cserelakást kapnak.

Az udvar másik végében egy nő épp az ajtaja előtt tesz-vesz. Ő se szeretné, ha fotóznánk, és a nevét se mondja meg. Annyit árul csak el, hogy az Oltalom Karitatív Egyesület alkalmazottja, ők bérlik neki a lakást az önkormányzattól, ezért nincs nagyon beleszólása a történésekbe.

Attól nem tart, hogy hajléktalanná válik, sőt kicsit még örült is a hírnek, hátha jobb helyre kerül, mert „ezek az udvari lakások mind vizesek és penészesek.”

„A férjem tavaly halt meg a tüdeje miatt, a szomszédaim már korábban, ők is asztmásak voltak. Kértem már cserét, vannak itt a házban a felső szinten jobb állapotú üres lakások. Még azt is felajánlottam, hogy a saját pénzemen felújítom az egyiket, de elutasították a kérésemet.”

„Ez a ház lassan 30 éve el van felejtve”

A Diószegi utca 24-be nem sikerül bejutnunk, a 26-ban pedig csak egy család van otthon, de ők sem szeretnének nyilatkozni. A 28-as számú ház udvara is teljesen kihalt, az egyik lakásba bekopogva viszont sikerrel járunk. Ernő nyit ajtót – mint kiderül 63 éves, 2006 óta él itt. Épp felújítást tervezett, de a történtek miatt inkább letett róla.

„Megmondom őszintén, nem nagyon szeretnék innen elmenni. Nagyon jó a közösség, ebben az udvarban a legjobb az egész környéken. Nincsen veszekedés, összetartunk.”

Nemrég tartottak egy gyűlést, ahol emlékei szerint az hangzott el, hogy augusztusig mindenkinek el kell hagynia a lakását. Csereingatlanról nem esett szó.

„Nem tudom, mi fog történni. Beteg voltam sokáig, kórházban is kezeltek, és sajnos elmaradtam néhány havi lakbérrel. Nagyon remélem, hogy emiatt nem indulok rosszabb helyzetből.”

Hozzáteszi azt is, hogy bár két szakmája van, így is nagyon fél az utcára kerüléstől. Már csak heten laknak a házban, közülük ketten szeretnének elmenni, a többiek maradnának.

Ernő szerint már az ideköltözése óta mondják, hogy le fogják bontani a házat, de eddig semmi nem történt. Most viszont úgy érzi, tényleg bontani fognak, annyira sűrűn járkálnak be hozzájuk a terepfelmérő szakemberek.

A nagyjából 100 méterrel arrébb található Sárkány utca 1-et szintén kisajátítaná a kormány. A kapuban nagyobb társaság pakol be épp egy autó csomagtartójába. Sietnek, de beengednek bennünket a házba, hátha találunk olyat, aki szóba elegyedik velünk.

Az emeleti gangon két férfi beszélget, nyilatkozni nem akarnak, de tanácsot adnak, hová kopogjunk be. Hetvenes nő nyit ajtót, Júliának hívják, a fiával és a menyével él a 37 négyzetméteres, másfél szobás lakásban.

„Mindenem minden évben tönkremegy. A falakat újra kell glettelni, a parkettával foglalkozni sincs értelme, annyira ázik a lakás. Ha arrébb tudnám húzni az ágyat, meglátnák, milyen penészes mögötte is a fal.”

A házban számítottak rá, hogy valami történni fog, igazából már nagyon várták is. De nem így, ennyire hirtelen módon: ez mindenkit arconcsapásként ért, „kivannak teljesen idegileg” – fogalmaz. Nem lát rá esélyt, hogy végül maradhatnak, de szerinte értelme se lenne, mert süllyed a ház.

„22 éves korom óta önkormányzati bérlakásom van, az V. kerületben születtem és ott éltem negyven évig, azóta itt vagyok Józsefvárosban. A lakóközösség sajnos nem annyira jó, 100-ból talán 40 százalékos” – meséli.

Olyan helyre szeretne költözni, ahol jobban összetartanak a szomszédok, de mindenképp a környéken maradna, mert rengeteg szállal kötődik ide.

A polgármester nemrég ebbe a házba is ellátogatott, de szerinte lényegében csak annyit mondott, hogy nincs elég cserelakás, őket is váratlanul érte az egész. Nagyon sajnálja a lakókat, megpróbálnak megoldást találni, ugyanakkor nem tud ígérni semmi biztosat.

Júlia nem túl optimista. „Ez a ház 30 éve, amióta itt lakom, el van felejtve. Tök mindegy, ki vezette épp a kerületet. A tető lassan beszakad, a padló süllyed, minden rohad. Fogalmam sincs, mi lesz.”

Pikó: Bárhogy is alakul, jövő tavaszig senkinek nem kell költöznie

„A törvény a jelenlegi formájában szerintünk több ponton sérti az alkotmányt, az Európa Tanács önkormányzati chartáját, illetve a jogalkotási törvényt is” – állítja Pikó András józsefvárosi polgármester.

Az önkormányzat is a sajtóból értesült a törvénytervezetről, semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak, de minden erejükkel azon lesznek, hogy megakadályozzák az elfogadását a május 3-ra tervezett parlamenti szavazáson.

Ha ez mégis megtörténne, a lakók október 31-én veszítenék el a bérlői jogviszonyukat, innentől fogva 90 napjuk lesz, hogy vagy elfogadjanak egy felajánlott cserelakást, vagy ezzel arányos mértékű kárpótlást kapjanak. Ugyanakkor november 1-jén életbe lép a kilakoltatási moratórium, ami azt jelenti, hogy bárhogyan is alakul az ügy, jövő tavaszig senkinek nem kell az akarata ellenére költöznie.

A polgármester szerint ugyanakkor még ilyen határidővel is teljesen felesleges volna a lakókat kiköltöztetni, hiszen ha vannak is tervek a terület jövőjéről, azok még biztosan nincsenek olyan állapotban, ami indokolttá tenné a sietséget. Ezért ha végül el is fogadják a törvényt, az önkormányzat célja az lesz, hogy kapjanak további haladékot,

Szeretnék továbbá azt is, hogy az állam olyan pénzbeli megváltást fizessen, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzat mind a 210 családnak, akik jelenleg a bérlői, másik bérlakást vásárolhasson. Az elvárás ezzel szemben az, hogy nem lehet sem rosszabb állapotú, sem kisebb alapterületű, mint ahol most élnek, valamint a bérleti díj mértéke is hasonló lenne.

A cserelakások költsége az önkormányzat számításai szerint nagyjából 17 milliárd forint, amiből 5 milliárd jár nekik a most üresen álló ingatlanokért (ugyanis a 10 bérházban számos nem használt, többségében romos állapotú lakás is található), 2 milliárd pedig a Dugonics utcai iskola szintén kisajátított épületéért. A fennmaradó összeg is arányban van a terület értékével, már csak az a kérdés, az állam is így gondolja-e.

Pikó emellett ahhoz is ragaszkodik, hogy ha lehetősége lesz tárgyalni a kormánnyal, akkor mellette ülhessenek a bérlők képviselői is.

Link másolása
KÖVESS MINKET: