SZEMPONT
A Rovatból

Csak idő kérdése volt? - berlini magyarok a terrorról

Van, aki számított a hétfői támadásra, mást viszont teljesen váratlanul ért. Azt is megkérdeztük, szerintük köze lehet-e hozzá a Merkel-kormány menekültbarát politikájának.


A legfrissebb információk szerint a hétfő esti berlini terrortámadás során 12 ember meghalt, 48 pedig megsebesült, közülük 18 súlyosan. Magyar halálos áldozat szerencsére nem volt, de véleménye persze a kint élő magyaroknak is van a kérdésben.

Szúrópróbaszerűen kerestünk meg néhányat közülük, hogy megkérdezzük, hogyan élték meg az eseményeket, számítottak-e rá, és milyen hatással lehet mindez a jövőre nézve. Egyaránt akadtak köztük a Merkel-kormány menekültpolitikájával szimpatizálók, illetve azt elítélők is.

"A magyarok körében erősebb a menekültellenesség, mint a németek között"

Blanka az Alexanderplatz mellett lakik, ami Berlin legforgalmasabb tere, és ott is van egy karácsonyi vurstli. Ma reggel direkt arra ment a kutyájával, megnézni a hangulatot. "A körhintán most is voltak, a hülye pénzbedobós plüssállat-halászó automatánál most is álltak. Beszélgettem röviden két szomszéddal is. Nem gondolom, hogy a várost ez meg tudná törni" – mondja. Szerinte itt gonoszságról van szó, ami ellen nyugalommal és szeretettel lehet a legtöbbet tenni, illetve azzal, ha az emberek nem hagyják magukat egymás ellen hangolni.

"Berlinben 80 ezer menekült lelt biztonságra, és szerintem az itteniek vannak annyira intelligensek, hogy tudják, az nem a terrorizmus elleni védekezés, hanem a terroristák segítése, ha egy közéjük épült elmebeteg miatt a háborús menekülteket kezdenénk gyűlölni" – teszi hozzá.

Berlin #berlin #berlinmarket #berlinterror

Ash Michelle Torrens (@ashtorrens) által közzétett fénykép,

Ami a menekültkérdést illeti, Blanka szerint Németországban a hazainál sokkal komplexebb a témáról való közbeszéd.

"
Itt is van idegenellenesség, persze, de itt értik, hogy amíg több ezer uniós állampolgár harcol az ISIS oldalán a Közel-Keleten, és ezek bármelyike felmutatva az útlevelét taxival és repülővel bárhova mehet, addig értelmetlen és nagyon káros a menekültekben terroristát keresni."

Szerinte ez a tragédia nyilván jelent majd valamekkora kihívást a további együttélésre nézve, de nagyon meg lenne lepve, ha komoly gondokat okozna. "Németország egymillió embert helyezett el pár hónap alatt, zökkenők vannak, de a lakosság többsége aktívan részt vett a problémák megoldásában. Mégpedig azért, mert tudják, hogy mit jelent háborúból menekülni. Ezt az erőt egy ilyen támadás nem tudja kikezdeni" - véli. Mellesleg ő úgy látja, az ott élő magyarok körében érdekes módon erősebb a menekültellenesség, mint a németek között. Ami szerinte elég rémisztő és abszurd.

Berlin #berlin #berlinmarket #berlinterror

Ash Michelle Torrens (@ashtorrens) által közzétett fénykép,

"Vannak, akik 20-30 éve nem hajlandóak németül megtanulni"

Reni szerint az utcán a hangulat a szokásos volt ma, talán annyi különbséget érzékelt, hogy több a szirénázó rendőrautó a megszokottnál. "Én személy szerint tragédiaként éltem meg, ami történt, bár őszintén megvallva sokat beszélgettünk erről a témáról a férjemmel, és biztosak voltunk benne, hogy Berlin is kapni fog egy támadást. Csak az volt a kérdés, mikor. Sajnos most már tudjuk."

Reni szerint a kormány megengedő menekültpolitikájának köze lehet a mostani tragédiához. De hozzáteszi, hogy már azelőtt is sok volt a muszlim Berlinben, hogy elkezdődött volna a gyertek, várunk titeket szeretettel 'mozgalom'. Ami az ő véleménye szerint nem a legjobb, legegészségesebb.

"
Teljesen más kultúra, ami nem lenne nagy baj, csak pont ők nem akarnak beintegrálódni. Vannak olyanok, akik itt élnek már 20-30 éve, és meg mindig nem voltak hajlandóak németül megtanulni.

#prayforberlin #berlinterror #breitscheidplatz

Michelle und Andre / Reload (@reload_andre_und_michelle) által közzétett fénykép,

"A legtöbben próbálnak beilleszkedni, de nem mindenki"

Rita otthon volt a támadás idején, a helyszíntől nagyjából 5 kilométerre, de néhány nappal korábban maga is járt ezen a karácsonyi vásáron. A szintén magyar lakótársának az egyik kollégája viszont éppen a Főpályaudvaron dolgozott egy kávézóban, és szabályos pánikrohamot kapott, amikor az anyukája felhívta, hogy mi történt. A pályaudvar egyébként elég hamar kiürült, de nyugodtak maradtak az emberek. Ma reggel viszont úgy látta,

fele annyian voltak a buszon és a metrón is, mint szoktak. Mindenki csendben volt, a munkahelyén sem beszéltek a történtekről egyáltalán, de egyértelműen feszültebbnek, szomorúbbnak érzi a hangulatot.

Ami a menekültek integrálását illeti, ő nagyon pozitív ebben a kérdésben. "Olyan helyen lakom, ahol rengeteg a bevándorló, de soha semmi probléma nem volt" - mondja. Van egy közösségi hely, ami pont azért jött létre, hogy segítse a beilleszkedést. Heti háromszor tartanak összejöveteleket, amire ő is el szokott járni. "Általában tele van a hely, kb. 50-60 ember vesz részt. Tudásszint alapján leültetnek asztalokhoz és beszélgetünk, többnyire van egy anyanyelvi német is köztünk. Ahogy én látom, 60-70% migráns, és nagyon kedvesek, nagyon be akarnak illeszkedni."

Rita ezért nem gondolja, hogy a mostani események a kormány túlzottan befogadó politikája miatt történhettek meg. "Mi mást tehetnénk, minthogy segítünk ezeken az embereken, akiknek a hazájában háború folyik? Fel se tudjuk fogni, és nem is próbálunk tudomást venni arról, hogy mi zajlik ott" - véli. Szerinte egyértelmű, hogy be kell fogadni őket, és tapasztalatai szerint a legtöbben próbálnak beilleszkedni, tanulnak, dolgoznak, terveik és álmaik vannak. "Sajnos a nagy számok törvénye miatt megtörténnek ezek a dolgok, de a lényeg, hogy nem szabad általánosítani" – foglalja össze.

"Több mint valószínű, hogy Merkel bukni fog"

A 10 éve Berlinben élő Sándor szerint is lehetett számolni a mostani támadással, csak az volt a kérdés, mikor következik be. Ettől függetlenül őt rendkívül megrázta a dolog, főleg a vásárban dolgozó két magyar árusért aggódott, mivel pont néhány nappal korábban beszélgetett velük. "A félelem mindennapos volt, az emberek nagy része beletörődött, hogy előbb-utóbb fog történni valami. És most megtörtént" – mondja.

"A terrorizmus megérkezett Merkel asszony előszobájába. Eddig messze volt tőlünk, most viszont egycsapásra kézzel foghatóvá vált" – fogalmaz. Úgy gondolja, amennyiben bebizonyosodik, hogy az elkövető a Közel-Keletről érkezett az elmúlt két év során, annak mindenképp a kormány elhibázott menekültpolitikája lesz az oka.

"
A jelek arra utalnak, hogy az Európában merényletet elkövető legtöbb terrorista a balkáni útvonalon át érkezett. Ez pedig több mint aggasztó. Vajon mennyien lakhatnak még köztünk, akár itt a szomszédságban?

– teszi fel a kérdést. Szerinte sokkal szigorúbban kellene szűrni a belépőket az EU külső határain. Ha pedig valaki menekül, akkor álljon meg a hozzá legközelebbi biztonságos országban, ne akarjon továbbmenni a jóléti társadalmakba.

Sándor azt több mint valószínűnek tartja, hogy Merkel meg fog bukni a jövőre esedékes választásokon, mivel szerinte az egyszerű kisembereknek egyre inkább elegük van belőle. Az igazi probléma viszont az, hogy nem igazán van alternatíva, így egyelőre nehezen lehetne megmondani, mi következhet utána.

"Az egészből a félelmekre és kicsinyességre építő politikusok kovácsolhatnak tőkét"

Bence pont dolgozott éjjel, amikor felvillant a hír, hogy tragédia történt a karácsonyi vásáron. Kezdetben még reménykedett, hogy csak egy baleset volt, de hamar kiderült, hiába. "Nem sokkal rá érkeztek is az első üzenetek, hogy megvagyok-e. Én is elkezdtem hívogatni a gyerekeimet, ismerőseimet. Időközben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nem csak balesetről van szó. Egyszerre éreztem komoly szomorúságot és dühöt, hogy Berlint is utolérte a terror" – mondja.

Számára mindig nagyon fontos volt kiállni a menekültek jogai mellett, és külön büszke volt Berlin világiasságára, nyitottságára. Rengeteg barátja és ő maga is gyűjtöttek, segítettek a nagy menekülthullám idején, és azt mondja, ennek nagyon jó hangulata volt. "Azt is el merem mondani, hogy a berliniek egy jó részét összehozták az akkori akciók. Ezzel a terrorcselekménnyel hirtelen megszűnt ez a békés hangulat, az a félelem került előtérbe, amit hónapokig nem hagytunk eluralkodni rajtunk és a berlini közéleten."

Bence első reakciója a fentiekből adódóan a biztonság és a bizonyosság keresgélése volt.

"
Nemcsak embereket sikerült megölni a támadónak, hanem a város bizakodó, nyitott légkörét is

– mondja. Barátaival együtt most azon aggódnak, hogy a félelmekre és kicsinyességre építő politikusok fognak tőkét kovácsolni az esetből. Pedig szerinte ez lenne a legrosszabb forgatókönyv, mivel szerinte pont ezzel érné el a terror a célját.

Ő viszont a történtek ellenére sem gondolkodik másképp. "Meggyőződésem, hogy ezek egyedi esetek, amelyeknek semmi köze a menekültek életéhez általában. Itt magam is 'migráns' vagyok, és rengeteg külföldivel élek együtt nap mit nap a legnagyobb békességben" – fűzi hozzá.

Flaggen auf Halbmast. #Berlin #Berlinattack #breitscheidplatz

Daniel Gollasch (@danielgollasch) által közzétett fénykép,

"Akár félsz, akár nem, ugyanúgy megtörténhet"

Orsi nem gondolta volna, hogy megtörténhet egy ilyen támadás Berlinben, mivel az oda érkezett menekültek szerinte sok segítséget kapnak a beilleszkedésben. Ő többekkel együtt járt németórára, és mindannyian teljesen normálisnak, kedvesnek tűntek.

"
Itt nagyon ritka, hogy lenézik a sötétebb bőrű embereket, abszolút multikulti a város

– mondja. Emiatt csalódott, hiszen éppen az ellenkezőjét gondolta volna, biztonságban érezte magát.

Szerinte semennyivel nem kisebb a tömeg az utcákon és a bevásárlóközpontokban, mint tegnap volt, bár kedd reggelente amúgy sem szoktak annyian lenni. Azt mondja, a támadás nyilván az emberek fejében van, foglalkoznak vele, de látható jelét nem adják. Ami pozitív, hiszen a félelem szerinte eleve hibás reakció. "Akár félsz, akár nem, ugyanúgy megtörténhet. De a legfontosabb, hogy nem szabad általánosítva csúnyán nézni az arabokra. Jól ismerem a csoporttársaimat, ők például biztosan soha nem tennének ilyesmit."

Ami a hosszabb távú hatásokat illeti, szerinte is könnyen lehet, hogy a szélsőséges pártok profitálnak majd a támadásból. "Pedig elsősorban nem a származáson vagy a valláson múlik, ki követ el terrorcselekményt. Simán lehetnének bármilyen nemzetiségűek, a lényeg az, mennyire vannak elborulva agyilag" – mondja, hozzátéve: nagyon dühös a tettesekre, mivel rossz fényt vetnek a többségre, akikkel amúgy semmilyen probléma nem lenne.

Ha neked is van véleményed a kérdésről, írd meg nekünk!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk