HÍREK
A Rovatból

A kormány nem fizet, a BKK pedig nem tud - érkeznek az új CAF villamosok a fővárosba, de megállhat a projekt

A CAF egyelőre csak a teljesítés felfüggesztésének lehetőségét jelezte, más jogi lépéseket nem helyezett kilátásba. 2022-ben Lázár János több beruházást felfüggesztett, köztük a HÉV-vonalak korszerűsítését és a járműpark cseréjét is.


Múlt héten megérkezett a nyolcadik CAF-villamos a BKV Vasúti Járműjavító Kft. Fehér úti telephelyére. A spanyol gyártó tavaly október óta küldi az új szerelvényeket Budapestre, eddig havonta jött egy-egy villamos. Összesen 51 darabot rendeltek: 46 rövid és 5 hosszú járművet. Ezeket a BKK egy korábbi szerződés opciós tételének lehívásával vásárolta meg a gyártótól.

A CAF az előre egyeztetett ütemezés szerint teljesít, a BKK viszont nem tud fizetni. A ki nem egyenlített számlák összege már elérte a 4,65 milliárd forintot. Minden új villamos tovább növeli az adósságot. Egy rövid jármű 920 millió forinttal, egy hosszú pedig 1,42 milliárd forinttal növeli a tartozást - írja a Népszava.

A projekt 2022 novemberében indult, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) támogatásával. A kormány ebből a keretből fizette ki a vételár 30 százalékos előlegét, a BKK pedig a saját részét vállalta, ami az ár 0,56 százaléka volt. Ezt a vállalást a BKK időben teljesítette is.

A Népszavának küldött válaszukban közölték: „Ők a vállalt 0,56 százalékos önrészt határidőre megfizették”.

A maradék támogatási összeget az új uniós ciklus IKOP Plusz programjába tervezték átvinni. Erről 2023-ban kormányhatározat is született, de a szükséges új támogatási szerződés nem készült el, így ebből a forrásból sem érkezett pénz. A BKK azóta is dolgozik azon, hogy a projekt visszakerüljön ebbe a programba, de eddig ez nem történt meg.

Időközben a kormány áthelyezte a fővárosi közlekedési fejlesztések egy részét a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) programjába. Ez a döntés egy megállapodás része volt, amit Lázár János közlekedési miniszterrel kötöttek. A főváros elfogadta a javaslatot, és azzal indokolta a döntést, hogy „a kormány által tervezett projektek megvalósulása fővárosi érdek is, hiszen ezek előnyeit a budapestiek is élvezhetik”.

A CAF-villamosok beszerzése is bekerült az RRF-csomagba, de a támogatási szerződés aláírásához szükséges felhívás nem jelent meg. Később világossá vált, hogy az RRF-források felhasználása nem megoldható. A BKK ezután próbálta visszavinni a projektet az IKOP Pluszba, de az új szerződés azóta sem született meg.

A CAF tavaly októberben elkezdte a járművek leszállítását a szerződésnek megfelelően. A BKK továbbította a számlákat az Irányító Hatóságnak, de mivel nincs új támogatási szerződés, az nem tud fizetni. A számlák kifizetése továbbra is bizonytalan.

A CAF egyelőre csak a teljesítés felfüggesztésének lehetőségét jelezte, más jogi lépéseket nem helyezett kilátásba. A BKK folyamatosan egyeztet a céggel, az Irányító Hatósággal és a minisztériumokkal. Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója több alkalommal írásban kérte a helyzet rendezését, míg Karácsony Gergely főpolgármester a miniszterelnökhöz fordult. Egyikük sem kapott választ.

A Magyar Közlönyben megjelent legutóbbi Éves Fejlesztési Keret (ÉFK) listán nem szerepel a budapesti villamosbeszerzés. Pedig az IKOP Plusz keret felét még nem használták fel, tehát lenne rá forrás.

A BKK jelezte, hogy a CAF eddig nem indított felszámolási eljárást. Ilyen eljárás csak akkor indulhat, ha a nem vitatott tartozást 20 napon belül sem fizetik ki.

További fővárosi közlekedési fejlesztések is megakadtak. 2022-ben Lázár János több beruházást felfüggesztett, köztük a HÉV-vonalak korszerűsítését és a járműpark cseréjét is. A kormány ezekhez az RRF-program forrásait tervezte felhasználni, de ezek a pénzek csak 2026 augusztusáig érhetők el. A HÉV-járműcsere ennyi idő alatt nem bonyolítható le.

A főváros kasszája eközben kimerült. Húsvétkor már 31 milliárd forintos mínuszban volt az önkormányzati számla. A kormány pedig folyamatosan inkasszózza a 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás részleteit. A CAF eddig nyolc villamost szállított le az 51 megrendeltből.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Brüsszel még rá sem bólintott, a kormány máris kiírt egy 540 milliárdos pályázatot a helyreállítási tervből
A kormány energetikai hálózatfejlesztésre és okosmérőkre írt ki pályázatot az uniós helyreállítási alapból. A brüsszeli döntés a forrásokat biztosító tervről azonban csak júliusban várható.


Miközben Brüsszel még csak most kezdi értékelni a frissített magyar helyreállítási tervet, a kormány már egy 540 milliárd forintos energetikai pályázati csomagot indított el, amelyre a jelentkezőknek alig egy hónapjuk lesz. A nagyobb pályázaton csak egy szűk, előre meghatározott kör, a hálózati engedélyesek vehetnek részt.

A kormány szerdán bocsátott társadalmi egyeztetésre két, uniós helyreállítási alapból (RRF) finanszírozott pályázatot, miközben az alapul szolgáló módosított tervet épp csak elküldte az Európai Bizottságnak – írta a 444.hu.

A nagyobbik, 486 milliárd forintos program célja a villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy az jobban tudja kezelni a megújuló energiaforrások, főként a napelemes rendszerek által okozott terhelést

Egy másik, 54 milliárd forintos keretből okos villanyórákat szereznének be és telepítenének országszerte.

A kiírások ütemezése rendkívül feszes: a társadalmi egyeztetés még ezen a héten lezárul, a pályázatokat pedig június 19. és július 20. között lehet beadni.

A pályázatokra csak az áramhálózati engedélyesek, vagyis a MAVIR és a területi elosztótársaságok, köztük az E.ON, az OPUS TITÁSZ, az ELMŰ és az MVM hálózati vállalatai jelentkezhetnek.

A hálózatfejlesztéshez önerőt is biztosítaniuk kell, a támogatás mértéke az elosztók esetében legfeljebb 75, a MAVIR-nál pedig 90 százalék lehet. Az okosmérők telepítését ezzel szemben teljes egészében állami forrásból finanszíroznák

- írja a lap.

A sietség oka, hogy az RRF-források felhasználására szigorú határidők vonatkoznak, a jellemzően hosszú előkészítést igénylő energetikai fejlesztéseket pedig a kormány minél előbb elindítaná.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk