SZEMPONT
A Rovatból

Büntetővámokkal állítanák meg a Temut, de karácsonykor még biztosan olcsón vásárolhatunk a kínai webáruházakban

Az Európai Bizottság eltörölné a 150 eurós vámhatárt és megemelné a vámot. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint azonban ez hatalmas terheket róna a vámhatóságokra, és akár kereskedelmi háborúba is torkollhat.


Újból felröppent a hír, hogy a leendő Európai Bizottság napirendre tűzné a Temu, a Shein és a többi, az európai piacot hihetetlen olcsó áraival letaroló kínai webáruház ügyét. Miközben az egyszeri európai polgár örül, hogy mennyire olcsón tud megvásárolni olyan ruházati vagy műszaki cikkeket, amelyeket Európában eddig lényegesen magasabb áron vehetett meg, nem nehéz belátni, hogy ez a helyzet, ha nem változik meg, egyszerűen eltünteti a térképről az európai kiskereskedőket. Tehát még vevőként sem lehet az az érdekünk, hogy egy olcsó pólóért vagy karóráért csődbe vigyünk egy egész iparágat itt Európában, ami romló életszínvonalhoz és munkanélküliséghez vezethet.

De megoldás-e a büntetővám? Kell-e félnünk attól, hogy karácsonyra már bevezetik a vámokat, azaz már csak drágábban vásárolhatunk ezekből az áruházakból? Miért kell nagyon óvatosnak lenni? Egyáltalán, van-e megoldás? Kozák Tamással, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárával beszélgettünk.

– Hogyan tudja megcsinálni a Temu vagy akár a Shein, hogy a világ másik végéből ennyire hihetetlen árakon juttatják el Európába az áruikat?

– Azt, hogy a Shein vagy a Temu termékeinek mi az árképzése, nem tudom, de az már többször felmerült, hogy a Kínából származó áruknál az ellátási lánc néhány folyamata erősen támogatott. Például a postai szolgáltatásnak az árutovábbításra vonatkozó része államilag támogatott. Sok olyan tevékenység van, amit egy Európai Uniós vállalkozó piaci áron vesz igénybe, fizeti a költségeit, ugyanakkor

gyanítható, hogy Kína esetében néhány tevékenység államilag támogatott. A logisztikai, postai szolgáltatás az, amiről tudjuk.

Ez elég jelentős támogatás, így tud bejönni a két dolláros termék is két dollár tíz centért.

– Ezzel szemben tervezi most az Európai Bizottság a büntetővámot? Ezzel akarják a versenyhátrányt egálba hozni?

– Ez nem egy új szándék. Gyakorlatilag arról van szó, hogy eddig 150 euró volt a vámhatár az Európai Unióban ezeknek a jellemzően játék, ruházat, elektronikai termékeknek.

Az Európai Bizottság ezt a 150 eurós vámhatárt eltörölné,

ami azt jelentené, hogy minden egyes euró értékű áru vámkötelessé válik.

A Temu mostanára letarolta a magyar piacot, miközben a belföldi e-kereskedelem lendülete elfogyott - derül ki a GKID gazdasági kutatóintézet időről időre elkészítettt Digitális Kereskedelmi Körképének legfrissebb összefoglalójából.

Azt írják, az egész piacot reklámokkal szőnyegbombázó kínai kereskedőknek köszönhetően az online vásárlók bázisa gyorsan nőni kezdett.

A jelenség alig fél év leforgása alatt olyan méreteket öltött, hogy már nem csak az internetes, hanem a hagyományos kereskedelemre is veszélyt jelent.

Ilyen globális hódító többek között a kínai Temu, Shein vagy épp a török Trendyol.

A GKID úgy sámo, hogy a Temu-nak 2024 áprilisában már 1,3 millió vásárlója volt. Az év első 3 hónapjában másfélmillió rendelést teljesítettek, 22,5 milliárd forintos értékben, ami a teljes magyarországi online költés 7%-a ebben az egyetlen webáruházban. 200-250 ezer olyan új vásárlót is szereztek, akik előtte még sohasem vásároltak online.

Mindezt úgy, hogy a Temun vásárlók 32%-a úgy gondolja, hogy nem külföldi webáruházból vásárolt.

A magyar webáruházak közel háromnegyede arról számolt be, hogy érzi a kínai webáruházak elszívó erejét. A kutatóintézet szerint ha minden így megy tovább, idén akár 10 millió rendelés is befuthat a Temuhoz, amivel már messze megelőznek majd minden magyar kereskedőt.

– Mekkora vámot lehet kivetni ezekre a termékekre?

– Attól függ, hogy milyen termékről van szó, 5 százaléktól egészen felmehet 20-30 százalékig is. A lényeg az, hogy ha vámkötelessé válnak ezek a termékek, akkor megdrágulnak az európai fogyasztók számára.

– Ha az Európai Unión belül nyitna a cég egy telephelyet, akkor onnantól kezdve már belföldi cégnek számítana, és akkor megúszhatja ezt a vámot?

– Ha itt folyik az összeszerelés vagy a termelés, akkor igen, de a Temu és a Shein esetében az áruk többsége hajón vagy repülőn jön be, azaz a kész áru jön ide.

– Milyen hatása van jelenleg ennek és a hasonló kínai webáruházaknak az európai online kiskereskedelemre?

– Az Európai Unióba tavaly nagyjából kétmilliárd csomag jött be. Ha belegondolunk, hogy ez micsoda mennyiség, ilyen szempontból az Európai Uniós vagy akár a hazai vállalkozók hátrányban vannak. Gondoljunk a 3 vagy 5 eurós pólókra.

Nehéz egy pólót öt euróért legyártani Magyarországon.

Pláne három vagy négy euróért.

– A vámok mindenképpen egyfajta protekcionizmust jelentenek. De jól értem, hogy ebben az esetben viszont pontosan azért van szükség a vámokra, mert azt a fajta protekcionizmust akarják semlegesíteni, amit a kínai államtól kapnak az ottani cégek?

– Igen, ez egy válaszlépés. De olyan szempontból azért érdemes ezt tovább gondolni, hogy itt rengeteg kis értékű termékről van szó. Amikor majd a végső döntést meghozzák, akkor nagy valószínűséggel azt is figyelembe kell venni, hogy milyen például a vámhivatalok leterheltsége. Ez óriási mennyiség. Európai szinten kétmilliárd csomag. A másik, amit nagy valószínűséggel országonként fognak majd mérlegelni, hogy egy ilyen lépés milyen hatással lehet az adott ország külgazdasági kapcsolataira. Érdemes megnézni, hogy milyen viták vannak. A kínai autókkal kapcsolatos vámkiszabással kapcsolatban például Németország tiltakozik.

A legrosszabb az lenne, ha ez vámkereskedelmi háborúba torkollna. Ebben az esetben megtörténhet, hogy olyan válaszreakció születik, hogy már nem biztos, hogy az egyenlegünk pozitív lesz.

– Nem lenne járhatóbb út a kínai féllel inkább arról tárgyalni, hogy ezeket a protekcionista támogatásokat építsék le?

– Ez is lehet az uniós gazdaságpolitikai célok elérésének egy szoft változata. Nem tudom, hogy folyt-e ilyen tárgyalás. Nem tartom kizártnak, hogy voltak ilyen megbeszélések, de nincs konkrét információm erről.

– Ez egy eléggé kényes téma. De bárhogy is számolom, ha megalakul az új bizottság, bizonyára lesz ebből egy előterjesztés, amit megvitatnak. Ismerve az ügymenetet, a jövő év elejénél előbb ebből nem lesz semmi.

– Nem, én sem tartom valószínűnek. Nagyon érzékeny a téma.

Minden, amit most mi átbeszéltünk, azokkal kapcsolatban a hatástanulmányokat el kell végezni,

hogy mi lesz a végén az egyenletnek.

– Tehát kimondhatjuk, hogy akik mondjuk szeretnék megrendelni a karácsonyi ajándékokat, még nyugodtak lehetnek, mert biztosan addig nem kerül sor intézkedésre?

– Nem tartom valószínűnek. Ráadásul, ahogy már említettem, ennek az infrastruktúráját meg kell teremteni. Ez hihetetlenül nagy leterheltség-növekedést fog jelenteni.

– Az Európai Uniónak közös vámpolitikája van. Hol végeznék ezeket a vámkezeléseket?

– Az első ponton, ahol az áru belép.

– Ez annyit jelent, hogy ha mondjuk én Magyarországról rendelek egy golyóstollat Sanghajból, és az a hatalmas nagy repülő először Amszterdamban száll le, akkor ott vámkezelik?

– Igen.

– És aztán jön Magyarországra?

– Igen.

– Tehát akkor végül is a legnagyobb leterhelést azok az országok szenvednék el, ahol ezek a nagy elosztóközpontok vannak. A nagy kikötők, nagy repülőterek. Jogos lehet a felvetés, hogy ezt hogyan lehet kompenzálni tagállami szinten, hogy azok a tagállamok is beszálljanak ezekbe a terhekbe, ahol nem folyik a termékek tömeges elvámolása.

– Magyarország is egyébként nagyon fontos regionális logisztikai hub, ahogy ezt szokták mondani. Azaz mi is nagy szerepet játszunk a termékek elosztásában.

– Hova mennek innen tovább a termékek?

– Jellemzően Közép-Európa. Most csak abba gondolok bele, hogy már csak a földrajzi fekvésünket tekintve, ami vonattal jön, az Záhonynál jön be. Majd ha megépül a Budapest-Belgrád vasútvonal, ugyanígy jön majd fel az Égei vagy a Földközi-tengerről.

– De a Földközi-tengeren már a görögöknek vámkezelni kell majd.

– Igen, igen, igen. Vámkezelik, és akkor eljön egy regionális logisztikai központba. Magyarországon elég sok cégnek van a logisztikai központja.

– Tehát akkor tulajdonképpen Magyarországra is az arányosnál nagyobb terhet róna egy ilyen mélységű vámkezelési kötelezettség.

– Jelentős terhet róna, igen. Erre mindenképpen fel kell készülni, ez nem megy egyik pillanatról a másikra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos a NER-luxizásról: Olyan emberektől is kapok képeket, akik elvileg közel állnak ezekhez a körökhöz, mégis őszintén felháborítja őket, amit látnak
Ha nem lenne Matolcsyné vagy Rogán Antal feleségei, esetleg Ráhel, akkor eszébe sem jutna, hogy létezik Birkin táska - mondja a független képviselő, aki szerint a célja nem a hergelés, hanem annak bemutatása, mit is jelentenek az ellopott milliárdok.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. július 10.



400 ezres borjúbőr Church's cipő, 1 milliós Dolce & Gabbana nadrág, 5 milliós Cartier nyaklánc, 29 milliós Cartier óra, 120 milliós Hermès Birkin táska... Sorozatosan mér csapásokat a NER-világ ékszerekkel és luxuscikkekkel kirakott világára Hadházy Ákos.

De miért szaporodtak meg ennyire ezek a fotók? Honnan jönnek a képek? Miért van egyre nagyobb visszhangjuk? És hogyan reagálnak a szereplők? A NER-luxizás tanulságairól beszélgettünk.

– Újabb és újabb posztokat tesz közzé, amelyekben különböző NER-közeli szereplők ruházatát, ékszereit, kiegészítőit vizsgálja. Akad köztük néhány igazán figyelemre méltó darab is, és az biztos, hogy egyik sem olcsó. Miként lehet ezek nyomára bukkanni, és hogyan lehet ezeket beárazni?

– Skrabski Fruzsina, aki Novák Katalin szakértői bizottságának tagja volt, egyszer kiírta, hogy ha nem lennék én, akkor ő nem is értené ezeket a luxusmárkákat, sőt, talán nem is tudná, hogy léteznek ilyenek. Magamról is ezt kell mondanom:

ha nem lenne Matolcsyné, vagy Rogán Antal feleségei, esetleg Ráhel, akkor eszembe sem jutna, hogy léteznek ilyen táskák vagy papucsok.

Természetesen nem vagyok ezek szakértője. Például azt sem tudtam, hogy létezik olyan, hogy Birkin táska.

– De akkor hogy találja meg ezeket?

– Elolvasom a nekem küldött üzeneteket. Szerencsére nagyon sokan megtisztelnek azzal, hogy elküldik a véleményüket, információikat. Vannak honfitársaink, akik figyelemmel követik a hölgyek és olykor urak saját maguk által posztolt Instagram- vagy Facebook-bejegyzéseit, és akik tényleg értenek ezekhez a kiegészítőkhöz. Ők hívják fel a figyelmemet ezekre, és ők küldik el a fotókat is.

Ma már vannak képfelismerő szolgáltatások, így ellenőrizni is tudom az információkat.

Ráadásul gyakran mellékelik a linkeket is, amelyek alapján meggyőződhetek róla, hogy az adott darab tényleg annyiba kerül.

– Annak idején, talán a 2010-es évek közepén Habony Árpád táskája volt az első ilyen megdöbbentő eset, de az talán csak pár százezer forintos tétel volt. Azóta viszont jócskán más a szint a NER-es luxusholmik piacán...

– Különösen annak fényében, hogy a Fidesz annak idején támadta az előző kormányt, mondván, hogy luxuskormány. Ehhez képest most ez tényleg visszás. Persze minden alkalommal el kell mondanom: nem az a baj, ha valaki gazdag. Az viszont már problémás, ha ezzel hivalkodik, az ízléstelen és helytelen. De ami igazán visszatetsző, az az, hogy

olyanok hivalkodnak a vagyonukkal, akik ezt a vagyont nyilvánvalóan a politikai kapcsolataiknak köszönhetik.

És még valami: korábban is posztoltam hasonló tartalmakat, és azoknak is volt visszhangja, de messze nem akkora, mint most. Ez azt mutatja, hogy talán van egyfajta változás a levegőben, egyre többen döbbennek rá, hogy ez így nincs rendben. Valószínűleg ez összefügg azzal is, hogy az általános életszínvonal nem emelkedik, sőt, inkább csökken, a magyar gazdaságot sokkal mélyebben érintette a válság, mint azokat az országokat, ahol kompetens, demokratikusan működő kormányok vannak.

– Úgy tűnik, két dolog mozgatja meg igazán az embereket. Az egyik az infláció, a napi megélhetés költségei, a másik pedig ezek a fényűző javak. Ami a kettő felett van, például a több százmilliárdos vagyonok, az már túl elvont számukra. Könnyebb felfogni egy egymillió forintos nadrágot Mészáros Lőrinc feleségén, mint 1400 milliárd forintot a család zsebében.

– Szokták mondani, hogy hergelem az embereket, de szeretném, ha megértenék, mit jelentenek azok az ellopott milliárdok, amelyekről régóta beszélek. Ezek a „néhány milliós” papucsok, táskák, ruhák jobban megragadják az emberek figyelmét, mert kézzelfoghatóbbak. Az ellopott milliárdokat nehezebb felfogni, mert azok olyan nagyságrendek, amelyekhez nem vagyunk hozzászokva.

Matolcsy feleségének Birkin táskáit, vagy azokat a lakásokat, luxusvillákat, amiket bemutattam, valóban könnyebb megérteni, mint azt a több százmilliárd forintot, amit az adófizetői pénzekből kisíboltak.

Rendszert kell váltani. Tudni kell ezekről. A rendszerváltásnak ma nem azt kellene jelentenie, hogy visszatérünk a kommunizmushoz vagy a szocializmushoz, hanem azt, hogy legyen következménye a dolgoknak. Az ellopott állami százmilliárdoknak, ezermilliárdoknak is következménye kell, hogy legyen.

– Lázár János tavasszal honosította meg a „luxizás” kifejezést a politikában. Mintha összebeszéltek volna...

– Valószínűleg nem ez volt a szándéka, de úgy gondoltam, ha már szóba hozta, akkor menjünk rá erre a témára. Ez egy véletlennek tűnő, de mégis helyes kommunikációs fogás lehetett a részéről.

– Nem gondolja, hogy Lázár ezzel a húzással ki akarta fogni a szelet az ön vitorlájából?

– Nem volt világos akkor sem, és most sem az, miért hozta ezt szóba. A Fidesznél ritkán történik bármi véletlenül. És ami véletlennek tűnik, az sem biztos, hogy az. Az is lehet, hogy Lázár saját magát akarta ezzel fényezni, de az is, hogy a kritikusabb fideszes szavazókat akarta megszólítani. Most sem vagyok biztos benne, hogy eljutunk oda, mint a kínai kommunista párt, amely időnként példát statuál, ha nő az elégedetlenség. Lehet, hogy ez annak volt az előjele, de nem látjuk a folytatást.

Nem tűnik úgy, hogy Mészáros Lőrinc ideje lejárt volna, és Matolcsyt sem vonták felelősségre.

Az igaz, hogy a kis Matolcsy Dubaiba távozott, az apjáról viszont nem tudunk biztosat, de lehet valóságalapja annak, hogy amnesztiát kaptak.

– Amióta közöl divat- és ékszerposztokat, tapasztalt valamit? Rejtőzködőbbek lettek a NER szereplői? Visszafogottabbak?

– Vannak jelei annak, hogy egyesek próbálnak óvatosabbak lenni. Csakhogy ezek a képek el vannak mentve. Egyébként olyan emberektől is kapok képeket, akik elvileg közel állnak ezekhez a körökhöz, mégis őszintén felháborítja őket, amit látnak.

– Ez új fejlemény, hogy szivárogtatnak, hiszen korábban a rezsim egy zárt rendszer volt.

– Korábban is előfordult, én akkor is közöltem ilyen képeket. Csak akkor nem volt akkora visszhangja. Sok esetben nem is tudom név szerint, hogy kitől származnak a képek. Ez mutatja, hogy nem arról van szó, hogy valaki jó pontot akar szerezni egy esetleges új hatalomnál. Egyszerűen még azokat is felháborítják ezek a dolgok, akik benne vannak ebben a közegben.

– Itt a nyár, indulnak a jachtok a Földközi-tengeren. Vagy lehet, hogy idén mégiscsak megfogadják Gulyás Gergely tanácsát, hogy „kevesebb yacht, több szerénység”?

– A yachtokról nem tudok, de ha megnézzük, hogy Mészáros Lőrinc hogyan utazott New Yorkba meccset nézni, hogyan repült magánhelikopterrel a reptérre, és milyen luxusszállodában szállt meg (abban, ahol Kevin a „Reszkessetek, betörők!”-ből is megszállt), az nem arra utal, hogy megértették volna, mi a probléma. Vagy ott van Mészáros Andrea, aki „fanyalgókról” beszélt, miközben

ötmilliós nyakláncban jelentette be, hogy 200 millió forintot osztanak szét nyaralási támogatásként.

Az, hogy ezt egy 850 ezer forintos szoknyában tette, nem éppen szerénységre vall.

– Próbálta már kiszámítani, hogy mondjuk a Matolcsy család ökológiai lábnyomát hogyan lehetne „ledolgozni”? Hány éven át kellene nekem például PET palackot gyűjteni és tömegközlekedéssel járnom és komposztálnom, hogy lenullázzam azt, amit ők elhasználnak egy kéthetes nyaralás alatt?

– Ez nagyon nehéz, de amikor ilyen összegekről beszélünk, érdemes kiszámolni, hogy egy átlagos bérrel hány ezer évig kellene dolgozni, hogy valaki ilyen vagyonhoz jusson. Ilyenkor nagyon tanulságos történelmi párhuzamokat lehet levonni.

– Van még „tartalékban” ilyen képe vagy története? Mikor jön ki az új anyag?

– Lehet, hogy már a héten kiteszünk egy újabbat.

– Azt mondta, „kiteszünk”. Többes számban. Hányan dolgoznak ezen?

– Van egy kis stábom, akik segítenek a munkában. Például az árak ellenőrzésében, mert ahogy mondtam, nem vagyok ezek szakértője. Néha magam is megdöbbenek, és megkérem a kollégákat, hogy nézzenek utána. Sajnos a legtöbbször kiderül: az ár tényleg annyi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Három napja áram nélkül Pomázon: olvadozó mélyhűtők, csend, romantikus vacsora gyertyafénynél
A postás, mint régen, felkiabál a házaknál, ahova levél érkezett. Három betonoszlopot is kidöntött a szél, várni kellett a speciális munkagépekre, majd arra, hogy megkössön a beton. A polgármester szerint van tanulság, amit érdemes levonni.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. július 11.



„Ha áram van, minden van” – így szólt a kilencvenes évek egyik hirdetése. De mi van, ha nincs? A pomázi Erkel Ferenc, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán utcában hétfőn ment el az áram, és csütörtök délutánig sem jött vissza.

Az utcák csendesek, ahogy egy kertvároshoz illik. Ha nem tudnám, hogy itt már harmadik napja ez a helyzet, semmi sem tűnne fel. Szülők sétáltatják gyermekeiket, nyugdíjasok beszélgetnek a házak előtt. Máshol éppen autót szerelnek a ház előtt. Nyugalom van, szinte idilli. Persze, amikor szóba kerül az áramszünet, kiderül, már nagyon várják, hogy vége legyen a nomád életnek.

A legtöbben ki sem merik nyitni a fagyasztót, reménykedve abban, hogy a hőszigetelése még tartja a hűvösséget, és talán nem romlanak meg a benne tárolt ételek.

Azért némi kétségem támad, hogy több mint 72 óra után mi lehet a hűtőkben, az a néhány centis hőszigetelés ekkora csodákra nem képes, de nem akarom elkeseríteni beszélgetőtársaimat.

Egy nyugdíjas nő mesél a viharról: az utcában is fákat csavart ki, a szomszédja most is darabolja az udvarán, szerencsére az épületekben nem esett kár. Előkerültek a gyertyák, és várnak, más nem is tudnak csinálni. Két férfi a garázsuk előtt szerel egy Skodát. Éppen a vége felé járnak. Megkérdem, hogyan tudnak dolgozni áram nélkül? Kiderül, hogy akkumulátoros szerszámaik vannak, szerencsére a lámpa is akkuval megy, és fel is volt töltve. Amúgy a szerelésnek lassan a végére érnek, kell az autó, az idősebb férfi azzal jár dolgozni. Ott tudja tölteni a telefonját.

A postás csengő híján felkiabál a házakba – meséli nevetve, könyékig olajosan. Rákérdezek, hogyan tud így megfürdeni, mielőtt dolgozni indul? Van még egy kicsi meleg víz a bojlerban, takarékoskodnak, de ha elfogy, marad a hideg víz.

Odébb, egy másik garázs előtt fiatal nő takarít éppen. Megszólítom. Kiderül, a 13 éves lánya éppen táborban van, így hát az otthoni kalandtáborból kimaradt. Az áramszünet romantikus oldaláról mesél.

Esténként gyertyafényes vacsorát rendeznek a férjével, nincs zaj, nincsenek ingerek, internet sincs, közösségi média sincs, lelassult és elnyugodott minden.

„De íme, itt jő” - mintha egy színdarab lenne, megérkezik a férje egy nagy csokor vörös rózsával. Átadja a feleségének, megölelik egymást. Nem tudom nem megkérdezni, hogy a romantikus vacsoráknak köszönhető-e a csokor, de nem – szerinte neki van a legcsodálatosabb felesége, egyébként is hozott volna most neki. Home office-ban dolgozna, de pont erre a hétre vett ki szabadságot, nincs izgulás tehát emiatt sem.

A garázsok előtt kisebb aggregátor, valaki innen oldja meg az áramellátását, nyilván korlátozottan. Amikor le akarom fényképezni a készüléket, az emeletről rám kiabálnak, hogy nincsen ehhez jogom. Hiába magyarázom, hogy nem a tolvaj, hanem az újságíró vagyok, nem sikerül meggyőznöm a lekiabálót.

Sokkal barátságosabb egy idős asszony. Számára az áramszünet a mindenki által említett hűtőgondok mellett leginkább a tévé hiányát jelenti, ami nem is fog megoldódni egyhamar.

Az áram ugyan visszajön most már talán hamarosan, de a szintén leszakadt kommunikációs kábeleket csak később kötik vissza, az nem az áramszolgáltató feladata.

Az utca végében most is dolgoznak: előbb az oszlopot kell felállítani, utána az áramszolgáltató vezetékeit helyezik rá vissza, és csak utána jöhetnek a társbérlők: a televíziós és internetszolgáltatók.

Pomáz polgármesterével, Leidinger István azt mondja, hogy összesen kilenc helyen volt áramkimaradás a településen, egy 20 kilovoltos vezeték szakadása miatt. Ezekből mára már csak a zeneszerzőkről elnevezett utcák maradtak. Ott ugyanis két villanyoszlopot is kidöntött a szél, tehát a helyi vezeték is elszakadt. És itt jön a nagy gond: a villanyoszlop visszahelyezésekor betonozásra is szükség van.

A beton elvileg 28 nap alatt köt meg teljesen, a szilárdsága 50 százalékát is csak három nap után éri el.

Megfelelő adalékokkal ezen lehet valamennyit gyorsítani. Végül szárazbetonnal és megfelelő eljárással sikerült ezt pár napra rövidíteni. Ha sikerül az oszlopot körbebetonozni, és az stabil lesz, akkor lehet szó arról, hogy a vezetékekkel biztonságosan megterheljék az oszlopot. Ezt eldönteni, hogy mikor lehetséges, a szakemberek dolga.

És hogy mik a tanulságok?

„A 112-es rendszer gyakorlatilag összeomlott, és telefonálni nem lehetett, a telekommunikációs rendszerek összeomlottak, ha hétfőn 15 és 19 óra között valakinek mentőt kellett volna hívni vagy kigyulladt volna a háza valakinek villámcsapás következtében, nem tudott volna segítséget hívni” - mondja a polgármester. Emellett szerinte a tűzoltóság kommunikációja is összeomlott, az úgynevezett EDR-rendszer, amit használnak, az sem működött.

A legkritikusabb órákban az a megoldás maradt, hogy az embereknek be kellett sétálni a tűzoltóságra segítséget kérni.

További tanulság az, hogy a gallyazásokat akár lakossági tiltakozások ellenére is el kell végezni, nem szabad hagyni, hogy a távvezetékeket a fák veszélyeztessék. Vannak jogszabályok, szabályok, amik előírják, hogy mekkora védőtávolságot kell biztosítani az adott vezetékek körül, ahova nem ültethető fa, hogy a szolgáltatás zavartalanul tudjon működni. Ha ez nincs meg, akkor történik az, ami most történt.

Arra a kérdésemre, hogy lesz-e erre pénz, a polgármester annyit tudott mondani, hogy „jó kérdés”.

„Nem tudom még, hogy honnan, de erre pénzt kell fordítanunk, és át kell gondolnunk a védelmi struktúrát.”

A polgármester szerint itt lakosságnak is van feladata: villamos vezetékek alá ne ültessenek fákat, mert annak bizony ilyen következményei lehetnek.

Rákérdezek arra is, hogy az események után összeülnek-e a településvezető kollégákkal és a katasztrófavédelemmel, hogy átbeszéljék a tapasztalatokat, amire a polgármester egy vallomással válaszol.

„Előző életemben tűzoltóparancsnok voltam, és minden olyan nagyobb esemény után, ami hozott tanulságokat, én mindig készítettem egy összefoglaló jelentést javaslatokkal, hogy mit kellene átgondolni. Ugyanezt fogom csinálni, és ezt természetesen el fogjuk küldeni a Belügyminisztérium felé, a kormányzat felé, mert ezekkel bizony foglalkozni kell.”

Vissza az Erkel utcába: a kanyaron túl munkagépek. Már éppen levonulóban vannak. Áll az oszlop, a vezetékek is felkerültek már. Ezek szerint kellőképpen megkötött a beton. Néhány utcabeli kérdezgeti a szakembereket: mikor lesz készen a vezeték? Készen vannak, ők már végeztek – hangzik a válasz –, most már az E.ON dolga, hogy visszakapcsolja a vezetéket. Még nagyon sok helyen dolgoznak ezek a brigádok, tehát arra még várni kell egy kicsikét.

Az új oszlop mellett a földön fekszik a kettétört régi. A földön darabokban a televíziós kábelek. Még sok idő, amíg minden helyreáll Pomázon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Fesztiválozók Azahriah-ról: erős, megosztó kijelentés, de értjük, mit akart mondani
„Már csak az igazán szektás, értelmileg és mentálisan is visszamaradott véglények maradtak, mint Fidesz-szavazók” - Azahriah ezért később bocsánatot kért, de a kijelentés átment a köztudatba. Az EFOTT-on kérdeztük a fiatalokat.


Mint azt mi is megírtuk, Azahriah kemény szavakkal illette a fideszes szavazókat. Egy szerdán kirakott Instagram-sztorijában úgy fogalmazott: „Gyönyörűen süt a Nap, mert ő is tudja, hogy már csak az igazán szektás, értelmileg és mentálisan is visszamaradott véglények maradtak, mint Fidesz-szavazók”. A sztorit nem sokkal később már törölte is.

„Úgy gondolom, a mai reggeli kiírásommal hibát vétettem. Elragadott az aljas indulat, ami éppenhogy a polgári politizálás lehetőségét öli meg: a személyes hangvétel és a lekincsinylő stílus.

Akárhogy is érzem, nem ilyen energiákat akarok ebbe a hatalmas reflektorfénybe tolni, ideológiáink sosem szabad, hogy egymás ellen uszítsanak minket! Bánom, hogy olyan embereket minősítettem, akik nem szándékosan az ország leépítéséhez akartak asszisztálni, szimplán hittek egy évtizednyi hazugságban. Elnézést kérek, akiket véglénynek neveztem, ígérem, hogy a továbbiakban ezt meghagyom Bayer Zsoltnak”

- írta a korlátozott ideig elérhető Instagram-sztorijában később az énekes.

Az EFOTT-on kollégnk a fesztiválozókat kérdezte Azahriah kijelentéséről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nagyon keménynek kell lenni” – a TISZA kongresszusán résztvevőket kérdeztünk a jövőről
A TISZA hívei Nagykanizsán gyűltek össsze, hogy meghallgassák a párt vezetését főként Magyar Pétert, mit terveznek arra az esetre, ha kormányra kerülnének. Az is téma egy ideje, hogy mi lesz, ha kétharmaddal nyer a TISZA.


Magyar Péter a TISZA Párt második kongresszusán ismrette azokat a főbb témákat, amelyekkel a választás után hatalomra kerülő TISZA-kormány elsők között foglalkozna. Azt is elmondta, hogy terveik megvalósításához milyen pénzügyi forrásokat használnának fel. Magabiztos beszédet mondott, egyértelműen kormányzásra készül a párt. A hívei közt az is téma egy ideje, hogy mi lesz, ha kétharmaddal nyer a TISZA. Erről is kérdeztük a kongresszus résztvevőit:


Link másolása
KÖVESS MINKET: