SZEMPONT
A Rovatból

Bojár Iván András a mini-Dubajról: Az Orbán-kormány nem tudja ellopni Budapestet

A Rákosrendezőre tervezett megaberuházás miatt akár rendszerváltó népi ellenállás is kialakulhat - jósolja a művészettörténész és építészkritikus. Szerinte a projekt építészetileg, ökológiailag, városképileg és nemzettudatilag egyaránt problémás.


Ma szavaz a Fővárosi Közgyűlés arról, él-e az elővásárlási jogával, és megveszi-e az arab befektetők elől Rákosrendező területét, ahová a kormány mini-Dubajt álmodott. A hatalmas ingatlant 51 milliárd forintért adnák el az Egyesült Arab Emírségek egyik befektetőjének, aki a szerződés alapján akár 500 méteres felhőkarcolókat is felhúzhatna, egy 2000 milliárd forintos beruházás részeként. A kormány egy általuk az arabokkal kötött nemzetközi szerződésre hivatkozva eddig azt is vitatta, hogy a fővárosnak egyáltalán lenne elővásárlási joga, de a Nemzeti Vagyonkezelő leveléből az derült ki, mégis van. Magyar Péter azt közölte, ha a jogi érvek nem elégségesek, a Tisza Párt kész utcára vinni a magyarokat az ügyben.

Bojár Iván András művészettörténész, építészkritikus, íróval arról beszélgettünk, hogyan változtatná meg a városképet egy ilyen mega-beruházás, milyen hatással lenne a budapesti lakásárakra, a klímaváltozás elleni küzdelemre, és mit gondol, mi lesz végül az ügy sorsa.

– Más európai városokban is épülnek magas épületek, vannak felhőkarcolós üzleti negyedek Varsótól Németországon át Londonig. Mi a baj velük Budapesten?

– Jó tíz évvel ezelőtt, sőt 15 is talán, amikor még bőven építészettel foglalkoztam, volt egy Építészet Hónapja nevű fesztiválsorozatunk minden évben. Az egyik témája az volt, hogy „Jönnek a felhőkarcolók”. Ez alkalmat teremtett arra, hogy a szakma alaposan körbejárja a kérdést. Nagyon sok komoly építész, például Virág Csaba, koncepcióterveket készített arról, hogy ha egyszer lennének felhőkarcolók Budapesten, akkor hová volna érdemes őket elhelyezni, hogy ne tegyék tönkre a 19. században kialakult, védendő városképet. Vizsgáltuk azt is, hogy logisztikai vagy közlekedési szempontból mely helyszínek lennének alkalmasak, illetve milyen fejlesztésekre lenne szükség, ha ilyen épületek épülnének.

Ez azonban régen volt. Azóta világosan látjuk, hogy beütött a klímakatasztrófa. Tudjuk, hogy 2024 volt az elmúlt 125 ezer év legmelegebb éve. Magyarországon medence jellege miatt az átlaghőmérséklet nem egy, hanem két fokkal emelkedett egyetlen év alatt. Óriási a baj.

Azért közelítem meg innen a kérdést, mert ahogyan le tudtam mondani a kortárs építészet iránti imádatomról, amit 30 éven át képviseltem, és azon belül a modernitás szószólója voltam, úgy fel lehet ismerni azt is, hogy, ami tegnap még jó ötletnek tűnt, mára elveszítette az alapját. Ha Budapest jövőjéről, a közösségért és a holnapi életért felelős emberek közös munkájáról van szó, akkor, ahogyan egykor a Fővárosi Közmunkák Tanácsának szakmai grémiuma tette, egy hasonló körkörösen figyelő és elemző várostervezési műhelyben prioritást kellene adni a környezetvédelmi szempontoknak.

– Mik ezek a szempontok?

– Először is, nem kell ennyi lakás. Egy csökkenő népességű országban, egy csökkenő lakosságszámú fővárosban nincs szükség újabb lakásokra. Aki azt mondja, hogy erre piaci kereslet van, az simán hazudik.

Ezek a lakások nem azért épülnek, hogy valódi emberek éljenek bennük, hanem mint ingatlanportfólió, nagy nemzetközi pénzügyi alapok vagy nyugdíjalapok vagyonát képezik. Igazából részvényekként működnek.

Megépítenek egy 100 négyzetméteres lakást 35 millió forintos bekerülési értéken, majd 250 millió forintért árulják. A felülárazás révén ezek már teljesen más értéket képviselnek a nemzetközi piacon. Nem a szegényedő és alkalmasint valódi lakhatási gondokkal küzdő magyar lakosság vásárolja meg őket, hanem például kínai befektetők, akik nem egy, hanem 34 lakást vesznek, nyilván nem lakhatási céllal. Azt is mondják, hogy ezek a projektek munkahelyeket teremtenek. De ez sem igaz. Az építőiparban gyakran ukrán és román feketemunkásokat alkalmaznak.

Csakhogy a királyi építőipari cégeket emiatt ritkán vegzálja a királyi NAV, vagy királyi építésellenőrző hatóság.

A technológiai fejlesztések miatt pedig egyre kevesebb emberi munkaerő kell az épületek karbantartásához. Az érvek, amelyeket használnak, politikai lózungok. Az emberekkel azt próbálják elhitetni, hogy ez majd jó lesz nekik, de valójában a közelben élők számára semmi kézzelfogható jót nem hoz.

A másik fontos szempont a város sűrűsége és pénzügyi koncentrációja. Felhőkarcolókat ott építenek, ahol ezek magasak: például London, New York vagy Sanghaj belvárosában. Magyarország azonban nem pénzügyi világközpont.

Egy gyönyörű város vagyunk, de csak 1,5–1,7 millió lakossal. Az, hogy pénzügyi központtá váljunk, már a 90-es években meghiúsult.

– Lehettünk volna?



– A Monarchia örökségével okosan bánva lehettünk volna, de Budapest és Magyarország a rendszerváltás után sajnos soha nem nőtt fel ehhez a szerephez. Pozsony például sokkal ügyesebben startolt. Bécs agglomerációjaként, a fapados járatok fogadóhelyeként. 40 kilométeres gyorsvasúttal van összekötve az osztrák fővárossal, körülbelül tőlünk Székesfehérvárnyi távolságra, és tökéletesen működik. Pénzügyi és gazdasági funkcióit Bécs közelségére alapozva építette ki. Ez a csoda történt Győrrel is, de természetesen ennek lényegesen nagyobb a léptéke egy főváros, Pozsony esetében. Budapest viszont soha nem válik erőteljes gazdasági központtá, még akkor sem, ha felhőkarcolókat építenek. Ezek önmagukban nem hozzák el ezt a státuszt.

– Milyen veszélyeket rejt, ha mindezek ellenére idehozzák a felhőkarcolókat úgy, hogy azoknak ezek szerint nincsen organikusan kialakuló funkciója?


– Építészeti szakíróként annak idején foglalkoztunk vízparti fejlesztésekkel, mert Budapest Duna-partja hihetetlen, máig kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában. Hosszan tanulmányoztuk a tengerparti, folyóparti és tóparti fejlesztéseket. Akkoriban Belgrádban is volt egy nagy pályázat, amelyet azt hiszem, a Libeskind iroda nyert meg. Az elképzelések szerint Belgrád egy abszolút korszerű, modern városnegyedet épített volna ki.

Ezt a lehetőséget azonban végül fillérekre váltották, és a területet egy arab befektetői csoportnak adták át, akik elpuskázták a potenciált.

Épp azoknak, akik most Budapest tönkretételén szorgoskodnak.

Belgrád, Dubaj

A Száva-part egy túlépített, ronda, lelketlen városrésszé vált, tele silány épületekkel. Nem történt más, mint hogy futószalagon készültek az épületek, és semmi nem maradt a Libeskind által tervezett nagyszabású elképzelésekből. Miért gondoljuk, hogy itt máshogy lenne? Miért fáradna egy arab beruházó egy világszínvonalú projekt megvalósításával Magyarországon, amikor sem Szerbia, sem Magyarország gazdasági ereje nem indokolja ezt? A helyzetet súlyosbítja az a közöny, ami a Fideszben tapasztalható.

Magas épületek vagy felhőkarcolók építése tönkretenné Budapest városképét.

A Mol-torony például már most is tönkretette Gellért-hegy városképi arányait, és hasonlóan negatív hatással lennének ezek az épületek a Hősök terére, de a Várból szemlélve a Parlamentre, Bazilikára nézve is. Ez a tér a magyar nemzeti emlékezet kiemelt helyszíne, és monumentális építészeti értéket képvisel.

Ha magas épületek tornyosulnának mögötte, elveszne a monumentalitása, spirituális ereje.

Párizsban sem építenek magas épületeket az Eiffel-torony vagy a Diadalív környékén, ahogyan Berlin sem helyezne felhőkarcolókat a Brandenburgi kapu mellé. Ezek az ikonikus helyszínek a nemzeti identitást is szimbolizálják, nem is teszik tönkre őket. Ezzel szemben Magyarországon a Hősök terével már megtörtént a degradáció amikor a térnél jelentősen szélesebb épületet, a Néprajzi Múzeum tömbjét helyezték el mellé. Ez a lépés városkompozíciós szempontból leértékeli az Andrássy utat, nyilván azt szolgálja, hogy a Fidesz korszakának építészeti lenyomata elnyomja a Hősök terének jelentőségét.

– Az elején említetted, hogy az azóta brutálisan ránk robban klímaváltozás miatt is okosabb lenne elengedni az ilyen építkezéseket...



– Ha városi jövőképet akarunk alkotni a klímakatasztrófa közepette, nem szabad környezetterhelő beruházásokat engedni. Az ilyen építkezések erősítik a cement- és betonipart, amely a globális felmelegedés egyik jelentős tényezője. A szállításuk, az építési por és a szennyezés tovább növelnék az egyébként is súlyos problémákat. Van még egy gondolat, amit fontosnak tartok. A sajtótájékoztatón senki nem kérdezett rá Gulyás Gergelynél arra, hogy miért nem kezdett semmit az Orbán-kormány a területtel uralkodásának közel 20 éve alatt, pedig annak a nagy része állami tulajdon. Most viszont ők Karácsony Gergelyen kérik számon, hogy ő miért nem foglalkozott a területtel. Ez arcpirító.

Az elővásárlási jogától is megfosztanák a fővárost, mert egy titkos szerződés alapján az arab befektetők döntenek arról, mi történik egy hatalmas budapesti területen. Ha ez nem hazaárulás, akkor mi az? Építészetileg, ökológiailag, városképileg és nemzettudatilag egyaránt problémás ez a projekt.

A Fidesz minden erővel próbálja elhitetni, hogy a főváros tehetetlen. Ezért van az, hogy Budapest népe rendre nem a kormányra szavaz, aztán mégis a Fideszt hatalomba juttató falu népe határozza meg a jövőjét.

– Ezek után már csak azt tudom kérdezni: demokrácia vagy felvilágosult abszolutizmus?

– Sajnos, a jelenlegi körülmények között, keserű iróniával azt mondanám, a felvilágosult abszolutizmus környezetvédelmi szempontból talán hatékonyabb lenne. A parancsuralmi és kollektivista Kína, amelyet gyakran kritizálunk, egyértelmű programokkal és parancsokkal rendelkezik a karbonsemlegesség elérésére, míg a demokráciák nem tudnak ilyen gyorsan reagálni. A közpénzből feltőkésített nemzeti oligarcha réteg, nem szokva a valódi versenyhez, képtelen a valódi innovációra. Primitív módon másolják más országok már elavult és meghaladott megoldásait.

Az ügy végkimenetele szerintem az, hogy ebből nem lesz semmi, mert olyan, akár rendszerváltó népi ellenállás alakulhat ki, mint amilyen annak idején a Duna-kör volt. Az Orbán-kormány nem tudja ellopni Budapestet,

de a szomorú realitás ebben az, hogy ha ellenállás is lesz, végül akkor is a magyarok fizetik meg az árát a nemzetközi kártérítési perek révén, mint tettük annak idején a bősi vízlépcső esetében is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha valahol diktatúra van, az a Fidesz” – Áldozatnak tartja Orbán Viktort a párt egyik képviselője
Hajnal-Nagy Gábor jászberényi önkormányzati képviselő egy interjúban beszélt a pártről. Szerinte a helyi kudarcokért egyértelműen a választókerületét elveszítő, de mégis mandátumhoz jutó Pócs János a felelős.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. május 01.



Despotikus működést lát a Fideszben, Orbán Viktort viszont bizonyos szempontból áldozatnak tartja Hajnal-Nagy Gábor fideszes önkormányzati képviselő. A jászberényi politikus a Telexnek adott interjúban beszélt arról, hogy a könnyeivel küszködött a legutóbbi testületi ülésen, amikor megtudta, hogy a választókerületét elveszítő Pócs János mégis beülhet a parlamentbe. Hajnal-Nagy szerint ez a döntés megalázó a helyi közösségre nézve. Úgy véli, a Fidesz helyi szintű, 2019 óta tartó folyamatos kétharmados vereségeiért egyértelműen Pócs János a felelős.

A képviselő felidézte, hogy a 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz jelöltje mindössze 14 szavazattal kapott ki, amire a párt reakciója a választási eredmény megtámadása volt. „Erről nem kérdeztek meg senkit a helyi Fideszben, hogy mi erről a véleményük. Ez Pócs János egyszemélyes döntése volt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a fideszes tagoknak lehajtott fejjel kellett végigcsinálniuk a megismételt választás kampányát.

Tehát az, hogy ez az ember, aki ezt elkövette a saját közösségével, az most megint ott ülhet a parlamentben.

Hajnal-Nagy Gábor szerint Pócs János tevékenysége idézte elő azt a helyzetet, amiből azóta sem tud felállni a jászberényi Fidesz. Állítása szerint a helyi Fidesz-tagokkal semmilyen egyeztetés nem történt a döntés előtt, egyszerűen csak megtudták, hogy megtámadták az eredményt. Véleménye szerint a megismételt választáson azért szenvedtek súlyos vereséget, mert az emberek nem fogadják el, ha egy párt nem ismeri el a vereségét.

Úgy látja, Pócs János személyesen „építette fel” a későbbi győztes polgármestert, Budai Lórántot azzal, hogy országgyűlési képviselőként folyamatosan vitába szállt vele, és ezzel a saját szintjére emelte.

A legsúlyosabb lépésnek azt tartja, hogy Pócs kirúgatta Budait a kórházi állásából. „El lett mondva, hogy mártírt fog csinálni belőle. (...) Persze, tudjuk, hogy nem csak egy hiba” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a politikai vélemény miatti elbocsátás óriási hiba volt.

A képviselő elmondta, hogy a 2024-es önkormányzati választáson úgy lett polgármesterjelölt, hogy semmi esélyt nem látott a győzelemre. Mivel a helyi Fideszben senki nem akarta elvállalni a jelöltséget, ő jelentkezett. „Mondom, gyerekek, tudjátok mit, ha nem lesz, akkor szóljatok, elvállalom, tök mindegy, úgyis elvernek minket, mindegy” – idézte fel a döntését.

Szerinte a Fidesznek Jászberényben legalább 10-15 évig nincs esélye a visszatérésre.

A párt belső működéséről rendkívül éles kritikát fogalmazott meg. Szerinte a pártban teljhatalmú választókerületi elnökök uralkodnak, nincsenek megfelelő információs csatornák, a kritikát pedig retorzió követi. Mint mondta, a rendszert a feltétlen hűség tartja össze, aminek ékes példája Pócs János.

Hát, hogyha valahol van diktatúra az országban, akkor az mondjuk a Fidesz.

Annak ellenére, hogy diktatúrának látja a párt belső viszonyait, Hajnal-Nagy Gábor továbbra is tagja a Fidesznek, mert a politikájával alapvetően egyetért. „Szerintem iszonyatosan hatalmas az a teljesítmény, amit Orbán Viktor elért” – mondta, kiemelve, hogy a miniszterelnök megpróbálta visszaépíteni azt, amit a rendszerváltás után „kifosztottak” az országból. A NER gazdasági holdudvarát azonban már más kérdésnek tartja, itt már neki is vannak kérdőjelei.

Orbán Viktorral kapcsolatban meglepő kijelentést tett. „Nem csalódtam benne, hanem sajnálom” – fogalmazott, és a riporter kérdésére, hogy áldozatnak tartja-e a miniszterelnököt, azt válaszolta: „Bizonyos szempontból igen.”

Szerintem rengeteg visszaélést követtek el. És ő ezt nem kontrollálta.

Szerinte Orbán egy globális rendszeren belül próbált politizálni, és csoda, hogy 16 évig hagyták vezetni. Úgy véli, a miniszterelnököt a körülötte kialakult körök sodorták bajba, akik visszaéltek a nevével és a hatalmukkal. Hozzátette, hogy szerinte a rendszer kicsúszott az alapítója kezéből. „Na most, ha egy rendszer elmegy ebbe az irányba, akkor kicsúszik annak a keze közül, aki ezt a rendszert létrehozta.”

A Fidesz háborús kampányát teljes tévútnak tartja, a 2022-es győzelmet pedig egy „kegyelmi pillanatnak”, amit Márki-Zay Péter hibáinak és az ukrán-orosz háború kitörésének köszönhettek.

„Szerintem kaptak négy évet ajándékba, de nagyon el kéne gondolkozni a dolgokon” – mondta. Megérti azokat, akik a Tisza Pártra szavaztak, mert jobb világot akarnak, de szerinte ettől nem lesz rendszerváltás, legfeljebb a NER-nek nevezett szisztéma íródik felül.

A Fidesz megújulási esélyeit sötéten látja. Szerinte a párt Pócs Jánossal biztosan nem tud megújulni, Orbán Viktor nélkül pedig nincs Fidesz. „Na most kérdés az, hogy ezt hogy sikerül majd feloldani ezt a nem is annyira látszólagos ellentmondást, hogy meg kéne újulni, de azzal kéne megújulni, akivel úgy tűnik, hogy nem sikerül megújulni. Nem egyszerű” – vázolta a szerinte csapdahelyzetet.

Saját jövőjével kapcsolatban elmondta, eredetileg ki akart lépni a pártból, ha a Fidesz nyer. „Nem nyert, most így nem érzem annyira elegánsnak, hogy kilépjek, úgyhogy most akkor, ha nem zárnak ki, akkor maradok” – közölte. Kíváncsian várja, hogy a rendszer el tud-e mozdulni egy normálisabb működés irányába, vagy megmarad a „hűbéri szisztéma”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor megvédte Magyar Péter sógorát: Nem oligarchának, strómannak és biobukszának lett kiválasztva
Szerinte Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszterként felelős szolgálatra kapott felkérést. Élesen kritizálta a Fidesz-kormányok gyakorlatát a rokonok - más típusú - helyzetbe hozását illetően.


A Vidéki Prókátor álnéven író jogász a Fidesz támogatóinak címezte bejegyzését, akik szerinte éppen a választási eredményeket próbálják feldolgozni. A poszt írója szerint Magyar Péter sógorának felkérése alapvetően különbözik a Fidesz-kormány alatt megszokott gyakorlattól.

A kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd szerint „Melléthei-Barna Márton felelős szolgálatra és embert próbáló feladat teljesítésére kapott megtisztelő felkérést a sógorától, nem pedig oligarchának, strómannak és biobukszának lett kiválasztva, mint a fideszes rokonok.”

A Vidéki Prókátor szerint a két helyzet közötti különbség óriási. Úgy fogalmaz,

„ez pontosan akkora különbség, mint amekkora különbség a hazájáért dolgozó államférfi és a ruszki diktátornak felajánlkozó kisegér-maffiafőnök között van.”

A bejegyzést azzal a mondattal zárja, hogy „Örülök, ha segíthettem”, majd azt írja, hogy

szerinte Melléthei-Barna Márton számíthat a jogállamiság iránt elkötelezett magyar jogászok támogatására.

Magyar Péter tegnap bejelentette: sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek. A Tisza Párt jogi igazgatójaként ismert szakember, aki Magyar Péter bizalmasának számít, már a választások után a Parlamentben is feltűnt a pártelnök mellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lilinek nem annyira tetszik Magyar Péter sógorának miniszteri kinevezése
Szerinte a családtag kinevezése sok mindent jelezhet, de nem feltétlenül cseng jól a nepotizmus ellen kampányoló Magyartól, és támadási felületet biztosít vele. Minden választót éberségre kért, hogy ne ismétlődjön meg az, ami 2010 és 1989 után.


Pankotai Lili egy bejegyzésben elemzi Magyar Péter döntését, miszerint sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek. A poszt írója szerint a leendő tárcavezető feladatai Magyar Péter nyilatkozata alapján egyebek mellett „a jogállam helyreállítása, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, a magyar emberek jog előtti egyenlőségének megteremtése, a korrupció megszüntetése, az átláthatóság megteremtése, a hatóságok szakmaiságának és a független ellenőrző intézmények helyreállítása, valamint azok politikamentes működése.”

Pankotai elismeri, hogy a jelöltnek megvan a szükséges szakmai múltja. „De néhány szempontot nem engedhetünk el, és nem hagyhatunk figyelmen kívül” – teszi hozzá. A szerző azt a kérdést veti fel, milyen következményei lehetnek a közeli rokoni szálnak egy kormányon belül.

„Lehetséges-e, hogy a minisztériumi dolgozók nemcsak a szimpla főnöküket látják majd a miniszterben, hanem az is befolyásolja őket, hogy családtagja a miniszterelnöknek?”

A poszt szerint felmerül az is, hogy a többi tárcavezető vagy a képviselők nem „csak” egy minisztert látnak majd benne, hanem a „nagyfőnök” rokonát. Pankotai szerint ezek a folyamatok a mindennapokban is ismerősek lehetnek. „Ilyen lehet az öncenzúra, a kritikák elhallgatása, ha esetleg nem jeleznek egy-egy problémáról, vagy nem jeleznek feljebb egy-egy kényesebb ügy kapcsán.”

A poszt írója szerint a dolog fordítva is működhet. „Az is előfordulhat, hogy mivel szoros rokoni szál köti össze a miniszterelnökkel, ezért pont hogy megkörnyékezik annak reményében, hogy közelebb férkőzhessenek a közvetlen hatalomhoz, kedvében járjanak, vagy harcoljanak a »kegyeiért« egy magasabb pozíció elnyerésének reményében.”

A bejegyzés azt is feszegeti, hogy Magyar Péter vajon képes lesz-e pusztán miniszterként tekinteni a rokonára. Pankotai szerint ez „kétélű kimenetel lehet”. Egyfelől elképzelhető, hogy elnézőbb lesz vele, sőt, annyira azonosulhat a sógorával, hogy a neki szóló kritikákat személyes támadásnak érezheti. „Az azonosulás veszélyes, és kizárja az objektivitás lehetőségét.”

Másfelől, írja, „az is lehetséges természetesen, hogy ebből fakadóan akár szigorúbb lesz sógorával szemben, és 170%-ot vár majd el tőle annak érdekében, hogy a döntése bizonyítva legyen a teljesítmény által, hogy az jónak bizonyult.”

A bejegyzés szerint mindez könnyen azt az üzenetet közvetítheti a választók és a fiatalok felé, hogy nem a teljesítmény, hanem a kapcsolatok számítanak. A poszt szerzője szerint ez támadási felületet adhat, amely azt sugallja, hogy a Magyar Péter által korábban bírált rendszer „most csak brandet váltott”.

Pankotai Lili szerint persze lehetséges, hogy nem egy családi vállalkozás kiépítése a cél. „Sőt, sokat agyaltam, mi lehetett vajon a szándék emögött. És én nem a kifizetőhelyet láttam benne, sokkal inkább azt, hogy erre a pozícióra Magyar Péter minél közelebb, minél bizalmasabb embert szeretne.” A poszt írója szerint bár ez egy „kevésbé fájdalmas forgatókönyv”, mégis van benne némi rossz szájíz.

Úgy véli, a korábbi rendszer is a személyes lojalitáson alapult, amit le kellene bontani: „Hogy ne személyekre legyen építve a rendszer, és ne személyes bizalmakra, hanem az intézménybe vetett bizalom épüljön vissza.”

Pankotai Lili felidézi Magyar Péter korábbi nyilatkozatát, amely szerint azért nem lépett fel korábban az Orbán-kormánnyal szemben, mert a családi érdek – volt felesége pozíciója – ezt felülírta. A poszt szerint ebből az következik, hogy a politikában újra előállhat olyan helyzet, amikor „a helyes döntést felülírja a családi szempont”.

A poszt végkövetkeztetése szerint a jelölés sok mindennek a jele lehet, de hogy valóban az-e, az a jövőben dől el. A szerző szerint a döntés mindenesetre azt jelzi, hogy a választóknak ébernek kell maradniuk. „És nem hagyhatjuk meg csak a lehetőségét sem annak, hogy abba a hibába essünk, mint ’89 vagy 2010 után.”

A kritikákra reagálva Magyar Péter bejelentette, hogy húga a férje és bátyja kormányzati megbízatásának idejére [felfüggeszti aktív bírói tevékenységét], hogy elkerüljék a hatalmi ágak összefonódásának látszatát is. A leendő miniszterelnök egyúttal átlátható miniszteri döntéseket és nyilvánosan kezelt összeférhetetlenségi helyzeteket ígért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Van esély elkapni az Egyesült Államok elnökét” – Tarjányi Péter a Trump elleni merényletkísérletet elemezte
A biztonságpolitikai szakértő szerint „kijelenthető az elmúlt 22 hónap 3 támadási eseményei alapján, hogy az elnöki védelmi rendszer rosszul működik az USA-ban”.


A Donald Trump elleni múlt szombati merényletkíséretről több videót is megosztott az amerikai ügyész. Az egyiken az látszik, hogy előző nap bejárja a szállodát, majd a másikon már a fegyveres támadó menekülni próbál az épületből, közben a biztonsági emberek között fut át fegyverrel a kezében.

Az események a Washington Hiltonban tartott Fehér Házi Tudósítók Vacsoráján történtek, ahol a 31 éves Cole Tomas Allen a hatóságok szerint legalább egy lövést adott le. Az elnök sértetlen maradt, a Secret Service egyik tisztjét pedig a golyóálló mellénye védte meg. A gyanúsított egy írást is küldött a családjának, amelyből kiderült, hogy a kormányzat tagjait célozta. Az eset óta Allen ellen az elnök elleni merényletkísérlet miatt vádat emeltek, a hatóságok pedig közölték: nincs bizonyíték arra, hogy a megsérült tisztet baráti tűz érte volna. A támadás után Trump azt nyilatkozta, nem félt, sőt, saját elmondása szerint lassította az ügynökök munkáját, mert kíváncsi volt, mi történik.

A felvételt Tarjányi Péter - író és biztonságpolitikai szakértő a közösségi oldalán elemezte.

A szakértő szerint a Donald Trump elleni támadás során a védelmi rendszer több ponton is hibázott, felmerülhet a „baráti tűz” lehetősége, az elnök pedig a protokollal szembemenve, saját kíváncsisága miatt maradhatott a helyszínen. Tarjányi arra figyelmeztet, a videókon látható hibák miatt újabb támadási kísérlet is várható.

Tarjányi Péter szerint „a merénylő a videók alapján tudatosan készült a támadásra.” Úgy látja, a támadó bejárta a helyszínt és megtervezte a bejutást, de a védelmi zónán belül már rögtönöznie kellett.

A szakértő szerint „maga a behatolás és támadás jól időzített: a védelem külső vonala már a biztosítás végére készül”. Állítása szerint a biztonságiak a rendezvény végéhez közeledve már bontották az ellenőrző kapukat, miközben „a védelem a klasszikus befelé figyelő kör rendszert viszi, nincs kifelé figyelés”.

„A kutyás biztonsági nem detektálja, hogy a kutya bejelez az elkövető feltételezhető felkészülési helyénél, valószínűleg a mosdónál”.

Tarjányi szerint a támadó gyors mozgása meglepte a biztosítókat. „A védelem lassan reagál. Valójában egy rendőr érzékeli a fegyverest, ő lép akcióba és tüzel, a többiek az ő reakciójára mozdulnak”.

A szakértő szerint a lövöldözés során csak a szerencsén múlt, hogy nem sérültek meg többen, és felveti a baráti tűz lehetőségét is, noha a hatóságok ezt cáfolták. „Álláspontom szerint az 1 fő biztonsági NEM az elkövető miatt sérült meg, hanem a videó alapján abszolút benne van a baráti tűz esélye…”

A poszt írója szerint a biztosítók egy része a lövések után visszavonult. „Akik abban az irányba voltak, amerre több lövés becsapódhatott – nem az elkövetőbe –, araszolva eltűntek a mosdó irányába, és feladták a pozíciójukat. Ez első mozgásként a “baráti tűz” miatt érthető, de utána már szánalmas megfutamodás”.

Tarjányi a vezetők kimenekítését is bírálja, mivel szerinte a rádiós kommunikáció alapján a rendszer gyorsan tudta, hogy mi történt.

Úgy fogalmaz, „így végképp érthetetlen az a korábbi videó, ahol az USA alelnökének és elnökének 'menekítésének nevezett bohózata' történik.”

A szakértő a legdurvább hibának azt tartja, hogy az elnök a helyszínen maradhatott. „Az pedig, hogy az USA elnöke – a titkosszolgálat által beismerten – eldönthette, hogy marad egy 'védett' helyiségben a támadás helyszínén az információkat megnézni, mert kíváncsi, abszolút minden védelmi protokollal szembemegy. Agyrém!”

„Kijelenthető az elmúlt 22 hónap 3 támadási eseményei alapján, hogy az elnöki védelmi rendszer rosszul működik az USA-ban.”

Hozzáteszi: „sőt, az is hogy az elnök ebben a témában is 'önjáró'…”

A szakértő komor jóslattal zárja bejegyzését. „Álláspontom szerint lesz próbálkozás újabb támadásra – a videókat elemezve –, mert ha egy szélsőséges megnézi ezeket a képsorokat, úgy fogja értékelni: AHOGY A VÉDELMI RENDSZER MŰKÖDIK MA AZ USA-BAN VAN ESÉLY “ELKAPNI” AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKÉT” - írja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk