SZEMPONT
A Rovatból

Bod Péter Ákos: Attól félek, hogy a hiányzó gazdasági erőt politikai erőszakossággal fogják pótolni

Hiába jönnek a választások, már kevésbé futja a hangulatjavító intézkedésekre, mert az Orbán-kormány által létrehozott eltorzított piacgazdaság egyre gyengébb eredményeket produkál - mondja a volt jegybankelnök.


Hiába beszélt Orbán Viktor repülőrajtról, a gazdasági mutatók valami egészen mást jeleznek. A KSH szerint 2025 első negyedévében nemhogy nőtt volna a GDP, de negyedéves alapon 0,2, éves alapon pedig 0,4 százalékkal csökkent. A stagnáló gazdaság képe rajzolódik ki, amit a gyenge külkereslet, a német gazdaság gondjai, a vámháború és a vállalati beruházások visszaesése is súlyosbít. Eközben a kormány újabb adómentességi és családtámogatási intézkedésekkel próbálja életben tartani a belföldi fogyasztást – és a politikai bizakodást.

Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanárt kérdeztük arról, miért nem akar megindulni a növekedés, miért lett ilyen nagy a valóság és a propaganda közötti szakadék, és mennyire bízhatunk abban, hogy majd a második félévben minden jobbra fordul. Az interjúban szó esik a bizonytalanság bénító hatásáról, a politikai marketing korlátairól, és arról is, hogy miért nem segít a kormányzati „extraprofitozás” akkor, amikor valójában épp bizalomra lenne a legnagyobb szükség.

– Ennél szebb repülőrajtot nem is kívánhattunk volna magunknak.

– Az irónia jogos, mert számomra érthetetlen okokból a miniszterelnök tavaly decemberben azt vállalta nyilvánosan, hogy „2025-ben fantasztikus éve lesz a magyar gazdaságnak”, majd már az idén valóban a repülőrajtot ígérte. Mondta mindezt olyan év után, amikor a gazdaságunk összesen fél százalékkal nőtt, azt is csupán a zsugorodást hozó 2023-as évhez képest. Értem én, hogy két lapos, mondhatnánk recessziós év után jó lenne bejelenteni a repülőrajtot, és elmondani, hogy

„lesz nagy csodálkozás, amikor az első negyedéves gazdasági számok majd 2025-ben kijönnek”. Hát valóban nagyot néztünk. Orbán előrejelzéseinek ez a része bekövetkezett.

Bár az elemzői közösség nem várt komoly növekedési ütemet, de lehetett azt feltételezni, hogy a 2024-es év végén már felfelé araszoló gazdaság vesz némi lendületet azáltal, hogy levonult az inflációs hullám, amelyben Magyarország Európa-bajnok volt, és a reálbérek is nőnek. Ehhez képest jött most ez a hideg zuhany, a kellemetlen tényadat: a tavalyi év végéhez képest csökkent az idei első negyedéves gazdasági teljesítmény. Azt gondolhattuk, hogy a kormányzat azért ennyire magabiztos, azért alapozta az idei költségvetését a gazdaság 3,4 százalékos növekedésére, mert tud bizakodásra okot adó fejleményekről. Hát nem. Persze már eddig is láttuk, hogy a gazdasági miniszter, aki egyébként harsány optimizmusban a fiatal Matolcsy szintjét tudta hozni, az utóbbi hetekben maga is visszavett az előrejelzésből. Most jött, ami jött: 2025 a tavaly év végéhez képest zsugorodással indult, és a gazdasági teljesítmény lejjebb van, mint a tavalyi év első negyedében.

– Lehetett-e ennek a kincstári optimizmusnak a hátterében az a tavaly nyár óta hangoztatott tétel, hogy majd, ha jön Trump, akkor majd itt minden megváltozik?

– Már akkor is érthetetlen volt, hogy miért rugaszkodik el ennyire a valóságtól a magyar kormánypropaganda. A politikai felső vezetés néhány exponált tagjának persze nagyon jól jön, hogy nem demokrata kormányzat van Amerikában. Viszont az ország egészének nem kellene, hogy sokat számítson az amerikai kormányzat politikai színezete. Azt viszont tudhattuk, hogy a második trumpi kormányciklus még inkább vámközpontú lesz, mint az első. Márpedig egy külgazdaságilag nyitott ország esetében a vámhatárok megjelenése rossz hír. Tehát

eleve logikátlanul kötötte össze Orbán az amerikai belpolitikai fordulatot a magyar gazdaság remélt fordulatával.

Gazdaságunk az európai tér szerves része. Amerikától való függésünk nagyságrendileg kisebb, mint például Kanadáé vagy Mexikóé. Most már látható is, hogy amit Trump elnök idáig 100 nap alatt produkált, mekkora kellemetlen sokkot okozott a világban. Viszont itteni témánkat, a magyar gazdaság első negyedévét csak áttételesen érinti a tavaly novemberi amerikai politikai fordulat. Noha nehezen kimutatható módon azért benne van valamennyire, hiszen az április 2-i trumpi vámháborús bejelentést már megelőzték lebegtetett gazdaságpolitikai fenyegetések, amik világszerte bizonytalanságot okoztak. Azt pedig az elemzők elmondták, így magam is, hogy a gazdaságnak, az üzleti világnak rosszat tesz a bizonytalanság. Egy nagy tőkefejlesztéshez kellene 5-8 év előrelátás ahhoz, hogy a vállalat elkötelezze magát a beruházás mellett, de a kisebb, közepes cégnél is akkor vállalják a fejlesztés, bővítés pénzügyi terheit, ha valamennyire előrelátható a következő néhány év. Trumpnak az a taktikája, hogy mond egy jó nagyot, onnan indít egy alkufolyamatot, aminek a lefutását nem lehet előre látni. A szándékosan megnövelt bizonytalanság azonban nem előnyös az USA-ra nézve se, ott is visszafogja a gazdasági aktivitást. Ahogy indult az új amerikai kormányzati ciklus, az bizonyos fokig belejátszott a mögöttünk hagyott hónapok európai teljesítményébe is. Mindemellett

az európai gazdaság idei első negyedéve nem annyira rossz, még a nehéz átalakulási szakaszban lévő német gazdaság is valamelyest bővült.

A magyar gazdaság helyzete és növekedési kilátása viszont más mozgatók szerint alakul, az amerikai politikai fordulatokkal megmagyarázni nem lehet a magyar gazdasági helyzetet. Ezzel együtt a vámháborús irányvétel gazdasági szereplőink többségét előnytelenül érinti.

– Miközben a GDP-adatok olyanok, amilyenek, éppen most szavazták meg a parlamentben az anyák adómentességét.

– A „jól bevált” régi képletet alkalmazzák újra és újra. Politikai értelemben eddig jól bevált, hogy a választások előtt a hivatalban levő kormány leviszi az adókat, és ha lehet, akkor jó sok pénzt kioszt.

Meghirdeti, hogy fényes lesz a jövő, és ami probléma most van, az a kormányon maradása esetén el fog múlni, ha mégsem, az a belső ellenzék aknamunkája miatt van.

Ez régi képlet, legutóbb a 2022-t megelőző kiköltekezéskor láttuk vegytisztán. Most annyi a változás, hogy a lakossági tehercsökkenés, és egyben a költségvetésre nehezedő teher, fokozatosan lép be. A parlamentben most megszavazott újabb szja-csökkentés teljes hatása jövőre, meg azt követően fejti ki hatását, beleértve azt is, hogy dagasztja az államháztartás deficitjét. Azt valószínűtlennek tartom, hogy legyen olyan új kormány, amelyik vissza tudná csinálni az ilyen ígéreteket, hacsak nem pénzügyi csődveszély esetén. Tekintettel gazdasági és pénzügyi viszonyainkra,

a mostani előre kiköltekezés a szememben a politikai felelőtlenség magas foka.

Ezzel együtt azt is látjuk, hogy annyi pénz már nem áll rendelkezésre, mint 2022 előtt. Tehát míg a 2022-es választásnál a fenyegető ellenzéki veszélyt a kormányzat azzal semlegesítette, hogy egyfelől jó nagy költségvetési impulzust adott, amit a jegybank támogatott a maga kamatpolitikájával, másfelől pedig a háborús fenyegetéssel operált, és szította az ideológiai háborút „az unokát át fogják műteni, ha az ellenzék győz” típusú üzenetekkel. Ez a mix most úgy fog kinézni, hogy kevesebb benne a voks-vásárló gazdaságélénkítő elem, másfelől a hiányzó gazdasági erőt a fenyegetés és a még durvább agitprop pótolja ki.

– A Kereskedelmi Szövetség durván bírálta az árrésstopot, és azt mondta, hogy ez nagyon káros, és ezt vissza kellene vonni, miközben Nagy Márton már a piperecikkekre is ki akarja terjeszteni. A Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint ez a tervutasítások idejét idéző gazdaságpolitika, amit a kormány folytat.

– Ezek az intervenciók valószínűleg rosszabb határfokúak, mint a tervgazdasági árszabályozásnak a gyakorlata. Először is volt akkor erre egy szakhatóság, az Országos Anyag- és Árhivatal, amelyik nem csupán megszabta a bolti árakat, hanem az állami vállalatok árképzését is meghatározta. Másodszor az árakba, sőt most egy versenypiaci szektorban az árképzési folyamatba való hatalmi beleszólás idegen elem a piacgazdaságban. Nem is fog működni. Amit most a kormányzat csinál, tartalmilag látszatpolitizálás.

A hatósági beavatkozás árcsökkentő eredményei látszólagosak, hiszen mind a fogyasztói ár rögzítése, mind pedig az árképzésbe való állami beavatkozás, ami még szokatlanabb, bizonyított módon képtelen az inflációt megfékezni, legfeljebb időben arrébb tolja az áremelkedést.

Aztán előbb-utóbb, mikor megszűnik az intézkedés, az elfojtott infláció a felszínre fog törni. Ezt nem csak az elemzők, gazdasági szakértők tudják. Nyilván az is tudja, aki a minisztériumban csinálja. A nagyközönség vagy megérti, vagy nem, de illúziója azért senkinek ne legyen. Ez az árrés-szabályozás újabb fogás, az viszont hosszú idő óta látható, hogy egy populista kormány hogyan osztja el az állam működtetését szolgáló adók terheit. Igyekszik az egyenes adóknál, tehát amelyeket az adóalany közvetlenül az államnak fizet például személyes jövedelme után, az adókulcsokat lefelé vinni. Ezzel szemben a szükséges bevételeket a forgalomból szedeti be a vállalkozások közbeiktatásával, a rettentő magasra felhúzott ÁFÁ-n, az áfaszerű módon működő kiskereskedelmi pótadókon keresztül, amiket ráadásul valamilyen hiper-szuper-profitra hivatkozva vet ki egy olyan ágazatra, amelyben egyszerűen nem tud képződni extra nyereség. A belkereskedelem versenypiac. Aki jár vásárolni, tudja, hogy az egyik bolt mellett van egy másik bolt, távolabb egy harmadik bolt, lehet rendelni online, elmehet az ember a piacra.

Ebben a gazdasági ágazatban nem lehet olyan módon túlárazni a termékeket, mint egy stadionépítésen, állami számítógép-beszerzésnél, vagy pedig egy Zelenszkijt reklámozó kormányzati PR-kampány esetében. Na, ott holtbiztosan található lenne extraprofit!

Most a kormány mégis a kiskereskedelemre tolja az infláció megállításának a terhét és felelősségét. Ahelyett, hogy a családokat, vállalkozókat nyomasztó állami terheket csökkentenék olyan törvényekkel, amelyek szavatolják, hogy a legkisebb költséggel működjön az állam, és elvégezze az alapfeladatait, a kormány inkább a hiányzó állami bevételeket valahogy bevadássza a magánszektortól, és az üzleti világra igyekszik kiszignálni azokat, amelyek elvégzése az állam feladata lenne. Ilyen az infláció elleni fellépés – ez nem tartozik a kiskereskedők teendői közé. Három éve a benzinkutasoktól várta el a kormány, hogy állítsák meg az üzemanyagár-inflációt, ami egyébként globális jelenség volt. Ezek nem egyedi példák.

Itt egy teljesen furcsa, közgazdaságilag logikátlan, ezzel szemben valamilyen politikai logikát hordozó, sajátos modell alakult ki. Semmiképpen sem neveznék tervgazdaságnak, mert ebben a tervszerűségnek nyomai sem találhatók. Eltorzított piacgazdaság ez, amelynek a hatásfoka mind láthatóan egyre gyengébb.

Hosszú idő terméke: az egész gazdasági modell 2010-től azzal indult, hogy a checks and balances, azaz az fékek és ellensúlyok rendszerét fokozatosan kiiktatták. Ha pedig nincsenek a politikai hatalomtól független intézmények, nincs nyílt parlamenti vita, nincs érdemi szakmai, társadalmi nyilvánosság, nos akkor nem lehet értelmesen szekundálni vagy pedig opponálni egy kormánydöntést. Akkor bizony jönnek ezek a zavaros hátterű, hektikus, improvizált döntések. Akkor nő az a fajta bizonytalanság, ami káros a gazdaságnak. Ehhez a belső bizonytalansághoz társul most a külvilágból érkező hatalmas bizonytalanság. Úgy gondolom, bár nehéz forintban, százalékban kimutatni, hogy ennek a már harmadik éve tartó recessziós, stagnáló gazdasági kurzusnak az egyik okozati tényezője Magyarországon a bizonytalanság, a jogos bizalmatlanság. A bizalomhiány a gazdaságban az egyik legfontosabb fék. Mert együtt lehet élni a magas kamatszinttel, együtt lehet élni az inflációval, legfeljebb sűrűbben kell átárazni az árukat, ám ha nincsen minimális bizalom abban, hogy az intézkedések, törvények, szabályok egy darabig kitartanak, akkor a racionális gazdasági szereplő a minimálisra vonja vissza a maga elkötelezettségét, mert ő viseli a kockázatot, nem más.

– Hogyan nyerheti meg a választást a kormány, ha már nincs pénz osztogatni?

– Erre nem tudok válaszolni. Nem tudom. Közgazdászként csak azt látom, hogy a szavazatvásárló, „hangulatjavító” gazdasági ösztönzőkre most már kevésbé futja az államháztartás igen kényes helyzete miatt. Talán már nem is működne a régi módon a szokásos voks-vásárló osztogatás. Talán a társadalom nagyobb része már túljutott azon, hogy a szép ígéreteket komolyan vegye.

Attól félek, hogy a hiányzó gazdasági erőt politikai erőszakossággal fogják pótolni.

De itt megállok, mert arról, hogy a kormányzat mit akar csinálni, őket kell kérdezni, nem engem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tölgyessy Péter: Most először a Fidesz valóban veszíthet, egyre uralkodóbb az a nézet, hogy mennie kell a fennálló hatalomnak
A politikai elemző szerint már most elindultak a családi beszélgetések, amik máskor a választások előtt szoktak, és elsöprő az ellenzék fölénye. Orbán Viktorban elképesztő akarat van, szurkolói mentalitás, de leszálló ágban van.


„Hatodik éve nincs növekedés, ezt nehéz megmagyarázni” - mondta Tölgyessy Péter a Partizán műsorában. A politikai elemző szerint az ilyen régen hatalmon lévő emberek sorra buknak meg, közvetlen a bukás veszélye. Nem véletlen, hogy a Nyugaton kívül nem engedik elindulni a veszélyes ellenfeleket.

„Soha nem gondoltam, hogy a Fidesz veszíthet. Most először a Fidesz valóban veszíthet” - jelentette ki.

Szerinte már most elindultak a beszélgetések, amik választás előtt szoktak elindulni a családokon belül, és elsöprő az ellenzék fölénye. „Ezt nem lehet tovább elviselni, nincs növekedés, infláció volt-van-lesz” - erről beszélnek az emberek, és nincs más alternatíva, mint Magyat Péter mozgalma. Ez azonban elsősorban Orbán Viktor rendszeréről szól.

„Az Orbán-rendszer körül kezd kialakulni az a képzet, hogy "nem kelletek". Egyre uralkodóbb az a nézet, hogy mennie kell a fennálló hatalomnak.”

Tölgyessy szerint Budapesten megtörtént a fordulat, a nagyobb városok is mintha már az ellenzéké lennének. A falvak, mezővárosok világába is kezd mindez behatolni. Ez egy hatalmas erő.

Ugyanakkor még távolról sem dőlt el minden.

„Orbán Viktor nem fogja feladni ezt a küzdelmet, az utolsó percig küzdeni fog, mert ha veszít, ki tudja, hol áll meg a dolog.”

1989-89, 1994 és 2010, vagyis amikor Magyarországon jelentős váltás volt, azt mutatja Tölgyessy szerint, hogy nálunk nem az van, hogya veszít valaki, akkor kicsit veszít, mint például Lengyelországban. Magyarországon ha elfordul valakitől a közvélemény, nagyon-nagyon elfordul, és már nem is tud még egyszer komoly erőként talpraállni. És jön valaki más. „Mintha valami ilyesmi indult volna el Magyarországon. Nem állítom, hogy visszafordíthatatlan, de az összes ösztönöm azt súgja, hogy valami ilyesmi indult el” - fogalmazott az elemző. Szerinte megbillenőben van a magyar politika.

Simán benne van, hogy a Fidesznek csak 20-30% mandátuma lesz, nem szavazata, mandátuma, annyira a győzteshez húz a rendszer.

A Fideszből szerinte mára kiveszett az innováció. Orbán Viktor „elképesztően éretette a kolbásztöltők világát”. És ez egy darabig hallatlan dinamikát és sikereket adott a rendszernek. Ezért nyerték a 2014-es és 2018-as választást. A 2022-es még ennek az emléke volt. De ennek a járvány után mind vége lett. Elég a személyi döntéseket megnézni, például a mostani köztársasági elnököt, Hende Csabát, Polt Pétert. Biztonsági játékot játszanak. A családpolitikát is az abszurditásig vitték, 70 év feletti, dolgozó kétgyerekesek is teljes adókedvezményt kapnak. Miért?

Leépült a visszacsatolás, a korrekciós képesség. A Fidesz táborában nagyon kevés a tehetség, az egész a miniszterelnökön függ. Ez mind a kifáradás jele.

„A miniszterelnökben elképesztő akarat van, szurkolói mentalitás, de leszálló ágban van” - jelentette ki Tölgyessy.

„Az erős emberek hatalmára ez jellemző. Olyan, mint a Nap járása. Van egy felfelé ívelő ág, és aztán egy zuhanó. Először egy lassabban, aztán egyre gyorsabban zuhanó lefelé menő ág mind a teljesítményt illetően, mind az innovációt, mind az akaratot.”

Valahogy erre éreztek rá a magyar polgárok. „Ha ez beáll, és szenvedélyesen megy, nincs az a hatökör, ami el tudná ettől vontatni.”

Ez történt az MDF-fel, az MSZP-vel, és mintha a Fidesz ugyanezen az úton indult volna el.

Ebben a helyzetben jött elő az "átláthatósági" törvény, ami egy kísérlet ennek az egész bomlásnak, dekadenciának a megállítására. „Ha nincs repülőrajt, ha a bajok özöne jön, ha nincs elég kreativitás, akkor van ez, ez az ázsiai modell, nem a nyugati államok modellje, nevezetesen, hogy közjogi eszközökkel is elkezdjük szankcionálni a politikai ellenfeleinket, megpróbáljuk elérni, hogy ne jussanak erőforráshoz.”

A fő cél, hogy a civil szervezetek, a sajtó, az ellenzéki pártok sokkal nehezebb helyzetbe kerüljenek. Ez egy valós fenyegetés. Közjogi fenyegetés, aminek még más lépcsőfokai is lehetnek, vannak országok, ahol eltiltották az ellenzéki jelöltet az indulástól, ez történt például Le Pennel.

„Egy gyenge és esendő ellenzéket nagyon könnyen el lehet tiporni, egy erőset viszont nem” - tette hozzá.

„Ha elkezdek erős ellenzék ellen ilyen eszközökkel fellépni, akkor annak nagyon súlyos következményei lehetnek.”

Szerinte a hatalom érzékelte, hogy a fő terve, hogy repülőrajtot vesz a magyar gazdaság és újra lesz mit osztani, az nem jött be. Az "átláthatósági" törvény lett a B terv, de a B terv meg ezt a játékot kockáztatja.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, Trump módszere, hogy túl kell tölteni, el kell árasztani az értelmiséget, az egyetemi világot, a baloldali eliteket olyan témákkal, amiket egyszerűen nem bírnak, amiket véres rongynak tekintenek, amikre ráugranak, és addig se inflációról beszélnek az országba.

„A Fidesz benyújtotta ezt a javaslatot, tény, hogy kitett egy revolvert az asztalra. A revolverben még nincs töltény, mert csak egy javaslat, de ott van az asztalon, és ha megnézi az ember az ellenzéki sajtót, más sincs benne.”

Tölgyessy szerint külföldi kutatók megnézték, hogy az embereknek milyen témák fontosak. Az infláció az első. Az egészségügyet is nagyon fontosnak tartják. És a legutolsó a demokrácia védelme.

Ha nem az inflációról beszélnek, akkor „a Fidesz, ha úgy tetszik, az első célját már el is érte.” Nem a fontos ügyekkel foglalkozik az ellenzék, „kivéve Magyar Pétert, aki mintha mi se történt volna, gyalogol Nagyvárad felé.”

Tölgyessy szerint a választási győzelem szempontjából még az is lehet, hogy igaza van. Az elemző azt mondja, benne nagyon sok kétség van Magyar Péterrel szemben, de ebben ő jobban érzékeli a helyzetet, mint a baloldali értelmiség. „A baloldali értelmiség ugyanazokba a csapdákba lép bele újra és újra.”

Az ellenzék nagyon elfáradt. „Ebbe a helyzetbe robbant be egy nagyon fideszes ember, akinek a trükkjei is fideszesek” - mondja Tölgyessy. Magyar Péter kommunikációban nagyon ügyes, nem száll bele olyan ügyekbe, amik a baloldal számára nagyon fontosak, de teljesen meddők, mert az emberek problémalistájának a legalján vannak.

Ugyanakkor ha Magyar Péter bármilyen akadályba ütközik, akkor agresszívan reagál. És Tölgyessy Péter szerint rengeteg olyan vonása van, ami autokrata jellegű vonás.

Azonnal erőszakkal reagál, hiányzik az önfegyelme, belegyalogol baloldali tabukba, és nem igazán tud magyarázatot adni azokra a kisebb ügyekre, amik az általa vezetett cégnél előfordultak - sorolta az elemző. Egyáltalán nem problémamentes, de mint kommunikátor, kiváló.

„Én nem látok semmilyen társadalmi víziót azon kívül, hogy Orbánnak mennie kell. De tudnia kell, hogy pont ez kell a magyar közönségnek, és ezt pontosan érzékeli. Nem is mond többet, vagy ha mond, gátlástalanul ígér.” Ilyen például a 9%-os személyi jövedelemadó.

„Ha veszít a Fidesz, az Orbán-rendszernek vége, de a magyar történelemben rengetegszer kerültünk cseberből-vödörbe” - mondta az elemző.

„Ne képzelje senki, hogy megváltásszerű változás jön. Annyi történik, hogy folytatódik a játszma, új terek nyílnak ki, amiket csúnyán el is lehet rontani. Olyan mértékű a túlígérkezése Magyar Péternek, hogy őrült könnyen el lehet rontani.” Az van előtte lehetőségként, hogy először iszonyúan rászáll a múlt bűnöseire, és közben elkezdi építeni ezt a valamit, de lehet belőle káosz is.

„Vannak bennem félelmek, hogy ez megoldást hoz a magyar dologra, de biztos, hogy kilendíti ebből a lassan 16 éve tartó helyzetből.”

Szóba került a miniszterelnök körének gazdagodása is. Tölgyessy Péter szerint a magyar történelemben nem volt szokás, hogy a miniszterelnökök vagyont gyűjtsenek. A Fidesznél viszont ez megváltozott. De 2013-tól 2019-ig, amíg volt egy viszonylag jó időszak, ez nem tűnt annyira fel, de aztán a korrupció elkezdett sokkolóvá válni, és ez valószínűleg az infláció mellett a legerősebb fegyver az ellenzék kezében.

A magyar társadalomban mélyen gyökerező tévhit, hogyha nem lenne korrupció, mindenre jutna pénz, és ebben a világban sokkoló az egymilliós női nadrágok, blézerek bemutatása.

„És azért ég nagyon, mert a politikai vezető legközvetlenebb környezet is érintett ebben a dologban, ami Magyarországon teljesen szokatlan.”

A hatalmas vagyonosodás a miniszterelnök közvetlen környezetében az elfogadhatatlan a magyar kultúra számára, és külösen elfogadhatatlan, ha egyébként nem jutunk egyről a kettőre - mondta a Partizán stúdiójában Tölgyessy Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Vége van, Viki!” - skandálta a tömeg a Kossuth téren, ahol Lengyel Tamás, Osváth Zsolt, Hodász András is felszólalt
A Kossuth tér megtelt tüntetőkkel. Hodász András úgy fogalmazott, ez a törvény egy fekete autó, Hadházy Ákos szerint pedig eljött a nap, amikor igazán megijed a hatalom.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. május 18.



„Ma van az a nap, amikor igazán megijed a hatalom” - kezdte Hadházy Ákos. Szerinte az a nagy dolog, hogy ezt a demonstrációt fiatalok szervezték. Azt kérte, ne hagyják abba, amíg nem érték el a céljukat, ne hallgassanak az öreg emberekre, az ő generációjára, akik azt mondják, hogy nem lehet eredményt elérni. És azt kérte, rosszalkodjanak nyugodtan, de csak békésen, és csak akkor, amikor ennyien vannak mögöttük.

Kiderült, hogy a mostani demonstrációt olyan fiatalok szervezték, akik a Hadházy tüntetéseken kovácsolódtak össze. Egyikük édesanyja azt mondta a színpadon, rendkívül büszke a gyermekére. Szerinte ma senki sem kérdezi meg a fiatalokat, milyen országban akarnak élni.

„Ez már látható népharag” - mondta.

Szabó Márton "Csoki", a Jólvanezígy YouTube-csatorna házigazdája azt mondta, ez a törvénytervezet nem arról szól, hogy a 444, a Telex, a Partizán nem fog tudni működni, hanem arról, hogy mindenkinek meg kell legyen a joga ahhoz, hogy eldöntse, honnan tájékozódik, mit tart hitelesnek és függetlennek. „A szólásszabadságunk az, ami most célkeresztbe került.” Szerinte fontos a kiállás, a fizikai jelenlét, hogy ennyien eljöttek.

Osváth Zsolt is felszólalt a Kossuth téren tartott tüntetésen. Arról beszélt, attól fél, hogy eljön a nap, amikor már nem gyűlhetnek így össze, amikor már csak olyan újságot olvashatnak, amit a hatalom cenzúrája is jóváhagyott.

„De szemmel láthatóan nem csak én félek. A kormány is fél. És higyjétek el, hogy az, aki fél, az szörnyű dolgokra képes.”

„Azért jöttem, hogy elmondjam, mit tehet az emberrel, ha egy olyan rendszer irányítja a sajtót, amelyik most törvénnyel próbálja ellehetetleníteni a médiát, és a civil szerveződéseket. Kis túlzással a független újságírás életet menthet.”

Felidézte, hogy tavaly, miután kiálltak a Hősök terén a gyerekvédelem fontossága mellett, az arca ott volt a címlapokon. Minden kormányközeli szennylapban megírták a hazugságot, hogy pedofil. Megbélyegeztek, bemocskoltak és lejárattak. Csak a független sajtót érdekelte az igazság. „Szentül hiszem, hogy valódi újságírók nélkül most nem állnék itt előttetek.” Bár ezután a pereket sorra megnyerte, közben sok mindent elveszített: embereket, motivációt, örömöt, méltóságot, egészséget és szerelmet. Pedig valaki egyszerűen csak parancsszóra rányomott az enterre, és bele sem gondolt, hogy mit tesz ezzel.

Sokat gondolkodott, hogy eljöjjön-e, de ha nem jött volna, „ők nyernek.”

„Ha hagyjuk, hogy a kormány által irányított média kapjon csak teret az országban, akkor ki tudja, hogy hány magamfajta lesz, hogy hány életet próbálnak majd még tönkretenni” - fogalmazott.

Szerinte bárki lehet a következő. Úgy látja, akik még mindig beállnak a kormány mögé, „egy süllyedő hajón eveznek.”

Utána Hodász András, a volt katolikus pap lépett színpadra. Elmondta, nagyapja 56-os hős volt, akit a kommunizmus börtöneiben vertek félholtra. „Hiszem, hogy most lenéz ránk odafentről. Itt van velünk lélekben. Mert nem hallgathatunk, és ő sem hallgatna, amikor kiépül az a rendszer, ami ellen ő is küzdött.”

Arról beszélt, a papsága 10 éve alatt sokan kérdezték, miért lett ellenzéki. „Én pedig azt mondtam, nem én lettem ellenzéki, a Fidesz tagadott meg mindent, amit korábban hirdetett és vallott.”

Felidézte, hogy 2002-ben a Fidesznek az volt a szlogenje, hiszünk a szeretet és az összefogás erejében. „Mára úgy tűnik, a gyűlöletkeltés és a széthúzás erejében hisznek. A harcosok klubjában hisznek.”

Szerinte vörös szőnyegen engedik vissza a kommunizmust, ami ellen küzdöttek. Az elmúlt években megtörték a püspökök gerincét.

Egy Facebook-beszélgetésben azt mondta, diktatúrában élünk, mire az ismerőse úgy reagált: „dehát nincsnen a fekete autó”. Hodász erre most azt mondta:

„Jelentem, ez a törvénytervezet a fekete autó!”

1989-ben szabadságot akartak, akkor a Fidesz is ezt akarta. De azóta eltévesztették az utat. Az igazságot és az életet lábbal tapossák 15 éve. „Ne féljetek!” - idézte még Jézus szavait. Szerinte a félelemből düh és harag fakad. „Fontos, hogy a haragból, a dühből ne legyen gyűlölet" - mondta. Ez az ország túlélt már számtalan despotát, gazember uralkodót. „Politikusok-jönnek-mennek, mi itt vagyunk."

„A hatalom arra játszik, hogy elkeseredj, megundorodj a politikától és feladd. Én azt javaslom, hogy maradj itt, és legyél politikailag aktív!" - üzente.

"Nem félünk!" - válaszolta a tömeg.

A tüntetésen Pankotai Lili is beszédet mondott. Szerinte a törvényjavaslat valódi célja „a listázás, megfigyelés, kontroll, elhallgattatás.” A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem az országot védi, hanem a hatalmon lévőket. „Ez az új ÁVH. Akkor is védelemről hazudtak, most is ezt mondják, szuveneritás.” Szerinte ez nem védelem, hanem uralom. „Ez az új Rákosi-korszak.”

„Listázzatok nyugodtan, ez is csak olaj a tűzre!” - tette még hozzá.

„Viktor te gyenge vagy, gyáva vagy, és félsz. Félsz attól, hogy vége van” - mondta. „Már nem vagy forradalmár, már nem vagy lánglelkű, már nem mész szembe a rendszerrel, mert te magad váltál a rendszerré.” De itt vannak az új fiatalok, akiknek újjá kell építeni az országot. „És ezek mi leszünk.”

"Mocskos Fidesz" - skandálta a tömeg.

Lengyel Tamás színész azt mondta, olyan országot akar, ahol a tanárnak nem kell másodállást vállalnia, ahol az orvos nem Ausztriában keres boldogulást, ahol az egészségügyi dolgozókat, rendőröket, tűzoltókat megbecsülik, a színházban nem pártatonák döntenek, és ahol az igazságsuolgáltatás valóban független. „Egy országot, ahol nem félünk.”

A tömeg szerinte képes változtatni. Fontos, hogy mindenki minden nap minden órájában beszéljen a környezetének az ország kifosztásáról, ossza meg a véleményét másokkal, és 1 százalékával támogassa a független médiumokat, civil szervezeteket, „mert most még lehet.” Mindenki győzzön meg egy embert a környezetében, aki 2022-ben nem szavazott. „De ami a legfontosabb, ne ijedj meg!”

„Vége van, Viki!” - mondta a színpadon, és ezt hosszan skandálta a tömeg.

A tüntetés végén elénekelték a Himnuszt, és a szervezők így búcsúztak: „Menjetek haza, de nem köszönünk el, hiszen még úgyis találkozunk!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Polyák Gábor: Ilyen brutális ágyúkkal csak akkor lőnek, amikor már a háború vége felé közelednek, és már mindegy
A médiajogász szerint a nagytakarítási törvénnyel minden szerkesztőség veszélybe kerül, az is, amelyiknek csak külföldi a tulajdonosa. Ez az irány már kívül van az Európai Unión, itt már nem akarják eljátszani, hogy tudnak késsel-villával enni. Nagyinterjú.


Kedd este, nem sokkal éjfél előtt Halász János benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot. A javaslat értelmében ezentúl a Szuverenitásvédelmi Hivatal bárkit listára tehet, akit külföldi pénzek elfogadása miatt „veszélyesnek” ítél a magyar szuverenitásra, legyen szó civil szervezetről, médiumról.

A törvénytervezet annyira szélesre tárja az értelmezés kapuit, hogy gyakorlatilag bárkit be lehet vonni alá. Aki listára kerül, nem gyűjthet többé 1 százalékot, támogatóiról nyilatkoznia kell, és ha hibázik, 25-szörös bírságot fizethet. Az egész mechanizmusban nem nagyon van jogorvoslat, viszont a NAV és a rendőrség is házkutatást tarthat, akár „preventíven” is. Polyák Gábor jogász, médiaszabályozási és kommunikációs szakértő segített értelmezni, hogy mit is jelent ez a törvényjavaslat a gyakorlatban.

– Nem tudom elképzelni, hogy Halász János ült este a konyhában a hokedlin, és szorgalmasan törvényjavaslatot körmölt. Mégis egyéni képviselői indítvány ez is, mint annyi más eddigi törvényjavaslat volt eddig is, amivel meg lehet spórolni a társadalmi vitát, ami csak akkor kötelező, ha a minisztérium lenne az előterjesztő.

– Ez teljesen nyilvánvaló. Őszintén szólva nem tudom, ki ez a Halász János, de mindegy is. Emögött is ugyanaz az apparátus áll, amely előkészíti az igazságügyminiszter által előterjesztett törvényeket, abban az értelemben, hogy ugyanazok az ügyvédi irodák, ugyanazok a szakemberek dolgoznak ezeken.

Ehhez Halász Jánosnak pont annyi köze van, mint önnek, meg nekem.

Lehet, hogy mi már jobban ismerjük, mint ő. Szerintem ő nem olvasta ezt a törvényt.

– Kezdjük az elején. Mi minősül egyáltalán külföldi forrásnak?

– Ez azon kevés fogalmak közé tartozik, ami valamilyen módon még definiálva is van a törvényben. Bármi, ami pénz és külföldről érkezik, bármilyen jogcímen, ez legyen támogatás, vagy akár a tulajdonostól érkező vagyonjuttatás vagy vagyontárgy, vagy akár csak egy megbízási szerződés, bármilyen munkavégzéssel kapcsolatban, bármilyen feladat elvégzésével kapcsolatban. Gyakorlatilag bármilyen külföldi kapcsolat. És itt nagyon érdekes, hogy akár a tulajdonosi kapcsolat is olyan, ami ezt a külföldi pénzmozgást megalapozza, akkor elvileg célkeresztbe helyezi az adott szervezetet.

Tehát ha egy Magyarországon működő vállalatnak külföldi tulajdonosa van, és van a médiapiacon még egy darab ilyen, akkor az nem érezheti magát biztonságban,

pusztán ettől a ténytől fogva, még ha soha nem is pályázott semmilyen európai uniós vagy pláne amerikai forrásra.

– Tehát például ez a cég a saját nem hazai anyacégétől sem kaphat semmilyen juttatást?

– Pontosan. De az egy félreértés, hogy önmagában minden külföldi pénzmozgás, vagy határokon átnyúló pénzmozgás problémás. Hogy az legyen, lehessen, kell egy első lépés. A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak listáznia kell azokat a szervezeteket, melyek szerinte veszélyeztetik a magyar szuverenitást.

És ehhez nincs támpont, ez teljesen szubjektív, önkényes fogalom.

Ebből a listából a kormány egy rendeletet készít, és ennek a rendeletnek a listáján szereplő szervezetek lesznek azok, amelyeknek a pénzmozgását onnantól kezdve lényegében befagyasztja ez a szabályozás.

– Van itt öt olyan pont, amit kifejezetten nevesít a törvény, hogy mit nem szabad. Például nem szabad negatív színben feltüntetni az ország független demokratikus jogállami jellegét. Azzal a mondattal például, hogy „ez az ország nem jogállam”, már megvalósul a negatív színben való feltüntetés?

– Így van. Ha utal rá, hogy 7-es cikkelyes eljárás folyik Magyarország ellen, aminek az alapja az, hogy a jogállamiság feltételeit rendszerszinten nem tartják tiszteletben, akkor az hiába egy hivatalos eljárás, egyértelműen ebbe a körbe esik, tehát máris ön, vagy az ön lapja, az célkeresztbe kerülhet.

– Ugyancsak bírálhatatlan a nemzet egysége és a határon túli magyarokért való felelősség?

– Így van.

– Ha egy civil szervezet, független újság bírálja Orbán Viktor Simionról mondott szavait, akkor már indulhat az eljárás?

– Azért ennél abszurdabb helyzet szinte elképzelhetetlen, de így van. Jelen állás szerint, ha Simiont próbálja bírálni, akkor ezzel a magyar kormány határon túli politikáját kritizálja. Egészen nonszensz dolgok jönnek ki ebből.

Nincs olyan kritikus vélemény, ami ne lenne felhúzható erre az öt pontra.

Mert a keresztény értékek, meg az alkotmányos identitás negatív színben feltüntetése, ezek megfoghatatlan dolgok. Ezekre hivatkozva nincs olyan kritika, ami alapján ne lehetne bárkit célkeresztbe tenni.

– A szöveg szerint olyan tevékenységekkel lehet veszélyeztetni a szuverenitást, amelyek alkalmasak a közvélemény befolyásolására...

– Így van.

– Például az újságírás az alkalmas erre.

– Igen, de még egyszer hangsúlyozom, hogy van itt egy eljárási feltétel. Ha Lánczi Tamásnak szemet szúr, hogy itt egy lap, és az ne adj isten, a demokratikus vitákat befolyásolja, és listára kerül az adott médium, akkor lép mindez életbe. A demokratikus viták befolyásolása mellett még a választói akarat befolyásolása is szerepel, itt még annál is cifrább a helyzet. Nyilvánvalóan nincs olyan médium, amely ne befolyásolná, de még egy bulvárlap sem mentesül ez alól. Naná, hogy befolyásolja a demokratikus vitákat egy bulvárlap is! De egy Facebook-poszt is befolyásolja, azért teszem közzé.

Ez egy nagyon érdekes színvallás, amiben a Fidesz bevallja, hogy mit gondol a demokráciáról és abban a nyilvánosságról. Azt gondolja, hogy kuss!

Nem tudom ezt szebben fogalmazni, azt gondolja, hogy egy dolgot lehet gondolni, egy dolgot lehet mondani, mégpedig azt, ami az ő álláspontja.

– A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság alapjog, amit véd az alkotmány. Tehát elvileg Alkotmánybírósághoz lehetne fordulni.

– Ha Magyarországnak lenne valódi alkotmánya, amely egy értékrendszert valóban kifejez, és nem csak elbáboz valamiféle keresztény ideológiát, akkor Magyarországnak lenne alkotmánybírósága is, amelyik abszolút meggyőződésből mindent megtenne a legjobb szakmai tudása szerint, hogy a magyar jogrendszer összhangban legyen ezzel az alkotmányos értékrendszerrel, akkor ennek a törvénynek nem lenne esélye, hogy egy másodpercig is létezzen.

Egy icipici kis szakmai alapon működő alkotmánybíróság, amelyik nem pusztán egy pártnak a kiszolgálása céljából létezik, az egyértelműen mindenféle komolyabb gondolkodás nélkül az egész törvényt a kukába dobná.

Ez az egész törvény teljes mértékben bizonytalan szövegű, aránytalan. Gyakorlatilag bármelyik szervezet pillanatok alatt megszüntethető ennek alapján. Nincs olyan eleme, ami a 2010 előtti világban bármelyik akkori alkotmánybíróság gyakorlatában ne lett volna egészen biztos bukás. Az alkotmányjogi vizsgán egy könnyű beugró kérdés lenne, hogy keressen öt hibát ebben a törvényben 10 másodperc alatt. Csak ahhoz, hogy ezt most kimondják erről a törvényről, kellene egy alkotmánybíróság, ahol gerinces, szakmailag elkötelezett emberek ülnek, meg kellene egy alkotmány, ami nem azért gránitszilárdságú, mert így hívják, hanem azért, mert van egy stabil értékrendszere. Ezek egyikével sem rendelkezünk.

– Nézzük csak tovább. Az is van a szövegben, hogy minden támogatásról teljes bizonyító erejű, magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérni, hogy a pénz nem külföldről jött. Tehát ha én havonta ezer forinttal támogatom valamelyik médiumot, akkor nekem minden hónapban egy bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnom, hogy nem külföldről van az az ezresem, amit elküldtem nekik?

– Azt nem látom bele, hogy nekem magánszemélyként igazolnom kell, hogy nekem biztosan nem a chicagói nagynénim küldte, de akik kapják, azoknak tudniuk kell bizonyítani ezzel az okirattal, hogy az egy magyar forrásból származó bevétel.

– A NAV a rendőrséggel együtt kivonulhat a listázott szervezetekhez, belenézhet mindenhova, iratokba, számítógépekbe. De ha nincs külföldi pénz, akkor a NAV nem illetékes. Ezek szerint az a médium, amelyik nem fogad el külföldről forrásokat, az bátran leírhatja, hogy Magyarország nem jogállam?

– Ezt leírhatja, de akkor felkerülhet a listára, és onnantól kezdve esélye sincs elfogadni külföldről forrásokat. Ha van egy médium vagy van egy civil szervezet, amely biztosan tudja, hogy van egy rejtett aranybányája, ahonnan minden nap kibányássza a megfelelő mennyiségű apanázst, és ehhez nem kellenek külföldi pályázatok, mondjuk EU-s pályázatok (ez nem tudom hányadik bugyra pokolnak...), akkor ő kritizálhat, de kockáztatja, hogy listára kerül. Tehát a rendeletbe akkor is belekerülhet, csak lehet, hogy a banktól nem érkezik riasztás, mert nem jön külföldi utalás.

– A törvényjavaslat lehetőséget ad a szervezetek megszüntetésére is is, ha nem tudják 15 napon belül befizetni a 25-szörös bírságot.

– Igen. Illetve a második jogsértésnél. Két eljárásban el lehet jutni odáig, hogy egy szervezetet felszámoljanak.

– Ki lehet-e ezt játszani olyan módon, hogy úgy, ahogy van, például az egész szerkesztőség kiköltözik mondjuk Bécsbe, és ott újraalapítja magát?

– Ma már ezt kérdezték tőlünk, hogy miért is nem alapítunk szervezetet máshol. Ha erre a törvényre úgy tekintünk, mint egy jogilag létező és komolyan veendő dokumentumra, akkor ez egy lehetséges válasz. Attól, hogy egy szerkesztőség külföldről működik, miért ne írhatna magyar nyelvű tartalmakat? Ez ugyanúgy hozzáférhető marad Magyarországról. Persze ezzel is lemondana az 1%-ról, akinél ez számít, annak ezt a veszteséget el kellene, hogy könyvelje. Ha egy szerkesztőséget tényleg kiviszünk, és nem csak imitáljuk, hogy az külföldön működik, akkor annak jelentős költsége van. Azokat az embereket, akik dolgoznak, meg kell győzni, hogy nekik ez jó lesz. Semmiképpen ne adjunk tippeket a jogalkotónak, hiszen ez a törvény még akár formálódhat is. Már számos korábbi jogszabálynál felmerült, hogy hát miért maradtok itt, miért nem külföldi székhelyről működtök tovább?

Eddig ezek a kiutált civilek meg szerkesztőségek sokkal inkább hazafiként működtek, ők nem Dubajban kerestek lakást. Ők ebben az országban akarnak tevékenykedni, ennek az országnak az állampolgáraiként, ennek az országnak a sorsáért aggódva.

Van egy ilyen dac is, hogy hát menjetek ki ti, ha nem férünk meg egy légtérben! Nekünk itt a helyünk, nekik egyébként is van már Dubajban lakásuk, akkor talán használják azt.

– Láttunk olyat, hogy a Fidesz nagyon durva törvényeket lengetett be, aztán nem lett belőle semmi, vagy csak annak a torzója lett, esetleg végül az egész csak csehovi puskaként lóg azóta is a szögön. Ön szerint ez a törvény létre fog jönni ebben a formában?

– Nem szeretnék tippelni. Húsvétkor kicsit mindannyian „átverve” éreztük magunkat, hogy az Orbán Viktor által belengetett húsvéti nagytakarítás elmaradt. Akkor Lázár János be is jelentette, hogy az addigra elfogadott, a pride-ot betiltó, és a gyülekezést megnehezítő jogszabályok, illetve a gyerekvédelmi alaptörvény-módosítás, és a kettős állampolgárok állampolgárságának felfüggeszthetőségéről szóló törvénnyel ők befejezettnek tekintik ezt a nagytakarítást. És akkor most pár napja Orbán Viktor újra elővette a témát, hogy a közélet átláthatósága fontos. Ha belegondolunk, ennek a törvénynek az első előszele már évekkel ezelőtt megvolt, mégpedig az, hogy vissza kell majd utalni a külföldről érkezett adományokat vagy bevételeket. Ez kétéves történet legalább. Tehát valami hasonló gondolat már nagyon korán érlelődött ahhoz képest, hogy most van itt a törvény.

Gyanítom, hogy ennek a törvénynek már szövege is megvolt, de valamiért most jött el a pillanat, amikor ezt letették az asztalra.

Az, hogy a jogalkotás folyamata milyen tempóban fog zajlani, érdekes kérdés. Két lehetőség van. Az egyik az, hogy ezt gyorsan keresztülviszik, gyorsan nekiállnak a lehető legtöbb szervezetet lehetetlen helyzetbe hozni, hogy már a választási kampányra úgy menjünk neki, hogy legalábbis nagyon megreccsent a még létező független nyilvánosság, mert nem lesznek benne civil szervezetek, nem lesznek benne független médiumok, ami egy tragédia. De azt is eljátszhatják, és ez egy másik reális forgatókönyv, hogy egy darabig nem veszik tárgysorozatba, csak tárgyalnak róla, aztán egyszer csak majd valamikor elfogadják, valamikor kihirdetik. De itt még további jogalkotásra lesz szükség. Tehát igazából utána a kormányon múlik, hogy mikor foglalja rendeletbe azt a listát, amit a Lánczi összeállít. Tehát el lehet ezzel úgy is játszani, hogy a választásokig a témát napirenden tartjuk, és Orbán Viktor újra és újra felhevült arccal elmondja, hogy a poloskákat most már aztán kisöpörjük, és akkor a hívek megint boldogok, és már senki nem emlékszik rá, hogy ezeket a poloskákat már rég ki kellett volna söpörni, állítólag. Mind a két forgatókönyv megvalósítható. A Fidesznek mindenre van eszköze, meg az ellenkezőjére is. Most nem tudom megtippelni, milyen politikai helyzetnek kell előállni ahhoz, hogy az egyik vagy a másik forgatókönyv valósuljon meg.

– Vajon lesz itt jövőre egyáltalán egyetlen független szerkesztőség is?

– Ha ezt a törvényt úgy, ahogy most látjuk, elfogadják, akkor tényleg bármelyik független szerkesztőség levehető a térképről. Ez a lehetőség ebben a törvényben benne van. A nyilvánosság szempontjából ugyanilyen fontos a civil szervezetek léte, akik kritikát tudtak megfogalmazni szakmailag megalapozott módon, akik már eddig a Szuverenitásvédelmi Hivatal ádáz ellenségeiként jelentek meg. Ezek nélkül nincs létező és működő nyilvánosság, és működő nyilvánosság nélkül még csak imitálni sem lehet tovább a demokráciát. Az, hogy most még vannak független szerkesztőségek, az Orbán-rendszer egy legitimációs alapja, mert mindig lehetett mutogatni, hogy lám, milyen sokan kritizálják őt.

Az, hogy ezt a legitimációs alapot most önként feladni látszik a rezsim, illetve elindul ebbe az irányba, az nagyon komoly változás. Ez egy teljesen új tárgyalási pozíció az Európai Unióval szemben. Nem lesz mire hivatkozni.

Így már nem lehet azt mondani, hogy itt minden rendben van, hiszen minden pont olyan, mint mondjuk Észtországban, csak egy picit másképp fogalmaztunk, ahogy eddig ezt mindig megpróbálták előadni. Most már teljesen egyértelműen minden európai sztenderden kívül fogunk esni.

– És mi lehet az oka, hogy az Orbánék ezt bevállalják?

– Hát ez egy politológiai kérdés, és az időzítést sem tudom megmagyarázni, hogy miért mostanáig húzták. De most sok minden történik. Itt van az egész ukrán kémbotrány. Láthatóan nagyon komoly támadás indul a Tisza Párt ellen. Az is benne van a pakliban, hogy egy másik vonalon a Tisza Párt legitimitását is kétségbe vonják. Most egy sokkal durvább támadás indul, és megint nem tudjuk, hogy aztán végigmegy-e, de egy olyan offenzívát látunk, ahol minden kritikus szereplő egyszerre került célkeresztbe, mintha nem lenne vesztenivalója a rendszernek.

Ilyen brutális ágyúkkal csak akkor lőnek, amikor már a háború vége felé közelednek, és már mindegy.

Már nem érdemes bíbelődni, hogy meggyőzzük az Európai Uniót, hogy még azért vannak olyan fideszesek, akik tudnak késsel-villával enni, ezt már nem kell eljátszani. Most már bele kell adni apait-anyait, hogy egy másik, és általam nem értett koordinátarendszer szerint próbálják meg a hatalmukat stabilizálni. De ez a rendszer már nem az Európai Unióban van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Érthetetlen, hogy hibázhatott ekkorát a magyar miniszterelnök
A politológus a román választásra reagálva szedte össze, miben és mekkorát lőhetett mellé Orbán. A tihanyi beszédtől a Harcosok Klubjáig sorolja a hibákat.


Török Gábor a román elnökválasztás eredményének fényében éles véleményt fogalmazott meg a miniszterelnök tihanyi beszédével kapcsolatban. A politológus Facebook-bejegyzésben írta, hogy Orbán Viktor szerinte komoly politikai hibát követett el, amikor támogatóként jelent meg egy olyan elnökjelölt, akit a Romániában élő magyarok 90 százaléka elutasít. A politológus szerint nehéz megérteni, hogyan történhetett ilyen hiba.

„Továbbra is meggyőződésem, hogy a tihanyi beszéd nagyon komoly politikai hiba volt.

Szinte érthetetlen is, hogyan hibázhatott ekkorát a magyar miniszterelnök, hogyan beszélhetett támogatólag egy olyan magyarellenes politikusról, aki ellen szavazott tegnap a Romániában élő magyarok 90 százaléka” – írja Török.

A politológus szerint ezt két dolog magyarázhatja:

1. „a nagypolitikai (vétópartner hasznossága az EU-ban) és reálpolitikai (a várható győztes támogatása) gondolkodás felülírta a belpolitikai logikát és tudást,

2. a környezetében tényleg nincs olyan ember, aki ilyenkor tudna és/vagy merne ellentartani.”

A politológus úgy látja, hogy a Harcosok klubja mindeközben szintén két dolgot mutatott meg: a Fidesz érzékeli a Tisza Párt erősödése okozta belpolitikai veszélyt, és azt gondolja, hogy nem tartalmi-személyi, hanem technológiai-módszertani változtatásra van szükség.

A rendezvényen felszólalók közül egyedül Lázár János felszólalása rajzolt körül egy új stratégiát és mutatott nagyon erős kontrasztot a többi szereplőhöz képest. Török szerint, ha a Fidesz tartalmi és személyi megújulásban gondolkozna, a mai vezetői közül egyedül Lázár János látszik alkalmasnak ennek megjelenítésére.

Török Gábor harmadik megfigyelése szerint Magyar Péter továbbra is próbálja elérni a Fidesz „védett ideológiai törzsterületét”. Mint írta, a tapasztalatok alapján a domináns pártrendszerekben ez a stratégia elengedhetetlen a sikerhez. A TISZA Pártos menetelés szimbolikája (a nemzeti és vidéki elemek, valamint a határon túli magyarok hangsúlyozása) akár egy fideszes kezdeményezés is lehetne. „Éppen ezért is annyira veszélyes a Fidesz számára” - fűzte hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET: