SZEMPONT
A Rovatból

Bod Péter Ákos: a kormány takarékosan és logikátlanul kezelte a válságot, de még mindig nem késő megtámogatni a munkájukat elvesztőket

A volt miniszter és jegybankelnök beszélt a járványról, a gazdasági válságról, arról, hogy a magyar kormány és az unió hogyan reagált a gazdaság összezuhanására.


Névjegy

Bod Péter Ákos közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora. 1990 és 1991 között országgyűlési képviselő, majd 1994-ig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Orbán Viktor első kormányfősége idején a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági főtanácsadójaként működött közre, később pedig az MDF külső gazdaságpolitikai tanácsadója lett. Gyakran bírálta az MSZP-SZDSZ kormányok költségvetési politikáját. A 2006-os országgyűlési választások két fordulója között Orbán Viktor Fidesz-elnök őt ajánlotta az MDF-nek közös miniszterelnök-jelöltnek. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Tagja a volt miniszterekből és államtitkárokból verbuválódott V21 csoportnak.

– Ön azt nyilatkozta, hogy furcsán kezelte az Orbán-kormány a járvány nyomán berobbanó válságot. 2020 előtt lehetett unortodox eszközöket alkalmazni, mert pénzbőség, növekedés volt világszerte, most viszont olyan válság van, amellyel ez a kormány még nem kellett, hogy szembenézzen. Mitől furcsa a válságkezelés nálunk?

–  A mai viszonyok megítéléséhez valóban érdemes visszatekinteni a mögöttünk hagyott időszakra. A 2010 előtti két évtizedben tizenkét évig szocialista-szabaddemokrata kormányok voltak hatalmon, és bár neoliberális szóhasználattal éltek, de mondhatjuk, hogy különösen 2002-től populista gazdaságpolitikát alkalmaztak: pénzosztogatással, költségvetési hiánnyal, a munkanélküliség tolerálásával, várva a külföldi működőtőkét, majd az uniós pénzbőséget.

2010-ben hatalomra került az a politikai erő, amely szerint ez nem volt jó, és ebben igaza volt. Ám ezután a szükséges korrekciók hamar átváltottak egy szűk kör gazdasági érdekeinek szisztematikus érvényesítésébe, nagyrészt az EU pénzéből. Ne feledjük, a 2010-es politikai fordulat nem sokkal a pénzügyi világválság után jött, amelynek során megtört az addigi gazdasági ortodoxia, és mindenfelé sok rendhagyó megoldást láthattunk, így az Orbán-kormány szokatlan intézkedései is elmentek a válság utáni zavaros időszakban, amikor az egész piacgazdasági világkép megrendült.

Nekem most a hallgatóimat meg kell győznöm arról, hogy a piacgazdaság igenis képes a működésre, a korrekcióra, az alkalmazkodásra. Mert ők 2008 után a válságban nőttek fel, abban szocializálódtak.

A válság nyomán születtek nálunk azok az intézkedések, amelyeket nemcsak az orbáni kurzus kritikusai, hanem annak hirdetői is unortodoxnak mondanak. A magánnyugdíjpénztárak államosítása, a hatósági árszabályozás kiterjesztése, a verseny korlátozása, az extrém mértékű állami centralizálás, a nyugati pénzek elfogadása és a keletre kacsintgatás: ez mind veszélyes és a magyar modernizációt kockáztató lépés, de a gazdasági növekedést rövid és középtávon nem fojtotta le. Ugyanis a világgazdaság, Európa, és benne hazánk az évtized elejétől 2019 végéig kegyelmi időszakot élt át: mérséklődő olajárak, erős nemzetközi kereslet, alacsony kamatok, a mi térségükben soha nem látott méretű pénzügyi támogatás az EU-tól. Ilyen körülmények között a piacgazdasági normákat fokozatosan félretevő, a versenygazdaság hajtóerejét kiiktató, erősen centralizáló államkapitalizmus felé csúszott el Magyarország; ez a modell európai viszonyok között hosszútávon nem tartható, ám a makrogazdasági számokban a bajok csak részben mutatkoztak meg 2020-ig.   

– Mert a számok jók?

– A magyar gazdasági növekedés ingadozó, hiszen 2009 után 2012-ben is volt recesszió, és amikor az EU-pénzek beáramlása technikai okok miatt fél évre leállt, rögtön gyenge lett a 2016-is év. De az európai átlagot némileg meghaladja egy évtizedes távon a magyar adat. Ami nem csoda: amikor dől az uniós pénz, az megtolja az aggregált keresletet, nőnek a jövedelmek.

Ez a pénzbőség függetlenítette a kormányt a külső tényezőktől, hiszen a külső mérleg javult, nem kellett a tőkepiachoz vagy a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni. A 2020-ig tartó időszakban a lakosság tehetősebb ötödében érezhető jövedelemnövekedés ment végbe, annak minden politikai hozamaival együtt a kormányra nézve.

De a társadalom alsó rétegei nagyobbrészt kimaradtak ebből az egykulcsos személyi jövedelemadózás, a fogyasztási adók meredek megemelése, a családi pótlék fokozatos értékvesztése nyomán. Őket a külvilágtól, a menekültektől való félelem felkorbácsolásával, a kormánytól függő biztonságérzetük hamis mítoszával pacifikálták. A dolog idáig működött is: akik egyébként morognának vagy kritikusak lennének, inkább várakozással fordulnak a kormány felé. 

– Elmúlt a kegyelmi időszak. Amúgy is vártunk egy válságot, nem?

– Igen, vártunk, de persze nem ilyet. 2019 végén, és az idei év legelején rengetegszer megkérdezték, hogy mikor jön és mit hoz a válság. Akkor azonban csak a 2010 és 2019 közötti hosszú és rendkívül kedvező konjunktúra szinte törvényszerű végéről, és egy korrekciós szakaszról volt szó. Világjárványra nem lehetett gondolni, az csak februárban vált mindent felülíró tényezővé Ázsiában, Nyugat-Európában. Így jutottunk el a jelenhez.

A járvány egyébként aktivizálta a kormányokat, sok helyen a törvényhozás erős eszközöket adott a kormányok kezébe. Európában 2020 márciusában a védekezési pánik jelei is látszottak, és ijesztő nemzeti megoldások is teret nyertek: leállítottak gyógyszerkivitelt, konzultáció nélkül lezártak határokat, megsértve uniós jogot. Erre egyébként – és ezt is el kell mondani – kis időn belül szerencsére újabb fordulat állt be az európai felfogásban, legfőképpen a német és francia tandem hatására, és nyárra már más szelek fújtak. Talán ráeszméltek, hogy milyen káros és távlat nélküli irány az európai viszonyok között az „első a szuverenitás” ideológiája.

– Mitől volt ijesztő márciusban, ahogy a járványra reagáltak a bezárkózó kormányok?

– Engem meglepett és aggodalommal töltött el a reflex: a határzár, a kivitel megtiltása, hiszen a több évtized összecsiszolódása utáni Unió lényege kérdőjeleződött meg a politikai pánikban.

De talán a beálló gazdasági visszaesés és számos nemzetgazdaság hirtelen pénzügyi zavara egyfajta vakcinaként hatott, mindenesetre nyárra a németek, franciák, skandinávok rádöbbentek, hogy jaj, mit tettünk. A krízist most már másképp kezelik.

Most csak az izgága és gyenge kormányok zárnak le határt belső egyeztetés és a külső konzultáció nélkül: ez a magyar eset. Az Orbán-kormány ismét szembement a formálódó uniós gyakorlattal, és ez a gyengeség jele. Pedig valójában most lépünk be egy zivatarzónába, hiszen míg a februári európai járványhullám késve és tompítva érte el a térséget és benne hazánkat, most valóban ideért a pandémia, annak súlyos egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásaival. Ezeket most próbáljuk értelmezni. Az első félév gazdasági, társadalmi folyamataiból semmiképp sem lehet trendszerűen levezetni a következő hónapok várható fejleményeit. 

– Mi a helyzet a kormány kommunikációjával? Az előrejelzések hónapról hónapra változtak, a jegybank egészen különös, 3 százalékos növekedésétől lefelé… 

– A túlfűtött, uniós pénzekkel és a hazai költekezéssel, olcsó hitelekkel felpumpált üzleti konjunktúra még kitartott 2020 első negyedévében, így a kezdeti adatok nem jelezték a baj súlyosságát.

Hogy a kormány és a Nemzeti Bank vezetői is elhitték-e, hogy minket majd nem is érint gazdaságilag keményen a járvány, azt nem tudom, de valóban, a beszélgetésünk idejéig nem tett közzé olyan előrejelzést a jegybank, amely reagálna a valóságra.

A kormányszervek is kezdetben nyilvánvalóan túl optimista számokat közöltek, főként országon belül. Pedig sorra jöttek a kutatóhelyek, a nemzetközi intézetek előrejelzései tavasszal, és abban mínusz 3 és mínusz 7 százalékos GDP-adatok álltak 2020-ra. Egyébként állami szerv áprilisban kért elemzést az egyetemünktől; mi akkor 5% körüli GDP-csökkenést prognosztizáltunk idénre, az akkori első negyedéves adatok és a gazdasági sokkok történelmileg ismert lefutásai alapján. A második negyedéves adatok sokkolták a magyar társadalmat, hiszen a megelőző év hasonló időszakhoz képest csaknem 14 (!) százalékkal csökkent a GDP – ez messze a legrosszabb adat a visegrádiak térségében.

A járványhelyzet romlása, valamint a kormány védekezési politikájának a hibái miatt ma már erre az évre valószínűleg nagyobb visszaesés jönne ki a modelljeinkből.

De vissza a kommunikációhoz: a politikusok állandó öndicsérete mellett a pénzügyminisztérium hivatalos közlései jelentős késéssel ugyan, de mindig a valóság irányába módosították a várható helyzetet leíró számokat. Ennyi késés egy kormányszervnél még belefér az elfogadható kategóriába. A Nemzeti Bank eddigi kommunikációja viszont teljesen érthetetlen, az éves gazdasági teljesítményre vonatkozó hivatalos száma még mindig a pozitív tartományban van. A gazdaság szereplőinek ez nem jó, hiszen irreális állami prognózisra nem lehet, nem szabad üzleti tervet építeni. Ráolvasással nem kúrálhatja a jegybank az érintett iparágak súlyos bajait. Aki a jegybankon belül más véleményt képviselt az idei év várható lefutásáról, az elvesztette az állását. De talán felülkerekedik a józan ész. 

– A járvánnyal kapcsolatos kommunikációval sem elégedett?

– A hatóságok közlései erősen hiányosak és ellentmondásosak voltak, holott a nagyfokú bizonytalanság mellett az emberek nagyon is várják a tájékoztatást. Tavasszal, amikor talán nem volt elég maszk az országban, lekicsinyelve szólt a hivatalosság a maszkviselésről, és a közszereplők látványosan kerülték a használatát, viszont nyugodtan szorongatták egymás kezét.

Amikor nem volt elég teszt-kapacitás, amint ma sincs, akkor teljesen értelmetlenül tagadták a rendszeres tesztelés hasznosságát. Rengeteg improvizálást látok a politikai szférában. Jött az üzenet, hogy a tengert látni kell, menjünk nyugodtan az Adriára nyaralni. Amikor a nyaralók már hazajöttek, beleértve a hatalmi elitet, akkor hirtelen kiderült, hogy a járvány nagyfokú elterjedtsége miatt nem volt ajánlott az Adria.

És akkor most nem is említem a tragikomikus erőfeszítést, amellyel a futballszurkolók és vadászok szabad jövés-menése mellett érvelnek, miközben a gazdaságot roppantmód sújtó szeptemberi határzárral tízezrek munkavégzését, ügyeinek intézését nehezítették meg.

 

– A válságkezelést hogy látja? Ahogy látom, Európában aki tudott, sok pénzt pumpált a gazdaságba, a lehető legtöbbeket átmenteni a válságon, főleg azokat, akiket a leginkább sújtotta. Nálunk kissé szűkmarkú volt ez a támogatás.

– A nyugat-európai, amerikai reflexiók mögött az a felfogás és tapasztalat állt, hogy a járvány egyszerre okoz kínálati sokkot, majd keresleti válságot, amelyet nyomán egy bizonytalan időre rengeteg ember elveszti a munkahelyét, jövedelmét. A nyugati felfogás szerint a kínálati válságot, tehát például bizonyos alkatrészek kimaradását, vagy néhány határ ideiglenes lezárása miatti termeléskiesést meg tudja oldani a piac, nem kell a vállalatok helyett az államnak cselekednie.

Viszont arra az időre, amíg a piaci szereplők megtalálják a megoldásokat, – és meg is találták, Kurzarbeit és más munkaerőpiaci eszközök révén – segíteni, hogy a cégek legfőbb tőkéje, nevezetesen a munkaerőállománya, ne sérüljön, ne essen szét, összetartható legyen addigra, amíg a termelés újraindulhat.

Tehát az államok inkább a keresleti válságot enyhítik, még az elég kapitalista Egyesült Államokban is csekkel küldött a republikánus központi kormány a lakosságnak, hogy a nehéz átállási időszakban ne essen vissza kényszerűségből a fogyasztás. A magyar kormány valamiért bizalmatlan a piacgazdasággal, a versennyel és a vállalkozásokkal szemben. Jogászkormány, mondhatnám, szinte mindenki jogász. A reflexeik, neveltetésük és a sajátos világképük szerint „majd az állam megoldja”. Ebből viszont rendre bürokratikus megoldások jöttek ki.

Ahelyett, hogy azonnal átvették volna a németek jól bevált állásmegőrző támogatását, megemelték volna a családi pótlékot, és meghosszabbították volna az álláskeresési támogatás idejét, bonyolult munkahelymegtartó eljárást dolgoztak ki elég lassan, amiről roppant gyorsan kiderült, hogy a valóságban alig lehet felhasználni, így sok cégnél inkább elküldték az embereket, vagy szabadságot vetettek ki velük, vagy részállásba tették őket.

A magyar költségvetés állásmegőrzésre nem fizetett eddig sokat. Erre még azt lehetne mondani, hogy a kormányunk takarékos. Ugyanakkor óriási hitelkereteket nyitottak meg, fejlesztésre és cégfelvásárlásra. Ez a gazdaság megvédésének szemszögéből nézve teljesen logikátlan. Ma a cégek ugyanis a bankoktól kapnának hitelt; hitelkeret van bőven, a bankok utána dobják a pénzt a növekedni képes cégeknek! De tudnak-e növekedni? Lesz-e keresletük?

Egyébként még mindig nem késő megtámogatni a munkájukat elvesztőket, a töredék időben foglalkoztatottakat. A bizonytalan munkaügyi adatokból nem látszik világosan a válság mélysége, és azzal kell sajnos számolnunk, hogy sokan vannak ellátatlan helyzetben, hiszen hogyan tudnának 90 nap alatt elhelyezkedni ennyire bizonytalan üzleti környezetben.

Az állami munkahelytámogatás nem kidobott pénz, hanem befektetés a termelőképesség fenntartásába. Ha visszatér a kereslet, akkor a gazdasági élet kitermeli az állami ráfordítást.  

– Kire számíthat ma egy gazdasági szereplő, amikor a következő hónapjait vagy évét tervezi?

– Magára, meg talán a hasonló helyzetűekre.

A magyar polgár és vállalkozó megszokta, mert többször megélte, hogy ami felülről jön, az nem úgy van, de mindenképpen fenntartással kezelendő. A világnak ezen a felén elég gyakori emiatt, hogy az emberek egyéni alkalmazkodási pályát követnek.

Láthattuk az előző válság idején is, hogy munkahelyet, szakmát váltottak az emberek, a tulajdonosok átstrukturálták a vállalkozásokat, mert nem bíztak az állami instrukciókban. Ugyanakkor arra is látni példát a világban, hogy amikor a központi hatalom elfeledkezik az emberekről, azok alulról kezdenek szerveződni. Például Belaruszban, ahol egy fuvolatanárnő bukkant fel, és lett kényszerűségből az utcán tiltakozó ellenzék egyik első embere. A belorusz nők az utcán vannak, szembe szállva rohamrendőrökkel. Szerencsés esetben a társadalom meg tudja magát szervezni békésen és hatékonyan.

– Hogy látja, hova fut ki a válság? Ha tanult az unió a válságból, ez majd a kohézió vagy a szétesés felé nyomja az EU-t?

– Az a felismerés, hogy az EU-ban egymásért felelősek vagyunk, márpedig a közös pénzügyi mentőalap ezt fejezi ki, nem teljesen új. Történt hasonló, – noha kényszerből – a görögök esetén 2010-ben, vagy amikor az európai központi bank, az ECB, olasz és spanyol államkötvényeket vásárolt, mikor nem volt ezekre piaci kereslet. Ám az a gyakorlat szembement az akkori joganyaggal, de legalábbis a szürkezónában volt. Most viszont itt a 7 éves költségvetés, és mellé téve a pénzügyi mentőalap terve. Ez utóbbi alapvetően Dél-Európa miatt történt, de a mentőalap mindenkinek jó, aki válságba zuhan.

Ám mind a hétéves pénzügyi keret, mind a mentőcsomag esetében igaz, hogy a nagy és gazdag országok aránytalanul nagy költségeket vállalnak, és ott a közvélemény nem fog elfogadni lazaságot.

Korábban talán nem minden visszaélés érte el a nettó befizető országok társadalmának ingerküszöböt. A görögök azonban roppant sokba kerültek a 2010-es évek elején, és ez sok érzelmet felkorbácsolt akkor.

A lengyel és a magyar jogbizonytalanság, a néhány országban létező, köztük a cseh és a magyar korrupció elfogadhatatlan azoknak, akik a számla zömét fizetik.

A mentőalap és ezzel a számla ráadásul igen nagy, az új tagországok is olyan sokat kaphatnak belőle, amit akárcsak néhány hónapja a legprogresszívebb (értsd: legbaloldalibb) körök és szolidaritás-pártolók sem mertek remélni. Az alap hosszú lejáratából következik, hogy ez nem konjunkturális kérdés, a visszafizetéséhez az európai közösség belső harmóniát fent kell tartani.

Ha a magyar kormány az uniós pénzek eddig szabad, szabados elköltéséhez jobban ragaszkodik, mint hazánk alapvető nemzeti érdekeihez, akkor sok kárt tud tenni az európai integrációban, de még többet a jövőnk ellen.

És ezzel kezdtük beszélgetésünket: a kelet-nyugat közötti pávatánc, a piacgazdasági normákkal szembe menő újra-centralizálás – teljes biztossággal kimondható – zsákutcás politizálás. Eddig is csak igen sajátos okok miatt volt folytatható. 2020 azonban sok mindenben választóvonal. A válságnak lehet olyan hatása, hogy – és én ebben optimista vagyok – a poszt-covid időszak rákényszeríti a politikai szereplőket a stratégiai döntésekre. Rengeteg ma a bizonytalanság a világban a járványon kívül is.

Nem tudjuk, mi lesz az amerikai választás eredménye és annak következménye, nem tudjuk, mi lesz Kínával, az európai és amerikai választásokba való orosz beavatkozásokkal, nem látható világosan, mit hoz a technológiai fejlődés, és milyen biztonsági kockázatokkal és társadalmi veszélyekkel jár az egyébként ígéretes új ipari forradalom.

Ezekben a zavaros időkben az európai egység még fontosabbá válik. A különutak, Sonderwegek egyre kockázatosabbak lesznek. A görögöknek is 30 évig sok mindent elnéztek, aztán nem lett olyan szép a vége. Legyen ez tanulság a mai magyar kormánynak, és az ellenzékben levő szervezeteknek, mozgalmaknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Moszkvában lőtték le az orosz katonai hírszerzés egyik legfontosabb emberét - A nyomok egyenesen a Kreml belső köreihez vezetnek
Február 6-án lőtték le Vlagyimir Alekszejev altábornagyot, a GRU kulcsfiguráját. A gyanúsítottak között orosz tisztek is vannak, ami a Kremlen belüli leszámolás lehetőségét veti fel.


Február 6-án egy moszkvai lépcsőházban lőtték le az orosz katonai hírszerzés, a GRU egyik legfontosabb emberét, Vlagyimir Alekszejev altábornagyot. A merénylet után kórházba szállították, és bár a hivatalos közlés szerint életben van, állapotáról azóta sem adtak ki részletes tájékoztatást. Az 1961-ben egy ukrajnai faluban született Alekszejev a különleges erők, a Szpecnaz ranglétráját megmászva lett 2011-ben a GRU egyik első vezetőhelyettese.

Nem illett bele az orosz katonai vezetőkről kialakult sztereotípiába: közvetlen, embereire odafigyelő parancsnoknak tartották, akit a szervezeten belül tiszteltek és szerettek.

A joviális külső mögött azonban a GRU legkeményebb műveleteiért felelős vezető állt.

A nevéhez köthető a Krím megszállásának megtervezése, az Ukrajna elleni 2022-es támadás kidolgozása, valamint a 2015-ös luhanszki „nagytakarítás” is,

amely során több, a Kreml számára túl önállónak ítélt szakadár parancsnokot likvidáltak. Meghatározó szerepet játszott a 2016-os és 2020-as amerikai választásokba való orosz beavatkozási kísérletekben, amiért felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára. Később az Egyesült Királyság és az Európai Unió is büntetőintézkedéseket vezetett be ellene, miután kiderült, hogy az ő emberei próbálták novicsokkal megmérgezni Szergej Szkripal volt GRU-ügynököt és a lányát, írta a hvg.hu.

A Wagner zsoldossereg megszervezése is Alekszejev projektje volt. A sereg arcának a letagadhatóság érdekében Jevgenyij Prigozsint tették meg, de a háttérben mindvégig a GRU irányított.

Amikor Prigozsin lázadása kitört, Alekszejev személyesen tárgyalt vele Rosztov-na-Donuban. A megbeszélésről készült felvétel szerint Prigozsin azt követelte, hogy adják át neki Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt. Alekszejev erre nevetve csak annyit válaszolt:

„Vigyed őket”

Prigozsin halála után a Wagner egy részét a szintén Alekszejev által létrehozott Redut nevű zsoldosseregbe olvasztották be.

Az orosz hatóságok szerint a merénylet mögött az ukránok állnak, ezt állítja az ügyben nyomozó Szövetségi Biztonsági Szolgálat, és erről beszélt Szergej Lavrov külügyminiszter is. Kijev tagadta, hogy bármi köze lenne a támadáshoz.

A nyomozás eddig négy gyanúsítottat azonosított. A lövész Ljubomir Korba volt, akit a tábornok szomszédja, Zinajda Szerebrickaja engedett be a lépcsőházba. Viktor Vaszin szállást adott neki, fia, Pavel pedig a megfigyelésben segédkezett. A gyanúsítottak háttere azonban jócskán bonyolítja a képet: Vaszin és fia az orosz haderő nyugalmazott tisztjei, sőt, az idősebb Vaszin korábban az FSZB egyik fedőcégénél dolgozott. Szerebrickaja a luhanszki szakadár területről származik, és a merénylet után a hatóságok szerint Ukrajnába szökött.

A merénylet végrehajtása feltűnően amatőrnek tűnt.

Korba négyszer lőtt, de a három találat egyike sem bizonyult végzetesnek. Menekülés közben a pisztolyt csak félig süllyesztette egy hókupacba, és több térfigyelő kamerába is belenézett. A kétbalkezes végrehajtás alapján nehéz eldönteni, hogy valódi ügyetlenségről van-e szó, vagy egy hírszerző szerv szándékos megtévesztéséről, amivel elterelné magáról a gyanút. Az orosz titkosszolgálatok, különösen az FSZB és a GRU közötti rivalizálás közismert.

A lehetséges elkövetők között felmerültek haragtartó wagneristák, a luhanszki tisztogatások sértettjei, de akár a Védelmi Minisztérium vezetői is, akik zokon vehették Alekszejev megjegyzését a Prigozsinnal folytatott tárgyaláson.

Az üggyel kapcsolatban egyelőre csak annyi biztos: Moszkvában, február 6-án lelőttek egy orosz tábornokot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Orbán Viktor győzelmi esélye 40 százalék alá zuhant a Polymarketen
Török Gábor politikai elemző a Polymarket trendjére hívta fel a figyelmet, ahol a miniszterelnök esélye 39 százalékra esett. A platformot a magyar hatóságok januárban blokkolták, így csak VPN-nel érhető el.


A Polymarketen 59–39-re vezet Magyar Péter Orbán Viktorral szemben – miközben a platformot Magyarországon január óta blokkolják.

Török Gábor politikai elemző a Facebookon hívta fel a figyelmet a fejleményre, hogy szerinte: „Nyílik az olló a Polymarketen: OV [Orbán Viktor - a szerk.] benézett 40 százalék alá” – kommentálta Török, hogy a nemzetközi, blokkláncalapú előrejelzési platformon Orbán Viktor választási győzelmi esélye 39 százalékra esett, míg Magyar Péteré 57 százalékon áll - legalábbis állt akkor, ugyanis azóta Magyar Péter már még jobban elhúzott.

Magyar-Orbán 59:39

Török Gábor ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a platformon látható számok nem tekinthetők hagyományos közvélemény-kutatásnak.

„ez nem közvélemény-kutatás, nem is az esélyeket mutatja, de azt igen, hogy milyennek látják az esélyeket azok, akik pénzt tesznek egyik vagy másik jelöltre"

– tette hozzá.

Még érdekesebb dolgokat láthatunk, ha a pártversenyre megtett téteket nézzük. Ebben még jobban elhúzott a Tisza.

A Polymarket Magyarországon január óta hivatalosan nem érhető el, legfeljebb VPN-szolgáltatással lehet hozzáférni. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága rendelte el a polymarket.com domain és aldomainjeinek blokkolását „tiltott szerencsejáték szervezése” gyanújával. Néhány nappal később a hatóság a rivális Kalshi elérését is korlátozta.

Ellenzéki hangok szerint a predikciós piacok hasznos jelzést adhatnak a közhangulatról, így a tiltás információs korlátozásnak is tekinthető.

A predikciós piacok nemzetközi szinten is a hatóságok fókuszába kerültek már a múltban. A holland szerencsejáték-felügyelet például február 17-én szólította fel a Polymarketet a helyi működés beszüntetésére, és heti 420 ezer eurós bírságot helyezett kilátásba. A piacok forgalma eközben dinamikusan nő, január közepén napi 700 millió dollár körüli rekordot ért el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Innen, a gettó közepéből is látjuk, hogy van tétje” – a roma vezető szíve a Tiszáé, az esze a Fideszé
Balogh Jenő szerint a történelemkönyvekben fogják ezt a választást jegyezni. Told kisebbségi önkormányzatának vezetője azt mondja, könnybe lábad a szeme Magyar Pétert hallgatva, de árulásnak érezné, ha cserbenhagyná az Öreget.


A berettyóújfalui körzetben található Told kisebbségi önkormányzatának képviselője, Balogh Jenő „Jaga” a Partizán videójában beszélt arról a dilemmáról, ami szerinte sok roma választót foglalkoztat a közelgő választások előtt. A riport felvezetőjéből kiderült, hogy Balogh korábban már a Tisza Párt felé hajlott, de a térség egy másik befolyásos roma vezetője, Varga Ernő leült vele beszélni, és meggyőzte, hogy „mégis érdemesebb a biztosat választani”.

Balogh Jenő az interjúban megerősítette, hogy továbbra is kettősség van benne.

„Érzelmileg a Tisza felé vonzódom, az mindenféleképpen hazugság lenne, ha azt mondanám, hogy nem” – jelentette ki. Állítása szerint, amikor Magyar Péter beszél, akkor érzi magát igazán magyarnak.

„Amikor az az ember megszólal és beszédet tart, nekem olyankor könnybe lábad a szemem, magyarnak érzem magam, és nem cigánynak” – fogalmaz.

„Viszont ha a másik párt megszólal, ott cigány vagyok. Nem érzem azt, hogy része vagyok a magyar társadalomnak. Nem érzem. És ha kimegyek egy meccsre, nem azt akarom hallani, hogy rohadt cigányok, büdös cigányok, mocskos cigányok, tudod? Mert én is szeretem a focit.”

Felidézte Lázár János kijelentését is, hogy a romák képezik a tartalékot az olyan munkáknál, amiket a magyarok nem végeznek el, például a vonatok mosdóinak takarítását. Balogh Jenő ezt bántónak találta, de azt is hozzátette, hogy a miniszter bocsánatot kért, amit ő el is fogadott. Ennek ellenére úgy érzi, a megkülönböztetést leginkább a politika szintjén tapasztalja. „600 éve itt vagyunk, úgy érzem, hogy azért eléggé sokunk integrálódott; az építőiparban nagyon sokunk ott van. És megálljuk a helyünket, mindig is volt tiszteletem, becsületem a munkahelyen. Sosem kaptam megkülönböztetést. Csak a politikától kaptam mindig megkülönböztetést” – mondta.

A képviselő szerint a szíve a Tiszáé, de az esze a Fideszé.

Ezt azzal magyarázza, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság idején az építőipar, ahol a hozzá hasonló, alacsony iskolai végzettségű emberek dolgoznak, teljesen összeomlott. Úgy véli, Orbán Viktor volt az, aki újra beindította a gazdaságot, és ezzel munkát adott a közösségének.

„Jött ő – egy politikai messiás, ha megnézzük, egy gazdasági messiás –, és újra elkezdett dübörögni a gazdaság. És akkor éreztük azt, hogy ez a kormány jó” – emlékezett vissza. „Mivel neki köszönhetem, hogy a gyerekeimet felneveltem, és munkát biztosított; a semmiből felhozta az országot, és leérettségiztettem mind a három gyerekemet. És bőségesen maradt.”

Szerinte a 2010-es években jól éltek, bár az elmúlt két-három évben a drágaságot nagyon megérzik. „Hozzám hasonló ember érzi, hogy drágaság van. Reggel elmegyek, a reggelit megveszem, ebédet megveszem, jövök hazafelé, már másnap reggelre szinte nem is marad a napszámomból” – vázolta a jelenlegi helyzetet.

Ez azonban azon nem változtat szerinte, hogy volt egy jó időszak.

„Lehet egy rendszert köpködni, lehet egy rendszert gyűlölni, lehet egy másik rendszerre vágyni. Amennyi rosszat úgymond tett Orbán Viktor miniszterelnök, annyi jót is hozzá lehet rakni.”

Mindezek miatt most őrlődik a Tisza és a Fidesz között.

Balogh Jenő szerint a Tisza Párt „egy demokratikus, szép, egyenlő jövőt hirdet”, és Magyar Péterben Martin Luther Kinget látja. „Őt látom benne – »van egy álmom«, hogy egy napon olyan országban élünk, ahol az emberek nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján lesznek megítélve” – mondta. Ezt az érzelmi kötődést azonban felülírja a racionális félelem.

A Fideszhez fűződő viszonyát a Stockholm-szindrómához hasonlítja. „Amikor a fogvatartott ragaszkodik a fogvatartójához, elszenvedi mindazt a rendszert, ami nem jó. Sőt, még érzelmileg is kötődik hozzá.”

„Mert azért 15 év kormányzás alatt azért kialakul érzelmileg egy párthoz kötődés. Még innen is, a gettó közepéből is. Ha eltávolodok tőle, valahol szégyenérzetet fogok érezni, tudod? Olyan érzésem van, mintha szembeköpném. Kötelességemnek tartom valahol, hogy őt támogassam. Az Öreget. Hogy adjunk még egy utolsó négy évet ennek a rendszernek.”

Úgy látja, egy esetleges kormányváltás gazdasági összeomlással járna, mivel az építőipar szavai szerint a Fideszé. „Építőipar egyenlő Fidesz. Ha Orbán Viktor elbukja a választást, a hozzám hasonló emberek másfél–két évig munkanélküliek lesznek” – jósolta. „Ezért ragaszkodunk hozzá kézen-közön.” 

Állítása szerint egy Tisza-győzelem után a Fidesz minden eszközzel akadályozná az új kormányt, és attól is tart, hogy ez akár polgárháborúhoz is vezethet.

„Nehéz a döntés, hogy cserbenhagyjuk-e ezt a rendszert, aminek – legyünk őszinték – sok jót köszönhetünk; és támogatunk egy másik rendszert, ami érzelmileg hat, és azt mondjuk, hogy azzal az emberrel haladunk egy úton, és nem tudjuk, hogy milyen meglepetés vár az úton vele, vagy ezzel a biztos rendszerrel, Orbán Viktor miniszterelnök úrral megyünk tovább – ami kiszámítható.”

Szerinte a mostani döntés történelmi jelentőségű.

„Jelentsük ki nyugodtan: ’89 óta nem volt még ilyen. A történelemkönyvekben fogják ezt a választást jegyezni. ’89 óta ez az első – a 2026. április 12-én esedékes – választás, hogy nagyot üt. Ezt innen, a gettó közepéből  is látjuk, hogy van tétje. És mindenki el fog menni. A falunkban száz százalékos szavazás lesz.”

A roma vezető arról is beszélt, hogy a jelenlegi politikai helyzet a közösségeket és a családokat is megosztja. „Itt családok fordultak egymás ellen. Akik szerették egymást, tudod?” – fogalmazott. „Az egyik oldal azt mondja, hogy pusztuljon el a Tisza, a másik oldal, hogy a Fidesz pusztuljon el.”

Elmondása szerint a saját családjában is van fideszes és tiszás is, és ha nyíltan állást foglalna bármelyik oldal mellett, barátságok és rokoni kapcsolatok mennének tönkre.

„A fele barátaim tiszásak, és bíznak bennem. De van Sápon egy bátyám, Iván. Ő nagy fideszes. És mondott egy mondatot: Ne bántsd a szúnyogot, amelyik már jól lakott, mert jön helyette egy éhesebb.”

„És valahol benne van az, hogy ne legyen harc, ne legyen háború, ne legyen polgárháború; hagyjuk meg ezt a rendszert így, ahogy van. És akkor a béke megmarad mindannyiunk között.”

Arról is beszélt, képviselőként erkölcsi kötelességének érzi, hogy a Fidesz-közeli közösségével maradjon, és ne tűnjön árulónak. „Ha nem akarok árulóként feltűnni, akkor ugyanazt a vonalat kell kövessem, amit ők visznek.  Egyértelműen a mi feladatunk, mivel Fideszhez közeli pártban vagyunk, a roma kisebbségeknek az, hogy tartsuk össze a népet, a népünket, és egyértelműen hajoljunk a Fidesz felé” – mondta.

Tudja, hogy a döntése helyben sokakat befolyásolhat. „Ha én most azt kommunikálom a közösségem felé, hogy fideszes vagyok, akkor van egy bizonyos rációja, hogy azt mondják: "Igen, hát megy a Jaga, megyünk utána mink is." De meg is bomolhat a kör. „Egyelőre csak én vagyok így, hogy 50 százalék tiszás, 50 százalék fideszes."

Bár Varga Ernőnek igent mondott, hogy a Fidesz támogatásán dolgozik, még mindig bizonytalan.

„Valahogy helyeseltem a végén, oké, de amikor hazaértem, csalódott voltam saját magammal szemben, tudod? Hogy nekem a meggyőződésem a Tisza. Én őbenne akarok hinni érzelmileg. De az elmém meg azt mondja, hogy nem lesz munkánk.”

Végül úgy fogalmazott, döntését a választás napján, a szavazófülkében fogja meghozni. „Ott, a fülkében fog eldőlni. Hogy vajon érzelmileg döntök, vagy aszerint, amit az eszem mond, a Fidesz mellett” – zárta gondolatait.

A teljes riport

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter szerint ha győznek, felfüggesztik a gödi akkumulátorgyár működését, és ez első nap kiadják az ide menekült lengyel politikusokat
Fotókat, jegyzőkönyveket kaptak az akkugyárakkal kapcsolatban, és kiderült, a cégek előre tudtak az ellenőrzésekről – mondta a TISZA elnöke évértékelője után. A városligeti tóból eltűnt vadkacsák is szóba kerültek, amiket Magyar Péter szerint egy 13. kerületi hotelben dolgoztak fel.


Magyar Péter a gödi Samsung-gyárral kapcsolatban elmondta, még nem kapott választ a cég vezérigazgatójától, be tud-e menni egyeztetni, de azóta még több kérdése lett, mert sokan jelentkeztek náluk.

Azt ígérte, újabb információkkal fog előállni, de annyit elárult, hogy vezető beosztású és gyárszalag mellett dolgozó munkavállalókkal, valamint környezetvédelmi szakemberekkel is felvették a kapcsolatot, akik „egészen elképesztő dolgokat meséltek el”.

Állítása szerint nemcsak a gödi, hanem más akkumulátorgyárakról is szó van, ahol a hatóságok előre értesítik a cégeket az ellenőrzésekről.

„Tudják ezek a cégek, hogy mikor jönnek ki a hatóságok, mikor ellenőriznek, mikor mérnek, erre fel tudnak készülni ezek a veszélyes üzemet megjelenitő gyárak, és nyilván így mások lesznek a mérési eredmények” – jelentette ki.

„Elhullott állatok, kiszivárgó, veszélyes, mérgező szennyvíz, levegőbe kerülő veszélyes anyagok, ugyanaz, mint Gödön, de Gödön is egyre több információ van, fotókkal dokumentálva, jegyzőkönyvekkel dokumentálva. Úgyhogy azt hiszem, hogy ennek a történetnek nincs vége, és nagyon-nagyon gyorsan kell majd cselekednie április 12-e után a Tisza kormánynak” - fogalmazott.

“Azt várjuk el most a kormánytól, amíg még ez az ügyvezető kormány van, hogy függessze fel a gyár működését, amíg nem tisztázódnak a dolgok, amíg a nyilvánosság nem kap részletes tájékoztatást, amíg nem engednek be oda független ellenőröket, amíg a felelősök nincsenek megnevezve. Hogyha ezt nem teszik meg a következő 56 napban, akkor Tisza azonnal megteszi. És egyébként egy átfogó vizsgálatot rendelünk el az összes akkumulátorgyárnál. Felállítunk egy országos hatáskörű akkumulátoripari szakhatósági szervet. Nyilván annak van átfutási ideje, de addig is egy átfogó vizsgálat lesz, felfüggesztés, ahol ilyen szabálytalanságok vannak” - jelentette ki Magyar Péter.

Reagált arra is, hogy Orbán Viktor szerint a Shell és az Erste háborús szövetséget kötött Brüsszellel a TISZA győzelme érdekében, és a halál vámszedőinek nevezte a két céget.

„Szerintem a magyar emberek többsége látja, hogy ha a halál vámszedőiről beszélünk, akkor azok inkább a több tízezer ember életét veszélyeztető akkumulátorgyárak vagy egyéb szennyezőgyárak, amelyeknek a működését a kormány hagyta” – fogalmazott Magyar Péter.

Hozzátette, azért is érdekes a kijelentés, mert a Shell-lel a kormány 2025 szeptemberében stratégiai megállapodást kötött például nagy LNG beszerzésekre.

Állítása szerint egy TISZA-kormány mindenkivel helyre fogja állítani a kapcsolatot, mert a gond nem a külföldi befektetőkkel van, hanem azokkal a cégekkel, amelyek a magyar emberek egészségét és a környezetet veszélyeztetik.

Arra a miniszterelnöki felvetésre, hogy a multik akarják kormányra segíteni a TISZA Pártot, Magyar Péter úgy reagált, a hülyeséget nem szabad megismételni.

Leszögezte, semmilyen kapcsolatuk nincs multicégekkel, a pártot több tízezer magyar ember támogatja a saját adózott jövedelméből. Feltette a kérdést, ha a kormány valóban 14 ezer milliárd forintot „vett el” a cégektől, akkor vajon miért nőtt háromszorosára az államadósság.?

Kijelentette, a TISZA Párt kiegyensúlyozott viszonyra törekszik a multikkal, és megtartaná a jelenlegi adókat. „Egyenlő feltételeket fogunk biztosítani a külföldi és a magyar befektetőnek egyaránt” – ígérte.

Attól nem tart, hogy a kormány külföldi támogatások elfogadásával vádolja majd őket, és esetleg érvénytelenítik a választás eredményét.

Szerinte itt gyűlöletkeltésről és a magyar emberek félrevezetéséről van szó, aminek semmilyen alapja nincs. Hozzátette, nem nekik vannak amerikai kampánytanácsadóik, és nem ők avatkoznak bele más országok választásaiba. „Mi a magyar emberek szavazatára várunk és azt kérjük, ennek igyekszünk megfelelni, úgyhogy vergődni lehet, vádolni lehet, hangulatkeltés” – mondta.

A befagyasztott uniós pénzekkel kapcsolatban elmondta, több európai vezetővel is tárgyalt, és világossá tette, hogy egy leendő TISZA-kormány legfontosabb feladata a 8000 milliárd forint hazahozatala. Ennek feltételeiként a korrupció felszámolását, az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítását, az igazságszolgáltatás és a sajtó szabadságának garantálását, valamint a felsőoktatási intézmények függetlenségének helyreállítását nevezte meg. „Ez a négy, és itt full stop” – szögezte le.

Ígéretet senkitől sem kapott, de úgy látja, az érdekek egyeznek, mert az EU-nak és a tagállamoknak is az az érdeke, hogy Magyarország megkapja a forrásokat és fejlődjön a gazdasága.

A belengetett videóval kapcsolatban azt állította, régóta fenyegetik és zsarolják, de erről szerinte felesleges beszélni, mert Rogán Antal és a Fidesz célja éppen a figyelemelterelés a valós problémákról. Elmondása szerint a zsarolás abból áll, hogy hamisított felvételeket vagy üzeneteket küldenek neki és a kollégáinak. „Kap a postaládájában egy hamisított felvételt, vagy egy leírást, vagy kap az Instagramján egy üzenetet, hogy ilyen is van” – részletezte. Azt is elmondta, hogy bár a fenyegetések ismeretlenektől érkeznek, sejti, kinek az érdekében állnak.

A Városligeti tóból eltűnt kacsák és halak ügyében, amit vendégmunkásokkal hozott összefüggésbe, azt mondta, nevetségesnek tartja, hogy a sajtó ezt emelte ki a bicskei beszédéből. Fenntartotta állítását, mondván, a cikkek alatti kommentekből is látszik, hogy sok más vidéki városból is eltűntek állatok, ahol vendégmunkások élnek.

Állítása szerint konkrét információi vannak arról, hogy a Városligetből származó állatokat egy XIII. kerületi hotelben dolgozták fel.

„Értem a viccet, csak nem szeretem. Tudom ezt továbbhozni, és tudok tanukat is hozni, de azt gondolom, amikor egy gödi Samsung gyár van és a környéken több tízezer embernek az életét, egészségét veszélyeztetik, akkor az kicsit fontosabb, mint a Városligeti tóban élő vagy nem élő aranyhalaknak a száma” – zárta a témát.

A kampánnyal kapcsolatban soha nem látott mocskolódásra és lejáratásra számít. „A jelenlegi hatalomnak az a célja és az az érdeke, hogy balhé legyen” – vélekedett. Azt mondta, azért reagált rá előre, hogy lezárja a témát és a lényegről lehessen beszélni.

Az országjárásról elmondta, mind a 106 egyéni választókerületbe el fognak menni, de a kampány végén a billegő körzetekre fognak koncentrálni. Hozzátette, a Fidesz belső mérései is hozzájuk jutnak el, és azok ugyanazt mutatják, mint a független kutatások.

A TISZA Párt EP-képviselőinek szavazatáról az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomaggal kapcsolatban azt mondta, azért szavaztak nemmel, mert a megállapodásból Magyarország kimarad, és mert szerintük Európának most magára kellene koncentrálnia.

Az ukrán uniós csatlakozásról úgy vélekedett, hogy amíg háború van, addig erről nem érdemes beszélni. Elmondta, tárgyalópartnerei többsége is egyetértett vele abban, hogy nem lehet kivételt tenni Ukrajnával, miközben a nyugat-balkáni országok évek óta várnak a felvételre. „Senki nem akarja holnapután felvenni Ukrajnát, és nem is lehet” – jelentette ki, hazugságnak nevezve a kormányzati kommunikációt.

Beszélt arról is, hogy kétharmados győzelem esetén módosítanák az Alkotmányt a sorkötelezettség eltörlése érdekében, de egy új alaptörvény megalkotását is elkezdenék, amit széles társadalmi párbeszéd előzne meg és népszavazás erősítene meg.

„Egy alkotmányozás nem egy egy hónapos feladat, nem egy tableten születik, hanem több tableten és több éves folyamat” – fogalmazott. Kétharmados többség nélkül is felállítanának egy önálló környezetvédelmi minisztériumot, aminek élére Gajdos Lászlót szánják. A háborús veszélyhelyzetet és a rendeleti kormányzást a parlament második üléséig tartanák fenn. Az önkormányzatoktól elvont forrásokról, így a szolidaritási hozzájárulásról azt mondta, a választások után leülnek tárgyalni az önkormányzatokkal, és jelentősen csökkentenék az elvonásokat.

A 24.hu kérdésére a müncheni tárgyalásairól azt mondta, a legnagyobb eredmény, hogy ott voltak és tárgyalóasztalhoz ültek. „Ha nem vagy ott, akkor te vagy a menü” – fogalmazott.

A miniszterelnök-jelölti vitáról kijelentette, amíg Orbán Viktor nem áll ki vele, addig a TISZA jelöltjei sem vitáznak a fideszes jelöltekkel. „Nem fogjuk eljátszani és elbábozni a demokráciát” – mondta. Az „Út a börtönbe” programról közölte, az továbbra is érvényes, és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, valamint a független nyomozóhatóságok biztosítanák a felelősségre vonást.

A Kontroll újságírójának kérdésére elmondta, a Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén ő hozta fel a Magyarországon menedékjogot kapott volt lengyel kormánypárti politikusok, Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski ügyét.

„Hogyha még itt lesznek, amikor megalakul a Tisza kormány, akkor az első nap kiadjuk őket” – jelentette ki.

Hozzátette, szerinte vagy Minszkbe mennek, vagy Moszkvába, és “lehet, hogy más is ül majd a repülőn.”

Egy lengyel újságíró kérdésére a Visegrádi Együttműködésről azt mondta, az ma már nem létezik, de az első lépés a lengyel-magyar kapcsolatok helyreállítása lenne, majd a cseh és szlovák kormányokkal is tárgyalnának a V4 megerősítéséről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk