SZEMPONT
A Rovatból

A hamburgerező, amit az egész ország megismert: hogyan lett a Billog a bántalmazott nők menedéke?

Jártak az ukrán határon a háború kitörése után, kiálltak a kirúgott tanárok mellett, de egyik akciójuk sem keltett akkora visszhangot, mint annak a fiatal lánynak az esete, akinek az itallapon lévő titkos koktéllal kértek segítséget. A Billog társtulajdonosával, Szilágyi Lászlóval beszélgettünk.
Láng Dávid - szmo.hu
2025. október 12.



„Nézd, ezt a pénzt elnyaralhatnám, vagy költhetném hirdetésekre is, de én inkább visszaforgatom, hogy még több társadalmilag fontos ügy mellé állhassunk oda” – nem egy tipikus mondat ez egy üzleti vállalkozás tulajdonosától.

Azonban úgy tűnik, kifizetődő: aligha van olyan étterem, ami nagyobb hírverést kapott a közösségi és a hagyományos médiában egyaránt, mint a Parlamenttől 300 méterre található Billog.

„Nincsen vendéglátós múltam, nemzetközi marketing szakirányon végeztem. A cégcsoportban, ahol dolgozom, kifejezetten marketinggel és kommunikációval foglalkozom” – meséli Szilágyi László, miközben én a két segélyszervezetet is támogató AngelBurgerbe harapok épp, ő pedig egy vegetáriánus tálnak lát neki.

Kiderül az is, hogy utóbbi direkt miatta került rá az étlapra, mivel szinte soha nem eszik húst – az egyetlen kivétel, amikor egy új burgert vezetnek be: abból mindig megkóstol egyetlen falatot, hogy képben legyen, de annál többet akkor sem.

A Billog története Kőbányán kezdődött öt évvel ezelőtt: László cégcsoportja ott épített egy rendezvényközpontot, és a tulajdonostársa ötlete volt, hogy legyen mellette egy vendéglátóhely is.

„Erre azt feleltem, hogy ha szabad kezet kapok, nagyon szívesen indítanék szerelemprojektként egy street food brandet. Ami motivált, az a márkaépítés.”

Vendéglátásban viszont nem volt tapasztalata, ezért internetes hirdetéssel keresett séfet maga mellé. Ő javasolta, hogy bölényhúsból készüljenek a burgerek, mivel ez sokkal ritkább, mint a szinte mindenhol kapható angus marha. Fontos szempont volt az is, hogy bár magyar alapanyag, mégis van egy vadnyugati romantikája.

Addig is, amíg elkészült az étterem, egy food truckkal indították be az üzletet. Annak ellenére, hogy viszonylag magas árakkal dolgoztak, hamar népszerűek lettek, pedig a Covid miatti lezárások is pont erre az időszakra estek. Elvitelre viszont egyre többen rendeltek tőlük.

AngelBurger

A burgerezés miatt feljelentett mentősök

Bár már az első évben is voltak jótékonysági akcióik (például az adventi időszakban ingyen pecsenyezsíros kenyeret osztottak), ekkor még nem dőlt el, hogy ennyire erős lesz a társadalmi felelősségvállalásuk.

Ahhoz, hogy elinduljon a későbbi „lavina”, egy véletlen is kellett: nagy visszhangot kapott annak idején, amikor a Szentendrei úton megállt egy mentő, és valaki levideózta a szemközti panelházból, ahogy hamburgereznek, majd feljelentette őket a Mentőszolgálatnál, hogy miért csinálnak ilyet munkaidőben. Az esetet az OMSZ is megosztotta a Facebook-oldalán, ami után szinte a teljes magyar sajtó beszámolt róla.

„Velem is szembejött a hír, és borzasztóan felbosszantott. Elhatároztam, hogy hamburgerezőként beleállunk ebbe, és létrehoztuk a Mentőburgert, amit abban a hónapban ingyen adtunk a mentősöknek, azóta pedig kedvezménnyel, de a kávé továbbra is ajándék mellé.”

Az erről szóló a posztjuk tízszer annyi reakciót kapott a Facebookon, mint az addigi átlag, és László már akkor érezte, hogy marketingszempontból a konkrét termékeknél sokkal fontosabb az, hogy az emberek szeressék a márkát és kötődni tudjanak hozzá. Ezután kezdtek el célzottan olyan vendégkört építeni, akik érzékenyebbek a közügyekre.

Következő nagy akciójukra az orosz-ukrán háború kitörése után került sor: egy hetet töltöttek az ukrán határon, hogy enni adjanak a menekülőknek. Ezt még nem is nagyon reklámozták, a törzsvevőik egy része mégis megtudta, hogy mennek, és néhány nap alatt több mint 1 millió forintnyi adományt hoztak nekik. A vége az lett, hogy a food truck mellett egy külön teherautót is kellett bérelniük, hogy mindent célba tudjanak juttatni.

„Életem meghatározó élménye volt, brutális lélekpofonokat kaptunk, de nagyon sok szeretetet is. Google fordítóval csináltam ukrán nyelvű feliratokat, hogy ingyen van az étel, nyugodtan egyenek vagy vigyenek belőle magukkal. De nemcsak a menekülteket etettük meg, hanem mindenki mást is, aki éhes volt. És sajnos azt kell mondjam, hogy ott Szabolcsban a helybéli önkéntesek sokszor éhesebbek voltak a menekülőknél.”

Inkább hangosan, mint csendben

A következő nagyobb hirverést elért akció a Palyaburger volt 2022 októberében, amit a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott Palya Tamás ihletett. Ő volt az első tanár, aki a polgári engedetlenségben való részvétel miatt vesztette el az állását, nem sokkal később pedig négy kollégáját is elbocsátották.

„Ezt a példastatuálást rendkívül aránytalannak éreztem és magánemberként mélységesen felháborított, ezért kitaláltam, hogy a kirúgott tanárok ingyen ehetnek a Billogban.”

A felhívás önmagában is nagy sajtóvisszhangot kapott, amit még tovább növelt az, hogy valaki feljelentette őket a fogyasztóvédelemnél, mondván: hátrányos megkülönböztetés, hogy a tanárok ingyen burgert kapnak, ő viszont nem. Neki köszönhetően még nagyobb tömeghez eljutott az akció és egyben a Billog híre.

Lassan kialakult, hogy tudatosan keresik azokat a társadalmilag fontos ügyeket, amelyekbe beleállhatnak, és a reklámköltéseiket inkább erre fordítják. A teljeskörű marketing és kommunikáció László feladata, ebben szabad kezet kapott a tulajdonostársaktól.

„Bár eleinte volt köztünk vita abban, hogy titokban vagy a nyilvánosság előtt segítsünk, én amellett voltam, hogy hangosan csináljuk. Nem azért, hogy jó fejnek mutassuk magunkat, egyszerúen amiatt, mert ha csöndben segítünk, akkor nem adjuk meg a lehetőséget arra, hogy a vendégeink is beszálljanak.”

Ezért az lett a stratégiájuk, hogy mindent hangosan csinálnak, ezzel az adott ügyre terelve a fókuszt.

Az a hír is véletlenül jött szembe Lászlóval idén nyáron, hogy leégett egy hamburgeres-lángosos büfé az agárdi strandon, a tulajdonosnak még a keze is megsérült a tűzben. Elhatározta, hogy neki is segítenek.

„Nem ismertem ezt az embert, csak azt tudtam róla, hogy leégett a büféje, de ez bőven elég volt. Annyit mondtam neki, hogy ha szeretné, holnap lemegyünk hozzá az egyik food truckkal és az egész nyári szezonra kölcsönadjuk neki ingyen és bérmentve. Végül nem fogadta el a felajánlást, mert a sérült keze miatt még hetekig egyébként se tudott volna dolgozni. De megalkottuk a Főnix Burgert, aminek az árából 500 forintot félretettünk neki, és az eladásokból össze is jött egy kézzelfogható összeg.”

Nemrég egy segítőfalat is bevezettek: vendégeik nemcsak maguknak, hanem mások számára is előre kifizethetnek bármilyen terméket, aminek a blokkját kitűzik a vendégtérben elhelyezett táblára. Akinek pedig épp nincs pénze, ezekből a blokkokból válogathat, és a pultban odaadva már készítik is neki a kért ételt vagy italt. Bár a tábla csak néhány tappal ezelőtt került ki, máris teljesen tele van.

Megállapodtam a többiekkel, hogy ha eljárás lesz, én megyek a börtönbe

A Pride melletti kiállás sem volt kérdéses számukra, ráadásul még azelőtt eldöntötték, hogy Orbán Viktor az évértékelőjén először fenyegetőzött a betiltással.

„Olvastam egy hírt a neten, hogy a McDonald’s, a Burger King és a Coca-Cola kiszállnak a Pride mögül. Ez nagyon nem tetszett, bár nem vagyok meleg és korábban soha nem voltam még a Pride-on, elhatároztam, hogy ha ők megfutamodtak politikai okokból, majd a Billog megy helyettük is.”

Végül ők voltak az egyetlen cég, aki a kockázatokat bevállalva ki mert menni a felvonulásra, rajtuk kívül csak pártok és civil szervezetek képviseltették magukat. „Megállapodtam a többiekkel, hogy ha eljárás lesz, én megyek a börtönbe” – meséli László. Természetesen ide is külön Pride burgerrel készültek, de alaposan alábecsülték az érdeklődést: a 300 darab gyakorlatilag percek alatt elfogyott.

A bántalmazott nők melletti kiálláshoz szintén egy újságcikk vezetett el. „Olvastam, hogy egy lány a nemzetközi segélykérő jelet mutatta egy benzinkúton, így menekült meg. Megmondom őszintén, elszégyelltem magam: ha nálunk történt volna ez az eset, azt se tudtuk volna, mit integet. Elkezdtem utánaolvasni, mi ez a jel, majd kitettünk egy tájékoztatót a női vécébe, és elkezdtük hirdetni a vevőink körében.”

Így találtak rá az AngelShot nevű segélykérő koktélra is, ami külföldön sokfelé elterjedt, Magyarországon viszont előttük senki nem használta (vagy legalábbis nem találták nyomát). Rá is került az itallapra 112 forintos árral, ami a segélyhívó telefonszámra utal, és a leírása szintén kikerült a női vécébe. Emellett minden dolgozójuknak oktatást tartottak arról, mi a teendő, ha valaki segítséget kér.

Bár a bevezetése óta többen felfigyeltek már az AngelShotra, László szerint a szituációból azonnal látni lehet, komoly-e a segélykérés.

„Volt olyan például, amikor valaki a burger mellé ki akart kérni öt AngelShotot, mondván hogy ez annyira olcsó. Ha egyértelműen látszik, hogy a jelenlévők közül senki nincs bajban, akkor el szoktuk magyarázni, mi is ez pontosan.”

Orosz Bernadett mellett több másik bántalmazott nő képét is kihelyezték a Billogban (az engedélyükkel)

A fél várost átbuszozták, hogy itt kérjenek segítséget

Éles szituáció eddig egy volt: mint azt mi is megírtuk, egy anyuka egy XV. kerületi buszmegállóban vette észre, hogy bántalmaznak egy fiatal lányt. Szembeszállt a bántalmazóval, felugrott a lánnyal egy éppen érkező buszra, és egészen a Parlament melletti Billog étteremig mentek, ahol kikérte neki az AngelShotot. Ezúttal nem volt kérdés a személyzet számára sem, hogy komolyan gondolják.

László szerint először ők is meglepődtek a történteken, hiszen a koktél eredeti funkciója inkább az lenne, hogy ha valaki a bántalmazójával együtt megy be egy vendéglátóhelyre, feltűnés nélkül segítséget kérhessen. Itt viszont a bántalmazó nem volt jelen, a lánynak a megmentője kérte ki a koktélt, miután fél várost átszelte vele.

„Kiderült, hogy beérett a gyümölcse annak, hogy két hónapja erőteljes kommunikációt folytatunk ezen a területen: a vendégeinkben kialakult egy olyan tudatalatti beidegződés, hogy a Billogban segítenek, ha valakit bántanak. Ez az anyuka is a törzsvevőnk volt, aki mindent tudott rólunk és így szinte magától értetődően mi jutottunk eszébe.”

Emellett közrejátszott még az is, hogy a bántalmazott lány kimondottan arra kérte, vigye őt minél messzebbre. Így annyira már nem is furcsa, miért nem a legközelebbi kávézóba mentek be. Rendőrt pedig szintén a lány kérésére nem hívott, mivel azt mondta neki, hogy múlt hónapban egyszer már próbálkozott ezzel, ki is jöttek a rendőrök, de nem történt semmi. Emiatt már nem bízott bennük.

Az esetről beszámoló Facebook-poszt azóta már közel 75 ezer reakciónál és 11 ezer megosztásnál jár, a összes megtekintése pedig 6 millió körül van. Ekkora visszhangra még László sem számított: azóta szó szerint egymás után adja az interjúkat, gyakorlatilag az összes online portálon és híradóban téma volt a sikeres mentőakció.

A sors iróniája, hogy mindez alig pár nappal azután történt, hogy Répássy Róbert igazságügyi államtitkár beléjük szállt: mint fogalmazott, „ha valaki nem akarja, hogy egy hamburgerező pultosa vagy Szabó Tímea nyújtson neki segítséget, akkor forduljon az áldozatsegítőkhöz, akiknek ez a hivatása.”

Az összetűzés végül happy enddel zárult: Répássy elfogadta a meghívást és az Áldozatsegitő Központokért felelős Király Nórával ellátogatott a Billogba, ahol László szerint építő beszélgetést folytattak. Ez volt egyébként az első eset, hogy egy őket bíráló kormánypárti politikus járt náluk. Azóta az Áldozatsegítő Központok elérhetősége is kikerült a női mosdóba.

Sírva ölelnek meg és mondanak köszönetet

Az AngelShotos eset óta teljesen a feje tetejére állt minden a Billog körül: rengeteg civil szervezet ajánlott fel számukra együttműködést, bántalmazott nők küldözgetik a képeiket és a történeteket arról, hogyan verték meg vagy használták ki őket.

„Nekik sajnos nem tudok mást válaszolni azon kívül, hogy megköszönöm, és megadom a segélyszolgálatok elérhetőségét. Mi egy hamburgerező vagyunk, gyere hozzánk, ha éhes vagy, vagy ha félsz, de kérlek, fordulj szakemberhez. Én nem kezdek el pszichológust játszani, így is eléggé megvisel ez az egész.”

A forgalmuk az elmúlt két hétben a duplájára nőtt, de mivel a legtöbben az AngelBurgert veszik, ezzel arányosan a segélyszervezeteknek elutalt támogatás is növekedett. És minél nagyobb a bevétel, annál többet tudnak visszaforgatni az általuk felkarolt ügyekbe.

Rengeteg tervük van, az sem kizárt, hogy idővel saját alapítványt is létrehoznak. A szűk keresztmetszet inkább László ideje: a Billog mellett több másik projektért is felelős, emellett van négy gyereke.

„A teljesítőképességem határán vagyok, de minden üzenetre és kommentre igyekszem válaszolni, még a kötekedőknek is, hátha abból is ki lehet hozni valami építő párbeszédet a végére.”

Aktuális célja, hogy az AngelShot koktél minél több hazai vendéglátóhely itallapjára kerüljön fel, a segélykérő kézjel leírásával együtt. Szürreális módon az egyik legutóbbi megkeresést a malajziai Borneóról kapták: egy ott élő magyar nő írt nekik, akinek a dzsungel közepén van egy kis büféje, hogy elindítaná a kampányt. De győri és debreceni vendéglátóhely is jelzett már hasonló szándékot, sőt az egyik nagy sportszeráruhaz is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Most már a NER-ben nem vesződnek a színjátékkal, ez színtiszta pártpropaganda
Bár Magyar Péter cáfolta, hogy a Tiszának lennének adóemelési tervei, elindult az ezzel kapcsolatos plakátkampány, méghozzá adófizetői pénzből. A Transparency International szerint egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy a korábbi álcát fenntartsa maga körül.


Elindult a 4 milliárdos plakátkampány a Tisza állítólagos adóemelési terveiről, amit Magyar Péter már többször megcáfolt. Az óriásplakátokon az Európai Bizottság elnöke látható, aki marionettbábukkal bábozik valakikkel, és azzal buzdítanak a nemzeti konzultációban való részvételre, hogy „Brüsszel bábjai adót akarnak emelni." Bár a plakátokon név szerint nem említik a Tiszát, ez az üzenet rímel a Fidesz és a kormány fő üzenetére Magyar Péterrel szemben, a kormány oldalán pedig már a címből kiderül, hogy adófizetői pénzből "Tisza adóemelési terveiről" konzultálnak.

Hogyan nevezheti ezt a kormány tájékoztató kampánynak, és miért nem lép közbe a Választási Bizottság? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatójával.

– A most az utcákat elárasztó plakátok hivatalosan nemzeti konzultációt hirdetnek, azaz a kormány működéséhez kapcsolódnak, de közben a kormány honlapján egyértelművé teszik, hogy mindez a Tisza párt elleni választási kampány része, azaz pártérdeket szolgál. Hogyan lehet ezt ilyen nyíltan felvállalni?

– Valójában, amit megvalósulni látunk, ami kibontakozik az elmúlt pár évben, az csak őszintévé teszi a NER-t. Ugyanis a NER, egymásra épülő hazugságok rendszere. Azt bábozzák el, hogy ez demokrácia meg jogállam. Hol tesznek hozzá jelzőket, hogy illiberális, vagy azt magyarázzák, hogy a jogállam az, mint olyan, az nem is megfogható jelenség, de azért ez itt demokrácia, meg jogállam, ahol nem is bajlódnak a különösebb részletezéssel. Valójában ez a rengeteg manőver mind azt hivatott elfedni, hogy Magyarországon nem jól működnek a dolgok. Viszont az elmúlt pár évben, amióta nem jönnek az uniós források, meg a szűk két évben, mióta a Tisza mozgalom és Magyar Péter színre lépett,

egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy ezt az álcát fenntartsa maga körül.

Így aztán azok a jelenségek, amikre eleinte csak az olyan éber szemű kritikus civilek, mint amilyen a Transparency International Magyarország is, később meg már külső megfigyelők is, például az EBESZ mutatott rá, például, hogy összefolyik a párt és az állam működése, nem lehet elhatárolni a közkiadásokat, a közpénzeket, a párt kampánypénzeitől, a párt, a Fidesz érdekében álló propagandatevékenységtől, mára már nyíltan zajlanak. Most már a NER-ben vagy nem vesződnek a színjátékkal, vagy nem veszik észre már, hogy elfelejtették a kötelező tánclépéseket végigjárni, mindenesetre nincsen energia erre.

– Miért?

– Ez egyfajta posztkommunista pártállami működés. Nincsen ugyan beleírva az alkotmányba, ami 1989-ig benne volt, hogy a párt azaz az MSZMP a társadalom vezető ereje, és hogy nem is létezik olyan, hogy hatalommegosztás, mert ebből következően minden hatalmat gyakorol. Lényegében most is az van, hogy a NER, a rezsim fennmaradásának,

a Fidesz hatalomban tartásának az érdeke mindent felülír,

és kisebb-nagyobb módosításokkal, csiszolgatásokkal ehhez a gyakorlathoz idomították a jogszabályokat is. Például amit 2014-ben még színtiszta jogsértésként tudott megfogalmazni a Transparency International Magyarország, hogy a kormányzati szervek és önkormányzatok folytatnak a kormánypárt, a Fidesz érdekében kampánytevékenységet a választást megelőző időszakban, nem csak abban az 50 napban, ami a szavazás előtt van, hanem az azt megelőző fél évben, például plakátolnak, meg különféle rendezvényeket szerveznek, az mostanra bekerült a választási eljárási törvénybe, hogy a kampányszabályok, a tilalmak nem vonatkoznak a kormány által folytatott lakossági tájékoztató tevékenységre.

– Mennyiben kormányzati tájékoztatás a kampánytevékenység?

– Úgy, hogy a hatóságok, a választási bizottság, választási iroda, adatvédelmi hatóság egyáltalán nem vizsgálja, hogy ez az úgynevezett lakossági tájékoztatás, mindig konkrétan a Fidesz és a kormány üzeneteit közvetítő propagandatevékenységben nyilvánul meg plakátokon, vagy éppen olyan kéretlen email üzenetekben, amin keresztül például a kormány Ukrajnával, Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ömlik a COVID vészhelyzeti információs csatornán is. Tehát elmosódik az a választóvonal, ami a kormányzó pártot és a kormányt, az államot és a pártot elválasztja egymástól.

– Perképesek ezek a határátlépések?

– Nem lehet mindent mindig bíróságon érvényesíteni. De még a jelenlegi szabályok szerint is, amikről határozottan lehet állítani, hogy kifejezetten annak a gyakorlatnak a jogi megtámogatásához vannak igazítva, amit a Fidesz folytat, ami a NER-nek a működési sajátossága, ezek mellett is lehetne észlelni és szankcionálni ezeket a rossz gyakorlatokat. Attól, mert a lakossági tájékoztató tevékenységre nem vonatkoznak a kampányszabályok, még

a Nemzeti Választási Iroda mondhatná azt, hogy az nem lakossági tájékoztató tevékenység, hogy tudta-e ön, hogy Soros György, von der Leyen, Manfred Weber meg Zelenszkij összeesküdtek arra, hogy átoperáltatják az összes óvodást fiúból lánnyá vagy lányból fiúvá, és elveszik a munkahelyeinket, megerőszakolják a feleségeinket.

Ez színtiszta pártpropaganda. Erre mondhatnák azt az arra hivatottak, hogy az a lakossági tájékoztatás, hogy tessék kezet mosni, mert fertőző betegségek vannak, vagy tessék felvenni az oltást, mert járványhelyzet van. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság is mondhatta volna azt, hogy az személyes adattal visszaélés, hogy kéretlen, kormánypropaganda üzenettel bombázza a COVID infóra feliratkozó polgárokat a hatalom. Azaz még ezek mellett a szabályok mellett is lehetne sokkal jobb működést elérni és szankcionálni ezeket a vadhajtásokat. Nyilván a tiszta helyzet az lenne, ha tilos lenne az, ami tilos. Azaz a jogszabályok meg is tiltanák azt, amit nem illik csinálni, és ezeknek a tilalmaknak érvényt szereznének azok a szervek, hivatalok, amelyeknek az a dolga, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák a gyakorlatban.

– Hoztak egy törvényt, hogy korlátlanul lehet kampánycélra pénzt költeni, ennek mi lehetett a célja?

– Ennek több oka is lehet. Azon, hogy korlátlan a kampányköltés, annyira nem kell meglepődni. Gyakorlatilag majdhogynem az volt a főszabály, hogy a kampányokra elkölthető pénzmennyiségnek nincs felső határa, mert kampányköltési plafon csak a nemzeti, azaz a hazai parlamenti választásra vonatkozott, az Európai Parlamentire soha, igaz, hogy annak a kampányfelhajtása is sokkal kisebb volt, de az önkormányzati választásokra se vonatkozott soha a kampányköltési limit, pedig a polgármester-választás, önkormányzati választás az nem kevésbé jelentős, mint a parlamenti választások. Ráadásul a parlamenti választási kampányok költési plafonját sem tartották soha tiszteletben. Ez 98-tól 2010-ig 1 millió forint volt, és már 98-ban sem 1 milliót költöttek jelöltenként, azóta meg az inflációval növelt 5 milliós plafon volt egészen mostanáig. Tehát

ennek inkább szimbolikus jelentősége volt.

Természetesen a Transparency International Magyarország ellenzi, hogy eltörölték ezt a szabályt, mert így már formai értelemben sem lehet számonkérni az érintett politikai szereplőkön, hogy túlköltik magukat.

– Korábban azt is megfigyeltük, hogy a kampányba a kormánypárti oldalon magukat civilnek mondó szervezetek is bekapcsolódtak, melyekre eleve nem vonatkoztak a kampánypénz költési szabályok.

– Azért tartja fenn a Fidesz ezt a háromosztatú kampányolást, azaz van egyrészt az állam, a kormányoldali kiadás, tehát amikor elmossa a párt és az állam közötti határokat, másrészt vannak az úgynevezett harmadik szervezetek, tehát a kampány kiszervezése, például a CÖF, és harmadrészt van a párt maga, mert ez bejött. Ez működött ‘14-ben, ‘18-ban, ‘22-ben, az ellenőrző hatóságok erre vannak szoktatva, tudják, hogy az Állami Számvevőszéknek, a Kincstárnak, a választási szerveknek hol kell becsukni a szemüket. Az emberek is hitelesebben fogadnak el egy üzenetet, ha az a magas autoritású kormánytól érkezik, és nem valamely párttól.

– Ezek szerint ez várható a mostani kampánynál is?

– Még valószínűleg a Fidesz maga sem tudja, mekkora öngólt rúgott a kampányplafon eltörlésével, mert így a Tiszától sem tudják majd kérdezni, miből van ez a nagy költés, meg hogy ki van a háttérben. Tehát ezzel a Tiszát is bátorítják arra, hogy bármilyen fundraising megengedett, tessék csak költeni, amennyi tetszik.

– Milyen hatása lehet az eddigi háromosztatú modellre, hogy megszűnt a politikai hirdetések lehetősége a Metánál és a Youtube-on is?

– Azt még nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan fogja kezelni a Fidesz, tudomásul veszi-e, vagy megpróbálja trükökkel megkerülni a hirdetési tilalmat. Tény, hogy mintha tényleg kevesebbet látnék én is ezekből a megafonos, és hasonló hirdetésekből, de azért azt fontos látni, hogy a kampányfeladatok megosztása, a háromosztatúság nem csak a Facebookra meg a Youtube-ra terjed ki. A CÖF-nek is volt mindig nagyon masszív plakátolása, és nem csak funkcionális, hanem a kreatív tartalom szerint is megoszlottak a feladatok. A Fidesz és a kormány alapvetően a pozitív üzeneteket, vitte a korábbi választási kampányokban. Például, hogy megvédjük az országot, illetve a 22-es kampány során volt egy „népszavazás” az LMBTQ közösséggel szemben, akkor is a kormány népszavazási üzenetét egy gyermekét ölelő anya képe jelent meg. A CÖF-nél pedig volt a negatív mini Feri, és a bohóckampány, tehát a lejárató, a gegeskedő negatív kampány jutott a CÖF-re.

– Ezek szerint, amit elmondott, ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni, mert papíron minden törvényes és szabályos?

– Meg vannak hajlítva a jogszabályok, azaz beütötték a jogszabályi szövetbe azokat a lyukakat, amiken keresztül a megengedő hatósági gyakorlat ezt a megoldást elfogadhatóvá teszi.

De nem igaz, hogy minden jogszerű, csak most azt játsszák az államhatalmi szervek, hogy a jog az olyan homályos, az olyan sokféle értelmezést tesz lehetővé, és az ő értelmezésük pedig az, hogy itt minden rendben van.

Tehát az Állami Számvevőszék mércéjével mérve a CÖF-jelenséget ugyanúgy meg kellett volna küldeni sok százmilliós, milliárdos fizetési kötelezettséget eredményező vizsgálatokkal, és szankciókkal, ahogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogást is megküldték, csak persze szelektív a látásuk, van egy látótérkiesés az esetükben, az MMM-et látják, a CÖF-öt meg nem. Persze az MMM-nél amatőrök voltak a szervezők, mert személyi szervezeti összefonódásokat tartottak fenn. A CÖF ügyesebb volt, mert a cöfös plakáton nem szerepelt kormánypolitikusnak a neve, meg nem ugyanazt a telefonszámot, e-mail címet, bejelentett székhelyeket használták. Tehát, ehhez azért kell egy masszív, vastag, szándékos, önmagában is jogsértő félrenézés, tudatos rossz jogalkalmazás.

– Ez mennyiben tekinthető választási csalásnak?

– Nem, nem az. A választási csalás, ezt el kell fogadni, az individuális magatartásokra van elképzelve, mint hogy a büntetőjog maga is individuális magatartásokra van méretezve alapvetően. Biztos vannak olyan mozzanatai, amelyek beleillenek a választás rendje elleni bűncselekménybe, vagy akár a hivatali visszaélésbe, vagy közfeladati helyzetben elkövetett visszaélésbe, de

amikor az állam tudatosan rosszul működik, azaz a közjó helyett a párt érdekeit, a nemzet helyett a rezsim céljait szolgálja, akkor arra nagyon nehéz büntetőjogi megoldást találni, büntetőjogi választ adni.

Tehát azt igazolni, hogy az a járási hivatalvezető, vagy polgármester, vagy számvevő tanácsos, vagy a választási irodának az az osztályvezetője, aki nem indított vizsgálatot a CÖF ellen, hogy az kifejezetten azért cselekedett vagy tartózkodott a cselekvéstől, hogy ezáltal a Fidesznek előnyt biztosítson, és az MSZP-nek, meg a Tiszának hátrányt okozzon. Szóval sajnos nagyon nehéz, elkötelezettebb, felkészültebb nyomozói, ügyészi munka mellett is igazolni, hogy egy-egy ilyen fogaskeréknek a magatartása minden mozzanatában fedi a büntetőtörvényi tényállást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?
A humorista szerint „az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől”.


Pottyondy Edina újabb YouTube-videóban mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Szerinte „a kormánynak nem a kutatás-fejlesztés, az informatika-oktatás a fontos, inkább a forradalmi technológiát igénytelenül »összemekkmesterkedett«, általános iskolás színvonalú bullying-videók készítésére használják” a mesterséges intelligenicát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „már az utca emberét is digitálisan tenyésztik” azokban a klipekben, amelyekben a "Tisza-adó" lehetséges következményeit vetíti előre a kormánypárt. Ebben például elhangzik, hogy a "Vera" nevű tanárnő 33 ezer forinttal kevesebbet keresne havonta.

„Az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől. Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?”

– tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A humorista beszélt a most megjelent 1242 - A Nyugat kapujában című történelmi filmről is.

„Bizonyos szempontból ez a film zseniális alkotás. Van egy alaphelyzet, amin nehéz változtatni, hiszen a tatárok kiirtották az ország felét. És van egy másik alaphelyzet, amin szintén nehéz változtatni:

az Orbán-kormány olyan szolgaian dörgölőzik a keleti nagyhatalmakhoz, mint Mari néni vádlija a kanos kutyához.

Tehát egyszerre kell szeretni keleti testvéreinket és valahogy elsunyulni, hogy kardélre hányták a fél országot.”

Pottyondy szerint ez a lehetetlennek tűnő feladat teljesült is a filmben: a magyar sorstragédia miatti kesergés helyett „egy kifejezetten pozitív, optimista üzenetre fókuszál és a középpontba egy karizmatikus vezetőt állít. Nem IV. Bélát, hanem Batu kánt”.

„A »Batu kán a mi hősünk« olyan csavar, amire magyar ember nem tud felkészülni. Mintha egy izraeli iskoláscsoport megnézne egy holokauszt-filmet, ahol Hitler megmenti a zsidókat”

– mondja.

Végül szót ejt K. Endre, a kegyelmi ügy egyik főszereplőjének könyvéről is, majd így zárja a videóját: „Ha van rokon a családban, aki még mindig fideszes, vidd már el a tatárjárást romantizáló filmre, vagy vedd meg neki K. Endre romantikus regényét, hátha feléled benne a magyar virtus!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Varga Judit visszatérésének lebegtetése arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert
Az elemző nem tartja valószínűnek, hogy tényleg politikai pozícióba is helyeznék a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi minisztert, mert annak nagy kockázatai lennének a Fideszre nézve is, amely ráadásul ismét a gyermekvédelmi ügyekkel küzd.


Gulyás Gergely a jövő héten találkozik Varga Judittal, hogy személyesen kérdezze meg tőle, mit gondol a visszatéréséről. A miniszter ezt a Kormányinfón árulta el. A Fideszben egyre többen beszélnek arról, hogy terveik vannak a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi miniszterrel, akiről Orbán Viktor a nyáron azt mondta, ritkán bukkan fel olyan született tehetség, mint ő, és 4-8 év múlva képes lett volna az országot vezetni. „Juditban miniszterelnöki képességek voltak” - fogalmazott a kormányfő. Magyar Péter Varga Judit esetleges visszatérésének hírére úgy reagált, nincs beleszólása abba, hogy „a Fidesz kivel, milyen felállásban akarja elveszíteni a választást jövőre”, de azt tudja, hogy „Varga pontosan érzi, mi a három gyermekünk érdeke”.

Miért próbálja a Fidesz visszahozni Varga Juditot, kockáztatva azt, hogy újra reflektorfénybe kerül a kegyelmi botrány? És mennyit árthattak a pártnak az elmúlt hetek gyermekvédelemmel kapcsolatos botrányai: a bizonyíték nélküli Zsolti bácsizás, és a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójával kapcsolatos rengeteg megválaszolatlan kérdés? Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– Mennyi az esélye Varga Judit visszatérésének?

– Most úgy érzem, hogy inkább nem merik meglépni, mint igen, de provokációnak simán jó. Ugyanis abban a pillanatban, ahogy Varga komoly politikai szereplővé válna, olyan kérdéseket tenne fel neki a magyar nyilvánosság, amelyek Magyar Pétertől függetlenül a kormány számára kellemetlenek. Mi van a végrehajtókkal, a végrehajtói kamara maffiaszerű működésével? Hogyan adtak át döntéseket az államtitkárnak, és milyen módon vettek részt benne? Mi a helyzet a Pegazus-szoftverrel, a lehallgatott magánemberekkel szembeni állami jogsértéssel? És ott van a kegyelmi ügy maga: miért írta alá? Ezeket a kérdéseket a Fidesznek nem érdeke kinyitni.

– Az miért érdeke, hogy Varga Juditról, mint visszatérőről beszéljenek?

– Arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert ezzel a dologgal: a volt felesége hiteles állításokat tehet Magyar Péter személyiségével kapcsolatban.

Varga, még ha nem is kerül vissza semmilyen pozícióba sem, jelenlétével tud Magyar Péterről beszélni.

Ha visszalépne egy hivatalos politikai pozícióba, akkor újságírók fogják kérdezni nap mint nap.

– A minden bizonyítékot nélkülöző „Zsolti bácsi” történet talán kezd elcsendesedni, de magának a Szőlő utcai ügynek is sok tisztázatlan pontja van. Sokat veszíthet ezzel a Fidesz?

– Ez a téma a magyar társadalom számára elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy jobbról vagy balról nézik: a gyermekekkel szembeni szexuális abúzust a legtöbben nagyon egyértelműen elítélik. Ha ez egy állami intézményrendszerhez kötődhet, ahol az állam felelős a gyerekekért, és esetleg kormányzati politikusokhoz is, az a kormány számára felmérhetetlenül veszélyes. Láttuk a parlamentben, hogy Semjén Zsolt azért állt fel, mert Simicskó István a Fidesz és a KDNP nevében nem védte meg eléggé őt. A kormánypártiak igyekeznek a lehető legtávolabbra tolni maguktól az ügyet; később olyan radikális nyilatkozatok is elhangzottak, amelyekkel igyekeztek maximális távolságot tartani: halálbüntetésről, négyrét vágásról, kasztrálásról beszéltek.

Ennek a gyermekvédelmi ügynek valószínűleg jóval nagyobb a látenciája: nem tudjuk, ki mikor áll elő új tanúval vagy információval.

Ez az ügy nem egy egyszerűen lezárható történet, bármikor egy új információ újra aktualitást adhat neki.

– Múlt vasárnap megszólalt a Kossuth téri tüntetésen Látó János is, de semmi konkrétumot nem mondott az üggyel kapcsolatban.

– Látó János szerepe egyelőre mellékszál, ha fontos elemként került is be a képbe. A lényeg az, mennyire áttekinthető a gyermekvédelmi intézményrendszer. Amíg nem átlátható, addig a kormánypártiaknak nincs olyan pozíciójuk, amiből hitelesen tudnák cáfolni az ellenzék vádjait.

Ha az ellenzék hitelesen mondhatja, hogy a gyermekvédelem nincs biztonságos kezekben, akkor abból sok igaztalan pletyka és vád is elindulhat.

Miközben mindezeket tények is erősítik: tudható, hogy az intézményrendszerből egyes államilag gondozott lányok később, az intézményen belülről szervezett prostitúcióban végezték.

– A héten Jámbor András megpróbálta megemeltetni a napi 1500 forintos fejkvótát, amit a gyermekotthonokban élő gyerekek étkeztetésére forditanak, 4500 forintra. A fideszes képviselők nem szóltak hozzá, hanem leszavazták az egészet. Később a kormánypárt saját ötletként hozta vissza.

– Igen, másnap be is hozták a saját javaslatukat...

– De addig az erről készített 23 perces videó egy nap alatt hatalmas nézettséget ért el.

– A Fidesz sosem fogad el ellenzéki javaslatokat, nehogy az ellenzék kampányolhasson velük. A kormánypárt eddig sem engedett az ellenzéknek olyan ügyet, amivel az ellenzék kampányolhatna. Inkább ők viszik át a javaslatot, csak az úgy lassabb, hiszen reaktív. Azonban ebben az ügyben korábban, Magyar Péter megerősödése óta bármikor léphettek volna, hiszen látható probléma volt.

Az emberek számára sokkal érzékenyebb a gyermekbántalmazás kérdése, mint például egy késés a közlekedésben,

és erre lett volna a kormánypártnak több, mint egy éve, hogy változtasson a helyzeten.

– A Tisza Párt mintha távolabb tartaná magát a témától...

– Igen, mert van saját témája. Viszont lehalkította ez a téma egy időre „a Tisza adót akar emelni” kampányt, ami jót tesz nekik.

– Két hete Závecz Tibor azt mondta, október 23 körül láthatunk méréseket arról, kitől mit vitt, vagy mit hozott például a Zsolti bácsi ügy.

– Az aktuális mérések persze érdekelnek minket, elemzőket, de az embereket talán kevésbé. Sokkal inkább az számít, hogy október 23-án ki hány embert visz az utcára. Az lesz a mennyiségi verseny: Magyar Péter rendezvényein hányan vannak, és Orbán Viktor rendezvényein hányan.

– Orbán Viktornak most nincs szerencséje október 23-ával: az Európai Tanács ülése miatt fél napot nem lesz itt. Ez hátrány lehet?

– Az a fél-, vagy egy óra számít, amikor ő beszél, és az valószínűleg belefér a napba. De a legfontosabb most tényleg az lesz, hogy ki milyen mennyiségben tudja a sajátjait az utcára vinni, hogy ezzel megmutassa az erejét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„15 éves teljhatalom után ők torolnak meg? Mit?” – Tüntetőket kérdeztünk a Zsolt bácsi-ügy kezeléséről
A legtöbbek szerint nincs mit megtorolnia a kormánynak az ellenzéken, inkább a felderített ügyekkel kellene foglalkozniuk. Van, aki szerint a tüntetések is kezdenek túl egyformák lenni.


Ahogy arról tegnap beszámoltunk, tüntetést tartott a budapesti Kossuth téren Puzsér Róbert és a Polgári Ellenállás. Az eredetileg Megbékélésmenetnek szervezett megmozdulás időközben, Juhász Péter kihallgatása miatt a volt politikus melletti kiállássá alakult, ahol 21 felszólaló és előadó lépett a színpadra.

A helyszínen járt a Szeretlek Magyarország stábja is, hogy megkérdezze a jelenlévőket, mi a véleményük a Szőlő utcai helyzet és Zsolt bácsi körül kialakult turbulens közéleti levegőről, és mit várnak a tüntetéstől.

A színpadon felszólalók közül végül senki nem fedte fel, ki a Juhász videójában elhangzó "Zsolt bácsi", aminek az egyik tüntető örült, mert szerinte ha ott kiderült volna a személye, könnyen lincseléssé fokozódhatott volna a hangulat.

A megtorlásról a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy nincs mit megtorolnia a kormánynak. Egy fiatal tüntető azt kérdezte:

„15 éves tejhatalom után ők torolnak meg? Mit? Hol?”

Szerinte az egész csak egy blöff, amit immár havonta bedobnak. Volt olyan is, aki radikálisabban fogalmazott: „Náci tempó, náci szöveg, a Gestapo szokott megtorolni, nem a demokratikus állam.” Megint más az ötvenes évek kommunista rendszeréhez hasonlította a megtorlás emlegetését.

Jámbor András országgyűlési képviselő kameránknak is elmondta: szerinte hiba volt, amit Arató Gergely a Parlamentben tett, vagyis hogy megnevezte és felkérdezte Semjén Zsoltot. Ugyanakkor hozzátette: ennél százszor nagyobb bűnöket látni a politikai túloldalon.

Volt, aki stábunknak mesélte el, hogy személyes ismerőse az Alföldi utcai gyerekotthonban 12 évesen úgynevezett "welcome-verést kapott" – erről koldulás közben számolt be neki.

Juhász Péter szerint 20 éve tudni hasonló ügyekről, de a hatóságok általában többet zaklatják azokat, akik az ügyeket felderítik, mint akik elkövetik.

Ugyanakkor néhány fiatal arról is beszélt, hogy kicsit már repetatív, hogy mindig ugyanazon koerográfia szerint zajlanak a megmozdulások. Ennek ellenére szerinte kinn lenni „hazafias kötelesség”. Arról, hogy milyen módszerekkel leváltani a Fideszt, azt mondták: a politikát „a Fidesz züllesztette le idáig, de akkor a saját játékukban kell megverni őket – ilyen egyszerű”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: