Biden nagy beszédet mondott: „Elnökként nincs magasabb prioritásom, mint foglyul ejtett amerikaiak biztonságának garantálása mindenütt a világon”

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke nyilvánosságra hozta hangfelvételeit. Korábban azt mondta, ezek bizonyítják, hogy nem Schadl György, hanem egy miniszter állt a végrehajtó maffia csúcsán.

A videóban Toroczkai Fiszter Zsuzsannával, a párt végrehajtási és hitelügyi szakpolitikusával mutatja be a bizonyítékokat.

Fiszter azt állítja, hogy a felvételen az is hallható, nem Rogán nézte ki, hova melyik végrehajtó kerüljön, hanem ezt időszűkében másnak delegálta. Azt mondja, a tanúvallomások és a hangfelvételek alapján Rogán Antal mozgathatta a szálakat, és ezt a párt által ismert végrehajtók is megerősítik, köztük olyanok, akik az ügyészségen is tanúvallomást tettek.

– jelenti ki Fiszter.

A párt két hangfelvételt hozott nyilvánosságra, állításuk szerint ezek Rogán Antal érintettségét bizonyítják. Az elsőn állítólag B. Ervin hallható, aki a Völner–Schadl-ügy egyik tanúja volt, és 2024 júliusában az Árpád hídi autóbalesetben meghalt.

– mondja a felvételen B., majd hozzáteszi, hogy a megoldás az lett, hogy „kétfelé törték a kerületet”.

A második hangfelvételen a Mi Hazánk szerint két végrehajtó beszél, egyikük a párt informátora. Az egyikük azt mondja, Rogán Antal nem ér rá azzal „szórakozni”, hogy leossza a helyeket, hanem a folyamat fordítva zajlik: a végrehajtók maguk nézik ki a kerületeket, amelyeket aztán a politikai vezetés kioszt nekik.

– hallható a felvételen.

A Mi Hazánk egy másik hangfelvételen említést tesz Zsigó Róbertről is, aki volt bajai polgármester, és jelenleg miniszterhelyettes a Kulturális és Innovációs Minisztériumban. A párt szerint nemcsak vezető fideszes politikusok vettek részt a végrehajtói ügyletekben, hanem a politika alsóbb szintjein is becsatlakoztak a folyamatba.

A Mi Hazánk feljelentést tett. A hangfelvételeket a Toroczkai YouTube-csatornájára feltöltött videóban mutatták be.

(via 24.hu)

Magyar Péter a Facebookon szólította fel Orbán Viktort, hogy intézkedjen az egészségügyi vezetésnél: állítása szerint kórházigazgatók politikai utasítást kaptak, és holnap nem vennék át a Tisza Párt által gyűjtött fertőtlenítő- és higiéniai adományokat. Azt írja, közel száz intézménybe vinnének csomagokat, és azonnali magyarázatot kér.

– írta posztjában.

„Tudomásunk szerint a kórházi vezetők azt a politikai utasítást kapták, hogy holnap nem vehetik át a TISZA közössége által összegyűjtött fertőtlenítőszereket és higiéniai termékeket” – tette hozzá. Ahogy azt is: „Azonnali magyarázatot kérünk, hogy miért akarják megakadályozni, hogy eljuttassuk majd 100 kórházba sok ezer jóérzésű magyar ember felajánlását.”

A poszt szerint belső körlevelek is kimentek a dolgozóknak, amelyek tiltják az adományok átvételét a TISZA Szigetektől, sőt a közösségi mosdók fertőtlenítőinek feltöltésére is utasítást adtak, akkor is, ha ez a személyzeti mosdók rovására megy.

„A kórházi vezetők azt az utasítást küldik körbe a dolgozóknak, hogy nem vehetnek át adományokat a TISZA Szigetektől. Arra is utasítást adtak, hogy töltsék fel a kórházak közösségi mosdóiban a kézfertőtlenítő adagolókat, akkor is, ha ennek az az eredménye, hogy jelenleg már a személyzeti mosdókba se jut kézfertőtlenítő” – írta Magyar.

„A TISZA közössége újra összefogott és majd 100 kórházba vinnénk holnap fertőtlenítőszereket, higiénia termékeket és nagy mennyiségű wc-papírt” – tájékoztatott Facebook-oldalán.

Magyar a kormányzati rendezvényeket is bírálta, miközben több ezer önkéntesük országosan készül az osztásra: „Miközben Orbánék egymilliárd forint közpénzből újabb gyűlölet edzőtábort tartanak szombaton Budapesten, addig a TISZA több ezer önkéntese szerte az országban felkeresi a kórházainkat és több tízmillió forint értékben adna át adományokat.”

Takács Péter korábbi mondatait is felidézte, vitatva azok helytállóságát 2025-ben.

„Takács Péter egészségügyi államtitkár korábban azt nyilatkozta, hogy "matematikai képtelenség, hogy minden magyar kórházban legyen wc papír". Szerintünk viszont 2025-ben ez alap dolog kellene, hogy legyen. Ahogy az is, hogy Semmelweis Ignác hazájában minden kórházi mosdóban és kórteremben legyen kézfertőtlenítő”  – zárta posztját Magyar Péter.

Kényszerleszállás szakította meg az amerikai elnök útját csütörtökön: a Marine One, amely Donald Trumpot és feleségét, Melaniát vitte, hidraulikai hibát jelzett. A Daily Mail szerint a gép a Chequersből tartott a Stansted repülőtérre, de út közben Luton felé tért le.

A helikopter egy közeli repülőtéren állt meg. Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtószóvivője azt mondta, a pilóták elővigyázatosságból egy helyi repülőtéren szálltak le, mielőtt elérték volna a Stansted repülőteret.

A kitérő miatt az elnöki konvoj körülbelül 20 percet késett Stanstednél. A lutoni repülőtéren készült fotókon mentők és rendőrök látszanak a kifutón, de beavatkozásra nem került sor.

A Publicus Intézet ezer fős, reprezentatív kutatása szerint a megkérdezettek több mint kétharmada úgy gondolja, hogy a köztársasági elnöknek pártpolitikai érdekek felett álló, független szereplőnek kell lennie. Sulyok Tamást ugyanakkor sokan megosztó figurának látják.

A Népszava megbízása alapján készült felmérés szerint minden második válaszadó hallott az augusztusi esetről, amikor a Munkácsot ért rakétatámadásról szóló elnöki Facebook-bejegyzésből utólag kikerült az „orosz” szó. A kormánypárti szavazók 72 százaléka nem értesült erről, az ellenzékiek 84 százaléka igen, a bizonytalanok körében 43 százalék ismert az ügy.

A Sándor-palota Kommunikációs Igazgatósága azzal indokolta a módosítást, hogy „az államfő hivatala még várta a hivatalos és részletes tájékoztatást, illetve megerősítést a Munkács elleni rakétatámadás körülményeiről, felelőseinek és végrehajtóinak kilétéről”, miközben fontosnak tartották a gyors együttérző üzenetet. Az ügyet ismerők 12 százaléka fogadja el ezt a magyarázatot. 25 százalék szerint az „orosz” szó azért került ki, mert az agresszor megnevezése ütközött a kormány politikájával, 42 százalék pedig úgy véli, a kabinet jelzést adott a módosításra. 20 százalék nem válaszolt.

A kormánypártiak 47 százaléka elfogadja a hivatalos indoklást. Közülük 9 százalék úgy gondolja, az oroszok megnevezése a kormány érdekeivel ellentétes lett volna, 6 százalék szerint egyszerűen „leszóltak”, hogy át kell írni a bejegyzést. Az ellenzékiek 57 százaléka is azt feltételezi, hogy külső jelzés érkezett, egyharmaduk öncenzúrát sejt, 3 százalék hisz a Sándor-palota magyarázatának.

A lemondás kérdésében fej fej mellett állnak az álláspontok:

Az összkép szerint a válaszadók 51 százaléka nem tartja Sulyok Tamást függetlennek a magyar kormánytól, 16 százalék szerint viszont független. Körülbelül egyharmad nem foglalt állást. A kormánypártiak és a bizonytalanok 42 százaléka nem válaszolt, a Fidesz-szavazók kevesebb mint egyharmada (31 százalék) látja az elnököt kormányfüggetlennek, 27 százalék nem; az ellenzéki oldalon ez 86 százalék, a bizonytalanoknál 45 százalék.

Az elnöki függetlenség elvárása széles körű: a megkérdezettek 68 százaléka ezt tartja helyesnek, 12 százalék szerint elfogadható a pártkötődés. A Fidesz-szavazók 47 százaléka függetlenséget vár, 27 százalék szerint belefér a pártkapcsolat, 26 százalék nem adott választ. Az ellenzékiek 89 százaléka és a bizonytalanok 67 százaléka szerint a köztársasági elnöknek nem szabadna párthoz kötődnie.

A rendszerváltás óta bevett alapelv, hogy az államfő a nemzet egységét képviseli. A kérdezettek 43 százaléka Sulyok Tamást inkább megosztó személyiségnek látja, 22 százalék szerint inkább egységet teremt.

A munkavégzését illetően 28 százalék adott pozitív, 32 százalék negatív értékelést. Sok volt a nem válaszoló, ami arra utal, hogy sokak számára kevéssé látható az elnök tevékenysége.