Itt a szociológusok mérése: majdnem háromszor annyian voltak Magyar Péterék Nemzeti Menetén, mint a Békemeneten
Szabó Andrea szociológus csapata terepi módszerrel mérte fel a Békemenet és a Nemzeti Menet létszámát a beszédek alatt. A publikált adatok komoly vitát indíthatnak a politikai oldalak valós támogatottságáról.
A főszónokok, Orbán Viktor és Magyar Péter beszédének 10. percében a Békemeneten 58 ezer, a Nemzeti Meneten pedig 162 ezer ember vett részt – írja a Telex egy friss tömegbecslés alapján. A mérést Szabó Andrea szociológus, politikatudós és a Tömegbecslő Kutatás 2026 munkacsoportja végezte. A csoportban résztvevői megfigyelést végző hallgatók és egy több szakemberből álló csapat dolgozott együtt.
>A becslés rétegzett mintavételi eljárással készült: a Békemeneten 12, a hosszabban elnyúló Nemzeti Meneten 17 megfigyelő zónát határoztak meg. A zónákon belül kétfős csapatok 3 méter magas szelfibottal készítettek fényképeket, és egy 4x4 méteres területen megszámolták a tömeg sűrűségét.
A kutatók külön ügyeltek a zónák nettó területére, vagyis levonták a helyszínen lévő tereptárgyak és a rendezvénytechnika – például a színpad, a mobil WC-k vagy a kivetítők – által elfoglalt területet. A végső szám az egyes zónák nettó területének és az ott mért sűrűségadatoknak a szorzatainak összegéből adódott.
Ezzel szemben a Fidesz-közeli Magyar Turisztikai Ügynökség cellainformációk alapján arról számolt be, hogy az Alkotmány utcában és a környező utcákban mintegy 180 ezer, a Hősök terén és az Andrássy úton pedig hozzávetőlegesen 150 ezer mobilkészüléket azonosítottak.
A kutatócsoport szerint a politikai rendezvények utáni számháború nem új jelenség.
„Hosszú évek óta minden nagyobb politikai tömegrendezvény után elkezdődik a számháború: hányan voltak a résztvevők? Az ellenérdekelt felek, a szervezők – politikailag persze érthetően – évtizedek óta, és nemcsak Magyarországon, túlzó számokat állítanak magukról, jelentősen túlbecsülve a saját rendezvényükön megjelentek számát, és persze alábecsülve a riválisét. Ugyanez igaz a megjelentekre, akik egyik vagy másik oldallal rokonszenveznek, a tömeghangulat miatt érzelmileg is érintettek, ráadásul csak korlátozottan – szó szerint a saját szemszögükből ítélik meg a tömeg nagyságát”
– írták.
A szociológus szerint a becslések során több hiba is előfordulhat: a vonulás becsapós lehet, a kis szögből fényképezett tömeg pedig megtévesztő.
„A rendőrségi becslés nem kifejezetten transzparens. Elképzelhető, hogy ők nem is erre koncentrálnak elsősorban a biztosításban, hanem a közlekedési, esetleges menekülési, vagy épp a konfliktusveszélyes gócpontok embermozgását figyelik”
– fogalmazott Szabó Andrea.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a becslésük nem a rendezvényeken megjelentek összlétszámára terjed ki, hanem a beszédek 10. percében, egy adott pillanatban jelenlévők számát adja meg. Az összlétszám ennél magasabb lehet, mert magában foglalja azokat is, akik korábban távoztak, vagy később érkeztek.
A kutatócsoport azt is közölte, hogy nem céljuk a rendezvények politikai vagy hangulati elemzése, csupán a megbízható adatok közlése.
„A kutatók fenntartják a jogot, hogy a további, még részletesebb elemzések után az alább közölt becslést – szükség esetén – pontosítsák. A mintavétel hibahatára NEM a közvélemény-kutatásokban szokásos ±3,2 százalékpont, hanem annál magasabb, 10–15 százalékpont”
– tették hozzá.
A helyzet hasonló volt a tavaly október 23-i ünnepségen is, amikor Szabó Andrea és csapata az akkori Békemeneten 85-92 ezer, a Nemzeti Meneten pedig 160-170 ezer résztvevőt becsült. Ezzel szemben a Kormányzati Tájékoztatási Központ akkor 80 ezer (Békemenet) és 45 ezer fős (Nemzeti Menet) részvételről számolt be.
A főszónokok, Orbán Viktor és Magyar Péter beszédének 10. percében a Békemeneten 58 ezer, a Nemzeti Meneten pedig 162 ezer ember vett részt – írja a Telex egy friss tömegbecslés alapján. A mérést Szabó Andrea szociológus, politikatudós és a Tömegbecslő Kutatás 2026 munkacsoportja végezte. A csoportban résztvevői megfigyelést végző hallgatók és egy több szakemberből álló csapat dolgozott együtt.
>A becslés rétegzett mintavételi eljárással készült: a Békemeneten 12, a hosszabban elnyúló Nemzeti Meneten 17 megfigyelő zónát határoztak meg. A zónákon belül kétfős csapatok 3 méter magas szelfibottal készítettek fényképeket, és egy 4x4 méteres területen megszámolták a tömeg sűrűségét.
A kutatók külön ügyeltek a zónák nettó területére, vagyis levonták a helyszínen lévő tereptárgyak és a rendezvénytechnika – például a színpad, a mobil WC-k vagy a kivetítők – által elfoglalt területet. A végső szám az egyes zónák nettó területének és az ott mért sűrűségadatoknak a szorzatainak összegéből adódott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kivezették a védett üzemanyagárat, újra a piaci árakon kell tankolni
Döntött a parlament: megszűnik a benzin 595 és a gázolaj 615 forintos hatósági ára. A törvény ugyanakkor felhatalmazza a gazdasági minisztert, hogy rendkívüli helyzetben újra bevezesse az árszabályozást.
Az Országgyűlés kedden 130 igen, 36 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta a védett ár kivezetéséről szóló javaslatot.
Ez azt jelenti, hogy a benzin esetében már nem érvényes az 595 forintos maximált ár, a gázolaj esetében pedig eltörölték a 615 forintos literenkénti árstopot, így a kutakon ismét a piaci árakat kell fizetni.
A Tisza-kormány korábban azt közölte, feleslegesnek látják a védett ár megtartását akkor, amikor az üzemanyagok világpiaci ára esik, és a hazai piaci árak már a hatósági szint alá kerültek.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a keddi parlamenti vita során arról beszélt, hogy erősödik a magyar gazdaság iránti bizalom.
Szerinte erre a legjobb bizonyíték, hogy a forint több mint 15 százalékkal erősödött a választás előtti időszakhoz képest.
Mint mondta, a kormány ki akarja vezetni Magyarországot a válságüzemmódból, és vissza kell térni a normális működéshez, amennyiben a piaci feltételek erre lehetőséget adnak. Emlékeztetett, hogy amikor márciusban az iráni konfliktus miatt elszabadultak az árak, a Tisza volt az első, amely kezdeményezte a védett ár bevezetését, a héten azonban már 10-15 forinttal olcsóbb volt a kutakon az üzemanyag a maximált árnál.
A most elfogadott törvény ugyanakkor felhatalmazza a felelős minisztert, hogy rendkívüli piaci helyzetben, ami indokolja az állami beavatkozást, újra hatósági árat vezessen be.
Kapitány István jelezte azt is, a jövedéki adó csökkentése változatlanul fennmarad, ahogy a kormányzati kommunikáció szerint a Mol által vállalt csökkentett árrés is.
A Fidesz képviselője, Bencsik János szerint viszont a lépés elhamarkodott, mert a rendszer az inflációt is féken tartja. Szerinte nem volt még időszerű a védett ár kivezetése, mivel a Hormuzi-szoros átjárhatósága jelenleg nem biztosított, a fennálló helyzet még nem biztonságos.
Az Országgyűlés kedden 130 igen, 36 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta a védett ár kivezetéséről szóló javaslatot.
Ez azt jelenti, hogy a benzin esetében már nem érvényes az 595 forintos maximált ár, a gázolaj esetében pedig eltörölték a 615 forintos literenkénti árstopot, így a kutakon ismét a piaci árakat kell fizetni.
A Tisza-kormány korábban azt közölte, feleslegesnek látják a védett ár megtartását akkor, amikor az üzemanyagok világpiaci ára esik, és a hazai piaci árak már a hatósági szint alá kerültek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya felszólította a fideszes milliárdosokat, hogy finanszírozzák a jobboldali médiát
A két politikus nyílt levélben kéri a „nemzeti tőkéseket” a konzervatív sajtó megmentésére. Felhívásuk a Mediaworks és további médiumok tömeges leépítéseire reagál.
Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya közös Facebook-posztban fordult a „magyar nagytőke jobboldali értékeket fontosnak tartó képviselőihez”. A kedden közzétett nyílt levél azzal kezdődik, hogy az elmúlt napokban a polgári, jobboldali médiában tömeges elbocsátások zajlanak, amivel „családok egzisztenciája, emberi sorsok kerültek válságba”.
A két politikus szerint most kell igazán kitartani a polgári értékrend mellett.
„Úgy véljük, nemcsak addig kell polgári értékrendet valló patriótának lenni, amíg könnyű, hanem akkor is, amikor nehéz. Sőt, akkor kell csak igazán kitartani az értékeink mellett” – írják.
Arra emlékeztetnek, hogy a „nemzeti tőkések” a korábbi kormányzati programoknak köszönhetően hatalmas vagyonra tettek szert, miközben a havi fizetésből élő jobboldaliaknak, köztük a sajtó munkatársainak is, sokszor kellett „tartania a hátát” egyes nagytőkések viselkedése miatt.
„Ezért úgy véljük, most kötelező segíteniük és mecénásként finanszírozniuk a konzervatív média működését” – szögezik le.
A levél végén konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. A megszólítottaktól azt kérik, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá egy minőségi jobboldali médiaportfólió finanszírozásához, továbbá azonnal kínáljanak munkát az állásukat vesztett szakembereknek, és vállaljanak felelősséget a helyzetük megoldásában.
Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya közös Facebook-posztban fordult a „magyar nagytőke jobboldali értékeket fontosnak tartó képviselőihez”. A kedden közzétett nyílt levél azzal kezdődik, hogy az elmúlt napokban a polgári, jobboldali médiában tömeges elbocsátások zajlanak, amivel „családok egzisztenciája, emberi sorsok kerültek válságba”.
A két politikus szerint most kell igazán kitartani a polgári értékrend mellett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter megfosztaná Sulyok Tamást, sőt Novák Katalint is a havi többmilliós juttatásoktól
A kormányfő olyan javaslatot jelentett be az Országgyűlés keddi ülésén, amely megvonná az élethosszig tartó juttatásokat az idő előtt távozó államfőktől. A módosítás a havi fizetés mellett a szolgálati rezidenciát és a háromfős titkárságot is elvenné.
A kormány „pofonegyszerű” jogi kivitelezéssel fosztaná meg a havi több millió forintos juttatásaitól azokat a köztársasági elnököket, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket. A javaslatot Magyar Péter jelentette be kedd délelőtt az Országgyűlésben, amely nemcsak a hivatalban lévő Sulyok Tamást, hanem Schmitt Pált és Novák Katalint is érintené, egyedül a két ciklust is kitöltő Áder János tarthatná meg az élete végéig járó juttatásokat.
A módosítás elvenné a volt államfőknek járó, a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szeresét kitevő fizetést, ami jelenleg körülbelül bruttó 6,3 millió forint havonta. Ezen felül a mandátumukat idő előtt befejező elnökök a jövőben nem kapnának az Országgyűlés Hivatalától másik rezidenciát házvezetővel, amelynek fenntartási költségeit is az állam állja.
A juttatási csomagból kikerülne a háromfős titkárság, a térítésmentes egészségügyi ellátás és a rendőrség által biztosított sofőrrel ellátott autó is.
A volt államfők elesnének attól a lehetőségtől is, hogy a központi költségvetésből kapjanak pénzt közcélú felajánlásokra; erre a célra az elmúlt években 73 millió forintos keret állt rendelkezésre.
Ez az intézkedés szorosan összefügg a Sulyok Tamás eltávolítására irányuló kormányzati szándékkal. A kabinet ugyanis nem megfosztási eljárást indítana, mert a jelenlegi törvények szerint csak az így vagy összeférhetetlenség miatt távozó elnökök veszítik el a juttatásaikat.
A hétfőn benyújtott és társadalmi egyeztetésre bocsátott alkotmánymódosítási törvénytervezet azonban lehetőséget adna a jelenlegi államfő elmozdítására. A dokumentum szövege egyértelműen fogalmaz: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”
A tervezet szerint ezt követően az Országgyűlés „az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra” választana új államfőt.
A kormány „pofonegyszerű” jogi kivitelezéssel fosztaná meg a havi több millió forintos juttatásaitól azokat a köztársasági elnököket, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket. A javaslatot Magyar Péter jelentette be kedd délelőtt az Országgyűlésben, amely nemcsak a hivatalban lévő Sulyok Tamást, hanem Schmitt Pált és Novák Katalint is érintené, egyedül a két ciklust is kitöltő Áder János tarthatná meg az élete végéig járó juttatásokat.
A módosítás elvenné a volt államfőknek járó, a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szeresét kitevő fizetést, ami jelenleg körülbelül bruttó 6,3 millió forint havonta. Ezen felül a mandátumukat idő előtt befejező elnökök a jövőben nem kapnának az Országgyűlés Hivatalától másik rezidenciát házvezetővel, amelynek fenntartási költségeit is az állam állja.
A juttatási csomagból kikerülne a háromfős titkárság, a térítésmentes egészségügyi ellátás és a rendőrség által biztosított sofőrrel ellátott autó is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döntött a parlament: vége a jelenlegi közmédiának, betiltották a gigaplakátokat és a gyűlöletkeltő reklámokat
A parlament 145 fős többséggel fogadott el egy törvénycsomagot, amely alapjaiban alakítja át a közmédiát és a közterületi reklámozást. A változások a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit is megerősítik, jelentős pénzbírsággal büntethetik az együttműködés megtagadását.
Egy nap alatt három, évek óta vitatott ügyben is rendszerszintű változásokat szavazott meg az Országgyűlés: a keddi ülésen a Tisza Párt és a Mi Hazánk támogatásával, a Fidesz–KDNP ellenkezésével szemben átment a közmédiát átszervező, a kampányon kívüli politikai hirdetéseket tiltó, valamint a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit szigorító törvénycsomag is.
A legjelentősebb változást a médiatörvény módosítása hozza, amely teljesen átalakítja az állami médiastruktúrát.
A Tisza-kormány által benyújtott jogszabály felszámolja a közmédia kiadójaként működő Duna Médiaszolgáltatót és a tartalmakat gyártó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot. Helyettük két új cég jön létre, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.
A törvény értelmében megszűnik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma tagjainak, valamint a közmédia jelenlegi vezetőinek megbízatása. Az új vezetőket ezentúl nyílt pályázaton választják ki.
Létrejön a Független Közmédia Testület, amelybe a kormánypárt, az ellenzék és médiaszakmai szervezetek is jelölhetnek tagokat, a testület pedig a közmédia függetlenségét és gazdálkodását ellenőrzi majd. Emellett Sajtóalapot hoznak létre a független médiumok támogatására.
Ugyanez a parlamenti többség fogadta el azt a salátatörvényt is, amely jelentősen korlátozza a közterületi plakátolást és a politikai reklámokat.
Betiltják a 15 négyzetméternél nagyobb reklámfelületeket, ami a gyakorlatban a gigaplakátok és az épületekre feszített reklámhálók végét jelenti.
A hagyományos óriásplakátok sorsáról a helyi önkormányzatok dönthetnek, a szabadon álló citylight reklámeszközöket pedig betiltják, azok a jövőben csak utcabútorokon jelenhetnek meg. A meglévő reklámfelületeket a tulajdonosoknak december 31-ig kell eltávolítaniuk, ellenkező esetben az önkormányzatok akár négymillió forintos bírságot is kiszabhatnak.
A törvény egy másik fontos pontja megtiltja a politikai hirdetések közzétételét a kampányidőszakon kívül, és szigorúan fellép a gyűlöletkeltő tartalmakkal szemben.
A jövőben tilos lesz olyan politikai reklámot közzétenni, amely „az egyenlő emberi méltóságot sérti vagy tagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul.”
A harmadik elfogadott javaslat a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit erősíti meg, hogy hatékonyabban tárhassák fel a politikai felelősöket különböző botrányokban.
Aki a jövőben nem jelenik meg a bizottság előtt, vagy nem szolgáltat adatot, azt először 100 ezer, másodszor már 1 millió forintra büntethetik. Harmadik alkalommal a bírság ismét 1 millió forint, de ekkor már a rendőrség is elővezetheti az érintettet.
A Büntető Törvénykönyv is módosul: vétséget követ el, aki a parlamenti vizsgálóbizottság előtt a kötelezettségének „szándékosan, alapos indok nélkül nem, vagy a vizsgálat érdemi lefolytatására nem alkalmas módon tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza”. Ezért akár két év börtön is járhat.
A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy egy folyamatban lévő hatósági eljárás önmagában már nem akadályozhatja a vizsgálóbizottságok munkáját. A Tisza Párt javaslatára öt ilyen testület felállítását kezdeményezték, többek között a kegyelmi botrány, az MNB-ügy és a végrehajtási visszaélések feltárására.
Egy nap alatt három, évek óta vitatott ügyben is rendszerszintű változásokat szavazott meg az Országgyűlés: a keddi ülésen a Tisza Párt és a Mi Hazánk támogatásával, a Fidesz–KDNP ellenkezésével szemben átment a közmédiát átszervező, a kampányon kívüli politikai hirdetéseket tiltó, valamint a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit szigorító törvénycsomag is.
A legjelentősebb változást a médiatörvény módosítása hozza, amely teljesen átalakítja az állami médiastruktúrát.
A Tisza-kormány által benyújtott jogszabály felszámolja a közmédia kiadójaként működő Duna Médiaszolgáltatót és a tartalmakat gyártó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot. Helyettük két új cég jön létre, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
