Március 8-án kezdődhet a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások enyhítése Angliában - közölte hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnök. Johnson egyenes utalást tett arra, hogy a nyitás első lépéseként a diákok visszatérhetnek az iskolákba.
A brit kormányfő hétfő délután tájékoztatja a korlátozások feloldásának menetrendjéről a londoni alsóházat, este pedig sajtóértekezletet tart. A Downing Street által hétfő hajnalban közzétett előzetes nyilatkozatában Johnson közölte: a terv, amelyet a nap folyamán ismertet, a zárlat óvatos lépésekkel végrehajtandó oldását célozza. Hangsúlyozta:
a kormány mindig is azt tekintette a legfontosabb enyhítési intézkedésnek, hogy a gyerekek visszatérhessenek az iskolákba, mivel ez az oktatás mellett mentális és fizikai jólétük szempontjából is rendkívül fontos.
A brit kormány emellett a legfontosabb feladatok közé sorolja azt is, hogy az emberek biztonságos körülmények között végre találkozhassanak szeretteikkel.
Boris Johnson kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a korlátozások feloldásának minden egyes lépéséről a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján születik döntés, és a kormány óvatosan cselekszik majd, nehogy lerombolja a járvány megfékezésében a lakosság áldozatvállalásával elért eddigi eredményeket.
A zárlat feloldásának folyamata akkor haladhat előre, ha az oltási program sikeresen folytatódik,
ha a bizonyítékok azt mutatják, hogy a koronavírus elleni vakcinák csökkentik a kórházi kezelésre szorulók és a koronavírus okozta halálozások számát a beoltottak körében, ha az aktuális fertőződési ráták nem fenyegetnek a kórházi kezelésre szoruló betegek számának olyan mértékű megugrásával, amely fenntarthatatlan nyomást gyakorolna az állami egészségügyi szolgálatra (NHS), illetve ha nincs olyan új vírusvariáns, amely alapvető mértékben megváltoztatja a kockázatok megítélését.
A Downing Street hétfői ismertetése szerint jelenleg e négy kritérium mindegyike teljesül, így március 8-án a kormány megteszi az első lépést a korlátozások enyhítése felé.
Március 8-án kezdődhet a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások enyhítése Angliában - közölte hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnök. Johnson egyenes utalást tett arra, hogy a nyitás első lépéseként a diákok visszatérhetnek az iskolákba.
A brit kormányfő hétfő délután tájékoztatja a korlátozások feloldásának menetrendjéről a londoni alsóházat, este pedig sajtóértekezletet tart. A Downing Street által hétfő hajnalban közzétett előzetes nyilatkozatában Johnson közölte: a terv, amelyet a nap folyamán ismertet, a zárlat óvatos lépésekkel végrehajtandó oldását célozza. Hangsúlyozta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor elmagyarázta, mi az az egyetlen eset, amikor Orbán Viktor kiállna vitázni Magyar Péterrel
A politológus szerint a Fidesznek éreznie kell a vereség szelét, hogy a miniszterelnököt a kamerák elé kényszerítse. Csak akkor állna kötélnek, ha már nincs más választása.
Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte egy Orbán Viktor és Magyar Péter közötti miniszterelnök-jelölti vita esélyeit. Bejegyzését egy friss felmérésre hivatkozva kezdi, amely szerint
a teljes népesség közel 60 százaléka, és még a fideszes szavazók közel 30 százaléka is szeretné, ha lenne ilyen vita a választás előtt.
A politológus szerint azonban ebből nem sok következik, mivel a vita létrejötte alapvetően politikai kalkuláció eredménye. Úgy véli, vitára kötelezni senkit sem lehet, csak a politikai érdek, a költség-haszon számítás dönt.
„Akkor lesz, ha mindkét fél úgy gondolja, számára hasznosabb megtartani, mint elkerülni.
2006-ban, amikor utoljára sor került ilyenre Magyarországon, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is ezt gondolhatta - különben nem lett volna vita. Azóta négy parlamenti választásra került már sor, és Orbán Viktor egyszer sem gondolt/kényszerült arra, hogy elfogadja a kihívók kihívását. Politikai érdekei alapján, az az igazság, hiba is lett volna” – írja Török.
Az elemző felidézi a korábbi évek tapasztalatait is, mondván,
a „vita vitáját” 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is volt alkalma megfigyelni, és szerinte mindhárom esetben legalább annyira érdekes volt az „előjáték”, mint maga az előadás.
Példaként említi, hogy 1998-ban a Fidesz próbálta belekényszeríteni Horn Gyulát a vitába, ami végül sikerült is, és akkor a fideszesek mondták, hogy vita nélkül nincs demokratikus választás. 2002-ben már Orbán Viktor volt az, aki nem mondhatott nemet, 2006-ban pedig egy kiélezett versenyben mindkét fél sokat remélt a vitától, de hetekig üzengettek, amíg végül megállapodtak.
Török Gábor szerint két fontos szempont létezik a döntés meghozatalakor:
„Aki azt gondolja, hogy vezet, az nyilván nem akar egy vitával kockáztatni. Aki hátrányban van, annak a vita egy jó lehetőség a felzárkózásra, a bizonytalanok meggyőzésére és a másik tábor elbizonytalanítására, hiszen a vita kibeszél a buborékokból, eljut szinte mindenkihez.
Aki azt gondolja, hogy a vita elutasítása miatt a választók gyávának fogják gondolni és emiatt a saját szavazói is elbizonytalanodhatnak, az inkább vállalja a vitát. Akinek nem kell ettől tartania, annak nem kell ezzel a szemponttal foglalkoznia. (Különösen, ha van egy jó gondolatmankója arra, miért nem vitázik.)”
A politológus mindebből azt a következtetést vonja le, hogy
vita csak akkor lesz 2026-ban, ha a Fidesz hátrányban érzi magát, és ezért a korábbi négy választással ellentétben mégis akarja a vitát, Magyar Péter pedig egy ilyen helyzetben úgy ítéli meg, hogy számára kockázatosabb lenne elutasítani a korábban általa akart vitát, mint beleállni.
Török állítja, minden más esetben a vita esélye a nullához közelít.
Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte egy Orbán Viktor és Magyar Péter közötti miniszterelnök-jelölti vita esélyeit. Bejegyzését egy friss felmérésre hivatkozva kezdi, amely szerint
a teljes népesség közel 60 százaléka, és még a fideszes szavazók közel 30 százaléka is szeretné, ha lenne ilyen vita a választás előtt.
A politológus szerint azonban ebből nem sok következik, mivel a vita létrejötte alapvetően politikai kalkuláció eredménye. Úgy véli, vitára kötelezni senkit sem lehet, csak a politikai érdek, a költség-haszon számítás dönt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kulja András, a TISZA Párt európai parlamenti képviselője egy Facebook-posztban közölte, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár beperelte, és a magyar hatóságok kérték a mentelmi joga felfüggesztését az Európai Parlamenttől. A politikus szerint a dologban van egy „csavar”:
állítása szerint Takács Péter nem a posztjában felvetett korrupciógyanús ügyet kérdőjelezte meg, hanem azt nehezményezte, hogy a bejegyzésben rosszul szerepelt, mikortól volt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője.
Kulja András ehhez ironikusan gratulált az államtitkárnak. Azt üzente Takács Péternek és a Fidesznek, hogy nem félnek, és szerinte áprilisban le fogják váltani a kormányt, és feltárják az összes korrupciós ügyet.
Bejegyzésében ezután a TISZA EP-képviselőcsoportjának sajtóközleményét idézte, amely szerint az Európai Parlament elnöke egy ülésen jelentette be a magyar hatóságok kezdeményezését. A közlemény szerint az ügy előzménye, hogy Takács Péter rágalmazás miatt tett feljelentést a politikus egy 2025. július 31-i Facebook-bejegyzése miatt, amelyben
Kulja András arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyi államtitkár családja milliárdokat szakíthatott a lélegeztetőgép-mutyiban.
A posztban ez állt:
„A COVID alatt ömlöttek a milliárdok a FIDESZ-közeli cégekhez többek között lélegeztetőgépek, betegmonitorok és infúziós pumpák beszerzése kapcsán – összesen több tízmilliárd forintért. Takács Péter sógora, Kőszegi Gábor Árpád volt az egyik aláírási joggal rendelkező, - az ügyben érintett cég - ügyvezetője a cég alapításától megszüntetéséig. A cég székhelye ráadásul megegyezett a család korábbi vállalkozásainak címével – azzal a címmel, ahol Takács Péter felesége, Kőszegi Éva Boglárka és testvére, Kőszegi Gábor felnőtt, akiknek korábban még közös cégük is volt.”
A TISZA közleménye szerint elfogadhatatlan, hogy miközben a kormányhoz köthető propaganda nap mint nap valótlan állításokkal árasztja el a nyilvánosságot, addig ellenzéki politikusokat tényekkel alátámasztott posztok miatt büntetőeljárással próbálnak meg elhallgattatni.
A közlemény szerint a Fidesz rendszerszintűvé tette a kritikus hangok elleni politikai és jogi nyomásgyakorlást.
Kulja András a posztjában azt is kiemelte, hogy korábban a Fidesz négy alkalommal kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. Hangsúlyozta, hogy kész ugyanazzal a feltétellel élni:
„ha a kormány megszavazza Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, akkor a csatlakozás pillanatában minden, a velem szemben indított – politikailag motivált– ügyben lemondok mentelmi jogomról.
A hatalom fél és retteg attól, hogy alig több, mint 2 hónap múlva új fejezetet nyitunk Magyarország történelemkönyvében és lezárjuk ezt a dicstelen korszakot, amit az Orbán kormány fémjelez.”
Az európai parlamenti mentelmi jog felfüggesztéséről szóló kérelmeket az EP Jogi Bizottsága (JURI) tárgyalja, majd a plenáris ülés dönt az ajánlásukról. A bizottság 2025 őszén elutasította a magyar hatóságok kérelmét Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztésére, a döntés során felmerült szempont volt a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggály is. A képviselő mandátuma a mentelmi jog esetleges felfüggesztésétől függetlenül érvényben marad.
Kulja András, a TISZA Párt európai parlamenti képviselője egy Facebook-posztban közölte, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár beperelte, és a magyar hatóságok kérték a mentelmi joga felfüggesztését az Európai Parlamenttől. A politikus szerint a dologban van egy „csavar”:
állítása szerint Takács Péter nem a posztjában felvetett korrupciógyanús ügyet kérdőjelezte meg, hanem azt nehezményezte, hogy a bejegyzésben rosszul szerepelt, mikortól volt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője.
Kulja András ehhez ironikusan gratulált az államtitkárnak. Azt üzente Takács Péternek és a Fidesznek, hogy nem félnek, és szerinte áprilisban le fogják váltani a kormányt, és feltárják az összes korrupciós ügyet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Szijjártó lobbizta ki, hogy ne függesszék fel a gödi Samsung gyár működését, haladéktalanul távoznia kell a posztjáról
A politikus szerint a miniszter súlyos rákkeltő anyagok miatt veszélyeztette a dolgozókat és a lakosságot. Még a büntetőjogi felelősségét is felvetette az ügyben.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke követi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lemondását a gödi Samsung SDI gyárral kapcsolatos ügyek miatt.
Állítása szerint a miniszternek haladéktalanul távoznia kell a posztjáról, mert mindent tudott a gyárban történt mérgezésekről és szennyezésről.
Szijjártó Péter „lobbizta ki, hogy az üzem működését ne függesszék fel az egészségügyi határértéket többszázszorosan meghaladó szennyezési értékek ellenére”.
Ezzel a politikus szerint a miniszter közvetlenül veszélyeztette a gyárban dolgozó 7500 és a környéken élő több tízezer ember egészségét.
A bejegyzés szerint a kormány pontosan tudott a gyárban történő súlyosan rákkeltő nikkel porszennyezésről és a NMP magzatkárosító anyag csatornarendszerbe és felszíni vizekbe kerüléséről, mégsem tettek semmit. Magyar Péter azt állítja, a miniszter szoros kapcsolatot ápolt a cégvezetéssel:
„Szijjártó Péter havi rendszerességgel reggelizett Yi Hyun Chang elnökkel, a Samsung SDI akkori vezetőjével és a gyárhoz helyezte kormányzati »kapcsolattartónak« (magyarul strómannak), Szabó Lászlót, korábbi miniszter-helyettesét.”
A posztban feltette a kérdést, hogy „mekkora táskákban kapták a pénzt, hogy az üzemet ne kelljen bezárni, vagy hogy percek alatt megkapja a Samsung a környezetvédelmi engedélyeket?” Magyar Péter a bejegyzését azzal zárta, hogy „elég volt!”, majd hozzátette: véleménye szerint
minden politikai vezetőnek felmerül a büntetőjogi felelőssége, aki tudott a szennyezésekről és nem követelte az üzem azonnali bezárását.
Az engedélyezési eljárások során a bíróság 2024 májusában ideiglenesen felfüggesztette, majd 2025 októberében jogerősen megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hatóságot. Civil szervezetek szerint ez a gyár leállítását kellett volna jelentse, ám a működés leállását nem tapasztalták.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke követi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lemondását a gödi Samsung SDI gyárral kapcsolatos ügyek miatt.
Állítása szerint a miniszternek haladéktalanul távoznia kell a posztjáról, mert mindent tudott a gyárban történt mérgezésekről és szennyezésről.
Magyar Péter: Baltával, lefejezéssel és késeléssel fenyegetés, rugdosás, verbális és fizikai megfélemlítés, egy hét alatt ezt érte el Orbán Viktor az uszításával
Durvul a kampány, már fizikai erőszakig fajult a helyzet két városban is. A Tisza Párt elnöke mindkét ügyben feljelentést tett a rendőrségen.
Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy hétfőn két helyszínen is atrocitás érte a TISZA Párt önkénteseit. A politikus azt írja,
a Fidesz gyűlöletkeltésének mai terméseként „a Békés megyei Geszten megdobálták a TISZA önkénteseinek gépkocsiját, Kaposváron pedig megrugdosták az önkéntesünket.”
Hozzáteszi, mindkét esetben feljelentést tettek.
Magyar Péter szerint az elmúlt egy hétben elért fenyegetések és megfélemlítések Orbán Viktor uszításának és gyűlöletkeltő, hamisított videóinak tudhatók be.
A posztjában így fogalmaz: „Baltával, lefejezéssel és késeléssel fenyegetés, rugdosás, verbális és fizikai megfélemlítés. Egy hét alatt ezt érte el Orbán Viktor az uszításával és a gyűlöletkeltő, hamisított videóival.” A bejegyzést azzal zárja, hogy köszönetet mond minden önkéntesük bátorságáért és kitartásáért, majd hozzáteszi: „62 nap.”
Az elmúlt egy évben több, sajtóban is dokumentált eset történt, amikor a TISZA Párt önkéntesei ellen léptek fel agresszívan. 2025. január 16-án Budapesten, az Örs vezér terén egy önkéntest megpofoztak, az ügyben garázdaság miatt indult eljárás. Március végén Egerben egy férfi ököllel támadt a TISZA aktivistáira, amiért elsőfokon 3 év börtönt kapott közösség tagja elleni erőszak miatt. Áprilisban Rakamazon egy autós a párt pultjának hajtott, míg júniusban a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Kondón a TISZA állítása szerint betörték az önkénteseik autójának szélvédőjét.
Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy hétfőn két helyszínen is atrocitás érte a TISZA Párt önkénteseit. A politikus azt írja,
a Fidesz gyűlöletkeltésének mai terméseként „a Békés megyei Geszten megdobálták a TISZA önkénteseinek gépkocsiját, Kaposváron pedig megrugdosták az önkéntesünket.”
Hozzáteszi, mindkét esetben feljelentést tettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
