SZEMPONT
A Rovatból

Balogh László: Ha nagy számban kerül piacra új lakás megfizethető áron, az fékezheti az őrületes lakásdrágulás tempóját

Akár évi tízezer új lakással is több épülhet a lakhatási tőkeprogram segítségével - mondja a szakértő. Arról is beszélgettünk, reális-e a Tiborcz Isván által emlegetett cél, hogy 1,1 -1,2 millió forintos négyzetméteráron is lehessen új lakáshoz jutni Budapesten.


Orbán Viktor már tavaly ősszel azt ígérte, a kormány megteremti a megfizethető lakhatás lehetőségét, Budapesten ugyanis a miniszterelnök szerint súlyos gazdasági válság van. Tény, hogy az Eurostat adatai szerint 2010 és 2024 között Magyarországon növekedtek a második legnagyobb mértékben a lakóingatlanok árai Európában. A kormány lakhatási tőkeprogramot hirdetett, ami azt jelenti, hogy 300 milliárd forinttal támogatja a új lakások megépítését. Március harmadikán végre kiderült, hogy a lakhatási tőkeprogramban szereplő pénzre március 17. és 24. között pályázhatnak majd alapkezelők.

Talán teljesen véletlenül ugyanezen a napon a Mandinernek adott interjújában Tiborcz István többek között arról beszélt, szerinte milyen négyzetméterár kívánatos egy új építésű budapesti lakás esetében, illetve azt is elmondta, hogy szerinte a rozsdaövezetek helyén kellene nagyszabású lakásépítéseket kezdeni. A programról, annak remélt hatásairól és az esetleges buktatókról Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével beszélgettünk.

– Hogyan lesz a támogatásból új lakás?

– Erre már régen készültek kormányzati részről, hiszen azt mindenki látta, hogy a kereslet növekedése és a kínálat bővülésének elmaradása miatt egyre drágábbá váltak a lakások, egyre nehezebben megfizethetőek egyre többeknek. Ez leginkább az új lakáspiacon érzékelhető, ahol a beruházók előszeretettel hagyják magukat sodorni az árral, azaz ha el tudják adni az új építésű lakásokat egyre drágábban, hát megteszik.

Ezt a folyamatot csak egy nagyobb kínálattal lehet megtörni, mert az ingatlanpiacon is a kereslet és a kínálat egyensúlya határozza meg az árakat.

Ebből a meggondolásból indult el a lakhatási tőkeprogram, eredetileg 200 milliárd forinttal, majd ezt az elmúlt hetekben kibővítették 300 milliárdra. Hétfő óta ismertek a részletek. Erre a 300 milliárd forintra ingatlanalapok tudnak pályázni. Ezek olyan alapok, amelyek főként lakóingatlanokat tudnak építeni ebből a pénzből. Legalább 30%-kal kell kiegészíteni az állami támogatást, tehát az állam által finanszírozott rész az ingatlanalapokban maximum 70%-ot tehet ki. Mi arra számítunk egyébként, hogy inkább fele-fele arányban száll be a saját tőke az állami pénzek mellé. Erre a 300 milliárd forintra pályázni lehet, és nyilván a pályázatok tartalma alapján bírálja el az állam részéről eljáró MFB Invest, hogy kinek a pályázatát támogatja, és kiét nem.

– Ez a 300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás?

– Ez technikailag úgy néz ki, hogy a 300 milliárd forintot az állam beteszi a befektetési alapokba, ahol piaci alapú megtérülést vár el. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk egy olyan ingatlanalapba száll be az állam, ahol 5-6%-os a hozam, akkor ugyanezt a hozamot kell biztosítani az államnak is.

– Tehát az állam tőkéstársként száll be ezekbe a projektekbe 300 milliárd forint erejéig.

– Igen. A várakozásaink szerint a 300 milliárd forint állami támogatás ugyanannyi vállalkozói tőkével kiegészülve már 600 milliárd forint. Ez a befektetési alap számára tőke lesz, vagyis ha beruházások szempontjából nézzük, akkor ez azt jelenti, hogy hitelt is fel tudnak rá venni, akár az állami részre jutó összegre is. Tehát a számolható hitelekkel együtt ez az összeg nagyjából 1000 milliárd forintra duzzadhat.

Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a tőkeprogramban kiosztott pénzek futamideje maximum 7 év lehet, akkor ez azt jelenti, hogy ennyi idő alatt már kétszer is meg tud fordulni ez az összeg az ingatlanfejlesztésben, lakásépítésben, így akár 2000 milliárd forint is megmozdulhat lakásépítések terén.

Egy átlagos lakásmérettel kalkulálva mi úgy számolunk, hogy ez hét év alatt 50-60 ezer lakás megépítésére is elegendő lehet, ami azt jelenti, hogy éves viszonylatban 10 ezerrel több lakás épülhet a program keretében, mint ami anélkül megépülne. Persze lehet, hogy sokan már eleve ezzel a programmal számolva csinálják meg a terveiket, de ez mindenképpen szemmel látható bővülést jelenthet a kínálati oldalon. Ami fontos, hogy ennek a pénznek 100%-át Magyarországon kell elkölteni, tehát ebből nem lehet külföldön lakást építeni, viszont a fejlesztés célja 90%-ban lakóingatlant ír elő, ami lehet eladási célú lakásfejlesztés, lehet bérlakásépítés, és lehet kollégiumépítés is. A fennmaradó 10% az, amit egyéb célra, például kereskedelmi ingatlanfejlesztésre vagy irodaépítésre lehet felhasználni. Ami szintén fontos, hogy a megvalósuló lakásfejlesztéseket legalább 90%-ban természetes személyeknek kell megvásárolniuk vagy bérbe venniük. Ezért is fontos kérdés, hogy milyen árszínvonalon kerülnek az ingatlanok piacra.

Ha nagy számban kerül piacra új lakás megfizethető áron, akkor az fékezheti az őrületes lakásdrágulás tempóját is, amit most látunk az ingatlanpiacon.

A másik kérdés, hogy hol épülnek majd ezek a lakások, mert például Budapesten és az ipari fejlesztéseken átesett nagyvárosokban elképesztő igény van épülő új lakásokra. A fővárosban 1 millió 160 ezer forint a használt lakások négyzetméterára, az újaké pedig közelíti az 1,6 millió forintot. Debrecenben, ami az elmúlt években szintén az ipari fejlesztések kapcsán került fókuszba, az átlagos négyzetméterár megközelíti a 900 ezer forintot. Az új lakásoké pedig meghaladja az 1,1 milliót. Szinte csak egy hajszállal vannak lemaradva a debreceni ingatlanárak a budapestiektől, és ez részben annak is köszönhető, hogy nem épültek új lakások, annak ellenére, hogy sejthető volt, hogy a lakhatási igények növekedni fognak Hajdú-Bihar megye székhelyén.

Ahol ipari fejlesztések vannak, ott nem csak az a fontos, hogy maguk a munkahelyek megépüljenek. Ha nincs megfelelő lakáskínálat, akkor végső soron az is megtörténhet, hogy nem jönnek a munkavállalók, mert nem tudnak hol lakni.

Tehát mindenképpen fontos, hogy ott épüljenek lakások, ahol valóban szükség van azokra. Nem véletlen, hogy a pályázati dokumentációban külön jelölni kell, hogy milyen arányban építenének Budapesten, és milyen arányban vidéken.

– És az ingatlanalapok kikkel építtetnek? Miután megnyerték a pályázatot, akkor ők megkeresik azokat, akikkel építtetik ezeket a lakásokat?

– Igen, de valahol ez fordítva működik, tehát vannak olyan nagy beruházók, akiknek vannak ingatlanalapjaik.

– Milyen árral lehet számolni, ha elindul a fejlesztés?

– Bár a pályázati kiírásban nem szerepel ilyen kikötés, de korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium azt mondta, hogy az 1,2 milliós négyzetméterár az új lakáspiacon elfogadható árszint lehet a nagyvárosok árait nézve. Budapest ezt már messze meghaladta az 1,6 millió forinttal, ezért nagy kérdés, hogy milyen áron kerülnek piacra ezek az ingatlanok. Én abban bízom, hogy az MFB Invest, amikor érdemben elbírálja ezeket a pályázatokat, akkor hangsúlyos szempont lesz, hogy milyen áron szeretnék piacra dobni ezeket a lakásokat, amelyeket az állami támogatás segítségével megépítenének.

– A pályázati elbírálásnak megvannak a szempontjai? Ezek nyilvánosak?

– Nem, ezt még nem ismerjük. Van egy viszonylag egyszerű formai követelményrendszer, aminek a pályázatoknak meg kell felelniük, de a formai elbíráláson túl az MFB az érdemi bírálatot is végzi majd.

– Tiborcz István nyilatkozott a minap arról, hogy szerinte Budapesten célszerű lenne a bruttó 1,1-1,2 millió forintos négyzetméterár. Ez reális?

– Abból a szempontból nem irreális, hogy néhány hónappal ezelőtt még árultak Budapesten metró közelében, a X. kerületben 950 ezer forintos négyzetméteráron lakást.

– Új építésűt?

– Új építésűt, igen. Tehát nem irreális. Valószínűleg ez a 300 milliárd forint elég hamar gazdára talál majd, mert ez nem egy feneketlen összeg, ha az építőipar volumenét vesszük alapul. Az egyes alapok maximum 30 milliárd forintra pályázhatnak.

Az a kérdés, hogy tud-e olyan nagy mennyiségben lakás piacra kerülni, ami befolyásolja az árakat.

Ha azt vesszük alapul, hogy egy új építésű projekt onnantól kezdve, hogy kipattan egy építőipari vállalkozó fejéből, addig, hogy átadja az utolsó lakást is, 4-5 év is lehet. Például most Budapesten 3000 eladó új építésű lakást hirdetnek az ingatlan.com-on. Nyilván ezeknek az átadási időpontja eltérő, van, amit 2025-ben terveznek átadni, de van, amit 2026-ban. Tehát itt már néhány száz olcsóbb lakás is számottevő versenyt tud generálni, mert nagyon szűk a piac.

– Ha én most új építésű lakást szeretnék venni, akkor várjak két évet, amikorra esetleg esnek az árak, vagy addig úgyis csak ahhoz képest lesznek valamivel olcsóbbak a lakások, amennyivel akkorra drágábbak lettek volna egyébként?

– Ha valaki új építésű lakást szeretne venni saját célra, akkor azt mondom, hogy nincs értelme várni, mert ha most lát olyan lakást, amit meg szeretne vásárolni az adott helyen, ahova amúgy szívesen költözne, egyáltalán nem biztos, hogy ott, azon a környéken két év múlva talál jobb áron másik új építésűt.

– Tiborcz még azt is nyilatkozta, hogy szerinte ezeket a lakásokat tömegesen a fővárosi rozsdaövezetekben kellene építeni, mert hogy ott van infrastruktúra, telek, lehetőség stb. Ez életképesnek tűnik? Annyira, hogy erről szól Rákosrendező fejlesztése, a főváros is ezt képzeli most el, hogy lakásokat épít a rákosrendezői rozsdaövezet helyére. És akkor már adódik a kérdés, hogy például a főváros indulhat-e, próbálhat-e pályázni ide, vagy bevonható-e Rákosrendező rehabilitációja ebbe a programba?

– Nem kizárt adott esetben, ha van egy olyan ingatlanalap, amely bevonja ezt a rákosrendezői területet ebbe a projektbe. Nyilván az ilyen volumenű fejlesztéseket simán elbírhatják a rozsdaövezetek.

– Mit kell tudnia annak, aki erre pályázik? Tehát például, ha én holnap létrehozok egy céget, mert én ebben bizniszt látok, az lehetséges? Vagy kell valamilyen referencia, valamilyen szakmai múlt?

– Ha valakinek nincs ingatlanalapja, amellyel pályázna, akkor az valószínűleg nem is fog sikerrel járni, mert egy ilyen ingatlanalapot létre kell hozni. Valószínűleg

itt a nagyobb beruházók azok, akik most labdába rúghatnak,

most nem a néhány lakásos társasházi beruházások lesznek azok, amelyek szerepet kapnak, hanem nagyobb volumenű építkezések.

– Az lehetséges, hogy egy beruházó több ingatlanalapot is létrehoz, majd mindegyikkel pályázik?

– Maximalizálva van, hogy egy beruházó hány ingatlanalappal tud indulni. Olyan van, hogy egy alapkezelő több alappal is pályázhat, de van egy felső korlát, ami azt jelenti, hogy ha egy alapkezelő több alappal is pályázik, akkor sem kaphat összesen több támogatást 30 milliárd forintnál.

– És tulajdonosi oldalról van-e valami megkötés? Mert egy tulajdonosnak lehet több cége is, nem? Tehát megtörténhet az is, hogy néhányan elviszik az egészet okosba? Láttunk már ilyesmit...

– Arra nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos: Lázár Jánosig is el lehetne jutni a trafikügyben, aminek most indul a felülvizsgálata
A kormány bejelentette, hogy felülvizsgálják a trafik- és a kaszinókoncessziókat. Mindkettő milliárdos bevételt jelent minden évben azoknak, akik a Fidesz jóvoltából a húsosfazék közelébe kerültek. Hadházy szerint akár büntetőeljárások is indulhatnak.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. június 19.



Vitézy Dávid a csütörtöki kormányzati tájékoztatón jelentette be, hogy a kormány felülvizsgálja a trafik- és kaszinókoncessziós rendszert. A miniszter azt is elmondta, hogy az Orbán-kormány a választás előtti hetekben is kiosztott hosszú távú, akár 2061-ig érvényes kaszinókoncessziós jogokat. Ez hatalmas pénzt jelent: a Garancsi István és Habony Árpád érdekeltségében álló Garinvest például majdnem 20 milliárdos osztalékot fizet ki idén. De a trafikrendszer haszonélvezői is jelentős bevételeket könyvelnek el. Németh Balázs fideszes képviselő cége például tavaly több mint félmilliárdos rekordbevételt ért el.

A trafik- és kaszinóügyek máig kísértik a magyar közéletet. Kik a valódi felelősök és elszámoltathatók-e még? Elévültek-e a bűncselekmények, és mit lehet tenni, ha a nyomozóhatóságok korábban szándékosan nem végezték a dolgukat? Erről beszélgettünk Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselővel, aki a trafikkoncessziók körüli korrupciós ügyek nyilvánosságrahozatala után hagyta ott a Fideszt 2013-ban, és vált országosan ismert politikussá.

— A trafikügyekben kiknek állapítható meg a személyes felelőssége?

— A trafikügynél véleményem szerint nagyon egyértelműen és bizonyíthatóan megnevezhetők a felelősök. A nyomozati anyagok alapján például a szekszárdi polgármester felelőssége teljesen egyértelmű.

Ha csak egy keveset tovább nyomoznának, azonnal el lehetne jutni Lázár Jánoshoz is.

Az is egyértelmű tény, hogy az egész törvényt annak a Sánta nevű vállalkozónak a számítógépén írták, aki aztán a nagykereskedelemben teljes monopóliumot kapott, és azóta milliárdokat kasszírozott ezen.

— Ez a monopólium azóta is megvan?

— Igen. Azonban a trafiküggyel az a probléma, hogy ott az elévülés már sajnos elég szűkösen, de megtörtént. Viszont, ha valódi szándék van a bűnüldöző szerveknél és a kormány részéről, akkor vizsgálni lehet az egykori  nyomozások körülményeit is. Véleményem szerint több olyan nyomozás is volt az elmúlt 16 évben, ahol a feltárt vagy bejelentett tények ellenére zárták le eredménytelenül a nyomozásokat. Ezeknél mindenképpen felmerül a hivatali visszaélés gyanúja, és érdemes lenne megkérdezni azokat az embereket, akik az aláírásukat adták ezekhez a dönésekhez, hogy ki utasította őket erre.

— Ha ezek az ügyek büntetőjogilag el is évültek, a politikai felelősséget vagy az eltussolás mechanizmusát még fel lehetne tárni tanulságként?

— A trafikügyben például viszonylag korrekt nyomozás zajlott, amit aztán a lezáró dokumentumokban leírt egyértelmű tények ellenére bűncselekmény hiányában szüntettek meg. Persze a nyomozás valójában nem volt teljesen korrekt, mert például olyan számítógépeket nem foglaltak le, amelyek a durván érintett személyekhez köthetők. Ennek ellenére a nyomozás lezáró dokumentumában is bőven volt annyi tény, ami alapján ki merem mondani: aki nem emelt vádat, és erről döntött, az hivatali visszaélést követett el.

— Ön nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt a szekszárdi trafikok elosztásáról 2013-ban. Az bizonyítékként szerepelt a vizsgálatban?

— Igen, benne volt, de tragikomikus magyarázattal magyarázták ki a magyarázhatatlant. A felvételen konkrétan rajta volt, ahogy a polgármester elmondja, hogy „ne az ellenzéki emberek legyenek a nyertesek a trafikkonceszióban, és nehogy kimaradjon fideszes pályázó a nyertesek közül”.

Ez a legsúlyosabb korrupciós bűncselekmény, hivatali visszaélés. Ezt viszont az ügyész annyival intézte el, hogy ez nem frakcióülés volt, hanem „csak egy baráti folyosói beszélgetés”.

Az volt még a nagyon vicces, hogy a következő oldalon pedig azt írja, hogy 40 perc késéssel érkeztem erre a „baráti megbeszélésre”, ami valójában egy frakcióülés volt a szekszárdi városházán.

— Ha elévült ez az ügy, mit lehet itt tenni?

— Megvizsgálni, hogyan történt ez. Remélem, ezt sikerül nagyon rövid időn belül megtenni, hiszen ez egy nagyon jól feltárt ügy volt. Bár sok részletével a nyomozás nem is foglalkozott, de így is nyilvánvaló volt, mi történt. Tudjuk, hogy az a testület, amely elvileg végignézte a több tízezer pályázatot, fizikailag sem olvashatta el, mert két hét alatt kellett volna ezt megtennie. Azt is tudjuk, hogy a pályázók vagy nagyon sok pontot kaptak, vagy nagyon keveset, a kettő között nem volt átmenet. Ez is azt mutatja, hogy visszaélés történt. Azt sem kell nagyon vizsgálni, hogy

a nagykereskedő cég, amely ellátja ezeket a boltokat, teljesen indokolatlanul totális monopóliumot kapott, és ezzel az évek során sok-sok milliárd forintos nyereségre tett szert.

Ez pedig Lázár János baráti köre. Itt nincs sok vizsgálnivaló, szerintem három nap alatt meg lehet csinálni a vizsgálatot, és utána dönteni kell. Ez a koncesszió nem maradhat ott, ahol most van, és szerintem a kiskereskedelmi nyerteseknél sem maradhat meg ez a lehetőség.

— Támogatná a rendszer újrapályáztatását?

— Minden lehetőség megvan rá. Európában számos példa van, ahol ugyanúgy küzdenek a dohányzás visszaszorításáért, és ehhez nem kellett a kormánypárt haverjainak és rokonainak odaadni a trafikokat. Semmi nem indokolja a jelenlegi rendszert. Ráadásul ezekből a trafikokból valójában már városi kocsmák lettek, ami sok lakót zavar. Akinek egy ilyen trafik van a környezetében, az tudja, mintha egy kocsma került volna oda, mert megkapták az alkoholárusítás lehetőségét is.

— Bármi is történjen, az eddigi bevétel már azoknál marad, akik 12 éven át hasznot húztak belőle. Ezt nem lehet visszavenni...

— Elméletileg mindent vissza lehet venni, egy kétharmados kormánynál ez csak szándék kérdése. De én mindig elmondtam, hogy minden lopott pénzt nem fogunk tudni visszavenni. Ez a teljes magyar társadalom közös felelőssége, hogy eddig hagytuk ezeket a folyamatokat. Az viszont az új kormány szándékán múlik, hogy milyen mértékben szedi vissza ezeket a vagyonokat, mert ez egy bűnös módon szerzett vagyon, akkor is, ha törvényt hoztak rá.

— És itt vannak a kaszinók, amelyek némelyike nemrég 2061-ig kapott koncessziót. Mi volt a kaszinóbiznisz eredeti története?

— Mint minden más koncessziónál, ez is egy vagyonátrendezés volt. Korábban ez a jog sok helyen megvolt, de ezeket újraosztották, és mit ad Isten, ezek is a kormányközeli mágnásokhoz kerültek. Előbb Andy Vajnához, aztán Garancsi Istvánhoz és Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz került a nagy részük. Ez is gyakorlatilag egy kommunista típusú vagyonátírás volt. Az új hatalomnak minden lehetősége megvan, hogy ezt újragondolja.

— Érdekes, hogy Andy Vajna halála után a kaszinókat nem a felesége örökölte, hanem azok „tovább szálltak”. Hogy működött ez?

— Igen, ez egy nagyon fontos példa.

Andy Vajna esete mutatja, hogy amiben éltünk, az egy feudalizmus volt, ahol voltak ugyan oligarchák, de a vagyon valójában nem az övék volt, hanem azzal Orbán Viktor rendelkezett.

Mint a feudalizmusban, hűbéri jogként osztogatta a vagyont a hozzá hű nemeseknek, de aztán nem ők rendelkeznek vele. Ez történt Simicska Lajosnál is: miután az uralkodó ellen fordult, a vagyont át kellett adnia. És ez történt a kaszinókoncessziókkal is. Ha ez egy valódi, jogszerűen szerzett jog lett volna, akkor azt Vajna Tímea megtarthatta volna, de nem így volt. Neki át kellett adnia a TV2-t, a koncessziót, a vagyont.

— Most felmerült a kormány részéről, hogy pótmagánvádas eljárásban lehetővé tennék korábban lezárt büntetőügyek folytatását. Ezzel lehetne korrigálni az eltusolt nyomozásokat?

— Ez egy fontos kérdés. Tessék-lássék módon eddig is létezett ez a lehetőség, de ez nem helyettesíti azt, ha az állam valóban üldözni akarja a bűncselekményeket. Ez arra jó, hogy ha például a főügyészt nem akarják vagy nem tudják lecserélni (szerintem le kell), és a jelenlegi ügyészség nem akar vádat emelni fideszes elkövetők ellen, akkor ezt akár állami szervek is megtehessék. Tehát pótmagánváddal ne csak civilek, hanem állami szervek vagy szervezetek is eljárást indíthassanak. De ez egy pótcselekvés, mert eddig is csak a rendőrség vagy az ügyészség által lefolytatott nyomozás anyagát lehetett felhasználni, egy civil szervezet pedig nem nyomozhat. Ez egy átmeneti lehetőség addig, amíg az ügyészség fideszes befolyás alatt áll.

— Van olyan elhíresült ügy, amiben javasolna pótmagánvádas eljárást?

— Rengeteg ilyen van. Mindegyiknél az elévülést kell nézni, de sok ügy van, ami még nem évült el. És nem is feltétlenül csak a pótmagánvádra van szükség, hanem az újbóli nyomozásra. Nem kell megelégedni az eddig feltárt tényekkel, újra lehet nyitni az aktákat. Nem kizárt, hogy ha marad rá időm, én is fogok ilyeneket előszedni. Vannak jogászok, akik felajánlották a segítségüket. De alapvetően nem én vagyok ebben a hatékony, hanem az új kormánynak kell nagyon hatékonyan fellépnie. Ezt ígérte, reméljük, ezt is fogja tenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk