SZEMPONT
A Rovatból

Balogh László: a CSOK Plusz kevesebb embernek jelent segítséget, de nekik nagyobb támogatást nyújt

Az ingatlanpiaci szakértő szerint a legnagyobb kérdés az, kik tudják majd kigazdálkodni az évi 71 ezer és 234 ezer Ft közötti törlesztőrészletet. Balogh László úgy becsüli, évi 8-15 ezer adásvételnél használhatják majd fel a támogatást.


Hónapok óta lebegtette a kormány, hogy mi léphet majd a nagyobb településeken 2024-től megszűnő csok helyébe. Szerda este végül Csák János kulturális és innovációs miniszter bejelentette az új otthonteremtési támogatást. Azóta kiderült, hogy a CSOK plusz, másnéven városi CSOK a falusi CSOK-kal együtt is felvehető lesz, mindezt pedig akár a babaváró hitellel is lehet kombinálni.

Már most biztosra lehet venni, hogy az új CSOK-nak komoly hatása lesz az ingatlanpiacra, még ha nem is akkora, mint az elődjének volt, tudtuk meg Balogh Lászlótól, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjétől.

– Mi változik január elsejétől?

– A CSOK pluszt teljesen új alapokra helyezik, és a nagyvárosi lakástámogatási rendszer tulajdonképpen egy kedvezményes hitelprogrammá alakul át, melynek lényege, hogy egy gyerek esetén 15, két gyerek esetén 30, három gyerek esetén pedig 50 millió forint hitelt kaphatnak a családok 3 százalékos kamattal. Ez már csak azért is nagyon kedvező, mert manapság még a jobb banki ajánlatokban is piaci alapon 7 százalék körüli kamattal kínálják a lakáshiteleket. Állami támogatásként pedig a második gyerek megszületésénél 10 millió forint írható le a tőketartozásból, majd minden további gyerek után újabb 10 millió forint. Így szinte biztos, hogy

a CSOK plusz bevezetésének már rövid távon is hatásai lehetnek az ingatlanpiacra, de érdekes módon nem azok révén, akik jogosultak lesznek rá, hanem sokkal inkább azok miatt, akik 2024-től kikerülnének a lakástámogatási rendszerből.

Az a nagyjából 4-5000 család mozgathatja a piacot, akik két-három gyerekkel már rendelkeznek, de újabbat nem terveznek.

– Milyen ingatlanokra nőhet meg a kereslet?

– A jelenleg érvényben lévő CSOK-szabályok szerint, ha valaki két-három gyerekkel költözne, akkor legalább 50-60 és legfeljebb 150 négyzetméteres társasházi ingatlanban kell gondolkodnia, míg családi házak esetében 80-90 négyzetméter a minimum, a maximum alapterület pedig 300. A CSOK plusz esetében ilyen részletszabályokat még nem ismerünk, de valószínűleg az alapterületre vonatkozó szabályok nem változnak, mert ez már eddig is jól bevált. Viszont korlátozni fogják az ingatlan értékét: az első lakást vásárlóknak 80 millió forint, a továbbköltöző családoknak pedig 150 millió forint lesz az az értékhatár, amibe bele kell férniük. Mivel például

nálunk, az ingatlan.com-on ennek az értékhatárnak a kínálat 90 százaléka megfelel,

nem ez lesz a döntő szempont, hanem sokkal inkább az, hogy a felvett 15-30-50 millió forintos hitel törlesztőrészletét ki tudják-e gazdálkodni.

– Hogyan alakulnak majd ezek a törlesztőrészletek?

– A CSOK plusz esetében 3 százalékos kamattal számolva a 25 éves futamidő során

az egy gyerek esetén igényelhető 15 millió forint nagyjából havi 71 ezer forintos, két gyerek esetén a 30 millió forintos hitel havi 142 ezres, míg három gyerek esetén az 50 millió forintos hitel havi 237 ezres törlesztőrészletet jelent.

Piaci alapon ugyanez mondjuk egy 8,5 százalékos kamattal számolva 15 millió forint esetében 120 ezer, 30 millió forint esetében 240 ezer, míg 50 millió forint esetében pedig 400 ezer forintos törlesztőt eredményezne.

– Most valóban kedvezőnek tűnik a 3 százalékos kamat a CSOK plusznál. De jövőre is így lesz ez, amikor a kormány már csak 6 százalékos inflációval számol?

– A jelenlegi állapothoz képest, amikor a legjobb piaci kamatajánlat 6,8-6,9 százalék, mindenképpen jobb, de hogy mit hoz a jövő, az egy nagyon érdekes kérdés.

Ha csökken az infláció, akkor általában a lakáshitel-kamatok is csökkennek.

2021 nyarán volt már rá példa, hogy piaci alapon kedvezőbb feltétellel lehetett lakáshitelhez jutni, mint a fix 3 százalékos CSOK hitel. Ez nem sűrűn fordult elő a hazai lakáspiac történetében az elmúlt 30 évben. Azt javaslom, hogy aki hitelfelvételben gondolkozik, mindenképpen nézze át az aktuális hitelajánlatokat, mert nagy különbségek mutatkoznak az egyes bankok ajánlatai között.

– Kik lehetnek azok, jó eséllyel hozzájuthatnak a CSOK pluszhoz?

– A gyerekvállalás előfeltétele lesz a CSOK plusz igénylésének, legalábbis az eddig megismert szabályok alapján, de a végleges jogszabály csak november közepén jelenik meg. Ebből várhatóan kiderül, hogy a gyerekvállalás kizárólag házastársak esetében lehetséges, vagy igényelhetik a csok pluszt bejegyzett élettársi kapcsolatban élők is. Az új CSOK plusz rendszere egyébként nagyon hasonlít a babaváró hitel keretrendszeréhez, ahol szintén a gyerekek születésének beindulásával kezdődött meg a tőkejóváírás. Hozzá kell tenni, hogy a babaváró hitel kombinálható a CSOK plusz rendszerével, vagyis előbbi segítségével azok a családok is elő tudják teremteni az önerőt, akik még nem rendelkeznek saját ingatlannal. A babavárót egyébként eddig is többnyire erre használták a hiteligénylők.

– Várható a CSOK plusz esetében, hogy az eladók beépítik az ingatlanok árába a támogatást, ahogy ez korábban a csoknál is megtörtént?

– Valóban volt egy olyan jelenség a piacon korábban, hogy például amikor a háromgyerekeseknek járó 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást lehetett új lakás vásárlására vagy építkezésre felhasználni, akkor a 2015 végihez képest egyes újépítésű lakások 2016 elejére, néhány nap alatt pont 10 millió forinttal lettek drágábbak. A CSOK plusszal azonban azért nehéz számolni az eladóknak, mert

itt egy visszafizetendő hitelről beszélünk, aminek a támogatás része egy kamatkedvezményben mutatkozik meg, ezt pedig nagyon nehéz beárazni. Várakozásaink szerint az új rendszer évi 8-15 ezer adásvételben mutatkozhat meg, ami az eddigihez képest szűkebb kört jelent, de nagyobb támogatással.

Ráadásul akár az adásvételi szerződés szövegezéséig rejtve maradhat, hogy a vevők a CSOK pluszt is igényelnék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Orbán Ráhel 2,5 milliós ruhában emlékezett '56-ra Hadházy Ákos szerint
A képviselő szerint napról napra meggyalázzuk a mártírok emlékét. Képet is megosztott az általa kritizált ruháról.


Hadházy Ákos a közösségi oldalán posztolt arról, hogy milyen ruhában fényképezték le Orbán Ráhelt egy 1956-os megemlékezésen. A független képviselő szerint a miniszterelnök lánya egy összesen 2,5 millió forint értékű ruhát viselt.

„Ez a többmilliós ünnepi outfit különösen emlékeztessen minket arra, hogy napról napra meggyalázzuk 56 mártírjainak emlékét”

– fogalmazott Hahdázy. Hozzátette, szerinte „mindannyian” érintettek vagyunk

„Azok is, akik ilyen ruhákban röhögnek azokon, akik az életüket áldozva harcoltak az oroszok által megtámasztott diktatúra ellen. De azok is, akik tétlenül végignéztük a demokrácia leépítését és semmit sem teszünk az ellen a propaganda ellen, amelyik pl. magyarok millióival hiteti el, hogy jól tették 56-ban azok, akik nem küzdöttek az oroszok ellen”

- fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Trump győzelme megerősíti az Orbán-politikát, ez egy erős lélektani pillanat
Miközben a Medián mérése szerint Magyar Péter pártja megelőzte a Fideszt, ami óriási hír, a Trump-győzelemnek pozitív hatása van a kormánypárta - mondja a politikai szakértő. Kérdés, hogy az az ígéret, ami ebben a győzelemben benne van, mire is lesz elég.


Csütörtök reggel Orbán Viktor már arról írt a Facebookján, hogy felhívta az elnökválasztást megnyerő Donald Trump, akivel nagy terveik vannak. A magyar miniszterelnök a kampányban szokatlanul egyértelműen állt Trump mellé, aki pedig tévés vitájában „kemény, okos embernek” nevezte Orbánt.

Mit jelenthet Orbán Viktornak és Magyarországnak Donald Trump győzelme? Segíthet-e ez abban, hogy a Fidesz 2026-ban sikerrel vegye fel a küzdelmet Magyar Péter pártjával szemben, ami a Medián legfrissebb felmérése szerint már 7 százalékkal előzi meg a kormánypártot a biztos szavazók körében? Erről beszélgettünk Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával.

– Trump győzelmét Orbán Viktor láthatóan kicsit a saját győzelmének is érzi. Változtat-e ez valamit itthon?

– Az biztos, hogy óriásit kockáztatott Orbán, és miután kockáztatott, nyilván a győzelem is erősebb, tehát biztos, hogy ez az Orbán-politikát megerősíti. Újra kap egy olyan hangulatot a külpolitikája, hogy azért vannak benne nagy győzelmek is, nem csak vereségek. Ez egy erős lélektani pillanat, innentől kezdve pedig az a kérdés, hogy mindaz az ígéret, ami benne volt a Trump-győzelemben, mire is lesz elég.

Hogyan változik meg Amerika és Magyarország kapcsolata, hogyan kap segítséget Magyarország a talpra álláshoz. Hogy ez mennyire fog bejönni, azt meglátjuk a következő időszakban.

Ígéret volt például a kormányfőtől, hogy Magyarországnak más lesz a költségvetése, ha Trump nyer. Tehát Orbán ígérete szerint a magyar költségvetésben pozitív dolgok lesznek. Ezt ő látja, mi még nem látjuk, mert ez valami személyes megállapodásra utal a két vezető között, de majd valószínűleg látni fogjuk, mert a miniszterelnök ezt ígérte.

– Retorikailag mindenképpen ez győzelem most a magyar miniszterelnöknek. De ha Trump betartja azt az ígéretét, hogy védővámokat vet ki az európai partnereivel szemben is, akkor ezzel a magyar gazdaság helyzete éppenséggel nem javul.

– Bár Európa aggódhat Trump mondásain, de azt is bizonyította a leendő elnök korábban, hogy viszonylag pragmatikus játékot játszik. Például a Kína-ellenes politikájában is kötött kompromisszumokat, ilyen volt, amikor a TikTok betiltása mellett lépett fel, nem sokkal utána pedig ellene, mert látta, hogy ez mennyire nem tetszik az amerikai választóknak. Van egy eredendő németellenesség Trumpnál, félelem a német gazdasággal szemben, így Európa gazdaságával szemben is.

De hogy milyen politikát fog valójában folytatni, azt meglátjuk. Igazából senki sem tudja.

Egyelőre az összes fontos kérdésben nagy bizonytalanság van, hogy mi lesz. De az Orbán-állítás alapvetően az, hogy Trumppal speciális gazdasági kapcsolatot fog teremteni.

– De mire megy a különleges kapcsolatával akkor, ha Trump elfordul Európától, és emiatt Európa kénytelen lesz még jobban összezárni?

– Sorra lehet venni a félelmeket, meg a lehetőségeket. Kérdés például, hogy a NATO-t Trump győzelme gyengíti-e, vagy erősíti. Hiszen Magyarországnak nem csak az Európai Unió, hanem a NATO helyzete is fontos, NATO-tagállamként. Ahogy az is kérdés, hogy az az állítása, hogy pillanatok alatt lezárja az orosz-ukrán háborút, csak kampányfogás volt-e, vagy tényleg szándékai lesznek erre, és ha lesznek szándékai, akkor ezt hogy teszi?

Az volt a mondás, hogy megmondja az ukránoknak, hogy megvon minden támogatást tőlük, ha nem ülnek le a tárgyalóasztalhoz, de megmondja az oroszoknak is, hogy megad minden támogatást az ukránoknak akkor, ha ők nem tárgyalnak.

Abban az esetben így, ha mindkét fél úgy dönt, hogy nem ülnek le, akkor ebből a logikából az következik, hogy Trump megvon és megad minden támogatást Ukrajnának. Ez pedig lehetetlen. Ilyen szempontból mondom azt, hogy nagyon sok kérdőjel van még, hogy mi következik most. Nyilván a következő lépés is csak jövő évtől aktuális, hiszen Trumpot még be kell iktatni januárban.

– Miközben Trumpra figyelt a világ, a mi kis világunkban éppen a választás napján jelent meg a Medián felmérése, ami szerint a biztos szavazók között 7%-os Tisza-párt előnyt mért.

– Valószínű, hogy a válasz erre az, hogy a Fideszhez közel álló kutatóintézetek Fidesz-vezetést fognak mérni, és a Fideszhez közel álló véleményformálók és politikusok azt fogják mondani, hogy a baloldali közvélemény-kutatók politizálnak, amikor ilyen eredményeket közölnek.

Nem az eredménnyel fognak foglalkozni, hanem politikai állításként fogják kezelni a publikáló intézetek eredményeit.

Azt nyilván nem engedheti meg magának egy ilyen rezsim, hogy miközben azt mondják, hogy a nemzetet képviselik mindenki mással szemben, az menjen a nyilvánosságban, hogy a nemzet többsége nem őket preferálja.

– Egy ekkora elmozdulásnak van olyan lélektani hatása, ami elindíthat vagy felgyorsíthat egy átpártolási folyamatot?

– Hogy a közvélemény-kutatók mit mérnek, abból a szempontból kevésbé fontos, hogy a választók ide-oda tudnak mozogni. Nyilván

olyan szempontból most ez óriási hír, hogy több mint egy évtized után megdőlt a tétel, mely szerint a Fidesz lenne a legnagyobb politikai erő Magyarországon.

Általában a közvélemény-kutatásoknak nincsen közvetlen hatása a választók magatartására, de amikor egy nagy tendencia véget ér, vagy tendenciaváltozás van, akkor annyiban van, hogy ez a hír megjelenik témaként a politikában, beszélünk róla. A másik oldalon meg a Trump-hatásról beszéltünk az előbb, és annak meg van egy ellentétes irányú, pozitív hatása a Fideszre. Innen nehéz kiszámolni, hogy mi lesz ezeknek a közös eredője. Magabiztosabban lehetett volna állításokat megfogalmazni, ha Harris nyer. Akkor azt lehetett volna mondani, hogy ebben az évben még mindig nincs meg az a fordulat, ami a Fidesz számára előnyös. Mostantól viszont ez már nem így van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Amerika aranykor előtt áll” - 10 pontban arról, mit akar elnökként csinálni Donald Trump
A gazdaságtól, a klímavédelmen át az egészségügyig számos területen tett konkrét ígéreteket az ismét amerikai elnökké választott Trump. Ha megvalósítja ezeket, az nemcsak Amerikára lesz hatással, hanem az egész világra.


Azt, hogy milyen lesz Donald Trump második elnöki ciklusa, nem tudhatjuk még, hiszen a választási ígéretek és a megvalósított politika nem egyszer köszönőviszonyban sincs egymással. Azonban más támpontunk egyelőre nincsen, tehát vegyük sorra, miket ígért Trump a 2024-es kampánya során, mire számíthatnak az amerikaiak, és mire a világ? A New York Times az elmúlt hetekben nagy terjedelmű cikkek sorában vette górcső alá Trump terveit, és ezek lehetséges következményeit. Ennek segítségével készült listánk.

1. Prológus: egy erős motiváció

Trump számára a választási győzelem többet jelent, mint a szokásos politikai trófea, egyfajta „menekülőkártya” lehet számára az újabb elnöki mandátum a jogi csatározások elől. Számos büntetőügy indult ellene, és egy újabb elnöki mandátummal minden vádat a szőnyeg alá söpörhet.

Ha újra hivatalba lép, akár le is állíthatja a büntetőeljárásokat, amelyek során különféle pénzügyi visszaélésekkel és a választásokba való beavatkozással vádolják.

Trump számára a választási győzelem az érinthetetlenséget jelentheti. Azt is mondhatjuk, hogy az „Amerika megmentése” projekt egyik célja tulajdonképpen önmaga megmentése volt.

2. Nagyarányú adócsökkentések

Donald Trump egyik fő ígérete, hogy az amerikai vállalatoknak és a középosztálynak hatalmas adócsökkentéseket biztosít, amely szerinte „új lendületet ad a gazdaságnak, és több ezer munkahelyet teremt”. Az adókedvezmények és adócsökkentések üzenete a gazdaságélénkítés jegyében nem új Trump politikájában. Már 2017-ben is nagy horderejű adócsökkentéseket vezetett be, amelyek főként a vállalatokat érintették, és ugyan ezek az intézkedések rövid távon a részvényárfolyamok emelkedéséhez és a vállalatok fellendüléséhez vezettek, hosszú távú hatásaikat illetően már akkor is sokan szkeptikusak voltak.

Most, 2024-ben azonban még komolyabb kihívásokkal néz szembe az amerikai gazdaság, amelyet az elmúlt években a pandémia, a nemzetközi ellátási válság és az infláció emelkedése is sújtott. Közgazdászok szerint Trump adócsökkentési tervei visszaüthetnek.

Míg Trump maga azt hangoztatja, hogy az adócsökkentések a „hardworking middle class”-nek, azaz a keményen dolgozó középrétegnek kedveznek, a New York Times elemzői szerint a felvázolt intézkedések várhatóan inkább a legfelsőbb réteget, vagyis a nagyvállalatokat és a tehetősebb adófizetőket részesítik előnyben. Egy forrás idézi is Trump szavait: „Amerikának ismét szüksége van erős gyárakra, hogy munkahelyeket teremtsünk, és megvédjük az amerikai álmot.”

3. Le a szabályozásokkal - a deregulációs program

Trump deregulációs programja hasonlóképpen a „pro-business” vonalat erősíti. A környezetvédelmi szabályok lazítása, a munkaügyi előírások csökkentése, és az egészségügyi szabályozások átírása mind olyan intézkedések, amelyeket Trump a hazai ipar és gyártás fellendítésére hivatkozva ígért. Azonban a környezetvédelmi és munkavédelmi szakemberek szerint ez hosszú távon számos kockázatot jelenthet az amerikai dolgozók számára, hiszen

a szabályozások nem csupán akadályok, hanem biztosítékok is, amelyek garantálják a munkások egészségének és biztonságának védelmét.

Bár a nagyvállalatok számára kétségtelenül vonzó a szabályozások lazítása, kérdéses, hogy ez valóban ösztönzi-e a munkahelyteremtést. Az ipari fellendülés ígérete ugyanis a szakértők szerint jelentős beruházásokat és fejlesztéseket igényelne a hazai termelésbe, amelyek időigényesek és költségesek – ráadásul a dereguláció miatt fellépő környezeti károk és egészségügyi problémák további költségekkel járhatnak, amelyek végső soron az adófizetők terheit növelhetik.

4. „A fosszilis jövő” – Trump visszafordítaná a klímavédelmi intézkedéseket

Az újraiparosítás mellett Trump kampánya kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy „megóvja az amerikai energiapiac szabadságát”. Hogy ez mit jelent? Elsősorban azt, hogy Trump ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok energiafüggetlenségének nevében

visszatér a fosszilis tüzelőanyagok – különösen az olaj és a szén – kiaknázásához. Ahogy kampánybeszédeiben többször is hangoztatta: „Amerikának saját energiára van szüksége, nem mások drága, zöld ötleteire.”

A „zöld ötletek” Trump értelmezésében mindazt jelentik, amit a klímavédelmi aktivisták és környezetvédők igyekeztek elérni az elmúlt évek során: a megújuló energiaforrások támogatását, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a környezetkárosító iparágak szabályozását. Trump azonban más utat képzel el.

Az energiaszektor deregulációja, a megújuló energiaforrások támogatásának visszafogása, és a fosszilis energiahordozók kitermelésének újbóli fellendítése mind arra utalnak, hogy Amerika ismét a fosszilis jövő felé fordulhat.

A New York Times szerint Trump környezetvédelmi politikája nemcsak „egyértelmű visszalépést jelentene az elmúlt évek klímavédelmi előrelépéseihez képest,” hanem konkrét veszélyeket is rejt magában. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése miatt az Egyesült Államok klímacéljai elérhetetlenné válhatnak, és ez súlyos következményekkel járhat a globális klímaváltozás elleni küzdelemre nézve.

Trump energiával kapcsolatos ígéretei nemcsak a környezetvédők és klímaszakértők körében vertek hullámokat, hanem az amerikai külpolitikai kapcsolatokban is. Az Egyesült Államok, mint a világ egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, vezető szerepet játszik a klímavédelmi törekvésekben.

A Párizsi Klímaegyezmény újbóli elhagyása Trump ígéretei között szerepel, ami már korábban is megosztotta az amerikai közvéleményt és elidegenítette számos európai szövetségesétől.

Az európai uniós vezetők az előző elnöksége alatt is „teljesen elfogadhatatlannak” tartották Trump klímapolitikai hátraarcát, ami megnehezítette a transzatlanti kapcsolatokat is.

Nemcsak az éghajlatváltozás miatti aggodalom, hanem a gazdasági érdekek is szerepet játszanak ebben a kérdésben. A megújuló energiaforrások és a zöld technológiák támogatása az EU számára stratégiai fontosságú, hiszen a tiszta energia piaca egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ha Trump végrehajtja tervét, az Egyesült Államok olcsó fosszilis energiával próbálhatja meg aláásni az EU zöldenergia-piacát, ami további gazdasági és politikai konfliktusokat okozhat.

5. „Obamacare? Az egy rossz álom” – Trump és az amerikai egészségügy átalakítása

Donald Trump számára az Affordable Care Act (közismert nevén Obamacare) mindig is „az amerikai egészségügy egyik legnagyobb tévedése” volt. 2024-es kampánya során ismételten ígéretet tett arra, hogy felszámolja a törvényt, amelyet már első elnöksége alatt is megpróbált eltörölni – vegyes sikerrel. Trump állítása szerint az Obamacare „felesleges terheket ró a vállalkozásokra és az amerikai családokra”, és a „szabadság korlátozása” helyett a szabad piaci megközelítésre van szükség.

Az Obamacare eltörlése komoly átalakulásokat hozna az amerikai egészségügyben, főként a biztosítási rendszer szempontjából. Az ACA biztosította, hogy a biztosítók nem tagadhatják meg a szolgáltatásokat olyanoktól, akik már meglévő betegségekkel rendelkeznek.

A törvény értelmében több millió amerikai, köztük sok alacsony jövedelmű és vidéki lakos jutott hozzá megfizethető egészségbiztosításhoz.

Ezek a garanciák azonban veszélybe kerülhetnek, ha Trump ígéretének megfelelően visszatér a piacvezérelt egészségügyi modellhez. Az ACA eltörlése nyomán sokan elveszíthetik egészségbiztosításukat, és ismét magas árakat kellene fizetniük a gyógyszerekért és egészségügyi ellátásokért. Egy forrás a New York Times cikkében úgy fogalmazott:

„A piacvezérelt megközelítés gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egészséghez való hozzáférés a gazdasági helyzet függvényévé válik.”

Más szóval, az egészségügyi szolgáltatások inkább luxuscikké válnának, és sokan nélkülözhetik majd az alapvető ellátásokat.

6. A Robert F. Kennedy Jr.-hoz fűződő szövetség és az oltásellenesség kérdése

Trumpot nyíltan támogatta a saját elnökjelöltségétől visszalépő Robert F. Kennedy Jr., aki évek óta bírálja a kötelező oltásokat és az oltási programokat. Kennedy szerint az amerikai oltási rendszer átláthatatlan és „megkérdőjelezhető érdekeket szolgál”.

Trump szövetségese felé tett gesztusa és az oltásokkal kapcsolatos álláspontja komoly közegészségügyi következményekkel járhat.

Szakértők szerint, ha Trump támogatja Kennedy oltásellenes nézeteit, az alááshatja az amerikai lakosság bizalmát az oltásokban, és ez különösen egy újabb járvány esetén súlyos következményekkel járhat. Egy elemző figyelmeztetett: „Az oltásellenesség támogatása az egész közegészségügyi rendszerbe vetett bizalmat sodorja veszélybe.” Ezzel Trump politikája több évtizedes közegészségügyi törekvéseket forgathat fel, amelyeket az amerikai társadalom védelme érdekében hoztak létre.

7. „Amerika az első, a világ meg várhat” – Trump külpolitikája és az új Amerika-központúság

Trump kampányában újra előkerült az „America First” (Amerika az első) doktrína, amely az Egyesült Államok nemzetközi szerepvállalását szeretné új alapokra helyezni. Ez a politika lényegében azt jelenti, hogy Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok kevesebb figyelmet fordítana a nemzetközi szövetségek ápolására, és inkább saját gazdasági és katonai érdekeit részesítené előnyben. A nemzetközi kötelezettségek visszafogásával azt reméli, hogy az Egyesült Államok visszaszerezheti globális gazdasági és katonai dominanciáját, miközben csökkenti az amerikai adófizetők terheit.

8. Ukrajna és az orosz kérdés – új irányvonal?

Trump kampányában kulcsszerepet játszik az ukrajnai háború befejezésének ígérete. Hívei számára ez azzal kecsegtet, hogy az Egyesült Államok megszabadulhat az Ukrajnának nyújtott hatalmas anyagi támogatásoktól, amelyekkel Trump szerint „csak az amerikaiak pénzét pazarolják”. Trump állítása szerint, ha újra elnökké választják,

24 órán belül tárgyalóasztalhoz ültetné az ukránokat és az oroszokat, hogy véget vessenek a háborúnak.

Ez az „ultimátum jellegű” megközelítés azonban komoly aggodalmat keltett mind Ukrajna, mind az európai szövetségesek körében. Trump terve, hogy csökkentse az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, sokak szerint Oroszország felé billenti a mérleget. Ez a politikai irány az Egyesült Államok hatalmának és befolyásának komoly gyengüléséhez vezethet a kelet-európai térségben, és lehetővé teheti, hogy Oroszország befolyása tovább növekedjen.

9. NATO és a nemzetközi szövetségek jövője

Trump már 2016-os kampányában is kritizálta a NATO-t, amiért az amerikaiak aránytalanul nagy részét viselik a szövetség fenntartási költségeinek. Most, 2024-ben pedig ismét egyértelműen megfogalmazta: ha a NATO-szövetségesek nem járulnak hozzá jelentősebb mértékben a közös védelemhez, akkor „az Egyesült Államoknak mérsékelnie kell támogatását”. Ez egy újabb súlyos figyelmeztetés az európai országoknak, különösen azoknak, akik közvetlen orosz fenyegetéssel szembesülnek.

Elemzők szerint Trump NATO-val kapcsolatos nézetei nemcsak a transzatlanti szövetség stabilitását, hanem az Egyesült Államok globális szövetségi rendszerét is veszélyeztethetik.

Egy ilyen irányú változás megerősítheti az orosz és kínai pozíciókat Európában és más régiókban is, hiszen ezek az országok kihasználhatják az USA és szövetségesei közötti esetleges töréseket.

A NATO jövőjének kérdése különösen kényes pont lehet, hiszen az elmúlt évek során a kelet-európai országok biztonságának alapját jelentette.

10. Kína katonai visszaszorítása

Míg Trump oroszpolitikája inkább tárgyalásokkal és kompromisszumokkal oldaná meg a konfliktusokat, addig Kínával szemben egyértelműen keményebb álláspontot képvisel. Trump ismételten hangsúlyozta, hogy „Kína kereskedelmi praktikái tönkreteszik az amerikai gazdaságot” és protekcionista intézkedésekkel – többek között vámokkal és importkorlátozásokkal – igyekszik majd megvédeni az amerikai ipart.

Ezen kívül Trump azt ígéri, hogy visszaszorítja Kína katonai befolyását a Csendes-óceán térségében, ami komoly politikai konfliktusokhoz vezethet. A „keményvonalas Kína-politika”,

az amerikai katonai jelenlét növelése a régióban kiélezheti az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségeket, ami komoly következményekkel járhat az egész régió számára.

Epilógus: az igazi meglepetések még csak most jönnek

Ha a fent összegyűjtött ígéretekhez tartja magát Donald Trump, konfliktusos négy évnek nézünk elébe. De talán nem véletlen, hogy 2016 és 2019 között sem valósította meg az összes ígéretét, köztük azokat sem, melyeket leporolt a mostani kampány során. A leendő elnök személyiségét ismerve viszont biztos, hogy az igazi meglepetések még hátravannak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Bod Péter Ákos Orbánról és Trumpról: Politikai gesztusokat, meghívást a Fehér Házba lehet kapni, minden más illúzió
A magyar gazdaság mérete olyan csekély, hogy kizárt, bármilyen kétoldalú vagy speciális kapcsolat kialakulása - mondja a jegybank volt elnöke, aki szerint ha Trump gazdasági ígéretei megvalósulnak, az fájni fog Magyarországnak.


Donald Trump radikálisan más világot képzel el a gazdaságpolitika területén is, mint elődje. Ígéretei között szerepel, hogy csökkenti a gazdagabbak adóját, és növeli a vámokat. Nemcsak a Kínából, hanem az Európából beáramló termékeket is vámokkal sújthatja.

Közben Orbán Viktor az EU-csúcson azt mondta, vodkával ünnepelte Kirgizisztánban Trump fantasztikus győzelmét, és óriási esélynek tartja, hogy olyan közeli szövetségben vannak, mint korábban soha. Hogyan hathat ránk mindaz, amit a következő amerikai elnök a gazdaságban tervez? És változtathat-e a következményeken az a személyes jó viszony, amit Orbán Viktor alakított ki Donald Trumppal az elmúlt években? Erről beszélgettünk Bod Péter Ákos egyetemi tanárral, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökével.

– Milyen világra számíthatunk, ha Trump végrehajtja a kampány során tett gazdasági ígéreteit?

– Hogy ő lesz-e négy évig, nem tudhatjuk, mert a négy év nagyon hosszú idő. Ami ma tudható, hogy mit tett elnökként korábban, és hogy a kampányban milyen programot hirdetett meg. Az utóbbihoz érdemes hozzátenni, hogy az amerikai elnök, bár kétségkívül nagyon erős hatalmú pozíciót tölt be, de gazdasági ügyekben a hatásköre vegyes. Így a személyes ígéretek egy részét érdemes csak komolyan venni és beárazni. De azért nézzük azokat az ígéreteket, amelyek nagyon eltérnek ellenfele álláspontjától, és ami az amerikaiakat leginkább érdekli. Ez az adópolitika. Ez minket is érint. Áttételesen a következményei mindenképpen ránk is tartoznak. Lényegében a 2017-ben már elindított adócsökkentést rögzítené és terjesztené ki Trump. Ahhoz kell a törvényhozók támogatása, amely most könnyebbnek néz ki a szenátusi helyeket érintő választási eredmények fényében. Azonban lényeges kimondani, hogy adóügyekben és kiadási tételeknél nincs olyan típusú improvizálási és döntési képessége, mint mondjuk biztonsági kérdésekben, vagy akár a külkereskedelemben.

Ezt az adócsökkentés, amit a gazdagok élveznének, elméletileg vámok kivetésével ellensúlyoznák. És itt kezdődnek a mi bajaink. Trump sokszor elmondta, hogy a legszebb szó a szótárában a „tariff”, azaz vám.

A korábbi elnöki ciklusában ezt érvényesítette Kínával szemben, azóta még eltökéltebb, tovább akarja emelni a vámtételeket. Ám megemlítette Európát is, miszerint drágán meg fogunk fizetni azért, „hogy ekkora külkereskedelmi többletünk van Amerikával szemben”.

Itt két gond van. Az egyik: a remélt vámbevételből nem lehet azt az adócsökkentést ellensúlyozni, amit tervez. A vám olyan állami bevételi forma, amelyet ha erősen érvényesítik, azaz megnehezítik, akár meggátolják a vám alá tartozó javak beáramlását, akkor nem lesz hatalmas vámbevétel, mivel hiába a nagyobb vámtétel, az importforgalom mérséklődése miatt nem keletkezik nagy bevétel. Lesz viszont költségvetési hiány. Az államháztartási deficitet valahogy finanszírozni kell, ez pedig azt jelenti, hogy az amerikai állam az állampapírokon keresztül elszív olyan forrásokat a világgazdaságból, amelyek máshol fognak hiányozni. Így aztán magasabbra kerül a kamatszint a világban egy ilyen amerikai politika nyomán, mint lenne kisebb deficit mellett.

Minket pedig mind a vám keményen sújtana, mind a kamatszintek alakulása. Magyarország erősen eladósodott ország.

A magyar államadósság a nemzeti össztermék 70-80 százaléka között van legalább, és ennek a finanszírozása már most is irdatlan drága. Az idén elképzelhető, hogy a nemzeti össztermék 4 vagy 5 százaléka rámegy csak a kamatfizetésre. Tehát a magas kamatszint esélye igen rossz hír, mert ez a költségvetésünket terheli. Továbbá azt is jelenti, hogy a lakásépítkezést fontolgatók, a beruházásra készülő kis és nagyvállalatok, főleg a kicsik számára megdrágul a hitel, ahhoz képest, mintha nem lenne ez a trumpi fordulat. Azért ezekből a bejelentésekből nem lehet pontosan megjósolni, hogy a kormányzati felelősség birtokában Trump meglépi-e mindezt, amit ígért, valamint a törvényhozói többség is egyetértenek egy ilyen intézkedéssorozattal. Nyilván januárig a számítások elkészülnek, és azokból kiderülhet, hogy

egy brutális vámemelés megdrágítaná az életet Amerikában. Pontosan a rá szavazók éreznék meg mindezt a legjobban.

Nekik ugyanis az import drágulásán keresztül kevesebb termékre futná, amikor elmennek a Walmartba, hiszen egy sor termék többe kerül az import megdrágulása miatt. Ráadásul a törzsszavazói között sok a nem túl nagykeresetű.

– Ami szintén a gazdaságra erőteljesen kihat, hogy Trump hátraarcot csinálna a klímavédelemben. A győzelmi beszédében is elmondta, hogy több olajuk van, mint Szaúd-Arábiának vagy Oroszországnak. Azaz nem teheti meg, hogy a fosszilis ipart ne támogassa. Sem az ott dolgozó a munkavállalókat, se a nagyiparosokat sem hagyhatja cserben.

– Azért megemlítem, hogy a Biden-kormányzat is elég pragmatikusan viselkedett ezen a téren, nem ideologikusan. Az viszont igaz, hogy Trump láthatóan az egész klímaügyben nem hisz, „klímahisztit” emleget.

Az olajiparnak egyenesen megüzente, hogy „drill, baby drill”, fúrjatok, kedveskéim, fúrjatok.

Ennek az olajcégek nyilván örülnek, mert sokkal kevesebb lesz az állami beavatkozás. Valószínű, hogy a republikánus kormányzat más területen is deregulációt hajt végre, tehát könnyíti a szabályozókat, és van olyan terület, ahol meg is van ennek a létjogosultsága, és elképzelhető, hogy a deregulálásnak gazdaságélénkítő hatása lehetne. De mindez azt is jelenti, hogy semmi erőfeszítést nem tesz a zöldítésért, a glóbusz megőrzéséért, ha az ütközne az energetikai szektor szempontjaival. Nem csoda, hogy a szektor nagy cégei igen lelkesen támogatták a kampányát. Láttuk, hogy az olajcégek részvényárfolyama rögtön megugrott győzelme hírére.

Mondhatnánk azt, hogy a magyar gazdaságnak, amelynek roppant nagy az energiaigénye, és nagy az energiaimport hányada, rövid távon ez még akár kedvező is lehet. Csakhogy ez a jövő felélésével jár együtt.

Azért azt nem tartom lefutottnak, hogy teljesen odadobják a gyeplőt az energiaszektornak. Mindenesetre ebben a vonatkozásban jól látszik a két oldal közötti óriási különbség az amerikai politikán belül, csak úgy, mint a migráció kezelésében. Ez is olyan terület, ami minket megint közvetlenül nem érint, de áttételesen hatással van a világra. Trump erőszakosan visszatelepítene embereket, amivel (félretéve az emberi jogi, humanitárius és erkölcsi részét, csak a gazdaságot nézve) munkaerőhiány idézne elő az amerikai gazdaságban, ami a munkaerő drágulását, és ezen keresztül amerikai árversenyképesség romlását hozná. Itt megint azt gondolom, hogy nem eszik olyan forrón a kását.

– Annál is inkább, mert a mostani Trump-programpontok nagy része már 2016-ban is ott volt, és akkor sem valósult meg jó néhány.

– Pedig abban még szerencséje volt, mert nagyon erős húzású időszakban volt elnök, egészen a Covidig. A jó konjunktúrát aztán a Covid megtörte, látszott is, hogy azt milyen rosszul kezelte. Most megint más a helyzet. Éppen erősen húz az amerikai gazdaság, meglepően jól teljesít, amiből az észlelési problémák, a gondolkodás lassúsága miatt a demokraták nem tudtak profitálni, noha teljes foglalkoztatás van, erős a gazdasági növekedés, az inflációs ütem leszállt. Ettől még a következő időszakban komoly teendői lesznek az új kormányzatnak, különösen akkor, ha az adócsökkentést komolyan veszi, mert ezzel egy újabb eladósodási és inflációs spirált indít meg.

– Orbán Viktor abszolút Trumpra tett fel mindent, miközben Magyarország Európa közepén van, az európai gazdasági közösség része. Viszont, ahogy elmondta, mindazok az intézkedések, melyeket Trump megcsinálna, ránk ugyanúgy hatni fog. Orbán viszont azt sejtette, hogy ő képes lesz Trumppal különmegállapodásokat kötni. Ez egyáltalán lehetséges, vagy ez csak retorika? Például uniós tagként nincs nemzeti vámpolitikánk.

– Teljesen világos, hogy Magyarországnak nincsen vámpolitikája, nincsen külkereskedelmi politikája, ugyanis nem lehet, mert egy közös piacnak vagyunk a részese, és ennek a közös piacnak vannak közös szabályai. Tehát, amit most a politikai körökből lehet hallani, hogy majd különmegállapodások lesznek, ezek gazdasági vonatkozásban illúziók. Ráadásul a magyar gazdaság mérete olyan csekély, hogy

kizárt, bármilyen kétoldalú vagy speciális kapcsolat kialakulása. Nagy-Britanniával sincsenek régóta olyan erős speciális kapcsolatai Amerikának, mint voltak 60-80 évvel ezelőtt, pedig sokkalta nagyobb gazdaságról beszélhetünk.

Itt kizárólag Orbán saját körének az érdekeiről van szó. Az eddig megbeszéltből kiviláglott, hogy ha és amennyiben az a fajta gazdaságpolitika bekövetkezne, amire azért részben vagy egészben van esély, az Európát és benne a magyar gazdaságot alapvetően hátrányosan érinti. Mi erősen be vagyunk ékelve az európai értékláncokba. Hál' Istennek. Rossz volna belegondolni, mi történne akkor, ha az Európai Unió GDP-jének 1,1 százalékát kitevő gazdasági teljesítményünkkel kellene helytállni a világgazdaságban akkor, amikor vámügyek vannak, tömbösödés zajlik, a technológiai és biztonsági kockázatok nőnek. Ráadásul a republikánusok még határozottabban állítják a biztonsági kockázatokat a prioritásaik élére, mint a nemzetközi tárgyalásokban, fórumokban egy-két árnyalattal jobban bízó demokraták.

Azt gondolom, hogy egy ilyen kockázatokkal teli időszakban önálló magyar gazdasági utat választani az Európai Unió tagságának a keretein belül nem lehet. Ez tehát illúzió.

Politikai gesztusokat, meghívást a Fehér Házba lehet kapni, és talán kevesebb kioktatásban részesül majd az a kormánypolitika, amelyik az amerikai érdekeket és értékeket sokszor sértette. De közgazdászként, gazdasági elemzőként csak azt tudja az ember mondani, hogy minden más illúzió. Sőt, éppen a törékenységünk miatt a várható trumpi kockázatok már január 6. előtt is keményen sújtanak bennünket. Nem véletlen, hogy mi történt a forinttal a választás éjszakáján, mert a politikus mondhat a levegőbe sok mindent, aki azonban pénzen ül, végiggondolja, hogy milyen szelek fognak majd fújni. Bólintott, és azt gondolta, amit gondolt, de a forinttól az érdeklődés jelentősen elfordult.


Link másolása
KÖVESS MINKET: