News here
hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Balogh József: A piaci árakat az áram esetén politikai okokból nem szabadították rá a fogyasztókra

Mi a csudát tegyünk? Ki tudunk igazodni a számok között? Lesz segítség? És mi az, amit még most sem tudunk? Interjú egy energetikai szakértővel a legfontosabb kérdésekről.

Link másolása

hirdetés

Amióta nyilvánosak lettek a rezsiszámok, mindenki számol. A kérdések egy részére azonban még mindig nincs konkrét válasz. Balogh József energiapiaci szakértő szerint a fogyasztóknak nagyon gyorsan el kell gondolkozniuk azon, hogy mit csinálnak, de egyáltalán nincs könnyű dolguk.

– Miért van az, hogy például Németországban a fogyasztók körülbelül kétszeresét fizetik a tavalyi energiaszámláiknak, míg a most megállapított piaci árak Magyarországon háromszorosak-hétszeresek?

– Nálunk a 2012-es árszinthez tudjuk mérni az árnövekedést. A németeknél nem volt befagyasztva az ár, tehát ott a tavalyi szinthez mérhető az ottani áremelkedés.

Azt is mondhatnánk, hogy a magyar kormány leakciózott egy olyan terméket, amiból nem volt elég Magyarországon. Az ország 11 milliárd köbméter gázt fogyaszt, miközben csak másfél milliárdot termel. Az áram esetén jobb a helyzet, de abból is nettó behozatalra szorulunk.

Bár valóban a lakossági áramszükségletet meg tudja termelni Paks, de a helyzet ennél bonyolultabb. Magyarország részt vesz egy olyan együttműködésben, ahol a napi piacokat összekapcsolják (Market coupling) egy összeurópai rendszerbe. Emiatt a hazai áramárra közvetlen hatással van például a németországi zöldesítés, amikor ott atom- és szénerőműveket kapcsolnak le, a hazai áram is drágul.

Azt nem tudom megmondani, hogyan számolták ki a rendeletben szereplő árakat, azonban a piaci árakkal összevetve a most fizetendő, úgynevezett „versenypiaci költségeket tükröző ár” az áram esetében körülbelül a kereskedett piaci ár harmada. A földgáz esetében, ha a köbmétert megawattórára átszámolom, jelenleg a rendeletben szereplő ár (amiből le kell vonni a rendszerhasználati díjakat és az ÁFÁ-t) a világpiaci ár fölött van egy kicsivel.

hirdetés

– Miért szabadították rá a teljes gázárat a lakosságra, amikor az áram esetében nem ez történt?

– Ez már politika, amihez nem értek. Talán az lehetett az elgondolás, hogy áram esetén Paks körülbelül annyit megtermel, amire a lakosságnak szüksége van.

Valószínű, hogy azt gondolhatták, ha már van egy Paksunk, valamelyest legalább itt csökkentsük az energiával kapcsolatos terheket.

Ismétlem: a piaci árakat az áram esetén nem szabadították rá a fogyasztókra.

– Mit csinálhat a fogyasztó?

– Nagyon gyorsan el kell gondolkozni azon, hogy mi a csudát csinálunk. Szerintem nagyon drasztikus volt a lépés, nem volt idő erre felkészülni. Mindenkinek egyesével kell kiszámolni a lehetőségeit. Eljött a kis energetikai tanácsadással foglalkozó kft.-k aranykora: érdemes szakemberrel konzultálni. Nem egyszerű ugyanis az áram- és gázárakat kiszámolni.

A gáz esetében például a bejelentésben köbméter van, a rendeletben megajoule, a kereskedő MWh-ban számol.

Nagyon javaslom, hogy számolják ki szakemberrel, hogy mennyi lesz az annyi. Utána, amit szintén javaslok, hogy amikor az első számla megjön, újból beszéljék át, mert rengeteg értelmezési hiba lehet itt, félreszámolás, rengeteg technikai kérdés lesz, amit menet közben kell megoldani.

– Akiknek a legnagyobb szüksége lehet egy energetikus segítségére, azok hogyan tudják ezt megfizetni? Vagy van, lesz valamilyen intézményes forma, ahol szakszerű segítséget kaphatnak a rászorulók?

– Ez most olyan, mint egy tűzoltás, ahol veszteségek vannak, törnek az ablakok, recsegnek a bútorok. Vegyünk egy példát. Valakinek vidéken van valahol egy csirkekeltető üzeme. Megkapja az első számláját, és ott van vége az üzleti modellnek. Valamit kell csinálni. Több kollégát ismerek, akik önként segítenek a rászorulóknak, értelmezni a rendeletet, majd a számlán szereplő számokat, hogy minél kevesebb megrázkódtatás érje a családokat. Szerintem nem lesz intézményes energia-tanácsadási rendszer. Önkéntes segítség viszont van, és remélem lesz is.

– Reális a hazai épületenergetikai helyzet ismeretében a gázkvóta? A szigeteletlen falak, rossz nyílászárók, elavult berendezések ismeretében valóban ennyi az a fogyasztás, amit elhasznál egy háztartás?

– Abszolút nem reális. Jelenleg egymásnak feszül egy politikai és egy gazdasági érdek. Ami kijöhet belőle az sosem jó. Jelen esetben a rendszer már fenntarthatatlan volt. Amit rezsicsökkentésnek nevezünk Magyarországon, az 2012-ban vezették be. Az akkori fogyasztói áron befagyasztották, hatósági árassá tették az elektromos áram és a földgáz árát. Ez azt jelentette, hogy a világpiaci áringadozástól és a forint–euró változástól függetlenül kilenc éven keresztül a lakosság a 2012 decemberi áron kapta mind az elektromos energiát, mind a földgázt.

Voltak olyan periódusok is, amikor a rezsicsökkentett ár magasabb volt, mint a piaci ár, ilyenkor bizony többet fizettek a hazai fogyasztók.

Például 2016 második negyedévében az áram ára ilyen volt, továbbá a Covid 2020-as első hullámakor a gáz tőzsdei ára egy számjegyű volt. Az árak azóta viszont felrobbantak. A rezsicsökkentett ár és a világipiaci árak közötti különbség korábban elképzelhetetlen szintre ugrott. Maga a rezsibiztos 700 milliárd éves szintű veszteséget ismert el, az én számításaim ennél magasabbak. Ezzel együtt az is igaz, hogy az intézkedés időzítése nem helyes. Ráadásul egy átlagember nem fogja tudni a köbmétert, megajoule-t összehasonlítani, rengeteg lesz a félreértés.

– Van itt még más dolog is, amit nem gondoltak végig. Miközben a társasházaknál helyesen, figyelembe veszik, hogy több család él egy lakásban, és albetétenként jár az alapfogyasztási kedvezmény, tehát nem „mérési pontonként”, mint ahogy az általános szabály kimondja, ugyanezt kétgenerációs házaknál nem veszik figyelembe. Ahol mondjuk a szülők élnek az egyik háztartásban egy lakásban és ugyanabban a házban egy másik lakásban valamelyik gyerekük a házastársával, adott esetben gyermekével, önálló családként. Ez nincs rendezve.

– A rendeletben benne van, hogy először december 30-án fogják felülvizsgálni hogyan működik ez a post-rezsicsökkentett rendszer.

A döntéshozók is úgy lehetnek vele, hogy ez most egy prototípus.

Kísérleteznek, mert senki nem gondolt arra, hogy az árak ilyen mértékben felrobbannak. Olyan megoldást keresnek, amivel a minimális politikai veszteséggel a maximális gazdasági korrekciót végre tudják hajtani. A világpiaci árak jelenlegi szintjén, azt gondolom hogy nem lesz egyszerű dolguk: mint korábban említettem, az energiaárak felrobbantak.

– Ha valaki nappali és vezérelt (éjszakai) áramot is használ, akkor hogyan számolja el a szolgáltató? Hova rendeli a kedvezményt? Megosztja? Hogyan? Erre nem tér ki a rendelet, mint ahogy más kérdésekre sem.

– Szerintem erre a kérdésre még senki nem tud válaszolni. Ahogy az előbb mondtam, maga a rendelet is prototípus. Az viszont tény, a szövegben több helyen szerepel, hogy „felhasználási hely”. Ebből az következik, hogy csak egyszer lehet felhasználni a rezsicsökkentett mennyiséget, hiába van két tarifa szerinti óra az egy fogyasztási helyen.

Az emberek tele lesznek praktikus kérdésekkel, és senki nem találja rá a választ.

Be fog indulni erről egy dialógus a fogyasztók, a kereskedők és a szabályozó testület között, és remélhetően a kormány ezeket a javaslatokat majd meghallja és pontosítja a rendeletét.

(Frissítés: időközben az MVM oldaláról kiderült, a kedvezményes mennyiség mérőnként (nappali és éjszakai) külön-külön értendő, 2022. augusztus 1. és 2023. július 31. között időarányosan.)

– Például mi az, ami nagyon hiányzik ebből a rendeletből?

– Az ösztönzés energiatakarékos beruházásokra. Például a fogyasztó vállalja, hogy a korábbi három/öt éves fogyasztását csökkenti valamilyen módon (például szigeteléssel), akkor a csökkentett fogyasztásra extra kedvezményt adtam volna. Ezzel komolyan lehetne ösztönözni a fogyasztókat a valódi megtakarításokra, ami nem simán csak fogyasztók lekapcsolását jelenti. A jelenlegi rendeletből mintha kimaradt volna az energiatakarékosság ötlete.

– A gázzal fűtők esetében van egy csapda: akik eddig diktáltak, azoknak hiába érné meg jobban az átalányfizetés, csak a leolvasási fordulónál van lehetőségük váltani. Nem lenne méltányos most lehetővé tenni a váltást ezeknek a fogyasztóknak?

– Egyetértek, ez például egy olyan technikai probléma, amire ebben a tűzoltó munkában nem is gondoltak.

(Frissítés: az MVM oldala szerint amennyiben a kedvezményes éves időszakon belül kiállított (jellemzően havi) számlában elszámolt energiamennyiség nem éri el az adott időszakra kiadható kedvezményes mennyiséget, úgy a kedvezmény nem vész el. Az elszámolás az éves időszakban biztosítja 2022.08.01-2023.07.31. között a kedvezményes sáv mennyiségig az alacsonyabb árat. Például ha valaki diktálás alapján kérte az elszámolását, nyáron nyaralás miatt nem fogyaszt energiát és így a diktálás alapján kiállított számlájában nem jelenik meg fogyasztás, akkor az erre az időszakra eső kedvezmény mértéket nem veszíti el, azt később ki tudja használni az éves időszakon belül.)

Ahogy mondtam most gyorsan kellett lépni, mert a rezsicsökkentés egyre többe került a költségvetésnek. Ezen a rendeleten még korrigálni kell – ez csak egy munkaterv, azt gondolom. Ezzel az intézkedéssel elismerték, hogy nem lehet a gáz (amiből alig van nekünk) és az áram (amiből szintén nincs elég) árát a világpiaci áraktól elrugaszkodott szinten tartani.

Forradalmi változások jönnek a rezsicsökkentésben, ki lehet mondani, hogy a mai nappal elkezdődött a rezsicsökkentés lassú, de biztos halála.

Biztos, hogy a lakosság nem volt egy ilyen gyors változásra felkészülve. De energia mindenhol kell. Az, hogy ez a változás ilyen gyorsan történik, azt jelzi, hogy elég nagy lehetett a baj. Eddig az elektromos áram és a földgáz, ahogy mondtam, „le volt akciózva” és ennek megfelelően senki nem foglalkozott vele. A háztartások egy része pazarolt az energiával. Ennek a korszaknak mától vége. Egy energia-tudatosabb világ kezdődik, amiből – közép- és hosszútávon – még sok nagyon jó dolog is kisülhet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
L. Ritók Nóra: Jó lenne, ha nem azt tanulnák a gyerekek, hogy „hol a helyed”, hanem azt, hogy „mivé lehetsz”
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója számot vetett 40 éves pedagógusi munkájával, és nem felhőtlenül boldog attól, amit lát.

Link másolása

hirdetés

L. Ritók Nóra pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és vezetője 40 év pedagógusi munkája után számot vetett eddigi pályájával. Facebook-bejegyzésében azt írja, még az "átkosnak" nevezett korszakban kezdte a hivatását, azonban azt a korszakot mégis gyerekközpontúbbnak érezte a mainál.

Posztjában találóan úgy fogalmaz:

„Jó lenne, ha az iskolarendszer is olyan lenne, mint egy rajz. Akkor fognám, leradíroznám az egészet, és újraépíteném. Olyanná, amiben a gyerek a legfontosabb.”

Ugyanakkor szerinte jelenleg egy folyamatosan romló közhangulatban a pedagógusok elsődleges feladata „megállítani, megmenteni, újratervezni, újraépíteni.”

L. Ritók Nóra írását engedélyével változtatás nélkül közöljük.

***

hirdetés

Maradni és harcolni

Negyven éve vagyok a pályán. Tulajdonképpen nyugdíjba is mehetnék, sokan megteszik a pedagógusok közül azonnal, mikor elérik az aktuális hónapot. Augusztus végén én is elértem.

Érdekes visszagondolnom a pályámra. Még a rendszerváltás előtt kezdtem, az „átkosban”, ahogy mondani szokták. (Eszembe is jutott rögtön, vajon erre a korra, rendszerre, amiben most élünk milyen jelzőt aggat majd az ezt leváltó utókor?)

Furcsa volt az az időszak, szembesülve azzal, hogy a falu párttitkára is ott ül a tanévnyitó értekezleten, és nyomja a frázisokat... Igen, furcsa egy világ volt, mégis, ha a maival összevetem, úgy érzem, akkoriban az oktatásban sokkal fontosabb volt a gyermek. A frázispufogtatás mellékes volt, mindenki tudta, ezeket el kell mondani, meg kell hallgatni és kész. Nem törődtünk különösebben vele. Persze akkoriban bennem még biztosan más munkált, nem tudom, a mai világlátásommal, tapasztalatommal hogy viselném. Minden esetre akkoriban, abban a világban is, én meg tudtam élni hivatásként a pedagóguslétet.

A rendszerváltás után azonban már éreztem az otthagyott béklyókat. Éreztem a szabadságot, azt, hogy kísérletezhetek, támogatást kaptam az iskolavezetéstől, akkoriban láthattam meg a gyakorlatban, mit jelentenek az alternatív pedagógiák… Úgy éreztem, képesek leszünk egy jobb iskolarendszert (és egy jobb rendszert is) felépíteni, ami szabadságra nevel, kreativitásra, közösségi felelősségre. Persze ekkor is voltak nehéz időszakok, mert akkor is, mindenhol voltak emberi gyarlóságok, hatalmaskodó ostobák, de valahogy az embert ezek a történések nem vitték padlóra.

Talán akkor kellett volna lépni... nem elfogadni őket. Nem túllépni kellett volna rajtuk, hanem nem engedni őket. Hogy ne tegyék normává az emberi gyarlóságaikat.

Fokozatosan veszítettük el mindazt, amiben hittem. Amikor úgy döntöttem, hogy kilépek az állami iskolából, és alapítványi fenntartás alatt próbálom megvalósítani azt, amit mindig is akartam: gyermekközpontú, esélykiegyenlítő oktatást, nem kényszert éreztem, hanem szabadságot. Boldog voltam.

Azt reméltem, és talán ez még ma is áll, hogy alapítványi keretek között, civil szervezetben jobb lesz, több mozgástér marad. De a rendszerben történő változásokat mi is, én is megélem, hiszen a gyerekeink, akikkel alkotunk, ebben az iskolarendszerben tanulnak délelőttönként. Minden hat ránk is. A pedagógusok kiégése, az iskolarendőrök, a családok helyzete, a teljesíthetetlen tanagyag, és a hazugságokra épített eredményesnek nevezett működés. A bérek nálunk is a pedagógus „előmeneteli rendszerhez” igazodnak, mi is ugyanazok szerint a törvények szerint működünk, azzal az adminisztrációval, azokkal az utasításokkal.

A héten volt a Republikon rendezvénye, ahol egy kerekasztalbeszélgetésben én is ott voltam. Megint elmondtuk ugyanabban a körökben ugyanazokat, amiket évek óta. A nagy kérdés, hogy mit lehet tenni, hogyan lehetne változást elérni, továbbra is nyitva maradt.

Jó lenne, ha az iskolarendszer is olyan lenne, mint egy rajz. Akkor fognám, leradíroznám az egészet, és újraépíteném. Olyanná, amiben a gyerek a legfontosabb. Ami szabadságra nevel, és kreativitásra. Amiben kiemelt szerepet kap a szociális készségek fejlesztése. Ami befogadó, és esélykiegyenlítő. Humánus. Ideológiailag is szabad. Amiben nem azt tanulják a gyerekek, hogy „hol a helyed”, hanem azt, hogy „mivé lehetsz”. Amiben olyan pedagógusok dolgozhatnak, akik érzik: partneri viszonyban lehetnek mindenkivel. Szülővel, felettessel. Akiktől lehet kérdezni, és akik kérdezhetnek is. Akik motiváltak, és megélik az értelmiségi létet.

De sajnos ez lehetetlen. Folyamatosan romló közhangulatban, bizonytalanságban, a világ történéseiben ható rendszerben kell dolgoznunk. Megállítani, megmenteni, újratervezni, újraépíteni.

A felelősség mindannyiunké. Lehet rettegni, lehet tűrni, lehet fásultan nem törődni, de lehet összekapaszkodni, kimondani, nem félni. Mindenkinek, aki tudja: az oktatás nem megfelelő működése egy lassan ölő méreg, ami mindannyiunk jövőjét meghatározza.

Még nem megyek nyugdíjba. Még hiszem, hogy lehet változás. És tudom, nem vagyok egyedül.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
Tálas Péter: „Putyin szerint már az egész Nyugattal harcol Oroszország, ezzel igyekezett megindokolni, hogy miért lehetne atombombát bevetni”
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője szerint Putyint most meggyőzték a háborúpárti tábornokok, de nem valószínű, hogy a Nyugat meghátrálna.

Link másolása

hirdetés

Vlagyimir Putyin szerda reggel először mondott beszédet azóta, hogy februárban megtámadta Ukrajnát. Ekkor bejelentette az oroszországi erők részleges mozgósítását, vagyis behívják a tartalékosokat is. Emellett nem is annyira burkoltan nukleáris csapással fenyegette meg a Nyugatot. A bejelentés várható következményeiről, illetve arról, hogy mi várható a következő időszakban, Dr. Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjét kérdeztük.

Tartalékos katonából jóval több van, mint 300 ezer (2 millió), de akiket mozgósítanak, azoknak meg kell felelni néhány fontos feltételnek. Elsősorban olyanokat keresnek, akik életkorban megfelelnek, valamint akik nemrég szereltek le, hogy minél rövidebb kiképzésre legyen szükségük – mondta el a szakértő.

„Én mozgósítási szempontból elég soknak tartom a 300 ezer katonát, ráadásul kérdés, hogy mennyi idő alatt sikerül mozgósítani és fontra küldeni őket.”

Hozzátette, hogy a részleges mozgósításról szóló rendeletet csak nemrég írták alá, ezt követően még ki kell értesíteni az érintetteket, illetve fel kell szerelni őket, ami szintén időt igényel.

„Kell minimális kiképzés még akkor is, ha nemrég szereltek le, és ezeket a tartalékosokat nem támadó hadműveletre akarják felhasználni, hanem védekezésre. Azt látjuk, hogy az orosz vezetést alaposan meglepte az ukrán előrenyomulás elsősorban Harkivnál, de részben Herszonnál is, és megijedtek, hogy ha nincs legalább részleges mozgósítás, akkor ez folytatódni fog.”

Tálas Péter szerint nem arról van szó, hogy az oroszok ellencsapásra készülnek, mivel a tartalékos katonákkal és ennyi katonával ezt nem is lehetne megtenni.

hirdetés

„Nem tudjuk, kik fogják kiképezni őket, nem tudjuk, mivel fogják felszerelni őket. A számítások szerint másfél-két hónap az, amíg megindulhat az odavezénylés.”

Hozzáteszi, egyes szakértők szerint ez gyorsabban is levezényelhető, de csakis valaminek a kárára. Politikai szempontból nehezen vállalható, hogy minimális kiképzés nélkül valakit egyik napról a másikra felszerelnek és kiküldenek a hadszíntérre úgy, hogy nem tudja, mit is kell pontosan csinálnia.

Putyin azt is bejelentette, hogy szeptember 23. és 27. között népszavazást tartanak Luhanszk-, Donyeck-, Herszon- és Zaporizzsija-régióban arról, csatlakoznak-e Ororszországhoz. Tálas Péter szerint a most bejelentett „népszavazásra" azért van szükség, mert a sorozott állományt és a tartalékosokat nem lehet külföldre vinni, márpedig a „referendumok" nélkül az elfoglalt területek még az orosz jogértelmezés szerint is külföldi területnek számítanak.

„Most majd elbábozzák szépen az orosz közönségnek, hogy a Luhanszki, Donyecki, Herszoni és Zaporizzsjai terület kéri a csatlakozás lehetőségét, megkapja, és Moszkva úgy gondolja, hogy ezzel jogilag is orosz fennhatóság alá kerül, és akkor oda is ki lehet vezényelni embereket. Ez azért is fontos, mert Putyinék valószínűleg meg akarják változtatni a háború orosz narratívját is. Úgy kezdték az egész történetet, hogy itt egy különleges művelet zajlik majd, nincs háború és rövid időn belül megoldanak mindent. Láhatónak ez a gyors megoldás nem sikerült, így most az új területeken zajló honvédő háború narratívájában kezdenek bele. De azért világosan kell látnunk: olyan nincs a civilizált világban, hogy három nap alatt készítünk elő egy népszavazást, ennél még a Krím esetében is hosszabb ideig tartott a megszervezése.”

A szakértő hozzátette, hogy a harkivi ellentámadásáig még azt lehetett mondani, hogy nem olyan látványos az, hogy milyen rosszul teljesít az orosz haderő. De az ukrán csapatok ellentámadása során alig több mint tíz nap alatt majdnem egy teljes megyét felszabadítottak.

„Ráadásul jól látszódott, hogy itt nem egy tervszerű visszavonulás történt, hanem egyértelműen egy megfutamodás, olyanra is volt példa a Twitter-posztok szerint, hogy orosz kiskatonák lopott biciklikkel menekültek el a helyszínről.”

A mobilizált tartalékos katonák feladata vélhetően az lesz, hogy megakadályozzák, hogy az ukrán csapatok a korábbi ellentámadást folytatva visszafoglalják a megszállt területeket.

A szakértő elmondta, hogy Putyin mellett régóta van egy olyan háborúpárti lobbi, amely szerint Ukrajna ellen nyílt és nagyszabású háborút kell folytatni, el kell foglalni, mert megvan hozzá a megfelelő fegyverzete és képessége az orosz haderőnek.

„Szerintem egyébként nincs” – mondta Tálas Péter, aki hozzátette, hogy ez a kérdés ugyanakkor egyelőre nyitott. Az viszont egészen biztos, hogy Oroszország nem olyan erős katonai hatalom, mint azt önmagáról korábban állította.

„Régóta elég fájdalmas az oroszok számára az, hogy a Nyugat támogatja Ukrajnát, és ez értehető is, mert a nyugati támogatások teszik lehetővé Ukrajna számára azt, hogy kitartson az ellenállásban.”

A Nyugatnak azonban nincs oka a támogatások felfüggesztésére, hiszen az agressziót Ukrajnával szemben követték el, egy jogosan védekező államot támogatnak, és valójában az a nyugat közös érdeke, hogy Oroszország stratégiai vereséget szenvedjen ebben a háborúban.

„Ezen felül Putyin megfenyegette a Nyugatot, hogy van atombombája és ha szükséges, nem fog habozni bevetni. Igaz, ezt már február óta mondják az orosz vezetés tagjai, de persze továbbra sincs semmilyen reálpolitikai indoka arra, hogy bevezesse az atombombát. Ami érdekes inkább, hogy

a beszéd azt üzente, hogy már nemcsak Ukrajnával, hanem az egész Nyugattal harcol Oroszország. Úgy gondolom, ez az egyik kommunikációs elem, amivel Putyin igyekezett megindokolni, hogy miért lehetne az atombombát bevetni.”

A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője szerint Putyin hiába hirdetett harcot a Nyugattal szemben, nem valószínű, hogy Oroszországhoz más nagyhatalom is lelkesen csatlakozna. Ezt a Sanghaji Együttműködési Szervezet üzbegisztáni csúcstalálkozója is alátámasztja, melynek kapcsán szinte minden tudósítás arról számolt be, hogy India és Kína sem lelkesedett az ukrajnai orosz invázióért.

Tálas Péter szerint a mostani lépések vélhetően még inkább elhúzzák a háborút. A behívott katonáknak pedig rendkívül nehéz lesz, hiszen éppen az őszi, hatalmas sarakkal járó időszak előtt mozgósítják őket, illetve elképzelhető hogy éppen téli időszakban kerülnek majd a frontra. Ráadásul azt sem tudni, hogy ezt a rengeteg embert hogyan fogják ellátni.

„Attól, hogy többen lesznek, a logisztika nem biztos, hogy javulni fog. Sőt, ha többen lesznek, még nagyobb problémákat fognak okozni a logisztika hiányosságai”

Az is kérdés, hogy a mozgósított orosz katonák milyen morállal érkeznek Ukrajnába.

„Már most lehet látni, hogy többen tüntetéssel tiltakoznak a mozgósítás ellen, vagy egyszerűen el akarják hagyni Oroszországot. Ha az ukrán támadások a továbbiakban is súlyos áldozatokat követelnek Oroszországtól, akkor ezek a tiltakozások tartósak lehetnek.”

„Attól, hogy most majd növekszik a hadsereg létszáma, az nem következik egyenesen, hogy hatékonyabbak lesznek az orosz műveletek.”

„Eddig azt lehetett látni, hogy az orosz erők rendkívül vegyesek: a Wagner csoport zsoldosai mellett ott voltak az orosz nemzeti gárda rendfenntartó erői, a csecsen katonák, az orosz haderőnek különböző egységei, a börtönben toborzott bűnözők, s ezeket igen nehéz harmonizálni”.

Az ukrajnai veszteségek pótlásának nehézségeit jól jelzi, hogy akiket eddig döntő többségben a háborúba vittek, azok nem oroszok, hanem elsősorban oroszországi nemzetiségek közül kerültek ki. Ezeket a szegényebb vidékekről toboroztak, ahol a háborúban való részvétel egy meggazdagodási lehetőség. A most meghirdetett mozgósítás esetében valószínűleg már nem csak őket hívják be, és kérdéses, hogy aki egy informáltabb városi környezetből származik, annak van-e bármilyen motivációja a háborút illetően.

Az orosz törvényhozás, az Állami Duma kedden olyan törvénymódosításokat fogadott el, amelyben újabb bűncselekményeket is meghatároztak. Ha valaki „szándékosan”, ki nem kényszerített módon megadja magát az ellenségnek, akkor azért például 10 év börtön, a fosztogatásért pedig 15 év börtönbüntetés járhat.

10 évre növelték a dezertálás esetén kiszabható börtönbüntetést, valamint azt is előírták, hogy azokat a tartalékosokat is büntetőjogi felelősség terheli, akik a behívólevél érkezése után sem vonulnak be kiképzésre.

„A törvényeket azért hozták, mert egyrészt érzik, hogy nincs meg a valósi társadalmi támogatottság a beavatkozás mögött, illetve azt is tapasztalják, hogy nehéz fegyelmet tartani a katonák között. Ha azt látták volna, hogy magas a morál és nem lett volna nagyszámú az önkéntes megadás, akkor valószínűleg nem büntetnék új kategóriaként akár 10 év börtönnel vagy kényszermunkával azokat, akik megadják magukat” - mondta Tálas Péter, aki hozzátette, nem tudni mi lesz a társadalmi reakció, de feltételezhető, hogy egy 20-30 körüli fiatal katona nem szívesen megy Ukrajnába harcolni, ahol akár életét is vesztheti a háborúban.

Arra a kérdésre, hogy ha nem sikerül érdemi eredményeket elérni, akkor az vezethet-e az orosz elnök bukásához, Tálas Péter azt felelte: „Putyint a háborúpárti csapat most meg tudta győzni, hogy ezt a részleges mozgósítást meglépje annak érdekében, hogy Ukrajnában eredményeket mutathassanak fel.”

„Háborút most sem hirdetnek és nem tudnak nagy számú tartalékost mozgósítani és bevetni, mert az országon belül valószínűleg nagy feszültséget okozna, pláne egy olyan időszakban, amikor a szankciók miatt nyugati szolgáltatás megszűnt, áruházak zártak be a termékhiány miatt, és romlik az életszínvonal.”

Hozzátette, hogy az ukrajnai háború ezen szakaszát az orosz elnök most a háborúpártiakra bízza, és ha nem sikerül érdemi eredményt elérniük, akkor vélhetően a felelősséget is rájuk fogja tolni, így Putyin bukásáról szerinte még nem lehet beszélni.

Tálas Péter szerint nagy kérdés, hogy a szerdai kijelentésre a Nyugat mit fog reagálni.

„Putyin két kimenetellel számolhat. Az egyik kapcsán valószínűleg abban reménykedik, hogy a Nyugat csökkenti vagy abbahagyja Ukrajna támogatását, és ez megkönnyíti az orosz hadsereg helyzetét. A másik, amivel inkább számolnia kellene, hogy a Nyugat folytatja Ukrajna támogatását és újabb szankciókkal reflektál az eszkalációra. A háború egész eddigi menete egyértelműen azt mutatta, hogy Oroszország korántsem olyan erős, mit amilyen erősnek mondja és/vagy hiszi önmagát. Ezért nem valószínű, hogy a Nyugat most meghátrálna. Ott egyébként is erős az a lobbi, amely azt mondja, hogy Putyint még most kell megállítani, amikor háborúval és erőszakkal akarja érdekszférájában kényszeríteni Ukrajnát.”

Ráadásul több észak-európai és kelet-közép-európai ország elemi biztonsági érdeke, hogy Ukrajna szuverén államként és területként fennmaradjon, mert ha az ukránok elveszítik a háborút, akkor szomszédul kapják Oroszországot, és véleményük szerint ők lehetnek az orosz agresszió következő áldozatai.

„A Nyugat pedig azért sem tud most visszakozni, mert akkor egyetlen dolgot ismerne be: méghozzá azt, hogy NATO és a transzatlanti szövetség gyengébb, mint Oroszország. Ez pedig nem így van, így ilyet nem is kommunikálhat.”

A Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője szerint a világpolitikai helyzet egyértelműen és visszafordíthatatlanul megváltozott, és egy ilyen helyzetben erősebben és határozottan kell a Nyugatnak kiállnia és jeleznie Oroszországnak, hogy nem enged a fenyegetéseknek.

Putyin nukleáris fenyegetése miatt pedig az Oroszország mellé álló atomhatalmakat, Kínát ás Indiát kell megkeresnie, és nyilvános nyilatkozatra bírnia arról: elfogadhatatlan atomháborúval fenyegetni a világot csak azért, mert Oroszországnak nem sikerült agresszív ukrajnai terveit megvalósítania, s ennek következményeit Vlagyimir Putyin nem kívánja politikailag vállalni az orosz nép előtt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
Nyomorba fog születni Magyarország közel 10 százaléka – Megdöbbentő adatok a felzárkóztatásra váró településekről
„Hogy lehet, hogy ezek a számok nem ordítanak jobban?” – kérdezte Vecsei Miklós miniszterelnöki megbízott, aki elárulta, Csenyéte az egyetlen olyan hazai település, ahol több a tizennyolc éven aluli, mint a felnőtt és ahol a falu 72 házából mindössze kettőben van vezetékes víz.

Link másolása

hirdetés

„Hogy lehet, hogy ezek a számok nem ordítanak jobban?" – tette fel a kérdést a felzárkóztatásra váró települések kapcsán Vecsei Miklós miniszterelnöki megbízott, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke egy kerekasztal-beszélgetésen.

A rendezvényre – amin vendég volt Fabiny Tamás evangélikus püspök, Kállai Ernő társadalomkutató és Binder Mátyás történész az „Együtt és mégis külön – A cigányság a mai magyar társadalomban” című Máltai Tanulmányok lapszám bemutatójának apropójából került sor – írja a Magyar Hang.

„Muszáj beszélni erről, mert lassan mi is lopni fogjuk az áramot”

– kezdte Kállai Ernő egykori országgyűlési biztos a válaszát arra a kérdésre, hogy kell-e, szabad-e beszélni romantika nélkül arról, hogy milyen is a szegénység valódi természete.

Vecsei Miklós felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos és a Magyar Máltai Szeretet szolgálat alelnöke elmondta, hogy tud olyan településről, ahol mindenki, így a polgármester is lopja az áramot.

Egy idézetett olvasott fel:

hirdetés

„2020 augusztusában jártam először Csenyétén, az ország legszegényebb településeként ismert, száz százalékban romák lakta borsodi faluban. Aznap hazaérve csak ennyit jegyeztem le magamnak:

»Ezelőtt még sosem volt olyan barátnőm, akitől miután elbúcsúztam, tetűirtóval kellett átmosni a hajamat.«

Ezeket a sorokat azóta sem folytattam, mert nem találtam meg a módját, hogyan tudnám a hangsúlyt a barátnőmre és nem a tetűirtóra helyezni a történetben, hogy aki olvassa, az a barátságra emlékezzen inkább a bogarak helyett.

Miközben nem szeretném elhallgatni, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által a csenyétei Jelenlét Ház udvarán aznapra szervezett családi délután – közös főzéssel és játékkal – a gyerekek hajához makacsul ragaszkodó tetvek elűzésére is szerveződött. Délutánra megfésülve, változatos parkettafonásokkal szaladgáltak a lányok az udvaron az üstökben rotyogó lecsó és frissen sült bodag körül.”

Mindezt Mátrai Roxána írta le, aki ellátogatott az ország régóta legszegényebb településének számító Csenyétére. A település később is szóba került.

Vecsei hozzátette, hogy

Csenyéte az egyetlen olyan hazai település, ahol több a tizennyolc éven aluli, mint a felnőtt, és ahol a falu 72 házából mindössze kettőben van vezetékes víz.

Kállai, egykori kisebbségi biztos szerint „nem tűnik olyan érdekesnek”, ha nincs a szegénységben etnikai sajátosság, de „arról van szó, hogy szakad szét a társadalom nagyon szegényekre és nagyon gazdagokra, és látnunk kell, hogy ki az, aki próbál tenni valamit az ügyben”.

De beszélt arról is, hogy akiknek egyetlen életperspektívája a közmunka, azok hamarabb elkezdenek szülni, és jó eséllyel, aki egyetemre jár, az nem nagyon akar többet egy gyereknél. De ha a gazdasági helyzetük lehetővé teszi, akkor igen, sőt vállalnak akár negyven felett is.

Vecsei kiemelte, hogy a felzárkóztatásra váró településeken fog megszületni a következő 20 évben a magyar népesség 7-8 százaléka.

„Erre szoktuk mondani, hogy aki nem tud szeretni, kicsit megijedhetne már. És rendben van, vannak tárcaközi bizottságok és miniszterelnöki biztos is, de hogy lehet, hogy ezek a számok nem ordítanak jobban?” – tette fel a kérdést, majd a vendégektől megkérdezte, hogy mit tennének, hogy változtassanak ezen.

Fabinyi szerint ezek „önmagában is rémisztő adatok”, nem is kell romaspecifikusnak lennie. Az egyház ezekre azzal tud válaszolni, hogy közösségeket teremt, még ha nem is feltétlenül vallásiakat, „mert az mozdítja ki az embereket a letargiából” – vélekedett. Kállai a magas szintű oktatást, egészségügyet és lakhatást látja megoldásnak. Binder azt emelte ki, hogy a rendszerváltás azért is tudott elképesztő gazdasági traumává válni, mert megszűnt egymillió munkahely idehaza és nem lett több tíz év múlva sem.

Az „Együtt és mégis külön – A cigányság a mai magyar társadalomban” tanulmányai ITT olvashatók.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
„400 milliós pluszköltséget okoznak az elszállt rezsiárak, ezt sem kigazdálkodni, sem áthárítani nem lehet” – Bajban vannak a wellnesshotelek is
Wellnesshoteleket kérdeztünk arról, mennyivel nőnek a gáz- és villanyszámláik. A helyzet mindenhol tragikus: bár biztosat még nem tudnak, könnyen lehet, hogy az időszakos bezárás és leépítés marad az egyetlen megoldás.

Link másolása

hirdetés

Nyár közepe óta az energiaárak elszabadulása az egyik legforróbb téma Magyarországon: mindenki azt számolgatja, mennyivel kell többet fizetnie, miután a kormány megszüntette a rezsicsökkentést az addig ismert formájában. Ez a lakossági fogyasztókat is érzékenyen érinti, de vannak, akik még náluk is rosszabbul járnak.

Egyik korábbi cikkünkben a zenés szórakozóhelyek helyzetéről volt szó, most pedig két wellnesshotel példáján keresztül mutatjuk be, milyen hatással jár az energiaárak drasztikus megugrása egy olyan létesítményre, amely jellegéből adódóan jóval többet fogyaszt az átlagnál.

„Mi már egy éve mindig az épp aktuális világpiaci árat fizetjük a gázért, ilyen értelemben a rezsicsökkentés mostani szűkítése nem érint bennünket. Ez egészen abnormális helyzeteket szül, nemrég például egy napon belül 26 százalékos volt az áringadozás” – mondja Baldauf Csaba, az alsópáhoki Kolping Hotel ügyvezetője, egyben a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke.

Az energiaszolgáltatók már nem igazán kötnek fix áras szerződéseket, ehelyett mindig az adott napi áron adják tovább a villanyt és a gázt. Ez pedig minimum öt-hatszoros szorzót jelent majd az év végétől, legalábbis a 2023-as üzleti tervükben ilyen nagyságrenddel számolnak. Konkrétabban 400 millió forintos pluszköltségről van szó, amit teljes egészében sem kigazdálkodni, sem a vendégekre áthárítani nem lehet.

„Persze meg lehet próbálni, de hogy a fogyasztók hogyan fogadnák, mennyire vetné vissza még jobban a keresletet, ezt ma még senki nem tudja megmondani” – fogalmaz az ügyvezető.

hirdetés

Az idei év első 8 hónapja még jól alakult, átlagban 60-70 százalékos kihasználtsággal üzemeltek a fővárosi szállodák, sőt lokációtól függően ennél jóval nagyobb számokra is volt példa. Vidéken nehéz prognózist mondani, vélhetően csökkeni fog az arány, ugyanakkor a foglalási ablak nagyon leszűkült: októberre még csak 20-30 százalékon áll, de valószínűleg sokan hagyják az utolsó pillanatra a foglalást.

A várható veszteség mértékétől függően kell dönteniük arról, mennyire drasztikus intézkedéseket hoznak. Ebbe a szakaszos vagy teljes bezárástól az elbocsátásokig bármi beletartozhat,

„Sok a kérdőjel, de ezt az évet szeretnénk végigvinni teljes kapacitással. A következő 3 és fél hónap során már látnunk kell, milyen lesz az energiahelyzet, illetve a kereslet, ennek fényében kell majd döntenünk a folytatásról” – összegez.

Az egyik medence a Kolping Hotelben (kép forrása: Facebook)

A hazai vendégek körében elsősorban fürdőként ismert, de emellett szállodaként is üzemelő Aquaworld Resort Budapest kilátásai se sokkal fényesebbek.

„Ez a folyamat ugyan most csúcsosodott ki, de valójában korábban indult: gázra már a 2022-es évre is két és félszeres, villamos energiára pedig három és félszeres áron tudtunk szerződni, mint egy évvel korábban” – mondja Sívó Roland létesítményigazgató.

Óriási szerencséjükre a gázról szóló szerződést meg tudták kötni hosszabb távra fix áron, így az árak mostani, még durvább megugrása nincs rájuk hatással.

Az áram viszont aggasztóbb: az a szerződés az idei év végén lejár, és ha a jelenlegi tőzsdei árakon kellene újat kötniük, az további háromszoros drágulást jelentene. Mivel már a tavalyi ár is a 2021-es háromszorosa volt, ez két év leforgása alatt közel tízszeres áremelkedés.

A helyzetre a drámai a legjobb jelző, ezért jelenleg kivárásra játszanak: bíznak benne, hogy az évből hátralévő három hónap hoz némi konszolidációt. Az új szerződést még idén meg kellene kötniük, próbálják a lehető legtovább húzni, mivel napi árfolyamon szerződni kis túlzással öngyilkossággal érne fel.

Sokat várnak egy hamarosan elkészülő beruházástól is: terveik szerint legkésőbb október közepén átadnak egy napelemparkot, ennek keretében az Aquaworld összes épületére, a parkolóban pedig újonnan épülő kocsibeállók tetejére szerelnek napelemeket. Ha minden jól megy, a fejlesztésnek köszönhetően az éves áramszükségletük 15-17 százalékát tudják majd megtermelni, és ideális esetben viszonylag hamar meg is térülhet a projekt.

Aquaworld Resort Budapest (kép forrása: Facebook)

Persze az is benne van a pakliban, hogy decemberre, amikor mindenképp meg kell állapodniuk valakivel, még a mostanihoz képest is jobban elszállnak az árak. Sívó Roland ezzel kapcsolatban annyit mond, muszáj optimistának lenniük, mivel még a jelenlegi árszint is azt eredményezné, hogy komolyan el kéne gondolkodniuk rajta, érdemes-e egyáltalán nyitva tartani.

Az idei évet a nehézségek ellenére sem féltik: az eddigi legjobb főszezonjukon vannak túl, a nyár jövedelmezősége a költségek meredek emelkedése ellenére is megfelelő volt. Az előrejelzések a maradék három hónapra is kedvezőek, már az ünnepekre is jól állnak foglalásokkal. A jövőjüket viszont az fogja eldönteni, milyen villamosenergia-szerződést tudnak majd kötni.

„Én szeretnék üzemelni, ameddig lehet, a bezárást az utolsó utáni lépésnek tartogatnám, mivel hiszek benne, hogy van létjogosultsága ennek a komplexumnak” – fogalmaz a létesítményigazgató. A szállodában a vendégek 80 százaléka külföldi, főleg a környező országokból és Izraelből jönnek sokan. Ezeken a piacokon pedig Sívó szerint nem fog visszaesni a kereslet.

A fürdő már bonyolultabb kérdés, ott a külsős (tehát nem megszálló) vendégek 90 százaléka magyar. Egyelőre nem tapasztalnak az ilyenkor, vagyis nyár végén megszokottnál nagyobb keresletcsökkenést, de mivel messze a fürdő fogyasztja a legtöbb áramot, benne van a pakliban, hogy racionalizálják az üzemelést és az aktuális vendégszámhoz igazítják a szolgáltatásokat. Ezt már a korábbi években is alkalmazták, például egyes csúszdák vagy medencék szakaszos nyitva tartásával, mostantól viszont, ha lehet, még nagyobb fókuszt kap majd a takarékosság.

Megkerestük a témával kapcsolatban a debreceni Aquaticumot is, ahonnan a következő választ kaptuk: „Ahogyan vélhetően minden szereplőt, természetesen bennünket is érint a rezsiárak változása, azonban jelenleg még folyamatban van különböző gazdasági modellek felállítása, melyek értékelését, valamint a tulajdonos döntését követően fogunk tudni érdemben nyilatkozni.”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: