SZEMPONT
A Rovatból

Az unoka is belerokkant a 18 éve húzódó perbe

A két Burka ellen zajló per az egyik legrégebb – ha nem a legrégebb – óta zajló per jelenleg a magyar igazságszolgáltatásban, és egyben az egyik legfordulatosabb is.


1999-ben egy hajdúsági kis faluban agyonütötték Gyurcsó Jánost, 18 évvel a gyilkosság után pedig a magyar bíróság még mindig azon agyal, hogy vajon a másnap letartóztatott Burka Ferenc és a fia-e a tettes. Burkáékat egyszer már elítélték, aztán felmentették, milliókat kaptak azért, mert ártatlanul ültek börtönben, most mégis azt mondják, ők tették.

Egy rozsdás antenna és Burka unokája okozhatja a vesztüket, aki sosem tudta feldolgozni, hogy gyilkos lehet az apja.

A végéhez közeledik az ügy, mi lett a pénzzel, és mi történt a Burka családdal az elmúlt években?

Anyád – mondta halkan idősebb Burka Ferenc csütörtök délelőtt a Debreceni Törvényszék emeleti tárgyalótermében, miközben az ügyész éppen azt ecsetelte, hogyan gyilkolta meg ő és a fia, ifjabb Burka Ferenc az egyik falubeli szomszédjukat, Gyurcsó Jánost egy márciusi éjszakán. Ezt a halk beszólást leszámítva a két Burka fegyelmezetten és csendesen hallgatta végig a több órás vád-, majd a szintén többórás védőbeszédet, pedig valójában nagyon izgulhattak, egész végig mozgatták a lábaikat.

Bár az is lehet, hogy csak unatkoztak, ez ugyanis az ötödik alkalom, hogy Burkáéknak bíróság elé kellett állniuk Gyurcsó János halála miatt.

A két Burka ellen zajló per az egyik legrégebb – ha nem a legrégebb – óta zajló per jelenleg a magyar igazságszolgáltatásban, és egyben az egyik legfordulatosabb is:

A gyilkosság 1999 márciusában történt a Hajdú-Bihar megyei Újszentmargitán, Burkáékat már másnap letartóztatták.

- 2000-ben az ügyészség vádat emelt ellenük, 2002-ben pedig elítélték őket nyereségvágyból elkövetett emberölés bűne miatt.

- 2003-ban azonban a másodfokú bíróság azt mondta, az ügy hiányos és felderítetlen, ezért az egész eljárást meg kell ismételni.

- 2005-ben Burkáékat – hat év után – kiengedték az előzetes letartóztatásból, és még ugyanabban az évben bizonyítottság hiányában fel is mentették őket. Egy évvel később a felmentő ítéletet jogerősen megerősítette a másodfokú bíróság is.

A magyar sajtót akkor kezdte alaposabban foglalkoztatni Burkáék ügye, amikor a két férfi az előzetesben töltött évekért beperelte a magyar államot, és végül összesen 45 millió forintnyi kártérítést kaptak. Ez 2014-ig a legmagasabb összegű kártérítést volt, amit a magyar állam ártatlanul a börtönben töltött évekért odaítélt (ezt három éve a Fekete Sereg áldozata überelte százmillió forinttal).

Igen ám, de Burkáék története itt még nem ért véget, 2012-ben ugyanis újabb nyomozást rendeltek el az ügyben.

Olyan bizonyítékok kerültek elő, amely szerint lehet, hogy mégis ők követték el a gyilkosságot. Egy évre rá a Debreceni Törvényszék új eljárást indított, ez az eljárás ért most a végéhez, így 18 év és négy korábbi per után végre kiderülhet, valóban Burkáék ölték-e meg Gyurcsó Jánost.

A helyzet abszurditásával mindenki tisztában volt, az ügyész egy egyiptomi példával próbált utalni rá, hogy az igazságos ítélethez hosszú út vezet, Burka Ferenc ügyvédje pedig még rá is kontrázott, amikor azt mondta, nem kell az ókori Egyiptomig visszakanyarodni, elég csak a múlt évezred végéhez, akkor történt ugyanis a bűntény. Burka védője, Zeke László szinte az egész ügyvédi pályafutását idősebb Burka védelmével töltötte – persze, más ügyek mellett – , 22 évből 18-at.

per1

Perbeszédek a Burka-ügyben

Amiben a mostani eljárás mégis izgalmasabb mint az előzőek, az az, hogy rávilágít, hogyan tette tönkre Burkáék családi életét a 18 éven át húzódó huzavona, a börtönévek és a rengeteg pénz, amit pár év alatt el is költöttek.

A két Burka vesztét egy rozsdás antenna és ifjabb Burka tulajdon fia okozhatja, akit annyira megviselt, hogy az apját egész életében gyilkossággal vádolták, hogy elzüllött, teljesen szétesett az élete, egyszer pedig még öngyilkosságot is megkísérelt.

Az ügyész vádbeszéde és Burka ügyvédjének védőbeszéde alapján felvázoljuk, hogyan zajlott Magyarország egyik legkacifántosabb bűnügye.

Pénzt nem vittek el, csak egy ócska antennát

A Hajdú-Bihar megyei Újszentmargita álmos kis falu volt a kilencvenes években. “Nem volt piros színnel felfestve a magyar bűnözési térképre” – mondta az ügyész. A 99-es gyilkosságig mindössze egy komolyabb, szerelemféltésből elkövetett bűneset történt a faluban. Ezért is lepődött meg mindenki, amikor március ötödikén reggel megtalálták Gyurcsó János holttestét az őrizetére bízott ház udvarában.

Gyurcsó egyszerű ember volt, egyedül élt, alkalmi munkákból, maszekolásból tengette a napjait, de a fő bevételi forrását a segélyek jelentették. Volt viszont egy különleges feladata: éjszakánként az egyik falubeli, lakatlan házat őrizte. A gyilkosság estéjén is abban a házban aludt, miután részegen hazatévelygett a közeli presszóból, ahol az egész estét nyerőgépezéssel töltötte.

A vád szerint itt figyelt fel rá idősebb és ifjabb Burka Ferenc. Az ügyész szerint Burkáék ismertek voltak a faluban: kötekedőek voltak a kocsmában és kisebb lopásokat is elkövettek. Az ügyészség 17 évvel ezelőtt és most is azt állította, hogy Gyurcsó után mentek, hogy kirabolhassák. Elsősorban a tévé antenna kellett nekik, mert az otthoni tévéjükön szemcsés volt a kép. Gyurcsó azonban megzavarta őket lopás közben, ezért agyonütötték.

Az eset első ránézésére nem tűnik bonyolultnak, viszont alaposabban megnézve,

érthető, miért született 15, illetve 12 évvel ezelőtt egy elítélő és egy felmentő ítélet is: a bizonyítékok egyáltalán nem egyértelműek.

- A védelem szerint a helyszínt alaposan összejárták a falubeliek még mielőtt a helyszínelés befejeződhetett volna, a vád szerint nem.

- Burkáék házához egy rendőrkutya vezette el a nyomozókat a szagminta alapján, a vád szerint a kutya egyértelmű jelzést adott, mert leült a ház előtt, a védelem szerint ezt több ház előtt is megtette.

- A vád szerint egyértelmű, hogy a gyilkos fegyver egy nehéz, fémrúdhoz hasonlatos tárgy lehetett, amivel többször is lesújtottak Gyurcsó fejére, ez azonban sosem került elő.

- Az, hogy az antenna a kulcsa az ügynek, sokáig egyáltalán nem volt egyértelmű, mert sokan nem is tudták, hogy egyáltalán volt ilyen a házon. Furcsa módon pedig hiába vádolták Burkáékat azzal, hogy nyereségvágyból követték el az emberölést, az asztalra kihelyezett készpénzhez például nem nyúltak.

- Némelyik tanú eleinte Burkáékra nézve terhelő vallomást tett, később azonban visszavonták ezeket.

Jellemző, hogy a második, jogerős, immár felmentő ítélet után a vádat képviselő ügyész is megjegyezte, hogy komoly bizonyítási nehézségeik voltak. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ítélet nem azt mondta ki, hogy Burkáék ártatlanok, hanem azt, hogy nincs elég bizonyíték arra, hogy elítélhessék őket. Zeke László azonban most is azt vallja, hogy sem a védence, sem a fia nem követték el a gyilkosságot, és ebben az sem tántorította el, hogy jelenleg Burkáék saját családtagjai mondják az ellenkezőjét.

Hiába ígérték a családnak, a pénz egy részét eljátszották

A két Burka a fellegekben járt, amikor 11 évvel ezelőtt felmentették őket, amikor pedig egy évre rá megkapták a milliókat, büszkén pózoltak a pénzzel a fotósoknak, és megígérték, hogy a kapott pénzt a családjukra és a gyermekeikre fogják fordítani. Négy évvel ezután azonban éppen egy családi viszály vezetett el oda, hogy az ügyészség újranyissa az ügyet, Burkáék pedig ismét a bíróság előtt találják magukat.

Ifjabb Burka Ferencnek a bűntény elkövetésekkor volt egy fiatal felesége, és egy akkor még csak kétéves fia, R.. Mivel a gyilkosság után fiatalabb Burkát szinte azonnal letartóztatták, édesanyja pedig pár év múlva összeházasodott egy másik férfival, R-nek hosszú ideig csak közvetett kapcsolata volt az apjával. A család ezen ágáról amúgy tudni lehet, hogy nem igazán szívlelik Burkáékat, R. anyai nagymamájának egy korábbi nyilatkozata szerint éppen azért, mert a börtönévekért kapott pénzből ők nem sokat láttak.

Most már nem is fognak,

a 45 millió forintot ugyanis a két Burka már évekkel ezelőtt elköltötte.

Zeke László szerint jutott belőle házrenoválásra és új kocsira is, a falubeliek azonban egyszerűen úgy fogalmaztak, hogy pár év alatt elverték, például nyerőgépezésre.

Az unoka életét tönkretette az ügy, apja ellen fordult

Bár nem élt velük, R. többször is látogatta apját és nagyapját, és ő az, aki hat évvel a felmentő ítélet után anyjával és nagyanyjával együtt terhelő vallomást tett rájuk. A perújítási eljárást az indította be, hogy az unoka állítólag hallotta, hogy az apja és nagyapja arról veszekedtek, miért kellett megölni Gyurcsót, és, ezt el is mondta a nagyanyjának, aki ezután feljelentést tett a rendőrségen. Később R. anyja, ifjabb Burka volt élettársa is terhelő vallomást tett.

Az ügyész és Burka védője nagyon eltérően fogalmazta meg R. szerepét, de abban ugyanazon az állásponton voltak, hogy R-nek nehéz gyerekkora volt. Az apjával való kapcsolatát folyamatosan körbelengte az, hogy ifjabb Burkát gyilkossággal vádolták, az édesanyja pedig egyenesen nevelési célzattal használta ezt a vádat: ha olyat tett, ami neki nem tetszett, azt mondta neki, olyan gyilkos leszel, mint az apád.

Az ügyész szerint R. csalódott az apjában, ezért korábban öngyilkosságot is megkísérelt, és végül ezért tett vallomást. Zeke szerint ennél sokkal bonyolultabb az ügy, szerinte R. egyszerűen nem akar az édesanyjáékkal élni, helyette inkább az apjáékhoz költözött volna, de ő nem vette magához, ezért a fiú megzsarolta, hogy ha nem költözhet hozzá, feljelenti gyilkosság miatt. R.-t pár évvel ezelőtt kihallgatták a bíróságon, a Népszabadság összefoglalója szerint viszont összefüggéstelenül beszélt, megfenyegette nagyapja védőügyvédet, és végül annyit mondott, hogy egy kihallgatott telefonbeszélgetésből jutott a tudomására, hogy az apjáék követték el a gyilkosságot.

Bárhogy is történt, a most húszéves fiú élete teljesen szétesett, állítólag többször is meglopta az édesanyjáékat, a viselkedése miatt pedig az anyja három éve kezdeményezte az állami gondozásba vételét. R-t jelenleg egy német börtönben tartják fogva, ugyanis egy Németországban dolgozó magyar prostituált meggyilkolásával gyanúsítják. Ifjabb Burka arcán az egész tárgyalás alatt egyedül akkor tükröződött érzelem, amikor a védőügyvéd arról beszélt, hogy a fia nevelését nem vállalta sem ő, se az anyja.

Hogyhogy most jobban emlékeznek mint másfél évtizede?

Az unoka, az anya és a nagymama vallomása újra beindította nyomozást, amelynek következtében még Burkáék telefonját és lakását is lehallgatták, illetve 13 év után egy közeli kukoricaföldről kiástak egy antennát, amely a vád szerint azonos azzal, amelyet a tettesek elloptak a Gyurcsó által őrzött házból.

Az ügyész hosszan sorolta, hogy az egykori tanúk, akik korábban nem tettek vagy visszavonták a terhelő vallomásukat, most Burkáék ellen vallottak, élükön R. édesanyjával, azt állítva, hogy korábban megfenyegették őket.

Zeke szerint azonban mindezek nem bizonyítanak semmit, a lehallgatott telefonbeszélgetéseken csak indulatos fenyegetőzések hallatszódnak, az meg szerinte nonszensz, hogy a tanúk jobban emlékeznek most, másfél évtizeddel az első tárgyalás után arra, mi történt, mint akkor. Az antennát meg szerinte bárki eláshatta a szántóföldön, hiszen a digitális tévézésre való átállás óta már senkinek sincs semmi szüksége ilyen műszerre.

per2

Burkáék éveken át vállalták az arcukat a tárgyalásokon, most nem

Zeke amúgy az egész eljárást jogszerűtlennek nevezte, szerinte bírósági hozzájárulás nélkül a rendőrség el sem kezdhette volna újra a nyomozást a már jogerősen felmentett védence ellen, az pedig szerinte teljesen felesleges volt, hogy az egész ügyet újratárgyalják, elég lett volna csak az új bizonyítékokat mérlegelni. Az ügyész erről nyilvánvalóan másképp gondolkodott, szerinte “Gyurcsó János igazságáért” folyik a per.

Visszakérhetik a pénzt is, ami már nincs

Az ügyész azt kérte a bíróságtól, hogy helyezzék hatályon kívül a 11 évvel ezelőtti felmentő ítéletet, és küldjék újra börtönbe Burkáékat, Zeke pedig azt, hogy tartsák érvényben a felmentést. Bárkinek is ad igazat a bíró, az eljárás valószínűleg még nem ér véget, hiszen az egyik vagy a másik fél valószínűleg fellebbezni fog, így másodfokon is tárgyalni fogják az ügyet. Újra. Ha pedig elítélik a két Burkát, az állam nagy eséllyel visszaköveteli tőlük azt a pénzt, amelyet az előzetesben töltött éveikért ítéltek oda nekik, erről szintén külön tárgyalás lesz. Visszaadni azonban Burkáék már nem tudnak semmit, idősebb Burka például jelenleg közmunkásként dolgozik, havi ötvenezer forintért.

Mindkét vádlottat megkértük, hogy adjanak interjút, de visszautasították. Korábban szívesen nyilatkoztak a sajtónak, még fotózni is engedték magukat, most viszont azt mondták, az utóbbi években sok hátrányuk származott a nyilvánosságból, felismerik őket úton-útfélen, és emiatt munkát is csak nehezen kapnak. “Nagyon hosszú ideje megy ez az ügy” – mondta idősebb Burka a tárgyalóterem folyosóján. Ítélet júniusban várható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk