Olyan állapotok uralkodnak Oroszországban, mintha az emberek George Orwell regényében, az 1984-ben élnének - mondta egy, a CNN-nek adott interjúban Vlagyimir Kara-Murza, orosz ellenzéki politikus. A férfit ellenfelei eddig kétszer, 2015-ben és 2017-ben próbálták megmérgezni.
“Ami igazán megdöbbentő, hogy az oroszok túlnyomó többsége nem is tud róla, Oroszország milyen agresszív támadást indított Ukrajna ellen. Az orosz állami médiából tájékozódnak, ahol egy alternatív valósággal szembesülnek. Ebben a kitalált világban a nyugat, illetve valamilyen képzeletbeli ukrán neonácik a felelősek mindenért” - mondta Kara-Murza.
A politikus hozzátette: a hivatalos orosz tájékoztatás szerint nem zajlik kiterjedt háború, csak egy úgynevezett speciális hadművelet, amely nem céloz civileket.
“Szerintem a nézők maguk is eldönthetik, ennek mennyi valóságtartalma van, hiszen maguk is láthatták az elborzasztó képeket” - mondta.
Kara-Murza azt is kiemelte, az orosz parlament egy hete elfogadott egy jogszabályt, amelynek értelmében nemcsak a háborúval szembeni ellenállás, de annak említése is bűncselekmény, amiért akár 15 éves börtönbüntetést is kiszabhatnak.
“Éppen ma bírságoltak meg egy ortodox papot, amiért a miséje során szót emelt a háború ellen. Ez az orwelli valóság, amelyben ma az oroszok élnek” - zárta az ellenzéki politikus.
Olyan állapotok uralkodnak Oroszországban, mintha az emberek George Orwell regényében, az 1984-ben élnének - mondta egy, a CNN-nek adott interjúban Vlagyimir Kara-Murza, orosz ellenzéki politikus. A férfit ellenfelei eddig kétszer, 2015-ben és 2017-ben próbálták megmérgezni.
“Ami igazán megdöbbentő, hogy az oroszok túlnyomó többsége nem is tud róla, Oroszország milyen agresszív támadást indított Ukrajna ellen. Az orosz állami médiából tájékozódnak, ahol egy alternatív valósággal szembesülnek. Ebben a kitalált világban a nyugat, illetve valamilyen képzeletbeli ukrán neonácik a felelősek mindenért” - mondta Kara-Murza.
A politikus hozzátette: a hivatalos orosz tájékoztatás szerint nem zajlik kiterjedt háború, csak egy úgynevezett speciális hadművelet, amely nem céloz civileket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarjányi Péter 12 pontban foglalta össze, miért bukott meg 16 év után a Fidesz
A szakértő szerint a bukás nem hirtelen jött, hanem egy évek óta tartó folyamat eredménye, amely a valóság tagadásával kezdődött. Tarjányi szerint a NER-elit luxusélete sokak számára elfogadhatatlan lett, miközben a gyermekvédelemhez hasonló ügyek háttérbe szorultak.
Tarjányi Péter író és biztonságpolitikai szakértő szerint a Fidesz vasárnapi veresége nem egy hirtelen esemény volt, hanem egy hosszú, évek alatt felépült folyamat vége. Hétfő reggeli Facebook-posztjában úgy fogalmazott, eljött egy pillanat, amikor az emberek már nem dühből szavaztak.
„Hanem csendben. Végleg.”
A szakértő szerint a kormánypárt nemcsak egy választást veszített el, hanem a partneri kapcsolatát az országgal. „Ez nem egyik napról a másikra történt. Hanem évek alatt. Lassan. Következetesen” – írja, majd 12 pontban foglalja össze, mi vezetett a 16 év utáni bukáshoz.
A lista élén „a valóság tagadása” áll: hiába kommunikált sikereket a kormány, ha a mindennapi élet nehezebb lett, mert „a beszéd nem tölti meg a hűtőt, a pénztárcát és az éhes gyomrot”. Ezt követi „a hatalom megszokása”, ami már nem stabilitást, hanem eltávolodást hozott, és egy alternatív valóságot teremtett a Fideszen belül. Ez a gondolat egybe cseng Török Gábor elemzésével: a politológus úgy látja, a Fidesz azzal követte el a legnagyobb hibát, hogy teljesen bezárkózott a saját univerzumába, és figyelmen kívül hagyta a buborékján kívüli elégedetlenséget.
Tarjányi azzal folytatja, hogy „a kiválasztottak világa”, vagyis egy szűk kör látványos gazdagodása, valamint „a félelem politikájának kifáradása” is a vereség okai között van: az emberek belefáradtak a 16 éves „háborúba”. Kiemeli még „a fiatalok elvesztését”: ezek a generációk nem találtak jövőképet, és a szüleik, nagyszüleik is így látták. Ahol pedig „nincs jövő, ott nincs választói lojalitás sem”. Hatodik pontként az egészségügy és az oktatás állapotát nevezi meg, ami szerinte már nem kampánytéma volt, hanem mindennapi tapasztalat.
„Elfogadhatatlan, ha egy állam az alapműködéseket sem biztosítja” – állítja.
A hetedik pont „a kommunikáció túlhajtása”, ami hiteltelenné és nevetségessé vált. A nyolcadik „a korrupció és a mohóság képe”: Tarjányi szerint a NER-elit luxusélete sokak számára elfogadhatatlan lett, miközben a gyermekvédelemhez hasonló ügyek háttérbe szorultak. A nemzetközi sajtó egy része szintén a gazdasági nehézségeket és a korrupciót jelölte meg a Fidesz vereségének fő okaként.
A szakértő azt gondolja, hogy „a szövetségek beszűkülése” és az, hogy a Fidesz „elmérte” Magyarország helyét, szintén hozzájárult a bukáshoz, mivel „Magyarország Európához tartozik. Nem Oroszországhoz, és nem az Egyesült Államokhoz.”
Tarjányi utolsó két pontja „a túlzott kontroll” (ami egy „bürokratikus, merev struktúrát” hozott létre „urizáló helytartókkal”), valamint az ebből fakadó, mindennél erősebb „változás igénye”. „Az emberek hiszik, hogy újat és jobbat tudnak építeni. Nem akarják a NER-t és ez egyben üzenet az új kormánynak is: ha ugyanazt csinálják, mint Orbánék ugyanígy járnak. Csak gyorsabban” – fogalmazott.
A szakértő hozzátette: a vasárnapi esemény nem bosszú, hanem korrekció volt az ország részéről. „Egy társadalom mindig jelez. És ha ezt sokáig nem hallják meg, akkor már nem beszél. Hanem dönt…”
Tarjányi Péter író és biztonságpolitikai szakértő szerint a Fidesz vasárnapi veresége nem egy hirtelen esemény volt, hanem egy hosszú, évek alatt felépült folyamat vége. Hétfő reggeli Facebook-posztjában úgy fogalmazott, eljött egy pillanat, amikor az emberek már nem dühből szavaztak.
„Hanem csendben. Végleg.”
A szakértő szerint a kormánypárt nemcsak egy választást veszített el, hanem a partneri kapcsolatát az országgal. „Ez nem egyik napról a másikra történt. Hanem évek alatt. Lassan. Következetesen” – írja, majd 12 pontban foglalja össze, mi vezetett a 16 év utáni bukáshoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Történelmi fordulatról ír a nemzetközi sajtó: erre számítanak Magyarországtól a világban a Tisza győzelme után
A legnagyobb európai és tengerentúli lapok kiemelik, hogy Orbán elismerte a Fidesz választási vereségét. Az elemzések közben arra jutnak, hogy a stagnáló gazdaság, illetve a korrupció miatt akart komoly változásokat a magyar nép, és ez hozta el a Tisza Párt elsöprő győzelmét.
Egy korszak zárult le Budapesten: a nemzetközi sajtó egyszerre nevezi történelmi fordulatnak és európai jelentőségű váltásnak az április 12-i magyar választás eredményét, amelyre világszerte reagáltak politikai vezetők és a legnagyobb lapok. A 16 év utáni kormányváltást hozó választáson a Tisza Párt aratott fölényes győzelmet, miközben a részvételi arány rekordot döntött. A világsajtó kiemelt figyelemmel követte az eseményeket, a vezető médiumok pedig egybehangzóan a magyar belpolitika és az Európai Unió viszonyának újrapozicionálását emelték ki.
A Reuters hírügynökség tudósítása szerint az uniós vezetők a demokratikus és európai értékekhez való visszatérés esélyét látják az eredményben, miközben a szavazói döntés hátterében az infláció és az életszínvonal romlása is komoly szerepet játszhatott.
„Ezen az estén erősebben dobog Európa szíve Magyarországon” – idézte a The GuardianUrsula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét. A brit lap szerint a magas részvétel és a fiatal szavazók mozgósítása kulcsfontosságú volt, a választást pedig a jobboldali populizmus európai jövőjéről szóló népszavazásként is lehetett értelmezni.
A The New York Times elemzése szerint a fordulat kulcsa az volt, hogy Magyar Péter „belülről” érkező kihívóként tudta megszólítani az elégedetlen szavazókat, és a választás egyben a centralizált hatalomgyakorlásra adott társadalmi válaszként is értelmezhető.
A tengerentúli sajtó a geopolitikai következményeket is hangsúlyozta. A The Washington Post arra hívta fel a figyelmet, hogy a fordulatnak Washingtonban és Moszkvában is komoly visszhangja van, és Orbán Viktor veresége túlmutat a magyar belpolitikán, hatással lehet a transzatlanti viszonyokra is.
A gazdasági okokat a The Wall Street Journal emelte ki: azt írják, a választási eredményben komoly szerepet játszott a stagnáló gazdaság és a korrupciós vádak miatt fellángolt társadalmi feszültség.
A Le Monde elsősorban azt emelte ki, hogy Orbán Viktor elismerte a vereségét. Eközben Magyar és a Tisza Párt győzelme egy új, EU-orientált politikai irány lehetőségét vetíti előre. A francia lap úgy értelmezi, hogy a választás félreérthetetlen visszajelzés a választóktól, akikben erős igény támadt a változásra.
A brüsszeli Politico szerint a Tisza Párt erős kétharmados parlamenti többsége (amiről az éjjel még feltételes módban írtak) rendszerszintű átalakítások előtt nyithatja meg az utat. Ezt a gondolatmenetet vitte tovább a CNN és a BBC is, amelyek az európai illiberális modell egyik ikonikus alakjának vereségét és ennek jelképes súlyát hangsúlyozták.
A nemzetközi reakciók is gyorsan megérkeztek. Donald Tusk lengyel miniszterelnök magyarul is üzent: „Vissza együtt! Dicsőséges győzelem, barátaink! Ruszkik haza!”. Barack Obama, az Egyesült Államok volt elnöke úgy fogalmazott, hogy „a magyarországi ellenzéki győzelem a demokrácia győzelme, és a magyar nép rugalmasságának bizonyítéka.”
A külföldi lapok elemzései szerint összességében a magas részvétel, a fiatal szavazók aktivizálódása, a gazdasági nehézségek és a korrupciós ügyek miatti elégedetlenség együttesen vezettek a 16 éve tartó kormányzás végéhez.
Egy korszak zárult le Budapesten: a nemzetközi sajtó egyszerre nevezi történelmi fordulatnak és európai jelentőségű váltásnak az április 12-i magyar választás eredményét, amelyre világszerte reagáltak politikai vezetők és a legnagyobb lapok. A 16 év utáni kormányváltást hozó választáson a Tisza Párt aratott fölényes győzelmet, miközben a részvételi arány rekordot döntött. A világsajtó kiemelt figyelemmel követte az eseményeket, a vezető médiumok pedig egybehangzóan a magyar belpolitika és az Európai Unió viszonyának újrapozicionálását emelték ki.
A Reuters hírügynökség tudósítása szerint az uniós vezetők a demokratikus és európai értékekhez való visszatérés esélyét látják az eredményben, miközben a szavazói döntés hátterében az infláció és az életszínvonal romlása is komoly szerepet játszhatott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dull Szabolcs: Orbán nem adja fel, bármilyen Fideszen belüli változásnak alakítója kíván lenni
Orbán Viktor hétfő este először szólalt meg a választási vereség óta. A politikai elemző szerint több érdekességet is tartalmazott a leköszönő miniszterelnök rövid videója.
Dull Szabolcs szerint „Orbán nem adja fel, nem mond le, összehívja táborát”. A politikai elemző hétfő este reagált Orbán Viktor, leköszönő miniszterelnök videóüzentére.
Dull röviden összefoglalta Orbán szavait, miszerint „az üzenet rutinosan nem a kétharmados vereség okait boncolgatja, hanem a további lépésekről szólt”.
„Orbán azt üzente, hogy “kezdődik a munka. Újjászervezzük magunkat és küzdünk tovább a magyar emberekért!” Orbán azt ígéri, hogy ”elmegyünk minden választókerületbe, összehívjuk az önkénteseinket, aktivistáinkat és jelöltjeinket”. Április 28-ra pedig egy “országos választmányi ülést hívnak össze”. Az nem derül ki, hogy a választmányon milyen témákat tárgyalnak meg, milyen napirendi pontokkal” - írta posztjában az elemző.
Szerinte politikai szempontból az üzenet azt jelenti, hogy
„Orbán nem adja fel. Nem mondott le, és ezzel is jelezte, hogy bármilyen Fideszen belüli változásnak alakítója kíván lenni.
A lemondás hiánya egy ilyen nagy vereséget követően azt mutatja, hogy Orbán tart attól, hogy a lemondása esetén nem lenne a Fidesznek egyértelmű vezetője. És széteshet ez a tábor, amelyet évtizedek óta ő irányít megkérdőjelezhetetlenül” - zárta gondolatait Dull.
Dull Szabolcs szerint „Orbán nem adja fel, nem mond le, összehívja táborát”. A politikai elemző hétfő este reagált Orbán Viktor, leköszönő miniszterelnök videóüzentére.
Dull röviden összefoglalta Orbán szavait, miszerint „az üzenet rutinosan nem a kétharmados vereség okait boncolgatja, hanem a további lépésekről szólt”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Róna Dániel: Három körzetben is fordíthat a Tisza, 139 mandátum lehet a vége
A 21 Kutatóközpont elemzője szerint az átjelentkezős és külképviseleti voksok még fordíthatnak. A szakértő Nyírbátort, Paksot és Dombóvárt nevezte meg billegő körzetként.
Bár a Tiszának a jelenlegi állás szerint is kétharmados többsége lesz a parlamentben, Róna Dániel szerint a párt még három mandátumot szerezhet a fideszes jelöltekkel szemben. A 21 Kutatóközpont elemzője úgy számol, hogy az átjelentkezők és a külképviseleteken leadott szavazatok megszámolása után 139-re nőhet a párt mandátumainak száma.
„Én 139-re tippelnék most” – mondta Róna Dániel a Telex hétfői élő műsorában.
Az elemző szerint ez fog történni a nyírbátori központú Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os, a paksi központú Tolna megye 3-as és a dombóvári központú Tolna megye 2-es körzetben is. Leginkább azért gondolja ezt esélyesnek, mert az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksait még nem számolták meg, és ezek a szavazatok Róna szerint döntően a Tiszának kedveznek.
Róna Dániel megjegyezte, ha a nyírbátori körzetet elveszíti a fideszes Simon Miklós, akkor ő lehet a tiszás kampányban sokszor belengetett Út a börtönbe program első áldozata. Korábban Simon ellen költségvetési csalás miatt indult eljárás, amelyet a mentelmi joga védett, miután bejutott a parlamentbe.
A választási kampányról összességében azt mondta, hogy az „Dávid és Góliát harca volt”, mert a Fidesznek sokkal több eszköze, erőforrása volt a kampányolásra, miközben a Tisza Párt zéró állami támogatást kapott.
A 21 Kutatóközpont kutatója szerint a Fidesz jelöltjei „olyan játékban szenvedtek kiütéses vereséget, amiben ők alkották a játékszabályokat”.
Szerinte ebben nagyon nagy szerepe volt a választási csalások leleplezésén dolgozó fürkészeknek és őrszemeknek. Miattuk történhetett meg például az, hogy olyan kistelepüléseken, ahol korábban akár 90 százalékos eredményt is elért a Fidesz, most csak 60 százalékot sikerült szereznie.
Róna reflektált arra is, hogy az eredményeket mennyire pontosan jelezték előre a kormányközeli közvélemény-kutató cégek. „Igazából azt mondták, a Fidesz fog nyerni, és kétharmaddal nyert a Tisza, ennél nagyobbat csak akkor tévedhettek volna, ha azt mondják, a Fidesz nyer kétharmaddal” – mondta arról, hogy a kormányközeli Nézőpont Intézet mennyire tévedett a kutatásaiban. Ezzel szemben kiemelte, hogy a Medián és a 21 Kutatóközpont mérései álltak a legközelebb a valósághoz.
A végső eredményekre még várni kell, a külképviseleti és átjelentkezős szavazatokat várhatóan szombaton, április 18-án számolják össze. Ekkor dőlhet el végleg, hogy a jelenlegi 136 mandátumról 139-re nő-e a Tisza Párt frakciójának mérete.
Bár a Tiszának a jelenlegi állás szerint is kétharmados többsége lesz a parlamentben, Róna Dániel szerint a párt még három mandátumot szerezhet a fideszes jelöltekkel szemben. A 21 Kutatóközpont elemzője úgy számol, hogy az átjelentkezők és a külképviseleteken leadott szavazatok megszámolása után 139-re nőhet a párt mandátumainak száma.
„Én 139-re tippelnék most” – mondta Róna Dániel a Telex hétfői élő műsorában.
Az elemző szerint ez fog történni a nyírbátori központú Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os, a paksi központú Tolna megye 3-as és a dombóvári központú Tolna megye 2-es körzetben is. Leginkább azért gondolja ezt esélyesnek, mert az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksait még nem számolták meg, és ezek a szavazatok Róna szerint döntően a Tiszának kedveznek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
