SZEMPONT
A Rovatból

Az orosz drónok miatt a NATO elindítja a Keleti Őrszem hadműveletet – és szükség is van rá a szakértő szerint

Vadászgépekkel, drónellenes érzékelőkkel és fegyverekkel erősít a NATO a teljes keleti szárnyon. Kemény János szerint a légvédelem megerősítése indokolt is, és mindez Magyarországnak is fontos lehet, mert a jövőben akár minket is érhet hasonló incidens.


Mark Rutte, a NATO főtitkára bejelentette, hogy a NATO a Keleti Őrszem hadművelet keretében megerősíti teljes keleti szárnyának védelmét, amely a balti államoktól Romániáig és Bulgáriáig húzódik. Dánia két F-16-os vadászgéppel és egy légvédelmi hadihajóval, Franciaország három Rafale vadászrepülővel, Németország pedig négy Eurofighterrel járul hozzá a küldetéshez. Emellett új technológiákat is bevetnek, például drónellenes érzékelőket és fegyvereket a drónok felderítésére, nyomon követésére és elpusztítására.

Ez a NATO válasza a Lengyelország határát a hét elején átlépő orosz drónokra, amelyek közül négyet lelőttek, és az egyik egy családi házba csapódott.

A döntést azután, hozták, hogy Lengyelország kérésére a 4. cikkelynek megfelelően szeptember 10-én összeült az Észak-atlanti Tanács, és megvitatták, mit tegyenek. „Világossá kell tennünk az elszántságunkat, és azt, hogy képesek vagyunk a területünk megvédésére, erre hivatott a Keleti Őrszem hadművelet” – fogalmazott Rutte a brüsszeli NATO-központban tartott sajtótájékoztatóján. Az európai szövetséges erők főparancsnoka, Alexus G. Grynkewich tábornok pedig arról beszélt, hogy ami a hét elején történt, „nem elszigetelt incidens, és nem csak Lengyelországot érinti.” Az orosz akció következményeiről még a NATO bejelentése előtt beszélgettünk Kemény Jánossal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének munkatárával.

– Fogalmazhatunk úgy, hogy az oroszok a hét elején megtámadták Lengyelországot?

– Mindenképpen egyedülálló incidensről van szó. Hozzá kell tenni, hogy drónokkal kapcsolatos esetek az elmúlt másfél évben szép számmal voltak: például Moldova és Románia az elsők között tapasztalták ezt, de Lettország, Litvánia, Lengyelország és kénytelen-kelletlen Belarusz is érezte a hatásukat. A nyugati országok vezetői egyértelműen elítélték az orosz akciót, amit orosz oldalról tagadnak, mondván, nem volt szándékos vagy tudatos; nyugati oldalon ezt erős kétkedéssel fogadják.

– Mi lehetett az oroszok célja?

– Egyrészt alkalmas volt a politikai reakció tesztelésére, másrészt

arra is jó volt, hogy felmérje: a lengyel légvédelem és a Lengyelország fölötti radarlefedettség mennyire alkalmas ezeknek az eszközöknek a felderítésére.

Hogy ezen kívül milyen közvetlen okok lehettek, külső szemmel nagyon nehéz megítélni.

– Ön szerint mi rettentené el az oroszokat a további próbálkozásoktól?

– Ez egy nagyon összetett kérdés. Számítanék a keleti szárnyon lévő országok légvédelmét megerősítő intézkedések sorára. Hogy ezek mennyire lesznek nyilvánosak, egyelőre nehéz megmondani. Ezen kívül várhatóak a keleti szárny biztonságérzetét erősítő lépések is. Elképzelhető az is, hogy a különböző NATO-tagországok nyíltan vagy burkoltan növelik, illetve kilátásba helyezik Ukrajna támogatását, ezzel próbálva visszavenni az orosz magabiztosságot. Az biztos, hogy mindez nem csak a lengyeleket érinti: a baltiak már több, jóval kisebb incidenst voltak kénytelenek elszenvedni, és előfordulhat, hogy más országok is érintettek lesznek. Ne felejtsük el Magyarország és Horvátország 2022-es esetét sem, amikor egy TU-141-es drón átrepült a magyar légtéren, majd Horvátországba csapódott.

Az sem kizárt, hogy mi is érintve lehetünk a jövőben.

Tőlünk keletebbre, Romániában is több alkalommal voltak kisebb-nagyobb incidensek.

– Előfordulhat-e, hogy a magyar különutas politika miatt a NATO nem tud egységes választ adni?

– Nem látom, hogy Magyarországnak érdeke lenne gátolni az ilyen reakciókat, tekintve, hogy nekünk is szükségünk lehet hasonló támogatásra a jövőben, utalva az előző példára. Összességében

a keleti szárny államai nincsenek optimálisan felkészítve az ilyen jellegű incidensek elhárítására.

– Ha magyar területre téved be ennyi drón, számíthatnánk-e hasonlóan gyors és meggyőző válaszra? Egyetlen drón repült át 2022-ben, de akkor azzal az eggyel sem tudott a magyar légvédelem mit kezdeni. Azóta átszervezték a rendszert? Magasabb készültségben van? Biztonságban érezhetjük-e magunkat egy hasonló incidenstől, legalább annyira, mint a lengyelek?

– Nagyon nehéz kérdés, és a lengyelekkel összehasonlítani Magyarország helyzetét több csapdát rejt. A hírek szerint a lengyeleknek például holland repülőgépek is segítettek az elfogásban és lelövésben, és rendelkeznek olyan kapacitásokkal, amelyekkel Magyarország nem. Van például régi ellenőrző rendszerük, a Saab-340-esek, amelyek lefelé néző radarral képesek kiegészíteni a szárazföldi telepítésű radarok által alkotott képet.

Ez nem olcsó és nem egyszerű technológia, és Magyarországnak ilyenje nincsen.

A lengyelek az utóbbi időben a hagyományos légvédelem megerősítésére is jelentős figyelmet fordítottak, bár több médium kiemelte, hogy drónelhárításban és az elektronikai hadviselés egyes szegmenseiben még ők sem azon a szinten állnak, ahol szeretnének. Magyarország az utóbbi években igyekezett a légvédelmét modernizálni; nemrégiben, ha jól emlékszem, NASAMS rendszerek beszerzésére is sor került a Magyar Honvédségnél. A részleteket magyar részről kevésbé látjuk, illetve nincs aktuális információm a telepítés és a készültség állásáról; remélhetőleg minden a megfelelő irányba halad. Ha légtérvédelemről beszélünk, azért ne felejtsük el a Gripeneket sem, amelyek szintén alkalmasak ilyen eszközök elfogására. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy ez nem egyszerű feladat: ezek többnyire kisméretű repülőeszközök, radarkeresztmetszetük is kicsi, ezért az észlelésük sokszor problémás.

– A politikában most milyen lépések következnek? Nem arról is szólt ez az egész Oroszország részéről, hogy „ne is álmodjatok róla, hogy békét akarunk”?

– Európai részről széles a lehetséges válaszlépések palettája. Az ukrajnai háborút illetően ez, főleg, ha a jövőben is sor kerül hasonló incidensekre, egyes országokat motiválhat arra, hogy aktívabban működjenek együtt az ukránokkal. Nem utolsósorban azért, mert nekik van a legnagyobb tapasztalatuk az ilyen támadások elhárításában. Az ukránok rendelkeznek hazai fejlesztésű drónészlelő rendszerekkel, részben akusztikai alapúakkal, így ezen a téren komoly segítséget tudnak adni a szomszédos országoknak.

– Gondolom, nem ez volt az utolsó incidens, amit az oroszok NATO-országgal szemben elkövettek, inkább csak bemelegítés. Mi lehet a „legdurvább”, amivel még nem kockáztatják a NATO-val való háborút?

– Ezt nem tudom megmondani, mert a háború mindig politikai döntés. Ha a megtámadott fél úgy dönt, hogy nem lép fel erősebben, mert annak olyan következményei lehetnek, akkor lehet ezt még fokozni.

Mindig az a kérdés, hol van az a pont, ahol egy politikai vezetés besokall, és azt mondja: ennyi elég.

Nemcsak a NATO oldalán mérlegelnek egyfolytában, Oroszországban is. A júniusi Pókháló-hadművelet után felmerült, hogy nem kellene-e elengedni a „különleges katonai művelet” megnevezést, és rendes háborúról beszélni. Politikai oldalon, Putyin vagy a környezete ezt az ötletet elvetették. De nézzük meg, hogy azóta mekkora kárt okoztak az ukránok az orosz energetikai, kőolaj- és földgáztermelő infrastruktúrában. Ennek ellenére az oroszok politikailag nem voltak hajlandók eddig eszkalálni a történetet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: