Az iráni háború első hetének mérlege: lángba boruló Közel-Kelet, zavaros politikai célok, egekbe emelkedő üzemanyag-árak

Dull Szabolcs a közösségi oldalán reagált arra, hogy Németh Balázs luxizással vádolta Magyar Pétert, miután a miniszterelnök egy balatoni hajón készült fotót osztott meg.

„Politikailag pikáns és aligha nyerhető a Fidesznek: Németh Balázs Magyar Pétert vádolja luxizással" - írja Dull a bejegyzésében, majd öt pontban fejtette ki a véleményét.

„1. Magyar Péter kitett egy fotót, amelyen egy balatoni hajón olvasgat. Tipikus vasárnapi tartalom, amely pörgeti az algoritmust.

2. A fotónak annyi a kommunikációs célja, hogy a miniszterelnök a »magyar tengeren« pihen és Churchillt olvasgat.

3. A fideszes Németh Balázs egy fotóval válaszolt (ő is az örök szerelmének nevezi a Balatont), amelyen ő is Balatonon van, de nem »elektromos luxusjachton«.

4. A luxizás eléggé szúrja a magyar emberek szemét, de jelenleg inkább a fideszes, NER-es szokásként rögzült a luxizás a választói fejekben.

5. Így pikáns, aligha szerencsés és aligha nyerhető a Fidesz számára, ha egy fideszes képviselő most szeretne Magyar Pétert luxizóként beállítani.”

- áll Dull Szabolcs bejegyzésében.

Dull posztjában a Fidesz-frakció szóvivőjére, Németh Balázsra utal, aki az elmúlt hetekben több, Magyar Pétert személyesen támadó bejegyzést is közzétett. Korábban például a miniszterelnök olaszországi útját kritizálta a nehéz költségvetési helyzetre hivatkozva.

A Válasz Online és a Partizán közös műsorában, az Elemzőben Lakner Zoltán politikai elemző Benyó Ritának fejtette ki véleményét a TISZA-kormány első heteinek legfontosabb eseményeiről, Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltásának tervétől kezdve az uniós pénzekről szóló megállapodáson át a pártokon átívelő korrupciós botrányig.

Lakner szerint a kormány Sulyok Tamás és más közjogi méltóságok menesztésére valószínűleg nem egy hagyományos felmentési eljárást fog indítani, hanem egy speciális, egyszer használatos jogszabályt alkot majd. A politológus úgy látja, a miniszterelnök körvonalazta, hogy lesz majd egy általános, felmentő jogszabály, ami nemcsak Sulyok Tamást, hanem másokat is érinteni fog.

Lakner szerint a TISZA-kormány mostani lépései nem az intézmények kiüresítését, hanem éppen azok működőképességének helyreállítását célozzák. „Nem mindegy, hogy azért avatkozol bele az alkotmányos rendbe, hogy kiüresítsd, degradáld az intézményeket, vagy azért, hogy helyreállítsd azt a helyzetet, amelyben az intézmények működni képesek” – jelentette ki.

Úgy véli, az érintett tisztségviselőknek volt idejük bizonyítani, de nem éltek vele. „Szerintem ők a sanszukat ez ügyben eljátszották” – tette hozzá.

„Én egyelőre nem találkoztam egyetlen olyan politikai kérdéssel sem, sem szakpolitikaival, sem értékkérdéssel, amiben akármilyen politikai választóvonal vagy vitapont kirajzolódott volna” – mondta.

Álláspontja szerint a frakciót jelenleg egy közös, történelmi küldetéstudat tartja össze. „Van egy nagy, a rendszerváltás véghezvitelének a közös élményét megélő közösség, ami most egy másik nagy közös élményben van benne, hogy ők újjáépíthetik a demokratikus Magyarországot.”

Hozzátette, hogy Magyar Péter tudatosan a „mediánszavazónak” politizál, és az elmúlt 16 év pusztítása után szerinte rengeteg olyan ügy van, ahol a kormány és a választók széles köre is egyet fog érteni, így a valódi irányválasztást jelentő kérdésekig csak később jutnak majd el.

Emlékeztetett rá, hogy 1990 óta tíz országgyűlési választást tartottak, a tíz választást követően hat esetben kétharmados többséggel rendelkező kormány alakult, és abból öt egypárti kétharmad.

„Ez olyasmi, amin egyszer túl kellene lendülnünk” – mondta. Úgy látja, egy vezető számára nem csupán altruizmusból fakadhat egy önkorlátozó rendszer létrehozása, hanem saját politikai örökségének védelméből is.

„Szerintem az egy létező, és nem altruista politikusi megközelítés, hogy olyan szisztémát hozok létre, ami azért korlátozó a hatalomgyakorlást illetően, hogy ne lehessen szétszedni mindent apró darabjaira” – fejtette ki.

Az uniós pénzekről kötött megállapodás kapcsán Lakner Zoltán úgy véli, annak lényege, hogy a TISZA kormány kinyitotta azt az ajtót, amit az Orbán-kormány „nagyon kemény munkával és elég nagy zajjal rávágott saját magára”. A puszta normalizálódás tényét is történelminek nevezte.

A politológus szerint a magyar diplomácia alapvető változáson ment keresztül. „A Magyar Péter által vezetett új magyar kormány arról ad folyamatosan jelzéseket, hogy nem vétózással akar érdekérvényesíteni, hanem tárgyalással” – állapította meg.

Majd idézte az új kormányfő által felvázolt hozzáállást: „Lesznek vitáink, de mindig itt leszünk. És velünk mindig lehet majd beszélni, meg lehet beszélni a dolgokat, nem fogunk mindig egyet érteni, de tárgyalni fogunk folyamatosan.”

Ennek belpolitikai következménye is van: egyrészt összehasonlíthatóvá teszi a mostani és a korábbi kormány teljesítményét, másrészt a felelősség is átszáll az új vezetésre. „Innentől kezdve az uniós pénzek lehívásáért, felhasználásáért, jó elköltéséért viselt politikai felelősség szép csendben lassan elkezd áthelyeződni a Magyar Péter által vezetett kormányra” – magyarázta.

Lakner szerint a Fidesz támogatottságának drámai zuhanása több okra vezethető vissza, többek között arra, hogy „majdhogynem kihúzták a konnektorból a propagandagépezetet”, és a választók az erőtlenséget látják. „Engem ez folyamatos ámulattal tölt el, amit látunk” – mondta. A Závecz Research legutóbbi mérésére is szóba került, ami 18 százalékra mérte a pártot.

Az elemző ugyanakkor felvetett egy fontos kérdést a jövőre nézve: „milyen az a pártrendszer, ahol tulajdonképpen ez a 70 százalékos támogatottság van a kormányzat mögött”, és ahol nincs hitelesnek látott politikai alternatíva. „Ez a fajta ellenzék nélküliség, amifelé tartunk, ez fel fog vetni olyan kérdéseket is, amelyekkel majd valamit kezdeni kell” – tette hozzá.

Az ukrán-magyar megállapodásról szólva Lakner úgy látja, a megegyezés mögött elsősorban a politikai szándék megváltozása áll. Szerinte a korábbi 11 pontos magyar követeléslista több eleme is irreális volt, vagy már teljesült. Úgy véli, a megállapodásra mindkét országnak szüksége volt: Ukrajnának az uniós csatlakozási tárgyalások miatt, Magyarországnak pedig azért, hogy javítsa uniós érdekérvényesítő képességét.

„Megint csak azt tudom mondani, úgy tudunk ott lenni az asztalnál, hogyha hajlandóak vagyunk legalább a közös álláspont dimenziójába bemenni, aztán lehet ott nekünk külön véleményünk, de legalább egy közös valóságértékelést el kell fogadnunk” – mondta.

„Pont nem az a helyes politika, hogyha kiszorítjuk őket a csatlakozási tárgyalásból, hanem az, hogyha behúzzuk őket a csatlakozási tárgyalásba, mert akkor lehet ezt valójában tőlük számon kérni” – fejtette ki.

A képviselői fizetések csökkentésére vonatkozó javaslatot Lakner Zoltán szimbolikus és költségvetési szempontból is értékelte. Bár a 4 év alatt 50 milliárd forintos megtakarítás a teljes költségvetéshez képest nem tűnik soknak, bizonyos területekhez, például a gyermekvédelemre fordított 17 milliárdhoz képest már jelentős összeg. Szerinte fontos üzenetértéke van annak, hogy „az állam egy ilyen helyzetben spórol önmagán”.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet a polgármesteri fizetések csökkentésének lehetséges negatív hatásaira, például arra, hogy a kis településeken „rekrutációs problémát” okozhat. A korrupciós kockázat növekedésével kapcsolatos felvetésre reagálva megjegyezte, hogy a magas fizetés sem garancia a tisztességre. „Az előző országgyűlések képviselői viszonylag magas fizetés mellett is többen azért bírtak korruptak lenni” – tette hozzá.

A parkfenntartási korrupciós botrány kapcsán Lakner arról beszélt, hogy az előző rendszerben egy „kooptált ellenzék” működött, amelynek anyagi érdekei is fűződtek a status quo fenntartásához. „Szóval azért ne tegyünk úgy, mintha nem ezt néztük volna másfél évtizeden keresztül, hogy van egy kooptált ellenzék” – szögezte le. Az MSZP-t külön is említette, ahol szerinte egy belső hálózat évtizedeken át meghatározó szerepet játszott.

Szerinte ez a belső hálózat akadályozta meg, hogy a párt Botka László vagy Ujhelyi István vezetésével megújuljon.

Lakner Zoltán a botrány társadalmi feldolgozásával kapcsolatban a legnagyobb kihívásnak a közvélemény számára azt tartja, hogy képesek legyünk elfogultság nélkül szemlélni az eseményeket, még akkor is, ha számunkra szimpatikus emberek bizonyulnak bűnösnek, vagy éppen ellenfeleinkről derül ki, hogy ártatlanok. A folyamat előfeltétele a közbizalom helyreállítása az igazságszolgáltatási intézmények iránt.

„Az, hogy az ügyészség szelektíven nyomoz, időben is szelektíven végez vagy nem végez el különböző tevékenységeket, hát ez biztos, hogy nem erősíti ezt a bizalmat” – állapította meg.

Vona Gábor vasárnap egy Facebook-posztban bírálta a kormányt a közmédia átalakításának tervezett módja miatt. A Második Reformkor Párt elnöke azzal kezdte, hogy „Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy a kormány a jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek a közmédia teljes átalakításáról szóló törvényjavaslatot.”

Vona ezt szembeállította Tarr Zoltán miniszter múlt keddi nyilatkozatával, amely szerint a kabinet két lépésben, egy széles körű társadalmi egyeztetés után alakítaná át a közmédiát. A kormányfő szavaiból viszont úgy tűnik, ez a konzultáció elmarad, ami a pártelnök szerint három okból is fájó lenne.

A politikus elsőként a korábbi rossz kormányzati gyakorlatokhoz való visszatérést említette.

Második problémaként jogi aggályokat fogalmazott meg. Szerinte ha valóban a kormány a javaslat előterjesztője, akkor a társadalmi egyeztetés elmaradása lényegében törvénysértő. Hozzátette, ezt meg lehet kerülni képviselői indítvánnyal, ahogy a Fidesz is tette, de Magyar Péter egyelőre kormányzati benyújtásról írt.

Végül a saját pártja szempontját is felvetette, emlékeztetve egy korábbi ígéretre. „A Második Reformkor Párt visszalépett az áprilisi választás előtt a rendszerváltás érdekében. Azt mondtuk, három törvényről kellene egyeztetés még a választás előtt: az alaptörvény, a választási törvény és a médiaszabályozás. Egyikről sem volt, mert Magyar Péter azt mondta, majd a választások után.”

„Nos, itt vagyunk a választások után, kétharmaddal nyert a Tisza, de hol van a beígért egyeztetés?” – tette fel a kérdést. Vona azzal zárta, hogy bár bízik a kormány előremutató javaslatában, még biztosabb abban, hogy a széles körű konszenzus precedensértékű lenne, míg annak elmaradása egy „fájó módon ismerős” precedenst teremtene.

Magyar Péter miniszterelnök szombaton jelentette be a törvényjavaslat gyors benyújtását, egy nappal azután, hogy Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója pénteken kezdeményezte munkaviszonyának megszüntetését. A kormányfő közleménye éles fordulatot jelentett Tarr Zoltán miniszter múlt keddi nyilatkozatához képest, aki még kétlépcsős reformról és széles társadalmi párbeszédről beszélt.

A női közszereplők külsejének támadása helyett a politikai tettekkel kellene foglalkozni – erről írt Facebook-posztjában Jámbor András. A politikus bejegyzése arra reagált, hogy szombaton Bruti (Tóth Imre) humorista a KDNP-s Juhász Hajnalka külsején élcelődő bejegyzést tett közzé, amelyet a Fidesz-párti sajtó elítélt, és a híradások szerint a politikus is reagált rá a kommentek között.

Jámbor a bejegyzése elején leszögezi, nem a KDNP-s képviselőt, hanem a vitakultúrát akarja védeni. „Nem Juhász Hajnalkát akarom védeni, hanem saját magunkat. Nem az érdekel, hogy néz ki a KDNP képviselője, hanem az érdekel, mit csinált, és mit csinál. Ezzel pedig bőven lehet vitatkozni!” – írja.

Felidézi, hogy az előző ciklusban neki is számtalanszor kellett írnia az akkori ellenzéki politikusnők megszégyenítése miatt, példaként Szabó Tímeát és Szél Bernadettet említi. Hozzáteszi, a mostani kampányban elérte, hogy a helyi Fidesz leszedje a Bódis Krisztáról készült AI-képeket, és Ferencz Orsolya bocsánatot is kért.

Hangsúlyozza, hogy noha Juhász Hajnalka politikai nézeteivel sok problémája van, a testével azt csinál, amit akar. Az viszont igen, hogy kiszolgált egy bűnös rendszert. Szerinte a legkönnyebb leuralási forma, ha valakinek a gondolataira nem gondolattal, hanem a külsejével válaszolnak, ami a saját érveket is leértékeli.

A politikus éles határt von a gyűlöletkeltés és a politizálás között.

Bejegyzését azzal zárja, hogy az érvek mentén kell politizálni, hiszen szerinte éppen azért váltották le a korábbi rendszert, hogy az érveken alapuló kritika szabadsága megvalósulhasson.