prcikk: „Az időkorlát nélküli diktatúra túl nagy csábítás” – már közel 100 ezren írták alá a petíciót a felhatalmazási törvény elfogadása ellen | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„Az időkorlát nélküli diktatúra túl nagy csábítás” – már közel 100 ezren írták alá a petíciót a felhatalmazási törvény elfogadása ellen

- Korlátlan tartalmú, időkorlát nélküli felhatalmazást Karácsonynak sem adnék, nemhogy Orbánnak - mondja Matlák Gábor ügyvéd, a petíció elindítója.


A múlt hét végén elindult egy online petíció, amely a felhatalmazási törvény elfogadása ellen tiltakozókat kérte aláírásra. Időközben a parlament nem fogadta el azt 4/5-ös többséggel, hogy eltérjenek a házszabálytól, és már a héten megadják a kormánynak a felhatalmazást. Az ellenzéki képviselők nemmel szavaztak. A gyűjtés azonban nem állt meg, a jövő héten ugyanis a Fidesz-többség kétharmaddal is elfogadhatja a törvényt. Jelenleg közel 100 ezren írták alá a dokumentumot, eddig politikai ügyben soha nem volt ilyen sok aláírás egy kampányban, még a peticiok.com-on sem. Matlák Gábor ügyvédet, a petíció kezdeményezőjét kérdeztük.

Miért indította el a petíciót? Ez nem kötelezi semmire a Fidesz képviselőit.

- Jogi értelemben véve semmi sem kötelezi a Fideszt semmire, amióta kétharmada van. Ha úgy látják jónak, gyorsított eljárásban eltörölhetik akár a bíróságokat, felmondhatják az összes nemzetközi szerződést, kiléptethetik az országot az Unióból.

A rezsim cselekedeteit kizárólag az fogja vissza, ha nem éri meg neki, vagyis a várható következmények miatt több veszteséget vár, mint hasznot.

Vasárnap reggel, amikor elhatároztam, hogy kezdeményezek egy ilyen petíciót, még nem volt világos, hogy a Fidesz nem tudja-e összevadászni a négyötödhöz szükséges képviselőket az ellenzéki térfélről, hiszen a korábbi ciklusokban is láttunk már olyat, hogy egy-egy ellenzéki képviselő elcsábult, vagy egy-egy párt megpróbált „középre helyezkedni”. A petíció az ellenzékre is nyomást gyakorolt volna, de szerencsére erre nem volt szükség, mert az ellenzéki oldalon – úgy látszik – mostanra mindenki megértette, hogy a választók mit várnak tőlük.

A másik oka, ami miatt a petíciót kezdeményeztem, hogy legyen egy fórum, ahol minden demokrata elhatárolódhat attól, amit a hatalom művel az egész ország nevében.

Ahol az utókornak lehet üzenni, hogy mi már akkor, előre tudtuk, hogy ez mivel fog járni.

Több, mint 98 ezren írták alá eddig. Ez még online petíció esetén is hatalmas tömegnek számít. Mi lehet a végeredménye egy virtuális tiltakozásnak?

- A tapasztalat az, hogy ez a hatalom csak a tömeg erejétől fél. A netadó vagy az olimpia esetén azért visszakoztak, mert nagyon sok tiltakozó volt. Mindenkit meglepett, hogy milyen sok. Ettől a Fidesz politikacsinálói hirtelen új, ismeretlen terepen találták magukat, ahol mindaz pár nap alatt megváltozhat, amitől általában olyan magabiztosak.

De a felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban szkeptikus vagyok. A korlátlan terjedelmű, időkorlát nélküli diktatúra túl nagy csábítás.

Orbán úgy érezheti, hogy hirtelen mindent kikapcsolhat, ami eddig bosszantotta vagy aggodalommal töltötte el. A diktatúra bevezetésének haszna azonnal jelentkezik, a hátrányok csak később és áttételesen.

Mi a fő problémájuk a törvényjavaslattal? Nem túlzás diktatúráról beszélni?

– A diktatúra az ókori Róma alkotmányos jogintézménye volt. Akkor vezették be, amikor az ellenség végső megsemmisüléssel fenyegette a köztársaságot, annak egész népével együtt. De a római diktátorok felhatalmazása sem volt ilyen széles körű, valamint legfeljebb hat hónapig tarthatott és utána a diktátort minden döntéséről elszámoltatták. Azt kevesen tudják, hogy ez egy nagyon kivételes jogintézmény volt, amit a Római Köztársaság több évszázados történelme során is csak néhányszor vezettek be. Volt, hogy több mint száz év alatt egyszer sem, pedig Róma szinte folyamatosan háborúzott, és a járványok is folyamatosan pusztítottak, nem egyszer néhány nap alatt megölve a lakosság kétszámjegyű százalékát.

A felhatalmazási törvény szerint a kormány, azaz Orbán Viktor időkorlát nélküli, abszolút hatalmat kapna, ami nem korlátozódna a vírus elleni védekezésre, hanem gyakorlatilag minden jogszabályt egy tollvonással átírhatna vagy eltörölhetne, akár a kétharmados sarkalatos törvényeket is. Az pedig külön riasztó, hogy a sajtó- és vélemény-nyilvánítási szabadságot büntetőjogi eszközökkel akarják korlátozni. Persze, megkaptuk a kioktatást Kocsis Mátétól, hogy ez nem a kritikus véleményekre vonatkozik majd, hanem az álhírek terjesztőit akarják börtönbe csukni. De hogy mi a kritika (amivel nem értenek egyet), és mi az álhír (ami szerintük nem igaz), azt majd ők eldöntik.

Majd eldönti az a hatalom, amelyik a független sajtóorgánumokat évek óta rendszeresen álhírgyáraknak nevezi, mert ott valódi kérdéseket tesznek fel, és teret engednek a kritikus véleményeknek is. A kormányt kiszolgáló propagandasajtóban már most hazugozzák és fenyegetik azokat, akik akár meg mernek osztani beszámolókat a kórházi állapotokról, vagy közzétenni az egészségügyi dolgozók segélykiáltásait, hogy hol milyen eszközök hiányoznak.

Ha lehunyjuk a szemünket, el tudjuk képzelni, amint Kovács Zoltán megmagyarázza, hogyan akadályozza a védekezést, és hogyan okozza mások halálát az, aki fel meri tenni a kérdést, miért a belügyminisztert szűrik át soron kívül, és miért nem az Uzsoki Kórház dolgozóit, akik tudtukon és akaratukon kívül kezeltek napokig egy fertőzöttet, és utána tesztelés nélkül karanténba küldték őket.

A kormánypárti megszólalók szerint Karácsony Gergelynek, sőt, a többi városvezetőnek is hasonlóan széles körű felhatalmazása van. Az nem zavarja önöket?

– Igen, ez a kormánypropagandisták egyik kedvenc félremagyarázó-művelete. Karácsony Gergelynek természetesen nincs teljhatalma, hiszen az ő rendkívüli hatalma nem terjeszkedhet túl az általa vezetett önkormányzat hatáskörén. Az ő hatalmát folyamatosan felügyeli a felette álló államhatalom és a bíróságok. Egy közérthető példával élve nem mindegy, hogy valaki a parkőröket utasíthatja kontroll nélkül, hol szedjék össze a szemetet, vagy a rendőröket, hogy kit vessenek börtönbe.

Korlátlan tartalmú, időkorlát nélküli felhatalmazást Karácsonynak sem adnék, nemhogy Orbánnak. Nem mintha fenyegetne valaha is, hogy Karácsony Gergely ilyesmit kérne.

A tapasztalat az, hogy eddigi pályafutása során még azzal a hatalmával sem élt mindig, amit a jog biztosított számára, szemben Orbánnal, aki évről évre több hatalmat szerez magának, és rendszeresen visszaél az őt megillető, rendkívül széles körű hatalommal is.

De az sem ad okot túl sok optimizmusra, hogy mire használták különleges hatalmukat a fideszes polgármesterek Komlótól Nagykanizsáig. Költségvetéseket fogadtak el egyedül, vagy fideszes haverjaikból csináltak alpolgármestert a testület döntése nélkül.

Amíg tart majd a „rendkívüli jogrendnek” nevezett diktatúra, addig nincsenek választások, nincs tüntetés, nincs népszavazási aláírásgyűjtés, még az se biztos, hogy ilyen petíciókat lehet majd indítani. Legalábbis, ha lehet is, a kormány majd egyetlen tollvonással betilthatja őket, ha kényelmetlenné válnak.

Félreértés ne essék, a kétharmad eddig is bármikor megtehette volna mindezt, de eddig ezt a parlament és a sajtó nyilvánossága, a külföld figyelő szeme előtt, egy többnapos procedúra keretei között kellett volna végigcsinálnia. Most elég lesz egy féloldalas rendelkezés egy egybekezdéses indoklással, amit utána évtizedekre titkosíthatnak.

Külföldön is bírálják a törvényjavaslatot. Levelet küldött 88 EP-képviselő több pártból az Európai Bizottsághoz, vezető néppárti és más politikusok emelték fel a szavukat, a sajtó függetlenségét is féltik a Nemzetközi Sajtóintézetnél, és több vezető lapban is megjelentek cikkek róla. Van-e bármilyen eszköz az unió kezében?

Orbán nem véletlenül most akarja keresztülvinni a határidő nélküli rendkívüli felhatalmazását. A járvány kiváló ürügy, a kritikusokat le lehet hazaárulózni, ahogy az már folyik is, Európa országai pedig saját járványhelyzetükkel vannak elfoglalva. Ehhez képest engem is meglepett az a figyelem, ami az európai politikai közvélemény és sajtó részéről kíséri Orbán diktatórikus törekvéseit. Az európai politikusok jól ismerik az ilyen figurákat, a néhány százalékos náci pártokat és egyéb populista mozgalmakat ilyen emberek vezetik a legmakulátlanabb demokráciákban is. Nálunk csupán az a különlegesség, hogy egy ilyen politikus évtizede maga mögött tudja a társadalom majdnem felét, és szemlátomást átszabta magára az Unió egyik szépreményű tagállamát, úgy, hogy csak nagyon nehezen lehessen leváltani.

Nagyon remélem, hogy a mostani hatalom-végtelenítési kísérlet végleg felnyitja az európai politikusok szemét, hogy miről is van szó itt valójában. Fontos előrelépés, hogy mostanra már nem csak, sőt, nem is elsősorban a baloldali, liberális vagy zöld politikusok fogalmaznak meg kritikákat, hanem egyre többször az Uniót vezető Európai Néppárt politikusai is.

Legutóbb például az orbáni nézeteket több területen is osztó Osztrák Néppárt parlamenti frakcióvezetője fogalmazott félreérthetetlenül. Úgy látszik, kemény álláspontot elfoglalni a bevándorlási kérdésekben az egy dolog, de tolerálni a demokrácia felszámolását, az egy merőben más dolog.

És igen, az Unió, és az azt alkotó erős tagállamok közvéleményének, politikusainak kezében elég sok eszköz van, különösen most, amikor a válság megtépázza minden ország gazdaságát, és európai összefogásra lesz szükség a válság kezelésére. Az európai szolidaritás a közös európai értékeken alapul, és a gazdag nyugati tagállamok polgárai egyre több joggal teszik fel azt a kérdést, hogy miért is kellene az ő adójukból megsegíteni olyan országokat, amelyeknek vezetése nyilvánosan elutasítja ezeket az értékeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Képeken a történelmi vereség: Sokan sírva fakadtak a Fidesz eredményvárójában
A Fidesz-KDNP vezetői és hívei ezúttal is a Bálnában várták a választási eredményeket. Képeinken megmutatjuk az este drámai pillanatait.


Késő délután megnyitotta kapuit a fideszes eredményváró a párt hagyományos helyszínén, a Bálnában, ahová öt óra után nem sokkal kezdték el beengedni a hazai és a nemzetközi sajtó munkatársait. A beengedésnél szigorú volt az ellenőrzés, a látszólag találomra kiválasztott külföldi újságírók táskáját még kutyákkal is átvizsgáltatták. A média munkatársai ezúttal is elkülönítve, egy külön helyiségben várakozhattak. A párt meghívó nélkül érkező szimpatizánsainak az épület mögött állítottak fel sörpadokat, illetve van egy színpad is.

Miután megérkeztek a friss választási eredmények, Orbán Viktor pártelnök pedig elmondta beszédét, sokan sírva fakadtak a helyszínen. Képeinken a történelmi Fidesz-vereség pillanatai.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Fidesz ott követte el a legnagyobb hibát, hogy teljesen bezárkózott a saját univerzumába
A politológus szerint a kormánypárt stratégiai hibát követett el, amikor kizárólag a saját szavazóinak kommunikált. Meglátása szerint viszont a valódi probléma abból fakadt, hogy figyelmen kívül hagyták a saját buborékjukon kívüli elégedetlenséget.


A Fidesz kampányát és a választási éjszaka legfontosabb tanulságát foglalta össze éjszaka közzétett Facebook-posztjában Török Gábor politológus.

Szerinte a kormánypárt stratégiai hibát követett el azzal, hogy elszigetelte magát, miközben Magyar Péter sikeresen mozgósította azokat, akiket a Fidesz már nem tudott megszólítani.

Török délelőttre ígért részletesebb elemzést, de egy gondolatot már előzetesen is kiemelt. A politológus szerint a kormánypártok alapvető tévedést követtek el azzal, hogy kommunikációjukat a saját szavazóikra szűkítették.

„A Fidesz ott követte el a legnagyobb hibát, hogy teljesen bezárkózott a saját univerzumába, kizárólag a saját szavazóihoz beszélt, csak arra összpontosított, hogy a lehető legjobban leegyszerűsített, alapvetően félelemre épített mondanivalóval és bizony időnként hasonlóan egyszerű szereplőkkel, továbbá mindenféle győzelmi jelentéssel őket egyben tartsa.”

Török Gábor ugyanakkor elismerte, hogy ez a taktika a keménymag egyben tartására részben alkalmas volt. „Ebben nem is volt teljesen sikertelen, hiszen a 2010 utáni időszakban eddig tapasztalt 2,1-2,8 millió közötti belföldi tábora - inkább alsóhangon - nagyjából most is rá szavazott.”

Az elemző úgy látja, a valódi probléma abból fakadt, hogy a kormánypártok figyelmen kívül hagyták a saját buborékjukon kívüli elégedetlenséget.

Szerinte a Fidesz „egyáltalán nem vett tudomást arról, hogy egyre több ember számára a politikája, a kommunikációja, a propagandája és a kirakata értelmezhetetlen, vállalhatatlan, befogadhatatlan.”

„Ezt a tábort terelte egybe és győzte meg a korábban az ellenzéki térfélen nem látott politikai munkájával Magyar Péter.”

A TISZA Párt több mint hárommillió szavazattal történelmi rekordot döntött, miközben a Fidesz–KDNP közel egymillió szavazót vesztett négy év alatt. Az előzetes adatok szerint a TISZA bő kétharmadot, 138 mandátumot szerzett, és a Fidesz mellett csak a Mi Hazánk jutott be a parlamentbe.

A győzelem nemcsak listán, hanem egyéni körzetekben is elsöprő volt, olyan ismert fideszes politikusok bukták el a körzetüket, mint például Menczer Tamás és Tállai András.

A választási éjszaka gyors és egyértelmű politikai következményekkel járt. Magyar Péter győzelmi beszédében a köztársasági elnök és a legfőbb bírói vezetők távozását követelte. A vesztes oldalon Dobrev Klára lemondott a DK elnöki posztjáról, a kormánypárti véleményvezérek pedig, mint Bohár Dániel vagy Deutsch Tamás, szűkszavúan reagáltak a vereségre.

Az eredmények kihirdetése után Budapesten hatalmas tömeg ünnepelt az utcákon, Karácsony Gergely főpolgármester pedig a nemzeti színűre kivilágított Lánchíddal köszöntötte a győztest.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter 12 pontban foglalta össze, miért bukott meg 16 év után a Fidesz
A szakértő szerint a bukás nem hirtelen jött, hanem egy évek óta tartó folyamat eredménye, amely a valóság tagadásával kezdődött. Tarjányi szerint a NER-elit luxusélete sokak számára elfogadhatatlan lett, miközben a gyermekvédelemhez hasonló ügyek háttérbe szorultak.


Tarjányi Péter író és biztonságpolitikai szakértő szerint a Fidesz vasárnapi veresége nem egy hirtelen esemény volt, hanem egy hosszú, évek alatt felépült folyamat vége. Hétfő reggeli Facebook-posztjában úgy fogalmazott, eljött egy pillanat, amikor az emberek már nem dühből szavaztak.

„Hanem csendben. Végleg.”

A szakértő szerint a kormánypárt nemcsak egy választást veszített el, hanem a partneri kapcsolatát az országgal. „Ez nem egyik napról a másikra történt. Hanem évek alatt. Lassan. Következetesen” – írja, majd 12 pontban foglalja össze, mi vezetett a 16 év utáni bukáshoz.

A lista élén „a valóság tagadása” áll: hiába kommunikált sikereket a kormány, ha a mindennapi élet nehezebb lett, mert „a beszéd nem tölti meg a hűtőt, a pénztárcát és az éhes gyomrot”. Ezt követi „a hatalom megszokása”, ami már nem stabilitást, hanem eltávolodást hozott, és egy alternatív valóságot teremtett a Fideszen belül. Ez a gondolat egybe cseng Török Gábor elemzésével: a politológus úgy látja, a Fidesz azzal követte el a legnagyobb hibát, hogy teljesen bezárkózott a saját univerzumába, és figyelmen kívül hagyta a buborékján kívüli elégedetlenséget.

Tarjányi azzal folytatja, hogy „a kiválasztottak világa”, vagyis egy szűk kör látványos gazdagodása, valamint „a félelem politikájának kifáradása” is a vereség okai között van: az emberek belefáradtak a 16 éves „háborúba”. Kiemeli még „a fiatalok elvesztését”: ezek a generációk nem találtak jövőképet, és a szüleik, nagyszüleik is így látták. Ahol pedig „nincs jövő, ott nincs választói lojalitás sem”. Hatodik pontként az egészségügy és az oktatás állapotát nevezi meg, ami szerinte már nem kampánytéma volt, hanem mindennapi tapasztalat.

„Elfogadhatatlan, ha egy állam az alapműködéseket sem biztosítja” – állítja.

A hetedik pont „a kommunikáció túlhajtása”, ami hiteltelenné és nevetségessé vált. A nyolcadik „a korrupció és a mohóság képe”: Tarjányi szerint a NER-elit luxusélete sokak számára elfogadhatatlan lett, miközben a gyermekvédelemhez hasonló ügyek háttérbe szorultak. A nemzetközi sajtó egy része szintén a gazdasági nehézségeket és a korrupciót jelölte meg a Fidesz vereségének fő okaként.

A szakértő azt gondolja, hogy „a szövetségek beszűkülése” és az, hogy a Fidesz „elmérte” Magyarország helyét, szintén hozzájárult a bukáshoz, mivel „Magyarország Európához tartozik. Nem Oroszországhoz, és nem az Egyesült Államokhoz.”

Tarjányi utolsó két pontja „a túlzott kontroll” (ami egy „bürokratikus, merev struktúrát” hozott létre „urizáló helytartókkal”), valamint az ebből fakadó, mindennél erősebb „változás igénye”. „Az emberek hiszik, hogy újat és jobbat tudnak építeni. Nem akarják a NER-t és ez egyben üzenet az új kormánynak is: ha ugyanazt csinálják, mint Orbánék ugyanígy járnak. Csak gyorsabban” – fogalmazott.

A szakértő hozzátette: a vasárnapi esemény nem bosszú, hanem korrekció volt az ország részéről. „Egy társadalom mindig jelez. És ha ezt sokáig nem hallják meg, akkor már nem beszél. Hanem dönt…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Történelmi fordulatról ír a nemzetközi sajtó: erre számítanak Magyarországtól a világban a Tisza győzelme után
A legnagyobb európai és tengerentúli lapok kiemelik, hogy Orbán elismerte a Fidesz választási vereségét. Az elemzések közben arra jutnak, hogy a stagnáló gazdaság, illetve a korrupció miatt akart komoly változásokat a magyar nép, és ez hozta el a Tisza Párt elsöprő győzelmét.


Egy korszak zárult le Budapesten: a nemzetközi sajtó egyszerre nevezi történelmi fordulatnak és európai jelentőségű váltásnak az április 12-i magyar választás eredményét, amelyre világszerte reagáltak politikai vezetők és a legnagyobb lapok. A 16 év utáni kormányváltást hozó választáson a Tisza Párt aratott fölényes győzelmet, miközben a részvételi arány rekordot döntött. A világsajtó kiemelt figyelemmel követte az eseményeket, a vezető médiumok pedig egybehangzóan a magyar belpolitika és az Európai Unió viszonyának újrapozicionálását emelték ki.

A Reuters hírügynökség tudósítása szerint az uniós vezetők a demokratikus és európai értékekhez való visszatérés esélyét látják az eredményben, miközben a szavazói döntés hátterében az infláció és az életszínvonal romlása is komoly szerepet játszhatott.

„Ezen az estén erősebben dobog Európa szíve Magyarországon” – idézte a The Guardian Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét. A brit lap szerint a magas részvétel és a fiatal szavazók mozgósítása kulcsfontosságú volt, a választást pedig a jobboldali populizmus európai jövőjéről szóló népszavazásként is lehetett értelmezni.

A The New York Times elemzése szerint a fordulat kulcsa az volt, hogy Magyar Péter „belülről” érkező kihívóként tudta megszólítani az elégedetlen szavazókat, és a választás egyben a centralizált hatalomgyakorlásra adott társadalmi válaszként is értelmezhető.

A tengerentúli sajtó a geopolitikai következményeket is hangsúlyozta. A The Washington Post arra hívta fel a figyelmet, hogy a fordulatnak Washingtonban és Moszkvában is komoly visszhangja van, és Orbán Viktor veresége túlmutat a magyar belpolitikán, hatással lehet a transzatlanti viszonyokra is.

A gazdasági okokat a The Wall Street Journal emelte ki: azt írják, a választási eredményben komoly szerepet játszott a stagnáló gazdaság és a korrupciós vádak miatt fellángolt társadalmi feszültség.

A Le Monde elsősorban azt emelte ki, hogy Orbán Viktor elismerte a vereségét. Eközben Magyar és a Tisza Párt győzelme egy új, EU-orientált politikai irány lehetőségét vetíti előre. A francia lap úgy értelmezi, hogy a választás félreérthetetlen visszajelzés a választóktól, akikben erős igény támadt a változásra.

A brüsszeli Politico szerint a Tisza Párt erős kétharmados parlamenti többsége (amiről az éjjel még feltételes módban írtak) rendszerszintű átalakítások előtt nyithatja meg az utat. Ezt a gondolatmenetet vitte tovább a CNN és a BBC is, amelyek az európai illiberális modell egyik ikonikus alakjának vereségét és ennek jelképes súlyát hangsúlyozták.

A nemzetközi reakciók is gyorsan megérkeztek. Donald Tusk lengyel miniszterelnök magyarul is üzent: „Vissza együtt! Dicsőséges győzelem, barátaink! Ruszkik haza!”. Barack Obama, az Egyesült Államok volt elnöke úgy fogalmazott, hogy „a magyarországi ellenzéki győzelem a demokrácia győzelme, és a magyar nép rugalmasságának bizonyítéka.”

A külföldi lapok elemzései szerint összességében a magas részvétel, a fiatal szavazók aktivizálódása, a gazdasági nehézségek és a korrupciós ügyek miatti elégedetlenség együttesen vezettek a 16 éve tartó kormányzás végéhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET: