SZEMPONT

Az autisták lehetnek az otthongondozási díj vesztesei

A kormány ugyan bevezette a gyermekek bruttó százezres otthongondozási díját, a feltételrendszert azonban úgy alakították ki, hogy attól az autista vagy Down-szindrómás gyerekek szülei könnyen eleshetnek.

Zsilák Szilvia írása az Abcúgon, fotó: Hajdú D. András - szmo.hu
2019. január 18.

Igaz, a kormány bevezette a gyermekek bruttó százezres otthongondozási díját, a feltételrendszerét úgy alakította ki, hogy attól az autista vagy Down-szindrómás gyerekek szülei könnyen eleshetnek. Ugyanis elég, ha egy gyerek tud önállóan enni, WC-re menni vagy felöltözni, már nem is jár utána a gyermekgondozási díj. Eközben a szüleik ugyanúgy nem tudnak dolgozni, hisz ezek a gyerekek nem tudnak egyedül iskolába menni, és otthon se lehet őket egyedül hagyni.

Bizonyára sokan gondolják úgy, hogy az ápolási díj megemelésével és a gyod (gyerekek otthongondozási díja) bevezetésével végre óriási előrelépések történtek, és ezzel le is lettek tudva a gyereküket otthon gondozó szülők anyagi nehézségei. Hiszen a bruttó 100 ezer forint a korábbi bruttó 32-58 ezer forintos ápolási összeggel szemben jelentős változást hoz majd a családok életébe. Ebből a nyugodt állapotból egy anyuka telefonhívása zökkentett ki, akit elkeserít, hogy bár az ő gyermeke meg fog felelni a gyod új kritériumrendszerének, de azok a szülők, akik például autista, vagy Down-szindrómás gyerekük miatt kénytelenek otthon maradni, kizárólag idén lesznek jogosultak erre a bruttó 100 ezer forintra, – hogy miért, azt a következőkben levezetjük.

Sufnituning-szerű kormányrendelet

Korábban az ápolási díj kapcsán három kategóriát (alap, emelt, kiemelt) állítottak fel az alapján, hogy a gyerek mennyire képes az önkiszolgálásra, ettől függött az ápolt után kifizetett összeg is. 2019-től mindenki, aki eddig ápolási díjban részesült, automatikusan átkerül a gyodba. Viszont az év második felében megtörténik egy felülvizsgálat, amely során eldöntik – egy teljesen új kritériumrendszer alapján –, hogy ki marad jogosult erre a magasabb összegű díjra. Viszont ennek az új pontozási rendszernek van egy elég súlyos hiányossága: kizárólag olyan alap önellátásra vonatkozó tevékenységekre és funkciókra kérdez rá, mint az étkezés, az öltözködés, a tisztálkodás, a WC használat, a kontinencia, a lakáson belüli közlekedés, és a közintézmény látogatása.

Ezekben a kategóriákban darabonként 0-4 pont szerezhető, az önellátásra való képtelenség pedig akkor áll fenn, ha az ápolt gyermek legalább 8 pontot kap. Azt gondolhatnánk, gyerekjáték összegyűjteni az elegendő pontszámot, viszont ezeket a funkciókat például egy jó képességű, de ápolást igénylő autista vagy Down-szindrómás gyerek mind képes megtanulni, így ők nem lesznek jogosultak az otthonápolási díjra.

“A mentális nehézségekkel élő gyerekeknél ennél egy sokkal cizelláltabb pontozási rendszerre lenne szükség. Pont azok a nüanszok nem szerepelnek benne, amik egy autista gyereknél a legkomplikáltabbak, a kommunikációs képességet például egyáltalán nem vizsgálja. Nagyon nehéz egy jó kritériumrendszert felállítani, ezért lenne fontos kikérni szakmai és szülői szervezetek véleményét”

– mondta Pápai Ildikó, az SNI/Btmn (sajátos nevelési igényű és beilleszkedési magatartási nehézséggel élő) gyermekek érdekképviseletére alakult, szülői közösség, a CSEVE Csoport egyik tagja.

A csoport a Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesülettel és az aHang platformmal közösen részt vett azokon a tiltakozásokon, ahol tavaly kialkudták az otthongondozási díj bevezetését. A “sufnituning”-szerű, nem kellően átgondolt kormányrendeletnek köszönhetőek ezek a hiányosságok, hiszen a kritériumrendszer megalkotásakor nem kérték ki sem a szakmai szervezetek, sem a szülők véleményét. Az egyesület jelenleg a szülők módosító javaslatait gyűjti össze, amiket február elején terveznek eljuttatni az EMMI-hez.

A 18 éves Gergő még mindig mesevilágban él

Pápai Ildikó maga is egy autista gyermeket nevel, és a csoporton keresztül számos hasonló cipőben járó szülő problémáját ismeri. Az autizmus spektrum zavar nagyon széles skálát ölel fel, a spektrumon belül van olyan gyermek, aki soha nem tanul meg beszélni, vannak, akik nagyon jól szocializálhatók, de komoly beszéd és szövegértési nehézségeik vannak, sőt ezek mellé egy komoly epilepszia, enyhe fokú értelmi fogyatékosság, vagy súlyos ételintolerancia is társulhat. Többen közülük megtanulják, hogy felvegyék a kikészített ruhát hogy megegyék az eléjük tett ételt, de ugyanakkor számos más dologban komoly megsegítést igényelnek. Belépve Ildikóék otthonába, egyből szemet szúr egy legókkal teli hatalmas terepasztal, rengeteg játékautó és rejtvényújság sorakozik még a rendezett dobozokban.

“A fiam imád rejtvényt fejteni, miközben matematikából felmentést kellett kérni, mert a sok gyakorlás ellenére sem ment neki a gimnazista anyag elsajátítása.”

Gergő egy ép értelmű autista, súlyosan megkésett beszédfejlődéssel, szövegértési nehézséggel, ezért csak rövid tőmondatokban fejezi ki magát, ami miatt, a tanulásban is akadályozott, mindennapi megsegítésre szorul, amit az édesanyja biztosít számára.

Gergő még nincs otthon, 18 éves korára sikerült elérniük, hogy egyedül el tudjon menni az iskolába, és boldogul a három átszállással, amíg a Normafán található Tüskevár Iskolába eljut, de ez két éves, édesanyjával közös gyakorlás eredménye. Gergőt sok minden kizökkentheti az utazás során, már attól is megriad, ha az állomások között megáll a metró, mert nem tudja, hogy mi következik, ha bent ragad az alagútban. Amikor hazaérkezik, közli az édesanyjával, hogy éhes, majd illedelmesen bemutatkozik nekünk, – a merev gesztusokból látszik, hogy ezt hosszú évek alatt tanulhatta meg, majd pedig leül a tablettel játszani, és bekapcsolja a mesét. A tizennyolc éves fiú jócskán lemaradva a korosztályától, egy mesevilágban él.

Emellett egyáltalán nincs jövőképe, ha megkérdezzük tőle, mit szeretne csinálni, ha elvégezte az iskolát, azt válaszolja, hogy fotózni és játszani. Autizmusa folytán viszont nem képes előre tervezni, és hiányzik a belső motivációja ahhoz, hogy magától fényképezőgépet fogjon a kezébe. Gergő biztosan nem tud majd leérettségizni, az iskola után megpróbálnak neki valamilyen támogatott munkahelyet találni, és az is nagy kérdés számukra, hogy valaha képes lesz-e önállóvá válni.

Ideje lenne, hogy az állam is fizessen!

Az autizmus súlyosságától és a rendelkezésre álló intézményektől függ, hogy a gyereket el lehet-e helyezni egy óvodában vagy iskolában, vagy magántanulóként tanul. Mindkettő jelentős terhet ró a családra, kísérni kell a gyerekeket naponta, és vidéken még az iskolába való eljutás sem egyszerű feladat. Gyakori jelenség, hogy az autistákkal is foglalkozó intézmény 1-2 órányi távolságra van az otthonuktól. Ilyenkor az egyik szülő vállalja magára a feladatot, nem is beszélve arról, hogy a különböző foglalkozásokra is a szülők viszik a gyereket.

Sok olyan megkeresés érkezik a csoporthoz, hogy egyik iskolában sem tudják bevállalni az autista gyereket, ezért magántanulóvá válik, ilyen esetben szintén otthon kell vele maradni az egyik szülőnek. Ráadásul az autizmus gyakori velejárója, hogy a gyerekek csak bizonyos ételeket esznek meg, az iskolába pedig nem lehet ételt bevinni, ezért nagyon sok szülő ebéd előtt kénytelen hazahozni a gyerekét. Az pedig már csak a jéghegy csúcsa, hogy a szülőknek bármikor ugraszthatónak kell lenni, mert gyakran őket hívják, ha az autista gyerekük például epilepsziás vagy dührohamot kap az iskolában.

Egy autista gyermeket nevelő családnak – épp az ellátórendszer hiányosságai miatt -, számos plusz költséget kell magukra vállalniuk, az évekig tartó fejlesztések biztosítására. Ezzel azonban a családok állami feladatot vállalnak magukra, és ideje lenne, hogy ezt a támogatást az állam visszaadja nekik. A gyod egyébként is csak egy tüneti kezelés, ami nem oldja meg az alapproblémát, hiszen a szülő sem él örökké, és szeretné beilleszteni a gyerekét a társadalomba, de ehhez még mindig nincsenek kellő számban ellátó intézmények – jegyzi meg végül Ildikó.

Nem azért ülök itthon, mert nem lennék képes mást csinálni

Erika egy magasan funkcionáló autizmussal és az ADHD-nak rövidített figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral diagnosztizált kislányt nevel. A családot egy Pest megyei városban található bérelt családi házban látogattuk meg, ahová a bedőlt svájci frank alapú hitelük miatt költöztek, viszont itt minden adott Eszter nyugalmához, sőt, még a kedvenc hobbija, a lovak is csak egy karnyújtásnyira vannak tőlük. Tavaly emelt ápolási díjra volt jogosult a család, idén pedig megkapják a gyodot, így egy évig nyugodtak lehetnek, de csak egy évig.

Erika a kritériumrendszert vizsgálva megdöbbenve látta, hogy az autistákról teljesen elfeledkeztek, hiszen csak a gyerekek fizikai szükségleteit vizsgálják. A táblázat alapján az anyuka kiszámolta, hogy körülbelül 4-5 pontot tudnak elérni, miközben a gyermeke mellett lehetetlen, hogy munkát vállaljon. Egyértelműen pedig nem derül ki, hogy azokkal az emberekkel mi lesz, akik kiesnek a gyodból.

“Úgy érzem, hogy ez olyan, mint egy tisztogatás, sem a társadalomban, sem az iskolában nincsen helyük”

– szögezte le az anyuka.

Ebben a félévben Eszter az egyik szomszédos városba jár iskolába, igaz, csak tíz kilométer távolságra van, de folyamatos kötöttséget jelent. A kislány háromnegyed nyolcra jár, és háromnegyed egy vagy kettő körül végez, s mivel a kislány nem tud buszon utazni, ezért az édesanya kocsival szállítja. Ráadásul Eszter gyomorbetegsége miatt egy speciális étrendet kell követni, ami szintén jelentős kiadással jár. A szülő elmondása szerint gyereke az iskolában nem kap segítséget ahhoz, hogy az állapotából fakadó nehézségeket le tudja küzdeni, és hogy ki tudja hozni magából a maximumot. Az intézmény még a törvény által rögzített dolgokat sem tudja biztosítani, heti tíz óra fejlesztés helyett mindössze hármat kap.

“Nagyon zavar, hogy nem tudok dolgozni és nem tudok elhelyezkedni, mert még a napköziben sem maradhat, csak a kötelező óraszámokat töltheti az iskolában, szakkörre sem járhat, még kézilabdázni sem. Nem azért ülök itthon, mert nem volnék képes mást csinálni. De miután Eszterrel elkezdődtek a problémák, hozni-vinni kellett, és állandóan felügyelni rá. Nehezen lehet bármilyen munkát vállalni úgy, hogy odaszólnak az iskolából, hogy menjek el a gyerekért, mert rohamot kapott”

– mondta Erika.

Az édesanya annyit sem tud megtenni, hogy elszalad a közeli boltba, mivel Esztert nem lehet egyedül hagyni, mert előfordul az is, hogy a túlzott agyműködése miatt hallucinál, ami borzasztó ijesztő egy gyerek számára. Erikának korábban egy jól menő építőipari vállalkozása volt, most viszont maximum takarítást tudna vállalni a környéken. Úgy tudják finanszírozni a család költségeit, hogy a férje diplomásként külföldön fuvarosként dolgozik, aminek az a hátulütője, hogy kevés időt tud a családjával tölteni. Ha nem lenne a gyerek autista, akkor nem lennének így rászorulva, hogy hajkurásszák a pénzt, mert akkor az anya is tudna dolgozni.

Újra magántanuló lesz Eszter

A kommunikációval – amit nem vizsgál az új rendszer – Eszternél is probléma van. Múltkor elmaradt az utolsó órája, a kislány pedig egy órát állt a hidegben az iskola előtt, bárki elvihette volna, hiszen a gyermek még vészhelyzetben sem kér segítséget. Eszter nem tud különbséget tenni a valódi jószándék, és a jószándéknak tűnő emberi közeledések között, nem hallja ki az iróniát, a gúnyt, sokszor kinevetik, lehülyézik, megalázzák. Nagyon könnyen áldozattá válik, mert nem tudja saját magát megvédeni, és semmilyen erőszaknak sem híve. Eszternek van egy nagyon jó barátnője, akit az interneten keresztül ismert meg, a látogatásunkkor is vele beszélt telefonon, így talán kevésbé érzi kirekesztve magát.

A tanulásban is külön segítségre van szüksége, Erika hamar rájött, hogy sem a büntetéssel, sem a jutalmazással nem tudja motiválni őt a tanulásban. Nem képes megérteni a távlati dolgokat, mint például, hogy azért kell tanulni, hogy felvételt nyerjen egy középiskolába. Nem könnyű megfelelő és megfizethető iskolát sem találniuk, az egyik magánintézményben az anyuka elmondása szerint előfordult, hogy a tanár bántalmazta az autista gyerekét. Tavaly az édesanya otthon tanította Esztert, sokat kísérletezgetett azon, hogyan tudja elmagyarázni a tananyagot úgy, hogy a kislánya megértse, folyamatosan rajzoltak és színeztek.

Vannak olyan témák, amik iránt Eszter különösen érdeklődik, mint például a bolygók, a természettudományok, a rajzolás és a fotózás, illetve az angol nyelv is csak úgy ragad rá. Ebben a félévben egy állami integrált iskolában tanul, de jövőre csak úgy, mint tavaly, magántanuló lesz, mert iskolatársai folyamatosan bántják és jelentősen romlottak a jegyei. Ez viszont azt jelenti, hogy Erika még ennyi szabad idővel sem fog rendelkezni, illetve plusz kiadásokkal is számolni kell. A múlt évben, amikor magántanuló volt, járt hozzá magán fejlesztőpedagógus, ami havonta közel ötvenezer forint kiadást jelentett, amit az édesanya alig tudott megfizetni.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Török Gábor: Ha a miniszterelnök mondja meg, ki a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé

A politikai elemző a közmédia függetlenségét kérdőjelezte meg, miután Magyar Péter kommentje után visszavonták az M1 Híradó új főszerkesztőjének megbízatását. A miniszterelnök ugyanis jelezte, nem hinné, hogy valóban a hétfőn kinevezett Hajdú Gábor lesz a főszerkesztő, aki korábban Mészáros Lőrinc cégcsoportjánál dolgozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.