Atomterror: nem valószínű a nukleáris háború, de az oroszok azt akarják, hogy féljünk tőle

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy bejegyzésében árnyalja a „vagyonkimentésről” szóló közbeszédet, amelynek már a nyitánya is egyértelművé teszi az álláspontját: „A NER pénz nem fut. A NER vagyon fel lett építve.”

Úgy látja, a jelenlegi diskurzus túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet. „Az elmúlt napokban azt látom, hogy egyre többen beszélnek úgy »vagyonkimentésről«, mintha az egy hirtelen, kapkodó mozdulat lenne” – írja, hozzátéve, hogy ez a kép félrevezető.

Kifejti, hogy ezek a vagyonok nem pillanatok alatt jöttek létre, és nem egyetlen helyen tárolják őket. Szerinte egy ilyen mértékű vagyon felépítése évekig tartó, sokszínű folyamat.

Tarjányi hangsúlyozza, ez a nagy vagyonok általános működési módja. A szakértő szerint a legnagyobb félreértés a folyamat jellegét övezi. Azt állítja, a kommunikáció gyakran azt a benyomást kelti, mintha a NER-hez köthető személyek készpénzzel teli táskákkal menekülnének. „Ez nem a valóság” – szögezi le.

Úgy látja, a pénz nem tűnik el, hanem a pénzügyi rendszeren belül mozog. „Átrendeződik. Átkerül. Átstrukturálják.” Rámutat, hogy a globális pénzügyi rendszerben léteznek olyan szolgáltatók, különösen a Közel-Keleten, Ázsiában vagy Latin-Amerikában, amelyek éppen az ilyen helyzetekre specializálódtak, amikor a tulajdonosok biztonságos helyet keresnek a vagyonuknak.

Ezzel kapcsolatban a sajtó felelősségét is felveti: „Kevesebb hangulatkeltés és nagyobb pontosság kellene a médiában…”

Tarjányi szerint a jövőbeli kormány feladata rendkívül nehéz lesz. Óva int attól, hogy bárki könnyűnek állítsa be ezt a folyamatot.

Végül a jogállami garanciákra hívja fel a figyelmet. „Ha valaki – legyen az személy vagy cég – bizonyítani tudja, hogy jogszerűen rendelkezett a pénzzel, akkor az államnak vissza kell adnia azt.” A szakértő szerint ilyen esetekben a zárolásokat fel kell oldani, sőt, az államnak akár kártérítési felelőssége is felmerülhet. „Egyszóval ez kemény munka lesz…” – zárja gondolatait.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagált a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli pénzosztási botrányra. A miniszter szerint az eljárás jogszerű volt, a döntések pedig ízlésbeli kérdések, amelyek a hazaszeretetet és a magyar büszkeséget erősítő kultúrát hivatottak támogatni.

A beszélgetés elején Hankó Balázs kifejtette, hogy az NKA ideiglenes kollégiumát, amely a vitatott támogatásokat kiosztotta, maga a Nemzeti Kulturális Alap bizottsága hozta létre a korábbi évekből megmaradt, az ötöslottó bevételeiből származó „tartalék” szétosztására. Azt állította, hogy a testület tagjai, köztük saját minisztériumának munkatársai, több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, így „az ő kulturális rálátásuk megalapozott”.

Rónai Egon műsorvezető felvetésére, miszerint a testület egyik tagja, Ughy Attila szerint lényegében csak jóváhagyták az eléjük tett javaslatokat, a miniszter nem reagált érdemben. A tárcavezető elmondta, hogy az elmúlt másfél évben összesen mintegy 17 milliárd forintot osztottak szét közel 1100 nyertes pályázó között.

A miniszteri keretből kiosztott százmilliós támogatásokkal kapcsolatban Hankó Balázs több ponton is bizonytalannak tűnt. Amikor Rónai Egon Fásy Ádám lánya, Fásy Zsüli 101 milliós támogatásáról kérdezte, a miniszter először egy Munkácsy-kiállításra emlékezett, majd javított, mondván:

„A magyar kultúráról szóló, többrészes dokumentumfilm készítése” volt a cél. A Mága Zoltán fotósához köthető, alig egy héttel a támogatás elnyerése előtt bejegyzett cégnek juttatott félmilliárd forintról azt mondta, az egy országos koncertsorozatot finanszíroz.

Hasonlóan kitérő választ adott a szintén újonnan alapított, egy Fidesz-alkalmazott tulajdonában álló Part Event Magyarország 450 milliós támogatására is, mindössze annyit közölt, a cég által szervezett koncertek egy része már lezajlott. A miniszter azzal védekezett, hogy a döntéseket nem a cégek múltja, hanem a benyújtott pályázatok tartalma alapján hozzák meg.

„Lehet, hogy ön cég alapján dönt – vagy lehet, hogy mások cég alapján döntenek –, én a kulturális tartalom alapján hozom meg a döntést” – mondta.

Amikor Rónai Egon megkérdezte, hogy mi volt ez a kulturális tartalom, Hankó azt válaszolta: „A kulturális tartalom, mint, hogy végigbeszéltük, az adott koncertek, események, amelyeket a miniszteri keret esetén a felterjesztések tartalmaztak”.

„Tulajdonképpen a miniszteri keret esetében meghatározott szakmai konzultációt követően az adott kulturális tartalom kerül támogatásra, és ennek megfelelően a születnek maga döntések” - válaszolta a miniszter, Azt nem volt hajlandó elárulni, kikkel konzultál szakmailag, többszöri visszakérdezésre is csak annyit mondott, hogy a kollégáival.

Az érintett Fidesz-alkalmazott épp az, akinek a lakásában sajtóértesülések szerint a Magyarországra menekült lengyel igazságügyi miniszter-helyettes lakik, aki ellen hazájában büntetőeljárás folyik. De Hankó szerint ennek semmi köze a támogatáshoz.

Amikor a műsorvezető szembesítette azzal, hogy az Edda egyetlen Aréna-koncertre 150 millió forintot kapott, ami a piaci árakat messze meghaladja, a miniszter azzal érvelt, hogy egy Kossuth-díjas előadóművészről van szó, akinek „a magyar kultúrában jelentős volt a hozzáadott értéke”. A fővárosi független társulatok ehhez képest összesen kaptak 1,3 milliárd forintot. Hankó Balázs szerint a függetlenek támogatása a tavalyi 800 millióhoz képest így is emelkedett.

A miniszter a politikai részrehajlás vádját azzal utasította vissza, hogy a kulturális döntések ízlésbeli kérdések. Szerinte a támogatási politikát egyértelmű elvek vezérlik.

„Akik a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok mellett állnak, az alapvető döntési elv kell, hogy legyen a kulturális döntések során – legalábbis mi ezt az elvet követjük.”

Arra a kérdésre, hogy létezik-e olyan magyar kultúra, amely nem a hazaszeretet mellett áll ki, igennel felelt.

Hozzátette, a kormány feladata az, hogy a nemzeti büszkeséget erősítő alkotásokat támogassa. „Az ember érti és érzi azt, hogy a hazáját szereti, és nekünk büszke magyarokként kell azt a kultúrát támogatni, amely ezt a büszkeségünket erősíti meg” – fogalmazott.

A beszélgetés végén Hankó Balázs megerősítette, hogy a parlamentben az Oktatási Bizottság alelnöke lesz. Védelmébe vette az egyetemi modellváltást, mondván, annak eredményeként megduplázódott a világ legjobb 5 százalékába tartozó magyar egyetemek száma. „6 egyetemünk volt a világ legjobb 5 százalékában; most úgy adom át, hogy 12 egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában” – jelentette ki. Az SZFE-n és a MOME-n zajló tiltakozásokat azzal magyarázta, hogy a művészeti területeken mindig vannak „ízlések közötti viták”.

„Most menő velünk lenni, menő ezzel a politikai tisztasággal menni” – mondja Nagy Ervin videónkban, ahol arról beszélt, hogy szerinte a közélet felszabadult, a fiatalok soha nem látott mértékben álltak be a Tisza Párt mögé. Hozzátette, „nem dőlünk be csalfa szavaknak és akár hirtelen átállt oligarcháknak”.

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e, amiért nem ő kapta a kulturális tárcát, nemmel válaszolt. Elmondta, a terület óriási, és rengeteg olyan része van – mint az egyházügy, a nemzetiségek vagy a civil szervezetek –, ami nem az ő szakterülete.

A színész szerint a politikai szerepvállalás miatt a színészi pályája most háttérbe szorul. Az NKA és az SZFE körüli helyzetet egy „forrongó üstnek” nevezte, amelynek rendbetétele most sokkal fontosabb számára, mint a következő színházi vagy sorozatszerep. „Az elmúlt harminc évben, amióta a pályán vagyok, amit lehetett, úgy érzem, nagyjából elértem, eljátszottam” – mondta, hozzátéve, hogy 50 évesen új lapot nyit az életében, és a következő időszakot a nemzet szolgálatára áldozza.

A Magyar Pétert a sógora, Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszteri kinevezése miatt ért nepotizmus-vádakra is reagált. Nagy Ervin elmondta, a minisztert a mozgalom második napja óta ismeri, és a párt magjában volt az első perctől kezdve mint jogi szakértő és bizalmas.

„Én ezt nem tartom belterjes dolognak” – szögezte le.

Molnár Áron színész-aktivista egy Facebook-posztban éles kritikát fogalmazott meg Hankó Balázs leköszönő kulturális miniszterrel szemben. A bejegyzést azzal a váddal indítja, hogy a tárcavezető nem mond igazat a kulturális támogatások ügyében. „Hankó Balázs. Hazudsz. Mindenben. Nem voltak nyilvánosak a pályázatok” – írja, majd azzal folytatja, hogy szerinte „fideszes celebeknek és fideszes pártkatonák cégeinek osztottatok tízmilliárdokat a kultúra keretéből és külön értesítettétek őket.”

Állítása szerint a döntéshozó testület sem volt tisztában a teljes képpel: „A saját csúcsbizottságod nem tudott a 17 milliárdos listáról ember.”

Molnár Áron a miniszter egy ATV-s interjújára hivatkozva azt írja, Hankó Balázs zavartan nyilatkozott, és látszólag nem volt tisztában a saját hatáskörében kiosztott támogatások részleteivel.

A posztban más konkrét, szerinte megkérdőjelezhető kifizetést is megemlít. „Fásy Zsülike 101 milliót? Mire?” – teszi fel a kérdést, majd a választások előtti időzítésre utalva hozzáteszi, hogy a miniszter választókerületében 360 millió forintot kaptak különböző szervezetek.

Ezeket a kifizetéseket azzal a Duda Éva Társulattal állítja szembe, akiket szerinte „minden támogatástól megfosztottatok”, noha a társulat neve egy másik, kisebb összegű bértámogatási listán szerepel.

A színész-aktivista visszautasítja a miniszter azon érvét, miszerint „a kulturális döntések ízlésbéli kérdések.” Molnár szerint „ezek szakmai döntések”, a minisztert pedig dilettánsnak nevezi.

Vitatja azt a szempontot is, hogy a támogatásokat a hazaszeretet alapján ítélték volna oda. Szerinte a döntések nem szakmai pályázatok, hanem „hűségeskü a Fidesznek” alapján születtek. Azt állítja, a miniszter a kulturális életben járatlan tisztviselők elé tolt egy listát, „azok meg bólogatójánosként aláírták!”

Molnár a posztban a támogatott projektek kulturális tartalmát is kétségbe vonja, példaként egy 150 millió forintos produkciót említ. „Milyen kulturális tartalom? Várpalotán olaszul a Bánk bán 150 millió!!!! forintért?”

A bejegyzés végén a miniszter azonnali lemondását követeli, mert szerinte nincs erkölcsi alapja beülni a parlamentbe. „Hankó! Ez az ATV-s interjú az utolsó szög a miniszterséged koporsójában. Azonnal mondj le!”

A posztban említett vádaknak több, a sajtóban korábban már bemutatott előzménye is van.

Molnár Áron már korábban is beszélt egy 17 milliárdos NKA-keretről, amelyből állítása szerint egy ideiglenes testület a választások előtt, nem nyilvános eljárásban osztott ki pénzeket kormányhoz lojális előadóknak.

Nagy sajtóvisszhangot váltott ki, amikor kiderült, hogy a miniszteri keretből több mint 100 millió forintos támogatást kapott Fásy Ádám családjának cége. Egy másik ügyben arról szóltak a hírek, hogy a miniszter személyesen avatkozhatott be a független színházak támogatásába, aminek következtében olyan elismert társulatok maradtak forrás nélkül, mint a Pintér Béla és Társulata.

Hankó Balázs az ATV-ben azzal védekezett, hogy az eljárás jogszerű volt, a döntések kulturális tartalom alapján születtek, és a botrány kirobbanása után időközi pénzügyi és szakmai beszámolókat kért be a kedvezményezettektől.

A botrány kirobbanása óta lemondott Bús Balázs, az NKA alelnöke, távozott Baán László az NKA Bizottságából, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) pedig feljelentést tett költségvetési csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt.