„Amikor kijöttem Németországba, itt már akkor takarékoskodott mindenki” – nehéz télre készülnek a németek
Németország feszülten várja, hogy Oroszország július 21-án újraindítja-e az Északi Áramlatot, és így fel tudják-e tölteni a gáztározóikat télire. Bár az oroszok előre betervezett karbantartás miatt állították le a teljes gázszállítást tíz napra, de a vezetéken érkező mennyiséget már az azt megelőző hetekben is drasztikusan csökkentették, emiatt a németeknél július végén második szakaszába lépett a vészhelyzeti terv.
Ez az úgynevezett készültségi szakasz elviekben már lehetővé teszi a német közműveknek azt is, hogy az energia beszerzésének magas költségeit teljes egészében áthárítsák az üzleti és lakossági ügyfeleikre, ami azonban eddig nem történt meg. Viszont megpróbálják takarékosságra ösztönözni az ipari gázfogyasztókat.
Kíváncsiak voltunk rá, hogyan élik meg mindezt a hétköznapi németek, milyen érzésekkel menetel a tél felé a német társadalom.
Kiindulásként fontos leszögezni, hogy az ottani jövedelmek jóval magasabbak a magyarországiaknál, ha a vásárlóerő-paritásból indulunk ki, az látszik, hogy az átlagos magyarországi keresetek a németországinak 56,5 százalékán álltak 2020-ban.
A magasabb fizetések mellett a németek a megújuló energiákat is szélesebb körben alkalmazzák, és az ingatlanok energetikai állapota is sokkal jobb a hazainál. A hőszigetelés, megfelelő nyílászárók aránya lényegesen magasabb, ez pedig már eddig is alacsonyabb rezsiszámlákat jelentett, annak ellenére, hogy Németországban sohasem volt rezsicsökkentés.
A németek hónapok óta aktívan készülnek a nehéz télre, mert Németország gázellátásának harmada az oroszoktól függ, és az orosz-ukrán háború a jelek szerint egyre inkább elhúzódik. A Vonovia ingatlankezelő vállalat például már bejelentette, hogy fokozatosan korlátozzák a gázzal fűtött lakások központi fűtését.
A közlemény szerint az intézkedés 8 százalékos fűtési költséget takarít meg.
A Frankfurthoz közeli Lahn-Dill kerületben úgy döntöttek, szeptember közepétől leállítják a melegvizet 86 iskolában, hogy így 100.000 eurós energiaköltséget takarítsanak meg, Düsseldorf pedig ideiglenesen bezárta a Münster-Therme uszoda-komplexumot.
Berlinben is lekapcsolták a termosztátot a szabadtéri úszómedencékben, ezzel 2 fokkal csökkent a hőmérsékletük. Kölnben este 23 órától 70 százalékra csökkentik a közvilágítást. Eközben tömegszállásokat készítenek Németországban a téli hidegre készülve, például a ludwigshafeni Friedrich-Ebert-Halléban is. Korábban koronavírusos betegeket gondoztak itt, most az épületet melegedőnek alakítják át, szükség esetére.
Rendsburgban pedig lemondták az idei karácsonyi vásárra tervezett műjégpályát. A polgármester szerint a hűtőegységek sok áramot fogyasztanak, ami aztán valószínűleg máshol hiányozna.
De hogy mit érez mindebből a lakosság? Feltettem néhány kérdést két, majdnem egy évtizede Németországban élő magyar kivándoroltnak.
Andrea
"Németországban (Nyugat-Németországban), nagyon régóta jó élet van, és már a keleti területeken is évtizedes a jólét. Az itt élő emberek el sem tudják képzelni, hogy ez megváltozhat. Értik, meg felfogják a helyzetet, de számolni ezzel még nem tudnak. Olyan szinten megy erről a beszélgetés egyelőre, mintha valaki mással történne mindez. Mindenki nyugodt, nincs ijedelem. Vannak, akik ki vannak akadva a kormányra. A jelenlegi kormányba nagyon nagy arányba kerültek be a Zöldek, sokan meg inkább a szociáldemokratákat akarták, de így jött ki a matek a koalíciókötésben. De az az érzésük van az embereknek, hogy a Zöldeket nem érdekli, hogy télen nem lesz gáz.
Itt komolyan veszik a társadalmi felelősségvállalást, aminek van jó oldala és nyilván árnyoldala is. Valahogy még mindig jelen van a II. világháború miatti bűntudat, emiatt a németek társadalmi szinten „jók” akarnak lenni. A leginkább környezettudatosak, és persze a legjobb szociális hálót is itt építették fel. Ez igaz, nincs még egy olyan ország, ahol ennyire erősek a szociális intézmények. Például sokkal több a bérlakás, sokkal könnyebbek a lakhatás feltételei. Azt is törvény szabályozza, mennyi lehet a minimális hőmérséklet éjszaka. Ez most vagy 17 vagy 18 fok, nem tudom pontosan. Ez a minimum. De én például nyolc éve élek itt, és
Úgy van szigetelve a ház, hogy eddig sem kellett sok energia a fűtéshez. A modern házak alaposan le vannak szigetelve, de emiatt nagyon hajlamosak a penészesedésre.
Az idősebbek emlékezetében még benne van a hetvenes évek eleji energiaválság, amikor négy márka volt egy liter benzin, ha volt. Vannak, akik vigyorognak, hogy akkor most még nincs is annyira elszállva az energiaár, mások meg valami módon azt hozzák ki, hogy most is nagyjából ugyanott vagyunk. Tehát beszélnek róla, érdekli az embereket a helyzet, de egyelőre nincs pánik."
Norbert
"Tavaly a mi házunkra havi 280 eurót (112 ezer Ft-ot) fizettünk, ebben volt benne a gáz és a villany. Most 560 eurót (224 ezer Ft-ot) fizetünk, tehát jóval többet. Nálunk eddig az a rendszer volt, hogy a közműszolgáltató két opciót ajánlott fel eddig: egy olcsóbb díjat, ami azonban változhat a világpiaci ár függvényében, és egy drágábbat, amit viszont egy évig tartanak. Mi eddig mindig aláírtuk a drágábbat, de idén kijött egy levél, hogy
A rádióban hallottam is, hogy a gáz ára hétszeresére drágult."
"De megpróbálják valamilyen szinten kompenzálni ezt, például volt a gyermekek utáni támogatás, azt mi is megkaptuk, és most szeptemberben jön az energia-jóváírás, akkor mindenki kap majd 300 euró (120 ezer Ft) egyszeri támogatást. Illetve csak a munkavállalók kapják meg, a nyugdíjasok például nem. Volt is belőle felháborodás. Meg is kérdezték a parlamentben a Scholzot, hogy
Azt sem értik sokan, hogy miért akarják pont most leállítani az atomerőműveket? Valami olyasmit magyaráztak, hogy azokhoz is orosz berendezések kellenek, amik embargósak. De a szénerőművekbe már nincsen kőszén, kimerültek a kőszénbányák.
És hogy mit szólnak az emberek a helyzethez? Az az igazság, hogy az itt dolgozó magyar ismerőseimet ez annyira nem érdekli, mert örülnek neki, hogy itt dolgozhatnak és jól keresnek. A németek bele vannak kicsit keseredve, de őket sem érdekli azért annyira. Valójában senki sem látott még egy irtózatos nagy számlát. Nyár van, vakáció van, az embereket ez még nem érdekli. Úgy vannak ezzel, mintha csak a hírekben hallanának valamit, ami messze innen zajlik.
Ezt az energiaválságot szerintem mindenki télen fogja megérezni. Jönnek a cikkek, hogy így kell takarékoskodni, meg úgy kell.
Itt már akkor is 20 fok volt egy lakásban, amikor otthon a rokonságnál a parapetes fűtésnél, 28 fok volt abban a kádárkockában, amiben még eredetiek voltak a faablakok! Nálam is 20 fok van a házban, talán azért is, mert már otthon sem engedhettük meg magunknak a nagy meleget, megszoktam, meg ahogy a barátom mondja nekem, már azonosultam a németekkel."
"De sajnos van ennek a gázhelyzetnek egy társadalmi veszélye is. A napokban a cégemmel, ahol dolgoztunk, körülöttem echte németek dolgoztak. És bizony teli szájjal szidták a kormányt, hogy támogatja az ukránokat és ezért az oroszok nem adnak gázt. És ezt máshol is hallani. Plusz itt a menekültválság is. Az előzőnek még vége sem lett és itt vannak most az ukránok. Egy társadalmat ennyi válsággal nem lehet terhelni, ezzel biztosan kezdeni kell valamit."
