SZEMPONT
A Rovatból

Amerika ma választ - így dől el, hogy Donald Trump vagy Kamala Harris lesz a következő elnök

Kevés olyan bonyolult választási rendszer van, mint az amerikai. Előválasztás, csatatér-államok, elektorok - segítünk értelmezni a folyamatot és a legfontosabb kifejezéseket. Választási kisokos.


Amerikában ma hajnalban megindulnak a sorok, de nem egy új iPhone miatt. Az ország választ. És nem akárkit: a világ legnagyobb hatalmú emberéről döntenek. Hacsak nem dőlt el máris a választás, mivel sokan már korábban leadták szavazatukat.

Az amerikai elnök szerepe és hatalma

Az elnök nem csupán a végrehajtó hatalom képviselője. Ő az Egyesült Államok hadseregének főparancsnoka, és ő nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság bíráit, akik élethosszig tartó mandátumot kapnak. Ezáltal

az elnök jelentős hatással van az ország igazságszolgáltatására, és kinevezései a saját elnöki mandátumánál jóval hosszabb ideig is meghatározzák az amerikai jogrendszer irányvonalát.

Az elnök jogkörei közé tartozik a vétójog, amivel megakadályozhatja a kongresszus által elfogadott törvények hatályba lépését. A kongresszusnak ugyan lehetősége van felülbírálni az elnöki vétót, de ehhez kétharmados többség szükséges mindkét házban, ami ritka.

Miért fontos az amerikai választási rendszer a világ számára?

Bár az amerikai választók elsősorban saját nemzetük elnökét választják meg, az USA elnöke gyakran a világpolitika egyik legbefolyásosabb alakja. Az amerikai elnöknek lehetősége van dönteni a globális katonai beavatkozásokról, meghatározni a nemzetközi kereskedelem irányvonalát, és befolyásolni a világ legnagyobb gazdaságainak kapcsolatait. Az Egyesült Államok választási rendszere tehát olyan esemény, amelyre nemcsak Amerika, hanem az egész világ figyel, hiszen az elnökválasztás eredménye hatással van mindenkire.

A szökőévente ismétlődő procedúra nagyjából úgy néz ki, mint egy régi hollywoodi klasszikus: vannak nagy nevek, sötét háttéralkuk, hatalmas kampányköltségek, és persze az izgalmas végkifejlet, amikor kiderül, ki is lesz a következő amerikai elnök.

Amerikában azonban nem közvetlenül a választók szavazatai döntenek, hanem úgynevezett elektori rendszer működik. Legyszerűsítve:

az országban mindenki leadja a voksát, de valójában a szavazók csak a saját államuk elektorait küldik Washingtonba.

Ezek az elektorok együttesen döntenek az elnökről, a „győztes mindent visz” alapon, tehát függetlenül attól, hogy kire mennyien szavaztak, kivéve, ha Maine-ben vagy Nebraskában vagyunk, ahol arányosan osztoznak.

Így fordulhat elő, hogy egy jelölt országosan több szavazatot kap, mégis elveszti a választást, ha nem nyeri meg a kulcsfontosságú államok elektori szavazatait.

A döntést hivatalosan az elektori kollégium hozza meg, ami decemberben ülésezik. Az elektorokat az államok fővárosaiba hívják, hogy hivatalosan leadják szavazataikat az elnökjelöltjükre. Bár elvileg megvan a lehetőségük arra, hogy eltérjenek a választók akaratától, ez a gyakorlatban ritkán fordul elő, és az úgynevezett „hűtlen elektorok” kérdése mindig nagy vitát vált ki.

Az elektori kollégium összesen 538 elektorból áll. Ez a szám megegyezik a Kongresszus két házának (a 100 szenátori és a 435 képviselői hely) mandátumainak, valamint a Columbia kerület számára kiosztott három mandátumnak az összegével.

Miért ilyen bonyolult az amerikai választási rendszer?

Az Egyesült Államok politikai rendszere alapvetően eltér az európaitól. Az USA elnöki szövetségi köztársaság. A szövetségi rendszer célja, hogy kiegyensúlyozza a központi hatalmat a tagállami önállósággal, így biztosítva, hogy a kisebb államok lakói is kellőképpen hallathassák a hangjukat.

Ám sokak számára pont ez az egyik legzavaróbb és leginkább vitatott része az elnökválasztásnak. A mai politikai viszonyok között sokan megkérdőjelezik ennek az igazságosságát. Az elektori rendszer miatt ugyanis előfordulhat, hogy

a „swing state”-ek, az az ingadozó vagy csatatér-államok választói aránytalanul nagy befolyással bírnak az elnökválasztás kimenetelére,

míg a biztosan „kék” vagy „vörös” államok lakóinak szavazatai kevésbé számítanak.

A választási rendszer decentralizáltsága szintén komoly kritikákat vált ki, különösen a választási csalásokra és a szavazatok megszámlálására vonatkozó kérdésekben. Az egyes államok saját választási szabályaik szerint bonyolítják le a voksolást, ami gyakran kaotikus szituációkat szül.

Előválasztások: Ki kerülhetett egyáltalán a szavazólapra?

Mielőtt az elnökválasztásra sor kerülne, a potenciális elnökjelöltek hosszú kampányfolyamaton mennek keresztül, amely során saját pártjuk támogatását kell megszerezniük.

Az előválasztás nem alkotmányos követelmény, hanem az elmúlt évszázad politikai gyakorlatának eredménye, amelyet a pártok szerveznek azzal a céllal, hogy kiválasszák az elnökjelöltjüket.

Az előválasztási időszak az év elején, januárban kezdődik az iowai caucusszal, és hónapokon keresztül tart, júniusig. Minden államban megrendezik az előválasztásokat vagy caucusokat, ahol a pártok szavazói eldönthetik, melyik jelöltet szeretnék az adott párt elnökjelöltjeként látni. A folyamat államonként és pártonként eltérhet, de mindkét nagy párt – a demokraták és a republikánusok – megválasztja saját jelöltjét egy hosszú sorozat-szavazással és konvencióval.

Igaz, most ezt a folyamatot alaposan felforgatta, hogy Joe Biden a nyomás hatására menet közben úgy döntött, mégsem indul újra. A hivatalban lévő elnököknek általában nincs ellenjelöltjük, ha a második ciklusra is vállalkoznak. Így volt ez most is, így utólag kellett jelöltet találni, amit a demokraták Kamala Harris személyében gyorsan meg is tettek.

A végső lépés egy nagy pártkonvenció, ahol formálisan kihirdetik az elnök- és alelnökjelölt párosokat. A hivatalos kampány ekkor veszi igazán kezdetét, és az elnökválasztásra készülő jelöltek a konvenciók után országos körútra indulnak, hogy minél több támogatót szerezzenek.

Az elnökválasztás napján, november első hétfőjét követő kedden az amerikaiak az urnákhoz járulnak, hogy leadják szavazatukat. Az időpont azért lett ilyen faramucin meghatározva, hogy elkerüljék, hogy a választás napja november 1-jére essen, amely szövetségi ünnepnap.

De lehetőség van arra is, hogy az amerikaiak már előzetesen leadják a szavazatukat, ezzel idén példátlanul sokan, több tízmillióan éltek is.

Mikor születik meg a hivatalos eredmény?

Az elnökválasztás után a választók hivatalosan tehát még nem az elnököt választották meg, hanem ezt a döntést az elektorok hozzák meg az elektori kollégiumban.

Január 6-án összesítik az elektori kollégium szavazatait, majd a választás hivatalos eredményét a Kongresszus szentesíti. Az elnökválasztás győztese az, aki legalább 270 elektori szavazatot szerez.

Ettől függetlenül a választás utáni napokban már kiderül, ténylegesen ki lesz a következő elnök. Vagyis magyar idő szerint valószínűleg szerdán, vagy legkésőbb csütörtökön eldől: Donald Trump vagy Kamala Harris vezetheti az Egyesült Államokat a következő négy évben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Miből fog élni Orbán Viktor, ha elveszíti egyetlen jövedelmét? - Panyi Szabolcs választ adott a kérdésre
Az oknyomozó újságíró elemezte a távozó kormányfő anyagi helyzetét. A miniszterelnöki és képviselői fizetés elvesztése után Orbán a vagyonnyilatkozata szerinti alacsony megtakarításai miatt nehéz helyzetbe kerülhet
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 25.



Panyi Szabolcs Facebook-posztjában azt a kérdést vetette fel, hogy miből fog megélni Orbán Viktor, miután kiderült, hogy nem veszi fel a parlamenti mandátumát. Panyi állítása szerint a miniszterelnök eddigi havi bruttó 7,83 millió forintos jövedelméből a miniszterelnöki fizetés 5,71 millió forint volt, ami a választási vereség után megszűnik. Hozzáteszi: „A képviselői alapbére még így is havi bruttó 2,12 millió forint lehetne.” A poszt írója szerint ezt az összeget tovább növelhette volna egy jövedelmező parlamenti bizottsági vagy alelnöki pozícióval.

„Mivel azonban ma bejelentette, hogy nem veszi fel mandátumát, sajnos akár anyagi problémák is várhatnak a jövőben a leköszönő miniszterelnökre. Legalábbis a hivatalos, a nyilvánosság számára elérhető információk alapján mindenképp” – folytatja Panyi Szabolcs.

Ennek alátámasztására a politikus hivatalos dokumentumát idézi: „Legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint ugyanis Orbán Viktornak a tavalyi év végén feleségével közös bankszámláján mindössze 5,065 millió forint megtakarítás volt, ami 700 ezer forintos csökkenés az előző évhez képest.” A poszt szerzője megemlíti, hogy

végső esetben a felcsúti és budapesti ingatlanok értékesítése is megoldást jelenthet.

Panyi szerint ha ez sem lenne elég, „ha pedig minden kötél szakad, még az is lehetséges, hogy a végén a sok tízmilliárdos vagyonnal rendelkező családja – szülei, lánya és veje – kell majd, hogy a segítségére siessenek.”

A bejegyzés végén Panyi Szabolcs egy további lehetőséget is felvet.

„Orbán Viktor a Fidesz elnöki tisztségét idáig díjazás nélkül látta el. Most, hogy ismét ráindul a pártelnöki pozícióra, a kissé megingott anyagi helyzetét látva talán a párt számára is elfogadható lesz, ha innentől már némi szerény fizetséget is adnak neki.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Az eddig ismert Fidesznek vége, egy új név is felmerült a párt élére
A politikai elemző megjósolta, hogy Orbán Viktor nem veszi fel parlamenti mandátumát a választási vereség után. Török szerint Cser-Palkovics András neve forog a megújulás kapcsán.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 25.



„Abban a formában, ahogy megismertük a Fideszt, Orbán Viktor egyszemélyi irányításával, függőségi rendszerével, az véget ért” – mondta Török Gábor politikai elemző a Törökülés című műsorában szombaton – írta a 24.hu.

Az elemző szerint a párt jelenlegi modellje fenntarthatatlan, és önmagában nem lesz képes visszaszerezni a hatalmat. Úgy véli, ha Orbán Viktort hirtelen kiveszik a rendszerből, az összeomlást hozhat.

Török arról is beszélt, hogy értesülései szerint Orbán Viktor nem ül be a parlamentbe, és nem veszi fel a mandátumát a választási vereség után. Nem sokkal később a távozó miniszterelnök jelentette be a hírt.

Az elemző nyitott kérdésnek látja azt is, hogy a politikus pártelnök marad-e.

A Fidesz megújulását taglaló találgatásokban Török szerint a legtöbbször Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester neve merül fel. Cser-Palkovics a kampány során került a figyelem középpontjába, amikor Magyar Péter a színpadról szólította fel, hogy írja alá a Tisza Párt petícióját, amire a polgármester később egy elutasító videóüzenetben reagált.

A személyi kérdéseken túl Török a Fidesz szerkezeti válságát is elemezte. A Medián friss kutatására hivatkozva elmondta, a párt szavazótáborának harmada már nem áll a Fidesz mögött, a bázis mérete pedig nagyjából akkora, mint az MSZP-é volt 2010-ben. Az elemző szerint a Fidesz jelenlegi függőségi rendszere kifulladt.

A visszaúthoz Török szerint „radikális változásra, jelentős tartalmi megújulásra, személyi változásra van szükség, és egy misszió meghirdetésére”.

Ezzel szemben a kormánypárti politikusok egyelőre másfajta magyarázatokat adnak a vereségre. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Telexnek adott interjújában durva külföldi beavatkozásról beszélt, és elutasította, hogy ő vezethetné az „Orbán utáni Fideszt”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András Orbán Balázsnak: A cipője talpáig nem érhetnél fel Lannert Juditnak
A politikus a közösségi oldalán kelt Lannert Judit védelmére, miután szerinte Orbán Balázs egy Pride-zászlós profilkép miatt támadta meg. Fekete-Győr a miniszterelnök politikai igazgatóját a „fideszes kontraszelekció szobrának” nevezte.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 25.



Fekete-Győr András Facebook-posztban kelt Lannert Judit védelmére. A politikus szerint a „rezsim bukott propagandistái Orbán Balázssal az élen” gyalázzák az oktatáskutatót. Fekete-Győr András közvetlenül Orbán Balázshoz intézve szavait teszi fel a kérdést, hogy honnan veszi a bátorságot, hogy egy Pride-zászlós profilkép miatt bírálja Magyarország egyik legelismertebb oktatáskutatóját, akit az ország következő oktatásügyi miniszterének nevez.

Véleménye szerint Orbán Balázs szakmailag meg sem közelíti Lannert Juditot, majd hozzáteszi: „A cipője talpáig nem érhetnél fel Lannert Juditnak még akkor sem, ha történetesen nem buktál volna épp akkorát kampányfőnökként, amekkorát politikus még soha nem bukott ebben az országban.”

Fekete-Győr a posztban emlékeztet arra, hogy a kormánynak nem volt oktatásügyi minisztere, majd azt állítja, hogy „megpróbáltatok lenyomni helyette egy korrupt, vén maffiózót a magyarok torkán, aki oktatásirányítás címén könnygázzal és gumibottal verette agyba-főbe a szabad oktatásért tüntetni merő diákokat.”

A bejegyzés írója ezután részletezi Lannert Judit szakmai pályafutását, kiemelve, hogy PhD-fokozattal rendelkező, Princetonon is tanult közgazdász és szociológus, aki több mint harminc éve foglalkozik a magyar oktatási rendszerrel. Fekete-Győr szerint

„Ő indította el a Jelentés a magyar közoktatásról sorozatot, ami hosszú éveken át az oktatáspolitika legfontosabb szakmai alapvetése volt.”

A politikus azt írja, Lannert később saját kutatóközpontot alapított, és olyan programokat hozott Magyarországra, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek tehetséggondozását segítik. Lannert Judit céljait ismertetve Fekete-Győr kijelenti, az oktatáskutató szerint „egy normális országban a gyerekek iskolai teljesítménye nem függhet attól, hogy milyen családba születtek.” Hozzáteszi, hogy Lannert egy valóban esélyteremtő, modern iskolarendszert szeretne építeni.

Céljai között szerepel továbbá, hogy „Vissza akarja adni a tanárok, a pszichológusok és a bölcsődei dolgozók társadalmi megbecsülését és méltó bérezését.” Emellett „radikálisan csökkenteni kívánja a diákokra és tanárokra nehezedő elviselhetetlen terheket, a felesleges poroszos magolás helyett pedig a problémamegoldásra, a kreativitásra és a kritikai gondolkodásra szeretné helyezni a hangsúlyt.” Ezzel szembeállítva Fekete-Győr a jelenlegi kormány oktatáspolitikáját bírálta.

Úgy véli, ez a személy az oktatás irányításának átvétele után „a státusztörvénnyel végleg sárba tiporta a pedagógusok emberi és szakmai méltóságát, ezreket üldözve el a pályáról.”

A poszt írója szerint a belügyminiszter „puszta példastatuálásból kirúgatta azokat a tanárokat, akik polgári engedetlenséggel mertek kiállni a rájuk bízott diákokért.” A tanárhiányra adott kormányzati válaszokat is kritizálja, mondván, valódi megoldások helyett „inkább átíratta a szabályokat, az egekbe emelte a kötelező óraszámokat, és simán ráengedte a gyerekekre a képesítés nélküli embereket.” Az oktatás modernizációjával kapcsolatban pedig azt írja, hogy „egyetlen ostoba tollvonással kitiltotta a telefonokat az iskolákból, ahelyett, hogy megtanította volna a diákokat a digitális világ tudatos használatára.”

Fekete-Győr András a bejegyzést egy kérdéssel zárja:

„Jól értem, hogy ilyen katasztrofális bizonyítvány után még van bőr a képeteken kioktatni az ország egyik legkiválóbb szakemberét?”

Majd Orbán Balázsnak üzenve fejezi be a posztot: „a helyetekben én nagyon mélyen befognám a számat. Inkább összetenném a két kezem, amiért egyáltalán még szabadlábon lehettek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs Orbán jövőjéről: Az Egyesült Államok lehet számára a menedék, amennyiben Magyarországon forróvá válik a talaj
Az oknyomozó újságíró szerint a távozó miniszterelnök elhagyhatja az országot. Panyi úgy gondolja: Orbán nem véletlenül tervez a nyárra utazást a tengerentúlra.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a közösségi oldalán reagált a hírre, Orbán Viktor nem veszi fel a mandátumát a következő parlamenti ciklusban.

"Orbán Viktor ma bejelentette, hogy nem ül be a parlamentbe, nem veszi fel mandátumát – vagyis nem lesz mentelmi joga sem. Arról is beszélt, hogy a Fidesz tisztújítását előrehozzák júniusra" - írta Panyi, majd a lehetséges jövőképet is felvázolta.

"Mindez egybevág keddi értesülésemmel, miszerint Orbán a nyárra egy amerikai utat tervez, és hogy az Egyesült Államok lehet számára a menedék, amennyiben Magyarországon forróvá válik a talaj"

- fogalmazott az újságíró.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk