SZEMPONT

„Amerika aranykor előtt áll” - 10 pontban arról, mit akar elnökként csinálni Donald Trump

A gazdaságtól, a klímavédelmen át az egészségügyig számos területen tett konkrét ígéreteket az ismét amerikai elnökké választott Trump. Ha megvalósítja ezeket, az nemcsak Amerikára lesz hatással, hanem az egész világra.

Fischer Gábor, fotó: Getty Images - szmo.hu
2024. november 06.

Azt, hogy milyen lesz Donald Trump második elnöki ciklusa, nem tudhatjuk még, hiszen a választási ígéretek és a megvalósított politika nem egyszer köszönőviszonyban sincs egymással. Azonban más támpontunk egyelőre nincsen, tehát vegyük sorra, miket ígért Trump a 2024-es kampánya során, mire számíthatnak az amerikaiak, és mire a világ? A New York Times az elmúlt hetekben nagy terjedelmű cikkek sorában vette górcső alá Trump terveit, és ezek lehetséges következményeit. Ennek segítségével készült listánk.

1. Prológus: egy erős motiváció

Trump számára a választási győzelem többet jelent, mint a szokásos politikai trófea, egyfajta „menekülőkártya” lehet számára az újabb elnöki mandátum a jogi csatározások elől. Számos büntetőügy indult ellene, és egy újabb elnöki mandátummal minden vádat a szőnyeg alá söpörhet.

Ha újra hivatalba lép, akár le is állíthatja a büntetőeljárásokat, amelyek során különféle pénzügyi visszaélésekkel és a választásokba való beavatkozással vádolják.

Trump számára a választási győzelem az érinthetetlenséget jelentheti. Azt is mondhatjuk, hogy az „Amerika megmentése” projekt egyik célja tulajdonképpen önmaga megmentése volt.

2. Nagyarányú adócsökkentések

Donald Trump egyik fő ígérete, hogy az amerikai vállalatoknak és a középosztálynak hatalmas adócsökkentéseket biztosít, amely szerinte „új lendületet ad a gazdaságnak, és több ezer munkahelyet teremt”. Az adókedvezmények és adócsökkentések üzenete a gazdaságélénkítés jegyében nem új Trump politikájában. Már 2017-ben is nagy horderejű adócsökkentéseket vezetett be, amelyek főként a vállalatokat érintették, és ugyan ezek az intézkedések rövid távon a részvényárfolyamok emelkedéséhez és a vállalatok fellendüléséhez vezettek, hosszú távú hatásaikat illetően már akkor is sokan szkeptikusak voltak.

Most, 2024-ben azonban még komolyabb kihívásokkal néz szembe az amerikai gazdaság, amelyet az elmúlt években a pandémia, a nemzetközi ellátási válság és az infláció emelkedése is sújtott. Közgazdászok szerint Trump adócsökkentési tervei visszaüthetnek.

Míg Trump maga azt hangoztatja, hogy az adócsökkentések a „hardworking middle class”-nek, azaz a keményen dolgozó középrétegnek kedveznek, a New York Times elemzői szerint a felvázolt intézkedések várhatóan inkább a legfelsőbb réteget, vagyis a nagyvállalatokat és a tehetősebb adófizetőket részesítik előnyben. Egy forrás idézi is Trump szavait: „Amerikának ismét szüksége van erős gyárakra, hogy munkahelyeket teremtsünk, és megvédjük az amerikai álmot.”

3. Le a szabályozásokkal - a deregulációs program

Trump deregulációs programja hasonlóképpen a „pro-business” vonalat erősíti. A környezetvédelmi szabályok lazítása, a munkaügyi előírások csökkentése, és az egészségügyi szabályozások átírása mind olyan intézkedések, amelyeket Trump a hazai ipar és gyártás fellendítésére hivatkozva ígért. Azonban a környezetvédelmi és munkavédelmi szakemberek szerint ez hosszú távon számos kockázatot jelenthet az amerikai dolgozók számára, hiszen

a szabályozások nem csupán akadályok, hanem biztosítékok is, amelyek garantálják a munkások egészségének és biztonságának védelmét.

Bár a nagyvállalatok számára kétségtelenül vonzó a szabályozások lazítása, kérdéses, hogy ez valóban ösztönzi-e a munkahelyteremtést. Az ipari fellendülés ígérete ugyanis a szakértők szerint jelentős beruházásokat és fejlesztéseket igényelne a hazai termelésbe, amelyek időigényesek és költségesek – ráadásul a dereguláció miatt fellépő környezeti károk és egészségügyi problémák további költségekkel járhatnak, amelyek végső soron az adófizetők terheit növelhetik.

4. „A fosszilis jövő” – Trump visszafordítaná a klímavédelmi intézkedéseket

Az újraiparosítás mellett Trump kampánya kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy „megóvja az amerikai energiapiac szabadságát”. Hogy ez mit jelent? Elsősorban azt, hogy Trump ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok energiafüggetlenségének nevében

visszatér a fosszilis tüzelőanyagok – különösen az olaj és a szén – kiaknázásához. Ahogy kampánybeszédeiben többször is hangoztatta: „Amerikának saját energiára van szüksége, nem mások drága, zöld ötleteire.”

A „zöld ötletek” Trump értelmezésében mindazt jelentik, amit a klímavédelmi aktivisták és környezetvédők igyekeztek elérni az elmúlt évek során: a megújuló energiaforrások támogatását, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a környezetkárosító iparágak szabályozását. Trump azonban más utat képzel el.

Az energiaszektor deregulációja, a megújuló energiaforrások támogatásának visszafogása, és a fosszilis energiahordozók kitermelésének újbóli fellendítése mind arra utalnak, hogy Amerika ismét a fosszilis jövő felé fordulhat.

A New York Times szerint Trump környezetvédelmi politikája nemcsak „egyértelmű visszalépést jelentene az elmúlt évek klímavédelmi előrelépéseihez képest,” hanem konkrét veszélyeket is rejt magában. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése miatt az Egyesült Államok klímacéljai elérhetetlenné válhatnak, és ez súlyos következményekkel járhat a globális klímaváltozás elleni küzdelemre nézve.

Trump energiával kapcsolatos ígéretei nemcsak a környezetvédők és klímaszakértők körében vertek hullámokat, hanem az amerikai külpolitikai kapcsolatokban is. Az Egyesült Államok, mint a világ egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, vezető szerepet játszik a klímavédelmi törekvésekben.

A Párizsi Klímaegyezmény újbóli elhagyása Trump ígéretei között szerepel, ami már korábban is megosztotta az amerikai közvéleményt és elidegenítette számos európai szövetségesétől.

Az európai uniós vezetők az előző elnöksége alatt is „teljesen elfogadhatatlannak” tartották Trump klímapolitikai hátraarcát, ami megnehezítette a transzatlanti kapcsolatokat is.

Nemcsak az éghajlatváltozás miatti aggodalom, hanem a gazdasági érdekek is szerepet játszanak ebben a kérdésben. A megújuló energiaforrások és a zöld technológiák támogatása az EU számára stratégiai fontosságú, hiszen a tiszta energia piaca egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ha Trump végrehajtja tervét, az Egyesült Államok olcsó fosszilis energiával próbálhatja meg aláásni az EU zöldenergia-piacát, ami további gazdasági és politikai konfliktusokat okozhat.

5. „Obamacare? Az egy rossz álom” – Trump és az amerikai egészségügy átalakítása

Donald Trump számára az Affordable Care Act (közismert nevén Obamacare) mindig is „az amerikai egészségügy egyik legnagyobb tévedése” volt. 2024-es kampánya során ismételten ígéretet tett arra, hogy felszámolja a törvényt, amelyet már első elnöksége alatt is megpróbált eltörölni – vegyes sikerrel. Trump állítása szerint az Obamacare „felesleges terheket ró a vállalkozásokra és az amerikai családokra”, és a „szabadság korlátozása” helyett a szabad piaci megközelítésre van szükség.

Az Obamacare eltörlése komoly átalakulásokat hozna az amerikai egészségügyben, főként a biztosítási rendszer szempontjából. Az ACA biztosította, hogy a biztosítók nem tagadhatják meg a szolgáltatásokat olyanoktól, akik már meglévő betegségekkel rendelkeznek.

A törvény értelmében több millió amerikai, köztük sok alacsony jövedelmű és vidéki lakos jutott hozzá megfizethető egészségbiztosításhoz.

Ezek a garanciák azonban veszélybe kerülhetnek, ha Trump ígéretének megfelelően visszatér a piacvezérelt egészségügyi modellhez. Az ACA eltörlése nyomán sokan elveszíthetik egészségbiztosításukat, és ismét magas árakat kellene fizetniük a gyógyszerekért és egészségügyi ellátásokért. Egy forrás a New York Times cikkében úgy fogalmazott:

„A piacvezérelt megközelítés gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egészséghez való hozzáférés a gazdasági helyzet függvényévé válik.”

Más szóval, az egészségügyi szolgáltatások inkább luxuscikké válnának, és sokan nélkülözhetik majd az alapvető ellátásokat.

6. A Robert F. Kennedy Jr.-hoz fűződő szövetség és az oltásellenesség kérdése

Trumpot nyíltan támogatta a saját elnökjelöltségétől visszalépő Robert F. Kennedy Jr., aki évek óta bírálja a kötelező oltásokat és az oltási programokat. Kennedy szerint az amerikai oltási rendszer átláthatatlan és „megkérdőjelezhető érdekeket szolgál”.

Trump szövetségese felé tett gesztusa és az oltásokkal kapcsolatos álláspontja komoly közegészségügyi következményekkel járhat.

Szakértők szerint, ha Trump támogatja Kennedy oltásellenes nézeteit, az alááshatja az amerikai lakosság bizalmát az oltásokban, és ez különösen egy újabb járvány esetén súlyos következményekkel járhat. Egy elemző figyelmeztetett: „Az oltásellenesség támogatása az egész közegészségügyi rendszerbe vetett bizalmat sodorja veszélybe.” Ezzel Trump politikája több évtizedes közegészségügyi törekvéseket forgathat fel, amelyeket az amerikai társadalom védelme érdekében hoztak létre.

7. „Amerika az első, a világ meg várhat” – Trump külpolitikája és az új Amerika-központúság

Trump kampányában újra előkerült az „America First” (Amerika az első) doktrína, amely az Egyesült Államok nemzetközi szerepvállalását szeretné új alapokra helyezni. Ez a politika lényegében azt jelenti, hogy Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok kevesebb figyelmet fordítana a nemzetközi szövetségek ápolására, és inkább saját gazdasági és katonai érdekeit részesítené előnyben. A nemzetközi kötelezettségek visszafogásával azt reméli, hogy az Egyesült Államok visszaszerezheti globális gazdasági és katonai dominanciáját, miközben csökkenti az amerikai adófizetők terheit.

8. Ukrajna és az orosz kérdés – új irányvonal?

Trump kampányában kulcsszerepet játszik az ukrajnai háború befejezésének ígérete. Hívei számára ez azzal kecsegtet, hogy az Egyesült Államok megszabadulhat az Ukrajnának nyújtott hatalmas anyagi támogatásoktól, amelyekkel Trump szerint „csak az amerikaiak pénzét pazarolják”. Trump állítása szerint, ha újra elnökké választják,

24 órán belül tárgyalóasztalhoz ültetné az ukránokat és az oroszokat, hogy véget vessenek a háborúnak.

Ez az „ultimátum jellegű” megközelítés azonban komoly aggodalmat keltett mind Ukrajna, mind az európai szövetségesek körében. Trump terve, hogy csökkentse az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, sokak szerint Oroszország felé billenti a mérleget. Ez a politikai irány az Egyesült Államok hatalmának és befolyásának komoly gyengüléséhez vezethet a kelet-európai térségben, és lehetővé teheti, hogy Oroszország befolyása tovább növekedjen.

9. NATO és a nemzetközi szövetségek jövője

Trump már 2016-os kampányában is kritizálta a NATO-t, amiért az amerikaiak aránytalanul nagy részét viselik a szövetség fenntartási költségeinek. Most, 2024-ben pedig ismét egyértelműen megfogalmazta: ha a NATO-szövetségesek nem járulnak hozzá jelentősebb mértékben a közös védelemhez, akkor „az Egyesült Államoknak mérsékelnie kell támogatását”. Ez egy újabb súlyos figyelmeztetés az európai országoknak, különösen azoknak, akik közvetlen orosz fenyegetéssel szembesülnek.

Elemzők szerint Trump NATO-val kapcsolatos nézetei nemcsak a transzatlanti szövetség stabilitását, hanem az Egyesült Államok globális szövetségi rendszerét is veszélyeztethetik.

Egy ilyen irányú változás megerősítheti az orosz és kínai pozíciókat Európában és más régiókban is, hiszen ezek az országok kihasználhatják az USA és szövetségesei közötti esetleges töréseket.

A NATO jövőjének kérdése különösen kényes pont lehet, hiszen az elmúlt évek során a kelet-európai országok biztonságának alapját jelentette.

10. Kína katonai visszaszorítása

Míg Trump oroszpolitikája inkább tárgyalásokkal és kompromisszumokkal oldaná meg a konfliktusokat, addig Kínával szemben egyértelműen keményebb álláspontot képvisel. Trump ismételten hangsúlyozta, hogy „Kína kereskedelmi praktikái tönkreteszik az amerikai gazdaságot” és protekcionista intézkedésekkel – többek között vámokkal és importkorlátozásokkal – igyekszik majd megvédeni az amerikai ipart.

Ezen kívül Trump azt ígéri, hogy visszaszorítja Kína katonai befolyását a Csendes-óceán térségében, ami komoly politikai konfliktusokhoz vezethet. A „keményvonalas Kína-politika”,

az amerikai katonai jelenlét növelése a régióban kiélezheti az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségeket, ami komoly következményekkel járhat az egész régió számára.

Epilógus: az igazi meglepetések még csak most jönnek

Ha a fent összegyűjtött ígéretekhez tartja magát Donald Trump, konfliktusos négy évnek nézünk elébe. De talán nem véletlen, hogy 2016 és 2019 között sem valósította meg az összes ígéretét, köztük azokat sem, melyeket leporolt a mostani kampány során. A leendő elnök személyiségét ismerve viszont biztos, hogy az igazi meglepetések még hátravannak.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában

A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.

DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.

Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.

Kapcsolódó

Mészáros Lőrinc cégének embere lett az M1 Híradó új főszerkesztője

Hajdú Gábor, a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Group korábbi kommunikációs szakembere lett az M1 Híradó új főszerkesztője. A csatorna hírszolgáltatását augusztus második felében indítják újra, a közlemény szerint a közszolgálatiság elvei mentén.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

SZEMPONT

Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít

Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.

M.M. / Fotó: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2026. augusztus 03.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.

Kapcsolódó

Szent-Iványi István a Külügyi Intézetről: rettegésben tartották a munkatársakat, Feledy Botond lehet az új vezető

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár szerint menesztették Gladden Pappint a Magyar Külügyi Intézet éléről. A politikus egyúttal súlyos vádakat is megfogalmazott az amerikai vezető intézményvezetési gyakorlatáról. Feledyvel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

KÉK HÍREK

Videó: óriási lángokkal ég a tarló Székesfehérváron a MOL-telep közelében, több lakónak már el kellett hagyni a házát

Aljnövényzet-tűz ütött ki a 8-as főút mellett Székesfehérvárnál, a füstöt a városból is látni lehet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lángok egy MOL-telep közelében csaptak fel, ezért nagy erőkkel oltanak.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés: