„Orbán még börtönbe is juttathatja Magyart” – ez hangzott el a titokban lehallgatott hívásban
Az Alkotmányvédelmi Hivatal rögzítette egy a Tisza Pártot kapcsolati rendszerével támogató üzletember és barátja telefonbeszélgetését. Majd a gyűjtött információkat azzal a szöveggel küldték tovább egymásnak a hatóság munkatársai, hogy „küldöm a heti MP-s információkat” - mutatjuk, a lehallgatott beszélgetés részleteit.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban számolt be a 444.hu legújabb, titkosszolgálati információgyűjtésről szóló cikkéről, amelyben arról írnak, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai egy lehallgatás részleteit úgy küldték el egymásnak, hogy idézzük:
„küldöm a heti MP-s információkat”
Panyi a posztjában kiemeli Kaufmann Balázs és Windisch Judit cikkének egy részletét, amely a konkrét lehallgatást részletezi. Eszerint „egy magyar üzletember, akit a cikkben F-nek fogunk hívni, 2025. január 2-án felhívta egy jóbarátját. Politikáról beszélgettek: a Tisza esélyei, a Fidesz ereje, Magyar Péter és Orbán Viktor kerültek szóba. Átlagos beszélgetés volt, amit akkor és azóta is sokan folytatnak közélet iránt érdeklődő magyarok a barátaikkal.
(...)Ez az üzletember amúgy előszeretettel ajánlotta kiterjedt kapcsolatrendszerét ellenzéki pártoknak, így tett a Tiszával is, nem sokkal azután, hogy Magyar Péter feltűnt. Magyarék egy ideig igénybe is vették a segítségét, így F. 2024 végén és 2025 elején számos Tisza körüli emberrel is tartotta a kapcsolatot” -idézi a lapot.
Azt azonban viszont nem tudták, hogy ezt a telefonbeszélgetést más is hallja.
Panyi bejegyzése úgy folytatja az idézetet, hogy a 444 onnan tud az esetről, hogy kiderült számukra: hosszabb ideig lehallgatta F-et az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH).
A cikkből idézett részlet szerint a lehallgatott beszélgetésben „kötetlenül beszélgetnek a politikai helyzetről, Magyar Péter év végi köszöntőjéről és a politikus esélyeiről, amivel kapcsolatban kiderül, az üzletember szkeptikus.
»Orbán még börtönbe is juttathatja Magyart« – mondta a telefonban, mire a barátja így reagál: »ezt nem teheti meg, mert akkor az emberek utcára vonulnának, és Orbán úgy járna, mint Ceaușescu Romániában«.”
Az újságíró bemutatja a cikkre érkező hivatalos reakciókat, amelyben azt állítják, hogy a Magyar Péterről és a Tiszáról szóló lehallgatási anyagokat felvezető „küldöm a heti MP-s információkat” mondatban az MP valójában nem is Magyar Pétert jelenti, hanem azt, hogy „magyar proliferáció”.
Panyi ezt a magyarázatot nem fogadta el, másik mai posztjában humorosan megjegyzi, hogy
„Ha esetleg rólam is előkerülne egy »küldöm a heti PSz-es információkat« kezdetű email, ami a lehallgatott beszélgetéseimet részletezi, szeretnék előre segíteni pár javaslattal, hogyan is tudnák a magyar hatóságok jól megmagyarázni, hogy a PSz valójában nem is rám vonatkozik.”
Majd felsorolja, hogy a PSz-ből mit lehetne kihozni, például: „Pufferzóna szegmens; Pánikhangulat szítása; Páncélozott szállító; Portyázó szakasz” és így tovább.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban számolt be a 444.hu legújabb, titkosszolgálati információgyűjtésről szóló cikkéről, amelyben arról írnak, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai egy lehallgatás részleteit úgy küldték el egymásnak, hogy idézzük:
„küldöm a heti MP-s információkat”
Panyi a posztjában kiemeli Kaufmann Balázs és Windisch Judit cikkének egy részletét, amely a konkrét lehallgatást részletezi. Eszerint „egy magyar üzletember, akit a cikkben F-nek fogunk hívni, 2025. január 2-án felhívta egy jóbarátját. Politikáról beszélgettek: a Tisza esélyei, a Fidesz ereje, Magyar Péter és Orbán Viktor kerültek szóba. Átlagos beszélgetés volt, amit akkor és azóta is sokan folytatnak közélet iránt érdeklődő magyarok a barátaikkal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Emelkedett a Duna vízszintje, már 9 centire vagyunk a vasárnapi mélyponttól
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán adott tájékoztatást a Duna vízállásának javulásáról. Gajdos László szerint Paksnál 3 centit emelkedett a vízszint tegnap óta.
Magyar Péter miniszterelnök szerint továbbra is üzemel Paksi Atomerőmű turbinája, miközben a Duna vízszintje már kilenc centiméterrel a vasárnapi mélypont fölött van. A kormányfő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a mai hőségre való tekintettel önkéntes fogyasztáscsökkentést is kért:
„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel. Ettől függetlenül a mai forró napon még nagy szükség lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.”
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter arról ír, 3 centimétert emelkedett Pakson a vízszint. Azt nem írja, hogy a hűtőöbölben ez mekkora emelkedést jelent.
„A mérési adatok alapján a Duna vízszintje Pakson a tegnapi reggeli -134 cm-ről ma reggelre -131 cm-re alakult.”
A miniszter jelzi, hogy „meteorológiai előrejelzések szerint ma számottevő csapadék valószínűsíthető az Inn, a Traun és az Enns vízgyűjtő területein. Amennyiben a várt esőmennyiség lezúdul, az a hétvégétől már néhány deciméteres emelkedést hozhat a magyarországi szakaszon is.
A folyó vízhozamát és vízszintjét folyamatosan nyomon követjük” - közölte.
Magyar Péter miniszterelnök szerint továbbra is üzemel Paksi Atomerőmű turbinája, miközben a Duna vízszintje már kilenc centiméterrel a vasárnapi mélypont fölött van. A kormányfő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a mai hőségre való tekintettel önkéntes fogyasztáscsökkentést is kért:
„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel. Ettől függetlenül a mai forró napon még nagy szükség lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.”
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter arról ír, 3 centimétert emelkedett Pakson a vízszint. Azt nem írja, hogy a hűtőöbölben ez mekkora emelkedést jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felmérés igazolja: nyugat-európai árakon vásároljuk az ételt, miközben fizetésünk a legértéktelenebb az egész EU-ban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint az élelmiszerek ára már az uniós átlag 95 százalékát is eléri. Eközben a magyar bérek az EU-átlag mindössze 49 százalékán állnak.
A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.
Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.
Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.
2010-ben a hazai árszínvonal az EU-átlag 59 százalékán, míg a bérek csupán a 32 százalékán álltak. 2025-re az árak elérték a 72 százalékot, a bérek viszont csak 49 százalékra emelkedtek.
A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.
2025-re az élelmiszerek ára az EU-átlag 95 százalékára, az alkohol- és dohánytermékeké 87, a bútoroké és háztartási készülékeké pedig 89 százalékra emelkedett.
A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.
A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.
A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.
Ez azt jelenti, hogy bár a bérek relatíve jobban nőttek, mint az árak, a régiós versenytársak sokkal jobban teljesítettek. Így a magyarok ténylegesen kevesebbet tudnak fogyasztani a jövedelmükből, mint más uniós polgárok.
A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.
Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombaton szavaz a Tisza-frakció az új köztársasági elnökről
A Tisza parlamenti képviselőcsoportja a hétvégén szavaz államfőjelöltjéről, és javasolták a keddi parlamenti választást. Az új köztársasági elnököt Sulyok Tamás mandátumának megszűnése miatt, augusztus 19-ig kell megválasztani.
Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.
Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.
A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.
Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.
Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.
Július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben javasolta Polgár Judit sakkozót a posztra, Magyar Péter miniszterelnök pedig jelezte, hogy megtiszteltetésnek érezné, ha a sakknagymester elvállalná a felkérést.
Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.
A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.
Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.
Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.
A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
15 év után először havazott Új-Zéland fővárosában, energiahiány jöhet
Egy antarktiszi hidegfront miatt esett hó Wellingtonban, amire 15 éve nem volt példa. Az országos hálózatirányító szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és péntekre energiahiányt jelzett.
Tizenöt év után először borította be a hó Új-Zéland fővárosát, Wellingtont, miközben az ország déli részén egy síelő lecsúszott a világ legmeredekebb utcáján. A szokatlan időjárást egy antarktiszi hidegbetörés okozta, ami kedden érte el az országot, fagyokat, havat, jeget és metsző szelet hozva magával.
Wellingtonban kedden, dél körül tengerszintig hullott a hó. A The Guardian cikke szerint az irodai dolgozók kirohantak az épületekből, hogy a saját szemükkel lássák a ritka jelenséget, a közösségi médiát pedig elárasztották az örömittas posztok.
„Hó Wellingtonban?! Elképesztő! Így aztán tényleg más lett a napom” – írta egy felhasználó. Egy másik kommentelő a közös élményt emelte ki: „Annyira jó ez a lelkesedés. Az irodám ablakához mentem, és a szemközti épület minden ablaka tele volt nézelődőkkel.”
A Déli-szigeten fekvő Dunedinben az iskolákból is hazaküldték a diákokat a havazás miatt.
A helyiek kihasználták a lehetőséget, többen snowboardoztak az utcákon, egy síelő pedig levideózta, ahogy lesiklik a Guinness World Records szerint a világ legmeredekebb utcáján, a dunedini Baldwin Streeten.
„Azt szeretem Dunedinben, hogy évente talán kétszer esik másfél centi hó, és mindenki teljesen megőrül” – jegyezte meg egy helyi a közösségi médiában.
Szerda reggelre a Déli-sziget három pontján -9 Celsius-fokot mértek, több főutat lezártak. Christchurch tengerpartját, a New Brighton Beachet is vékony hóréteg fedte, a helyi repülőtéren pedig egy járatnak meg kellett szakítania a leszállást a viharos szél és az eső miatt.
A rendőrség több olyan esethez vonult ki, ahol autók csúsztak le a jeges utakról, ezért arra kérték a lakosságot, hogy aki teheti, ne induljon útnak.
Az országos meteorológiai szolgálat, a MetService szerint bár szerdán átmenetileg enyhül az idő, csütörtök reggelre több helyen is az év eddigi leghidegebb napja jöhet.
Az országos hálózatirányító, a Transpower szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és arra figyelmeztetett, hogy péntek reggel akár energiahiány is kialakulhat.
Az, hogy Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban tengerszintig havazzon, rendkívül ritka esemény. Legutóbb 2011 augusztusában, egy rendkívüli hideghullám idején fordult elő hasonló.
Tizenöt év után először borította be a hó Új-Zéland fővárosát, Wellingtont, miközben az ország déli részén egy síelő lecsúszott a világ legmeredekebb utcáján. A szokatlan időjárást egy antarktiszi hidegbetörés okozta, ami kedden érte el az országot, fagyokat, havat, jeget és metsző szelet hozva magával.
Wellingtonban kedden, dél körül tengerszintig hullott a hó. A The Guardian cikke szerint az irodai dolgozók kirohantak az épületekből, hogy a saját szemükkel lássák a ritka jelenséget, a közösségi médiát pedig elárasztották az örömittas posztok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
