„A tünetekkel érkezők 80-90 százalékánál igazolódik a vírusfertőzés, ez félelmetes” – mondja egy háziorvos
Az első hullám után a nyár szinte teljes nyugalomban telt Mosonmagyaróváron. Augusztus utolsó hetében kezdődött ott a második hullám, akkor találták az első pozitív beteget. Szeptember végéig heti 4-5 fertőzött volt, októbertől ez 20-25-re nőtt.
“A lázzal, felső légúti panaszokkal forduló betegek 80-90 százalékánál igazolódik a vírusfertőzés. Ugyanez az arány a közvetlen kollégáimnál is a járásban. Számomra ez félelmetes.” - mondja Hajdú Nóra, háziorvos, akire Vizsy Ferenc helyi interjúja hívta fel a figyelmem.
Az ötgyermekes családanya hivatalos rendelési ideje napi 3 óra, de ma 7-8 órát dolgozik.
“Elvileg 9-11 óra között lehet hívni minket. 11-től rendelés van, és ha van bent beteg, csak az asszisztens beszél telefonon, én a pácienssel foglalkozom, illetve ha nincs bent senki, akkor visszahívogatom a korábbi telefonálókat. Délután egytől nem fogadunk hívást vonalason.
Az asszisztenssel ketten napi 100 hívást bonyolítunk két telefonon.”
A háziorvos azt szeretné, ha mindenki türelmesebb, megértőbb lenne:
“Mindenkit vissszahívunk, ha megígértük. Az ismételt telefonálások a rászorulóktól veszik el az időt.”
Mosonmagyaróváron 3 óra rendelésbe korábban belefért minden: receptírás, adminisztratív feladatok, akut és krónikus betegek ellátása, még – ahogy mondja - az otthon magányosan unatkozó idősek lelki támogatása is, akik csak beszélgetni jöttek. Annak idején 3 hónapos kisbabája etetésére is volt ideje.
Most a legkisebb baba másfél éves. Van egy segítője, akit “helyettesének” hív, vele van a kislánya, amíg ő dolgozik és a házimunkában is segít.
"A nagyobbak épp most nőnek fel a nehezedő helyzetben"
– mondja.
“A 9 és 10 éves két hete egyedül jár haza az iskolából. Szépen, önállóan megcsinálják a leckét, mire hazaérek a két nagycsoportos ovissal. Mostanában esténként is adminisztrálok itthon, és az egész délelőttöt végigtelefonálom, de a gyerekek nem szólnak. Eljátszanak, sőt a legkisebbet is lefoglalják, hogy ne zavarjon.
Csak az én szívem szakad meg közben, hogy nem tudok foglalkozni velük, hogy mire minden feladatommal végzek, már este van.
Hétvégén igyekszem pótolni, de hiányzik, hogy több minőségi időt tölthessek velük, és csak remélni tudom, hogy ez átmeneti állapot, és nem lesznek hosszútávú következményei bennük.”
A legelkeserítőbb számára, hogy az emberek többsége nem fél, igyekeznek elbagatellizálni a tüneteket, alkudoznak. Nem csak diagnosztizálni, kezelni kell őket, hanem felvilágosítani, meggyőzni. A háziorvost a tehetetlenség őrli fel leginkább.
“Nem tudom rávenni a potenciálisan fertőző betegeket arra, hogy maradjanak otthon. Hiába mondom a tünetek alapján, hogy önkéntes karantén kellene a gyerekekkel és a házastárssal együtt. Mire kiderül, hogy ez nem csak egy kis megfázás, már nagy eséllyel továbbadták a családban és mindenki munkahelyén, iskolájában.”
Hajdú Nóra szerint a tesztre sokszor több mint egy hetet várni kell. Ilyenkor ő hiába kér, mindenki maga döntheti el, mit tesz.
“Sajnos sok beteg próbál kibújni, mert féltik az állásukat, amit értek, de a többi embert is védenünk kell.”
A rendelőben ffp2 maszkban, kesztyűben, védőszemüvegben vizsgál, az asszisztensen és a betegen is maszk van.
“Nagyon vigyázunk, hogy nálunk se fertőződjön meg senki, mi sem, mert 2500 beteg ellátása kerül veszélybe, ha megbetegszünk.