A szakembereket is meglepte az Indiában tomboló koronavírus-járvány

„Orbán Viktor kormánya a hazugság és a háború kormánya. Vége van. Menniük kell. Orbánék a békéről hazudtak a magyaroknak, de kiderült, hogy háborúba sodornák a csodálatos országunkat” - írta Magyar Péter csütörtök reggeli posztjához.

A TISZA Párt elnöke az elmúlt napokban már hangoztatta, hogy nyilvánosságra fogja hozni azt a bizonyítékot, amelyből szerinte mindenki számára világos lesz, hogy Orbán Viktorék végighazudták az utóbbi éveket.

Magyar csütörtök reggel közzé is tette a bizonyítékot: egy 2023. áprilisában készült, egyperces hangfelvételt, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hallható.

Én ennek a végrehajtásában, és végrehajtására dr. Böröndi Gábor altábornagyot kértem föl. Megtiszteltetés, hogy elvállalta, és arra számítok, hogy ezt a folyamatot ő maradéktalanul végre fogja hajtani” - fogalmaz a felvételen Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Tavaly a pedofil kegyelmi botrány egyértelművé tette, hogy Orbánék csak szavakban védik a gyerekeket és a családokat, és pont ők támogatják a pedofil rémeket. Most pedig az derült ki, hogy miközben az Orbán-kormány évek óta a magyar emberek megvédéséről beszél, aközben éppen ők azok, akik pénzért és a hatalomért a saját honfitársaik biztonságát is képesek feláldozni. Ez nem politikai hiba. Ez bűn. Egy olyan bűn, amire nincs és nem is lesz bocsánat” - írta posztjában a TISZA Párt elnöke.

Lázár János az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a kormány esélyeiről, az Európai Unióval való kapcsolatokról, a vasúti fejlesztésekről és a fővárosi projektekről is. A miniszter azt mondta: „Kiegyenlítettek az erőviszonyok, jelen pillanatban fifty-fifty az esély szerintem. Ez a realitás.”

A beszélgetésben szóba került Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnökének korábbi kijelentése is, amely szerint a MÁV teljesítményét kamu adatokkal szépítik, miközben a pályák és a biztonsági berendezések állapota aggasztó. Lázár úgy reagált: nagyra becsüli Meleg Jánost, és fontosnak tartja a szakszervezetekkel való jó kapcsolatot. Azt mondta: „Azt, hogy tudatosan hamisítanák a kollégák az adatokat, én azt nem hiszem. Nem kell hamisítani rajta, önmagától se túlzottan rózsás a helyzet.”

amelyhez az Európai Beruházási Banktól 1 milliárd euró hitelt vesznek fel, és ugyanennyit biztosít a magyar állam is. Lázár szerint az EBB május végén vagy június elején hozza meg a döntést. A tervek szerint 70 új vagy újszerű vonatot bérelnek osztrák-német és francia csoportoktól. A járművekkel kapcsolatban azt mondta:

„Ezek lényegében újak vagy újszerűek, van közte tízéves, húszéves, és van közte harmincéves is, de azoknak hatvan év elvileg a futamideje. Ebben a kategóriában ezek nagyon sokáig bírják.” A jövő év első negyedévéig 55 mozdony érkezhet az országba, ami a Miskolc–Budapest vonalon 5-10 perces menetidő-csökkenést is jelenthet.

Lázár beszélt a Rákosrendezővel kapcsolatos tervekről is. Elmondta, hogy a fővárosi önkormányzat nem reagált a megkeresésekre, pedig ő várja őket reggeltől estig. Úgy fogalmazott, hogy

A fővárosi tévénézőknek azt üzente, hogy a város minden szükséges támogatást meg fog kapni a tárcájától a tervek megvalósításához. A miniszteri biztos személyével kapcsolatban elmondta: Lánszki Regő országos főépítészben gondolkodik.

Az interjúban az uniós forrásokról is szó esett. A miniszter szerint a magyar kormány eddig 10 milliárd eurót tudott lekötni, és további 12 milliárd hiányzik. Úgy fogalmazott:

Hozzátette, hogy Brüsszel harcmodort váltott, és azt is elmondta: „Ameddig a ‘22-es választások után a kormány valóban erősen tudott föllépni, és nem volt a Tisza Párt, addig tudtuk lekötni ezt a 10 milliárdot. Ahogy a Tisza Párt elérte a ’24-es választási eredményeket, a pénz Magyarország felé irányuló tempója láthatóan lassult.” Ennek ellenére

„Ebben a csatában mi nem elnyomni akarjuk a másik felet, és nem kiiktatni, hanem le fogjuk győzni egy küzdelemben.”

Lázár egy korábbi kisvárdai nyilatkozata is előkerült, amelyben arról beszélt, hogy egyes vállalkozók visszaélhettek a kormányzati támogatásokkal. Azt mondta: „Vannak nagyvállalkozók ebben az országban, akik éltek a lehetőséggel. Én azt remélem, hogy nem éltek vele vissza.” Hangsúlyozta, hogy „akinek több adatik, az sokkal többet kell, hogy vállaljon felelősségképpen ennek az országnak a hétköznapjaiból”. Szerinte ez akkor sérül, ha valaki felesleges dolgokra költi el a pénzét. Úgy fogalmazott: „Egy olyan országban élünk, ahol az elmúlt 35 évben jöttek létre vagyonok, és

Hozzátette: „Sokat segítene nekünk, ha a teljes magyar vállalkozói elit és politikai elit visszafogna magát a következő tíz hónapban.” A beszélgetés során kitért arra is, hogy „Magyarországon nem csak egy-két embernek van Ferrarija. Azt hiszem mind a ketten meglepődnénk, ha szembesülnénk azzal a számmal, ami a valóság.”

Az interjú végén szóba került a halálbüntetés kérdése is. A miniszter elmondta:

és szerinte ennek egy egészséges társadalomban lehet szerepe. Hozzátette, hogy ezzel a nézettel kisebbségben van, és a kérdés párton belül is vitákat vált ki. A kegyelmi ügy kapcsán önkritikusan fogalmazott: „A mi politikai közösségünk nagyon megégette magát, mert mégis volt egy köztársasági elnök, aki egy ilyen típusú ügyben kegyelmet adott, azt ellenjegyezte az akkor igazságügyi miniszter, és ez részben összefüggésben van azzal, hogy fifty-fifty az esély a '26-os választásokat illetően.”

A budapesti politikai helyzetről is beszélt. Elmondta, hogy a Fidesz szinte minden fővárosi képviselőjelöltjét lecseréli, egy kivétellel. Szerinte ez egy tudatos döntés, mert sok budapesti választópolgárnak vannak fenntartásai a párttal szemben. A cél, hogy új csapattal próbálják visszanyerni a fővárosiak bizalmát. Lázár Szentkirályi Alexandrát minőségi, érdemi és tartalmi változásként jellemezte. A gazdaság helyzetéről pedig azt mondta: „2025-ös és 2026-os évet illetően óriási probléma nincs”, és úgy fogalmazott, hogy Magyarország ugyanazokkal a számokkal dolgozik, mint Ausztria.

(via Telex)

Magyar Péter hangfelvételéről kérdezte a HVG újságírója Gulyás Gergelyt a kormányinfón.

- válaszolta a miniszter, aki szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf csak arról a régi igazságról beszélt, hogy katonáknak a háborúra kell készülniük, és így tudják megőrizni a békét.

Gulyás szerint a magyar kormány az elmúlt években is mindent megtett a békéért, de a katonáknak a haza védelmére kell felkészülni.

Az újságíró kérdésére, miszerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf mondatait ugyanúgy lehet értelmezni, mint a korábbi vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romuluszét, a miniszter azt mondta Ruszin-Szendi Romulusz Ukrajnát akarta megvédeni, míg a honvédelmi miniszter a hazát akarja megvédeni.

Gulyás szerint a kormány is mindig ezt kommunikálta, és Orbán Viktor már a háború előtt is beszélt arról, hogy közös európai haderőre van szükség.

A Honvédelmi Minisztérium átfogó vizsgálatot folytatott Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök NATO-üléseken tanúsított magatartásával kapcsolatban – írja az Index. A lap információi szerint a tárca bekérte a NATO vezérkarfőnöki találkozók hanganyagait, és összevetette azokat az altábornagy által készített jelentésekkel, valamint a számára kiadott mandátummal.

A minisztérium a vizsgálat eredményeit a Nemzetbiztonsági Bizottság elé tárta, mert súlyos eltéréseket találtak a hivatalos magyar álláspont és Ruszin-Szendi NATO-beli felszólalásai között.

- írja a lap.

A minisztériumi vizsgálat szerint Ruszin-Szendi nem említette, hogy Magyarország nem járul hozzá halált okozó eszközök Ukrajnába szállításához magyar területen keresztül, és a harcok azonnali beszüntetését és a tárgyalásos rendezést sem sürgette.

Az Index szerint a Honvédelmi Minisztérium megállapította, hogy Ruszin-Szendi a NATO-ülésekről készített jelentéseiben olyan elemeket is feltüntetett, amelyeket valójában nem mondott el, így a feletteseit és a kormányzatot félrevezette.

A lap szerint vizsgálat azt is kimutatta, hogy az EU vezérkarfőnöki találkozón sem ismertette a magyar aggályokat az EUMAM misszióval kapcsolatban, pedig erre is utasítást kapott.

- jegyezte meg az Index, hozzátéve, hogy ez a köszöntés az ukrán hazafias retorika egyik kulcseleme.

„A kifejezés használata azért is keltett megütközést, mert a magyar kormány hivatalos álláspontja a fegyveres konfliktussal kapcsolatban a semlegesség, a béketárgyalások sürgetése és a további eszkaláció elkerülése. A »Dicsőség Ukrajnának« köszöntés használata a magyar katonai vezetés magas rangú tisztviselője részéről egyértelműen ellentmond ennek a semleges álláspontnak” - írja a lap.

A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatta a vizsgálat eredményeiről a Nemzetbiztonsági Bizottságot is, mivel a HM szerint az altábornagy viselkedése bizalomvesztést okozhatott a szövetségi rendszerben, és sérthette Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit, és kettős kommunikáció hatással lehetett a NATO döntéshozatali folyamataira is.