HÍREK
A Rovatból

A szakembereket is meglepte az Indiában tomboló koronavírus-járvány

Korábban azt gondolták, a kontinensnyi ország aránylag jó számokkal átvészelte a pandémiát.


Az egészségügyi szakembereket is meglepte az Indiában tomboló koronavírus-járvány, amely - a hivatalos adatok szerint - már naponta hússzor több halálos áldozatot követel, mint februárban - írta elemző cikkében a The New York Times című amerikai napilap hétfőn.

A cikk szerint az elmúlt év nagy részében a Covid-19 járványhoz köthető halálesetek száma feltűnően alacsony volt Ázsia és Afrika országainak többségében. Mint írták: Afrikában és Kelet-Ázsiában továbbra sem változott a helyzet, de Indiában tombol a járvány. A jelentések szerint a kórházak kifogytak a betegek ellátásához szükséges oxigénből, a vírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma pedig napi kétezer fölé emelkedett a februári százhoz képest.

A The New York Times felidézte, hogy a fertőzések és halálesetek számának erőteljes növekedése sokakat meglepett.

„India hatalmas Covid-hulláma fejtörést okoz a tudósoknak” - írta Smriti Mallapaty, a Nature című brit tudományos folyóirat ázsiai térséggel foglalkozó vezető riportere. Shahid Jameel, az indiai Ashoka Egyetem virológusa pedig azt mondta: „új fertőzéshullámokra számítottam, de nem gondoltam volna, hogy ennyire erős lesz”.

A cikk emlékeztet: tavaly az indiai orvosok és tisztviselők arra készültek, hogy a dél-ázsiai országot is elérik ugyanazok a súlyos hullámok, amelyek a világ nagy részét. Ugyan Indiában is emberek milliói kapták el a koronavírust, azonban a legtöbben enyhe tünetekkel átvészelték a betegséget. A szakemberek akkor azt gondolták, hogy az ország - hasonlóan sok szomszédjához - „megúszta a világjárvány legsúlyosabb részét”.

A cikk szerint erre a feltételezésre jutottak a szakemberek is, miután a tudományos kutatások kimutatták, hogy a nagyvárosokban a felnőttek körülbelül fele már megfertőződött. „Ez ahhoz a feltételezéshez vezetett, hogy Indiát olcsón, természetes módon beoltották” - mondta a lapnak Dr. Prabhat Jha, a Torontói Egyetem epidemiológusa.

A történtek után az ázsiai ország kormánya is magabiztosan állt a kihívások elé. Hivatalos üzenetük úgy szólt: „India leigázta a Covid-19-et” - emlékeztetett a lap.

A kedvező fejleményeket követően szinte minden korábbi korlátozást feloldottak, azaz esküvőket, politikai gyűléseket és vallási összejöveteleket is lehetett tartani. Áprilisban az ország északi részén megrendezték a világ egyik legnagyobb vallási összejövetelét, ahol emberek milliói ünnepeltek.

A The New York Times cikke szerint a koronavírus újabb indiai hullámának egyik tanulsága lehet, hogy azok az emberek, akik korábban enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen átestek a Covid-19 okozta betegségen, továbbra is kiszolgáltatottak a vírusnak.

Ezen kívül a fertőzőbb új mutációk megjelenése is szerepet játszhatott a jelenlegi helyzet kialakulásában - írták.

A cikk szerint az Indiában uralkodó súlyos állapotokat jól mutatja, hogy egyes városokban már a krematóriumok is túlterheltek. A lapnak nyilatkozó egyik krematóriumi dolgozó azt mondta, hogy soha nem tapasztaltak még ilyen „véget nem érő halálozási sorozatot.”

Az ázsiai országnak is azt a stratégiát kellene követnie, mint amelyet a világ nagy részén alkalmaznak, azaz a vírus terjedésének korlátozását és az oltások ütemének felgyorsítását - olvasható a cikkben. Az elmúlt két hétben egyes helyi önkormányzatok - köztük Delhi és Mumbai vezetése - ismét korlátozásokat vezettek be például az utazások, esküvők és vásárlások területén.

A lap szerint az oltások ütemének felgyorsítása bonyolult feladat lesz Indiában. Az országban eddig a lakosság körülbelül 10 százaléka kapott legalább egy oltást, így még több mint egymilliárd ember vár arra, hogy mindkét oltását megkapja. A célok elérése érdekében a közelmúltban csökkentették az országban kifejlesztett vakcina exportját.

A cikk felidézi, hogy az indiai tisztviselők kritizálták az amerikai adminisztrációt, amiért nem exportál több oltóanyagot az ázsiai országba. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az Egyesült Államok megosztja az Amerikában gyártott AstraZeneca koronavírus elleni vakcinákat más országokkal a következő hónapokban.

Psaki azt mondta: a felhalmozott készletek azután hagyhatják el az országot, hogy az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hivatala elvégezte a biztonsági vizsgálatokat.

Várhatóan a közeljövőben további részleteket is megosztunk a tervekről és arról, hogy kik fognak kapni a vakcinákból, de jelenleg a tervezés folyamatában vagyunk

- fogalmazott a szóvivő.

Az Egyesült Államok több tízmillió AstraZeneca vakcinát halmozott fel, amelyet azonban nem oltottak el, ugyanis az FDA nem adta meg az ehhez szükséges sürgősségi engedélyt. Az elmúlt időszakban a világ több vezetője - köztük Narendra Modi indiai miniszterelnök - szorgalmazta Joe Biden elnöknél, hogy ossza meg másokkal a felhalmozott készleteket.

Joe Biden hétfőn telefonon tárgyalt az indiai miniszterelnökkel, és - a Fehér Ház hivatalos közleménye szerint - „elkötelezte magát amellett, hogy az Egyesült Államok és India szorosan együttműködik a Covid-19 elleni harcban”.

Az elnök ígéretet tett, hogy segítséget nyújtanak az ázsiai országnak például „az oxigénkészletek, az oltóanyagok és terápiák területén”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Trump rácsodálkozott, hogy Orbán Viktor szerint Ukrajna nem nyerheti meg ezt a háborút
Orbán Viktor erre csak annyit válaszolt: csodák történhetnek. Ugyanakkor abban mindketten egyetértettek, hogy a háború a közeljövőben véget érhet.


Donald Trump szerint Orbán Viktor úgy gondolja, „a nem túl távoli jövőben” véget érhet az orosz–ukrán háború. Orbán megerősítette, erőteljesen meg van győződve erről. Szerinte ehhez csak az kellene, hogy az európai országok egységesek legyenek, de szerinte Brüsszel háborút akar, mert sokan azt hiszik, Ukrajna megnyerheti a háborút, amit hibás álláspontnak tart.

„Azt mondja, hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút?” – kérdezte Trump. „Csodák történhetnek” – válaszolta Orbán, miközben feltette a kezét.

Donald Trumpot arról is kérdezték, hogy találkozik-e a közeljövőben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten, és hogy mikor érhet véget az ukrajnai háború. A találkozóról azt mondta, erről is fognak tárgyalni, de majd később jelenthetik be. A háború végéről azt mondta, szerinte „a nem is olyan távoli időben” véget érhet.

Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy Trump nagy erőfeszítést tesz a békéért, de szerinte Brüsszel és az európai országok nem támogatják ezt. Úgy látja, nem egységes a nyugati válasz. Szerinte csak az amerikai és a magyar kormány békepárti, mindenki más azt gondolja, Ukrajna megnyerheti a háborút a csatatéren.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Interaktív térképen mutogatják a Tisza-szimpatizánsokat, a NAIH szerint ez már bűncselekmény
Sokkoló fordulat az adatbotrányban, mostantól bárki rákattinthat a szomszédjára. 200 ezer ember adatai, neve, politikai hovatartozása, lakcíme között lehet böngészni.


Ismeretlenek egy interaktív térképet készítettek a Tisza Párt Tisza Világ nevű mobilalkalmazásából kiszivárgott adatbázisból, amelyen földrajzi koordináták alapján, akár utca- vagy házszinten is böngészhetővé tették a mintegy 200 ezer érintett adatait – írta az Index.

Az oldalon név vagy cím alapján is lehet keresni, a rendszer pedig a név és a cím mellett az érintett e-mail-címét is megadja.

A weboldal ugyanakkor valamilyen tiltás alatt áll, a Telekom szolgáltatásán keresztül például nem elérhető.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint az interaktív térkép elkészítése bűncselekmény.

„Az eddig rendelkezésre álló információk alapján a hatóság szerint megalapozottan állítható, hogy az ismeretlen személy a személyes és különleges adatok felhasználásával bűncselekményt követett el, éppen ezért haladéktalanul szükséges annak törlése”

– közölte Péterfalvi Attila. Hozzátette, amennyiben a honlapot nem törlik, a a rendelkezésre álló jogi eszközök alkalmazásával lépnek fel.

A NAIH már a térkép megjelenése előtt állásfoglalást adott ki, amelyben világossá tette, hogy bár egy politikai párt informatikai rendszerének sérülékenysége közérdekű ügy lehet, „ez azonban önmagában nem teremt jogszerű alapot arra, hogy az adatbiztonsági hiányosságot kihasználó személy tárolja és nyilvánosságra hozza az adatbázisban szereplő érintettek személyes és különleges adatait”. A hatóság hangsúlyozta, még ha egy párt nem is tett meg mindent az adatok védelméért, az adatok megszerzése és közzététele „jogellenes, és a jogsértés körülményeitől függően akár bűncselekménynek is minősülhet”.

A NAIH a médiaszolgáltatók felelősségére is kitért: az újságírók nem tehetik nyilvánosan elérhetővé a jogellenes adatkezeléssel érintettek személyes adatait, „akár közvetett módon, tehát az adatbázisra vagy a személyes adatokat nyilvánosságra hozó honlapra mutató hivatkozás közlésével” sem. A hatóság szerint az érintettek „kiszolgáltatott helyzetben vannak”, hiszen nem maguk hozták nyilvánosságra adataikat.

Az ügy előzménye, hogy októberben a Tisza Világ alkalmazásból mintegy 200 ezer felhasználó személyes adatai – köztük nevek, lakcímek, telefonszámok, e-mail-címek és földrajzi koordináták – kerültek nyilvánosságra. A botrány akkor éleződött ki, amikor különböző fórumokon és a kormánypárti sajtóban elkezdték listaszerűen közzétenni az érintettek adatait.

Orbán Viktor miniszterelnök november 3-án „azonnali vizsgálatot” rendelt el az ügyben, a kormány pedig nemzetbiztonsági kockázatot is emlegetett. A Tisza Párt szerint nem adatszivárgás, hanem „folytatólagos adatlopás” és „ártó szándékú támadás” történt, rendszereiket ugyanis hónapok óta támadják. Magyar Péter a támadások politikai motivációját hangsúlyozta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Teljes szankciómentességet kapott Magyarország az orosz olaj, gáz és Paks2 ügyében is
A miniszterelnök elmondta, hogy az általános és időkorlát nélküli mentesség vonatkozik a Török Áramlatra és a Barátság kőolajvezetékre is. Emellett végleg megszűnnek a Paks2-vel kapcsolatos amerikai szankciók is.


A Fehér Házban tartott kétoldalú találkozó után Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország időkorlát nélküli mentességet kapott az orosz energiahordozókra vonatkozó amerikai szankciók alól a Török Áramlat és a Barátság kőolajvezeték esetében.

„A rezsicsökkentést sikerült megvédeni. Továbbra is Magyarországon lesz Európában a legalacsonyabb energiaár, ennek minden szükséges előfeltételét megteremtettük” - mondta.

„Ami konkrétan azt jelenti, hogy a Török Áramlat esetében és a Barátság kőolajvezeték esetében teljes szankciómentességet kaptunk. Nincs szankció, ami az onnan érkező ellátást korlátozná vagy drágábbá tenné. Ez egy általános és időkorlát nélküli mentesség.”

Orbán Viktor szerint a megállapodás nélkül a magyar háztartások a rezsi két és félszeresét, akár háromszorosát fizették volna november végétől. „Amikor jöttünk, nagyon nagy bajban voltunk; nyakig voltunk a vízben. Az amerikaiak néhány hete jelentettek be egy általános szankciós rendszert az orosz energiára vonatkozóan. Bennünket ez földhöz vágott volna” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a veszélyt sikerült elhárítani.

Orbán Viktor szerint az Egyesült Államok részéről ezentúl semmilyen politikai akadályba nem ütközik a két vezetéken keresztül érkező orosz energia behozatala. „Megállapodtunk, az elnök döntött, és azt mondta, hogy ezeket a szankciókat erre a két vezetékre nem fogják alkalmazni” – jelentette ki.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az amerikai és a brüsszeli szankciós rendszer két külön dolog. A mostani megállapodás az amerikai rendszerre vonatkozik, míg az európai szankciókkal kapcsolatos küzdelem egy „másik mérkőzés”, amelyre decemberben kerül sor Brüsszelben.

A sajtótájékoztatón a kormányfő egy több pontból álló nukleáris együttműködési csomagról is beszámolt, amelynek részeként Magyarország amerikai fűtőanyagot vásárol a Westinghouse-tól, és amerikai technológiával vezet be kis moduláris reaktorokat (SMR).

A nukleáris megállapodás részeként Magyarország amerikai technológiát kap az elhasznált fűtőelemek biztonságos tárolásához is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a részletekről elmondta, hogy a fűtőelemek szállítása körülbelül 100 millió dolláros tétel. A kis moduláris erőművek költsége a telepített egységek számától függően 10-20 milliárd dollár között lehet, míg a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló technológia 100-200 millió dollárba kerülhet.

A Biden-adminisztráció korábban a Paks II. atomerőmű-építési projektre szankciókat vetett ki, amely alól Magyarország ideiglenes mentességet kapott. Orbán Viktor közölte, a mostani megállapodás értelmében nem a mentességet hosszabbítják meg, hanem az egész szankciót eltörlik, így semmilyen amerikai kifogás nem marad a beruházással szemben.

A gázellátás diverzifikálása érdekében az MVM-nek már van két hosszú távú LNG-vásárlási szerződése a francia ENGIE-vel és a Shell-lel, és előrehaladott tárgyalások folynak egy amerikai vállalattal is egy ötéves, összesen körülbelül 2 milliárd köbméteres szállításról.

A megbeszélésen szó esett az orosz–ukrán háborúról is. Orbán Viktor szerint mindkét kormányzat elkötelezett a béke megteremtése mellett, és Magyarország felajánlotta segítségét a béketeremtéshez.

A miniszterelnök megerősítette, hogy egy budapesti békecsúcs megszervezése továbbra is napirenden van, bár a pontos időpontot még nem lehet tudni.

A kormányfő szerint a magyar álláspont az, hogy „Ukrajna a fronton nem tudja legyőzni Oroszországot”, ezért a béke feltételeinek megteremtésén kell dolgozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotók: így fogadta Donald Trump Orbán Viktort a Fehér Háznál
Az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök várhatóan több stratégiai gazdasági kérdésben megállapodik egymással.


Az előzetesen bejelentett időponthoz képest majdnem egy órás csúszással, magyar idő szerint 18:25-kor érkezett meg Orbán Viktor és a magyar delegáció a washingtoni Fehér Házhoz. A csúszás okáról egyelőre nem lehet tudni.

A két vezető csak nagyon rövid ideig állt az épületen kívül. Két újságírói bekiabálás hallatszott a felvételeken. Az egyik arra vonatkozott, hogy Trump is ellátogat-e majd Budapestre, míg egy másik újságíró arra volt kíváncsi, hogy Magyarország kap-e mentességet az orosz energiahordozók szankciója alól.

A magyar miniszterelnök találkozásról készült fotókat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk