A Pénzügyminisztériumból nem adtak választ az egyszeri karácsonyi nyugdíjtámogatásra, helyette javasoltak valamit
A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület azt javasolta, kapjanak egyszeri, 40 ezer forintos karácsonyi juttatást, amire a Pénzügyminisztérium annyit válaszolt: lehet kérni nyugdíjemelést méltányossági alapon.
A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület azt javasolta, hogy karácsonyra kapjanak 40 ezer forintos egyszeri juttatást azok az idősek, akik havi 140 ezer forint vagy annál kevesebb nyugdíjból élnek. A Népszava feltette a kérdést a Pénzügyminisztériumnak, hogy reális-e a javaslat. A válasz megérkezett, csak éppen a kérdést kerülték ki.
A minisztérium válaszában annyit közölt:
„Az alacsony nyugdíjjal rendelkező időseknek lehetőségük van egyszeri, méltányossági alapú nyugdíjemelést kérni.” Vagyis a konkrét karácsonyi juttatásról szó sem esett.
Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke szerint a javasolt támogatásra azért lenne szükség, mert decemberben korábban utalják a nyugdíjakat, így január elején sok idő eltelik a következő ellátás érkezéséig.
„Aggasztó, hogy a legkevesebb pénzből élőknek a család karácsonyi megvendégelése, az unokák megajándékozása után élelemre sem marad pénzük a hónap végére”
– mondta.
Az egyesület javaslata szerint a kormány az idei évben meg nem kapott 20,5 milliárd forintos nyugdíjprémiumot ne más célokra csoportosítsa át, hanem fordítsa a legszegényebb nyugdíjasok megsegítésére. Ez az összeg elegendő lenne ahhoz, hogy minden 140 ezer forint alatti ellátásban részesülő nyugdíjas – mintegy 500 ezer ember – egyszeri, 40 ezer forintos támogatást kapjon karácsonyra.
Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) soros elnöke támogatja a karácsonyi különjuttatás ötletét. Elmondása szerint hasonló javaslatot korábban ők is benyújtottak, de vagy teljesen elmaradt a kormány válasza, vagy a mostanihoz hasonló reakció érkezett: arra hivatkoztak, hogy a nyugdíjtörvény garantálja az ellátások értékállóságát.
A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület azt javasolta, hogy karácsonyra kapjanak 40 ezer forintos egyszeri juttatást azok az idősek, akik havi 140 ezer forint vagy annál kevesebb nyugdíjból élnek. A Népszava feltette a kérdést a Pénzügyminisztériumnak, hogy reális-e a javaslat. A válasz megérkezett, csak éppen a kérdést kerülték ki.
A minisztérium válaszában annyit közölt:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mindenki kezdjen munkát keresni” – ezt üzente Lázár János a Mezőhegyesi Ménesbirtok dolgozóinak a Magyar Hang szerint
A lap értesülése szerint a leköszönő miniszter azt közölte a dolgozókkal, hogy a gazdaság jövője bizonytalan. Az esetleges leépítés először a Makóról és Hódmezővásárhelyről ingázókat érintheti, a helyieket tartanák meg legtovább.
Leépítés fenyegetheti Magyarország egyik legbőkezűbben támogatott, papíron nyereséges mintagazdaságát, a Mezőhegyesi Ménesbirtokot.
A múlt hét végén Lázár János összehívta a cég dolgozóit – írja a Magyar Hang. A lap értesülései szerint a leköszönő építési és közlekedési miniszter arról tájékoztatta a munkavállalókat, hogy a gazdaság jövője bizonytalan.
Lázár János azt közölte velük, hogy „a legjobb, ha mindenki elkezd munkát keresni magának”.
A tájékoztatón a lap szerint elhangzott az is, hogy ameddig lehet, a helyi, mezőhegyesi dolgozókat tartják meg, de a Makóról és Hódmezővásárhelyről bejáró munkavállalók állása hamarabb veszélybe kerülhet.
A bejelentés azért is meglepő, mert a cég pénzügyi adatai stabil működésre utalnak. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság a lap szerint 2024-ben 12 milliárd forintos árbevétel mellett 440 millió forint adózott eredményt ért el, és a megelőző évek is nyereségesek voltak. A társaság saját tőkéje elérte a 79,5 milliárd forintot. A cég 463 főt foglalkoztat.
A ménesbirtokot egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány tulajdonolja, amelynek kuratóriumi elnöke Lázár János.
Az alapítvány az elmúlt években jelentős állami vagyonelemeket kapott: 2022-ben 8,5 ezer hektár termőföld és 15 milliárd forint került hozzá, idén tavasszal pedig egy kormánydöntéssel további 1374 ingatlan gyarapította a vagyonát.
A birtok korábban is hatalmas összegekből fejlődhetett. 2022-ben egy körülbelül 10 milliárd forintos beruházásból épült korszerű öntözőrendszer, amihez az állam 8,5 milliárd forint támogatást adott.
Egy évvel később pedig 3,3 milliárd forintból adtak át egy olyan különleges tehénistállót, amelyben az állatok vízágyon pihenhetnek. Ehhez 1,2 milliárd forint uniós forrás érkezett.
Az Orbán-kormány kommunikációja a ménesbirtokot rendre a magyar agrárium mintagazdaságaként és tudásközpontjaként mutatta be, amelynek fejlesztései az ország versenyképességét szolgálják.
Az ügyben a Magyar Hang megkereste a ménesbirtokot, de választ egyelőre nem kaptak.
Leépítés fenyegetheti Magyarország egyik legbőkezűbben támogatott, papíron nyereséges mintagazdaságát, a Mezőhegyesi Ménesbirtokot.
A múlt hét végén Lázár János összehívta a cég dolgozóit – írja a Magyar Hang. A lap értesülései szerint a leköszönő építési és közlekedési miniszter arról tájékoztatta a munkavállalókat, hogy a gazdaság jövője bizonytalan.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Időpontja volt, ezért magára hagyta az utcán haldokló férfit – drámai esetről számolt be az Országos Mentőszolgálat
A saját programjára hivatkozva nem segített egy életveszélyben lévő emberen. Bár a kiérkező mentők végül sikeresen újraélesztették a beteget, az eset rávilágít a laikus segítségnyújtás elmaradásának kockázataira.
Az Országos Mentőszolgálat Facebook-posztja szerint a hozzájuk „egyik nap befutó segélyhívás egy drámai, mégis mindennapos jelenetet vázolt fel: egy férfi mozdulatlanul feküdt az utcán, eldőlt kerékpárja mellett”. A mentésirányító a szakmai protokoll alapján azonnal instruálni kezdte a bejelentőt, kérve, hogy ellenőrizze a bajbajutott állapotát. „A válasz azonban mellbevágó volt”, ugyanis a telefonáló határozottan elutasította, hogy segédkezzen.
„A hívó fél mereven elzárkózott a segítségnyújtástól, csupán a bejelentésre volt hajlandó, a közvetlen cselekvéstől időhiányra és sürgős elintéznivalóira hivatkozva határolódott el.”
A diszpécser próbálta meggyőzni a bejelentőt, de „hiába érvelt az életmentő beavatkozás súlya mellett és hiába hangsúlyozta a másodpercek jelentőségét egy esetleges keringésmegállásnál, a vonal túlsó végén a közöny falaiba ütközött.”
A bejegyzés szerint a késlekedésnek súlyos következménye lett.
„A mentésirányító aggodalma sajnos bekövetkezett, a perceken belül kiérkező rohamkocsi már életjelek nélkül találta a beteget.”
A kiérkező egység ennek ellenére megkezdte a küzdelmet a férfi életéért, „ami hosszas küzdelem és számos életmentő beavatkozás után sikerre vezetett és a férfi keringése visszatért.” A helyszíni ellátást követően stabil állapotban szállították kórházba.
A mentőszolgálat hangsúlyozza, hogy a laikus segítség elengedhetetlen. „A mentések sikerességében bajtársaink szakmai helytállása mellett minden esetben elengedhetetlen szerepe van azoknak a bátor, segítőkész laikusoknak, akik a mentésirányítás utasításai alapján megkezdik a betegek ellátását a mentők kiérkezéséig, jelentősen növelve ezzel a túlélés esélyét.”
„A segítségnyújtás nem merül ki a mentőhívásban, kérjük, soha ne hagyjátok magukra segítségre szoruló embertársaitokat, szükség esetén kezdjétek meg az elsősegélynyújtást!”
Azt kérik: „segítsetek, hogy segíthessünk: köszönjük a hétköznapi hősöknek, hogy vagytok!”
Az Országos Mentőszolgálat Facebook-posztja szerint a hozzájuk „egyik nap befutó segélyhívás egy drámai, mégis mindennapos jelenetet vázolt fel: egy férfi mozdulatlanul feküdt az utcán, eldőlt kerékpárja mellett”. A mentésirányító a szakmai protokoll alapján azonnal instruálni kezdte a bejelentőt, kérve, hogy ellenőrizze a bajbajutott állapotát. „A válasz azonban mellbevágó volt”, ugyanis a telefonáló határozottan elutasította, hogy segédkezzen.
„A hívó fél mereven elzárkózott a segítségnyújtástól, csupán a bejelentésre volt hajlandó, a közvetlen cselekvéstől időhiányra és sürgős elintéznivalóira hivatkozva határolódott el.”
A diszpécser próbálta meggyőzni a bejelentőt, de „hiába érvelt az életmentő beavatkozás súlya mellett és hiába hangsúlyozta a másodpercek jelentőségét egy esetleges keringésmegállásnál, a vonal túlsó végén a közöny falaiba ütközött.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Időzített bomba” – Orbán Viktortól vár választ Jakab Péter a Miskolc melletti vegyi üzemről
A leköszönő országgyűlési képviselő írásban kérdezte a még hivatalban lévő miniszterelnököt a sajóbábonyi SPL Europe Kft. helyzetéről. Az üzemben több tonna mérgező anyagot tárolnak szakszerűtlenül, a dolgozók hónapok óta nem kaptak fizetést.
Írásbeli kérdéssel fordult Orbán Viktorhoz Jakab Péter a sajóbábonyi SPL Europe Kft. vegyi üzemének ügyében, ahol a leköszönő országgyűlési képviselő szerint nem megoldott többtonnányi mérgező vegyi anyag biztonságos tárolása – vette észre a hvg.hu.
Jakab szerint a gyár – a nyári meleg közeledtével – egy időzített bomba, amely veszélyeztetheti a légvonalban 10 kilométerre lévő Miskolcot.
A képviselő azonnali kormányzati intézkedést sürget a katasztrófahelyzet megelőzésére és a hónapok óta fizetésükre váró dolgozók megsegítésére. Arra vár választ, hogy mit tesz az ügyvezető kormány a lakosság biztonsága érdekében, és hogyan garantálja, hogy a munkavállalók megkapják a tulajdonos által visszatartott bérüket és az újbóli elhelyezkedésükhöz szükséges dokumentumokat.
Az SPL Europe telephelye hivatalosan is „felső küszöbértékű veszélyes üzemként” van nyilvántartva, és nem ez az első súlyos ügye: egy 2024-es klórgázszivárgás miatt a kormányhivatal 2025-ben 100 millió forintos munkavédelmi bírságot szabott ki a cégre.
A dolgozók helyzete 2025 nyarán kezdett romlani, amikor a fizetések csúszni kezdtek. Egyikük korábban részletesen beszámolt a kialakult helyzetről:
„Júliusban még csak négy napot csúsztak. Augusztusban időben kaptuk meg a pénzt, szeptemberben viszont már két részletben érkezett a fizetés. Októberben csak 21-én utaltak, az októberi bért pedig decemberben kaptuk meg. A decemberi bér felét 2026. február 4-én utalták.”
A növényvédőszereket gyártó, indiai tulajdonú cég ellen február 13-án felszámolási eljárás indult, a termelés gyakorlatilag leállt.
A munkavállalók utoljára decemberben kaptak fizetést, ezért április 17-én éhségsztrájkba kezdtek, amelyet három nappal később egészségi és családi okokból felfüggesztettek.
A tiltakozás ideje alatt a kormány Bérgarancia Alapján keresztül megkezdődtek a kifizetések. A felszámoló kérelmére a Budapest Főváros Kormányhivatala április 10-én 29 dolgozó februári bérét, majd április 17-én további 22 munkavállaló márciusi járandóságát utalta. A többiek bérének rendezéséhez a felszámoló további intézkedései szükségesek.
Írásbeli kérdéssel fordult Orbán Viktorhoz Jakab Péter a sajóbábonyi SPL Europe Kft. vegyi üzemének ügyében, ahol a leköszönő országgyűlési képviselő szerint nem megoldott többtonnányi mérgező vegyi anyag biztonságos tárolása – vette észre a hvg.hu.
Jakab szerint a gyár – a nyári meleg közeledtével – egy időzített bomba, amely veszélyeztetheti a légvonalban 10 kilométerre lévő Miskolcot.
A képviselő azonnali kormányzati intézkedést sürget a katasztrófahelyzet megelőzésére és a hónapok óta fizetésükre váró dolgozók megsegítésére. Arra vár választ, hogy mit tesz az ügyvezető kormány a lakosság biztonsága érdekében, és hogyan garantálja, hogy a munkavállalók megkapják a tulajdonos által visszatartott bérüket és az újbóli elhelyezkedésükhöz szükséges dokumentumokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint 700 milliárd forintnyi uniós forrás nyílhat meg Budapest előtt
A Fővárosi Önkormányzat a korábbi 300 milliárdon felül a Helyreállítási Alap forrásaival is számol, így összesen 700 milliárd forintnyi EU-támogatás válhat elérhetővé. A pénz lehívásához azonban a kormánynak és a városvezetésnek 2026 augusztusáig kell teljesítenie a feltételeket.
Több mint 700 milliárd forintnyi uniós pénz válhat elérhetővé Budapest előtt, de csak akkor, ha a főváros és az új kormány 2026. augusztus 31-ig kézzelfogható beruházásokká és teljesített mérföldkövekké fordítja a terveket. A tét egy évtizednyi városfejlesztés besűrítése három évbe.
A Fővárosi Önkormányzat a korábban biztosított 300 milliárd forintos kohéziós kereten felül most már a Helyreállítási Alap (RRF) forrásaival is számol, ami egy új kormány és Brüsszel közötti megállapodás esetén válhat elérhetővé.
A szoros határidők miatt a fővárosnál azon gondolkodnak, hogy egyes, már kidolgozott projekteket az operatív programokból az egyszerűbb elszámolású Helyreállítási Alapba helyezzenek át.
Az RRF-pénzeket ugyanis 2026. augusztus végéig kell elkölteni, míg a kohéziós forrásokra 2029. december 31-ig van idő. Karácsony Gergely főpolgármester szerint a városvezetésnek számos, „fiókból kivehető” terve van, amelyekkel hozzá tudnának járulni az ország helyreállítási tervéhez. A már 2024-ben jóváhagyott 300 milliárdos csomagból 178 milliárd forintot közlekedésfejlesztésre, 50 milliárdot köztérfejlesztésre, 38 milliárdot árvízvédelemre és vízgazdálkodásra, 34 milliárdot pedig lakhatási és szociális szolgáltatásokra fordítanának. Ide tartozik például 51 CAF villamos, 160 új trolibusz beszerzése, valamint egy új elektromosbusz-flotta beszerzésének előkészítése, továbbá az Egészséges utcák és a Lakhatási Garancia program.
A lehetséges új, RRF-forrásokból finanszírozott zászlóshajó-projektek között szerepel a pesti fonódó villamoshálózat kiépítése, amely a Bajcsy-Zsilinszky út és a Nyugati tér teljes átépítésével és zöldítésével járna, mintegy 70 milliárd forint értékben.
A legnagyobb léptékű fejlesztés a Rákosrendező Projekt lenne, ahol 10 ezer új lakás és egy 25 hektáros közpark épülhetne. A főváros tervei szerint a közérdekű beruházásokat egy tőkealap-típusú támogatási formán keresztül finanszíroznák, amihez kedvezőbben tudnának magántőkét bevonni.
A főváros szerint a már megítélt 300 milliárdos keretből eddig alig láttak pénzt, amit politikai okokkal magyaráznak. Karácsony Gergely a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a rendelkezésre álló keretből eddig csak egy töredékhez jutottak hozzá.
„A programokból mindössze két megkötött támogatási szerződésünk jött létre, összesen 56 milliárd forint értékben, ami nevetséges összeg a 300 milliárdhoz képest” – mondta.
A városvezetésnél úgy látják, az RRF-pénzeket nehezebb lesz elkölteni, mint elhozni, mivel a 2026. augusztus 31-i határidő óriási erőfeszítést igényel a közbeszerzések és a kivitelezés terén. A budapestiek számára a tervek megvalósulása rövid távon új járműveket és zöldebb köztereket, közép- és hosszú távon pedig új villamosvonalakat és egy teljesen új városrész létrejöttét jelentené.
A következő lépés a főváros, az új kormány és az Európai Bizottság közötti egyeztetés lesz a projektek ütemezéséről és finanszírozási formájáról. A kifizetési kérelmeket legkésőbb 2026. szeptember 30-ig kell benyújtani, a Bizottságnak pedig az év végéig kell fizetnie.
Több mint 700 milliárd forintnyi uniós pénz válhat elérhetővé Budapest előtt, de csak akkor, ha a főváros és az új kormány 2026. augusztus 31-ig kézzelfogható beruházásokká és teljesített mérföldkövekké fordítja a terveket. A tét egy évtizednyi városfejlesztés besűrítése három évbe.
A Fővárosi Önkormányzat a korábban biztosított 300 milliárd forintos kohéziós kereten felül most már a Helyreállítási Alap (RRF) forrásaival is számol, ami egy új kormány és Brüsszel közötti megállapodás esetén válhat elérhetővé.
A szoros határidők miatt a fővárosnál azon gondolkodnak, hogy egyes, már kidolgozott projekteket az operatív programokból az egyszerűbb elszámolású Helyreállítási Alapba helyezzenek át.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
