TECH
A Rovatból

A mesterséges intelligencia forradalma

Van valami furcsa abban, ahogy az utóbbi pár évben megváltozott a világ, nem is feltétlenül egyik pillanatról a másikra, inkább észrevétlenül. Egy reggel az ember felkel, és már nem a Google-be ír be mindent, hanem megkérdez egy mesterséges intelligenciát, ChatGPT-t, Copilotot, SGE-t, ki mit használ. És ez valahogy teljesen természetessé vált, mintha mindig is így lett volna.


De pár éve még elképzelhetetlennek tűnt, hogy valaki így keressen, nem kulcsszavakat ír, hanem kérdez. Nem böngészik a tíz találat között, hanem választ vár, akár egyetlen, tömör, jól megfogalmazott mondatot. A mesterséges intelligencia pontosan ezt adta meg az embereknek, nem információt, hanem értelmezett információt. És ezzel teljesen felforgatta azt, amit eddig a keresésről gondoltunk.

Másképp keresünk, másképp döntünk

Régen, ha valaki akart valamit, például új telefont vagy cipőt, beírta a Google keresőbe, és végiglapozott három-négy oldalt, ma már másképp van. A mesterséges intelligencia alapú motorok előre feldolgozzák az adatokat, és rögtön összegzik a választ. Nincs szükség több tucat kattintásra, egy kérdés, egy válasz. Ezzel viszont minden megváltozott. Az online térben már nem az számít, hogy ki az első a klasszikus Google találatok között, hanem az, hogy kinek a tartalmát idézi a mesterséges intelligencia. Ez az új korszak hozta létre az AEO-t, azaz az Answer Engine Optimization-t, vagyis a válaszmotor-optimalizálást.

Az AEO születése, amikor a Google is válaszolni kezdett

Az AEO lényege egyszerű, de mély, már nem elég, ha egy oldal jól optimalizált a keresőmotorokra, hanem olyan formában kell megfogalmazni a tartalmat, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek is fel tudják használni. Ne csak lássák a szöveget, hanem meg is értsék. Ha belegondolunk, ez kicsit olyan, mintha a weboldalaknak új nyelvet kellett volna megtanulniuk, az AEO pont erre tanít. Arra, hogyan fogalmazzunk úgy, hogy a rendszer (legyen az ChatGPT, Google SGE vagy Microsoft Copilot) idézni tudja, hivatkozni rá, és a válaszában beemelje.

Ez nem csak technikai dolog, sokkal inkább tartalmi is. A jó AEO kompatibilis tartalom természetesen válaszol kérdésekre, de nem gépiesen. Ha valaki azt kérdezi, mi az a traktor szervizelési intervallum és a weboldalon ott a válasz, pontosan, emberi stílusban, akkor az MI eszközök ezt előre sorolják.

A GEO, amikor a tartalom már generálódik

Aztán jött a GEO, vagyis a Generative Engine Optimization (magyarul: generatív motor-optimalizálás). Ahol már nem csak a meglévő tartalom optimalizálása a cél, hanem az, hogy hogyan jelenik meg a generált válaszokban. A GEO nemcsak keresésről szól, hanem a láthatóságról a generatív világban. Ez egy új szint. Míg a SEO és az AEO a láthatóságot és értelmezhetőséget segíti, addig a GEO azt tanítja, hogyan váljunk forrássá. Hogyan tudja egy mesterséges intelligencia megbízhatóként azonosítani a weboldalt, ez nem varázslat, hanem bizalom. És a bizalom online is ugyanúgy épül, mint a való életben: idővel, következetességgel, valódi értékkel.

A SEO nem halt meg, csak átalakult

Sokan mondják mostanában, hogy a SEO kora lejárt. Pedig valójában sosem volt ennyire aktuális, csak éppen megváltozott a célja. A keresőoptimalizálás már nem kizárólag a kulcsszavakról szól, hanem arról, hogy az oldal értelmezhető legyen a gépek számára, és ezzel együtt, hogy emberi maradjon.

Ma már a keresőoptimalizálás nem különül el a tartalomkészítéstől, a brandingtől vagy a kommunikációtól, hanem minden összeér. Egy jó SEO szöveg már nem csak optimalizált, hanem olvasható is. Egy jó weboldal pedig nem csak szép, hanem strukturált, gyors és tiszta.

Ha valaki komolyan gondolja, akkor nem hagyhatja figyelmen kívül az AEO és a GEO szempontjait, ezek ugyanis kiegészítik a klasszikus SEO-t, mint egy háromlábú szék, ha az egyik hiányzik, borul az egész.

A linképítés új értelmet kapott

Régen a linképítés arról szólt, hogy minél több hivatkozás mutasson az oldalra, ma már a minőség sokkal fontosabb. A mesterséges intelligencia rendszerek is figyelik, honnan érkezik a hivatkozás, és milyen kontextusban. Egy hiteles, releváns link most sokkal többet ér, mint bármikor korábban. A GEO világában a linkek valójában ajánlások, olyanok, mint amikor valaki azt mondja, olvasd el ezt a cikket, mert tényleg ért hozzá. Az MI pontosan ezt próbálja lefordítani számokba, algoritmusokba.

És ami igazán érdekes, hogy a linképítés most már nemcsak a Google miatt fontos, hanem az MI-modellek tanítása miatt is, a generatív rendszerek ugyanis az internet nyilvános adataiból tanulnak. Aki több helyen hiteles forrásként szerepel, az nagyobb eséllyel kerül be az MI válaszokba is.

Fogyasztás és bizalom

Az emberek közben teljesen máshogy kezdtek vásárolni, régen hirdetéseket néztek, ma inkább kérdeznek. Megkérdezik a mesterséges intelligenciát, melyik laptop éri meg jobban, melyik étterem a legjobb a közelben. A válasz pedig egyre ritkábban jön fizetett hirdetésből, inkább ajánlásból, forrásból, linkből. A fogyasztói döntés tehát áttolódott, már nem az dönti el, kié a legnagyobb reklámfelület, hanem az, ki a leginkább megbízható. Az AEO és GEO tulajdonképpen ezt támogatja, a hitelességre épülő jelenlétet.

És valahol ez visszavisz minket a gyökerekhez, mert a SEO is erről szólt eredetileg, hogy aki tényleg ért a témához, az legyen látható. Csak most ezt már nem algoritmusok döntik el, hanem tanuló rendszerek, amik próbálnak emberként gondolkodni.

Az ember a gép mögött, a forradalom

Ha őszintén belegondolunk, a mesterséges intelligencia forradalma nem is a technológiáról szól, hanem rólunk, hogy hogyan alkalmazkodunk hozzá. Mert mi tanítjuk, mi formáljuk és közben mi is változunk tőle.

Az, ahogy most információt keresünk, már sokkal beszélgetősebb, természetesebb. Az emberek nem kulcsszavakat írnak, hanem mondatokat, kérdéseket. Néha kicsit hosszúakat, néha félig gondoltakat, az MI megérti vagy legalább próbálja.

És ez a próbálkozás valahol megható is, látni, ahogy egy gép tanulja a mi logikánkat, a mi nyelvünket, miközben mi is próbáljuk megérteni az övét.

A tartalom, ami emberi marad

A jövő keresése tehát nem gépek háborúja lesz, hanem ember és gép együttműködése. A SEO, AEO, GEO és a linképítés mind ugyanazt szolgálja, hogy az értékes, hiteles tartalom eljusson azokhoz, akiknek szükségük van rá, de csak az marad fenn, ami emberi marad. Ami nem sablonos, nem algoritmusra íródott, hanem valódi, mert a mesterséges intelligencia egyre okosabb, de az emberséget, azt még mindig tőlünk tanulja.

Talán pont ez benne a legszebb az egészben, hogy miközben félünk tőle, valójában mi adjuk neki a lelket. Szavakban, történetekben, gondolatokban, mert minden keresés mögött ott van valaki, aki kérdez, és valaki vagy valami, ami válaszol.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
„Sokszor a munkahelyi asztalom alatt aludtam” – brutális tempót diktált az 50 éves Apple a fejlesztésekben
50 éves a cég, amelyik egy garázsból indult. Jövőjének kulcsa, hogy meg tudja-e ismételni a korábbi bravúrokat a mesterséges intelligencia korában is.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Ma ünnepli 50. születésnapját az Apple, a cég, amely egy kaliforniai garázsból indult, ma pedig a mesterséges intelligencia korának legnagyobb kérdéseivel néz szembe.

A tét nem kicsi: a vállalat jövője múlhat azon, hogy képes-e megismételni korábbi sikereit, míg versenytársai óriási összegeket ölnek az új technológiába.

Minden 1976 elején kezdődött.

Steve Wozniak megtervezett egy számítógépes áramköri lapot, amit a helyi hobbi-elektronikusoknak szánt.

Barátja, Steve Jobs azonban üzletet látott benne, és belevágtak a gyártásba és az értékesítésbe – így született meg az Apple.

Az ötlet, hogy a hardver és a szoftver szorosan összetartozik, már a kezdetektől a cég filozófiájának része volt. Ez a gondolkodásmód formálta át a technológiai ipart és a popkultúrát is.

Előbb az asztali számítógépeket, majd az okostelefonokat tették a mindennapok részévé, és létrehozták a mobilalkalmazások ökoszisztémáját.

A cég történetének legfontosabb döntése az iPhone kifejlesztése volt, amihez egy kudarcokkal teli úton jutottak el. Az első próbálkozások egy „iPod plusz telefon” létrehozására irányultak, de a legendás kattintókerék használhatatlannak bizonyult. Tony Fadell, az iPod egyik alkotója és az iPhone-fejlesztés korai vezetője szerint a prototípusok sorra megbuktak. „Mert a kattintókerékkel nem lehetett SMS-t írni, nem lehetett telefonszámot tárcsázni” – mondta.

A mérnököknek végül az érintőkijelző és egy teljesen új szoftver hozta meg az áttörést, amihez minden alkalmazást a nulláról kellett újraírniuk.

A cégben brutális munkatempót diktáltak. Rubén Caballero, a cég korábbi mérnöki alelnöke így emlékezett vissza az első iPhone bemutatását megelőző két és fél évre: „Sokszor az asztalom alatt aludtam.”

A belső feszültséget az is növelte, hogy a 2000-es évek közepén a mobilpiacot a Nokia és a Motorola uralta, a szolgáltatók pedig szigorúan ellenőrizték a marketinget és a terjesztést. Az 500 dolláros árral az első iPhone ráadásul jóval drágább volt a versenytársaknál.

Még a fejlesztők sem sejtették, mekkora siker előtt állnak.

Andy Grignon, a projekten dolgozó korábbi menedzser elmondta, hogy a készüléket egy szűkebb rétegnek szánták. „Ha bárkivel beszélsz, szinte mindenkinél visszatérő téma: ‘Tudtátok, hogy a telefon ekkora durranás lesz?’ És a válasz az, hogy egyikünk sem tudta.”

Az iPhone sikere után az Apple részvényeinek árfolyama az egekbe szökött.

A cég pénzügyi erejét az M-sorozatú chipekkel felszerelt Mac gépek és a folyamatosan bővülő szolgáltatási üzletág (App Store, Apple Music) is növelte. A legújabb iPhone-széria iránti erős keresletnek köszönhetően a vállalat a szeptemberben záruló pénzügyi évében várhatóan 465 milliárd dollár bevételt ér el - írta a Reuters.

Azonban a jövő már a mesterséges intelligenciáról szól, ahol az olyan, fejlesztésekre tízmilliárdokat költő riválisokkal kell harcolni a piacért, mint az Alphabet, a Microsoft és az OpenAI.

Elemzők szerint az Apple lemaradásban van, amit a régóta várt, megújított Siri késlekedése is jelez. Ezt a tőzsde is árazza: az OpenAI által fejlesztett ChatGPT 2022. novemberi indulása óta az Apple részvénye teljesít az egyik leggyengébben a hét legnagyobb technológiai óriás közül. Ben Thompson független technológiai elemző tegnap úgy fogalmazott, a cég jövője most azon múlik, „mennyire lesz végül valóban meggyőző az MI — és hogy az OpenAI képes-e az eredeti Apple-nél is ‘apple‑ebb’ lenni.”

A nyomás ellenére a márka vonzereje töretlen.

A legújabb, iPhone 17 sorozat iránti kereslet felhúzta a decemberrel záruló negyedév eredményeit, és a cég eddigi legolcsóbb laptopja, az 599 dolláros MacBook Neo is erős rajtot vett. Az Apple sikere eddig azon múlt, hogy képes volt saját legnépszerűbb termékeit is lecserélni egy jobbra, ahogy tette azt az iPod esetében az iPhone-nal. A következő ötven év nagy kérdése, hogy a cég meg tudja-e ismételni ezt a bravúrt a mesterséges intelligencia korában is.

Via CNN Business


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Fontos EU szigorítás lépett életbe a laptopoknál: aki most vásárol, erre figyeljen a dobozon
Életbe lépett az az uniós rendelet, amely egységesíti a laptopok töltését, így a vásárlóknak érdemes figyelniük a csomagolást. A gyártók a jövőben nem korlátozhatják a töltési sebességet csak azért, mert nem a saját márkás adapterüket használják.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 29.



Vége a kábeldzsungelnek a laptopoknál is: április 28-tól az Európai Unióban értékesített új, vezetékesen tölthető laptopoknak kötelezően támogatniuk kell az USB-C-s töltést. A magyar vásárlókat és a hazai piacot is közvetlenül érintő szabályozás csökkenti a gyártóspecifikus töltőktől való függést, és a telefonok után a hordozható számítógépeknél is egységesebb töltési megoldást hoz.

Az új előírás nem csupán a csatlakozó típusát határozza meg, hanem a töltés módját is szabályozza. A gyártóknak világos és átlátható információt kell adniuk a készülékek töltési jellemzőiről, és a szabályok célja, hogy ne korlátozzák indokolatlanul a töltési sebességet, ha a felhasználó kompatibilis töltőt használ.

A vásárlóknak a csomagoláson is egyértelműen látniuk kell majd, hogy a termékhez jár-e töltő, és milyen teljesítményű adapterre van szükség.

A mostani lépés egy hosszabb folyamat része, amelynek alapjait még 2022-ben fektették le. Mi is beszámoltunk arról a megállapodásról, amely az egységes töltők bevezetéséről született, és amely 2024 végétől a legtöbb kisebb elektronikai eszköznél – például telefonoknál, tableteknél és fejhallgatóknál – már kötelezővé tette az USB-C-t. A laptopoknál későbbi, 2026. április 28-i határidőt szabtak.

Az Európai Parlament szerint a szabályozásnak kettős célja van: a fogyasztói kényelem növelése mellett az elektronikai hulladék mennyiségének csökkentése.

Anna Cavazzini, az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke a szabályozásról korábban azt mondta: „Ezek a szabályok mindenkinek előnyösek: csökkentik a környezeti hulladékot, és segítenek a háztartásoknak megszabadulni az inkompatibilis vagy használaton kívüli töltőkkel teli fiókoktól.”

Fontos tisztázni, hogy az uniós szabályozás nem visszamenőleges hatályú, tehát csak az EU piacára újonnan bevezetett laptopokra vonatkozik, a már meglévő vagy használt gépeket nem érinti. Azt is érdemes tudni, hogy bár a csatlakozó egységes, a töltési sebesség továbbra is függ a töltő és a laptop által támogatott teljesítménytől, ezért vásárlás előtt mindig ellenőrizni kell a gyártó által megadott specifikációkat.

Aki tehát a közeljövőben tervez új laptopot vásárolni, annak érdemes figyelnie a dobozon feltüntetett teljesítményadatokra (W), a gyorstöltési szabványokra, és arra, hogy a csomag tartalmaz-e töltőadaptert.

Via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
„Komoly kockázatot jelenthet” – ezért ne tartsd a fiókban a régi mobilodat
A szakértők szerint a nem használt készülékek lítium-ion akkumulátorai idővel kémiai bomlásnak indulnak. A folyamat duzzadáshoz, szivárgáshoz, sőt akár gyulladáshoz is vezethet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 11.



A te fiókodban is lapul pár régi mobiltelefon? Pedig a fiókban heverő régi mobil nemcsak emléktárgy, hanem potenciális tűzforrás és adatcsapda.

A hosszú ideig felügyelet nélkül hagyott lítiumion-akkumulátorok akár fel is gyulladhatnak, a frissítések nélkül maradt készülékek pedig támadási felületet nyitnak a teljes otthoni hálózatra.

Mutatjuk, miért különösen aktuális ez most – és mit tegyél azonnal.

A probléma egyik fele az akkumulátor, ami egy elfeledett, fiókban heverő telefonban komoly kockázatot jelenthet.

A régi készülékekben található lítium-ion akkumulátorok idővel kémiai bomlásnak indulnak, különösen, ha szélsőséges hőmérséklet-ingadozásoknak vannak kitéve, vagy hosszú ideig nem töltik őket. Az ilyen akkumulátorok duzzadhatnak, szivároghatnak, sőt akár lángra is lobbanhatnak, ami súlyos lakástüzekhez vezethet.

A fizikai veszélyek mellett a régi telefonok kiberbiztonsági kockázatokat is hordoznak.

Az elavult készülékek, amelyek már nem kapnak gyártói támogatást és biztonsági frissítéseket, könnyű célpontot jelentenek a kiberbűnözők számára.

Még ha a készülék ki is van kapcsolva, a rajta tárolt személyes adatok rossz kezekbe kerülve könnyen hozzáférhetővé válhatnak.

Ennél is aggasztóbb, hogy az otthoni hálózathoz csatlakozó régi eszközök „hátsó ajtóként” szolgálhatnak, amelyen keresztül a támadók behatolhatnak a hálózat többi, modernebb eszközébe is.

A szakértők néhány egyszerű, de hatékony lépést javasolnak a veszélyek minimalizálása érdekében. Ha a régi telefon akkumulátora kivehető, érdemes azt eltávolítani és külön tárolni.

A beépített akkumulátorral rendelkező készülékek esetében rendszeresen ellenőrizni kell, hogy nincs-e duzzadás vagy más rendellenesség.

Ha továbbra is meg szeretnénk őrizni a készüléket, az akkumulátor állapotának megóvása érdekében ajánlott a töltöttségi szintet 50 százalékon tartani, és időnként újratölteni.

Az adatbiztonság érdekében minden régi eszközről készítsünk biztonsági másolatot, majd töröljük az adatokat a „Gyári beállítások visszaállítása” opcióval.

Az élettartamát betöltött készülékeket soha ne dobjuk a háztartási hulladék közé, mivel azok nehézfémeket tartalmaznak, amelyek károsak lehetnek a környezetre. Ehelyett adjuk le őket elektronikai üzletekben vagy önkormányzati gyűjtőpontokon.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Elon Musk AI-ja deepfake-eket készített kiskorúakról, tinédzser lányok perlik a milliárdost
Az xAI Grok nevű képgenerátora a vádak szerint szexuális jellegű deepfake-eket készített. A The Guardian által megszellőztetett ügy komoly szabályozói és platformfelelősségi kérdéseket vet fel.


Egy rémálom valósággá vált, és most több millió felhasználót érinthet az a lavina, amely Elon Musk mesterséges intelligenciával foglalkozó cégét, az xAI-t temetheti maga alá. A The Guardian arról számolt be, hogy tinédzser lányok pert indítottak a techmilliárdos vállalata ellen.

A bírósági kereset szerint a cég Grok nevű képgenerátora kiskorúakról készített szexuális jellegű deepfake képeket,

és ezzel a vállalat átlépett egy olyan határt, amely alapjaiban rengeti meg a technológiai iparág és a közösségi média felelősségvállalását.

A mostani jogi lépés nem a semmiből érkezett, hanem egy hónapok óta dagadó botrány legújabb, minden eddiginél komolyabb fázisa. A probléma gyökerei tavaly december végéig nyúlnak vissza, amikor a Grok hivatalos fiókja egy olyan mesterséges intelligencia által generált képet osztott meg, amelyen két fiatal lány szerepelt szexualizált öltözetben. A felháborodás nyomán január elején bocsánatkérés jelent meg, amelyben a cég elismerte: „Mélyen sajnálok egy 2025. december 28-i esetet… A védelmi mechanizmusok hibája volt.” A botrány azonban ekkor már elszabadult. A Center for Countering Digital Hate nevű civil szervezet sokkoló becslést tett közzé:

a Grok mindössze 11 nap alatt körülbelül hárommillió szexualizált képet hozott létre, amelyek közül nagyjából 23 ezer gyermeknek tűnő személyt ábrázolt.

A hatóságok gyorsan reagáltak. Rob Bonta, Kalifornia főállamügyésze felszólító levelet küldött az xAI-nak, amelyben a kiskorúakat ábrázoló deepfake-ek azonnali leállítását követelte.

„A beszámolók lavinaszerűsége sokkoló, és, ahogy a hivatalom megállapította, potenciálisan jogellenes” – fogalmazott a TechCrunch szerint.

Ezzel szinte egy időben New York állam és 34 további főügyész is fellépett a cég ellen. Elon Musk a vádakra úgy reagált, hogy ő maga nem tud a Grok által generált, kiskorúakat ábrázoló meztelen képekről.

„[Nem vagyok] tudatában annak, hogy a Grok meztelen kiskorúakról képeket generált volna” – jelentette ki.

A cég kommunikációjában eközben a „zéró tolerancia” elvét hangsúlyozta a gyermekek szexuális kizsákmányolásával szemben, és technikai korlátozásokat vezetett be, például több helyen előfizetéshez kötötte a képgenerálást. A jelentések szerint azonban a jogsértő tartalmak továbbra is előállíthatók maradtak.

A botrány nemzetközi szinten is komoly hullámokat vetett. Az Európai Unió a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján indított formális vizsgálatot, Nagy-Britanniában pedig az online biztonságért és az adatvédelemért felelős hatóságok is nyomoznak. Spanyolországban az ügyészség lehetséges bűncselekmények után kutat. Az ügy pikantériáját növeli, hogy az xAI éppen a botrány kirobbanásának idején, január elején jelentett be egy húszmilliárd dolláros, átszámítva körülbelül 6500 milliárd forintos tőkebevonást. Az Egyesült Államokban májusban lép életbe a TAKE IT DOWN Act végrehajtása, amely 48 órás eltávolítási kötelezettséget ír elő a nem konszenzuális intim képekre, ami közvetlenül érintheti az xAI és az X platform gyakorlatát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk