prcikk: A magyar sport egésze lassabban hanyatlik, mint a foci | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

A magyar sport egésze lassabban hanyatlik, mint a foci

Így látja a helyzetet Novotny Zoltán legendás sportriporter, aki több mint fél évszázada dolgozik a Magyar Rádióban.


Az MTVA óbudai székházában találkozunk. Ő az aznapi ügyeletes sportszerkesztő, ami annyit tesz, hogy az összekötő szövegek elmondása mellett neki kell kitalálnia legalább 4-5 bejelentkezés teljes tartalmát, majd a szigorú határidőre behajtani az anyagokat a riportereken.

Délután 3 óra van, az első adás 7 után kezdődik, de mint mondja, egyelőre még fogalma sincs, mivel fogja kitölteni az egyenként 10 és 20 perc közötti műsoridőt. Mégsem tűnik idegesnek, amin tulajdonképpen nem csodálkozom: elvégre mégiscsak több mint félévszázados rutin áll mögötte.

Ahogy egy portrénál szokás, először a kezdetekről faggatom: honnan a sport és a rádiózás szeretete? Egy anekdotával kezdi:

"
Emlékszem, édesanyám vasárnaponként azzal bízott apámra, hogy "vidd a gyereket sétálni, de nehogy meccsre menjetek!" Aztán persze mire hazaértünk, már elfőtt a leves, odasült a hús. Pulykavörösen kérdezte apámat, hol a csudában voltunk, mire ő angyalarccal annyit felelt, hogy sétálni. Én meg a nagyjából húsz szó ismeretemmel megszólaltam, hogy "mama, fütyült a bíró!" – hát, valahogy így kezdődött...

novotny3

Hirdetés feletti kép forrása: helyihirek.hu

Névjegy

Novotny Zoltán 1940-ben született Budapesten. Történelem-magyar szakos tanárként végzett az ELTE bölcsészkarán, ezt követően három évig bemondóként dolgozott, majd 1966-ban sportriporter lett. 1982-től 14 éven át vezette a rádió sportosztályát, 1996 és 2002 között a Petőfi Rádió főszerkesztője volt.

Huszonhét évig külsősként a Magyar Televízió munkatársa is volt, többek között a Híradóban, az Ablakban és különféle gyerekműsorokban. 1985 óta a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 2004-től a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke, és részt vesz a Magyarországi Evangélikus Egyház sajtóbizottságának munkájában is.

Aranytollas újságíró, a Magyar Sportújságírók Szövetségének tiszteletbeli elnöke, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjének kitüntetettje. 2013-ban a Táncsics-, valamint a Prima-díjat is neki ítélték. 1968 óta valamennyi nyári olimpiáról közvetített, emellett négy labdarúgó-világbajnokságról, illetve megszámlálhatatlan hazai és nemzetközi sporteseményről is.

(Wikipédia)

Focirajongó édesapján aztán bőven túllépett azzal, hogy gyakorlatilag minden más sportág is érdekelte. Ezt elmondása szerint testnevelőtanárainak köszönheti: tanította például Patai Zsigmond, a röplabdázás magyarországi felvirágoztatója, vagy a kézilabdazseni Dombi Pál. Mellesleg ugyanott érettségizett Antalpéter Tibor is, aki röplabdában több százszoros válogatott volt.

Gimnazistaként az Apáczaiba került, ahol gyakorlógimnázium lévén rengeteg tanárjelölt fordult meg, köztük a Testnevelési Főiskolára igyekvők is. Ennek köszönhetően megismerhette közelebbről a hazai sportélet krémjét: diszkoszvetőket, súlyemelőket és még sok más kiválóságot.

novotny_mob2

Fotó: MOB / Szalmás Péter

Ami az aktív sportolást illeti, természetesen labdarúgóként kezdte, majd kosárlabdázó lett belőle. Utóbbit egészen 43 éves koráig űzte, egyik csapatával még az NB1-ben is megfordult. Felnőtt fejjel a teniszezésbe is belekóstolt, ezt mind a mai napig űzi. Sőt, egészsége megőrzése érdekében tornázni és úszni is szokott.

Út a rádióba

Későbbi hivatásához az első lökést az adta, hogy pont azokban a napokban, amikor világra jött, szülei vettek egy rádiót. Ez akkoriban még szobabútornak számított, konkrétan egy Philips világvevőről volt szó – mint mondja, ezt fontos megemlíteni a dolog presztízse miatt.

Tehát lényegében ebbe született bele, ez jelentette a család legfőbb szórakozását. Nem csoda, hogy az elejétől fogva csodálattal nézett rá, tudat alatt már akkor beleszeretett a rádiózásba.

Már egészen fiatalon elkezdte utánozni a leghíresebb sportriportereket: Pluhár Istvánt, Szepesi Györgyöt.

Vizespoharat, vagy padlópasztás dobozt használt mikrofonnak, hogy rádióhatású hangja legyen, így közvetítette a barátai által játszott gombfocimeccseket.

Később aztán változtak a prioritásai: ahogy idősödött és komolyodott, valahogy egyre elérhetetlenebbnek érezte az áhított szakmát. El se tudta képzelni, hogy példaképeihez hasonlóan belőle is sportriporter lehetne. Így végül a bölcsészkaron kötött ki.

Egyetemi éveinek vége felé fordult újra a kocka: szomszédasszonya ösztönzésére gondolt egy merészet és elküldte önéletrajzát a rádióba. Behívták, meghallgatták, felvették. Ez lett az első, és máig az egyetlen munkahelye.

Legendás győzelmi kommentárok olimpiákról, mások mellett Novotny Zoltántól is:

A Prima-díj kapcsán készült bemutatkozó kisfilm:

Mennyit változott a technika?

"Annak idején minden közvetítésre kivonult egy hangmérnök, egy kábeles, egy gépkocsivezető, illetve persze maga a riporter. Tehát még a rádiósok is egész csapattal mentek dolgozni. Ma már olyan is előfordul (bár nem ideális), hogy csak egyedül megyek valahová. Ilyenkor én vezetek és a helyszínen is én csinálok mindent.

Amikor elkezdtem a szakmát, közel tízkilós orsós magnót kellett vinnem minden interjúhoz, így utaztam mondjuk a hetes buszon is a Népstadionba. Aztán a rádióban a felvételt át kellett játszani egy másik sebességi fokozatú magnóra, hogy meg lehessen vágni. Szó szerint, ugyanis üvegből ecsettel vett ragasztóval rögzítettük egymáshoz a szalagokat. Ma ezzel szemben az ügyesebb riporterek be se jönnek, terepen megcsinálják az anyagot okostelefonnal, ott helyben meg is vágják, majd beküldik."

Lehet-e még a régi a magyar sport?

Nem túl meglepő módon abban, hogy ezt a szakmát választotta, komoly szerepet játszottak a '40-es, '50-es évek kiemelkedő hazai sportsikerei is. És itt nemcsak az Aranycsapatról van szó, bár az ő 6:3-as győzelmük Anglia ellen az összes közül talán a legbravúrosabb eredmény. Ne feledjük: az angolok hazai pályán akkor kaptak ki először kontinensbeli válogatottól 90 éve, amióta a sportág létezett.

De ezen kívül Iharos, Rózsavölgyi, vagy Tábori az atléták között is egymás után futotta a világcsúcsokat 1500-tól 10 ezer méterig, és az úszóválogatott és annyi, vagy még több érmet nyert az Európa-bajnokságokon, mint most. Azzal a különbséggel, hogy akkoriban a mai számoknak még csak a harmada-negyede létezett. De a legjobbak között voltunk birkózásban, vívásban, sőt asztaliteniszben is.

novotny

Fotó: Kalocsai Richárd

Kérdésemre, hogyan összegezné az elmúlt bő fél évszázadot, amióta a szakmában van, egy mondatban összefoglalja a lényeget:

"
A magyar sport egésze lassabb ívben hanyatlik, mint a labdarúgás.

Előbbi téren is komoly visszaesés történt az átlageredményeket nézve, de szerencsére minden sportágban akad egy-két kiemelkedő versenyző, aki bent van a nemzetközi élvonalban, és kompenzálja az általános hanyatlást. Egyedül a kajak-kenu és az úszás a kivétel, ezek a mai napig több dimenziósak.

Hogy a fociban mikor kezdődött a lejtmenet, nehéz egyértelműen megítélni. Egyesek szerint már azzal, hogy az '54-es vb-t nem sikerült megnyerni, míg mások a '69-es marseille-i vereséget tartják fordulópontnak. Ekkor semleges pályán 4:1-re kikaptunk a Csehszlovákoktól, először maradva le világbajnokságról selejtezős kudarc miatt. A legkésőbbi emlegetett dátum pedig 1986, a 6:0-s mexikói kudarc a szovjetek ellen. Ha eddig nem is, ezután tényleg megfordult valami.

novotny4

Forrás: YouTube

A legújabb fejleménynek, tehát hogy 30 év után újra kijutott egy nemzetközi tornára a válogatott, természetesen örül, de mint mondja, azt látni kell, hogy a magyar foci ettől még nem lett jobb: elég megnézni a hazai bajnoki mérkőzések színvonalát, illetve a kupaszerepléseket.

A sikerben szerinte döntő szerepe volt Dárdai Pál személyes varázsának, illetve a pótselejtezőn Bernd Storck elsőrangú játékosválasztásainak. Hogy aztán ez Eb-részvétel eufóriájára alapozva elindulhat-e újra egy lassú fejlődés, egyelőre nem merné megjósolni. Ahogy fogalmaz:

"
Egy nagyon halvány fénysugarat talán látni lehet az alagút végén, de nem tudni, beomlik-e ez az alagút, vagy mi lesz.
Mit gondol a budapesti olimpiai pályázatról?

"2005-ben volt 110 éves a Magyar Olimpiai Bizottság, ebből az alkalomból Magyar Örökség Díjat kapott. Az alapítvány engem kért fel a laudáció (vagyis a díjazottat méltató beszéd) megírására, én pedig azzal zártam ezt, mit kívánunk a MOB-nak a következő évtizedekre: egészséges fiatalságot, újabb sportsikereket, és egy budapesti olimpiát 2028-ban, vagy 2040-ben.

Hogy miért pont ezt a két dátumot választottam? Ahogy akkor számolgattam, a felkészülés várható ritmusa és a kontinensek közti szokásjogi rotáció alapján ez a kettő tűnt legreálisabbnak. Ma azt mondom, hogy az azóta történtek alapján a 2028-as rendezésnek nagyon kicsi a valószínűsége.

Később viszont nincs kizárva, de ehhez már most el kell kezdeni az előkészületeket. Egy vagy két sikertelen pályázat szerintem elengedhetetlen hozzá, hogy később minket hozzanak ki győztesnek. Persze szívem szerint én nagyon örülnék egy 2024-es rendezésnek is, de erre szinte semmi esélyt nem látok."

novotny_radnoti

Vele napra pontosan egyidős kollégájával, Radnóti Lászlóval 75. születésnapjukon tortát is kaptak (fotó: Lantos Gábor)

Mi a helyzet az új generációval?

Az utánpótlásról, vagyis a mai fiatal sportriporterekről diplomatikus véleménye van. Mint mondja, eleve jóval nehezebb nyomon követni a szakmát, hiszen elképesztően sok lett a felület: elmúltak azok az idők, amikor volt a rádió, a Népsport napilap, és nagyjából ennyi. A többi újság sportrovatának régen egy, maximum kettő munkatársa volt, és a televíziózás is gyerekcipőben járt még ilyen téren.

Mindazonáltal szerinte túlzás azt állítani, hogy felhígult a szakma. Igenis vannak nagyon tehetséges fiatalok, ráadásul a technikai feltételek elképesztő javulása (lásd a fentebbi keretest) is a pályakezdőknek kedvez. Ami viszont gyakran hiányzik belőlük, az egyrészt az alázat, másrészt a saját hang.

"
Nagyon fontos, hogy merjék megmutatni az egyéniségüket. Ne kis Szepesik, Novotny-k, Vitray-k, vagy Hajdú B.-k akarjanak lenni, próbáljanak elszakadni a nagy elődöktől.

novotny_mob

A MOB által neki ítélt Életműdíj átadásán (fotó: MOB / Kovács Anikó)

És hogy ő maga meddig tervezi folytatni? Mint mondja, ebben a korban már nincs értelme előre tervezni: csinálja, amíg bírja. És egyelőre bírja, amit az is jelez, hogy jó pár saját maga által felállított határidőt túllépett már, például abban a tekintetben, melyik lesz az utolsó olimpiája.

Jelen állás szerint Rióban is ott lesz, mindenesetre kollégáinak inkább azt mondja, készüljenek B tervvel, ha valamiért mégse tudna menni. Egyelőre azonban majdhogynem ugyanolyan erővel dolgozik, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt. Ezt bizonyítandó el is köszön, hiszen alig 3 óra múlva adás, ideje lenne megtölteni tartalommal. Otthon meghallgattam: természetesen sikerült.

Ha tetszett a cikk, oszd meg!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vályi István: Ami tegnap Győrben történt, az valóban egy önmerénylet volt
Szerinte Orbán győri megszólalása egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”. Az újságíró úgy véli, hogy a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”.
M.M. / Fotó: RTL - szmo.hu
2026. március 28.



Vályi István autós újságíró és influenszer egy Facebook-posztban reagált arra, hogy Orbán Viktor egy győri rendezvényen az ellentüntetőknek azt kiabálta, hogy az ukránok szekerét tolják. Vályi szerint ami Győrben történt, az „valóban egy önmerénylet volt”, amit Orbán Viktor követett el saját magán - utalva erre azokra a pletykákra, hogy a kormány egy önmerénylettel is bepróbálkozna a választás megnyerése érdekében.

Az újságíró összefoglalja, hogy a miniszterelnöki kirohanást több, a kormányt kellemetlenül érintő esemény előzte meg. Véleménye szerint a külügyminiszter „bukott le azzal, hogy Lavrovnak jelent”, és szerinte a hatalom szolgálatába állították az államapparátus olyan szerveit, amelyeknek ezt tiltanák a jogszabályok.

Vályi István azt írja, hogy egy „ingyenélő és a kormánypropagandát telesíró celebről” kiderült, hogy „mondvacsinált státuszban van a Fidesz fizetési listáján” - utalt itt Tóth Gabira. Emellett felemlegeti a Matolcsy-klán és Mészáros Lőrinc körüli gazdasági ügyeket, valamint a vidéki szavazatvásárlásokra utaló híreket is, amelyről pedig A szavazat ára című dokumentumfilm számolt be.

Vályi szerint a kormány mindezekre a problémákra az ukránkártya ismételt elővételével reagál. Azt írja, a kormányzati kommunikáció „zavaros és kaotikus magyarázkodás”, amelyben mindenért Ukrajna és az ukránok a felelősek.

„Ukrán a Tisza (titkosítást feloldották már?), ukrán a két informatikus, tiszás Szabó Bence, ukránok, Ukrajna, árulók és konspirátorok, újságírótól telefonszámot elkérő titkosszolgálatok, saját maguk után kémkedő ukránok 2020 óta, magyarpéter, megint ukránok és Ukrajna, gyarmatosító Ukrajna, EU-ra támadó Ukrajna, NATO-ra támadó Ukrajna, beavatkozó Ukrajna és ukránok (miközben Szíjjártó Lavrovnál pukedlizik egy Pellegrini-találkozó érdekében, belepofázva más ország belügyeibe), mindenki ukrán, aki nincs velük, mindenki áruló és tiszás” – fogalmazott Vályi.

Szerinte a korábbi kommunikációs panelek, mint Soros, Brüsszel vagy a migránsok, teljesen eltűntek, és helyén csak ez a zavaros történet van. Az influenszer szerint a győri esemény egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”.

„Tegnap Győrben már ukrán volt a magyar is. Ukrán és háborúpárti lett az adófizető magyar állampolgár, a fiatal, akit nem sikerült megszólítani és mindenki, akinek a vörös vonalait átlépte az a rendszer, amelyben áldozat lehet az a tízéves kisfiú, amellyel édesanyja halálhírét úgy közli egy intézményvezető, hogy közben a nadrágjában turkál és amelyben ennek az embernek a segítőjét felmentik, amelyben 19 ezer kép és videó gyermekabúzusról 400 ezer forintért kiváltható és amelyben az egészségügyi államtitkár válaszát úgy kezdi, hogy bszdmg. Amelyben felemelt ujjakkal fenyegetnek bírákat, orvosokat és könygázzal fújnak le diákokat, amelyben vergődik a tanár, a mentős, a rendőr és a tűzoltó, a kisebbségi és amely droggal-tüzifával és erőszakkal tartja rettegésben és készteti szavazásra a saját maga által kitermelt mélyszegény társadalmi réteget.”

Vályi István szerint a hatalom képviselői – Lázár János, Szijjártó Péter, majd Orbán Viktor is – felemelt ujjal fenyegették meg a saját népüket. Ezzel szemben úgy véli, „a nemzet és a nép felemelt ujját már látja mindenki”.

„A pszichológiai elszigetelődés, a hatalmi elit megingása, gyors ütemű legitimációvesztés a nemzetközi elszigetelődés és a mindezekkel járó erőszak és erődemonstráció fokozodása mind azok a törvényszerű mechanizmusok, amelyek ezen rendszerek bukásához vezettek és ezen nem segít a világ összes propagandista csicskája és népét eláruló Ephialtészek hada sem. A kiszolgálószemélyzet növekvő gátlástalansága csupán törvényes velejárója a bennük növekvő félelemnek” – írja.

Az újságíró szerint a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”. Szerinte a társadalom átlépett egy morális határt, és a lopást, a korrupciót sokan elnézik, de van, amit már nem lehet megmagyarázni.

A posztot azzal a kérdéssel zárja, hogy mi lesz, ha a megfenyített hatósági személyek egyszer elővehetik az aktákat, és felteszi a kérdést a miniszterelnöknek: „Meddig lehet még hazugsággal húzni az időt?”

Tegnap Orbán Viktor a győri országjáró rendezvényén a színpadról azt kiabálta az ellentüntetők egy csoportjának, hogy „az ukránok szekerét toljátok”. A miniszterelnök kihívója, Magyar Péter „összeomlásnak” értékelte a kirohanást, Török Gábor politikai elemző szerint pedig ezzel Orbán lerombolta a saját imázsát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Az Orbán-rendszernek nincs visszaút” – Lakner Zoltán szerint a Fidesz felmondta a társadalommal kötött szerződését
Szerinte a rendszer régen túl van a zenitjén, ahová már soha, még egy választási győzelem esetén sem fog tudni visszatérni. Felvázolta a NER korszakolását, a jelenlegi időszakot orbáni pangásként jellemezte.


A Direkt36-nak adott interjú és videóvallomás után Szabó Bence története nemcsak megvilágosodást hozott, hanem a helyükre is tett dolgokat – ezzel a felütéssel kezdte Benyó Rita Lakner Zoltánnal a Partizán Elemző című műsorában folytatott beszélgetését.

Lakner a két párt közötti narratíva verseny elemzésével kezdett. Úgy véli, azok a kommunikációs magyarázatok működnek jobban, „amelyek ráerősítenek olyan benyomásokra, amelyekkel kapcsolatosan nem volt információ, tehát információs rések voltak”.

A videó másfél milliós nézettsége szerinte eldönti a narratívaversenyt, és bár ezt a tábort nagyrészt a már aktív ellenzékiek adják, kampányszempontból a Fidesznek akkor sem jó, ha a kormányra nézve kedvezőtlen benyomások megerősítést nyernek.

Lakner szerint Szabó Bence esetében a latban sokat nyom, hogy mindenki látja: személyes kockázatot vállal, feladja a hivatását és súlyos megtorlásnak teszi ki magát. „És én azt gondolom, hogy ez egy olyan erkölcsi horgonya az ő történetének, amivel szemben – persze – le lehet fényképezni, nem tudom én, a TISZA Párt informatikusait” – fogalmazott.

Az elemző szerint a mostani információszivárgások, mint a V-Híd pénzmozgásai vagy Szabó Bence vallomása, azt mutatják, hogy a rendszeren repedések vannak. Felidézte, hogy Unger Anna már 2023-ban arról beszélt, hogy a gazdasági krízis és a pénzforrások szűkülése miatt a rendszeren belüli szereplők elkezdenek másként gondolkodni, vagy azért, mert már nem jut nekik a pénzből, vagy azért, mert az erkölcsi érzékük nem bír el bizonyos parancsokat.

„És igazából ezek a lehetőségek, amikre Unger Anna – mondom – 2023-ban már rámutatott mint elméleti lehetőségekre, ezek alá így beúszott a történelem” – mondta. Lakner szerint az is a rendszer repedezését mutatja, hogy a titkosszolgálatok és a nyomozó hatóságok mintha egymás ellen dolgoznának, vagy legalábbis az egyik használni próbálná a másikat.

A kormány narratívájával kapcsolatban, miszerint ukrán kémek férkőztek a TISZA Párt közelébe, Lakner Zoltán feltette a kérdést: „mégis mit árul el az a magyar államról, a kormányzatról, a szolgálatoknak az állapotáról, hogyha igaz lenne az, hogy minden bokor alatt van egy ukrán kém?” Hozzátette, a kormányinfóról kitiltott újságírók kérdései is pont azokra az ellentmondásokra világítanak rá, hogy ha valóban kémekről van szó, az állam miért nem akadályozta meg a beépülésüket.

Lakner Zoltán egy sajátos NER-korszakolást is felvázolt. Szerinte 2010 és 2015 között zajlott a rendszer kiépülése, 2015 és 2022 között volt a zenit, a csúcskorszak, 2022 óta pedig egyfajta „orbáni pangás” tapasztalható.

„Tehát van egy ilyen elhúzódó agónia: egy nagyon erős, tehát a hatalmi pozíciókat szilárdan a kezében tartó rendszer (…), amely azonban nem képes azt a társadalmi szerződést teljesíteni, ami hát valami olyasmi: mi rengeteg pénzt elveszünk, és korlátozzuk a szabadságot, de nektek is jut annyi, hogy érezzétek a hétköznapok gyarapodását” – fejtette ki. Ezt a szerződést a Fidesz 2022 után egyoldalúan felmondta, amihez a kegyelmi botrány erkölcsi megrázkódtatása is hozzájött.

„Ebben az értelemben szerintem az Orbán-rendszernek nincs visszaútja. Tehát lehet egy választási győzelem esetén még így hosszabbítgatni ezeket az egyeneseket, de a zenit korszakába nincsen visszatérés” – állította. Ha a Fidesz hatalmon marad, szerinte a 2022-es megszorítások „kutyafüle” lesznek ahhoz képest, ami az országra vár. Ha viszont a Fidesz elveszíti a választást, a mostani szivárgások sokszorosára számít. „Akkor tényleg csontvázak zuhannának ki tömegesen a szekrényekből” – vélekedett.

Szijjártó Péter orosz kapcsolatairól szólva Lakner kiemelte, hogy a külügyminiszter először álhírnek nevezte a Washington Post értesülését, majd arról beszélt, miért ne lenne normális, hogy Szergej Lavrovval egyeztet. Az elemző nonszensznek tartja azt az érvelést, hogy az uniós tanácsüléseken nincsenek biztonsági intézkedések, és bárki ki-be járkálhat. A probléma szerinte az, hogy egy ellenérdekelt fél valós időben kap tájékoztatást, és felmerül a kérdés, hogy ez a kommunikáció egy- vagy kétoldalú-e. A rezsicsökkentés és az orosz gáz kapcsolatáról azt mondta, nem tudjuk, mennyiért vesszük a gázt, de a szakmai konszenzus szerint valószínűleg világpiaci áron.

A kampány fő témáiról szólva Lakner azt mondta, a kormány részéről kényszer, hogy szinte kizárólag a háborúról beszél, mert a gazdasági sikerekkel és a jóléti ígéretekkel már nem tud kampányolni. Ezzel szemben a kampánynak van egy másik, a médiában kevésbé látható szintje: az országjárások.

„Valójában a magyar politikának ez a legnagyobb innovációja az elmúlt két évben, hogy – most ez iszonyú triviálisan fog hangzani – de, tudod, Magyarországon ez egészen újdonság: a politikusok elkezdtek találkozni a választópolgárral” – mondta.

Szerinte Magyar Péter gyűlésein a szakpolitikai témák is jelen vannak, és emlékezteti az embereket, miért mentek el oda. Lakner szerint Magyar Péter narratívája – Európai Unió vagy Oroszország – politikailag jól működik, mert „az EU, meg a nyugat, meg Európa: az népszerű dolog Magyarországon”.

A Medián legfrissebb felméréséről, amely a TISZA Párt hatalmas előnyét mutatja, Lakner Zoltán azt mondta, a most döntő választók egy része valószínűleg arra a következtetésre jut, hogy nem kérnek újabb négy év Orbán Viktorból. Emellett szerinte egy „abszolút prognosztizálható folyamat” zajlik: a kisebb pártok szavazói a rendszerváltás reményében átpártolnak a TISZA Párt-hoz.

A 2010-es hangulathoz képest tapasztalható különbséget az autokratikus környezettel magyarázza. „Egyszerűen nehéz elhinni 16 év után, és – a „angol kémeket” utoljára tényleg Rákosi Mátyás emlegetett ilyen sűrűséggel ebben az országban”

– fogalmazott.

A felmérés hihetőségét firtató kérdésre azt válaszolta, a Mediánnak 35 éves múltja van, és a legtöbb választáson az ő adataik álltak legközelebb a valósághoz. Ráadásul a most mért egymillió fős különbség a TISZA és a Fidesz között nem sci-fi egy olyan ciklus után, ahol nulla volt a gazdasági növekedés, inflációs sokk és morális megrázkódtatás érte az országot.

„Mi a fenétől lenne népszerű a kormány, hogyha ezeket a dolgokat egymás mellé teszem?”

– tette fel a kérdést.

A rejtőzködő Fidesz-szavazók és a szavazatvásárlás témájában Lakner óvatosságra intett. Szerinte a magasabb organikus részvétel hígíthatja a megvásárolt szavazatok arányát. A rejtőzködő fideszesekről szóló elméletet legendának nevezte. „Én nem nagyon látom magam előtt azt, hogy 16 év hatalom után a fideszes szavazók most így összehúzták magukat és megrettentek” – mondta. Hivatkozott Kovács Imre szociológusra, aki szerint a helyi véleményvezérek „átdobták a váltót”, ami megnehezítheti a Fidesz mozgósítását.

Lakner üzent azoknak, akik attól tartanak, hogy a választást esetleg elcsalják: „Ha valakinek mondjuk csalás-aggodalma van, (…) egy dologban lehet bízni: hogy egy olyan erős választói akaratot kell megfogalmazni, amit nem lehet felülírni.”

A visszalépő ellenzéki jelöltekről azt mondta, a választási matematika egyértelmű. „Ha ő úgy gondolja, hogy létezik valami fifikás matematika, amivel lehetséges az, hogy szavazatmegosztással vagy valamilyen okossággal úgy tudja a Fidesz távozását a hatalomból megoldani, hogy közben az ellenzéki szavazatkoncentrációt nem gyengíti, akkor viszont sajnos azt kell mondanom, hogy ilyen nincsen” – jelentette ki.

A győzteskompenzáció miatt minden olyan helyzet, ahol nem a legerősebb ellenzéki jelölt nyer, szavazatveszteséget okoz az ellenzéki oldalnak. Szerinte azok a politikusok, akik visszaléptek, racionális döntést hoztak, mert felismerték: „hogyha ő bármikor politikus akar lenni ebben az országban, ahhoz most hátra kell lépni”.

Végezetül a választókat érő mentális terhelésről szólva Lakner azt tanácsolta, senki ne hagyja, hogy a történtek elvegyék a kedvét a szavazástól, mert az a legerősebb eszköz. Azt javasolta, hogy az emberek beszélgessenek egymással, alkossanak közösségeket, mert a kormánykritikus közvélemény egyik legnagyobb ereje éppen az, hogy az emberek elkezdtek kapcsolódni egymáshoz. „Ezt a nagyon súlyos mentális pressziót, ami alatt mindannyian vagyunk (…), azzal tudjuk kioldani, hogy nem maradunk egyedül” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A kémelhárítás kihallgatta a Tisza informatikusát, és rögtön közzé is tették a kihallgatások videóját
Két kihallgatás vágott részleteit publikálták. A Tisza informatikusának azt mondják, már az is kémkedés előkészülete, hogy nem szólt nekik Henry próbálkozásairól. A második felvételen az informatikus arra jut, Ukrajnában 16 éves korában valóban a beszervezésével próbálkozhattak.


A kémelhárítás kihallgatta a Tisza 19 éves informatikusát, akit a Direkt36 cikkéből, illetve Szabó Bence rendőrszázados elmondásából ismerhetett meg az ország. A furcsaság ebben, hogy a kormány rögtön közzé is tette a kihallgatásról készült videófelvétel majdnem egy órás, vágott verzióját.

Ez azzal kezdődik, hogy a kémelhárítók a rejtélyes Henry-vel való cseteléséről faggatják az informatikust. Henry volt az, aki a rendőrséghez került képernyőképek tanúsága szerint megpróbálta beszervezni a Tisza informatikusát, és rávenni, hogy adjon hátsó hozzáférést a Tisza rendszeréhez. A célját is közölte: a választások előtt bedönteni az ellenzéki párt infrastruktúráját. Arra is utalt, hogy neki, és a csapatának köze volt a tiszás adatszivárgásokhoz is, valamint egy másik, hozzá hasonló csapat tagja volt Vogel Evelin, Magyar Péter titokban hangfelvételeket készítő exbarátnője.

A kémelhárítók a kérdéseikben arra utaltak, hogy Henry valójában nem egy ember lehetett, vagy legalábbis nem tudott magyarul,

szerintük ugyanis élő ember nem fogalmaz úgy, ahogy ő, ezekben a csetekben. Például azt írta, „nem bánnám, hogyha lehetne vele kicsit agancsoskodni”.

A nyomozók szerint a mondatok nyelvtana és az írásjelek használata tökéletes volt, ami szintén felvetette a gyanút, hogy a szöveget nem egy magyar anyanyelvű ember írta.

A kémelhárítók ezután azt magyarázták, hogy az informatikus bűncselekményt követett el azzal, hogy Henry-ről nem értesítette azonnal a titkosszolgálatot, és maga próbált csapdát állítani neki. Szerintük ugyanis ez jogilag ”kémkedés előkészülete”.

A Tisza informatikusa azt mondta, hogy azért nem értesítették a szolgálatokat, mert volt rá esély, hogy ellenük irányuló akcióban ők is benne vannak. Azt is elmagyarázta, hogy nem készült kémkedésre, épp ellenkezőleg, mindenről tájékoztatta a másik informatikust és a Tisza vezetését. A kémelhárítók szerint azonban ez nem számít, pont elég az, hogy úgy tett, mintha együttműködne Henry-vel.

Ezután hosszan faggatták arról is, hogy 16 évesen miért vett részt egy kiberképzésen. Az informatikus azt mondta, a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjában, Észtországban képeztek ki hozzá hasonló, tehetséges fiatalokat arra, hogy később részt vegyenek a NATO infrastruktúrájának védelmében. Őt a Githubon találták meg, és így hívták ki. Semmilyen kémkedéssel kapcsolatos dolgot nem tanítottak neki, arról volt szó, hogyan védhetőek meg a különféle informatikai eszközök és hálózatok.

Ez a szervezet egyébként valóban létezik, méghozzá a NATO teljes jogú szervezete, amit az észtek azért hoztak létre, hogy a NATO tagállamok hatékonyan védekezhessenek a kibertámadások ellen.

A kémelhárítók arról faggatták a Tisza informatikusát, hogy nem lehetett-e az egész megrendezett, és nem lehet-e, hogy az ott megismert társai csak szerepet játszottak.

Emellett azt akarták tudni, van-e a képzésről valamilyen papírja. Az informatikus azt válaszolta, a felhőben van, és ha megengedik neki, hozzá is tud férni.

A kémelhárítók szerint teljesen életszerűtlen, hogy egy 16 éves informatikusra „bízná a NATO a titkai őrzését.” A kémelhárító azt mondta, ha kiderül, hogy a Tisza informatikusa igazat mond, ők lesznek a legboldogabbak, mert nem kell bajszot akasztaniuk a szövetségi rendszeren belül, hogy egy kémet neveltek fel. A tiszás informatikus azt válaszolta, az valóban érdekes lenne. Erre a kémelhárító azt mondta „semmi sem az, aminek látszik, a mai világban. Ön megbízik minden barátjában, minden barátjáról pontosan tudja, hogy kicsoda?”

Ezután a Tisza másik informatikusáról kérdezősködtek a kémelhárítók. Elővették az angol útlevelének másolatát, ő ugyanis brit-magyar kettős állampolgár, és arról faggatták, mit gondol, miért kaphatta ezt a társa.

Szerintük brit állampolgárságot nem osztogatnak csak úgy.

A kihallgatás következő részében a tiszás informatikus ukrán útja került szóba. Azt mondta, az ukrajnai háború kitörése nagyon felzaklatta. Arra gondolt, bár nincs kiemelkedő informatikai tudása, segíteni akar. Állítása szerint védekező műveleteket csinált, orosz hackercsoportok támadásai ellen védekeztek, régi rendszereket újítottak fel. „Szerettem volna valahogy segíteni az ukrán célt, hogy megvédjék a hazájukat.” Az észtek ezt támogatták.

Internetes fórumokon, telegram-csatornákon lehetett jelentkezni. Miután beszélgetett pár emberrel, olyanra is rátalált, aki feladatokat osztott neki. Voltak olyan csoportok is, amik orosz infrastruktúrákat támadtak, azokban ő állítása szerint nem vett részt.

Ezután egy másik videó következik, ami már egy később kihallgatásról készült.

Ekkor a Tisza informatikusa azzal kezdi, hogy a legutóbbi beszélgetés óta sokat gondolkodott, és ő is arra jutott, hogy ez „valami beszervezés jellegű" dolog lehetett, „későbbi akcióra való felkészítés.”

Kiderült, az észt vizsgapapírján a European Information Technology Academy neve szerepel. A bizonyítványon volt ugyan azonosító, de most nem sikerül validálnia. "Ez elég erős vörös zászló, hogy így mondjam" - mondta erről. „Az volt a mondás, hogy ez egy közös partnerség a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjával, de lehet, hogy csak eljátszották."

Ezután arról beszélgettek, hogy a Session alkalmazáson csak egy 30 számból álló ID-val lehet bárkivel kapcsolatba lépni. Ezt Henry-nek valakitől meg kellett tudnia. A Tisza informatikusa szerint észteknek, ukránoknak és tiszásoknak is megvolt ez a szám, legalább 30-an ismerték.

Az ukránokról azt mondta, az észt kapcsolattartója, Ragnar kötötte össze őket. Ő egyébként egy alkalommal az igazolványát is megmutatta neki, ami NATO-logóval volt ellátva. Az észt képzésben írták elő, hogy menjen ki Ukrajnába, illetve Izraelt is javasolták.

Ukrajnába vonattal utazott, és egy Davidov nevű emberrel találkozott a Majdan téren, ő volt a kapcsolattartója, aki a csoportot vezette.

Úgy nézett ki, mint egy nehézsúlyú bokszoló. Azt mondta, egy hivatalos ukrán kibervédelmi szervnél dolgozik. Velük volt egy lengyel srác, és néhány másik ukrán is. Davidov arról beszélt, csinálhatnának egy csapatot, ami komplex módon segíti Ukrajnát, és kibertámadásokat hajthatnának végre. De a Tisza informatikusa szerint ettől mindenki óvakodott. Arról is beszélt, azóta már nem tartja a kapcsolatot a csoport tagjaival.

A kihallgatás videója

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Az Információs Hivatal vezetője nagyon dühös” - Panyi Szabolcs azt állítja, vészjósló figyelmeztetést kapott egyik cikke után
Publikálta a szóban forgó anyagot, majd rögtön azt a tippet kapta, hogy a külföldi hírszerzés tudomást szerzett bizonyos beszélgetésekről, amelyek egy olyan nyomozáshoz kapcsolódtak, amin dolgozott és amelyben a kormány tagjai is érintettek voltak.


„Orbán kémjei vadásztak rám” – ezzel a címmel közölt interjút a brüsszeli Politico, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíróval, akit a magyar kormány kémkedéssel és az ukrán hírszerzéssel való összejátszással vádol.

Panyi azt állította, hogy a magyar külföldi hírszerző szolgálat, az Információs Hivatal figyelhette meg a magánbeszélgetéseit. Szerinte a kampány 2025 közepén kezdődött, és azután vált „agresszívabbá”, hogy a Direkt36, ahol dolgozik, cikket közölt egy magyar hírszerző brüsszeli toborzási kísérletéről. A Direkt36, a Der Spiegel és a De Tijd oknyomozása szerint a magyar Információs Hivatal Brüsszelben EU-s tisztviselőket próbált beszervezni. A kormányzati kommunikáció ezt akkor „külföldi titkosszolgálati lejáratásként” keretezte.

Panyi azt állítja, hogy

„A cikket követően már kaptam figyelmeztetéseket magyar biztonsági forrásoktól, hogy a Magyar Információs Hivatal vezetője nagyon dühös. Azt a tippet kaptam, hogy a magyar külföldi hírszerzés tudomást szerzett bizonyos beszélgetésekről, amelyek egy olyan nyomozáshoz kapcsolódtak, amin dolgoztam, és amelyben a magyar kormány tagjai is érintettek voltak.”

Ezután történt az, hogy szerinte elővették

„az összes anyagot, ami volt rólam, megvágták, kiforgatták, és egyfajta kompromatként közzétették”

– mondta Panyi, aki úgy véli, a megfigyelést helyiség lehallgatásával vagy a forrásai telefonjain keresztül végezhették.

Az újságíró arról is beszélt, hogy elárulva érzi magát az EU által.

„Kicsit úgy érzem, hogy elárultak… hagyták, hogy Orbán felépítse a maga kis Oroszországát.”

Panyi hozzátette, a nyomás akkor erősödött fel, amikor a kormány tudomást szerzett arról, hogy Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kommunikációját, köztük egy állítólagos „külön telefon” használatát vizsgálja.

Az ügy nemzetközi figyelmet kapott, miután a The Washington Post több európai biztonsági forrásra hivatkozva arról írt, hogy Szijjártó Péter rendszeresen tájékoztatta Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós üléseiről. Szijjártó elismerte, hogy orosz partnerével uniós ülések előtt és után is egyeztet, de a legsúlyosabb állításokat tagadta. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól a sajtóhírekre. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint a magyar–orosz összeköttetés gyanúja „nem meglepő”, míg Magyar Péter a hazaárulás gyanújának kivizsgálását sürgette. Kovács Zoltán kormányszóvivő a Politico pénteki megkeresésére nem reagált Panyi vádjaival kapcsolatban.

„Nem akarunk visszatérni ahhoz a korszakhoz, amikor a titkosszolgálatokat az eltérő vélemények elnyomására használják” – fogalmazott Panyi. Szerinte a vele történtek célja a pszichológiai nyomásgyakorlás és a hitelességének lerombolása - írja a lap.

Az újság azt is megemlíti, hogy 2021-ben Panyi telefonján az izraeli Pegasus kémszoftverrel történt fertőzést mutattak ki, az újságíró azóta rendszeresen ellenőrzi eszközeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET: