SZEMPONT
A Rovatból

„A magánban olyan ellátást kap az ember, aminek alanyi jogon járnia kellene” – egyre többen választják a magánszülészeteket

Budapesten már minden ötödik baba magánkórházban születik. Akár egymillió forintnál is többe kerülhet egy ilyen szülés, sokan mégis inkább összespórolják a pénzt. Kíváncsiak voltunk, miért.
Rónyai Júlia. Illusztrációk: Lengyel Lívia - szmo.hu
2022. november 03.



Robbanásszerűen, közel másfélszeresére nőtt a magánklinikán szülő anyukák száma a tavaly. Ma már minden ötödik baba magánban jön világra Budapesten - derül ki egy frissen megjelent kutatásból. De vajon miért fordítanak hátat egyre többen az állami intézményeknek? Mit nyújthatnak a magánklinikák, amit a közkórházak nem? És mi az, amiben az állami intézmények még mindig verhetetlenek? Szakértővel és anyukákkal is beszélgettünk.

A 40 éves Tímea négy babája közül az első egy budai állami kórházban, további három azonban már magánklinikán született.

Az anyuka nem titkolja: az alapcsomagért legutóbb 700 ezer forintot fizetett, míg a szülésznő kiválasztásának díja plusz százezer forint volt. Mindez ma tipikusnak mondható egy magánintézményben, az árakat illetően ugyanis nem nagy a szórás.

„Bár az állami kórház nem tűnt annyira ramatynak, mint azt elsőre gondoltam, meg sem közelítette a magán színvonalát. Egy tízes skálán kettesre értékelném”

- mondja az édesanya, aki második várandóssága előtt inszemináción esett át, már csak ezért is fokozottan ügyelt a magánintézmény kiválasztásakor. 

„Ott nem találkoztam olyan szülésznővel, aki ne lett volna kedves és segítőkész. Mindenki foglalkozott velem, nem éreztem magam egy futószalagra téve. Nem kellett pénzt dugdosni az orvos zsebébe, mivel a teljes összeg őt illette, és egyébként is volt benne elhivatottság.”

Tímea hozzáteszi, bizalmat keltett benne a tisztaság és az atmoszféra is: nem fogta el az a lehangoló érzés, mint az állami kórházban. Bármit kért, azonnal hozták, ráadásul legfeljebb kétágyas szobában helyezték el a kismamákat. Egyedüli hátrányként azt emeli ki, hogy koraszülés esetén nem tudták volna vállalni a szülés levezetését.

„Az állami kórházban hajlamosak sürgetni és sok szempontból beleavatkozni a szülésbe. Persze, ez néha orvosilag indokolt, de nem minden esetben. Ha fizet az ember egy szolgáltatásért, elvárhatja, hogy a szülés háborítatlan legyen” - mondja az anyuka, aki távolról sincs egyedül, hiszen az utóbbi években közel másfélszeresére nőtt a privát klinikán szülő nők száma. Ma már nemcsak a kifejezetten jómódú kismamák döntenek emellett, hanem gyakran azok is, akik a félretett forintjaikat költik el a klinikán.

De mi állhat a hirtelen növekedés hátterében?

Talán a növekvő tudatosság is: érdekes adat, hogy egy nem reprezentatív kutatás szerint a magánban szülő nők 87 százaléka felsőfokú végzettségű. Vannak azonban ennél nyomósabb gyakorlati okok is.

„A pandémia idején szerepet játszott a döntésben a koronavírustól való félelem, és az, hogy a közkórházakban sokszor akadályozott volt az ellátás. Ám az igazi fordulatot a hálapénz 2021-es kivezetése jelentette, amivel ellehetetlenült a szabad orvosválasztás”

- mondja Lengyel Lívia közgazdász, a “TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben” című kiadvány szerkesztője.

Lengyel Lívia. Fotó: Erdős Juci

Egy százalék sem meri már odacsúsztatni a borítékot

Lengyel Lívia szerint a nők általában nem ragaszkodnak egy konkrét nőgyógyászhoz – jellemzően egészen a pozitív terhességi tesztig. Azután jóval érzékenyebbé válnak a kérdés iránt, az orvosválasztás ugyanis gyakran enyhíti a kiszolgáltatottság érzését.

„Nőként beidegződésünk volt, hogy minden kismama szülészorvost választ, akinek hálapénz formájában mond köszönetet. Ennek fejében elvárhatja, hogy az orvos a szülés idején jelen legyen. Ha kell, elvégezze a császármetszést, és a terhesség során támogatást nyújtson.

A közkórházakban korábban hallgatólagos megegyezés alapján a szülés utáni kontroll alkalmával cserélt gazdát a boríték. Ma már az orvosok és a betegek is tartanak ettől: egy nemrég megjelent kutatás szerint 1 százalék alá szorult a hálapénzforgalom” - hangsúlyozza a szakértő, aki 15 évet töltött a privát egészségügyben, többek közt nőgyógyászati területen is, jelenleg pedig tanácsadóként dolgozik.

Ezzel egybecseng a 34 éves Barbara tapasztalata is, aki mindkét kislányát egy budai állami kórházban hozta világra.

„Határozottan és hangosan megkérdezték tőlem, hogy ugye sehová nincs pénz bedugva az ajándékzacsiba? A terhesség alatti vizsgálatokat végző orvosom pedig többször, mások füle hallatára hangsúlyozta, hogy a szülést nem ő fogja levezetni.”

Ha azonban a kismama a választását nem tudja a hálapénz formájában kifejezni, az sok esetben nem teremt kellő érzelmi biztonságot a számára. A közgazdász ennek tulajdonítja, hogy 2020 és 2021 közt nem kevesebb, mint 46 százalékos emelkedés történt a magánklinikán szülő nők számában. Hozzáteszi, ezzel együtt még mindig rengetegen szülnek államiban, nem “lázadtak fel” a kismamák.

A magánintézményekben továbbra is kiválaszthatjuk a számunkra szimpatikus orvost. Igaz, az átlagosan 7-900 ezer forintos alapcsomagnak ez nem része: jellemzően extra díjat számolnak fel, ha egy adott személyhez ragaszkodunk, ekkor egymillió forint feletti összköltséggel számolhatunk - mondja Lívia.

A megkérdezett nők több mint fele már az első pillanatban eldöntötte, hogy magánszülészeten tervezi világrahozni a gyermekét. Ezután választott intézményt, csomagot és esetenként orvost. A terhesgondozást azonban a kismamák 70 százaléka máshol veszi igénybe, akár közfinanszírozott formában - így kicsivel többet kell várniuk, de jelentős összeget spórolhatnak.

A “TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben” november 11-én, a Nagy Magánpraxisnapon mutatkozik be, ahol személyesen beszerezhető, illetve a top30eu.hu oldalon postán is megrendelhető lesz. A hagyományteremtő célú kiadvány a legaktuálisabb témákat - most például többek közt a magánszülészetek ügyét - feldolgozva szól a szakmának és a laikusoknak egyaránt. Képet ad arról, kik ma a piac legfontosabb szereplői, és milyen intézmények közt érdemes válogatni a pácienseknek. Témája az is, hogyan oldhatjuk meg az egészségfinanszírozást a jelenlegi környezetben, a növekvő árak mellett, milyen egészségbiztosítási lehetőségek, egészségpénztárak közül érdemes választanunk. Megszólalnak benne szakértők, elemzők és egészségpolitikus is, aki nem a profit, hanem a méltányosság oldaláról vizsgálta a kérdést. Kiderül belőle, hogyan alakult a magánpiac az elmúlt 5 évben, kik veszik igénybe a magánegészségügyet, valamint, hogy mi alapján választanak és mennyi pénzt költenek a páciensek.

„Ma az orvosok mintegy 70 százalékának van praxisa az állami és a magánszférában is. A szülészet azonban kissé kilóg a sorból, ott inkább jellemző, hogy az orvosok otthagyják az állami kórházakat.”

„Ennek oka többek közt, hogy a közkórházakban ügyelni kell, örökké készenlétben állni, akár szabadságról és éjszaka is berohanni. Magánorvosként ugyanakkor nem kell annyi szülést vállalniuk, mint az államiban. Így a munka is kiszámíthatóbb, a programozott császár esetében kifejezetten előre tervezhetők a szülések.”

A magánorvosok kis része pedig már csak terhesgondozást, illetve műtéteket vállal, ami teljesen tervezhetővé teszi a munkát és magánéletet. Persze, az sem elhanyagolható, hogy a magánszektorban transzparens módon kereshetnek annyit, mint régen a hálapénzes rendszerben” - mondja Lengyel Lívia.

„A mennyország kapuja, ahol még a takarítónéni is kedves”

Barbarának az állami kórházban voltak rendkívül jó tapasztalatai - ám más szempontból nagyon rosszak is.

„Az első szülésem során minden flottul ment. Az ingyenes szülésfelkészítőn megismertem azokat, akikkel később a szülés során is találkoztam, így nem vettek körül vadidegenek. A budai, hegyvidéki kórház általános állapotához képest a szülészet a mennyország kapuja: a legutolsó takarítónéni is kedves, előzékeny. Még ingyenes genetikai vizsgálat is volt akkoriban, mint a felkapott helyeken” - meséli. A második szülése ugyanitt azonban már nem volt ilyen szívderítő élmény.

„Egy ponton kértem epidurális érzéstelenítőt, de mire jött az aneszteziológus - amiből összesen kettő volt a kórházban - már megszültem. Ez számomra felfoghatatlan. Bármi történik is a szülés közben, arra azonnal reagálni kell, nincs mese. Ha komplikáció lépett volna fel, akkor meghaltunk volna mind a ketten? Máig sem tudom.”

„A kórházi kaja is felháborító volt: mivel 12:53-kor szültem, már nem járt nekem ebéd. Délután kaptam egy szelet kenyeret és egy almát, meg valami zavaros folyadékot egy tégelyben.”

Barbara hozzáteszi: „A magánban szerintem olyan ellátást kap az ember, aminek alanyi jogon járnia kellene. Ha kérsz fájdalomcsillapítót, kapsz. Van ideje rád a szülésznőnek, nem szaladgál. Az apa bent aludhat veletek, így egyből elkezdhet kialakulni a kötődés. Megvan az intimitása annak, hogy csak ti vagytok ott hármasban.”

A fenti rossz példa ugyanakkor nem általános. Lengyel Lívia hangsúlyozza: egy felújított, minden eszközzel felszerelt egyetemi klinika szülészete tudásban és tapasztalatban is olyan hátteret nyújt, amelynek hála minden felmerülő komplikáció kezelhető.

„Széles tapasztalatom van országosan a nőgyógyászati osztályok látogatásában. A magánklinikák bár jól felszereltek, komplikáció esetén nem tudják ugyanazt az ellátást adni, hiszen nem erre vannak felkészülve. Az egészséges, problémamentes terhességre berendezkedett magánkórháznak nincs olyan széles szakmai apparátusa, hogy például a koraszülött ellátásban hátteret biztosítson.”

A szakértő azonban hozzáteszi: megérti, ha egy egészséges, komplikációtól mentes terhesség után a kismamák szép környezetben, kellemes szobában szeretnének szülni. Ahol nincs tömeg, és ahol kiemelten gondoskodnak róluk, szeretgetik őket. Ha pedig bármilyen plusz igény felmerül, azt is megoldják és kiszámlázzák.

„A kutatásunkban feltűnően sokan a VBAC (vaginal birth after caesarean section) szülés lehetősége miatt mentek magánba. Ez ma már szinte egy mozgalom: azt jelenti, hogy egy császáros szülés után a következő babát természetes úton szeretnék világra hozni. Magánban könnyebb olyan klinikát, orvost találni, aki nyitott az ilyesmire, míg államiban sokan szóbahozni sem mernék” - mondja Lengyel Lívia.

A magánszülészetek azonban - Pécs kivételével - csak Budapesten elérhetők. „Aki ragaszkodik a magánhoz, annak akár többszáz kilométert is utaznia kell érte. Aki azonban maradna az államinál, az nagyon jó állapotú, jól felszerelt kórházakat talál akár a megyeszékhelyeken is.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt
A kormány bűnözőbandának, Bayer Zsolt pedig ocsmány árulóknak nevezte azokat, akik Gyöngyösön tiltakoztak Lázár János wc-kefés kijelentése ellen. Szombat este Lázár minisztériuma elé szerveztek tüntetést, ahol felbukkant Caramel is. Videó.


Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Akkor ma még a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok. Köszönöm a kitüntetést!” – reagált szarkasztikusan az egyik résztvevő. Egy másik tiltakozó szerint az egész helyzet „emberi butaság, ez nem méltó a magyar nép viselkedéséhez.”

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

„Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen” – fogalmazott az énekes.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

A teljes riport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor egy friss felmérésről: Ha ez igaz, a Tisza Párt előnye már szinte behozhatatlan
Egy új, mesterséges intelligenciát használó cég borzolta a kedélyeket a mérésével. A politológus szerint a friss számok akár a választás sorsát is eldönthetik.


Török Gábor politológus szerdán a Facebookon kommentálta a Minerva Intézet legfrissebb felmérését, amely az eddigi legnagyobb különbséget mérte a Tisza Párt és a Fidesz között. A politológus posztjában kiemeli, hogy a Minerva „új szereplő a közvélemény-kutatási piacon és érdekes módszert használ az adatfelvételnél”.

Ismertette a kutatás számait is, melyek szerint 41-28 az arány a teljes népességben, míg 54-37 a biztos szavazó pártválasztók között a Tisza Párt javára.

Török Gábor a posztjában egyértelművé tette, mit jelentene, ha ezek a számok a valóságot tükröznék. Szó szerint azt írta: „Bár sokan nem értik vagy szándékosan félreértik, azért elmondom újra: ha tényleg ez (lenne) most a helyzet, akkor ez szinte behozhatatlan előny (lenne) már két és fél hónappal a választás előtt.”

A Minerva Intézet új szereplő a piacon, és mesterséges intelligenciával támogatott telefonos adatfelvétellel dolgozik, módszertanát és nyers adatait is nyilvánosan közzéteszi. A többi kutatócég vegyes képet mutat: a Závecz és a Medián szintén a Tisza Párt előnyét mérte a biztos pártválasztóknál, a Republikon pedig a teljes népességben is, ugyanakkor a kormányközeli intézetek, mint az Alapjogokért Központ vagy a Nézőpont, a Fidesz vezetéséről számoltak be. A sajtóbeszámolók szerint a Minerva által alkalmazott AI-telefonos kutatás újdonságnak számít Magyarországon, és az intézet átláthatóságát a szakértők pozitívumként említik, de a pontosság megítélése körül vita van.

A Szeretlek Magyarország Pohly Ferencet, a Minerva Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetőjét kérdezte korábban a módszerről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat” – Csézy lett Magyar Péterék új jelöltje, Tállai András ellen indul Mezőkövesden
Alig egyéves kislánya mellett döntött a politikai szerepvállalásról. Most elárulta, miért nem fél a megfélemlítéstől és a környéken tapasztalható nyomástól sem.
KÁ - szmo.hu
2026. január 31.



Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

„Azt szeretném, ha eljutnánk oda, hogy nem is kell tudnunk, kik a miniszterek, mert mindenki teszi a dolgát, és ez egy élhető ország lesz. Lehet, hogy ez vízió, de nekem ez a célom”

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

„Régebben mindenkinek azt mondtam, hogy maradjon, mert ez a hazája. Az utóbbi időben viszont – és ezt szégyellem – már azt mondtam nekik: menjetek, egy életetek van, vágjatok bele, mert itthon nem láttam a kitörési lehetőséget”

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

„Én nyíltan beszéltem arról, hogy hat évig mindent megtettünk a férjemmel, hogy gyerekünk szülessen, és végül külföldre kellett mennünk, ahol elsőre sikerült”

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

„Ezt tényleg nem értem. Éppen akkor készült el a stadion, amikor bezárták a kórházat”

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat. És több temetést fizettünk ki. És ez egy borzasztó állapot egyébként”

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Caramel: Lázár Jánosnak el kellett volna gondolkodnia a lemondáson
Az énekes szerint fontos lenne, ha bárki kiáll egy másik magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen. Caramelt a wc-kefés mondatok miatt tartott tüntetésen kérdeztük.


– Le kell mondani Lázár Jánosnak?

– Szerintem el kellett volna gondolkodnia rajta. Én csak azért mondom ezt, mert ez már a többedik ilyen jellegű kijelentése volt. Minimum egy gondolkodást szerintem megért volna. De ha már abban változik ez a helyzet, hogy hogy észreveszi a vezetőség azt, hogy sokkal körültekintőbben kellene az ilyen fontos, kényes ügyekről nyilatkozni vagy megnyilvánulni, szerintem már az is egy óriási előrelépés.

– Orbán Viktor ma azt mondta, szó szerint idézem, hogy a Tisza Párt bandába verődött bűnözőket küldött a fideszesekre, utalva a Lázár János gyöngyösi fórumán tiltakozókra. Mit gondol erről? Bandába verődött bűnözők tiltakoztak ott Lázár ellen?

– Pont ezzel van baj, hogy szerintem a politikának ezek az eszközei. Így működik a politika. Nyilván nem lepődöm meg, hogy most ez a fajta üzemmód van. Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy másik magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen. Én teljesen elképzelhetőnek tartom azt, hogy ezek az emberek, akik ott megjelentek és elmondták a véleményüket, önmaguk miatt mondták el a véleményüket, és nem felszólításra vagy utasításra. Az pedig, hogy kinek milyen a múltja, arról nekem fogalmam sincs.

– Bayer Zsolt egy publicisztikában "saját fajtájuk ocsmány árulóinak" nevezte a Gyöngyösön tiltakozó cigányokat. "Fogjátok be a pofátokat, és majd akkor nyissatok ki újra, ha meg tudjátok köszönni mindazt, amit az elmúlt 16 évben kaptatok az Orbán kormánytól" - írta.

– Erről beszélek, a politikai kommunikáció színvonaláról. Én mindig azt mondom, hogy a másik vélemény az egy erősség és nem egy gyengeség. Minél több vélemény hangzik el szalonképesen a közbeszédben, annál jobb. Szerintem pont ez egy nem helyes út. Azért nem helyes út, mert ezzel olyan energiákat ültetünk el az emberek szívében a közbeszéden keresztül, ami... Mindenki kikéri magának minden oldalról a hergelést, és bevallom őszintén, hogy én sem szeretem. Bármelyik oldalról is történne ilyen, nem szeretem az ilyen jellegű megnyilvánulásokat, mert szerintem nagyon-nagyon káros hosszútávon. Bárki szájából hangzik el egy ilyen minősítés, az egyszerűen szerintem nem szép, nem helyes.


Link másolása
KÖVESS MINKET: