SZEMPONT
A Rovatból

Magamtól féltettem mindenkit - így dolgoztam koronavírusos betegek között Angliában

Szerettem volna közelebbről látni, érezni, amit az emberek többsége nem láthat, nem érezhet. Odabent rájöttem, amikor sok a fertőzött, nincs tökéletes védelem.
Belicza Bea - szmo.hu
2021. március 12.



Egy dél-kelet angliai kisvárosban élek, ez a terület volt a legfertőzöttebb London után az elmúlt hetekben. Hirtelen jött döntés vitt a kórházba. Akkoriban egy barátnőm miatt néztem rá az állásajánlatokra. Az első, amit megláttam, hogy sürgősen takarítót keresnek a covid osztályokra.

Sok a törlesztenivalóm az angol egészségügyi rendszernek, az NHS-nek a három évvel ezelőtti sztrókom miatt,

így szinte már döntöttem, hogy jelentkezem, csak még nem árultam el a mellettem ülő férjemnek, mire készülök. Ekkor ő átküldött egy FB-posztot egy szíriai menekült fiúról, aki azért állt be takarítani kórházba, hogy megköszönje, hogy befogadták.

Ez egyszerre tűnt hihetetlennek és egyben egyértelmű megerősítésnek, hogy nekem is mennem kell.

Újságíróként is menni akartam, nem tudtam akkor még, hogy akarok-e róla írni, csak tapasztalatot akartam. Szerettem volna közelebbről látni, érezni, amit az emberek többsége nem lát(hat), nem érez(het).

A döntéseim az enyémek, a férjem mindig támogatja a terveimet, de most nehezen tudta palástolni nemtetszését. Bár egyszer túléltem a fertőzést - és én úgy érzem, nem vagyok veszélyeztetett -, ő azt mondta, nem lehetek ilyen magabiztos, a vírus kiszámíthatatlan és a sztrók is. Ráadásul, szerinte engem a szívinfarktus is fenyeget, ha meglátom a kórházi pazarlást (bármilyen nagy cégnél hasonló a helyzet velem). Nyugtattam, hogy ez a helyzet más, biztosan ideges leszek a rossz szemétkezeléstől és annak látványától, hogy úszik a pénz a csatornába, de ez az én keresztem, cipelem.

Önéletrajzot kértek, féltem, hogy az újságírás miatt kiesem. Ugyan! Egyetlen kérdés volt, van-e erkölcsi bizonyítványom. Arra vártunk egy bő hetet. Később sem merült fel, esetleg veszélyeztetett vagyok-e betegség miatt.

Bár határozottan döntöttem, hogy koronavírusos betegek mellett akarok dolgozni, igen bátortalanul indultam.

Magamtól féltettem mindenkit. Azon aggódtam, kórházi dolgozóként elmehetek-e boltba, utazhatok-e tömegközlekedéssel, összefuthatok-e a szomszéddal, és mi van bent, ott is álljak távol minden kollégától?

Az első napon a személyzeti kávézó egyesével elszeparált részei is azt mutatták, hogy itt bárki, bármi lehet fertőzött. A kórházban viszont akkora élet van, amit nem is gondoltam.  Rengeteg ember dolgozik ott folyamatosan. Igen, ők aztán tömegközlekednek, boltba mennek és összefutnak a szomszéddal, meg otthon az egész családdal. Ezeket elkerülni szinte lehetetetlen. Így normális, csak hónapokig egy elszeparált világban éltem.

Az első napon egy videóból megtanulhattuk a kórterem takarítás alapjait, kaptunk egy tűzvédelmi tesztet és megnéztük, hogy

uniformis épp nincs. Kaptam két pólót, a méretemnél eggyel kisebbet és kettővel nagyobbat. Nadrág csak hatszor nagyobb volt, így azt kérték, fekete nadrágban és fekete cipőben menjünk dolgozni, a sajátunkban.

Maszk, arcpajzs, kötény és kesztyű a védőfelszerelés

A vírus előtt mindig vannak kiskapuk

Az első napokban a régi kollégák mellett dolgoztunk. Olyan fegyelmezetten tanultam, mit hogyan fertőtlenítünk, hogy napokig nem tűnt fel, hol vagyok. A szaturációk kiírása, pár ember köhögése és néhányuk oxigénmaszkja jelezhette volna, hogy azonnal a covid-pozitivak között kezdtem, de csak akkor jöttem rá, amikor a nővérek értekezletén folyamatosan sorolták, hogy mindenki fertőzött.

Minden 8 ágyas kórterembe csak műanyag kötényben, kesztyűben, maszkban és arcpajzsban léphettem be. Kifelé a kötényt, a kesztyűt még bent le kellett dobni.

Odabent minden egyes beteghez új kesztyűt és új rongyot kellett elővenni, a kórházi fertőtlenítős vízbe sem nyúlhattam használt kesztyűvel, használt ronggyal. Eldobható felmosófejet kellett használni, két ágyanként.

A logika kínzott. Bemegyek a saját utcai cipőmben és a nadrágomban, de dobjam ki a felmosófejet, és ha már megteszem, akkor miért nem ágyanként? Na és a betegek ágyneműjét is kidobják? Dehogyis, központi mosással, tökéletesre fertőtlenítve kapja minden beteg minden nap az újat. Ugyanitt mossák a nem eldobható felmosófejeket is. Érzésem szerint ez hipószerű fertőtlenítővel átitatva tökéletes a szappannal pusztítható vírus ellen.

Csak én egyedül napi egy doboznyi kesztyűt használtam (én, aki 48 év alatt nem használtam eddig egy doboznyit) és láttam közben, hogyan lehet „kicsempészni a vírust”.

Amikor bent összecsomagoltam a szemetet, akkor azt ki kellett vinnem, de a kesztyűt le kellett vennem. Tehát vagy megfogom puszta kézzel a fertőzött területről származó zsákot, vagy nem veszem le a kesztyűt és azzal megyek ki, de közben ne érjen se a zsák, se a kezem az ajtóhoz és a ruhámhoz. Vagy például: beviszem a vödör vizet és a felmosót, de azt nem fertőtlenítjük, visszük tovább a fertőzött területről a tisztára. És ezek csak az én cuccaim, nyilván a nővérnél sokkal több ilyen van.

A fehér eldobható, a csíkos mosható

És a legnagyobb kérdés: a beteget kiviszik időnként vizsgálatokra az ággyal együtt, amit ugye igyekszünk körbesuvickolni alaposan, de persze benne van a beteg, így nem férünk hozzá minden részhez.

Egy 8 ágyas kórteremben olyan másfél órát töltöttem. Igyekeztünk a faltól a csavarokig mindent átmosni, de a délelőtti nyolc órás műszakom alatt ez egyszeri fertőtlenítés, a beteg aztán is köhög, tüsszent, köpköd, hány, eszik.

A vécé nem hozzám tartozott, de az ott dolgozók is 8 óra alatt kétszer jártak ott, bár a covidosoknak csak töredéke ment kinti vécére.

Elvileg ki volt írva, hogy maszkot mindenkinek, a betegnek is viselnie kell a kórteremben. Ez természetesen nem működött, sokan még az oxigén maszkot sem viselték el magukon.

Sok apró dologból – és több beteg elmondásából – megértettem, hogy

a kórházon belüli fertőzés teljes megállítása lehetetlen. Amikor sok a fertőzött, nincs tökéletes védelem. Sok ember, sok dolgot kell tegyen, sok a tévedés, hiba kockázata. Ez nem ijesztő, csak ez a realitás.

A kezdetek óta azt kérdeztem mindenhol, hogy hova teszik a koronagyanús embereket? A koronásokhoz? Akkor ő is megkaphatja, ha eddig mégsem volt fertőzött. A nem koronásokhoz? Akkor ő fertőzhet meg másokat, ha ő már az volt. Nincs az a hely a világon, ahol nagyszámú betegnél egyesével lehetne embereket tartani, amíg kiderül, hogy fertőzött vagy nem.

Én a saját védőfelszerelésem elégnek tartottam. Emlékeztem a Walesben dolgozó, kitüntetett magyar orvos, Szakmány Tamás szavaira, hogy a legfontosabb a száj és szem, illetve a kéz védelme. Ez nekem megvolt, úgy gondoltam, ez elég. Megkerestem a doktor urat újra, de szerinte az uniformisra azért szükségem lenne. Én azonban a helyet sem láttam, ahol tényleg steril körülmények között öltözhetnék át. Nem láttam értelmét a kórházi nadrágnak, amit a vécében vehetnék át és egy iszonyú szűk helyen, az utcai kabátok között, a fogason tárolhatnám, vagy elmehetnék a zuhanyzós öltözőbe is, de ott szintén egy helyen lennének az utcai dolgok a kórházival.

Ebben a kórházban 150 takarító dolgozik, a covid idején 200-an voltunk.

Nem láttam, hol lehetne tökéletesen sterilen átöltözni, bár gondolom, megoldották az első hullámban valahogy. Akkor itt is csak tökéletesen beöltözve lehetett bemenni a betegekhez. Az ételeket is eldobható edényekben, eszközökkel kapták. Itt is voltak segítők, akik tiszta területről adtak be minden szükségeset a fertőzött területre. Ősszel lazítottak.

Tömeges oltás a szomszéd városban. A fekete ruhás hölgy adminisztrált, aztán jöttek és oltottak Pfizerrel

Kollégáim jó része már túlesett a fertőzésen, mint ahogy én is novemberben. Engem talán az védett.

Az oltásom csak február közepétől adott nagyobb biztonságot. Akadt olyan munkatársam is, aki nem hisz a koronában. A lengyel középkorú férfi covid-pozitív volt, de állítja, hogy az csak influenza lehetett. Egy másik – nem kórházi dolgozó - lengyel lány tőlem is megkérdezte, amikor én koronás voltam, hogy hiszek-e a tesztnek. Tekintve, hogy én nem a pozitív teszt miatt éreztem magam rosszul és semmi máshoz nem tudom hasonlítani a betegséget, érthetetlen a kérdés.

A kórházban 200 körül volt a covid-fertőzöttek száma hetekig. Három egymás melletti osztályon dolgoztam felváltva, mindegyiken 25 beteg volt.

Az egyik osztályon 5 külön szoba is volt, általában oda kerültek a haldoklók.

Egy másik osztály és az intenzív a kórház másik végében volt, ott nem tudom, mi történt.

Az első alkalommal furcsa volt, hogy férfiak és nők együtt voltak egy-egy kórteremben,

a betegek sokszor kértek tőlem segítséget, mert nővér nem volt a közelben. Hetekkel később kezdett helyreállni a rend, akkor értettem meg, hogy alapvetően külön kórteremben vannak a férfiak és nők, mindenhol van minimum két ápoló bent, csak amikor én elkezdtem dolgozni, akkor igyekeztek a legjobbat kihozni az adott helyzetből. Itt is sok volt az ápoló-áthelyezés más városokból.

A cikk folytatásából kiderül majd, hogy nem a megfertőződéstől való félelem volt a legrosszabb. A lelkem bírta a legnehezebben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor az ágybotrányról: Ez már Orbán Viktor politikai örökségének a része lesz
A politológus szerint egy ilyen ügy nem maradhat következmények nélkül a miniszterelnökre nézve sem. Akkor is a nevéhez fog tapadni, ha az eszköz végül a hatalom megtartásában segít.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 12.



Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán tett közzé néhány gondolatot a magyar politikai kampányok állapotáról és Magyar Péterrel szemben napok óta lebegtetett, magánéleti jellegű ügy lehetséges hatásairól. Bejegyzése elején megjegyzi, hogy bár egy elemzőnek szerinte nem dolga a moralizálás, a közélet „romlása, hanyatlása kiüti a szemet”. Úgy látja, a mostani helyzet új fejezetet nyithat a kampánytémák történetében.

„Régen a kampányokban arra vártunk, hogy Horn Gyula leül-e Orbán Viktorral vitatkozni, vagy mik lesznek a pártok nagy ígéretei, most meg, ugye, erre... Persze, voltak már magánéleti jellegű kampánytémák, minden oldal tudja sorolni, de azért ez esélyes arra, hogy új fejezetet nyisson” – írja a radnaoimark.hu oldalon két nappal ezelőtt megjelent rejtélyes ágy kapcsán.

Az ügy lehetséges hatásairól szólva az elemző kifejti, hogy az alapvetően a tartalomtól és az arra adott reakcióktól függ. Úgy véli, a léc és az ingerküszöb is magasan van, de létezhet olyan tartalom, ami már védhetetlen. „Egy választási kampányban minden veszteség/nyereség számít, ha csak párszázezer embert megmozdít, a rendezőnek már megérte. De ha nem éri el ezt a szintet, akkor onnantól kezdve minden attól függ, hogy mit kezdenek vele a felek. Lehet hatástalanítani, visszafordítani, átértelmezni és még egy csomó mindent. Onnantól olyanná válik, mint az eddigi témák” – állapítja meg.

Török Gábor szerint nem szabad azt gondolni, hogy egy ilyen ügy a kormányoldal számára teljesen veszélytelen lenne. Úgy véli, a többség azt gondolhatja, hogy egy ilyen fajsúlyú téma Orbán Viktor hozzájárulása nélkül nem kerülhetne elő.

„Ha valóban kikerül végül valami a nyilvánosságba, ez már – nyilván a főszereplők mellett és után – a politikai emlékezetben összekapcsolódik a miniszterelnök nevével is. Bizonyára lesznek, akik ünneplik majd érte, de akárhogy is, ez a politikai örökségének a része lesz. Egy olyan országban, ahol a politikusok szeretik azt a látszatot kelteni, hogy ismerik a határokat (...), ez nem biztos, hogy szívesen vállalt következmény – akkor sem, ha az eszköz végül a hatalmi kérdés megoldásában segíteni fog”

– fogalmaz.

Végül egy kampánytechnikai gondolatot is megosztott. Emlékeztetett, hogy a Fidesz a múltban az ellenfeleket érintő nagy ügyeket előre keretezni szokta. „Most, ha valóban az jön, ami, akkor két dolog lett volna a Fidesz érdeke: előhangolni és a manipuláció viszontvádját gyengíteni, de legalább nem erősíteni. Érdekes módon egyik sem történt meg, sőt, még a legutóbbi hetekben is mesterséges intelligenciával készült videók sokaságával állt elő a kormányfő is. Ha van egy ilyen »all in« felvételük, akkor éppen a mesterséges intelligencia elleni harc élharcosának kellett volna lenniük, hogy a megtámadott kevésbé sikeresen tudja ezt az érvet használni. De pont ellenkezőleg: mintha a Fidesz ágyazott volna meg annak, hogy a közvélemény mindent az AI számlájára írjon akkor is, ha nem az. Ez legalábbis furcsa” – zárja gondolatait Török Gábor.

Az elemző már korábban is foglalkozott a honlapon felbukkant ággyal:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Holnap valószínűleg kiderül pár új dolog a politikusokról és a választóikról is
A politikai elemző arra reagált röviden, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt ellen a jelek szerint intim jellegű lejárató kampány indulhat szerdán.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 10.



Rövid posztban reagált kedd este Török Gábor arra, hogy szerdán intim lejárató kampány indulhat Magyar Péter ellen.

„Ami a hírek szerint holnap jön, az - ha tényleg jön - többek között arra is alkalmas lehet, hogy belássuk: a politika megfigyelése, elemzése tényleg nem matematika, sokkal inkább embertan” - írta a Facebookon a politikai elemző. Mindezt hosszabban is kifejtette:

„Emberek cselekszenek, döntenek, választanak jó vagy rossz, szép vagy csúnya eszközöket, támadnak és reagálnak, sikeresen vagy sikertelenül - és ezt, valamint az ezekre adott szavazói válaszokat, előzetesen tudni és számítani szinte lehetetlen, legfeljebb "gondolni" lehet (valamit).”

„Mára ennyit, aztán holnap - ha tényleg az jön, amit gondolunk - valószínűleg kiderül pár új dolog a politikusokról és a választóikról is”

- zárta sorait Török Gábor.

Az elemző azután osztotta meg gondolatait követőivel, hogy előbb elindult a radnaimark.hu oldal, amin egy széttúrt ágy látható, és egy felirat: Coming Soon, vagyis magyarul hamarosan. Nem sokkal ezután Magyar Péter arról posztolt, hogy régóta zsarolják és fenyegetik videófelvételekkel, lejáratással. A Tisza Párt vezetője szerint február 11-én, vagyis éppen a Partizánnak adott interjúja második évfordulóján jelenhet meg róla egy felvétel, amin az akkori barátnőjével látható intim helyzetben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szokatlan bőrbetegségek, rejtélyes immunrendszeri problémák – egy gödi aktivista a Samsung-gyár eltitkolt veszélyeiről
A kormányhivatal azt állítja, minden rendben, de a helyiek szerint az őket jogosan megillető információkat sem adják ki. Kecskés Krisztina szerint meg kellene vizsgálni az akkumulátorgyár közelében élők egészségügyi állapotát.


A kormányhivatal szerint a gödi Samsung-gyár „működése nem veszélyeztette a környezetet”, ők pedig mindig eljártak az esetleges szabálytalanságokkal szemben, „szakmai alapon, mindenfajta politikai befolyástól mentesen”. Így reagáltak a Telex hétfői oknyomozó cikkére, amely szerint a kormánynak a titkosszolgálatot is be kellett vetnie, hogy kiderüljön, igazat mondanak-e a dél-koreaiak, majd miután egyértelműen kiderült, hogy mérgezik a dolgozókat, „nemzetgazdasági érdekből” úgy döntöttek, hogy nem záratják be a gyárat, és hallgatnak a felmerült problémákról. Szijjártó Péter egy nap hallgatás után szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy lobbizott volna a gyár további működéséért, Orbán Viktor pedig egyetlen ezzel kapcsolatos kérdésre sem válaszolt szentendrei fóruma előtt.

A GÖD-Ért Egyesület évek óta küzd azért, hogy minél több adatot megszerezzen a hatóságok ellenőrzései során talált szabálytalanságokról, de folyamatosan falakba ütköznek. Az egyesület alapító tagjával, Kecskés Krisztinával beszélgettünk.

— Volt új információ a Telex cikkében, amit eddig nem tudtak, vagy csak sejtettek?

— Az volt új, hogy a kormány tudtával történt mindez a rengeteg szabálytalanság.

Magukról a szennyezésekről folyamatosan tudtunk, egyrészt mi magunk nyomoztuk ki őket, másrészt adatigényléssel szereztük meg az információkat.

Rengeteg büntetést szabtak ki a Samsungra az elmúlt évek alatt, ezeket 2018 óta próbáltuk adatigénylésekkel és minden lehetséges módon megszerezni, és fel is vannak tüntetve a honlapunkon. Ott bárki megnézheti, hogy milyen munkaügyi, környezetszennyezési, zaj- és más témákban, munkavédelmi, biztonsági kérdések miatt szabtak ki büntetéseket a Samsungra.

— Tudomásuk volt arról, hogy a gyárban a szennyezőanyagok határértékének 520-szorosát is mérték?

— Konkrétan erről nem, hiszen a büntetést kiszabó határozatokból csak maga a büntetés ténye és típusa derült ki. Arról volt tudomásunk, ami miatt feljelentést is tettünk, hogy fekete por van a gyár tetején, és hogy zajszennyezés van. Ezekre bizonyító jegyzőkönyveket is beadtunk. A konkrét számokról tehát nem volt információnk, hiszen ezek nem nyilvános adatok.

— Arról sem tudtak, hogy a menedzsment azokat a dolgozókat, akik már sok szennyezőanyagot szívtak be, más részlegbe helyezte át?

— Nagyon sok dologról hallottunk, amit ott dolgozók elmeséltek nekünk. De ehhez senki nem adta, nem adhatta a nevét, hiszen általában titoktartási nyilatkozatot írattak velük alá, ezért mi ezeket az adatokat nem is tehettük közzé. Mi csak olyan információkat hoztunk nyilvánosságra, amelyek általunk is bizonyítottak voltak. De hallottunk arról, hogy mennyire nem kímélik a bent dolgozókat.

— Gondolom, még most is kapcsolatban vannak ottani dolgozókkal.

— Igen, de mi nem ezen az úton haladunk. Mint egyesület és mint magánemberek is, kifejezetten a magyar jogszabályok alapján a hatóságokat faggattuk, bombáztuk beadványokkal, adatigénylésekkel. Azok az információk, amiket mi közzé tudtunk tenni, a magyar jogrend alapján megszerezhetőek. Éppen az a nagy baj, hogy

az utóbbi egy évben már a jogszabály szerint minket megillető, teljesen jogos információkat sem adják ki hatóságok és a kormányhivatal.

Pont az a Pest Vármegyei Kormányhivatal, amelyik most közzétett egy közleményt, hogy ők mindent a legnagyobb rendben tesznek. Ez egy teljesen valótlan állítás, sajnos.

— Akkor sem adják ki az adatokat, ha azok közérdekűek, például a környéken élők egészségéről szólnak? Az állampolgárnak joga van az egészségével kapcsolatos összes információhoz.

— Olyannyira nem, hogy én személyesen is sok adatigénylést nyújtottam be az évek során, mivel a gyár hatásterületén élő ügyfél vagyok, már 2023-ban megszerzett ún. „ügyféli jogállással”. Ennek ellenére volt, hogy a Környezetvédelmi főosztály Zajvédelmi osztálya az előre leegyeztetett iratbetekintést is megtagadta előlem.

A legfrissebbet is visszadobták. Mindig találnak valamilyen okot,

aktuális kúriai döntést vagy újabb ÁKR (Általános Közigazgatási Rendtartás) paragrafust, amire hivatkozva elutasítanak. Most felszólítottak, hogy igazoljam, hogy ügyfél vagyok, és hogy egyébként is csak iratbetekintésre lenne jogosultságom. Ezt a kérelmet most újra beadtam, de még nem jött rá válasz. Az általam kikért, és most az atlatszo.hu által már perre vitt adatigényléseknek is az a tartalma, ami nagyon is ránk tartozik: szerettük volna tudni, hogy az október 7-i bírósági ítélet után a kormányhivatal milyen határozatot hozott, milyen ellenőrzéseket végzett azzal kapcsolatban, hogy a Samsung betartja-e az ítéletet, miután megszűnt a környezethasználati engedélye. Ezeket az információkat nem adják ki nekünk.

— Önök végeztek saját méréseket a környéken, vagy egészségügyi felméréseket a lakosság körében?

— Az egészségügyi felmérés nagyon bonyolult, ahhoz orvos és egészségügyi intézményi partnerek kellenének, netán állami akarat. De a szennyezések felderítésében mi voltunk az elsők: 2022-ben mi találtunk NMP-t a kertek kútjainak vizében, azokat a vizsgálatokat mi végeztettük. Itt az én szomszédomban is találtak, a gyártól 600 méterre. Zajmérési jegyzőkönyveket nyújtottunk be, amelyek a nagyon erős, jogszabálysértő zajszennyezést bizonyították. Nem arról van szó, hogy egy kicsit valami zúg néha, és az valakit zavar, hanem hogy általában éjjel hajnali háromkor felébrednek a lakók, és öt óráig egyfolytában a morajt hallgatják, vagy a mindenféle váratlanul felerősödő és impulzusos ipari zajokat. Ezt mi többször bizonyítottuk igazságügyi szakértői jegyzőkönyvekkel.

Az, hogy ez a gyár szennyez, számunkra egyáltalán nem kérdés, viszont a hatóság ezeket egyáltalán nem vizsgálta ki.

A kormányhivatal mai közleménye, mely szerint mindent a legnagyobb rendben tettek, arról

ki merem jelenteni, hogy hazugság.

Az első években még csak-csak: eleinte azt írták, hogy elrendelték a zajcsökkentő intézkedéseket. A jámbor lakosság másfél éveket várt, hogy a Samsung majd végrehajtja három ütemben az előírt intézkedéseket, de nem javult a helyzet. Később volt még egy ilyen sorozat, de annak a végén sem csökkent a zaj, hiszen közben folyamatosan telepítették az új zajforrásokat. A hatóság azóta már ki sem vizsgálja a benyújtott panaszainkat, amiből ezernél több érkezett a városból, azaz csak az egyesületnek ennyiről van tudomása az elmúlt évekből. Amikor benyújtunk egy hivatalos mérési jegyzőkönyvet arról, hogy éjszakai zajhatárérték-túllépés van, arra az a válasz, hogy cserébe bemutatnak egy Samsung által végzett mérést, amely szerint minden megfelelő. Ilyen szinten teszi a dolgát a hatóság, ami elképesztő.

— Ismer olyan embert, akinek egészségkárosodása, megbetegedése lett?

— Igen, ismerek, de nyilván nem árulhatom el, csak annyit, hogy

vannak például szokatlan típusú bőrproblémák, bőrpanaszok, amelyekkel gödiek járnak a Mária utcai Bőrklinikára. Tudok olyanról is akinél immunrendszeri problémák jelentkeztek, aminek nincs magyarázata.

De egyelőre nincs az az orvos közel s távol, aki azt mondaná, hogy ez igazolhatóan a Samsung miatt van. A zajjal kapcsolatban én felkerestem az orvosomat, és elmondtam neki, hogy évek óta olyan stresszállapotot idéz elő ez a helyzet, hogy éjszaka nem lehet pihenni, nem lehet normálisan aludni, és hogy ettől kimerültek vagyunk. Azt mondta, hogy ő ezt tudja, látja is rajtam, azt is, hogy a vérnyomásom is megemelkedett, ám ő hiába ír erről egy papírt, az nem lesz bizonyíték, vagy legalábbis nem egy erős bizonyíték, hiszen előtte nem mértem fel, hogy milyen az, amikor teljesen jól vagyok, vagyis milyen volt a normális egészségi állapotom.

A megoldás az lehetne például, hogy a gyár egy kilométeres körzetében élő embereket megvizsgálják:

vagy a kormányhivatal előír egy ilyen széleskörű vizsgálatot, vagy a Samsung azt mondja, kicsit gyanús vagyok magamnak, hogy itt néha különböző anyagok kerültek a talajba és a levegőbe, ezért a kétségek eloszlatása céljából végezzünk egy egészségügyi felmérést a lakosság körében.

— A Samsung SDI nemrég 133 milliárd forintot kapott a kormánytól. Tudják, hogy ezt a pénzt mire kapta és mire költi?

— Bizonyára a fejlesztésekre. Folyamatban van a bővítés, aminek a környezethasználati engedélyezési eljárásához szerdai határidővel lehet lakossági észrevételeket beküldeni. Bizonyára arra kapta a támogatást a gyár, hogy tovább bővüljön. Mindez akkor történik, amikor a kormány tökéletesen tisztában van vele, hogy a lakosság ellenállása egyre fokozódik. Ráadásul akkor ítélték oda ezt az összeget szemrebbenés nélkül, amikor a bíróság éppen visszavonta a gyár környezethasználati engedélyét, vagyis éppen fellélegezhettünk volna, remélve, hogy valami változhat.

— Arról van tudomásuk, hogy ebből a 133 milliárd forintból valamennyit a hiányosságok felszámolására akarnak fordítani?

— Egyáltalán nem, és semmiféle kormányzati kommunikáció nem is kapcsolódott ehhez, különösen, hogy ez még a mostani konkrét esetek kirobbanása előtt történt, tehát ez a pénz egészen más célt szolgált. Soha fel nem merült, hogy látszat CSR-tevékenység (babacsomagok és játszótér) helyett a Samsung bármilyen érdemi intézkedést tenne a lakosság védelmében. Hogy egy fontos példát mondjak: az egyesületünk a megalakulása, 2020 óta küzd azért, hogy véderdő létesüljön a város és a gyár közé (Van egy erre alkalmas 4-500 méteres parlagon lévő terület.). De erre sem a kormány, sem a Samsung nem mutat semmiféle hajlandóságot. Ez teljesen döbbenetes, hiszen a fák megköthetnék a sokszorosára nőtt szén-dioxid-kibocsátást, és a talajban legalább részben akadályozná a Duna felé tartó szennyezésekett. Mivel a gyár magasabban fekszik, mint a város, minden a Duna felé tart, tehát a kertjeink alatt halad át bármiféle esetleges szennyezés, akár egy ipari balesetből adódóan is.

— Önök nyújtottak be észrevételt a bővítéshez, hogy azt a környezet- és egészségvédelmi szempontoknak megfelelően építsék meg?

— A Göd-ÉRT Egyesület minden lehetséges fordulóban benyújtott nagyon komoly, szakértői véleményekkel megerősített anyagokat. Hivatalból kaptunk is rá valamiféle választ, erre mi ismét jeleztük a ki nem vizsgált problémákat, aztán mégis minden további nélkül kiadták az engedélyt.

— Mit remélnek attól, hogy a Telex most megjelentette ezt a cikket?

— Ha távolabbi jövőbe nézünk, reméljük, hogy a Samsung európai megrendelői, azok az autógyárak, akik innen veszik az autóikba a „zöld” akkumulátorokat, elgondolkodnak azon, mennyire szeretnének egy ilyen céggel a jövőben együttműködni. Emellett reménykedünk abban, hogy lesznek változások az országban. Ami az akkumulátoriparban hirtelen, pár év alatt nagyon sok településsel megtörtént, abban kell, hogy legyen változás, hiszen egyre több helyen tapasztalják ugyanezt, hogy a kormányhivatal nem a lakosok érdekében lép fel. És még egy dologban reménykedünk: hogy a gödi lakosok, akiknek egy része eddig nem észlelte, vagy nem akart tudomást venni a problémáról, jobban elgondolkodnak azon, mennyire vagyunk mi is veszélyben. Hiszen

senki nem lehet olyan naiv, hogy azt gondolja, hogy ami a gyáron belül ilyen koncentrációban jelen van a levegőben, az nem jut ki.

Nagyon úgy tűnik, hogy az elmúlt években mi már nagyon sok NMP-t és más, levegőbe kerülő veszélyes anyagot is elszenvedtünk.

— A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 szeptemberében elkezdte vizsgálni az egyesületüket. Együttműködtek Lánczi Tamás hivatalával?

— Nem. Küldtünk egy olyan választ, amelyben elmondtuk, hogy a teljes tevékenységünk nyilvános, a mérlegbeszámolóink, és minden tevékenységünk elérhető a honlapunkon és nyilvános felületeinken. Olyan szinten alaptalan és döbbenetes volt a vád, aminek nyilván a megfélemlítés volt a célja, hogy visszautasítottuk. A mai napig felháborítónak tartjuk, hogy egy civil emberekből álló egyesülettel szemben, akinek a támogatói szintén gödi lakosok vagy környező szimpatizánsok, akik a személyes jövedelmükből adakoznak, egyáltalán elő mertek állni ilyen váddal.

— Mit gondol, miért kerültek a hivatal látókörébe?

— Mi voltunk az elsők, akik azzal a céllal alakultunk meg, hogy az akkumulátorgyárak visszásságait felderítsük, mivel személyesen érintett minket. Aki mindig ott van a hatóságok nyakán, beadványokat nyújt be, demonstrációval tiltakozik, tiltakozik minden lehetséges csatornán, az nyilván nem tetszik a hatalomnak.

— Úgy gondolja, hogy a saját és a környezetük egészségének megóvása szuverenitásvédelmi kérdés?

— Nem, ez egy normális állampolgári viselkedés. De úgy tűnik, hogy a hatalomnak ez nem tetszik. Nyilván nem örülnek, ahogy a Telexet is már mindenféle büntetésekkel és feljelentésekkel fenyegetik.

— Sikerült megfélemlíteni Önöket?

— Igazából nem, mert nem találtak volna semmit.

— Volt olyan hatása a hivatal fellépésének, ami eltántorított embereket Önöktől?

— Nem. Sőt! Hiszen annyira jogszerűen és átláthatóan működünk, sokan ismernek minket személyesen is, és látják, hogy az egyetlen célunk az egészségünk és a jogbiztonság megőrzése. Szóval azt kell mondjam, inkább több támogatónk lett, és még több szimpatizánsunk. Bár nagyon sokan – akárcsak önvédelemből is – hallgatnak a Samsung-témáról a városban, de amikor megnyertük a pert a gyár működésének felfüggesztésére vonatkozóan, akkor meglepően sokan gratuláltak! Akkor éreztük meg, hogy amivel 7 éve küzdünk, nappalokat és éjszakákat sem kímélve, annak legalább van elismerése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Ennél nagyobbat már nem is léphetnénk” - Trump egyetlen tollvonással eltörölte az összes klímavédelmi szabályozás alapját
Donald Trump hatályon kívül helyezte a 2009-es "endangerment finding" nevű szabályozást, amelyen az összes klímavédelmi intézkedés alapult az Egyesült Államokban. A döntés azonnali változásokhoz vezet, és 2055-ig 18 milliárd tonna többlet-kibocsátást okozhat.


Február 12-én egyetlen tollvonással véget vetettek annak a 17 éve tartó korszaknak, amelyben az amerikai szövetségi kormányzatnak volt törvényi felhatalmazása a klímaváltozás elleni küzdelemre. Donald Trump és a Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, Lee Zeldin bejelentették a 2009-es „veszélyeztetettségi megállapítás” visszavonását.

Az intézkedés azonnali hatállyal megszünteti a járművek károsanyag-kibocsátására vonatkozó szabványokat, de a tét sokkal nagyobb. „Ha a bíróság helybenhagyja a visszavonás alapjául szolgáló jogi érvelést, akkor a jövőben egyetlen Környezetvédelmi Ügynökség sem lesz képes szabályozni a szén-dioxid-kibocsátást” – mondta Jeff Holmstead, aki a George W. Bush-kormányzat alatt az ügynökség levegőügyi irodáját vezette.

Az eddigi klímavédelmi szabályok egy 2007-es legfelsőbb bírósági ítéletre vezethetőek vissza. Akkor a Massachusetts kontra Környezetvédelmi Ügynökség ügyben a testület kimondta, hogy az üvegházhatású gázok a légszennyezésről szóló törvény, a Clean Air Act értelmében légszennyező anyagnak minősülnek. Az ítélet arra kötelezte az ügynökséget, hogy tudományos alapon vizsgálja meg, vajon ezek a gázok veszélyeztetik-e a közegészséget és a társadalmi jólétet.

Két évvel később, 2009-ben az ügynökség megállapította, hogy igen, a veszély fennáll, az éghajlatváltozás veszélyezteti az emberi egészséget és a környezetet.

Ez a „veszélyeztetettségi megállapítás” vált azóta minden szövetségi szintű klímaszabályozás jogi alapjává az Egyesült Államokban, az autók kibocsátásától az erőművekig. Ennek az alapnak az eltávolítása az egész szövetségi klímavédelmi stratégiát megkérdőjelezi.

„Ennél nagyobbat már nem is léphetnénk” – mondta Donald Trump elnök csütörtökön arra utalva, hogy ezzel a lépéssel a szövetségi kormány elvesztette a jogalapját, hogy ellenőrizze a bolygót veszélyesen felmelegítő szennyezést. A döntés eltörli a szén-dioxidra, a metánra és négy másik üvegházhatású gázra vonatkozó korlátozásokat is.

A most hatályon kívül helyezett, „endangerment finding” néven ismert tudományos megállapítást több mint 200 oldalnyi kutatáson alapult. Ez szolgált jogalapul az elmúlt közel 17 évben az olaj- és gázkutakból, járművekből és erőművekből származó szennyezés szabályozásához.

Trump elnök, aki a klímaváltozást „hoax”-nak, vagyis átverésnek, a klímatudósokat pedig „hülyéknek” nevezte, csütörtökön ennek ellenére azt állította, a megállapításnak „nincs ténybeli alapja”.

A döntést egy „radikális szabálynak” nevezte, amely a „Green New Scam” (Zöld Új Átverés) alapjává vált, ezt a címkét adja az elnök minden kibocsátáscsökkentő vagy megújuló energiát fejlesztő erőfeszítésnek.

Lee Zeldin, a Környezetvédelmi Ügynökség vezetője szerint ez „az Egyesült Államok történetének legnagyobb egyszeri deregulációs intézkedése”. Éérvelése szerint a Tiszta Levegő Törvény csak olyan szennyezés korlátozását engedi meg, amely közvetlen kárt okoz az amerikaiaknak, és csak olyan esetekben, amikor a kár „a szennyezés forrásának közelében” keletkezik.

„A veszélyeztetettségi megállapítás 16 éven át korlátozta a fogyasztói választást, és a klímaváltozás vallásának szent grálja volt. Ennek most vége” – mondta a Washington Postnak Zeldin. Hozzátette, hogy a korábbi szabályozás egy „baloldali kívánságlistát” erőltetett Amerikára, és „megtámadta a fogyasztói választást”.

A döntést üdvözölték a konzervatív agytrösztök is. A Heritage Foundation szerint a 2009-es megállapítás elavult tudományon alapult, a Competitive Enterprise Institute pedig úgy fogalmazott: „ma elkezdtük megvédeni az amerikaiakat azoktól a bürokratáktól, akik azt hiszik, ők döntik el, milyen autót vezethetünk”. Tom Pyle, az American Energy Alliance elnöke szerint a lépés helyes, mert „amikor a Kongresszus azt akarja, hogy a végrehajtó hatalom szabályozza az üvegházgázokat, akkor hozzon erről egyértelmű törvényt”.

Doug Burgum belügyminiszter a Fox Business műsorában egy megcáfolt álhírt hangoztatott: „A szén-dioxid soha nem volt szennyező anyag. Amikor lélegzünk, CO2-t bocsátunk ki. A növényeknek CO2-re van szükségük a túléléshez és a növekedéshez. Több CO2-vel jobban fejlődnek” - állította. Ezzel szemben a tudósok szerint bár a szén-dioxid segítheti a növények növekedését, a légkörben lévő rendkívül magas szintje túlterheli a természetes folyamatokat, és növeli az aszályok, hőhullámok és más káros események gyakoriságát és súlyosságát.

A kritikusok szerint a kormányzat a tudományt, a jogot és a valóságot tagadja meg. „Nincs mód összeegyeztetni a Környezetvédelmi Ügynökség döntését a joggal, a tudománnyal és a katasztrófák valóságával, amelyek egyre nagyobb terhet rónak a közösségeinkre” – jelentette ki a Washington Postban Abigail Dillen, az Earthjustice jogvédő szervezet elnöke. Az American Lung Association és más egészségügyi szervezetek közös közleményükben „sötét napnak” nevezték a döntést. „A klímaváltozás árt az egészségnek, pont” – fogalmazott Harold Wimmer, az egyesület elnöke,

Az Environmental Defense Fund nevű érdekvédelmi szervezet szerint

a veszélyességi megállapítás visszavonásával az Egyesült Államok 2055-ig akár 18 milliárd tonnával több kibocsátást juttathat a légkörbe. A csoport szerint a többletszennyezés 2055-ig akár 58 ezer korai halálesethez és 37 millióval több asztmás rohamhoz vezethet.

Barack Obama volt elnök a közösségi médiában azt írta, a visszavonás nyomán „kevésbé leszünk biztonságban, kevésbé leszünk egészségesek, és kevésbé leszünk képesek harcolni a klímaváltozás ellen – mindezt azért, hogy a fosszilis tüzelőanyag-ipar még több pénzt keressen.”

Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója bíróságra megy. „Ha ez a felelőtlen döntés túléli a jogi kihívásokat, több halálos erdőtüzet, több extrém hőség okozta halálesetet, több klímaváltozás okozta áradást és aszályt, valamint nagyobb fenyegetést fog jelenteni a közösségekre országszerte” – mondta, hozzátéve, hogy Kalifornia „be fogja perelni ezt az illegális intézkedést”.

A törvényhozók közül kevesen dicsérték nyilvánosan a döntést.

Egyikük Shelley Moore Capito, Nyugat-Virginia republikánus szenátora volt, ahol a szén továbbra is a gazdaság kulcsfontosságú eleme. „Ez a visszavonás átalakítja szülőállamomat, Nyugat-Virginiát, mivel ezek az erőfeszítések visszafordítják a megfizethető, benzines járművek elleni káros demokrata támadásokat, amelyeket a nyugat-virginiaiak már túl régóta szenvednek el” – mondta Capito.

Az iparág szereplői megosztottak a kérdésben. Mike Sommers, az olaj- és gázipari vállalatokat képviselő American Petroleum Institute elnöke szerint az iparág a gépjárművekre vonatkozó szabályozás megszüntetését akarja, de a kormánynak továbbra is korlátoznia kellene a szén-dioxid- és metánkibocsátást az erőművekből és az olaj- és gázkutakból.

Albert Gore, a The Zero Emission Transportation Association nevű kereskedelmi csoport igazgatója szerint a lépés „kihúzza a szőnyeget azon vállalatok alól, amelyek az Egyesült Államokban a következő generációs járművek gyártásába fektettek be”. John Bozzella, a legtöbb autógyártót képviselő Alliance for Automotive Innovation elnöke nem foglalt állást, de megjegyezte, hogy a Biden-kormányzat által bevezetett kibocsátási normákat „rendkívül nehéz elérni az autógyártók számára a jelenlegi piaci kereslet mellett”.

A veszélyességi megállapítás visszavonásának ötlete jóval azelőtt megfogalmazódott, hogy Trumpot újra megválasztották volna;

a Project 2025, a szövetségi kormány átalakítására irányuló konzervatív terv egyik célkitűzése volt.

Trump korábban visszaléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös Párizsi Megállapodásból, az ENSZ alapvető klímaegyezményéből, valamint a világ vezető klímatudósait tömörítő Nobel-díjas csoportból is.

Via New York Times


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: