A legtöbben nem jutnak ide be élve - a patológián jártunk

S. Gábor egy népszerű webáruházból rendelt rágócsontokat, vagyis préselt marhabőr falatkákat, amelyeket előzőleg már többször vásárolt kedvenceinek. A falatkák elfogyasztása után kutyái aggasztóan kezdtek viselkedni, majd életveszélyes állapotba kerültek.

A kutyák dezorientáltak lettek, remeni kezdtek és nyugtalanok lettek. És a helyzet gyorsan romlott: „Az állatok elkezdtek üvölteni, torkaszakadtukból. A szemeik beszűkültek, pupilláik tágra nyíltak, majd őrjöngeni kezdtek, mintha megvesztek volna.” Az egyik kutyus annyira súlyos állapotba került, hogy csak folyamatos nyugtató-infúzióval lehetett stabilizálni, és bevizelt, ami egyértelmű jele annak, hogy az idegrendszer súlyosan érintett.

A család azonnal állatorvoshoz fordult. A kutyák állapotának súlyossága azonban még a szakembereket is megdöbbentette.„Az egyik kutyánk vagy aludt, vagy pánikrohama volt. Amikor felébredt, üvöltött, és azonnal újabb nyugtatót kellett beadni neki” – mesélte S. Gábor. A másik kutya, amelyik kevesebbet evett a falatokból, valamivel jobban járt, de ő is zavart volt, és nehezen mozgott. „Őt még nem tudtuk hazahozni a kórházból, de tegnap találkoztunk vele. Bár már járni tudott, még mindig zavart volt, és nehezen mozgott” – mondja a kutyák gazdája.

A család gyorsan felismerte, hogy a problémát valószínűleg a préselt marhabőr falatok okozhatták. Az esetük nem egyedi: Európa több országából, köztük Németországból, Svájcból és Finnországból is jelentettek hasonló eseteket.

„Egy másik gazda azt mesélte, hogy a kutyája hasonló szimptómákat mutatott, és sajnos el is pusztult. A tünetek mindenhol ugyanazok: pszichotikus rohamok, mozgáskoordinációs problémák, és súlyos esetekben teljes bénulás” – mondja egy érintett. A probléma forrása valószínűleg egy szennyezett szállítmány lehet.

Gáborék felvették a kapcsolatot a NÉBIH-hel (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal), hogy bejelentsék az esetet. „A laborvezető, akivel beszéltünk, elmondta, hogy jelenleg is vizsgálják a csontokat, de azt is hozzátette, hogy ez olyan, mint tűt keresni a szénakazalban. Annyi különféle toxin létezik, hogy nem tudják, mire teszteljék” – mondja S. Gábor.

A Hannoveri Egyetem szintén vizsgálja a termékeket, de eddig nem találták meg egyértelműen a tünetekért felelős toxint. Ez azonban nem nyugtatja meg az érintetteket. „Magyarországon már többen vagyunk, legalább tíz-tizenöt család, akik hasonlót tapasztaltak. >Külföldön már hatvan esetet gyűjtöttek össze, és több kutya el is pusztult.” A Facebookon is egyre többen osztják meg hasonló történetüket, amelyek között vannak enyhébb és tragikusabb végkimenetelűek is.

Egy gazdi arról számolt be, hogy kutyája, egy öt éves golden retriever egy ilyen jutalomfalat elfogyasztása után néhány órával furcsán kezdett viselkedni.

Egy másik posztoló egy hat hónapos spánielről ír, aki szintén pánikrohamokat kapott. „Kicsi volt, és csak egy falatot rágott el belőle. Pár órán belül zavart lett, majd jött a roham. Szerencsére gyorsan eljutottunk az állatorvoshoz, és stabilizálták az állapotát, de azóta sem vagyok nyugodt.”

Egy harmadik gazdi a csoportban osztotta meg, hogy kutyája hetekkel ezelőtt elpusztult, és csak most döbbent rá, hogy valószínűleg a jutalomfalat állhat a tragédia mögött. „A tünetek ugyanazok voltak: rohamok, bénulás, és az állatorvos sem tudta megmondani, mi okozhatta. Most, hogy olvastam ezt a csoportot, teljesen egyértelmű, hogy ugyanabból a falatból adtam neki, mint amiről itt beszélnek.”

Bár a termékek forgalmazását egyes webáruházak már leállították, ez nem hatósági intézkedés eredménye. „A kereskedők közül többen saját döntésből vették le a polcról ezeket a termékeket, miután több panaszt kaptak. Azonban hivatalos visszahívásról még mindig nincs szó” – mondja az egyik érintett kutyatartó. Amíg a hatósági vizsgálatok zajlanak, az állatok tulajdonosainak nincs más választásuk, mint maguk gondoskodni kutyáik biztonságáról.

Ebből a célból is tette közzé bejegyzését, illetve jött létre az a facebook-csoport, ahol a kutyatartók megosztják egymás közötti tapasztalataikat, illetve próbálják minél gyorsabb intézkedésre bírni a NÉBIH-et.

Mi is megkerestük a NÉBIH-et, többek között azt kérdeztük, hogy nem tervezik-e legalább ideiglenesen visszahívni a potenciálisan veszélyes termékeket. Az írták, hogy „a leírt magyar esetről hivatalunk szintén értesült, a kivizsgálás folyamatban van.” Az esetleges termékvisszahívásra vonatkozó kérdésünkre választ nem kaptunk.

Megdöbbentő fordulatot hozott Till Tamás tragikus halála ügyében a rendőrség nyomozása: évtizedek után megtalálták a gyilkost, ám a tettes szabadon távozhatott, mivel az elkövető büntethetősége elévült.

Megfogalmazódik azonban egy komoly dilemma: hogyan történhet meg, hogy egy emberölés, még ha fiatalkorú elkövetőről is van szó, büntetés nélkül marad? Az ügy túlmutat a konkrét eset határain, hiszen alapvető jogi és morális kérdéseket vet fel az elévülés intézményéről.

Más a jog, más az igazságérzet

A társadalom igazságérzete azt diktálná, hogy egy gyilkost élete végéig terheljen a tettének súlya, még akkor is, ha fiatalkorúként követte el. Azonban a jog ennél összetettebb szempontokat vesz figyelembe. Erről kérdeztük Dr. Magyar György ügyvédet, aki szerint a fiatalkorú elkövetőkre vonatkozó szabályok mögött az a szemlélet áll, hogy a büntetés célja nem pusztán a megtorlás, hanem az elkövető rehabilitációja és társadalomba való visszavezetése is.

– mondta el lapunknak Magyar.

Ennek érdekében a törvény különbséget tesz fiatalkorú és felnőtt elkövetők között: míg egy felnőttnél az emberölés soha nem évül el, fiatalkorúaknál az elévülési időt a kiszabható maximális szabadságvesztés tartamához igazítják. Ugyanis, amennyiben az elkövető a bűncselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a 16. életévét, akkor vele szemben ilyen súlyú (életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető) bűncselekményeknek eleve a kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama 10 év.

Ezért történhetett meg, hogy a gyilkos esetében 2015-ben elévült a büntethetőség.

Nem egyedi eset

Az ügyvéd szerint nem példa nélküli, hogy a büntethetőség elévülése miatt nem lehet valakit felelősségre vonni.

– nyilatkozta Magyar György. Bár az ilyen helyzetek gyakran váltanak ki felháborodást, a törvényi szabályozás következetességet és kiszámíthatóságot biztosít, ezek pedig alapvető értékek egy jogállamban.

Nemzetközi kitekintés: hol áll Magyarország?

A világ fejlett jogrendszereiben általában enyhébb rendelkezések vonatkoznak a fiatalkorú elkövetőkre. Magyar György hangsúlyozta, hogy a nemzetközi gyakorlat is hasonlóan jár el, és ez nem véletlen:

Ez a megközelítés abból indul ki, hogy a gyerekek fejlődése során elkövetett hibák, még ha azok súlyosak is, nem feltétlenül határozhatják meg egész életüket.

Morális dilemma: kinek van igaza?

A jog által szabott határok sokszor nem esnek egybe a közvélemény igazságérzetével, és az ilyen esetek rávilágítanak arra, hogy a jog és az erkölcs nem mindig ugyanazt szolgálják. A törvény a rehabilitációt és a jövőt tartja szem előtt, míg a társadalmi felháborodás gyakran az áldozat és a hozzátartozók elégtételéről szól. Érzékelhető, hogy a jogi és erkölcsi megközelítések közötti szakadék milyen nehezen áthidalható, különösen akkor, ha egy gyilkosság, akár fiatalkorúként elkövetett, büntetlenül marad.

Természetesen gyökeresen más lett volna a helyzet, ha a gyilkos betöltötte volna a 18. életévét.

azaz egy kisfiút megölő gyilkost egész életén át felelősségre lehet vonni a tettéért. Az emberölésnek ez a kirívóan súlyosan minősülő deliktuma soha nem évül el” – nyilatkozta Dr. Magyar György ügyvéd.

Váratlan gyorsasággal omlott össze Bassár el-Aszad rendszere Szíriában. A felkelők november végén elindított támadása érdemi ellenállás nélkül nyomult előre, míg vasárnap elérte a fővárost, Damaszkuszt. Az elnök Moszkvába menekült, ahol Putyin személyes döntése alapján azonnal menedékjogot is kapott. A bukottt diktátornak, mint kiderült, húsznál is több luxusingatlanja van az orosz fővárosban.

Aszad rendszerét az utóbbi években már csak az orosz katonai támogatás tartotta életben. Arról, hogy hogyan zajlott a Közel-keleti országban ennek az 54 éves családi diktatúrának a hosszú agóniája, és mire számíthatunk most, Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs intézetének tudományos főmunkatársát kérdeztük.

– Mi történt, mi történik Szíriában?

– Ez a konfliktus 2011 márciusában kezdődött, az arab tavasz egyik eseményeként. A szíriaiak is tömegmegmozdulásokon tiltakoztak az Aszad-diktatúra ellen, de a tiltakozásokat a rezsim durván leverte. Ekkor fogtak fegyvert a szíriaiak és alakult ki a polgárháború.

Ebben kezdetben sikerrel jártak a lázadók, azonban miután a szélsőséges iszlamista csoportok is csatlakoztak az ellenzékhez, az Aszad-rezsim mellé pedig odaállt Irán, a Hezbollah, Oroszország, majd 2017-től Törökország is felhagyott a szíriai ellenzék támogatásával, vereséget szenvedtek és visszaszorultak ezek az erők.

– De akkor most mitől tudtak ilyen meglepetésszerűen előrenyomulni?

– Amikor 2018 februárjában megkötötték az orosz-török egyezményt Idlib tartomány demilitarizálásáról, létrejött a tűzszünet, vagyis a nagyhatalmak befagyasztották a polgárháború intenzív szakaszát, ami a Covid-járvány miatt később sem folytatódhatott, egy hatalmi szempontból több részre osztott Szíria jött létre. Az Aszad-rezsim uralta Szíria területének nagyjából háromnegyedét, azonban a terület középső és keleti részének bizonyos pontjain az Iszlám Állam nevű terrorszervezet fegyveresei kezében volt a hatalom.

Egy másik fontos terület volt az ellenzéki kézen maradt Idlib tartomány, ahol 2017-től a Hayat Tahrir al-Sham, vagyis a HTS volt jelen, amit Levantei Felszabadítási Szervezetként vagy Levante Felszabadításáértként szoktunk fordítani, és akiket egyébként maga Bassár el-Aszad telepített oda. Itt le kellett volna őket fegyverezni, de ez valójában elmaradt. Ennek a szervezetnek a vezetője Abu Mohamed al-Dzsolani, aki egyébként az al-Kaida hálózat egyik csoportjaként alakította meg az al-Nuszra Frontot. A szervezet megalakításában részt vett még az ISIS vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi is. Az al-Nuszrát tartották az egyik leghatékonyabb és legveszélyesebb szervezetnek az Aszad elnök ellen fellépő szíriai csoportok közül. A Nuszra élén azonban 2016-ban Abu Mohamed al-Dzsolani megszakította az al-Kaidával és az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel is a kapcsolatát, és egy évvel később, több kis csoportból létrehozta a Hayat Tahrir al-Sham nevű szervezetet. Ez azt jelentette, hogy az ő szervezete lett Idlib tartományban a legerősebb ellenzéki szervezet. Dzsolani és a HTS célja abban különbözött az ISIS céljától, hogy a sarián alapuló fundamentalista iszlám uralmat csak Szírián belül akarták létrehozni, vagyis nem törekedett egy nemzetközi kalifátus kialakítására, szemben az ISIS-el, amelyik megpróbálta megtenni 2014 és 2016 között, de sikertelenül. Dzsolani és a HTS ráadásul helyben, Idlibben is bölcsebben politizált, mert miközben maga alá gyűrte a rivális szervezeteket, megszerezte a hatalmat, és saríát hirdetett, de

Tulajdonképpen az idlibi hatóságokkal is partnerként kormányzott, de eközben csendben megerősítette az erőit, 2019 novemberében más csoportokkal együtt létrehozta Nagy Hódítás nevű műveleti parancsnokságot, fejlettebb fegyvereket, köztük drónokat vásárolt, gyakorlatokat tartott, és felkészült a mostani offenzívára.

– Mit tudhatunk Abu Mohamed al-Dzsolaniról?

– Ha röviden kellene jellemezni, leginkább a pragmatikus szalafista kifejezés használnám rá. Ez azt jelenti, hogy felismerte – valószínűleg az al-Kaida és az ISIS kudarca nyomán, hogy az ideológiát össze kell egyeztetni a politikai és a társadalmi valósággal. A saríát csak bizonyos módosításokkal vezette be, hogy elkerülje a lakosság lázadását, ne tegye ki magát nemzetközi elszigetelődésnek, illetve, hogy humanitárius segítséget és támogatást is kapjon a Bassár el-Aszaddal való konfrontációhoz.

– Kik tényezők még az Aszad-ellenes erők között?

– Az északi lázadók fontos csoportja, a Törökország támogatásával és törökök által elfoglalt szíriai területeken létrehozott Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA). Ez egy olyan ernyőszervezet, amely 40-nél több csoportot fog össze. Olyan csoportokat, amelyek az Aszad-rezsim mellett, ellenségként viszonyulnak a szíriai kurdokhoz, az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez, sőt

Nagyon sokan azt mondják, nehéz eldönteni, hogy az SNA Törökország vagy a szíriai ellenzék forgatókönyvét valósítja-e meg elsősorban. Törökország ugyanis nem ismeri el legitim szíriai ellenzéknek a szíriai kurdokat, hanem terroristaként tekint rájuk.

Törökország, a kurdokkal való harcára hivatkozva, 2016 és 2019 között katonai erővel létrehozott három olyan határmenti övezetet Szírián belül, ahova megpróbálta visszatelepíteni a szíriai menekülteket. Az elmúlt években elérte a félmilliót a visszatelepítettek száma.

Úgy tűnik és az várható, hogy ezt a mostani helyzetet, Törökország ennek a pufferzónának a kiszélesítésére fogja kihasználni, vagyis a 900 kilométeres közös török-szíriai határon mindenütt olyan elválasztó területeket igyekszik majd létrehozni, amelyek távol tartják a szíriai kurdokat Törökországtól. Szíria észak-keleti és keleti területeit az Egyesült Államok által támogatott Szíriai Demokratikus Erők (SDF) irányították az elmúlt években. Ezek vezetői kurdok, itt vannak, akik főként Dajr ez-Zaur tartományért küzdöttek, illetve a szóban forgó térséget irányították. Az SDF az Aszad-rendszer és a szélsőséges iszlamista szervezetek (al-Kaida, ISIS) mellett ellenfelének tekinti Szíriai Nemzeti Hadsereget, a török fegyveres erőket. Szíriai Nemzeti Hadsereget alkotó csoportokat a szír ellenzéki erők mérsékeltjei között tartják számon. Volt még egy amerikai és jordániai támogatású déli része is a szír ellenállási mozgalomnak, ahol számos kisebb csoport tevékenykedett és vett részt az Aszad-rezsim elleni harcban. Most, amikor Damaszkusz ellenzéki elfoglalásáról jöttek a hírek, délről ezek az ellenzéki csoportok szállták meg a várost. Ők hasonlóan az SDF-hez, és szemben a HTS-sel, szintén mérsékeltek. Olyannyira, hogy

Az al-Dzsolani vezette HTS ugyanis sok országban terrorszervezetként van számon tartva, így Törökországban is.

Végül van egy kis szíriai terület a Golán-fennsík mögött, amit Izrael foglalt el biztonsági megfontolásokból, ezt most az izraeliek is tovább növelték. Nagyjából így nézett ki a szíriai politikai paletta azt megelőzően, hogy november végén a HTS vezette északi ellenzék megindította akcióját, amihez aztán többen is csatlakoztak, s aminek eredményeképpen összeomlott az Aszad-rendszer.

– Nem emlékszem, hogy harcokról hallottunk volna...

– Nem tudom pontosan, hány halálos áldozata volt a mostani akciónak, de nem gondolom túl soknak. A mostani ellenzéki akció során nem voltak nagy ütközetek. A kormányerők, amit hallották, hogy jönnek az ellenzékiek, gyakorlatilag feladták a városokat.

A Hezbollah és az Iráni Forradalmi Gárda adta ugyanis az Aszad-rendszer szárazföldi katonai erejének a gerincét, az oroszok pedig a légierejükkel támogatták a rendszert. Mostanra azonban valamennyien kénytelenek voltak kivonni erőiket, illetve Teherán nem tudta rávenni az iraki vezetést, hogy kapcsolódjon be a szíriai harcokba.

– Ez egy nagyon törékeny győzelem, és talán nem is tekinthető végleges, beállt helyzetnek. Itt tényleg a „mi lesz most?” igazából a nagy kérdés. A győztes erő is csak éppen szinte a minap vetette le magáról a terrorista köpönyeget, azaz az sem biztos, hogy ők igazából mit akarnak. Lehet, hogy ez csak taktikai döntés volt a részükről, hogy emberibb arcukat mutatják...

– Én azt látom, hogy a szíriai ellenzék politikailag egy nagyon széttagolt társaság, akiket elsősorban az Aszad-rezsim elleni fellépés fogott össze, és csak most fog kiderülni, hogy valójában mennyire tekinthetők legalább minimális szövetségeseknek hosszabb távon egész Szíria érdekében. Lesz-e egy olyan minimális közös kompromisszum, ami egy egységes Szíriát eredményez, vagy itt is a líbiai forgatókönyv érvényesül, vagyis Szíria de facto több részre való szétesésének leszünk tanúi, még ha Szíria de jure meg is marad. De ez csak a két szélsőérték, hiszen elméletileg egy iraki típusú föderalizált Szíria is elképzelhető, erős regionális kormányokkal, és egy gyengébb, de a konfliktusokat megelőzni igyekvő központi kormányzattal.

– Nyakig benne volt a konfliktusban Irán és Oroszország, ők végsőkig Aszadot támogatták. Most gondolom nem bontottak pezsgőt sem Teheránban, sem Moszkvában.

– Az Aszad-rendszer bukásának legnagyobb vesztese egyértelműen Irán, elvesztette a szárazföldi kapcsolatát Libanonnal és egyik legfőbb nem állami szövetségesével a Hezbollahhal, amely az Izraellel folytatott háborúban amúgy is meggyengült (harcosainak mintegy 10%-át, rakétakészletének 60-80%-át vesztette el). Mivel a Teherán által kiépített „ellenállás tengelyének” a Hamasz, a Hezbollah és az Aszad-rendszer is kulcsfontosságú szereplője volt, az iráni vezetésnek egészen biztosan újra kell gondolnia nemeztközi politikáját. Oroszország is eléggé rossz helyzetbe került, két szempontból is. Egyészt mert ők biztosították az Aszad-rendszer légierejét, ami a gyakorlatban a jelentette, hogy oroszok bombáztak a legtöbbször az ellenzéki erőket, tették ezt még a november végi napokban is. Emellett szövetségesei és fenntartói voltak a rendszernek, fegyverekkel, pénzzel és tanácsadókkal is támogatták az Aszad-rezsimet.

amely nem rendelkezik saját közvetlen érdekszféráján túli komoly katonai támaszpontokkal, így nem képes komoly nemzetközi erőkivetítésre sem. Ez nagyon nagy presztízsveszteség lesz Moszkvának, amelyről az Ukrajnával folytatott háború során már kiderült, hogy nem olyan erős katonai hatalom mint az láttatni szeretné. De a vesztesek mellett jelezni érdemes azt is, hogy

Gyakorlatilag sikerült ugyanis megvalósítania azt a stratégiát, hogy Irán proxijait meg (Hamasz, Hezbollah, Aszad-rezsim) egyenként és sorban gyengítse és győzze le, illetve Izrael az, akinek gyakorlatilag minden Aszad- és Irán-mentes Szíria kedvező lehet, még akkor is, ha egy fundamentalista iszlamista rendszer Izrael számára is hordozna kockázatokat. De az is jó neki, ha gyenge, széttagolt és befele forduló marad Szíria, és az is jó, ha erős Szíria jön létre, mert ez az erős Szíria sem fog Iránhoz kapcsolódni.

– Mit tesz, mit tehet az Egyesült Államok, amely ebből a konfliktusból, Oroszországgal ellentétben, formálisan távolabb maradt?

– A döntő kérdés szerintem az lesz, hogy Trump elnök mit fog tenni, de addig, amíg Trump elnök nem lép hivatalba, szerintem itt nagy pozícióharcok lesznek minden szereplő részéről, legyenek azok államok vagy fegyveres csoportok. Mindenki minél jobb helyzetbe akar kerülni majd Szíriában, illetve Szíria kapcsán. Nagyjából ez várható az elkövetkezendő bő egy hónapban. Azt, hogy Amerikai Egyesült Államok mit fog tenni nem tudjuk még. Az viszont egészen biztos, hogy olyan szíriai politikai rendszert Törökország semmiképp sem akar, ahol a kurdok valamiféle autonómiát kapnak. Azt gondolom, hogy ezt Ankara határozottan ellenezni fogja. Az is könnyen belátható, hogy amennyiben a kurdok mögül kihátrálnak az amerikaiak, akkor ezt a törekvésüket a törökök akár katonai erővel is alá fogják támasztani, vagyis – ahogy eddig is tették – támadni fogják a kurdokat (szíriai szövetségeseik segítségével, de esetenként akár saját maguk is).

– Nyilván még nem látni, merre indul el Szíria ebben a bonyolult erőtérben.

– Jelenleg valóban nehéz bármit is előre jelezni, legfeljebb annyi mondható el, a belső hatalmi dinamikák és regionális dinamikák együttesen fogják eldönteni, hogy merre indul el Szíria. Az elemzők – alighanem az események gyorsaságának sokkhatása miatt – jelenleg leginkább az aggodalmaikat sorolják. A legtöbben a líbiai vagy az afgán forgatókönyv szíriai megismétlődésétől tartanak, s vagy egy széttagolt Szíriát, vagy fundamentalista Szíriát vizionálnak. Ez utóbbit abban az esetre, ha a Hayat Tahrir al-Sham veszi át az irányítást a több felekezetű és soknemzetiségű országban, ahol kurdok, alaviták, drúzok, síiták és szunniták laknak? Másrészről viszont nagyon meglepő lenne, ha azok, akik harcoltak Bassár el-Aszad szélsőségesen szekuláris diktatúrája ellen, most simán elfogadnának egy szélsőségesen fundamentalista iszlamista autokráciát.

– Eközben zajlik két háború. Izrael körül az egyik, és Ukrajnában. Van-e hatása ezekre a háborúkra a szíriai eseményeknek?

– Az, hogy az oroszok elveszítik Szíriát és esetleg szíriai támaszpontjaikat is, óriási presztízsveszteséget okoz majd Moszkvának, azonban az orosz-ukrán háborúra nem kell, hogy közvetlen hatása legyen. Iránnak ugyanakkor – mint említettem – végig kell gondolnia egy sor dolgot. Különösen azért, mert

– Nem történhet meg, hogy végül Szíria követi azt az utat, amit Irán bejárt 1979 óta? A sah rendszere elleni iszlám forradalom kezdetben nem tűnt annak, amivé végül lett. Azaz nem történhet meg, hogy Szíria az egyik diktatúrából a másikba zuhan csak át?

– Ez attól függ, hogy mennyire tud a Nyugat beleszólni, és mennyire tudnak azok az országok beleszólni, amelyek egy békésebb és stabilabb Szíriát akarnak. A környező országok szerintem mind stabil Szíriában érdekeltek. Ha nagyon egyszerűen kell megfogalmaznom azt mondanám: bár fennáll a veszélye annak, hogy Aszad elnök szélsőséges szekularizmusát követően egy szélsőséges iszlamista rendszer jöjjön létre, de akkor az szerintem nem fogja tudni lezárni a polgárháborút, mert a harcok valamilyen formában valószínűleg folytatódni fognak, és ez összességében és hosszú távon mindenkinek rossz lesz.

Csalás gyanúja miatt nyomoz a rendőrség Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentése nyomán az Uzsoki Kórház VIP részlegének ügyében. Minden egy Németországban dolgozó magyar gyermekorvos levelével kezdődött, amelyben megírta egy német nyugdíjas pár kalandjait a magyarországi egészségügyben, pontosabban a magánellátásban. Történt ugyanis, hogy egy hajós kiránduláson rosszul lett a német turista, akit az Uzsoki Kórház sürgősségi osztályára szállítottak. Itt azt a tanácsot kapták, hogy van VIP ellátás is, amely gyorsabb, mint a térítésmentes állami ellátás. Miután ezt választották, csakugyan minden vizsgálatot elvégeztek, és megkapták a megfelelő ellátást.

„Megtörténtek a vizsgálatok, eljutottak a fizetéshez. Először számla nélkül kellett volna helyben fizetniük, mire az idős úr mondta, hogy számla nélkül nem fizet. Végül e-mailben kaptak számlát, fizettek, gondolván, hogy minden rendben van” – írta a doktornő. A gondok akkor kezdődtek, amikor kiderült, hogy a németországi biztosító az Uzsokiban kiadott számlára nem fizet, mivel a számlán egyetlen összeg szerepel, és azon kívül semmit sem lehet megtudni, pontosan minek az ellenértéke a tőlük kért 1650 euró. A tételes részletezés helyett csupán egy sorban ennyi szerepelt: „Laborvizsgálat, koponya CT, EKG, gyógyszerfelírás.”

Utánanéztünk, átlagosan ezek a magánellátásban mennyibe kerülhetnek Németországban. Természetesen, mivel konkrét esetről nem tudtunk informálódni, hozzávetőlegesen minimum-maximum összegeket tudtunk csak kapni. De ha minden sorhoz a maximumot rendeljük, a végszámla akkor is csak 670 euró.

Ekkor fordult a nyugdíjas pár a Németországban dolgozó doktornőhöz, mivel ismerték, és tudták róla, hogy magyar. Ő fel is hívta az Uzsoki Kórházat, ahol azt a tájékoztatást adták, hogy ők nem adnak ki eurós számlát. „Erre mondtam, hogy itt van előttem a számla, ez márpedig német nyelvű, eurós végösszeget tartalmazó számla. Kérte, hogy küldjem el neki e-mailben, megnézi, és visszahív. Természetesen az ambuláns lappal együtt elküldtem. Egy kis idő múlva visszahívott, és elnézést kért, hogy nem tud segíteni, mert nem tudja, milyen számla ez, ilyet még nem látott. Azt mondta, beszélnie kell a főorvos úrral, meg kell kérdeznie, hogy mi és hogyan történt, és majd a hosszú hétvége után visszahív.”

Szerencsére arról az e-mail címről, ahonnan a számlát kapták, némi levelezés után kaptak egy részletes számlát. Érdekes módon, a korábban felsoroltnál több tétel szerepelt rajta, mégpedig az alábbiak (a kiszámlázott összeg mellé zárójelben odaírtuk a németországi várható legmagasabb árat):

• Balesetet szenvedett páciens kísérésének díja: 200 EUR (150 EUR)

• Akut orvosi ellátás EKG vizsgálattal, gyógyszerfelírással: 300 EUR (300 EUR)

• További laborvizsgálatok: 500 EUR (200 EUR)

• Röntgen: 250 EUR (150 EUR)

• Koponya CT kontrasztanyag nélkül: 400 EUR (200 EUR)

Ez módosítja a mi számításainkat is: így a hazai 1650 euró helyett ez Németországban maximum 1000 euró lett volna.

Az orvosnőt érdekelni kezdte, milyen cég állította ki a számlát. A rajta szereplő cégnév alapján meg is találta milliárdos bevételű Kft-t, aminek a székhelye egy nógrádi faluban van. A Smart Hospital Kft. tulajdonosai között találjuk Gelencsér Jánost, aki a Fidesz veterán önkormányzati képviselője Hévízen. Bár a településen az önkormányzati választásokon súlyos vereséget szenvedtek a kormánypártok, a testületben ősztől is ül egyetlen fideszes, és az éppen ő.

Gelencsér Jánost és családját Hévizen a legtöbben fogászati üzeltükről ismerik. A képviselő neve azonban a NER-es üzleti körökben nem ismeretlen,

Az egykori Népszabadság 2015-ben írt arról, hogy a cég először üzemeltetési jogot szerzett a keszthelyi vitorláskikötőre, majd megvette az ott álló épületeket, például a fürdőházat és a snackbárt, ezután pedig az önkormányzat szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy magát a területet is eladja nekik. Igaz, Tiborcz István nem sokkal később kiszállt az üzletből.

De Gelencsér Jánosé az idén alapított PlasmaMed Europe Kft, amelynek főtevékenysége gyógyszeralapanyag-gyártás, érdekelt még a Szentendrén bevásárlóközpontot építő Dunakanyar Kereskedelmi Park Kft-ben, illetve egy magán fogorvosi rendelőben is. Emellett vannak érdekeltségei még ingatlanos és wellness cégekben is. Amikor a fideszes képviselőt a német turista ügye és az Uzsoki utcai Kórházban működő VIP ellátás kapcsán kerestük, ránk tette a telefont.

Jóval több szerencsével járt Hadházy Ákos, aki a kórháztól próbálta megtudni, hogyan lehetséges, hogy „az Uzsoki Kórházban a sürgősségi ellátást is hamarabb kapja meg az, aki eleget (arcátlanul sokat) fizet." Ő ugyanis először el sem akarta hinni, hogy létezik "VIP Ambullancia" is, ahol „ha az ember fizet, sem kell sok órát várnia az ellátásra, ha a triázs esetleg nem tartja akut problémának az ügyet."

Az igazgató hozzátette, a betegek nem nekik, hanem a magánszolgáltatóknak fizetnek, több ilyennel is szerződésben állnak. A konkrét esetben szerinte már a kirándulóhajón sem az Országos Mentőszolgálat munkatársa látta el a német nőt, hanem a Smart Hospital Kft munkatársa, ugyanis velük áll szerződésben a hajós cég. És ő volt az, aki az Uzsoki VIP-ellátását ajánlotta, nem pedig a Sürgősségi Belgyógyászati Osztályuk.

A képviselő lapunknak úgy reagált, mindezek ellenére is aggályosnak tartja, hogy a páciensek az Uzsoki fejlécével ellátott ambuláns lapot kapnak. Szerinte emiatt szervezetileg megállapíthatatlan, meddig tart az állami Uzsoki Kórház, és hol kezdődik el a Smart Hospital által működtetett VIP szolgáltatás. Az pedig a képviselő szerint külön kérdés, hogy az így kifizetett, túlárazottnak tűnő összegek hol landolnak.

Hadházy szerint mindenhol a világon működnek VIP részlegek kórházakban, azonban azokban valamilyen prémium szolgáltatásról van szó, „nem arról, hogy az összeomlófélben lévő állami ellátás helyett működőképes alternatívát mutasson fel, nem mellesleg ugyanazon állami infrastruktúrát használva. Hiszen az életszerűtlen, hogy a CT vagy laborvizsgálatokra külön gépparkkal vagy külön személyzettel dolgozna a kórház kebelében működő, de ezek szerint nem is a kórházhoz tartozó VIP részleg.”

Ez a kusza viszony Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint is sok kérdést felvet. „Ezt senki nem látja át, nem tudjuk, hogy számolnak el a kórházzal. Mert itt nagyon komoly havi elszámolásnak kell lennie” - mondja. Szerinte ha a kórház a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által meghatározott árat kéri el a magánszolgáltatótól, akkor saját magát rövidíti meg, hiszen a hivatalos finanszírozás nem fedezi a valós költségeket. A magánszolgáltató viszont jól jár. „Ez az egész rendszer annyira zavaros és szürke, sőt fekete, hogy ezt nem látom át." Kunetz Zsombor szerint ebben Takács Péter egészségügyi államtitkárnak kellene „rendet raknia.”

Ő úgy tudja, korábban éppen az Uzsokiban próbálkoztak egy másik, átláthatóbb modellel, de az is megbukott.„A műtőt kiadták bérbe az ott dolgozó orvosoknak, akik munkaidő után tudtak abban betegellátást végezni, de ez a pénz a kórház számlájára érkezett, abból osztottak. Ez így sokkal tisztább történet. Régebben pedig Veszprém megyében a nőgyógyászok próbálkoztak hasonló megoldással. Ezek a modellek a kormányzat ellenállásán buktak meg. Azt mondták, az egészségügy nem üzlet.”

Hogy akkor most mégis hogyan köthetett ilyen szerződést az Uzsoki a Smart Hospitallal és más magánszolgáltatókkal, arról megkérdeztük a kórházat és az egészségügyi államtitkárságot is, de nem kaptunk választ.