SZEMPONT

„A legfontosabb lenne ilyenkor őszintén szembenézni a helyzettel” – Bod Péter Ákos a legfrissebb GDP adatokról

A volt jegybankelnök szerint a 2,3%-os gazdasági csökkenés nem meglepő, ugyanakkor nem látszanak a növekedés tényezői, és a jövő évi költségvetés illúziókra épül.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI Fotó: Soós Lajos - szmo.hu
2023. augusztus 17.

A magyar gazdaság még mindig recesszióban van. 27 éve (mióta mérik a negyedéves GDP adatok változását) nem volt példa rá, hogy annyira hosszú ideig csökkenjen a gazdasági teljesítmény, mint most, vagyis egy éven át. A szerdán közzétett második negyedéves adat 2,4 százalékos csökkenést mutat az egy évvel korábbi értékhez képest.

Nagy Márton miniszter az adatsort kommentálva azt mondta, ez a mélypont, ősszel megkezdődik a gazdaság „visszapattanása”. Hogy valóban ez várható-e, arról Bod Péter Ákossal, a Magyar Nemzeti bank korábbi elnökével beszélgettünk.

– A kormánypárti sajtó sikerként adja elő az, míg mások azt mondják, hogy ezek lesújtó adatok, hol az igazság?

– Az adatok némileg meglepők, de inkább papírformának mondanám az első hat hónapot. Most az jött ki, hogy a második negyedév ebben az évben 2022 második negyedévéhez képest bő 2%-kal lejjebb van. Ezek még előzetes adatok, még némileg módosulhat a GDP-számítás, de hogyha vesszük ezt a 2,3%-ot, akkor azt lehet mondani, ez papírforma. 2022 második negyedéve nagyon speciális időszak volt.

Ez a választási pénzköltésnek a lecsengési szakasza,

rengeteg a bekerülő pénz: az adócsökkentés, a minimálbér jelentős megemelése, szektorokba adott külön pénzek, fegyverpénz, meg egy-két kiválasztott ágazatnak, meg a vállalkozói körnek nyújtott jelentős hitelnyújtás, amit hol a Nemzeti Bank, hol az Eximbank, hol a költségvetés, hol valamilyen vállalatmentő alap intézett. Ezt már nem is nagyon lehet követni. Ezek a pénzek együttesen feltolták a magyar bruttó hazai terméket. A 2022-es év, ami Európában az orosz támadás után egy nagyon kockázatos, törékeny év volt, Magyarországon 4,6%-os GDP növekedéssel zárult.

Az első félév (ez a bázisa annak, amiről most beszélünk) 7%-os növekedést hozott, ami teljesen abszurd, a magyar gazdaság nem képes erre tartósan. Kivágta a magas C-t a gazdaság, de azt nem lehet sokáig kitartani. Tehát az, hogy a tavalyi időszakhoz, ahhoz a bázishoz mérve 2023-ban a második negyedév lejjebb van, ez papírforma.

Az már kellemetlen, hogy némileg az első negyedév alatt van. Ez a 0,3 % azt jelenti, hogy bizony ez recesszió. Ez a mínusz 0,3% önmagában nem lenne megrázó, és európai összefüggésben nem is olyan jelentős, de azért a kettő együtt azt jelenti, hogy a magyar gazdaság most már negyedik negyedévében egy olyan pályán van, ahol mindig egy kicsit lejjebb van az output, mint a csúcs. Viszont ez a csúcs a mi esetünkben egy mesterséges csúcs. Tehát igazából azt gondolom, hogy az mond igazat, aki nem azt állítja, hogy ez az elmúlt harminc év legnagyobb mélypontja, mert hallottam ilyet is, de ez félreértés.

Sokkal nagyobb bajokat is átéltünk, például a 2008-2009-es európai és világméretű pénzügyi válság idején, nem is beszélve az azt megelőzőről, a rendszerváltozási válságról. Ettől ez még egy nagyon kellemetlen recesszió.

Amit a kormányzat mond, a kormányzati sajtó, vagy az azt támogató médiumok, azért komikus, mert ez a kormányzat erre az évre másfél százalékos növekedést mondott ki, erre építette a maga kalkulációját, és a jövő évi költségvetést pedig arra, hogy erre a másfél százalékos növekedésre jövőre még 4 százalékos növekedés jön, és hogy mi gyorsabban fogunk fejlődni az európai átlagnál. Ez tudható volt, hogy alaptalan. Tehát ebben a nagy meglepetés nincs. Ha megnézem a forint árfolyamát, a pénztulajdonosok megvonták a vállukat, mert mondom még egyszer, ez szinte papírforma, de azért arra utal, hogy a magyar hivatalos számítások valami olyasmi képet rajzolnak ki, és ezt komolyan is akarják vetetni a külvilággal, aminek nincs meg a realitása.

– Mi kell ahhoz, hogy kilábaljunk a recesszióból?

– A külső környezet nem rossz. Viszont a magyar gazdaság sajnálatos módon nagyon-nagyon energiafüggő, és ezt a függést nem csökkenteni, hanem érthetetlen módon még növelni is akarja a kormányzat. A nemzetközi olajárra és gázárra semmilyen ráhatása nincsen a magyar hatóságoknak. Tehát ami a kilábalást segíti, az előfeltételek részben rajtunk kívül vannak. A belső fogyasztás pedig nagyobbat esett vissza, mint lehetett gondolni, és ez nem annyira csoda, mert bár a bérek növekedtek valamennyivel, de

Európa legmagasabb inflációja megette a béremelést, azaz a reálbérek csökkentek. A reálbércsökkenés miatt a reálfogyasztás is csökkent, és ez a legnagyobb tétel a nemzeti össztermékben, a GDP-ben.

Az lenne a jó, hogyha a magyar infláció összezsugorodna, legalább a bolgár-román mértékre lezuhanna. Ennek a legfőbb eszköze a Magyar Nemzeti Bank politikája, mely magasan tartva a kamatokat stabilizálja a forintot, és ezzel megóv minket egy inflációs tényezőtől, viszont a magas kamatszint miatt kevesebb a beruházás, ipari beruházás, kevesebb a lakásberuházás, nehezebben váltanak autót az emberek, mert drágább a hitel. Az így kialakult helyzetben a növekedés tényezői nem látszanak. A legfontosabb lenne ilyenkor őszintén szembenézni a helyzettel, mert most a beadott költségvetés arra az illúzióra épül, hogy tulajdonképpen felszívódott a probléma, és aztán a magyar gazdaság köszöni szépen, rátér egy dinamikus pályára. Hát ezt hallottam, mégpedig minisztertől. Igaz, mondott más dolgokat korábban is, de ez nem nagyon tesz jót, mert lehet látni, hogy a valóság nem ez.

– Nagy Márton miniszter lehet, hogy azért fogalmazott így, mert a jövő évi költségvetéshez elvárt teljesítmény már csak úgy valósulhatna meg, ha egy ilyen mesebeli visszapattanás bekövetkezik a második félévben?

– Én nem tudom megítélni egy politikai mondásnak az értelmét. Az bizonyos, hogy a szakmai közönség ilyenkor a vállát vonogatja, mert ezek a megállapítások nem fedik a valóságot. Már csak azért is különös a dolog, mert az európai konjunktúra nem rossz. Tehát nem nagyon lehet a külvilágot okolni. Egy olyan tényező van, amiben a kormányzati védekezésnek van alapja, ez az európai pénzekhez való hozzáférés, az RRF-nek nevezett helyreállítási alap, annak az ingyenes kedvezményes hitelrésze, amire nagyon nagy szükség volna, illetve a hétéves pénzügyi keretből lehívható felzárkóztatási pénzekre is. Ezek valóban tudnak dinamizálni. Na de itt

a pénzhez való hozzáférés útjában a magyar kormány áll, amelyik nagyon lassan, késedelmesen, vontatottan, nem túl lelkesen, és nem is eredményesen pipálgatja ki a feltételeket, és már itt vagyunk augusztusban és nincs megállapodás.

Ha egy tényezőt kellene megneveznem, amire ráhatása van a kormánynak, az nem a gázár, nem az olajár, nem az agrártermés, hanem az uniós pénzekhez való hozzáférés, ami dinamizálhatná valamilyen mértékben a magyar gazdaságot. Eközben a román, a bolgár, a cseh, a szlovák, szlovén gazdaságok hozzá tudnak jutni ezekhez a forrásokhoz. A magyar pénzek is ott vannak, senki se vitte el, de nem lehet hozzáférni, mert a feltételek eddig nem teljesültek.

– A magyarországi infláció jóval felette van a többi ország adatának. Ez a kirívó különbség is a hiányzó európai uniós pénzek miatt van? Mert a kormány az elhibázott brüsszeli szankciókra fogja a dolgot.

– Ez egy teljesen alaptalan és immár komikus visszatérő szövege a propagandának. Ha már a szankciók szóba jönnek, ami igazán kemény, fáj, és a németeket például nagyon nagy kiadásba verte, hogy hogyan váljanak le teljesen az orosz energiaellátástól. Ezt Magyarország meg se csinálta. Az energiához hozzáférést nem érinti semmilyen szankció ránk nézve hátrányosan. Tehát ez egy nagyon rossz szöveg. Valóban a magyar infláció toronymagasan a legnagyobb, és senki sem tud minket ledönteni erről az első helyről, és attól félek, hogy jövőre sem, egyébként. A magyar helyzet sajátos, és a sajátosság egyik oka az

a tavalyi választási költekezés, ami már 2021 nyarán elindult, a legrosszabb pillanatban fűtött rá az inflációra, és a költségvetést is kilyukasztotta.

Ne felejtsük el, hogy óriási volt a költségvetés hiánya, sokkal nagyobb, mint a megengedett. Ezért most még ráadásul egy befékezés is vár az állami pénzügyeken keresztül a gazdaságra. Ebben az összefüggésben is nagyon-nagyon fontos lenne az uniós pénzekhez való hozzáférés.

– Nagy Márton azt is mondta, hogy többek között még a német gazdaság stagnálása sem segített. Ez azt is jelentheti, hogy túlságosan is függünk egy ország gazdaságától?

– Az valóban érdekes, hogy míg az európai konjunktúra egy kicsivel jobb, mint ahogy az elemzők várták, de ebben az európai konjunktúrában a német nem nagyon áll annyira jól. Talán egy ezreléknyi zsugorodást regisztráltak ott is, kisebbet, mint a mi recessziónk, de valóban, nem tökéletes a német gazdaság helyzete. Azonban pontosan a fejlesztési miniszternek csínján kellene bánni ezzel az érvvel, mert miért is ekkora gond ez Magyarország számára? Ekkora mértékben talán Szlovákia függ, mint Magyarország iparilag például a német gazdaságtól.

A magyar iparszerkezet eltorzult, amikor az automobilizmussal kapcsolatos tevékenységek aránya ilyen nagymértékben felfutott.

Így azonban, amikor a német gazdaság lelassul, vagy beragad egy szinten, az közvetlenül kihathat a beszállító láncolatra. De ebből nem következik, hogy ezzel meg lehetne magyarázni az összes bajunkat. Viszont az iparfejlesztésnél ügyelni kellene arra, hogy egy gazdaság ne függjön nagymértékben egyetlen ágazattól, például az automobilizmustól. Azonban most is pontosan arra irányul a kormányzat fejlesztési stratégiája, hogy annak

egy termékét, nem is nagy hozzáadott értékű termékét, nevezetesen az akkumulátorokat, korábban pedig a gumiabroncsokat preferálja.

Ebből nagy fejlesztési erőfeszítéssel nagyhatalommá akar válni, miközben tudjuk, hogy mind a két szóba jövő iparágnak nagyon nagy az energiaigénye, az pedig importot jelent, az import pedig külső függést jelent, és azt se hallgassuk el, hogy alapvetően orosz függést jelent, hiszen fizikai és egyéb okok miatt a gázolaj és áramellátás alapvetően keletről jön. Tehát ez korábban is nagyon kérdőjeles, most pedig egyenesen az azonnali felülvizsgálást igénylő vonatkozása a magyar fejlesztéspolitikának.

– Ugyanakkor azt is mondja a miniszter, hogy „a jármű- és az akkumulátorgyártás jól teljesít, az export szárnyal”, erre hivatkozik, mint stabil pontra a gazdaságban.

– Nos, hát itt az ellentmondás. Egy olyan iparágnak a fejlesztését dicséri, amely nagyon kötődik a ciklushoz, és ahogy megemlítette az exportot, tegyük hozzá, hogy miután ezeknek a tevékenységeknek nagyon kicsi a hozzáadott értéke, ezért

nemcsak az export száguld, hanem az import is, a hozzávaló import is.

Ez egy külön téma, de a mostani helyzetben is jelzi, hogy a magyar gazdaság nagyon ki van téve a külső körülményeknek, a belső öröklött gondoknak. Én öröklöttnek tekintem az államadósságnak a nagyon jelentős mértékét, öröklöttnek tekintem az európai intézményekhez való viszony elromlását, mely következtében most ott állunk, hogy

a gazdaság tényleges modernizálására, tehát nem új akkumulátorgyár felépítésére, hanem a tényleges modernizálására, például az energiafogyasztás csökkentésére, a házak szigetelésére, az autópark megújítására, az oktatás javítására lehívható pénzekhez nem fér hozzá a kormányzat, mert nem végezte el a házi feladatát.

– Azt mondják, hogy októberre egy számjegyűvé válhat az infláció. Ez valóban stabil tendencia, vagy lehetnek még meglepetések?

– A jövőt nem lehet látni, de a múltat igen. Azt látjuk, hogy az Európai Unióban, az eurózónában különösen, tavaly novemberben elérték a csúcsot, és onnantól lefele megy az inflációs ráta, és Magyarországon kívül most már talán mindenhol egy számjegyű.

Tehát amikor a miniszterelnök megígéri, hogy nálunk is egy számjegyű lesz, akkor olyasmit ígér meg, ami már bekövetkezett rajtunk kívül mindenhol máshol.

Ezért tehát azt lehet feltételezni, ha valóban nem jön közbe valamilyen lehetetlen fordulat, akkor ez az inflációs ütem lejjebb megy. Nyugat-Európában most már egy ideje 5% körüli az inflációs ráta. Ez is nagy, ez is lejjebb fog menni, hogy nálunk mennyi lesz, nem tudjuk. Azt lehet látni, hogy a következő éves költségvetésben 6%-os éves inflációs rátát írt be a kormány, meglátjuk.

– Ezzel számolhatunk?

– Meglátjuk. A Magyar Nemzeti Bank azt mondta, hogy szerinte ez egy kicsit sok, és azt lehet lejjebb is vinni. Én személyesen nem végeztem még makroszámítást, de körülbelül ez az 5 és 7 százalék közötti tartomány sajnos elég valószínű. Azért nagyon sajnos, mert abban az időszakban már - a hacsak nem fordul fel a világ - az európai inflációs környezet 2-3% között lesz. Tehát megint az lesz, hogy a magyar infláció ugyan már nem olyan irdatlan nagy számokkal dolgozik, de kétszeres lesz az üteme, mint a környezetünknek.

Ez pedig versenyhátrány, gyengítő tényező.

Ez is arra utal, hogy a magyar gazdaság pénzügyi alapjai bizony ingatagok.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában

A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.

DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.

Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.

Kapcsolódó

Mészáros Lőrinc cégének embere lett az M1 Híradó új főszerkesztője

Hajdú Gábor, a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Group korábbi kommunikációs szakembere lett az M1 Híradó új főszerkesztője. A csatorna hírszolgáltatását augusztus második felében indítják újra, a közlemény szerint a közszolgálatiság elvei mentén.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

SZEMPONT

Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít

Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.

M.M. / Fotó: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2026. augusztus 03.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.

Kapcsolódó

Szent-Iványi István a Külügyi Intézetről: rettegésben tartották a munkatársakat, Feledy Botond lehet az új vezető

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár szerint menesztették Gladden Pappint a Magyar Külügyi Intézet éléről. A politikus egyúttal súlyos vádakat is megfogalmazott az amerikai vezető intézményvezetési gyakorlatáról. Feledyvel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

KÉK HÍREK

Videó: óriási lángokkal ég a tarló Székesfehérváron a MOL-telep közelében, több lakónak már el kellett hagyni a házát

Aljnövényzet-tűz ütött ki a 8-as főút mellett Székesfehérvárnál, a füstöt a városból is látni lehet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lángok egy MOL-telep közelében csaptak fel, ezért nagy erőkkel oltanak.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés: