SZEMPONT
A Rovatból

A koronavírus első felbukkanásától a vuhani karanténig - így indult a Covid-19 története Kínában

Egy éve uralja a világot az újfajta koronavírus, és mostanra már tudhatjuk, hogyan kezdődött minden. Íme annak a 25 napnak a története, amely megváltoztatta a világot a gazdaságtól a társadalmi érintkezésekig, a kultúrától a sport világáig.

Link másolása

Egy évvel ezelőtt olyan események történtek egy 11 milliós kínai városban, amelynek várható hatását kezdetben még az országban sem mérték fel reálisan, nem is beszélve a nagyvilágról.

A 21.században voltak már olyan, nagy riadalommal fogadott influenza-járványok, amelyek többségükben szintén Ázsiából indultak ki, de ezek halálos áldozatainak száma globálisan is legfeljebb a 10 ezret érte el, mint például a SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) 2003-as fellépése nyomán. Így aztán a világ nemigen vette ezeket komolyan, ellenben jócskán volt táptalaja az ilyenkor szokásos összeesküvés-elméleteknek, melyek szerint az egész „hisztériakeltés” mögött az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a nagy gyógyszerkonszernek állnak. (A 2005-2006-os H5N1 – „madárinfluenza” – és Roche cég által ellene ajánlott Tamiflu kapcsán nemzetközi vizsgálat is folyt a gyógyszeriparnak a szervezetre gyakorolt nyomása ügyében).

2020-ban azonban Kína és nyomában szinte az egész földkerekség úgy járt, mint a mesebeli farkast kiáltó pásztorfiú: az új koronavírus áldozatainak száma már márciusban meghaladta a SARS-halottakét. 2021 januárjában a megbetegedések száma a 90, a halottaké a 2 millióhoz közeledik.

Az Independent felidézte annak a 25 napnak a történetét, amely a Covid-19 első vuhani felbukkanásától a város vesztegzár alá helyezéséig eltelt és amely megváltoztatta a világot a gazdaságtól a társadalmi érintkezésekig, a kultúrától a sport világáig.

Amikor a Kínában nemzeti hősként tisztelt Csung Nan-sant, aki annak idején kulcsszerepet játszott a SARS megfékezésében, Vuhanba küldték, hogy azonosítsa az új koronavírust, már Pekingben is sejtették, hogy nagy a baj. A 84 éves orvos január 19-én tett jelentést a vírus veszedelmes terjedéséről, négy nappal később Hszi Csin-ping elnök elrendelte a város teljes lezárását.

Kétségtelen, hogy a vuhani karantén döntő lépés volt a járvány kínai megállításában, de túlságosan későn jött, hogy megakadályozza a vírus világméretű elterjedését. Holott az első riasztás már 2019. december 30-án elhangzott, de az orvosokat, kutatókat elhallgattatta a politikai vezetés. Ez a titkolózás és a döntéshozók kezdeti késlekedése a vírus elszabadulását eredményezte.

Az ország számos tudósa és magánlaboratóriuma már hetekkel azelőtt azonosította a koronavírust és készítette el géntérképét, mielőtt Peking felismerte a probléma súlyosságát. A szakértők megosztották tapasztalataikat kollégáikat, próbáltak riadót fújni, de ez nem kevés kockázattal járt.

„Megmondtuk az igazat, de tragikus módon senki sem hallgatott ránk”

– mondta Csang Jong-csen sanghaji vírusszakértő.

Pedig amikor kitört a kereskedelmi háború Kína és az Egyesült Államok között, a két ország tudósai az elmúlt évtizedekben kiépített csatornákon próbálták folytatni az információcserét, és hamar rájöttek, hogy a vírus minden bizonnyal fertőző lehet az emberek között. Így értesítették egymást a veszélyről a kínai és az amerikai betegségellenőrzési és megelőzési központok vezetői, George Gao és Rolbert Redfield, hazájuk közvéleményét azonban politikai kényszerűségből nem tájékoztatták.

Csung doktor vuhani útja inkább politikai, mint orvosi jelentőségű volt, mivel ő már tudta, hogy a vírus emberek között terjed. Az ő igazi célja az volt, hogy átláthatóbb legyen a kínai kormány tevékenysége e téren.

A hivatalos szervek végül ellenőrzésük alá tudták vonni a helyzetet, miként annak narratíváját is. Kínai diplomaták azt hangoztatták, hogy a járvány megfékezése a vuhani zárlattal Hszi Csin-ping kemény kezű politikájának eredménye. Ezzel szemben egy korai tanulmány kiszámította, hogy ha egy héttel korábban meghozzák a szükséges intézkedéseket, 66%-kal, ha három héttel korábban, akár 95%-kal kevesebb megbetegedés lett volna.

Peking titkolózása miatt a világ keveset tudott a koronavírusról, felbukkanásának helyéről és mikéntjéről, mivel a kínai vezetés halogatta a független vizsgálatot a járvány állati eredetéről.

Pedig a rejtélyes, nehezen kezelhető tüdőgyulladásról szóló hírek gyorsan elterjedtek. Az első vuhani kórházi jelentés után a város vezetése utasította a többi kórházat is, hogy jelentsék a hasonló eseteket. Ezeket szabály szerint a pekingi országos betegség-ellenőrzési és megelőzési központhoz kellett volna eljuttatni, de ez nem történt meg. Ugyanakkor ez a belső információ alig 12 perccel megjelenése után már felkerült a legnépszerűbb kínai közösségi oldalra, a WeChatre. Maga Gao is innen értesült róla.

A kínai országos egészségügyi bizottság még aznap éjjel szakértőket küldött Vuhanba, majd néhány órával később a ProMED nemzetközi orvosi hírszolgálat közleményt adott ki, amelyben többek között a WHO-t is tájékoztatták.

Vuhanban a járvány látszólag a Huanan nagybani halpiacra koncentrálódott.

Egy héttel korábban a helyi orvosok tüdőfolyadék-mintát vettek egy 65 éves piaci munkástól, amelyben három magánlaboratórium a SARS-hoz hasonló koronavírust talált. Az eredményt azonban egyikük sem merte nyilvánosságra hozni.

Az egyik, a Vision Medicals elküldte az adatokat a pekingi orvostudományi akadémiának, és megbízta egyik vezetőjét, hogy figyelmeztesse a vuhani hatóságokat.

A Pekingből érkezett csapatot december 31-én tájékoztatták ezekről az eredményekről. A városvezetés akkor nyilvánosan megerősítette, hogy a vuhani kórházak egy szokatlan tüdőgyulladásfajtával találkoztak, de azt tagadta, hogy a betegség fertőző lenne.

Eközben az országos egészségügyi bizottság felszólította a laboratóriumokat, hogy semmisítsék meg vagy adják át a vírusos mintákat, és a kutatási eredményeket csak hivatalos jóváhagyás után publikálhatják. A Vision Medicals-től egyenesen elkobozták a mintát.

Közben a Csang Jong-csen vezette sanghaji klinika laboratóriumában is feltörték a vírus genetikai kódját és megállapították, hogy fertőző lehet. Csang kötelességének érezte, hogy közzétegye az információt, hogy a kutatók dolgozhassanak a gyógymódokon és az oltásokon. Miután január 5-én csapata végzett a vírus szekventálásával, a klinikai belső vonalakon figyelmeztette a sanghaji és pekingi illetékeseket, és óvintézkedéseket javasolt a közösségi tereken.

A virológus január 9-én előadást tartott a vuhani egyetemen. A kínai kormány ezen a napon megerősítette, hogy az új betegség koronavírus, de veszélyességét továbbra is titkolták. Január 11-én Csang már úton volt repülőn Pekingbe, amikor felhívta őt ausztrál kutató kollégája, Edward Holmes. A Sydney Egyetem vírusszakértője, aki már látta a kínai szakértő által készített vírusszekvenciát a GenBank online könyvtárban, arra biztatta Csangot, hogy hozza nyilvánosságra mielőbb eredményeit, mivel Vuhanban egyre több megbetegedést regisztráltak és már halálos áldozat is volt. Végül Csang Holmes-ra bízta a publikálást.

A vírus útját a kínai-amerikai kereskedelmi háború is segítette. Gao és Redfield régi barátok voltak, a ProMED-riasztás után azonnal kapcsolatba léptek egymással. Akkor a kínai szakember még azt állította, hogy a vírus csak állatról emberre terjed. Január 8-án azonban már arról számolt be, hogy emberek is megfertőzik egymást. Kapcsolatukba azonban közbeszólt a politika. A Trump-kormányzat felmondta a Pekinggel még a SARS-járvány idején kötött közegészségügyi partnerségi megállapodást, amelynek célja éppen a pandémiák megelőzése volt. Ennek keretében amerikai orvosok vettek részt kínai egészségügyi dolgozók kiképzésében, és a Predict program keretében kutatták azokat az állatokban élő veszélyes kórokozókat, főleg a koronavírusokat, hogy azonosíthassák őket, még mielőtt emberekre átterjednek.

Az amerikai orvosokat azonban 2019 júliusában minden indoklás nélkül hazarendelték Kínából és felfüggesztették a Predictet is. E kivonulással Washington elvágta magát a vírussal kapcsolatos információktól és elvesztette annak esélyét, hogy Kínával közösen vegye fel a harcot ellene.

A kínai egészségügyi hatóságok lassan kezdtek észbe kapni. Ma Hsziao-vej, az országos egészségügyi bizottság vezetője január 8-án Vuhanba küldött egy szakértői csoportot. A helyi illetékesek azt állították, hogy napok óta nem volt újabb megbetegedés, és a pekingiek nem adtak nyilvánosan hangot kételyeiknek. Miután azonban egy Thaiföldre látogató vuhani turista lett az első megerősített eset Kínán kívül, a bizottság január 14-re egy titkos videó-konferenciát hívott össze az egészségügyi szervek számára, hogy az óvintézkedésekről döntsenek. Ezt követően egy 63 oldalas belső direktívát küldtek szét az ország kórházainak és egészségügyi intézményeinek az új vírus nyomon követésével és megállításával kapcsolatos teendőkről. Ugyanakkor a legfontosabb kérdésben még mindig ködösítettek. Azt írták ugyanis, hogy „az esetek között nincsen világos bizonyíték az emberről emberre való terjedésre.”

Hszi elnök ezekben a napokban összehívta az ország legfőbb vezetőit, de a hivatalos jegyzőkönyv szerint nem volt szó a koronavírusról. Január 18-án pedig Ma újabb delegációt küldött Vuhanba, ezúttal Csung vezetésével.

A tekintélyes orvos volt tanítványaitól tudta meg, hogy a helyzet Hupej tartományban sokkal rosszabb, mint az a hivatalos nyilatkozatokból vagy a sajtójelentésekből kitűnik. Eközben a helyi vezetők, köztük a tartományi kormányzó, még mindig azt próbálták elhitetni, hogy a járványt ellenőrzés alatt tartják. Végül egyikük mégis beismerte, hogy az egyik vuhani kórház 15 dolgozója valószínűleg egymást fertőzte meg.

Csung csak erre várt, azonnal visszasietett Pekingbe. Másnap már Ki Ko-csiang miniszterelnök fogadta a szakértőket.

Három nappal később, miután 571 koronavírusos esetet erősítettek meg – bár a szakértők szerint a valóságban több ezren lehettek – Hszi elnök elrendelte a 11 milliós Vuhan lezárását.

A kínai vezetésnek azonban politikai válsággal is szembe kellett néznie. Február elején a kínai online média dühösen reagált arra a hírre, mely szerint Li Ven-liang vuhani orvos ellen rendőrségi eljárást indítottak, miután megpróbálta figyelmeztetni kollégáit még december végén a koronavírusra. Li maga is elkapta a fertőzést és február 7-én meghalt. A feldühödött kínai újságírók egymás után írták kíméletlen beszámolóikat az előző hetek hibás döntéseiről és hazugságairól. Maga Hszi elnök is magyarázkodni kényszerült a Kínai Kommunista Párt politikai bizottsága előtt. Li halála után Kínában és külföldön egyaránt felmerült a kérdés, hogy megrendült-e a pártvezér-államfő hatalma. A pekingi propagandaszervek, mintegy megerősítve, hogy Hszi a helyén maradt, közzétették a politikai bizottság előtt mondott beszédét, ez azonban újabb kérdéseket vetett fel.

Addig ugyanis úgy tudták, hogy Hszi január 20-án nyilatkozott először a válságról. Beszédében viszont azt állította, hogy már január 7-én adott belső utasításokat, holott akkor még hivatalosan be sem jelentették, hogy koronavírus-megbetegedéseket észleltek. Ha ilyen hamar eljutott az ügy Hszihez, miért nem figyelmeztették a közvéleményt és miért nem hozták nyilvánosságra az elnök utasításait? – tették fel a kérdést az emberek a kínai közösségi médiában.

A beszédnek valójában az volt a célja, hogy átírják a válság történetét. Árulkodó Hszi Csin-ping egyik mondata: „Aktívan kell válaszolnunk a nemzetközi aggodalmakra, és jó történetet kell elmondanunk Kínának a járvány ellen vívott harcáról”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter változtatott az eddigi stratégiáján, és nagyon komoly kockázatot vállalt
Szerinte az EP-választással nem vállalt olyan sokat a Tisza Párt politikusa, de abban, hogy önkormányzati helyekért indulnak, sokféle csapdahelyzetbe kerülhetnek.

Link másolása

Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Magyar Péter taktikát váltott azzal, hogy a kampány közepén döntött úgy: részt vesz az önkormányzati választásokon is. Szerinte olyan hangulat állt elő, ami elragadta magával a politikust és a Tisza Pártot – fejtette ki a Népszavának.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter első három polgármester-jelöltjét olyan kerületekben (a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban) mutatta be, ahol jelenleg ellenzéki (DK-s) városvezetők irányítanak, ami miatt vitába került Dobrev Klárával, a párt vezető politikusával is.

Pénteken aztán bejelentette, hogy azonos számű jelöltet indítanak ellenzéki és fideszes vezetésű kerületekben is, igaz, mindeközben a Színes Erzsébetváros jelöltje, Lajos Béla közölte: mégsem a Tisza Párt színeiben indul a VII. kerületben.

Somogyi Zoltán szerint egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter eltér attól a stratégiától, amit eddig követett, és ami láthatóan jól működött. A NER-ből év elején kiszálló politikus eddig egyenlő távolságot igyekezett tartani Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől is, akikhez képest alternatívát igyekezett nyújtani. Azokat a választókat szólította meg, akiknek elegük van nemcsak a Fideszből, hanem abból az ellenzékből is, amely – a közvélemény egy része szerint – alkalmazkodott a kormányzati kívánalmakhoz.

Somogyi szerint ehhez a taktikához ideális volt az EP-választás, amivel egy „bent is vagyok, kint is vagyok” állapottal tudott belépni a politikai színtérre.

„Azzal, hogy elindul az önkormányzati választásokon, Magyar Péter feladja az eddig követett stratégiát”

– jelentette ki a politikai elemző.

Ezzel már nem tudja fenntartani azt a látszatot, hogy a jelenlegi pártstruktúra felett áll. „Ha túlságosan elmérgesedik a viszony a DK-val, akkor az szavazatveszteséget is okozhat Magyar Péter pártjának” – tette hozzá Somogyi. Szerinte az önkormányzatokban viszont napi szinten kell döntéseket hozni, a Tisza Párt politikusai nem kerülhetik el, hogy egy-egy adott ügyben együttműködjenek akár a Fidesszel, akár az ellenzéki pártokkal.

Hozzátette: Magyar Péternek felelősséget kell majd vállalnia azokért a politikusokért is, akik a Tisza Párt színeiben kerülnek be adott esetben önkormányzati testületekbe. A politikai elemző nem állítja, hogy az önkormányzati indulás feltétlenül rossz ötlet volt a pártvezető részéről, „de azt igen, hogy nagyon komoly kockázatokkal jár számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha nem jön össze, májusban pihenünk” – Órákkal a határidő előtt még nem adta le az ajánlásokat sem a Momentum, sem Márki-Zay pártja, sem a Jobbik
Magyar Péter felbukkanása eddig leginkább az ellenzéki pártoktól szívott el támogatókat. Ez már az ajánlásokért folytatott küzdelemben is érződik. Végigjártuk Budapest legforgalmasabb pontjait, hogy lássuk a véghajrát.

Link másolása

A február óta eltelt időszakban a semmiből vált az egyik a legerősebb ellenzéki erővé Magyar Péter Tisza pártja, és ezzel teljesen felforgatta a politikai térképet, főleg az ellenzéki térfélen. Ezt jól mutatja az is, hogy több ismert ellenzéki pártnak is nehezére esik összegyűjteni az Európai Parlamenti választáson való résztvételhez szükséges 20 ezer aláírást.

Néhány óra múlva, pénteken 4 órakor lejár a határidő, de az ajánlóíveket még nem sikerült leadni mindenkinek.

Elsőként a Tisza párt jelentette be, hogy összegyűjtötték a szükséges számú ajánlást, rögtön az első napon, igaz, leadni csak április 30-án adták le az íveket. A Fidesz szintén az első nap végzett, és ők április 27-én, elsőként le is adták azokat. Április 30-án továbbította a Választási Irodához ajánlásait a Mi Hazánk, a Kétfarkú Kutyapárt és a Gattyán-féle MEMO is. Az MSZP-DK-Párbeszéd a szükséges 20 ezer aláírást háromszorosan túlteljesítve csütörtökön adta le az íveket, és ugyanezen a napon végzett az LMP is.

Péntek reggel, órákkal a határidő lejárta előtt azonban az NVI honlapja szerint még nem adta le az aláírásokat sem a Momentum, sem a Jobbik, sem a Mindenki Magyarországa Mozgalom.

Az olyan kisebb indulókról nem is beszélve, mint a Jakab Péter-féle Nép pártján, vagy a Vona Gábor fémjelezte Második Reformkor.

Csütörtökön több helyen is jártunk Budapesten, hogy megnézzük, hogyan folyik a véghajrá. Arra számítottunk, biztosan kint lesz az összes aktivistájával az összes még nem végzett párt. Ennél nagyobbat nem is tévedhettünk volna.

A Nyugati aluljáróban Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma várta az aláírókat. Két nappal korábban az MMM kiküldött egy levelet azoknak, akik korábban bármikor feliratkoztak a mozgalom hírlevelére, melyben többek között ez áll:

„Sajnos az erőn felüli munka dacára sem sikerült még összegyűjteni a 20 ezer aláírást, ahogyan sok más pártnak sem. Több száz aktivistánk gyűjti napok óta az ajánlásokat, azonban a tapasztalat az, hogy az emberek fásultak, bizalmatlanok és a legtöbben elutasítóak a politikával szemben.”

A Nyugatinál nem kerteltek, őszintén elmondták, hogy

rezeg a léc, állításuk szerint mindenki kint van, és gyűjti az aláírásokat (ezt később tapasztaltuk is, több helyszíneken láttuk az MMM pultját).

Egy idősebb aktivista személyes véleményként mindehhez hozzátette: azért is dolgoznak ilyen kitartóan, mert úgy gondolják, hogy személyesen Márki-Zay Péterért, és a mozgalom által képviselt értékekért kár lenne, ha elvesznének. Természetesen szóba került Magyar Péter felbukkanása, elszívó hatása, az aktivista szerint „minden kicsi megérzi” a Tisza párt felemelkedését. És hogy mi lesz, ha nem jön össze a húszezer? „Májusban pihenünk” – mondja szomorkás mosollyal.

Kissé odébb állt a Jobbik pultja is, amelyen csupán a listavezető Róna Péter neve és arcképe látható, és nagyítóval lehetett megtalálni, hogy ez valójában a Jobbik pultja. Akkor, utunk elején még nem mentünk oda, gondolván a következő helyszínen is lesznek jobbikosok.

Mekkorát tévedtünk!

Átvillamosoztunk a Széll Kálmán térre, ahol egy idős hölgy ücsörgött egy elhagyott MMM pult mögött. Volt ott még Vona Gábor Második Reformkor pártjának pultja is, és egy nagy sátor Karácsony Gergely arcképével, de sem Momentum, sem Jobbik, sem LMP nem volt sehol. Így hát metróval átrobogtunk az Astoria aluljáróba, ahol senki nem volt, csak a szokásos tömeg.

Egy megállóval odébb, a Blahán megtaláltuk az LMP pultját. Az aktivisták, akik közül az egyik Vitézy Dávidos sapkában volt, elmondták, a Tisza áradását ők is megérzik, de talán éppen most lesz meg a húszezredik aláírás. Este még mennek kopogtatni, elsősorban olyan körzetekbe, ahol a bázisuk van, tehát a felső-középosztály által lakott budai kerületekbe, ott fogékonyak a környezetvédelmi témákra, illetve az

„akksigyáras helyekre, ott aktív volt a párt, hamar össze lehet szedni száz aláírást”.

Sikerült is: estére az NVI honlapján már felkerült a párt aznapi dátummal, mint listát leadott szervezet.

Kimetróztunk az Őrs Vezér térre, ahol az MMM mellett Karácsony sátra és Gattyánék bódéja állt. Momentum, Jobbik, LMP sehol. Visszafele körülnéztünk a Keletinél, ahol hasonlóan üres volt minden, majd átlibbentünk a Kálvin térre. Sehol semmi. Szintén üres volt a Corvin negyed aluljárója is, így hát visszavillamosoztunk a Nyugatiba.

Ott még állt a Róna Péter név alatt futó Jobbik pultja. Az ottani aktivisták szerint megvan a húszezer, már csak a hibahatárra gyúrnak, azaz arra a többletre, amely akkor kellhet, ha diszkvalifikálnak néhány aláírást (és ez mindig megtörténik).

Magyar Péterről viszont érdekes dolgot mondtak: szerintük jót tett, hogy felkavarta az állóvizet. Az aktivista azt vette észre, hogy

az emberek kiléptek a komfortzónájukból és elkezdtek gondolkodni, vitatkozni és beszélgetni.

Bár a fenti beszámoló reprezentatívnak nem tekinthető, de nehéz elképzelni, hogy az összes Momentumos stand pont ott állt, ahol nem jártunk. Az is látszott, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom valóban kint volt mindenhol, ahogy Márki-Zay kérte levelében a párt aktivistáit, de sem az LMP, sem a Jobbik már nem igyekezett.

Meglehet, a Momentumnak is meglett a húszezer, azért vonultak le, de péntek reggel az NVI honlapján ennek még nincs nyoma.

A hazai választási törvény egyik furcsa rendelkezése, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat: azaz több szervezetnek is aláírhat. Így, elméletben Magyar Péter felbukkanása önmagában még nem jelenthetett veszélyt a kisebb pártokra, hiszen aki Magyart támogatja, attól még aláírhatott volna más pártoknak is.

De úgy tűnik, lesznek, akik már ezen a ponton elvéreznek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A Tisza Pártnak még csak 19 tagja van, az EP-választás után fog belépni sok ezer ember
Nincs egy hónapja, hogy a politikus a Tisza Párt alelnöke lett. Azóta úgy fest, hogy Magyar pártjánál már csak a Fideszre szavaznának többen, ha most lenne a választás.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

„Hol volt az a pont, amióta nem vagy fideszes?” – kérdezte Puzsér Róbert Magyar Pétertől a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus és a politikus beszélgetése szerdán került fel a YouTube-ra, ahol azóta is a legfelkapottabb videónak számít.

„Lehet, hogy még fideszes vagy, mert Gulyás Geri azt mondta a kormányinfón, hogy van még 47 ezer forint tagdíjtartozásom a Fideszbe, de azt nem mondta, hogy kirúgtak és én ebben a hitben éltem” – kezdi a válaszát Magyar Péter. A 15-20 pontos, országjárása során többször ismertetett politikai hitvallása kapcsán a Tisza Pártra kitérve elmondja:

„Nyilván ez nem a Tisza Pártnak a programja, hiszen még csak 19 tagunk van, és majd az EP-választás után fog belépni sok ezer ember, aki szeretne, és majd együtt határozzuk meg a pontos alapvetéseket.”

Magyar Péter még március 15-én jelentette be, hogy Taplra Magyarok Közössége néven mozgalmat indít a demokratikus értékek és szabadságjogok védelme érdekében. Mivel egy új párt alapítására már nem volt elég ideje a június 9-i választásig, ezért a Tisza Párt színeiben indul a nyári EP- és önkormányzati választáson, melynek alelnöke is lett áprilisban.

Magyar pártjának népszerűségét azóta több közvéleménykutató is mérte. A Medián héten publikált eredménye alapján a Tisza Párt toronymagasan a legnépszerűbb a Fidesz után. Magyarékra most majdnem háromszor annyian szavaznának, mint Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára pártjára, a DK-ra.

Magyar Péter és Puzsér Róbert teljes beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: