hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

A koronavírus első felbukkanásától a vuhani karanténig - így indult a Covid-19 története Kínában

Egy éve uralja a világot az újfajta koronavírus, és mostanra már tudhatjuk, hogyan kezdődött minden. Íme annak a 25 napnak a története, amely megváltoztatta a világot a gazdaságtól a társadalmi érintkezésekig, a kultúrától a sport világáig.
Fotó: Miguel Candela/SOPA Images via ZUMA Wire/Zuma/eyevine - szmo.hu
2021. január 08.

hirdetés

Egy évvel ezelőtt olyan események történtek egy 11 milliós kínai városban, amelynek várható hatását kezdetben még az országban sem mérték fel reálisan, nem is beszélve a nagyvilágról.

A 21.században voltak már olyan, nagy riadalommal fogadott influenza-járványok, amelyek többségükben szintén Ázsiából indultak ki, de ezek halálos áldozatainak száma globálisan is legfeljebb a 10 ezret érte el, mint például a SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) 2003-as fellépése nyomán. Így aztán a világ nemigen vette ezeket komolyan, ellenben jócskán volt táptalaja az ilyenkor szokásos összeesküvés-elméleteknek, melyek szerint az egész „hisztériakeltés” mögött az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a nagy gyógyszerkonszernek állnak. (A 2005-2006-os H5N1 – „madárinfluenza” – és Roche cég által ellene ajánlott Tamiflu kapcsán nemzetközi vizsgálat is folyt a gyógyszeriparnak a szervezetre gyakorolt nyomása ügyében).

2020-ban azonban Kína és nyomában szinte az egész földkerekség úgy járt, mint a mesebeli farkast kiáltó pásztorfiú: az új koronavírus áldozatainak száma már márciusban meghaladta a SARS-halottakét. 2021 januárjában a megbetegedések száma a 90, a halottaké a 2 millióhoz közeledik.

Az Independent felidézte annak a 25 napnak a történetét, amely a Covid-19 első vuhani felbukkanásától a város vesztegzár alá helyezéséig eltelt és amely megváltoztatta a világot a gazdaságtól a társadalmi érintkezésekig, a kultúrától a sport világáig.

Amikor a Kínában nemzeti hősként tisztelt Csung Nan-sant, aki annak idején kulcsszerepet játszott a SARS megfékezésében, Vuhanba küldték, hogy azonosítsa az új koronavírust, már Pekingben is sejtették, hogy nagy a baj. A 84 éves orvos január 19-én tett jelentést a vírus veszedelmes terjedéséről, négy nappal később Hszi Csin-ping elnök elrendelte a város teljes lezárását.

Kétségtelen, hogy a vuhani karantén döntő lépés volt a járvány kínai megállításában, de túlságosan későn jött, hogy megakadályozza a vírus világméretű elterjedését. Holott az első riasztás már 2019. december 30-án elhangzott, de az orvosokat, kutatókat elhallgattatta a politikai vezetés. Ez a titkolózás és a döntéshozók kezdeti késlekedése a vírus elszabadulását eredményezte.

hirdetés

Az ország számos tudósa és magánlaboratóriuma már hetekkel azelőtt azonosította a koronavírust és készítette el géntérképét, mielőtt Peking felismerte a probléma súlyosságát. A szakértők megosztották tapasztalataikat kollégáikat, próbáltak riadót fújni, de ez nem kevés kockázattal járt.

„Megmondtuk az igazat, de tragikus módon senki sem hallgatott ránk”

– mondta Csang Jong-csen sanghaji vírusszakértő.

Pedig amikor kitört a kereskedelmi háború Kína és az Egyesült Államok között, a két ország tudósai az elmúlt évtizedekben kiépített csatornákon próbálták folytatni az információcserét, és hamar rájöttek, hogy a vírus minden bizonnyal fertőző lehet az emberek között. Így értesítették egymást a veszélyről a kínai és az amerikai betegségellenőrzési és megelőzési központok vezetői, George Gao és Rolbert Redfield, hazájuk közvéleményét azonban politikai kényszerűségből nem tájékoztatták.

Csung doktor vuhani útja inkább politikai, mint orvosi jelentőségű volt, mivel ő már tudta, hogy a vírus emberek között terjed. Az ő igazi célja az volt, hogy átláthatóbb legyen a kínai kormány tevékenysége e téren.

A hivatalos szervek végül ellenőrzésük alá tudták vonni a helyzetet, miként annak narratíváját is. Kínai diplomaták azt hangoztatták, hogy a járvány megfékezése a vuhani zárlattal Hszi Csin-ping kemény kezű politikájának eredménye. Ezzel szemben egy korai tanulmány kiszámította, hogy ha egy héttel korábban meghozzák a szükséges intézkedéseket, 66%-kal, ha három héttel korábban, akár 95%-kal kevesebb megbetegedés lett volna.

Peking titkolózása miatt a világ keveset tudott a koronavírusról, felbukkanásának helyéről és mikéntjéről, mivel a kínai vezetés halogatta a független vizsgálatot a járvány állati eredetéről.

Pedig a rejtélyes, nehezen kezelhető tüdőgyulladásról szóló hírek gyorsan elterjedtek. Az első vuhani kórházi jelentés után a város vezetése utasította a többi kórházat is, hogy jelentsék a hasonló eseteket. Ezeket szabály szerint a pekingi országos betegség-ellenőrzési és megelőzési központhoz kellett volna eljuttatni, de ez nem történt meg. Ugyanakkor ez a belső információ alig 12 perccel megjelenése után már felkerült a legnépszerűbb kínai közösségi oldalra, a WeChatre. Maga Gao is innen értesült róla.

A kínai országos egészségügyi bizottság még aznap éjjel szakértőket küldött Vuhanba, majd néhány órával később a ProMED nemzetközi orvosi hírszolgálat közleményt adott ki, amelyben többek között a WHO-t is tájékoztatták.

Vuhanban a járvány látszólag a Huanan nagybani halpiacra koncentrálódott.

Egy héttel korábban a helyi orvosok tüdőfolyadék-mintát vettek egy 65 éves piaci munkástól, amelyben három magánlaboratórium a SARS-hoz hasonló koronavírust talált. Az eredményt azonban egyikük sem merte nyilvánosságra hozni.

Az egyik, a Vision Medicals elküldte az adatokat a pekingi orvostudományi akadémiának, és megbízta egyik vezetőjét, hogy figyelmeztesse a vuhani hatóságokat.

A Pekingből érkezett csapatot december 31-én tájékoztatták ezekről az eredményekről. A városvezetés akkor nyilvánosan megerősítette, hogy a vuhani kórházak egy szokatlan tüdőgyulladásfajtával találkoztak, de azt tagadta, hogy a betegség fertőző lenne.

Eközben az országos egészségügyi bizottság felszólította a laboratóriumokat, hogy semmisítsék meg vagy adják át a vírusos mintákat, és a kutatási eredményeket csak hivatalos jóváhagyás után publikálhatják. A Vision Medicals-től egyenesen elkobozták a mintát.

Közben a Csang Jong-csen vezette sanghaji klinika laboratóriumában is feltörték a vírus genetikai kódját és megállapították, hogy fertőző lehet. Csang kötelességének érezte, hogy közzétegye az információt, hogy a kutatók dolgozhassanak a gyógymódokon és az oltásokon. Miután január 5-én csapata végzett a vírus szekventálásával, a klinikai belső vonalakon figyelmeztette a sanghaji és pekingi illetékeseket, és óvintézkedéseket javasolt a közösségi tereken.

A virológus január 9-én előadást tartott a vuhani egyetemen. A kínai kormány ezen a napon megerősítette, hogy az új betegség koronavírus, de veszélyességét továbbra is titkolták. Január 11-én Csang már úton volt repülőn Pekingbe, amikor felhívta őt ausztrál kutató kollégája, Edward Holmes. A Sydney Egyetem vírusszakértője, aki már látta a kínai szakértő által készített vírusszekvenciát a GenBank online könyvtárban, arra biztatta Csangot, hogy hozza nyilvánosságra mielőbb eredményeit, mivel Vuhanban egyre több megbetegedést regisztráltak és már halálos áldozat is volt. Végül Csang Holmes-ra bízta a publikálást.

A vírus útját a kínai-amerikai kereskedelmi háború is segítette. Gao és Redfield régi barátok voltak, a ProMED-riasztás után azonnal kapcsolatba léptek egymással. Akkor a kínai szakember még azt állította, hogy a vírus csak állatról emberre terjed. Január 8-án azonban már arról számolt be, hogy emberek is megfertőzik egymást. Kapcsolatukba azonban közbeszólt a politika. A Trump-kormányzat felmondta a Pekinggel még a SARS-járvány idején kötött közegészségügyi partnerségi megállapodást, amelynek célja éppen a pandémiák megelőzése volt. Ennek keretében amerikai orvosok vettek részt kínai egészségügyi dolgozók kiképzésében, és a Predict program keretében kutatták azokat az állatokban élő veszélyes kórokozókat, főleg a koronavírusokat, hogy azonosíthassák őket, még mielőtt emberekre átterjednek.

Az amerikai orvosokat azonban 2019 júliusában minden indoklás nélkül hazarendelték Kínából és felfüggesztették a Predictet is. E kivonulással Washington elvágta magát a vírussal kapcsolatos információktól és elvesztette annak esélyét, hogy Kínával közösen vegye fel a harcot ellene.

A kínai egészségügyi hatóságok lassan kezdtek észbe kapni. Ma Hsziao-vej, az országos egészségügyi bizottság vezetője január 8-án Vuhanba küldött egy szakértői csoportot. A helyi illetékesek azt állították, hogy napok óta nem volt újabb megbetegedés, és a pekingiek nem adtak nyilvánosan hangot kételyeiknek. Miután azonban egy Thaiföldre látogató vuhani turista lett az első megerősített eset Kínán kívül, a bizottság január 14-re egy titkos videó-konferenciát hívott össze az egészségügyi szervek számára, hogy az óvintézkedésekről döntsenek. Ezt követően egy 63 oldalas belső direktívát küldtek szét az ország kórházainak és egészségügyi intézményeinek az új vírus nyomon követésével és megállításával kapcsolatos teendőkről. Ugyanakkor a legfontosabb kérdésben még mindig ködösítettek. Azt írták ugyanis, hogy „az esetek között nincsen világos bizonyíték az emberről emberre való terjedésre.”

Hszi elnök ezekben a napokban összehívta az ország legfőbb vezetőit, de a hivatalos jegyzőkönyv szerint nem volt szó a koronavírusról. Január 18-án pedig Ma újabb delegációt küldött Vuhanba, ezúttal Csung vezetésével.

A tekintélyes orvos volt tanítványaitól tudta meg, hogy a helyzet Hupej tartományban sokkal rosszabb, mint az a hivatalos nyilatkozatokból vagy a sajtójelentésekből kitűnik. Eközben a helyi vezetők, köztük a tartományi kormányzó, még mindig azt próbálták elhitetni, hogy a járványt ellenőrzés alatt tartják. Végül egyikük mégis beismerte, hogy az egyik vuhani kórház 15 dolgozója valószínűleg egymást fertőzte meg.

Csung csak erre várt, azonnal visszasietett Pekingbe. Másnap már Ki Ko-csiang miniszterelnök fogadta a szakértőket.

Három nappal később, miután 571 koronavírusos esetet erősítettek meg – bár a szakértők szerint a valóságban több ezren lehettek – Hszi elnök elrendelte a 11 milliós Vuhan lezárását.

A kínai vezetésnek azonban politikai válsággal is szembe kellett néznie. Február elején a kínai online média dühösen reagált arra a hírre, mely szerint Li Ven-liang vuhani orvos ellen rendőrségi eljárást indítottak, miután megpróbálta figyelmeztetni kollégáit még december végén a koronavírusra. Li maga is elkapta a fertőzést és február 7-én meghalt. A feldühödött kínai újságírók egymás után írták kíméletlen beszámolóikat az előző hetek hibás döntéseiről és hazugságairól. Maga Hszi elnök is magyarázkodni kényszerült a Kínai Kommunista Párt politikai bizottsága előtt. Li halála után Kínában és külföldön egyaránt felmerült a kérdés, hogy megrendült-e a pártvezér-államfő hatalma. A pekingi propagandaszervek, mintegy megerősítve, hogy Hszi a helyén maradt, közzétették a politikai bizottság előtt mondott beszédét, ez azonban újabb kérdéseket vetett fel.

Addig ugyanis úgy tudták, hogy Hszi január 20-án nyilatkozott először a válságról. Beszédében viszont azt állította, hogy már január 7-én adott belső utasításokat, holott akkor még hivatalosan be sem jelentették, hogy koronavírus-megbetegedéseket észleltek. Ha ilyen hamar eljutott az ügy Hszihez, miért nem figyelmeztették a közvéleményt és miért nem hozták nyilvánosságra az elnök utasításait? – tették fel a kérdést az emberek a kínai közösségi médiában.

A beszédnek valójában az volt a célja, hogy átírják a válság történetét. Árulkodó Hszi Csin-ping egyik mondata: „Aktívan kell válaszolnunk a nemzetközi aggodalmakra, és jó történetet kell elmondanunk Kínának a járvány ellen vívott harcáról”.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Hiába oltunk, ha nincs teljes zárás, még jó ideig tömegével halnak majd meg az emberek”

Pártos Balázs nyers és lényegre törő Facebook-posztokkal világít rá arra, mi van valójában a járvány statisztikai adatai mögött. Számításaiból az derül ki, hogy a helyzet közel sem olyan biztató, mint ahogy a kormánykommunikáció sugallja.
Láng Dávid; címkép: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

Pártos Balázs saját bevallása szerint nem csinál mást, csak számol. A hivatalosan elérhető adatokat veszi alapul, ezekből von le következtetéseket, és készít becsléseket a járvány várható alakulásáról. Kíméletlenül őszinte hangvételű posztjait, amelyeket gyakran saját készítésű grafikonokkal és ábrákkal is kiegészít, már közel 5 ezren követik a Facebookon.

– Mit érdemes tudni a szakmai hátteréről?

– Szeretném megkerülni a kérdést, mert szerintem eltereli a lényegről a szót. Rengeteg szakember nyilatkozik, mindenféle iskolai végzettségekkel, rengeteg diplomával. És mit látunk? Hogy egymásnak is ellentmondanak folyamatosan, a saját, korábbi állításaikat meg talán jobb is, ha nem keressük elő... Közben nem szükséges olyan nagyon sok minden ahhoz, hogy lássuk, mi történik, csak az elérhető adatok figyelemmel kísérése, és némi józan ész.

Általában annyit szoktam válaszolni, ha a hátteremről érdeklődnek, hogy magyar állampolgár vagyok. Az én számításaimhoz nem szükséges doktorátus, mindössze a négy alapművelet. És nem attól lesz igaz, hogy én mondom, bárki ugyanerre a következtetésre juthat, aki hajlandó összeadni, kivonni, szorozni és osztani.

Oké, tehát nem kerülhetem meg a kérdést. Több mint 10 évet töltöttem el a felsőoktatásban. Jártam a SOTE-ra, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájára, tanultam matematikát és fizikát. Több sikeres vállalkozásom volt, egyszer a HVG az év 3 legsikeresebb fiatal üzletembere közé választott. Dolgoztam neurológiai klinika intenzív osztályán is ápolóként. Jelenleg energetikával foglalkozom. Korábban nagy ellátórendszereket modelleztem, de már sok éve önkormányzati (inkább kistelepülési) közintézmények energetikai felújításával és megújuló energiával foglalatoskodom.

De ismétlem: ezeknek a lényeghez szerintem nincsen közük. A legkomolyabban mondom, hogy négy alapművelet is elég ahhoz, hogy a fontos nagyságrendeket és irányokat lássuk. Ezért próbálok egyszerű, követhető posztokat írni, nem misztifikálni azt, amit szerintem nem szükséges.

hirdetés

Tavaly tavasszal, a járvány kitörésekor a Magyar Orvosi Kamara informálisan felkért nagyjából 15 másik szakemberrel együtt – volt köztük tüdőgyógyász, intenzíves orvos és járványmodellező is –, hogy segítsük értelmezni a közzétett hivatalos adatokat. Akkor még számítottunk arra, hogy bővebb tájékoztatás is lesz, de amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem fognak több adatot megosztani, hamar ki is fulladt a munka ebben a csoportban. Én viszont némi szünetet követően folytattam a saját oldalamon.

– A járvány valós számai hány nagyságrenddel lehetnek nagyobbak a hivatalosan kommunikáltnál?

– Kezdjük azzal, hogy az összes fertőzött száma, ami például a megyei adatközlés alapjául is szolgál, egyáltalán nem releváns. Akik tavaly november-december előtt fertőződtek meg, már gond nélkül elkaphatják újra a betegséget. Védettség szempontjából azok számítanak, akik az elmúlt szűk fél évben estek át rajta és gyógyultak fel. Számoljunk mondjuk november közepi adatokkal: akkor tartottunk 150 ezer igazolt fertőzöttnél, most 720 ezernél. A halottak számát levonva az jön ki, hogy hivatalosan bő félmillió embernek lehet valamekkora természetes védettsége. A valós adat ennek a három-négyszerese lehet.

Azért gondolom így, mert azokban az országokban, például Szlovákiában, ahol sor került nagymintás tesztelésre, hasonló arány jött ki. Nálunk Merkely Béla kezdetben még húszszoros, majd tízszeres aluldetektálásról beszélt, de még az utóbbi sem lehet igaz, hiszen bő 5 millió védett embernél már lassulnia kellene a járványnak, aminek egyelőre semmi jele nem látszik.

Vagyis a természetes módon védettek száma másfél-kétmillió körül lehet, ehhez adódnak hozzá az oltottak, de leginkább csak azok, akik mindkét dózist megkapták és a második óta is eltelt legalább egy hét. Ők körülbelül egymillióan vannak most, ha megengedőek vagyunk a kínai vakcinával, amivel szemben épp mostanában merültek fel kétségek. Optimista becslés szerint tehát az ország nagyjából harmada lehet védett jelenleg így vagy úgy, de én inkább a negyedét mondanám.

Nagyon keveset tesztelünk, a statisztikákba viszont csak azok a betegek kerülnek be, akiknek a halála előtt sikerült levenni és kiértékelni a mintáját. Ha kevés a hivatalos új fertőzött, nyilván kevesebb lesz a hivatalos kórházban ápolt és lélegeztetett beteg is. Az orvos pedig nem tehet mást, ha meghal valaki, akinek az EESZT rendszer adatai szerint nem volt pozitív tesztje, őt nem jelentheti le covidos áldozatként. Óriási szükség volna egy véletlenszerű, nagymintás tesztelésre, voltaképpen egyedül ennek lenne valódi értelme. Rögtön két tesztet is végezhetnének a résztvevőkön: egy PCR-t az aktív fertőzöttek kiszűrésére, valamint egy antitest-tesztet annak kimutatására, hány ember szervezetében van ellenanyag. Ez a T-sejtes immunitást ugyan nem fogja mutatni, de közelítő becslésre jó. Nagyjából 100 ezer tesztet kellene ellőni rá, 2-3 nap alatt meg lehetne csinálni, utána sokkal tisztábban látnánk.

Pártos Balázs

– Mi a helyzet a halottak számával?

– A 2020-as halálozási számok még nem véglegesek, amikor legutóbb néztem, 143 161 fő volt a hivatalos adat. 2019-ben ugyanez 129 275 fő, a 2015-2019 közötti időszak átlaga pedig 131 357 fő. A többlethalálozás tehát 12-14 ezer fő, míg december végén nagyjából 9500 hivatalos koronavírusos halottnál tartottunk. Ez a januártól decemberig tartó időszakra vonatkozik, de korrektebb márciustól márciusig nézni, mivel előtte nem volt Covid.

Ráadásul év közben -3500 fő volt a halálozás kumuláltan az előző év azonos időszakához képest, tehát a 12-14 ezerhez hozzá kell adni még 3500-at, így tehát ez a végén 17500-nál is több lehet. A tavalyi év ugyanis még mindig nincs lezárva, és ez csak nőni fog már, csökkenni nem, hiszen halálozást nem vonnak vissza.

Még korrektebb lenne csak augusztus közepétől, a második hullám kezdetétől nézni: a 34-53. hetekben 2020-ban összesen 62 681 fő halt meg, 2015-2019 átlagában ezen időszakban ugyanez a szám 48 657 fő, 2019-ben pedig 47 479 fő. A többlethalálozás a 34-53. hetekben tehát 14 024, illetve 15 202 fő, arányaiban 28,8%, illetve 32%. A hivatalos koronavírus-áldozatok száma augusztus közepétől december végéig 8930.

Persze a többletből valószínűleg nem minden esetért a Covid felel, de jó részéért igen. Nagyon sokan halnak meg otthon, a kórházig el se jutva, főleg a falun élők közül, ahol a higiéniai körülmények eleve sokkal rosszabbak, és általában többen élnek összezárva, egy háztartásban. Akik pedig eljutnak a kórházig, azokat gyakran le sem tesztelik, így a hivatalos statisztikákba nem kerülnek be.

Szintén nagyon sok azoknak a halottaknak a száma, akik nem covidBAN, hanem covidDAL, vagy az ellátórendszer egyéb területeiről kapacitáshiány következtében, a járvány miatt, de nem covidban halnak meg. Ez utóbbi szám jövőre és két év múlva is hihetetlenül nagy lesz, mert rengeteg műtétet, egyéb beavatkozást, sőt, újabban már diagnosztikát is halasztanak el… Ez nagyon sok, egyébként elkerülhető, nem direktben Covid-, de a járvány számlájára írható haláleset lesz.

Egy fővárosi temetkezési dolgozó maga kommentelte az egyik posztomhoz, hogy egyre több kórház kapacitáshiány miatt már nem tudja az elhunytakat tárolni, ezért alternatív megoldásokkal igyekszik a temetkezési szakma segíteni. Leírta azt is, hogy az anyakönyvvezetők a halotti kivonatokat néhány régióban a 8 nap (és a kiterjesztett maximum 30 nap) helyett már akár 3 hónapos határidővel adják ki. Az ő krematóriumukban 2019 első három hónapjában 2181, tavaly ugyanebben az időszakban 2347, idén januártól márciusig pedig 2623 hamvasztásra került sor.

– Lát olyan politikust, aki a helyén kezeli a helyzetet?

– Nincs ilyen, vagy ha mégis lenne, akkor nagyon elbújt. Ennek az egyik oka, hogy továbbra is azt hiszik, az oltások előrehaladtával a helyzet magától megoldódik, és meg lehet úszni szigorú, teljes zárás nélkül. Aki pedig tisztában van vele, hogy ez nem igaz, azért nem vállalja fel a véleményét, mert tudja, mennyire népszerűtlen. Tetszik vagy sem, az ország legalább 80 százaléka ebben a kérdésben a kormánnyal ért egyet, tehát nyitáspárti. Korábban a migránsokhoz való hozzáállás is hasonló volt, azok is a Fidesz által képviselt politikát támogatták (tehát hogy migráns ide be ne tegye a lábát), akik amúgy semmilyen más téren nem voltak kormánypártiak.

A járványkezeléssel ugyanez a helyzet: az ország egyszerűen nyitni akar, és mivel a kormány közvélemény-kutatások alapján kormányoz, nyilván ezt a politikát viszik. Kissé cinikusan hozzátehetnénk, hogy voltaképpen ez a demokrácia, hiszen a népakaratot váltják valóra. És az ellenzék se mer szembemenni ezzel, hiszen egy évvel a választások előtt öngyilkosság lenne. Beleállnak a kötelező regisztráció eltörlésébe és hasonló teljesen lényegtelen részletekbe, mert ettől remélnek valamekkora politikai hasznot, de abba már nem mernek beleállni, milyen veszélyekkel jár kinyitni az iskolákat.

– Milyen mutatóknak kellene javulnia ahhoz, hogy felelősségteljesen lehessen nyitni?

– Ehhez először is egy nagyon szigorú teljes zárlatra lenne szükség, legalább 3 hónapig, ha nem tovább. Vuhan tavaly nem volt olyan szinten átfertőzött, mint Magyarország most, mégis bevállalták, ahogy Ausztrália és Új-Zéland is. És mit látunk? Náluk nincs már járvány. Mi – sőt nemcsak mi, az EU-ban szinte mindenki más – persze nem vállaljuk be, mert nem akarjuk teljesen tönkretenni a gazdaságot. Inkább mindent az oltásra teszünk fel, pedig az oltás előrehaladása önmagában nem oldja meg a problémát.

Ez a legjobban akkor mutatkozik meg, ha Izrael és Chile példáját hasonlítjuk össze: Izraelben szigorú zárás előzte meg a tömeges oltási program kezdetét, és most már a korlátozások jelentős részét fel tudták oldani. Chilében nem volt zárás, és most hiába állnak százalékosan a világ élmezőnyében, továbbra is tömegével halnak meg az emberek.

Persze ebbe alighanem az is belejátszik, hogy az izraeliek Pfizerrel oltanak, a chileiek pedig a kevésbé hatékony Sinovackal, de nem ez a kulcs. Előbb le kell nyomni a fertőzöttek számát, és csak utána szabad elkezdeni oltani, mivel aki tünetmentes hordozóként megy az oltópontra, simán továbbadja a vírust, ráadásul ha fertőzöttként kap vakcinát – kivéve az mRNS alapúakat –, a betegség lefolyása is súlyosabb lehet.

– Nálunk viszont aligha fognak újra zárni, inkább a fokozatos nyitást folytatják. Készüljünk fel arra, hogy újra drasztikusan romlani fognak a számok?

– Drasztikusan nem feltétlenül, hiszen mint mondtam, eddig se volt igazi zárás, a szabályokat csak az nem játszotta ki, aki nem akarta. Az iskolanyitás se hoz majd ugrásszerű romlást, de csak azért nem, mert már amúgy is nagy a baj. Szóval az nem reális, hogy a fertőzöttek száma hirtelen a duplájára nő, a halottak számában viszont jöhet egy ugrás, mivel az ellátórendszer egyszerűen nem fogja bírni. Jelentős javulás két hónapon belül teljesen lehetetlen. Persze időszakosan lehetnek pozitív kilengések, tartós viszont leghamarabb akkor jöhet, ha bármilyen módon elérjük a lakosság felének immunitását. Most tartunk 4 millió regisztráltnál, tehát a felnőtt lakosság fele egyelőre nem kívánja beoltatni magát. Még ha hirtelen mind úgy is döntenének, hogy mégis kérik a vakcinát, nyár közepe előtt akkor se kerülne sor mindenkire.

– Több mint egy éve élünk korlátozások között, egyre többen fáradnak bele a szabályok betartásába. Jogosan?

– Akik a mostani szabályokat korlátozásként élik meg, sosem éltek igazi korlátozások között. Amikor Budapest ostromakor jöttek a szovjet tankok, két hétre elbújtál a pincébe, hogy ne lőjenek agyon, poshadt vizet ittál és a sapkádba szartál, az tényleg korlátozás volt. Az, hogy nincs színház, kocsma, szórakozóhely, ehhez képest semmi. Ha kimész az utcára, mit látsz? Tele van emberekkel minden. Egy normális karantén nem így néz ki, most legfeljebb kellemetlen lett az élet.

Elismerem, hogy nagyon kellemetlen, tudom, hogy nehéz. Tudom, hogy sokan azért akarnak nyitást, mert nem kapnak kellő (vagy semmilyen) kormányzati (vagy egyéb) támogatást, és egyszerűen anyagilag nem bírják. Sokan meg azért, mert nem érzik a bajt. Igen, ez egy nagyon nehéz helyzet. A háború nehéz. Ennek ellenére: talán érdemes túlélni.

Ami pedig a további elemzéseket illeti… Nos, nem vagyok biztos benne, hogy folytatom, mert nem vagyok abban sem biztos, hogy érdemes folytatni. Egyrészt azért, mert a kritikus tömeget egyelőre ez valóban nem érdekli, másrészt azért, mert a döntéshozókat semmilyen szinten sem hatja meg (sokkal beszéltem…), harmadrészt meg azért, mert a front kellős közepén már nem modellezgetni kell, hanem kapkodni a fejünket a golyók elől. Lehet, hogy írok még a témában, de jelenleg (2021. április 13-án 17.53-kor) ebben nem vagyok biztos. Sajnos nem állíthatom, hogy szükség van rá, azt viszont igen, hogy most már valami másra lenne szükség.

Az oltási programot folytatni kell, 85-90%-ot be kell oltani. Ha kötelezővé tétellel, akkor úgy. De előtte le kell zárni, mert önmagában csak az oltással… az nem fog működni. Most sem működik.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Miért halnak meg ilyen sokan koronavírusban Magyarországon? – Lantos Gabriella megmagyarázta

Elöregedett társadalom, rossz általános egészségi állapot, elhízás, az egészségügyi rendszer és a dolgozók kizsigerelése. Az egészségügyi menedzser szerint többek között ezek az okai a világviszonylatban is kiugróan magas magyar halálozási adatoknak.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

Lantos Gabriella egészségügyi menedzser a 24.hu-n megjelent írásában arra keresi a választ, hogy mi lehet az oka annak, hogy az elmúlt hónapokban naponta 200-300 ember halt meg a koronavírus-fertőzés következtében Magyarországon.

Elsőként kiemeli, hogy a koronavírus az idősekre a legveszélyesebb.

Ha az egyes országok adatait összevetjük, jól látszik, hogy valóban 70 év fölött ugrik meg lényegesen a halálozási arány. A 80 év feletti fertőzöttek közül minden hatodik-hetedik ember meghal"

- írja Lantos.

Csakhogy Magyarország Európa más országaihoz képest nem elöregedő társadalom. Nálunk a 65 éven felüliek aránya a 20%-os uniós átlagot sem éri el, míg Olaszországban meghaladja a 23%-ot. Ez persze nem meglepő, hiszen ott 83 év az átlagéletkor, itt meg 76.

Tehát más országokban több az idős, mégis jobban meg tudták őket védeni. A második-harmadik hullámban már Olaszországban is, ami tavaly tavasszal pedig még maga a rémálom volt."

A szakember felhívja a figyelmet cikkében arra is, hogy a halálos kimenetelű covid-fertőzés szoros összefüggésben áll az elhízással is. A halottak 40 százaléka elhízott volt.

hirdetés
Emiatt még a fiatalok is veszélyben vannak. Az elhízásban Magyarország Európa-bajnok, a világon is a kétes dicsőségű negyedik helyet szerezzük meg. A sok elhízott és a sok halott között egyértelmű a kapcsolat, hisz kétszer olyan gyakran kerülnek lélegeztetőgépre és harmadannyival többen halnak meg a túlsúlyosak közül, mint az elhízással nem küzdők közül."

Dobos Orsolya biológus korábban így fogalmazta meg, miért veszélyesebb ez a vírus az elhízottakra:

egy túlsúlyos test immunrendszere teljesen másként működik, mint a többieké. A kórokozók bejutását észlelő immunsejtek jóval lomhábbak, és lassabban rendelnek el védelmi immunválaszt. Így a vírus időt nyer ahhoz, hogy minél több sejtbe bejusson és azokat a saját szaporodásához hangolja át.
További rossz hír, hogy a Sars–Cov–2 kifejezetten kedveli a zsírszövetet. Márpedig ha több rajtunk a zsír, több vírus keletkezhet. Sőt, a zsírszövet pompás búvóhely is az immunsejtek elől bujkáló vírusok számára. Ez is a magyarázata annak, hogy a túlsúlyos koronafertőzöttek miért kerülnek nagyobb eséllyel az intenzív osztályra és miért maradnak hosszabb ideig fertőzőképesek.”

Lantos Gabriella cikkében arról is ír, hogy Magyarországon a szakképzett egészségügyi személyzet száma az elmúlt években folyamatosan csökken. Az ápolók és az orvosok külföldre mennek, hiszen ott sokkal jobban megfizetik őket.

2018-ban 34 orvos jutott 10 000 lakosra, ez tíz év alatt gyakorlatilag nem változott. Az EU-átlag 38 volt, így a rosszabbik egyharmadba csúsztunk le. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a második hullám közepén váratlanul elfogadta a kormány a Magyar Orvosi Kamara addig félresöpört bérkövetelését. Ezzel az osztrák orvosi bérszínvonal 55%-ára sikerült feltornászni az orvosok bérét.

A koronavírus kitörésekor kiderült, hogy a kórházakban fizikai infrastruktúrából megfelelő mennyiség áll rendelkezésre, ez nem volt igaz a szakképzett személyzetre.

Magyarországon intenzív terápiás orvosból és ápolóból is körülbelül 2000-2000 fő vett részt az ellátásban az új jogállási törvény hatályba lépése előtt, azóta nem tudjuk pontosan a számukat.

De míg egy jól felkészült intenzív terápiás orvos akár 8 beteget is felügyelhet a betegellátás minőségének komolyabb sérelme nélkül, addig az intenzíves ápolókra jutó betegszámot nagyon szigorúan legfeljebb 2 betegben maximálják. Bár az optimális arány 1:1, de ezt a magyar egészségügy még békeidőben sem tudta garantálni"
- fogalmazott a szakember.

Lantos Gabriella szerint a - finoman szólva is sok kérdést felvető - kormányzati korona-stratégia megértéséhez érdemes elolvasni a kormánynak modelleket készítő Iván Kristóffal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánjával készített interjút.

A professzor azt mondta: úgy számolt, hogy nyár közepére érjük el a 8-9 milliós átoltottságot.

Addig tart az egyensúlyozásra épülő állapot. Lehet óvatos döntést hozni, és a nyitással megvárni, hogy az összes koronavírusos beteg kerüljön le a lélegeztetőgépről, de nyilván ennek nagyon súlyos gazdasági ára van. Mi különböző számításokat végeztünk, és azt vizsgáltuk, hogy az egészségügy terhelése ne legyen a jelenleginél nagyobb. A forgatókönyv szerint óvatosan tovább nyitunk, miközben még tovább növeljük az oltási számot. A kórházak telítettsége emiatt nem megy majd jelentősen feljebb, de lejjebb sem, nyárig komoly lesz az egészségügy terhelése, de a jelenlegi szint megtarthatónak látszik.

Az iskolák már öt hete zárva vannak, és ennek megvolt a kedvező hatása az esetszámok alakulására. A nyitás nyilván növelni fogja a kontaktus- és fertőzésszámot is. Remélhetőleg nem alakul ki egészségügyi vészhelyzet. A modellek alapján azt látjuk, hogy az első oltás már jelentős védelmet ad a súlyos szövődmények kialakulása ellen, és az egészségügyi rendszer leterheltsége nem fog durván megugrani."

A modell szerint júliusig minden megy a mostani mederben tovább, napi kétszáznál is több halottal.

Lantos Gabriella szerint a magyar egészségügy az életben maradásra igazi esélyt kínálni a legsúlyosabb állapotban lévő betegeknek csak napi 100 halott alatt tud.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Nyílt levélben állnak ki a tanárok az iskolanyitás miatt aggódó pedagógusok mellett

A jövő hétfőn esedékes általános iskolai és óvodai nyitás ellen tiltakozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, de a szülők nagy része szerint is kockázatos ilyen hamar közösségbe engedni a gyerekeket.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 13.

hirdetés

Korábban már mi is megírtuk, hogy a középiskolákban május 10-re tűzték ki a jelenléti oktatás kezdetét, míg az óvodákat és általános iskolákat már április 19-én megnyitják.

„Mi, a Kőbányai Szent László Gimnázium alulírott tanárai, dolgozói egyetértünk azokkal a bölcsődei, óvodai és általános iskolai dolgozókkal, akik aggályukat fejezik ki a nevelési és oktatási intézmények április 19-ei nyitásával kapcsolatban.

Osztjuk az egészségügyi szakemberek és érdekvédelmi szervezetek azon véleményét, hogy ezeket az intézményeket csak akkor szabadna kinyitni, amikor ezt a járványügyi adatok – napi fertőzések, halálozások száma – igazolják.

Véleményünk szerint jelen helyzetben ezen intézmények nyitása nemcsak az ott dolgozók és a gyerekek egészségi állapotát veszélyezteti, hanem minden Magyarországon élő embertársunkét is” – olvasható a gimnázium 74 tanára és dolgozója által írt nyílt levelében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Facebook-oldalán, amihez várják más kollégák csatlakozását is.

Ugyan a gimnáziumokban még csak egy hónap múlva kezdődik a jelenléti oktatás, az általános iskolák és óvodák már a jövő héten kinyitnak, ami ellen

több szakszervezet és járványügyi szakember, illetve az orvosi kamara is tiltakozik.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Rettenetes napok előtt állunk” – már most félnek Afganisztánban attól, mi lesz az amerikaiak kivonulása után

Az amerikai haderő kivonása az országból nagyobb teret adhat a táliboknak a hatalomgyakorlásra. Az afgánok szerint a radikális iszlamista csoport nézetei semmit nem változtak az elmúlt 25 évben.
Fotó: Northfoto - Xinhua News Agency/eyevine - szmo.hu
2021. április 15.

hirdetés

Mint megírtuk, az amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy az amerikai csapatok szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból, mert már nincs értelme ott maradniuk.

"Ideje befejezni Amerika leghosszabb háborúját. Itt az ideje, hogy az amerikai csapatok hazajöjjenek"

- fogalmazott Joe Biden.

A jelenleg Afganisztánban állomásozó, körülbelül 2500 amerikai katona kivonása május 1-jén kezdődik meg. Ezzel együtt a NATO főtitkára is bejelentette, hogy "felismerve, hogy nincs katonai megoldás az Afganisztán előtt álló kihívásokra, a szövetségesek úgy döntöttek, hogy május 1-jéig megkezdik az országban szolgáló misszió erőinek kivonását". Mint mondta, ez a folyamat rendezett, összehangolt és megfontolt módon néhány hónap alatt zajlik majd le.

Az amerikai haderő kivonása Afganisztánból nagyobb teret adhat a táliboknak a hatalomgyakorlásra. Az iszlám radikális változatát képviselő szunnita muszlim és pastu nacionalista mozgalom már így is ellenőrzése alatt tartja a kisebb városokat és a falvakat, de a kormány fennhatósága alá tartozó nagyobb városok környékén is jelen vannak. Fegyvereseik szórványos ellenőrzőpontokon figyelik a forgalmat, megállítják az autókat, a kormányhoz kötődő embereket pedig elfogják, majd a saját bíróságuk dönt a sorsukról. De a lakosságot is az irányításuk alatt tartják, az emberek félelemben élnek.

hirdetés

Most, hogy az amerikai katonák kivonulnak az országból, a tálibok uralma még inkább megerősödhet.

"Mi nyertük meg ezt a háborút, Amerika pedig veszített" - jelentette ki a BBC-nek Hadzsi Hekmat, a Balkh körzet "árnyék" polgármestere. - "Mindenre készen állunk. Felkészültünk a békére és a dzsihádra [Isten útján való küzdelem, törekvés] is."

Mint mondta, egy iszlám kormányt akarnak, amely a saría, vagyis az iszlám erkölcsi vezérelve szerint működik, és addig folytatják a dzsihádot, amíg el nem fogadja a jelenlegi kormány a követeléseiket. Nem lázadóknak tartják magukat, hanem egy jövőbeli kormánynak, ezért is nevezik magukat Afganisztáni Iszlám Emirátusnak - ezt a nevet használták 1996-tól egészen a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokig. Egyelőre a kormány árnyékában uralják a fennhatóságuk alá került területeket, tisztviselőik ellenőrzik a mindennapi szolgáltatásokat.

Most azonban sokan félnek attól, hogy újra a totalitárius iszlám állam rendszere tér vissza az amerikai csapatok kivonása után.

A tálibok főként a nők lehetőségeit korlátozták, amikor hatalmon voltak, például megtiltották, hogy iskolába járjanak és tanuljanak, és nem dolgozhattak az otthonukon kívül.

"Az amerikaiak elmennek. Rettenetes napok előtt állunk a tálibok miatt. Félek, hogy nem engedik majd, hogy elhagyjam a házat, és azt csináljam, amit most"

- mondta a Guardiannek egy fiatal nő, Basireh Heydari, aki a Herát Egyetemen tanul.

Mint mondta, az az egyetlen kívánsága, hogy még azelőtt befejezze a tanulmányait és elkezdjen dolgozni, mielőtt a tálibok megérkeznek, de nem biztos benne, hogy ez sikerülni fog. Ha korlátozni fogják a nők tanulási lehetőségeit, ő arra is hajlandó lenne, hogy egy csak lányokból álló osztályban folytathassa a tanulmányait.

Mavlavi Szalahuddin, a tálibok egyik oktatási bizottságának vezetője a BBC-nek azt mondta, hogy fontosnak tartják, hogy a lányok is járhassanak iskolába, és ezzel nincs is probléma, amíg hidzsábot viselnek az órákon is, és követik a saríát. Sőt, nők is lehetnek pedagógusok, a középiskolákban például csak női tanárok lehetnek, a hidzsáb pedig számukra is kötelező.

Ám nem mindenki hisz abban, hogy ez a szemlélet az amerikaiak kivonulása után is megmarad.

"Szeretném, ha tudná a világ, hogy a tálibok mindenkit becsapnak, egyáltalán nem változtak. Már használják a technológiát, a Twitteren is fenn vannak, de ugyanúgy gondolkodnak, mint 25 évvel ezelőtt. El fogom veszíteni a lehetőséget a tanulásra, és ezért természetesen az amerikaiak a hibások, nem a tálibok, hiszen nekik ilyen a természetük"

- jelentette ki egy gazdasági szakon tanuló lány, Salma Ehrari a Guardiannek.

És nem ő az egyetlen, aki fél, hogy nagyon más világ jön Afganisztánban most, hogy a tálibok ismét uralomra törhetnek.

"Amikor ők voltak kormányon, bebörtönözték az embereinket és kenőpénzt követeltek a kiengedésükért. Nagyon sokat szenvedtek a honfitársaink akkor, most viszont nyugalomban, boldogságban élünk"

- mondta egy idős férfi a BBC-nek.

Egy másik pedig azt mesélte, hogy a faluban élőket felpofozzák, vagy megverik őket, ha levágják a szakállukat, és tönkreteszik a hangszórókat, ha valaki hangosan hallgat zenét.

"Az embereknek nincs más választása, csak azt tenni, amit ők mondanak. Még a legkisebb dolgokért is fizikai erőszakot alkalmaznak. Nem csoda, hogy az emberek félnek."

Hadzsi Hekmat, a Balkh körzet tálib polgármestere azonban azt állítja, igaz, hogy a mozgalmuk hitvallása nem változott az elmúlt 20 évben, de a személyi változások történtek. "Egyesek keményebbek, mások nyugodtabbak, ez normális" - tette hozzá.

Azt is egyértelművé tette, hogy a küldetésük továbbra is ugyanaz, mint korábban.

"Ez dzsihád, imádat. Nem a hatalomért, hanem Allahért és az ő törvényeiért tesszük, hogy a saríát bevezessük az országba. És bárki is áll velünk szemben, harcolni fogunk ellenük".

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: