HÍREK
A Rovatból

A kormány 5000 milliárdot költött rezsivédelemre, a pénz nagy része Putyinnál landolt a Népszava szerint

A pénz legnagyobb része az állami Magyar Villamos Művekhez (MVM) került, de jutott belőle más intézményeknek és cégeknek is.


Közel 5000 milliárd forintot utalt ki a költségvetésből az Orbán-kormány 2022 vége óta különböző cégeknek és intézményeknek „rezsivédelem” címén - számolta ki 64 kormányhatározat adatainak összesítése alapján a Népszava. A pénz legnagyobb része az állami Magyar Villamos Művekhez (MVM) került, de jutott belőle más intézményeknek és cégeknek is.

A Népszava számításai szerint 2022-ben 769 milliárd, 2023-ban 2400 milliárd, tavaly pedig 1300 milliárd forintot különítettek el „rezsivédelemre”. Az arányok érzékeltetésére: az állam honvédelemre és rendőrségre ennél kevesebbet költött, a családi pótlékra ennek csupán a fele, míg a kulturális kiadásokra ennek harmada jutott az elmúlt három évben.

A kormány 2022 közepén hozta létre a rezsivédelmi alapot az európai energiaár-emelkedés miatt a lakossági díjak „védelme” és az energiaár-emelkedés tompítása végett.

„A két, látszólag azonos cél különválasztása nem véletlen: a lakossági rezsit ugyanis a kormány éppenséggel nem a lakosság, hanem a háztartásoknak gázt és áramot értékesítő szolgáltató, az állami MVM folyamatos pénzügyi feltöltésével támogatta.

Ez papíron indokoltnak is tűnt: amíg ugyanis az MVM, a kormánypropaganda dacára, Vlagyimir Putyin vevőihez hasonlóan, az orosz gázt tőzsdei áron – vagy annál is drágábban – kapja, ugyanezért a mennyiségért, különösen a tőzsdék elszállásakor, a 2014-es, befagyasztott lakossági árakon csak a vételár töredéke folyik be hozzá” - jegyzi meg a Népszava.

Azt is hozzátették: a földgáz piaci ára 2022-ben éppen az orosz-ukrán háború hatására nőtt a 20–30-szorosára.

A Népszava szerint

„a rezsicsökkentést az Orbán-kormány valójában a magyar adófizetők ötezer milliárd forintjából tartotta fenn. Mi több, ennek az összegnek a nagy része megint csak Oroszországban kötött ki, ahol vélhetőleg Ukrajna elleni háborúra költötték”.

A rezsialapból kiosztott 4852 milliárd forint legnagyobb részét,

2437 milliárdot az MVM kapta „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése” címen. Tavaly 724 milliárdot, idén januárban pedig 375 milliárdot folyósítottak a vállalatnak.

A Népszava szerint az MVM az uniós figyelem miatt állítja, hogy a támogatást kizárólag energiabeszerzésre költi, de a cég az utóbbi években több százmilliárd forint osztalékot fizetett, külföldi cégeket vásárolt, és jelentős nyereséget mutatott ki.

A második legnagyobb támogatást, 831 milliárdot a távhőcégek kapták.

A lap szerint

„ennek az összegnek a jó része is az MVM-nél, aztán Vlagyimir Putyinnál kötött ki.”

A rezsialapból 38 milliárdot kapott a vasút, 16,5 milliárdot az egyházak, 9 milliárdot a nemzetgazdasági tárca cégei, és jutott 1-1 milliárd forint nemzetközi sporteseményekre, kormányzati kommunikációra és állami rendezvényekre is.

Az elmúlt években számos állami intézmény és szervezet is részesült a rezsialapból. Kapott belőle a Hungaroring, börtönök, titkosszolgálatok, rendvédelmi szervek, katonai sportegyesületek, iskolák és kórházak is. Az alapból 50 milliárd forintot költöttek arra a 2 milliárd euró értékű, 2022 augusztusában piaci csúcson vásárolt „különleges gázra”, amelyet azóta sem sikerült eladni veszteség nélkül.

Bár korábban a kormány arról beszélt, hogy a rezsialapból önkormányzatokat, egyházakat és civil szervezeteket is támogatnak, a kiosztott pénzek többsége állami intézményekhez került. Az MVM-en és a távhőcégeken kívüli kiadások túlnyomó része nem részletezett dologi költségekre ment el - jegyzi meg a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Várom az elszámoltatást” – Lázár János szerint a Fidesz vezérkarát akarják kiiktatni a mandátumkorlátozással
Lázár János a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatára reagált. A politikus hozzátette, nincs takargatnivalója, és áll a beígért elszámoltatás elébe.


Megtört a korábbi kormánypárt kommunikációs egysége: Lázár János szerint „nem ördögtől való” a 12 éves képviselői mandátumkorlátozásról szóló vita, Gulyás Gergely viszont „elfogadhatatlannak” tartja a Tisza Párt javaslatát. A jobboldali pártoknál forr a levegő, miután Magyar Péter bedobta, hogy legfeljebb három cikluson át lehetne valaki parlamenti képviselő.

Lázár János volt miniszter a 24.hu-nak arról beszélt, társadalmi konszenzus esetén akár megfontolható is lenne az ötlet, de szerinte a javaslat mögött személyes üzenet húzódik.

„Nagyon olyan íze van a dolognak, hogy ez tulajdonképpen személyesen néhányunknak szól, azokat akarják kizárni a közhatalom gyakorlásának lehetőségéből, akik 2010 és 2026 között a Fideszt vezették” – mondta a politikus, aki a beígért elszámoltatásra is reagált.

„Várom az elszámoltatást, amikor személyesen rám kerül a sor” – tette hozzá.

Ezzel szemben Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a politikai ellenfél alkotmányos eszközökkel való ellehetetlenítését látja a tervben. Szerinte a mandátumkorlátozás európai viszonylatban is példátlan lépés lenne. Még élesebben fogalmazott Pócs János és Balla György: mindketten diktatúrát és a népakarat sárba tiprását emlegették. Balla közröhejnek tartja, hogy „van egy párt Magyarországon, amelyik okosabbnak gondolja magát az embereknél.”

Pócs János pedig jelezte: „Parlamenti eszközökkel, foggal-körömmel fogok küzdeni azért, hogy a legközelebbi választáson kétharmaddal nyerjünk, és visszaadjuk a népakaratot az emberek kezébe.”

A KDNP-frakcióban még nincs egységes álláspont a kérdésről. Simicskó István volt honvédelmi miniszter szerint a tapasztalt politikusok munkájára szükség van, és az intézkedéssel „kiöntenénk a gyereket a fürdővízzel”.

A Mi Hazánk képviselői közül Novák Előd és Apáti István is arról beszélt, hogy a javaslat ellehetetleníti a hosszú távú politikai építkezést. Novák szerint a korlátozás csak akkor lenne tisztességes, ha nem visszamenőleg, hanem a törvény hatályba lépésétől számítana a 12 év.

A javaslat a jelenlegi Fidesz-frakció 44 tagjából 24 képviselőt érintene, akiknek 2030-tól távozniuk kellene. Ezzel szemben a Tisza Pártot a jelenlegi állás szerint legkorábban 2038-ban (vagy egy esetleges 8 éves limitnél 2034-ben) érintené a szabályozás.

A veterán politikusok közül többen már elgondolkodtak a folytatáson: Gulyás Gergely visszatérhet ügyvédi hivatásához, Simicskó István a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanítana, Balla György pedig a nyugdíjas éveket élvezné.

Az Országgyűlés június 15-én megszavazta a miniszterelnöki tisztség nyolcéves korlátját. A Tisza Párt ezt követően hétfőn a képviselői mandátumok 12 éves plafonját jelentette be, kedden pedig felmerült a nyolcéves opció is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péterhez fordult Ráthonyi-Palácsik Tímea: javaslata nők ezreinek adhat reményt
Ráthonyi-Palácsik Tímea a Tisza Párthoz intézett üzenetében a meddőségi eljárások szabályainak felülvizsgálatát kérte. Javaslata szerint a genetikai szűréssel csökkenthetők lennének a sikertelen beültetések.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 24.



„Őszintén remélem, hogy idővel a Tisza Párt megteremti ennek a lehetőségét, és megvalósítja ezt a régóta várt változást” – írta kedden közzétett, korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében Ráthonyi-Palácsik Tímea, aki a meddőségi kezelések szabályozásának megváltoztatását sürgeti. Posztjában egyenesen Magyar Péter miniszterelnököt és a Tisza Pártot jelölte meg címzettként.

A Fertility Fórum – Ha nem jön a baba című podcastben folytatott beszélgetés után tette közzé gondolatait. Javaslata a preimplantációs genetikai vizsgálatok (PGT) szélesebb körű elérhetővé tétele, amihez szerinte a jelenlegi jogszabályi környezet felülvizsgálatára van szükség.

„Bízom abban, hogy a jövőben olyan szakmai és társadalmi párbeszéd alakul ki, amely lehetővé teszi a meddőségi kezelések korszerűsítését Magyarországon” – fogalmazott.

Azt is hozzátette, hogy a modern eljárással a beültetés előtt kiszűrhetők lennének a súlyos kromoszóma-rendellenességek, ami időt takaríthatna meg a pároknak, javíthatná a kezelések eredményességét és hozzájárulhatna a születések számának növekedéséhez – írta a 24.hu.

Ráthonyi-Palácsik Tímea már áprilisban, a Friderikusz Talkshow vendégeként jelezte, hogy minden erejével a szabályozás megváltoztatásán fog dolgozni.

Akkor a jelenlegi gyakorlat kockázataira hívta fel a figyelmet, amely szerinte felesleges fizikai és lelki terheket ró a nőkre.

„Időt veszítenek, műtétekkel a méhük sérül (egy esetleges műtéti beavatkozással, ha a baba nem fejlődik tovább), a lelki traumáról nem is beszélve…” – mondta.

A meddőségi központok államosítása után a terület szakértői is megfogalmaztak kritikákat. Kaáli Nagy Géza professzor korábban arról beszélt, hogy bár az állam tízmilliárdokkal többet költött a meddőségi kezelésekre, a születések száma nem nőtt. A kormányzat 2023-ban már hozzányúlt a szabályokhoz, amikor eltörölte a beavatkozások közötti kötelező három hónapos várakozási időt, a demográfiai helyzet javítását remélve a lépéstől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Döntött az ügyészség Havasi Bertalan Magyar Péterrel szembeni feljelentéséről
Bűncselekmény hiányában utasította el a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Magyar Péter ellen hivatali visszaélés miatt tett feljelentést. A vádhatóság szerint a miniszterelnök Karmelitában elhangzott szavai nem minősültek jogilag kötelező erejű utasításnak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 24.



Bűncselekmény hiányában elutasította a Fővárosi Nyomozó Ügyészség azt a feljelentést, amelyet Havasi Bertalan és ifj. Tényi István hivatali visszaélés miatt tett Magyar Péter miniszterelnök ellen. Az ügyészség múlt csütörtökön kelt határozata szerint a kormányfő Karmelita kolostorban elhangzott mondatai nem minősültek bűncselekménynek – derül ki az Index szerdai cikkéből.

A döntés alapja a Karmelita kolostorban május 16-án történt incidens volt, amikor Magyar Péter egy sajtónyilvános bejáráson szóváltásba keveredett az akkor még helyettes államtitkár Havasi Bertalannal.

A vádhatóság jogi indoklása szerint a miniszterelnök kifogásolt közlése nyelvtani és logikai szempontból sem azonos egy kötelező erejű utasítással, amely megalapozná a hivatali visszaélés gyanúját.

A határozat kitér arra is, hogy Havasi Bertalan felmentése körüli sérelem munkajogi kérdés, amely nem utal bűncselekményre. A feljelentőknek a döntés kézbesítésétől számítva egy hónapjuk van, hogy felülbírálati indítványt nyújtsanak be.

A szóban forgó napon a miniszterelnök a Karmelita tetőteraszán először azt mondta Havasinak, hogy „lassan egyébként el kellene hagynia az épületet (…) Havasi elvtárs”. Nem sokkal később egy Facebookon közvetített élő adásban tette hozzá, hogy mivel Havasi már nem a minisztériumban dolgozik, „jó lenne, ha megkérnék, hogy fáradjon ki innen”.

Havasi ezután elhagyta az épületet, mert állítása szerint nem akarta megvárni, hogy a rendőrök „vonszolják ki”. Még aznap délután a Magyar Közlönyben megjelent Havasi azonnali hatályú felmentése.

A volt sajtófőnök és ifj. Tényi István két nappal később, május 18-án tett feljelentést hivatali visszaélés gyanújával.

Magyar Péter a feljelentés hírére akkor úgy reagált: „a kormány a reménytelen helyzetben lévő maffiatagok kétségbeesett próbálkozásával nem foglalkozik”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Egy napra országszerte bezárnak a rendelők és a patikák a jövő héten
A Semmelweis-nap miatt július 1-én munkaszüneti nap lesz az egészségügyi dolgozóknak. A háziorvosi rendelők, szakrendelők és a gyógyszertárak többsége is zárva tart, az ellátást országszerte ügyeleti rendben biztosítják.


Jövő szerdán, július 1-jén a Semmelweis-nap miatt országszerte zárva tartanak a háziorvosi rendelők, a szakrendelők és a gyógyszertárak többsége is. Az ellátás ezen a napon, amely 2011 óta munkaszüneti nap az ágazatban, ügyeleti rend szerint működik majd – írta a Pénzcentrum.

Akit váratlanul ér a zárva tartás, a rendelők bejáratánál elhelyezett tájékoztatón megtalálja a legközelebbi felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet címét és telefonszámát.

Fontos különbséget tenni az ügyeletes és a készenléti gyógyszertár között: míg az előbbi jellemzően nyitva van, a készenléti patikánál általában „csöngetni kell”, és a gyógyszerésznek legfeljebb 30 percen belül rendelkezésre kell állnia.

Aki gyógyszerre szorul, a patikák ajtaján szintén talál információt a legközelebbi ügyeletes gyógyszertárról. Ennél egyszerűbb megoldás a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhető gyógyszertárkereső, vagy az Egészségablak mobilalkalmazás. A keresésnél a vármegye és a település mellett a pontos dátumot is be kell állítani, majd a dátum melletti kék „ok” feliratra kattintani. A rendszer ezután listázza a környékbeli ügyeletes patikákat címmel és nyitvatartási idővel.

Mérgezés gyanúja esetén a nap 24 órájában hívható az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat ingyenes, 06-80-20-11-99-es zöldszámán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk