SZEMPONT
A Rovatból

A kórházban svédasztalos a reggeli, a hálapénz pedig ismeretlen fogalom

Külföldön élő magyarokat kérdeztünk arról, milyen az egészségügyi ellátás ott, ahol élnek a magyarországi állapotokhoz képest. Tanulságos körkép rajzolódott ki.
Láng Dávid - szmo.hu
2016. február 22.



A magyar egészségügyről mindenkinek van véleménye, vegyük akár a kórházi ellátásról szóló horrorsztorikat (illetve a nem túl gusztusos ételekről terjedő fotókat), akár a hálapénz jelenségét, vagy bizonyos esetekben az orvosok és nővérek modorát. De vajon mi a helyzet ilyen téren más országokban?

Körkérdést tettünk fel egy-egy Belgiumban, Kanadában, Csehországban, Ausztriában és Franciaországban élő magyarnak. Válaszaik sokrétűek: van, aki cukorbetegként jár rendszeresen kezelőorvoshoz, másnál krónikus betegséget diagnosztizáltak, vagy éppen a szüléssel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat külföldön.

Franciaország

A francia egészségügy pont olyan, mint bármilyen francia rendszer. Vagyis nagyon küszködős a bekerülés, de ha már bent vagy, akkor ott nagyon jó neked – meséli Fanni, aki másfél éve él és dolgozik angoltanárként egy kisvárosban. Az ottani társadalombiztosítás, vagyis a Sécurité Sociale ott is levonásra kerül a fizetésből. Jár hozzá egy Carte Vitale nevű fényképes, mikrochippel ellátott kártya, amit elég nehézkes módon lehet megszerezni. Postára kell adni hozzá egy "kisebb G.R.R. Martin regénnyi" paksamétát. Fanninak a munkahelye adott egy listát, mit kell beküldeni, meg is tette.

Hamar megtapasztalta a bürokrácia feneketlen mélységeit: az ügyintézéshez szükség volt egy három hónapnál nem régebbi születési anyakönyvi kivonatra is (hiszen ezek az adatok nyilván nagyon sűrűn változnak), természetesen fordítással. Ő előrelátó volt, és még a kiköltözése előtt talált egy fordítóirodát, akik egész jó áron megcsinálták.

De amikor már épp azt hitte, hogy sikerült kicseleznie a rendszert, visszakapta az egész paksamétáját. Az indok az volt, hogy nem jó a fordítás, mivel Franciaországban is akkreditált fordítóval kell dolgoztatni. Úgyhogy újra lefordíttatta, 30 eurót (bő 9 ezer forintot) fizetve egy 1 oldalas copy-paste munkáért.

Végül fél év alatt jutott hozzá a Carte Vitale-hoz.

cartevitale
Illusztráció - Forrás: Wikipédia

A háziorvosi ellátás sem úgy működik, mint itthon. Például nincs olyan, hogy "SZTK-s" rendelő. Helyette magán orvosi rendelők vannak, mindenki kinézheti a számára szimpatikusat, Fanni például Google értékelések alapján tájékozódott. "Oda bebokázik az ember és megmondja, hogy kérem szépen, tessék a háziorvosomnak lenni. Az orvos ezt beregisztrálja a Carte Vitale-re, és voilá, hivatalossá vált a viszony" – meséli a dolog menetét.

A vizitekért fizetni kell, neki körülbelül 30 euróba került az első, ahol egy emlékeztető oltást is kapott. Ebből a tb visszatérített neki 23 eurót. Gyógyszereknél általában 65%-ot adnak vissza, de tartós betegségeknél, például az őt is érintő cukorbetegségnél 100%-os ellátás van. A tb-hez egyébként tartozik egy online felület is, ahol vissza lehet nézni szinte mindent, például a visszatérítéseket, vagy a kezelőorvosunkat.

Egyik legjobb tapasztalatát is diabetológusánál szerezte nemrég. Nem voltak tökéletesek az eredményei, és ahhoz szokott hozzá, hogy otthon az orvosok leginkább a beteget vádolják a betegségekért.

Amikor kiskamaszként cukorbeteg lett, minden utasítást lelkiismeretesen betartott, az orvosa mégis rendszeresen megvádolta zugevéssel. A francia orvos ellenben kedvesen végighallgatta, és leszidás vagy megjegyzések nélkül adott neki tanácsokat.

Azóta jobban odafigyel a cukrára, és sokkal motiváltabb is, hogy "jó beteg" legyen. Korábban más volt a helyzet, hiszen bármit csinált, sose volt elég jó, mindig ő volt a hibás.

"Igazságosabbnak tartom azt, hogy itt megfizetjük a vizitet, így nem kell az orvosnak kínosan hálapénzt dugdosni a zsebébe, cserébe viszont becsülettel végzi a munkáját, mert azt megfizetik. A beteg valamilyen szinten 'fizető ügyfél', tehát ha az orvos nem jól végzi a munkáját, vagy esetleg udvariatlan, az ember fogja magát, és elmegy máshova. Viszont az állami visszatérítéssel nem is olyan vészesek a költségek, főleg mivel az átlagkereset magasabb, mint az otthoni" – foglalja össze véleményét Fanni.

korhaz5

Csehország

Zsófi Prágában csinálta végig a terhesgondozást és a szülést, mindkettő sok mindenben különbözik a magyarországi gyakorlattól. Nincs választott szülészorvos, a nőgyógyász átpasszol a kórháznak a 36. héten, attól kezdve ők végzik a kontrollt, és annál az orvosnál szül az ember, aki épp bent van.

Nincs boríték vagy bármi ilyesmi, az egész szülésért semmit nem kellett fizetnie. A tb fedezett mindent.

Igaz, a kórházban bérelhetett volna privát szobát, ahol a babával és a párjával hármasban lehettek volna. Ez körülbelül 27 ezer forint egy éjszakára, de ők nem éltek a lehetőséggel. Ahová ő került, nem általános kórház volt, hanem szülészeti klinika. Az orvosok és szülésznők mind tökéletesen beszéltek angolul, a nővérek egyáltalán nem, de nagyon segítőkészek voltak, és ha nem értett valamit, elmutogatták.

A tb fedezte a kismamagondozást és az ellátást is, sőt a kislánya orvosi ellátását szintén Zsófi tb-je állja. A kórházba a terhesség 14. hetéig kellett regisztrálni (más kórházakba lehetett pár héttel később is, de általában a 25. hétig meg kell lennie, hogy hol szül az ember). A szülés után normál kórteremben volt, ezek háromágyas szobák, a kisbabák is itt vannak elhelyezve és a pelenkázón biztosítanak mindent az ellátásukhoz, kivéve a pelenkákat. Amíg bent voltak a kórházban, ruhát is kaptak a babának, csak sapkát kellett vinniük otthonról.

korhaz2_wiki

A kórházban tejbank van, a kisbabák nem kapnak teát vagy tápszert (hacsak ez utóbbira nincs komoly indok), kizárólag anyatejet.

A gyermekorvoshoz is a baba születése előtt kell regisztrálni, nincs körzeti orvos és nincs védőnő, sok gyermekorvos nem vállal új klienst, mert tele vannak, szóval ez nem volt egyszerű menet – nem is találtak a közelben, csak egy kerülettel arrébb, de nagyon meg vannak vele elégedve. Az oltásoknak sincs annyira kötött szabályozása, mint Magyarországon.

Vannak kötelező és ajánlott oltások, de például a szülő szabadon dönthet róla, milyen konstellációban kapja meg a gyerek ezeket (például 6 vagy 3 részletben adják be az immunizáló oltásokat), vagy hogy hány hónapos korban kezdjék el adni neki (az első évben ezt viszonylag szabadon lehet elhalasztani).

Az otthonszüléssel is lazábbak a csehek, több kórházban támogatják az alternatív és természetes vajúdási és szülési módszereket, de azért nem mindenhol. Zsófi például természetes szülésre készült egy fogadott dúlával, de Prágában csak két kórházban volt erre lehetőség, ezek közül is csak egy volt, ahol a párja és a dúlája egyszerre lehetett volna bent vele. Prága környékén viszont vannak kisebb kórházak, ahol támogatják a dúlás szülést és a hozzátartozók is bent lehetnek.

korhaz4

Kanada

Vera 2012-ben költözött ki Kanadába, két évvel később pedig egy krónikus betegséget diagnosztizáltak nála. Ez pont egybeesett édesanyja súlyos betegségével, ami miatt sokat utazott haza, ezáltal elég éles rálátást nyert a két ország különbségeire. Ha az embernek valami gondja van, fordulhat háziorvoshoz (family doctor), mehet úgynevezett walk in clinicre (nagyjából ilyen az egynapos sebészet), sürgős esetben pedig ER-ra (traumatológia). "A family doktorokat fogadod, ő lesz az állandó orvosod, de általában borzasztóan leterheltek, ezert nekünk például nincs is" – meséli. Ők többnyire a walk in clinicre mennek, ha gond van, mert az ER-on rengeteget kell várni. Emiatt csak valóban sürgős esetekben segítség, ha valaki indokolatlanul veszi igénybe, azt azonnal éreztetik egy 6+ órás várakoztatással.

Vera tapasztalatai szerint a family és walk in doktorok kissé komolytalanok, vele kétszer is előfordult olyan eset, hogy hazaküldték, mondván szerintük már meggyógyult. Aztán kiderült, hogy mégsem, de legalább akkor már meg is műtötték.

A specialisták viszont igazi profik: rendkívül készségesek, hozzáértőek és türelmesek. Javarészt ők is leterheltek, de mindnek saját titkára van, még a kórházakban is. Velük kell intézni azokat dolgokat, ami itthon egy orvos munkájának része, de nem gyógyítás.

Fizetni ezeknél az orvosoknál nem kell, hacsak nem magánorvoshoz mész, vagy nincs biztosításod. A helyi tb-t MSP-nek hívják, ezt mindenkinek fizetnie kell, aki dolgozik és egy bizonyos határ fölött keres. Nemrég vezették be, hogy a családosoknak van belőle kedvezmény. Viszont nem vonják le automatikusan, mint itthon, utólag kell befizetni a kézhez kapott bérből.

korhaz8

A kórházakban nem nagyon szeretik visszatartani a betegeket. Inkább úgy gondolják, hogy legjobban otthoni körülmények között képesek gyógyulni, így amint lehet, mindenkit hazaküldenek. Vera szerint az egészségügyisek hozzáállása a betegekhez határozottan más, mint Magyarországon.

"
Itt ha valami bajod van, akkor az orvos egy kiselőadást tart neked, hogy mi miért van, mit fog csinálni, és hogy mik a választási lehetőségeid

– mondja. Anyukájához nem így álltak a magyar orvosok: nem nagyon szerették elmondani a lehetőségeket, csak szűkszavúan tájékoztattak. "És persze otthon sajnos nem tudsz úgy bemenni egy kórházba, hogy ne legyen legalább egy morgós nővér vagy orvos, aki leszid" – teszi hozzá. De nem hibáztatja őket: Kanadában eleve több nővér és asszisztens dolgozik az orvosokkal, hogy megkönnyítsek a munkájukat, és mindenkinek megvan a világosan megszabott feladatköre.

Belgium

A Brüsszelben élő Ági elmondása szerint ott a munkavállalással vagy tanulással járó társadalombiztosítás mellé erősen ajánlott egy kiegészítő biztosítást is kötni (a szolgáltatók neve mutualité, azaz kölcsönösség), mivel minden rendelésen fizetni kell, és ha kórházba kerül az ember, akkor is megküldik a számlát. Viszont ha van az embernek mutualitéje, akkor a költségek jelentős részét (60-80 százalékát) visszatérítik.

A biztosítás alapcsomagja lakhelytől függően 8 eurótól (~2500 forint) indul, Brüsszelben kb. 10-et kell fizetni, ha pedig balesetkor a kórházban külön szobát és egy nagyobb összegű támogatást is szeretnénk, akkor kb. 15-öt. A biztosítást lehet havi, negyedéves és féléves részletekben is rendezni, de

az éves befizetett összegből visszatérítenek kb. 50 eurót, ha bemutatunk egy fitneszbérletet vagy klubtagságot.

A nők fogamzásgátló szedése esetén is igényelhetnek vissza egy bizonyos összeget, valamint a nagyon alacsony jövedelműek a vonatra és városi tömegközlekedésre is jelentős kedvezményt kaphatnak a mutualitén keresztül.

orvos

A rendszert Ági nagyon jónak tartja, mert tudatosítja az emberekben, hogy az egészségügy nem az állam ajándéka, hanem fizetni kell az orvosi ellátásért, de a tudatos és egészséges életmódot kedvezménnyel honorálja. Mivel a költségeket mindenképp kiszámlázzák, az orvosok nem viselkednek kegyúrként, mint Magyarországon: szolgáltatást nyújtanak, nem szívességet.

Az viszont otthoni szemszögből nagyon szomorú, hogy itt hiába sokkal magasabb az átlagkereset, a visszatérítéssel lényegében annyiba kerül egy konzultáció, mint otthon egy magánrendelésen. Vagy még olcsóbb is.

Ausztria

Edina Bécsben él, tapasztalatai szerint ott is elég hullámzó a helyzet. A háziorvosok hasonlóan túl vannak terhelve, a 2-3 órás várakozás sem ritka. Időpontot se mindegyiknél lehet foglalni, de egyébként sem sikerül betartani ennyi várakozó mellett. A mostani háziorvosa nagyon kedves, de mint mondja, nem bízná rá az életét. Főleg azért van még mindig nála, mert közel lakik a rendelőhöz, és az asszisztense is írhat beutalót/receptet/betegállományt, nem kell hosszú órákat várakozással töltenie.

A kórház, ahol őt ápolták, teljesen felújított, a felszerelés pedig szerinte a legújabbak között van. Olyan ágyat és éjjeli szekrényt, amik otthon vannak, egyáltalán nem látott. Az ellátást is jónak tartja, elejétől kezdve hozták neki a gluténmentes ételt, plusz jó adag gluténmentes kenyeret külön. Ráadásul ami bontatlanul megmaradt, azt is hazavitették vele.

A reggeli "svédasztalos", kimész a folyosó egy részére és ott van többféle péksüti, vaj, lekvár, talán Nutella, tea, kávé, tej, gyümölcsök, joghurt. Ezek mind napközben is rendelkezésre állnak.

A kórházi tartózkodásért csak egy napi ágydíjat kell kifizetni a távozáskor, ez 12-19 euró (3700-5800 forint) között van, de aki 28 napnál tovább van bent, annak a többit már a tb fizeti. A TAJ kártya egyébként chippel működik.

korhaz6

Edina szerint változó, ki hogy bánik az betegekkel a kórházban. Az orvosok vele mind kedvesek voltak, és őt szerencsére egy nagyon hozzáértő ember műtötte, de sajnos nem mindről mondhatja el azt, hogy kompetens volt. A nővérek a fekvőbeteg osztályon az idősekkel nagyon kedvesek voltak, Edinával sem voltak bunkók, de nem sokat törődtek vele.

"
Nyilván azt gondolták, hogy én nem vagyok elanyátlanodva, meg kiszolgáltatott helyzetben a csővel az oldalamban, mert én még fiatal vagyok, vagy nem tudom

– fogalmaz ironikusan. Ez a hozzáállás csak akkor változott meg, mikor belázasodott. Amikor viszont visszajárt kontrollra, a járóbeteg rendelésnél mindenki kedves és készséges volt.

Ügyeleten szintén sokat kell várni, 2-3 óra, míg behívnak, bár az adatfelvételt azért elintézik az elején. Persze lehet, hogy ez is a betegség súlyosságától függ, de például amikor légmell gyanújával vitték őt be, valamiért azt sem ítélték meg sürgősnek az orvosok. Adott területen dolgozó orvost (pl. háziorvost, bőrgyógyászt, vagy gasztroenterológust) naptári negyedévenként lehet váltani. Ha ezt nem várod ki, akkor ugyanazon a területen dolgozó másik orvoshoz csak magánrendelésre mehetsz.

Ha neked is van hasonló tapasztalatod, írd meg kommentben! Pozitív visszajelzések esetén a cikknek folytatása is lesz, további országokkal.

(A cikkben szereplő képek csak illusztrációk, nem a szóban forgó egészségügyi intézményekben készültek. Forrás: Pixabay és Wikipédia)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: