prcikk: A kórházban svédasztalos a reggeli, a hálapénz pedig ismeretlen fogalom | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

A kórházban svédasztalos a reggeli, a hálapénz pedig ismeretlen fogalom

Külföldön élő magyarokat kérdeztünk arról, milyen az egészségügyi ellátás ott, ahol élnek a magyarországi állapotokhoz képest. Tanulságos körkép rajzolódott ki.
Láng Dávid - szmo.hu
2016. február 22.



A magyar egészségügyről mindenkinek van véleménye, vegyük akár a kórházi ellátásról szóló horrorsztorikat (illetve a nem túl gusztusos ételekről terjedő fotókat), akár a hálapénz jelenségét, vagy bizonyos esetekben az orvosok és nővérek modorát. De vajon mi a helyzet ilyen téren más országokban?

Körkérdést tettünk fel egy-egy Belgiumban, Kanadában, Csehországban, Ausztriában és Franciaországban élő magyarnak. Válaszaik sokrétűek: van, aki cukorbetegként jár rendszeresen kezelőorvoshoz, másnál krónikus betegséget diagnosztizáltak, vagy éppen a szüléssel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat külföldön.

Franciaország

A francia egészségügy pont olyan, mint bármilyen francia rendszer. Vagyis nagyon küszködős a bekerülés, de ha már bent vagy, akkor ott nagyon jó neked – meséli Fanni, aki másfél éve él és dolgozik angoltanárként egy kisvárosban. Az ottani társadalombiztosítás, vagyis a Sécurité Sociale ott is levonásra kerül a fizetésből. Jár hozzá egy Carte Vitale nevű fényképes, mikrochippel ellátott kártya, amit elég nehézkes módon lehet megszerezni. Postára kell adni hozzá egy "kisebb G.R.R. Martin regénnyi" paksamétát. Fanninak a munkahelye adott egy listát, mit kell beküldeni, meg is tette.

Hamar megtapasztalta a bürokrácia feneketlen mélységeit: az ügyintézéshez szükség volt egy három hónapnál nem régebbi születési anyakönyvi kivonatra is (hiszen ezek az adatok nyilván nagyon sűrűn változnak), természetesen fordítással. Ő előrelátó volt, és még a kiköltözése előtt talált egy fordítóirodát, akik egész jó áron megcsinálták.

De amikor már épp azt hitte, hogy sikerült kicseleznie a rendszert, visszakapta az egész paksamétáját. Az indok az volt, hogy nem jó a fordítás, mivel Franciaországban is akkreditált fordítóval kell dolgoztatni. Úgyhogy újra lefordíttatta, 30 eurót (bő 9 ezer forintot) fizetve egy 1 oldalas copy-paste munkáért.

Végül fél év alatt jutott hozzá a Carte Vitale-hoz.

cartevitale
Illusztráció - Forrás: Wikipédia

A háziorvosi ellátás sem úgy működik, mint itthon. Például nincs olyan, hogy "SZTK-s" rendelő. Helyette magán orvosi rendelők vannak, mindenki kinézheti a számára szimpatikusat, Fanni például Google értékelések alapján tájékozódott. "Oda bebokázik az ember és megmondja, hogy kérem szépen, tessék a háziorvosomnak lenni. Az orvos ezt beregisztrálja a Carte Vitale-re, és voilá, hivatalossá vált a viszony" – meséli a dolog menetét.

A vizitekért fizetni kell, neki körülbelül 30 euróba került az első, ahol egy emlékeztető oltást is kapott. Ebből a tb visszatérített neki 23 eurót. Gyógyszereknél általában 65%-ot adnak vissza, de tartós betegségeknél, például az őt is érintő cukorbetegségnél 100%-os ellátás van. A tb-hez egyébként tartozik egy online felület is, ahol vissza lehet nézni szinte mindent, például a visszatérítéseket, vagy a kezelőorvosunkat.

Egyik legjobb tapasztalatát is diabetológusánál szerezte nemrég. Nem voltak tökéletesek az eredményei, és ahhoz szokott hozzá, hogy otthon az orvosok leginkább a beteget vádolják a betegségekért.

Amikor kiskamaszként cukorbeteg lett, minden utasítást lelkiismeretesen betartott, az orvosa mégis rendszeresen megvádolta zugevéssel. A francia orvos ellenben kedvesen végighallgatta, és leszidás vagy megjegyzések nélkül adott neki tanácsokat.

Azóta jobban odafigyel a cukrára, és sokkal motiváltabb is, hogy "jó beteg" legyen. Korábban más volt a helyzet, hiszen bármit csinált, sose volt elég jó, mindig ő volt a hibás.

"Igazságosabbnak tartom azt, hogy itt megfizetjük a vizitet, így nem kell az orvosnak kínosan hálapénzt dugdosni a zsebébe, cserébe viszont becsülettel végzi a munkáját, mert azt megfizetik. A beteg valamilyen szinten 'fizető ügyfél', tehát ha az orvos nem jól végzi a munkáját, vagy esetleg udvariatlan, az ember fogja magát, és elmegy máshova. Viszont az állami visszatérítéssel nem is olyan vészesek a költségek, főleg mivel az átlagkereset magasabb, mint az otthoni" – foglalja össze véleményét Fanni.

korhaz5

Csehország

Zsófi Prágában csinálta végig a terhesgondozást és a szülést, mindkettő sok mindenben különbözik a magyarországi gyakorlattól. Nincs választott szülészorvos, a nőgyógyász átpasszol a kórháznak a 36. héten, attól kezdve ők végzik a kontrollt, és annál az orvosnál szül az ember, aki épp bent van.

Nincs boríték vagy bármi ilyesmi, az egész szülésért semmit nem kellett fizetnie. A tb fedezett mindent.

Igaz, a kórházban bérelhetett volna privát szobát, ahol a babával és a párjával hármasban lehettek volna. Ez körülbelül 27 ezer forint egy éjszakára, de ők nem éltek a lehetőséggel. Ahová ő került, nem általános kórház volt, hanem szülészeti klinika. Az orvosok és szülésznők mind tökéletesen beszéltek angolul, a nővérek egyáltalán nem, de nagyon segítőkészek voltak, és ha nem értett valamit, elmutogatták.

A tb fedezte a kismamagondozást és az ellátást is, sőt a kislánya orvosi ellátását szintén Zsófi tb-je állja. A kórházba a terhesség 14. hetéig kellett regisztrálni (más kórházakba lehetett pár héttel később is, de általában a 25. hétig meg kell lennie, hogy hol szül az ember). A szülés után normál kórteremben volt, ezek háromágyas szobák, a kisbabák is itt vannak elhelyezve és a pelenkázón biztosítanak mindent az ellátásukhoz, kivéve a pelenkákat. Amíg bent voltak a kórházban, ruhát is kaptak a babának, csak sapkát kellett vinniük otthonról.

korhaz2_wiki

A kórházban tejbank van, a kisbabák nem kapnak teát vagy tápszert (hacsak ez utóbbira nincs komoly indok), kizárólag anyatejet.

A gyermekorvoshoz is a baba születése előtt kell regisztrálni, nincs körzeti orvos és nincs védőnő, sok gyermekorvos nem vállal új klienst, mert tele vannak, szóval ez nem volt egyszerű menet – nem is találtak a közelben, csak egy kerülettel arrébb, de nagyon meg vannak vele elégedve. Az oltásoknak sincs annyira kötött szabályozása, mint Magyarországon.

Vannak kötelező és ajánlott oltások, de például a szülő szabadon dönthet róla, milyen konstellációban kapja meg a gyerek ezeket (például 6 vagy 3 részletben adják be az immunizáló oltásokat), vagy hogy hány hónapos korban kezdjék el adni neki (az első évben ezt viszonylag szabadon lehet elhalasztani).

Az otthonszüléssel is lazábbak a csehek, több kórházban támogatják az alternatív és természetes vajúdási és szülési módszereket, de azért nem mindenhol. Zsófi például természetes szülésre készült egy fogadott dúlával, de Prágában csak két kórházban volt erre lehetőség, ezek közül is csak egy volt, ahol a párja és a dúlája egyszerre lehetett volna bent vele. Prága környékén viszont vannak kisebb kórházak, ahol támogatják a dúlás szülést és a hozzátartozók is bent lehetnek.

korhaz4

Kanada

Vera 2012-ben költözött ki Kanadába, két évvel később pedig egy krónikus betegséget diagnosztizáltak nála. Ez pont egybeesett édesanyja súlyos betegségével, ami miatt sokat utazott haza, ezáltal elég éles rálátást nyert a két ország különbségeire. Ha az embernek valami gondja van, fordulhat háziorvoshoz (family doctor), mehet úgynevezett walk in clinicre (nagyjából ilyen az egynapos sebészet), sürgős esetben pedig ER-ra (traumatológia). "A family doktorokat fogadod, ő lesz az állandó orvosod, de általában borzasztóan leterheltek, ezert nekünk például nincs is" – meséli. Ők többnyire a walk in clinicre mennek, ha gond van, mert az ER-on rengeteget kell várni. Emiatt csak valóban sürgős esetekben segítség, ha valaki indokolatlanul veszi igénybe, azt azonnal éreztetik egy 6+ órás várakoztatással.

Vera tapasztalatai szerint a family és walk in doktorok kissé komolytalanok, vele kétszer is előfordult olyan eset, hogy hazaküldték, mondván szerintük már meggyógyult. Aztán kiderült, hogy mégsem, de legalább akkor már meg is műtötték.

A specialisták viszont igazi profik: rendkívül készségesek, hozzáértőek és türelmesek. Javarészt ők is leterheltek, de mindnek saját titkára van, még a kórházakban is. Velük kell intézni azokat dolgokat, ami itthon egy orvos munkájának része, de nem gyógyítás.

Fizetni ezeknél az orvosoknál nem kell, hacsak nem magánorvoshoz mész, vagy nincs biztosításod. A helyi tb-t MSP-nek hívják, ezt mindenkinek fizetnie kell, aki dolgozik és egy bizonyos határ fölött keres. Nemrég vezették be, hogy a családosoknak van belőle kedvezmény. Viszont nem vonják le automatikusan, mint itthon, utólag kell befizetni a kézhez kapott bérből.

korhaz8

A kórházakban nem nagyon szeretik visszatartani a betegeket. Inkább úgy gondolják, hogy legjobban otthoni körülmények között képesek gyógyulni, így amint lehet, mindenkit hazaküldenek. Vera szerint az egészségügyisek hozzáállása a betegekhez határozottan más, mint Magyarországon.

"
Itt ha valami bajod van, akkor az orvos egy kiselőadást tart neked, hogy mi miért van, mit fog csinálni, és hogy mik a választási lehetőségeid

– mondja. Anyukájához nem így álltak a magyar orvosok: nem nagyon szerették elmondani a lehetőségeket, csak szűkszavúan tájékoztattak. "És persze otthon sajnos nem tudsz úgy bemenni egy kórházba, hogy ne legyen legalább egy morgós nővér vagy orvos, aki leszid" – teszi hozzá. De nem hibáztatja őket: Kanadában eleve több nővér és asszisztens dolgozik az orvosokkal, hogy megkönnyítsek a munkájukat, és mindenkinek megvan a világosan megszabott feladatköre.

Belgium

A Brüsszelben élő Ági elmondása szerint ott a munkavállalással vagy tanulással járó társadalombiztosítás mellé erősen ajánlott egy kiegészítő biztosítást is kötni (a szolgáltatók neve mutualité, azaz kölcsönösség), mivel minden rendelésen fizetni kell, és ha kórházba kerül az ember, akkor is megküldik a számlát. Viszont ha van az embernek mutualitéje, akkor a költségek jelentős részét (60-80 százalékát) visszatérítik.

A biztosítás alapcsomagja lakhelytől függően 8 eurótól (~2500 forint) indul, Brüsszelben kb. 10-et kell fizetni, ha pedig balesetkor a kórházban külön szobát és egy nagyobb összegű támogatást is szeretnénk, akkor kb. 15-öt. A biztosítást lehet havi, negyedéves és féléves részletekben is rendezni, de

az éves befizetett összegből visszatérítenek kb. 50 eurót, ha bemutatunk egy fitneszbérletet vagy klubtagságot.

A nők fogamzásgátló szedése esetén is igényelhetnek vissza egy bizonyos összeget, valamint a nagyon alacsony jövedelműek a vonatra és városi tömegközlekedésre is jelentős kedvezményt kaphatnak a mutualitén keresztül.

orvos

A rendszert Ági nagyon jónak tartja, mert tudatosítja az emberekben, hogy az egészségügy nem az állam ajándéka, hanem fizetni kell az orvosi ellátásért, de a tudatos és egészséges életmódot kedvezménnyel honorálja. Mivel a költségeket mindenképp kiszámlázzák, az orvosok nem viselkednek kegyúrként, mint Magyarországon: szolgáltatást nyújtanak, nem szívességet.

Az viszont otthoni szemszögből nagyon szomorú, hogy itt hiába sokkal magasabb az átlagkereset, a visszatérítéssel lényegében annyiba kerül egy konzultáció, mint otthon egy magánrendelésen. Vagy még olcsóbb is.

Ausztria

Edina Bécsben él, tapasztalatai szerint ott is elég hullámzó a helyzet. A háziorvosok hasonlóan túl vannak terhelve, a 2-3 órás várakozás sem ritka. Időpontot se mindegyiknél lehet foglalni, de egyébként sem sikerül betartani ennyi várakozó mellett. A mostani háziorvosa nagyon kedves, de mint mondja, nem bízná rá az életét. Főleg azért van még mindig nála, mert közel lakik a rendelőhöz, és az asszisztense is írhat beutalót/receptet/betegállományt, nem kell hosszú órákat várakozással töltenie.

A kórház, ahol őt ápolták, teljesen felújított, a felszerelés pedig szerinte a legújabbak között van. Olyan ágyat és éjjeli szekrényt, amik otthon vannak, egyáltalán nem látott. Az ellátást is jónak tartja, elejétől kezdve hozták neki a gluténmentes ételt, plusz jó adag gluténmentes kenyeret külön. Ráadásul ami bontatlanul megmaradt, azt is hazavitették vele.

A reggeli "svédasztalos", kimész a folyosó egy részére és ott van többféle péksüti, vaj, lekvár, talán Nutella, tea, kávé, tej, gyümölcsök, joghurt. Ezek mind napközben is rendelkezésre állnak.

A kórházi tartózkodásért csak egy napi ágydíjat kell kifizetni a távozáskor, ez 12-19 euró (3700-5800 forint) között van, de aki 28 napnál tovább van bent, annak a többit már a tb fizeti. A TAJ kártya egyébként chippel működik.

korhaz6

Edina szerint változó, ki hogy bánik az betegekkel a kórházban. Az orvosok vele mind kedvesek voltak, és őt szerencsére egy nagyon hozzáértő ember műtötte, de sajnos nem mindről mondhatja el azt, hogy kompetens volt. A nővérek a fekvőbeteg osztályon az idősekkel nagyon kedvesek voltak, Edinával sem voltak bunkók, de nem sokat törődtek vele.

"
Nyilván azt gondolták, hogy én nem vagyok elanyátlanodva, meg kiszolgáltatott helyzetben a csővel az oldalamban, mert én még fiatal vagyok, vagy nem tudom

– fogalmaz ironikusan. Ez a hozzáállás csak akkor változott meg, mikor belázasodott. Amikor viszont visszajárt kontrollra, a járóbeteg rendelésnél mindenki kedves és készséges volt.

Ügyeleten szintén sokat kell várni, 2-3 óra, míg behívnak, bár az adatfelvételt azért elintézik az elején. Persze lehet, hogy ez is a betegség súlyosságától függ, de például amikor légmell gyanújával vitték őt be, valamiért azt sem ítélték meg sürgősnek az orvosok. Adott területen dolgozó orvost (pl. háziorvost, bőrgyógyászt, vagy gasztroenterológust) naptári negyedévenként lehet váltani. Ha ezt nem várod ki, akkor ugyanazon a területen dolgozó másik orvoshoz csak magánrendelésre mehetsz.

Ha neked is van hasonló tapasztalatod, írd meg kommentben! Pozitív visszajelzések esetén a cikknek folytatása is lesz, további országokkal.

(A cikkben szereplő képek csak illusztrációk, nem a szóban forgó egészségügyi intézményekben készültek. Forrás: Pixabay és Wikipédia)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint teljesen félreérti a Fideszt, aki azt hiszi, hogy trükkökhöz folyamodna egy vereség után
Az elemző szerint a jelenlegi kormánypárt a többség akaratával szemben sosem politizál, bármennyire is elmegy a falig. A hatalom átadása után azonnal a visszatérésen dolgoznának, és nagyon kemény ellenzékiségre kellene tőlük számítani.


Török Gábor politológus a Facebookon elemezte, mire lehet számítani a Fidesztől egy esetleges választási vereség után.

A politológus szerint, amióta a Tisza Párt a választás esélyesének látszik, egyre több találgatás hangzik el azzal kapcsolatban, hogy egy vesztes választás után milyen trükkökre készülhet a kormánypárt.

„A régi vagy egy csonka parlament összehívása még az új megalakulása előtt, kétharmados döntések villámgyors áterőltetése, félelnöki vagy elnöki rendszer bevezetése - minden kombináció elhangzik ezekben a napokban.”

Bár szerinte ezek között vannak alkotmányellenes, „necces” és politikailag kockázatos, de végigvihető forgatókönyvek is, mégis úgy véli, hogy „a Fidesz rendszerének és logikájának teljes félreértése az ezekről való fantáziálás”.

Török Gábor kifejti, hogy a Fidesz politikai kormányzást folytat, amelyben a céljaihoz keres eszközöket.

„Ha többsége van, érvényesíti, ha szükségesnek, érdekének lát egy változtatást, gyorsan meglépi. Nem riad vissza attól sem, hogy a politikai versenyben az aktuális ellenfeleit mindenfélével megvádolja, vagy éppen kétes hitelességű dokumentumok alapján beszéljen az ellenfél terveiről” – írja, majd hozzáteszi, hogy az orbánizmus arról híres, hogy mindent megtesz a hatalompolitikai céljaiért, és ha van ereje, még a falat is arrébb tolja.

A politológus szerint ugyanakkor van egy erős ellensúlya a Fidesz eszközhasználatának, ez pedig a népakarat, ami a legtisztábban egy választáson tud megnyilvánulni.

„Nem az állítom, hogy mindenféle meghatározás alapján igaz lenne a kormánypárt vezetőinek mély demokratikus elkötelezettsége, de azt igen, hogy a klasszikus, többségi definícióknak bizony megfelel. Lehet (sőt, biztos), hogy nem tartják annyira fontosnak a hatalmat korlátozó intézményeket vagy éppen a konszenzusos demokrácia logikáját, de a többség akaratával szemben nem szívesen politizálnak”

– állítja Török.

Ezért ha a Fidesz elveszíti a választást, Törököt nagyon meglepné, ha olyan trükközésbe kezdenének, amely ezt a döntést felül akarná írni. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy

a hatalom átadásának másnapjától minden erejükkel arra összpontosítanak majd, hogy a lehető leghamarabb visszaszerezzék az elvesztett többséget.

A posztját azzal zárja:

„ha a Tisza nyeri a választást – én alapvetően (közjogi és nem kommunikációs értelemben) sima hatalomátadásra és nagyon kemény ellenzékiségre számítok a Fidesz részéről.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Megnevezte az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese, hogy kik állhatnak a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció mögött
Telkes András szerint egészen bizonyosnak tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a „karmester” az egész történetben, és mindent előre tudtak. Szerinte a politikai ellenzék megfigyelése azt jelzi, hogy a hatalom megrendeléseit teljesítik.


Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese a HVG-nek adott interjúban teljesen életszerűnek nevezte azt, amit Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) volt főnyomozója a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akciókról mondott.

A volt hírszerző szerint egészen bizonyosnak tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) volt a „karmester” az egész történetben, és mindent előre tudtak. Ezt szerinte az is bizonyítja, hogy az AH főigazgatójának levele, amelyben hosszabb ideje tartó nyomozásról írt, lényegében lebuktatta a szolgálatot.

„Én nem tudom, mit lehet évekig nyomozni egy most 19 éves fiú után. Egy ilyen levelet egy felkészült elemző bármelyik szolgálatnál megír fél óra alatt” – fogalmazott Telkes, aki szerint a levél egy „nagy halom üres állítás, ami semmivel sincs alátámasztva”.

Szerinte egyetlen titkosszolgálat sem kezdene magától egy ilyen akcióba.

„Nincs olyan szolgálat, amely önmagától egy ilyen akcióba belekezdene, ilyet csak politikai utasításra indítanak el”

– jelentette ki. Úgy véli, ez azért lehetséges ma Magyarországon, mert a szolgálatok már nem nemzetbiztonsági, hanem állambiztonsági jelleggel működnek, amelyeket mindig a politika irányít. Ezzel szemben egy nemzetbiztonsági szolgálatot hagynak önállóan tevékenykedni, mert feltételezik róla, hogy képes felmérni a kockázatokat.

„Ebben az esetben is azért gondolom, hogy ezek állambiztonsági jellegű szolgálatok, mert egy demokráciában a politikai ellenzék nem lehet tárgya a titkosszolgálatok munkájának”

– mondta. Hozzátette, a titkosszolgálat akkor avatkozik be, amikor a rendszer már nem demokrácia, és a kormány egyenlőségjelet tesz az ellenzék és az ellenség közé.

„A magyar szolgálatok elsőszámú célpontja a hazai ellenzék lett”

– állítja a volt főigazgató-helyettes, aki szerint az akció a nemzetbiztonsági törvény lábbal tiprása.

Telkes András egyértelmű parancsnoki láncot feltételez az ügy mögött, szerinte egy ilyen akcióról a legfelső szinten is tudniuk kell.

Úgy gondolja, az ügyben érintett lehet a miniszterelnök, Rogán Antal miniszter, Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó, Farkas Örs államtitkár, valamint a szolgálatok vezetői.

A volt hírszerző szerint bár a titkosszolgálati és rendőrségi állomány döntő többsége az esküjéhez hű, és nem venne részt ilyesmiben, a parancsuralmi rendszerből nehéz kilépni. Úgy véli, valószínűleg kiválogattak egy lojális munkatársi csoportot a feladatra, akiknél nem kellett tartani kiszivárogtatástól. Felvetette, hogy az akciót fedőcégek vagy „baráti” biztonságtechnikai cégek bevonásával is végezhették.

„Az egész emlékeztet engem arra, ahogy az orosz szolgálatok – az SZVR, a GRU és az FSZB – használják a hackercsoportokat”

– tette hozzá, párhuzamot vonva az orosz módszerekkel, ahol bűnözői csoportokat is bevonnak a műveletekbe.

Az akció lebukását Telkes a dilettantizmusnak és a koordináció hiányának tulajdonítja. Úgy látja, a végrehajtók „egymásra futottak”, és nem volt megfelelő jogi felkészültség sem. A gyermekpornó vádját például semmivel nem alapozták meg, miközben szerinte léteznek olyan szoftverek, amelyekkel könnyedén elhelyezhettek volna ilyen tartalmakat a célpontok gépére.

„A dilettantizmus végigkísérte az egész folyamatot, állandóan keresték a megfelelő gyanúsításokat és azután azokhoz próbálták az »bizonyítékokat« összelapátolni”

– fogalmazott.

A „Henry” néven futó ügynököt szerinte ugyanaz a „hatalmi arrogancia” jellemezte, mint a Fideszt, és a beszervezés minden szakmai szabályát megszegték. Nem térképezték fel a célpont személyiségét, és a bratyizás is hiba volt. „Az ügynökkel nem lehet bratyizni” – szögezte le. A legsúlyosabb hibának mégis azt tartja, hogy Henry kulcsfontosságú információkat fecsegett ki a még nem megbízhatónak tartott célpontnak.

Az ukránkém-vádat bizonyítani hivatott videóval kapcsolatban Telkes azt mondta, „folyik a szerecsenmosdatás”, és megpróbálják elsikálni a szolgálatok saját szerepét. Szerinte ha az AH valóban külföldi kémtevékenységet észlelt volna, kötelessége lett volna értesíteni a Tisza Pártot.

„Az igazán gusztustalan azonban a 19 éves Gundalf kihallgatása”

– mondta, hozzátéve, hogy az AH-nak nincs rendőrségi jogosítványa, így a fiatalembernek nem lett volna kötelező részt vennie a kihallgatáson, ahol hatalmas pszichés nyomás alá helyezték. A volt hírszerző szerint a videóból egyértelműen kiderül, hogy Gundalf nem ügynök, és a kihallgatás célja a „gyanakvás csírájának elültetése” volt. Hősiesnek nevezte Gundalf és társa, Buddha tettét, akik bizonyítékot akartak szerezni, de lehallgatták őket. „Micsoda stresszhelyzet lehetett, hogy nincs kihez fordulni, mert nincs olyan hatóság, amely meghallgatná és megvédené őket?” – tette fel a kérdést.

Telkes András szerint a kormányzat politikája a Tiszával szemben két szálon futott: egy titkos és egy nyilvános szálon. Utóbbi része volt az eszkaláció, amelynek során a szolgálatokkal írattak meg olyan jelentéseket, melyek szerint Ukrajna fenyegeti a magyar kritikus infrastruktúrát vagy finanszírozza a pártot.

Úgy látja, később az orosz szál is megjelent, amikor „minden bizonnyal orosz segítséggel” megvágtak egy nyilatkozatot, hogy az Orbán-család elleni fenyegetésként lehessen bemutatni. Ebbe a láncba illesztette az ukrán pénzszállítók elleni akciót is, ami szerinte több bűncselekmény gyanúját is felveti. „Ennek lett volna a következő logikus lépése az Orbán elleni merénylet” – vázolta fel a lehetséges eszkalációs láncot.

A volt hírszerző szerint sok jel utal arra, hogy az oroszok beavatkoznak a magyar választási kampányba, de nem gondolja, hogy ez szolgálat-szolgálat szintű együttműködés lenne. Inkább azokkal léphetnek kapcsolatba, akik a propagandát és a kampányt irányítják. Úgy véli, a nyugati szolgálatok azóta figyelik Szijjártó Péter és más, orosz kapcsolattal gyanúsított személyek telefonjait, amióta kiderült, hogy Magyarország Szlovákia belügyeibe avatkozott. „Most pedig megkezdődött a csepegtetés, és valószínűnek tartom, hogy még előkerülnek hasonló dokumentumok” – jósolta.

Az akcióban a gyermekprostitúciós részleg bevonását azzal magyarázta, hogy a lehallgatásból kiderült, Henry megbukott, és gyorsan kellett cselekedni. „Ezért kérték ész nélkül az NNI-t hogy intézkedjen, nem akarták, hogy az egész nyilvánosságra kerüljön” – mondta. A cél szerinte a számítógépek gyors megszerzése volt, hogy bejussanak a Tisza rendszereibe, de ez a titkosítás miatt nem sikerült.

A Tisza Világ applikáció feltörésével kapcsolatban is valószínűnek tartja az AH közreműködését.

Egy esetleges rendszerváltás esetén egy független bizottság felállítását javasolja a törvénytelenségek feltárására, és a szolgálatok megtisztítását. Bár szerinte a papíralapú bizonyítékokat megpróbálhatják megsemmisíteni, a többszörösen tárolt dokumentumok eltüntetésének kicsi az esélye.

Telkes úgy látja, Pintér Sándor belügyminiszter „a partvonalra van szorítva” az ügyben, és valószínűleg nem is tudott róla. Szerinte a miniszterben nem bíznak, ezért vonnak be inkább olyan szerveket, mint a TEK vagy a NAV.

A jövővel kapcsolatban úgy vélekedett, ha a Fidesz nyeri a választást, Pintér távozik, és az ország tovább halad a „belaruszi úton”. „Ha a Fidesz győz, az egyben azt is jelenti, hogy tovább haladunk a belaruszi úton: a Nyugat bizalmát nem lehet visszaállítani, nincs más, mint menni ezen az úton, ami a szolgálatok szempontjából azt jelenti, hogy végleg bebetonozódik ez az állambiztonsági jellegük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Gundalf megszólalt: Úgyis kitalálnának valamit ellenünk. Ezért kezembe vettem az irányítást – én fogom megírni a saját „propagandámat”
Az informatikus állítása szerint a teljes történet, amit az AH-nak a NATO-képzésről és ukrajnai kapcsolatairól előadott, egy kitaláció volt. Hrabóczki Dániel beszélt a 444-nek a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról is. 2024 tavaszán önkéntesként csatlakozott, a párt Discord-szerverét menedzselte.


Nevével és arcával állt a nyilvánosság elé Hrabóczki Dániel, az a fiatal informatikus, akit az ország az elmúlt hetekben a Tisza Párt körüli titkosszolgálati botrányban „Gundalfként” ismert meg. A 444-nek adott interjúban beszélt arról, hogy állítása szerint tudatosan vezette félre az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH), amikor azok egy NATO-kibervédelmi képzésről és ukrajnai kapcsolatairól faggatták. Hrabóczki szerint azért döntött a nyilvános megszólalás mellett, mert úgy véli, a kormány a nemzetbiztonsági jelentés és a kihallgatásáról készült videó közzétételével maga rúgta fel azt az államtitoktartási kötelezettséget, amire őt korábban figyelmeztették. „Vagy ők maguk sem veszik komolyan, vagy az egész egy hazugság volt, hogy befenyítsenek” – mondta.

Az informatikus állítása szerint a teljes történet, amit az AH-nak a NATO-képzésről és ukrajnai kapcsolatairól előadott, egy kitaláció volt. Elmondása szerint az első, gyermekpornográfia gyanújával indult házkutatás után megkereste őt egy magát „Theo”-nak nevező személy, aki az AH munkatársának adta ki magát. Ez a „Theo” figyelmeztette, hogy az AH be fogja hívni, és az egész eljárás célja, hogy a Tisza Pártot egy „összeukránosító” narratívába illesszék.

„Úgy döntöttem, hogy ha nem is lenne rólunk semmi, akkor is kitalálnának valamit ellenünk. Ezért kezembe vettem az irányítást: én fogom megírni a saját »propagandámat«”

– jelentette ki. Célja az volt, hogy egy olyan történetet adjon elő, amit később, ha nyilvánosságra kerül, cáfolni tud. Állítása szerint a kigyúrt, skinhead-szerű ukrán maffiózó, „Davidov” figurája is az ő kitalációja volt, hogy kiszolgálja a kormánypropaganda várható igényeit.

Hrabóczki azt is elmondta, hogy átesett poligráfos vizsgálaton az AH-nál, amit állítása szerint a hivatal nem hozott nyilvánosságra. A vizsgálaton szerinte három kulcskérdésre kellett válaszolnia: áll-e kapcsolatban külföldi titkosszolgálatokkal, részt vesz-e kibertámadásokban, és járt-e az észt nagykövetségen. Mindhárom kérdésre nemmel válaszolt, és a poligráf állítása szerint őt igazolta. „Arról, hogy a poligráf beigazolta az állításaimat, ők maguk tájékoztattak a második kihallgatásom során” – tette hozzá.

Az informatikus beszélt a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról is. 2024 tavaszán önkéntesként csatlakozott, a párt Discord-szerverét menedzselte. Később, 2024 végén közös megegyezéssel távozott, amit részben megromlott egészségi állapotával, részben azzal magyarázott, hogy szerinte „Henryék” dezinformációkat kezdtek terjeszteni róla a párton belül.

A távozás után is kapcsolatban maradt többekkel, köztük Buddhával, a párt egy másik információbiztonsági szakértőjével.

A Candiru nevű kémszoftverrel kapcsolatban Hrabóczki azt állította, nem megvásárolni akarták, hanem információt gyűjtöttek a képességeiről, hogy védekezni tudjanak ellene. Elismerte, hogy a forrásuk felé a hitelesség érdekében utalhatott arra, hogy egy külföldi titkosszolgálat segíti, de szerinte ez nem volt igaz.

A „Henry” néven bemutatkozó személlyel való kapcsolatfelvételről azt mondta, szinte azonnal beszervezési kísérletre gyanakodott, ezért Buddhával egyeztetve úgy döntöttek, eljátssza, hogy együttműködik. A céljuk az volt, hogy minél többet megtudjanak Henryről és a mögötte álló körről. „Elhatároztuk, hogy belemegyünk a játékba: úgy teszek, mintha Henry beszervezett embere, »bábja« lennék, és így minél több információt próbálunk megtudni róla” – fogalmazott. Állítása szerint Henryék célja a párt „bedöntése” volt adatszivárgásokkal és botrányokkal. Hrabóczki szerint minimális, a párt biztonságát nem veszélyeztető információkat adott át, hogy fenntartsa a látszatot.

„Henry nekem egy nagyon-nagyon furcsa személyiségnek tűnt. Egyszerre tűnt úgy, hogy valami tényleg profi csapat része, ugyanakkor ő kicsit talán elbízta magát, és azt gondolta, hogy a 19 éves Gundalffal majd nagyon könnyen el fog bánni ” - mondta.

Az ügy egyik fordulópontja a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatása volt, amelyet gyermekpornográfia gyanújával tartottak nála. Ezt a vádat Hrabóczki teljesen alaptalannak nevezte.

„Volt olyan pillanat, amikor úgy éreztem, ennyi volt. Nincs remény, hogy bármit elérhetek az életben. Még ha le is mosom magamról ezt a kamu vádat, akkor is ott lesz, hogy egyszer belekeveredtem egy ilyen ügybe”

– mondta az érzéseiről. Egy második házkutatás során engedélyköteles haditechnikai eszköz gyártásával is meggyanúsították egy rejtett kamerás öv miatt, amit állítása szerint azért készítettek, hogy egy személyes találkozón le tudják videózni Henryt.

Hrabóczki szerint az egész ügy azt bizonyítja, hogy a magyar titkosszolgálatokat politikai célokra használják. „Ez az ügy azt bizonyítja, hogy az állampárt politikai komisszárjai behálózták a magyar titkosszolgálatokat, és az egyébként jó szakmai embereket politikai célokra használják” – jelentette ki. Úgy véli, Henryék mögött egy olyan szervezet állhat, amely az állami szolgálatokból kibukott, zsarolható emberekből áll, akikkel a „piszkos munkát” végeztetik.

Azt a döntést, hogy dezinformálja az Alkotmányvédelmi Hivatalt, elmondása szerint egyedül hozta meg, és erről a Tisza Pártban, így vélhetően Magyar Péter sem tudott. Most arra számít, hogy megpróbálják majd lejáratni, de kész további poligráfos vizsgálatoknak is alávetni magát, hogy bizonyítsa igazát. „Nagyon sajnálom, hogy itt tartunk: politikai komisszárok irányítják a titkosszolgálatot. Ez súlyos kérdés, amit a Tisza Pártnak tisztáznia kell a választásuk után” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Petschnig Mária Zita: A kormányzati politikában Orbán hatalommegtartási és vagyongyűjtési érdekei kerültek előtérbe
A Fidesz a legszegényebekkel egész egyszerűen nem törődött, miközben a gazdagok gyarapodása felgyorsult. A magyar társadalmat egyértelműen a dél-amerikai típusú fejlődési irányba vitték el – mondja a közgazdász. Mérlegen az elmúlt 16 év.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. március 31.



A Fidesz az elmúlt 16 év nagy részében program nélkül kormányzott, az azonban világosan kirajzolódott, milyen irányba indultak el. Annak, hogy négy éve nincs gazdasági növekedés, nem kis részben a bizalom megingása az oka: az ideiglenesnek mondott, majd állandóvá vált különadók, a csókosoknak juttatott uniós források elriasztották a külföldi befektetőket, és esélytelenné tették azokat a magyar vállalkozásokat, amelyek nem voltak a körön belül. Közben a társadalom is mindinkább kettészakadt, és Nyugat-Európa helyett Dél-Amerika mintái jelentek meg: a szegények egyre szegényebbek lettek, miközben egy vékony réteg hihetetlenül meggazdagogott.

A korszak történéseit vizsgáló sorozatunkban ezúttal a makrogazdasággal, a költségvetéssel, az adópolitikával és az ezek következtében kibontakozó gazdasági és társadalmi folyamatokkal foglalkozunk. Petschnig Mária Zita közgazdásszal arról beszélgettünk, mi és hol csúszott félre.

— A 2010-es kétharmados győzelem után, amely nagy felhatalmazást adott a kormánynak arra, hogy rendbe tegye az országot, volt-e Orbán Viktoréknak gazdasági koncepciójuk?

— Orbánéknak egyetlen kormányprogramjuk volt, a 2010-es. Ekkor még az volt a szabály, hogy a miniszterelnököt a parlament a kormányprogram elfogadásával együtt választja meg, tehát kötelező volt ilyet készíteni. Ez azonban inkább csak egy laza esszégyűjteményt tartalmazott, valójában a kampányanyagaikat fűzték benne össze. Orbán mondott hozzá egy, az általános kormányzati elveket tartalmazó beszédet az országgyűlésben. Még ez is több volt annál, mint ami később következett: a „folytatjuk” bejelentése, ám 2022-ben már ennyi sem tellett tőlük. A 2010. évi program legfontosabb elve az volt, és ezt Orbán Viktor írásban és szóban is hangsúlyozta, hogy a döntéseket ezentúl a közjó szolgálata határozza meg, nem pedig a magánérdek, mint a Gyurcsány-korszakban. Ám ennek az ellenkezője teljesült,

a kormányzati politikában ugyanis Orbán hatalommegtartási és vagyongyűjtési érdeke, illetve barátai és üzletfelei gyarapodásának elősegítése került előtérbe.

Hogy mennyire nem volt a Fidesznek gazdaságpolitikai koncepciója, azt jól mutatta a 2010 júniusi epizód, amikor a kormány megalakulása után egy-két nappal Kósa Lajos arról beszélt, hogy a magyar gazdaság állapota nagyon hasonlít a görögéhez, azaz államcsőd közelében van. Erre azért volt szükség, mert ellenzékben a kormányt mindenben túllicitálták és a kampányban is túl sokat ígértek, pl. 14. havi nyugdíjat is. Közben pontosan tudták, hogy erre nincs lehetőség, ahogy a nagy adócsökkentésekre sem. Tehát Kósa feladata az volt, hogy jelezze, nem lehet mindent teljesíteni, mert rossz állapotban van a gazdaság. Bár messze nem voltunk görögökéhez hasonló helyzetben a befektetők - noha az Orbán-kormány színre lépésekor jelentős volt a bizalmuk – megijedtek, a forint bedőlt, az euró árfolyama 265-ről gyorsan 286-ig gyengült, és úgy tűnt, valóban nagy baj lesz. Ezért

néhány nappal később Lovasberényben összeült a teljes kormányzati és szakértői stáb, hogy a piacok megnyugtatására kidolgozzanak valamilyen programot. Utólag az egyik kormánytagtól megtudtam meg, hogy addig ugyanis ilyen nem volt.

Ott, két-három nap alatt raktak össze egy harmincpontos gazdasági elképzelést. Ebben szerepelt egyebek mellett az egykulcsos személyi jövedelemadó, a pálinkafőzés engedélyezése és a családon belüli örökösödési illeték eltörlése is. Vállalták, hogy a 2010-es államháztartási hiány nem lépi túl a GDP 3,8 százalékát. Ez utóbbi volt a lényeg, ami megnyugtatta a befektetőket, hogy a még Bajnai által kiharcolt mértéket nem fogják túllépni, és így elkerülhető lesz Európában egy második Görögország.

— Az egykulcsos szja bevezetése viszont az alacsony jövedelműeknek adóemelést jelentett.

— Az egykulcsos adót eredetileg 16 százalékos kulccsal vezették be 2011-től, majd néhány év múlva 15 százalékra vitték le. Az adójóváírás megszüntetése miatt az alacsony jövedelműek nettó keresete csökkent, nem javult a helyzetük. Ez az adópolitika később is jellemző maradt: az állami döntések elsősorban a középosztályt és a felső középosztályt, vagyis a vagyonosabb rétegeket preferálták.

Az út szélén hagyottakkal egyszerűen nem törődtek,

az ő kárukra nagyon erőteljes jövedelmi átcsoportosítás ment végbe az elmúlt 16 évben, 2020 után még felgyorsulva is.

— Hamar megjelentek a különadók is, mintha a máshol keletkezett lyukakat próbálták volna betömni velük.

— Igen, a rendszer torzult. Emlékszünk még az ígéretre, hogy az adóbevallás egy söralátétnyi papíron el fog férni. Ehhez képest

a magyar adórendszer ma az egyik legbonyolultabb az Európai Unió feltörekvő országai körében, ha nem a legbonyolultabb.

Már 2011–2012-ben új adók, különadók jelentek meg. Ezeknek az volt a funkciójuk, hogy csökkentsék a költségvetési deficitet, de közvetlenül ne a lakosságot megterhelve. A cégekre vetették ki a plusz befizetési kötelezettségeket, mert 2010–2011-ben az államháztartás hiánya túllépte a megengedett mértéket, nemcsak a 3 százalékot, hanem az elfogadott saját tervszámot is. Az Európai Bizottság pedig egyre határozottabban jelezte, hogy ezen változtatni kell, különben Magyarország túlzottdeficit-eljárás alá kerül, ami az uniós források egy részének zárolását jelenthette.

Persze a lakosság is megkapta a 27 százalékos áfát, ami a szegényeket sújtotta leginkább. A hivatalos indoklás szerint a megszorítás szót száműzték, de mindenkinek részt kellett vennie a válság okozta terhek viselésében, ez volt ideológiai indoklás.

Miután a 2011-es hiány is elszállt, 2012-re egyrészt bedobták a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását, másrészt maradtak a különadók. Így végül ebben az évben sikerült 3 százalék alá vinni a hiányt. Ennek ellenére 2012 márciusától zárolták a kohéziós források majdnem 30 százalékát, és azt csak mintegy háromnegyed év múlva oldották fel. A másik nagy különadó-emelési hullám 2022-ben jött. A választások előtt, a szavazók megnyerése érdekében Orbánék mérhetetlenül sok pénzt szórtak ki, ettől felborult a költségvetés. A korrekcióhoz két eszközt használtak. Az egyik az úgynevezett extraprofitadó volt, ami részben a meglévő különadók emelését, részben új adóalanyokra való kiterjesztését jelentette. A legnagyobb visszhangot a légiforgalomra kivetett adó váltotta ki. A másik eszköz a beruházások befagyasztása volt, amelyet Lázár Jánosra bíztak, aki ezt a tervezettnél jóval nagyobb mértékben hajtotta végre. A következményekkel ő szembesült látva a vasútnál történteket...

— Ekkor lódult meg az infláció is...

— Nálunk már 2021 második felétől gyorsult, s 2022-25 között egész Európában Magyarországon volt a legmagasabb; az általános árszínvonal kb. 50 százalékkal nőtt.

Ez erodálta az alacsonyabb jövedelműek keresetét, miközben a gazdagok gyarapodása felgyorsult.

Részben, mert a Covid idején az Európai Bizottság több felmentést adott a korábbi szabályok alól. Például az államháztartási hiányt nem kellett 3 százalék alatt tartani. Továbbá feloldották azt a szabályt, amely a vállalatok állami támogatását korlátozta. A kormány 2021-ben és utána is élt ezekkel a lehetőségekkel, jelentős költségvetési pénzeket folyósított vállalkozásoknak, köztük eminensen a „saját” cégeknek is. Ez tovább erősítette azt a rendszert, amelyben az állami vagy uniós források elnyeréséért folyó verseny politikailag előre eldöntött, túlárazott játszmává vált. Így lett világossá, hogy ugyan gazdaságpolitika nincs, de valamiféle társadalompolitika van, ami a magyar társadalmat egyértelműen a dél-amerikai típusú fejlődési irányba vitte.

— Mi lett az extraprofitadókkal?

— A 2022-es extraprofitadók kapcsán azt mondták, hogy ezek csak átmenetiek lesznek, 2022-ben és 2023-ban maradnak érvényben, ám egy részük még most is megvan. Az év közben hozott jelentős változtatások és a be nem tartott határidők sokat rontottak a kormányzati munka hitelességén. A „hanyatló Nyugat” normális befektetői kivárnak, nem jönnek. Sőt, német felmérések szerint a már itt működő német cégek is csak a kitermelt profit töredékét akarják visszafektetni.

Ekkor a kabinetben azt gondolták, hogy ha a nyugati tőke és az uniós pénz nem jön, mivel a NER-klienseket valahogy továbbra is táplálni kell, jöjjön a kínai és dél-koreai tőke az akkumulátor- és autóiparba.

Persze a gondolat, hogy kelet felé is nyitni kell,  ez már a Medgyessy kormány programjában is szerepelt, önmagában nem rossz, hiszen jó diverzifikálni a termelés szerkezetét. Csakhogy amióta a keleti nyitást felpörgették, a magyar külkereskedelmi mérleg ezekben a relációkban jelentősen romlott: alig van export, miközben az import ömlik be az országba. A tőkeáramlásnál pedig azt látjuk, hogy a jelentős hazai pénzekkel megkínált kínai és dél-koreai autóipari cégek alacsony hozzáadott értéket termelnek, viszont hatalmas környezeti terhelést jelentenek.

— Tény, hogy a NER első tíz évében dinamikusabb volt a gazdasági növekedés, azonban a növekedés mértéke nagyjából megegyezett a beáramló uniós támogatások nagyságával. Vagyis az EU-pénzek nélkül stagnált volna a gazdaság, ahogy most?

— Annyit tudok mondani, hogy 2010 és 2019 között a magyar gazdaság mennyiségileg valóban lényegesen jobb teljesítményt mutatott, mint utána. 2010 és 2025 között összesen 42 százalékkal nőtt a GDP. megjegyzem, a lengyeleknél és a Litvánoknál 70 százalékkal. Az utóbbi négy évben ebből csak 4 százaléknyira futotta úgy, hogy 2022-ben a nagy pénzkiszórás következtében még volt egy 4,2 százalékos növekedés. 2023 és 2025 között azonban lényegében stagnált a gazdaság.

A 2010 és 2019 közötti növekedést alapvetően meghatározták az uniós források,

amikor a GDP 3–4 százalékának megfelelő többletforrás érkezett. Ennek a jelentőségét jól mutatta 2016, amikor kifutottak az előző uniós ciklus pénzei, az újak pedig még nem érkeztek meg. A megelőző két év 4 százalék körüli növekedési üteme ekkor a felére esett vissza. Vitathatatlan, hogy a 2010 és 2019 közötti fejlődésben jelentős szerepük volt az uniós pénzeknek. De ezeket sokkal jobban is fel lehetett volna használni, ha azokat nem presztízs- és sportberuházásokra költik, és ha nincs ennyi túlárazás. Az uniós pénzek felhasználása nem volt elég hatékony, de így is adott valamekkora többletet - csak kevésbé az ország fejlődését elősegítendő, jobban az elit gazdagodását. A növekedést a foglalkoztatás bővülése is segítette.

El kell ismerni: a foglalkoztatási ráta emelésében az Orbán-kormánynak jelentős szerepe volt.

Nem olyan mértékben, mint amit 2010-ben ígértek, hiszen a Matolcsy-féle programban az szerepelt, hogy tíz év alatt a vállalkozások egymillió munkahelyet hoznak létre. Az első tíz évben a versenyszférában összesen körülbelül 600 ezer munkahely jött létre. Az Orbán-kormány politikájának következtében ráadásul a munkavégző-képesség nem erősödött meg. Ezt elsősorban az oktatási és az egészségügyi rendszeren keresztül lehetett volna fejleszteni. Ám e két terület, valamint a környezetvédelem mostohagyerek volt a kormány számára, olyannyira, hogy

az egészségügyi és szociális kiadások GDP-arányos mértéke az Európai Unióban a legalacsonyabb szintre csúszott le.

Egyetlen évben nőtt érdemben ez az arány, amikor behozták a lélegeztetőgépeket...

— Ugyanakkor a GDP az első időszakban mégiscsak nőtt valamivel.

— A 16 év alatti 42 százalékos GDP-növekedés alapvetően a végső fogyasztás bővülésének volt köszönhető, amely 52 százalékkal emelkedett, vagyis gyorsabban, mint a termelés. Ezzel szemben a bruttó állóeszköz-felhalmozás csak 25 százalékkal nőtt, ráadásul ebben a túlárazás is benne van. Ez önmagában még nem jelent eladósodást. Az adósságállomány 2020 után kezdett forintban újra felpörögni, s ebben az évben az adósságráta is megugrott, majd 2023-ig lassan ereszkedett. utána viszont újra nőtt, s ez nagy gond.

Ugyanis az adósságráta emelkedése azt jelenti, hogy az adósság gyorsabban emelkedik, mint a GDP.

Ez a legrosszabb növekedési pálya különösen, ha a GDP-t a fogyasztás és nem a beruházások húzzák, miként ez történt nálunk eminensen az utóbbi években. Ráadásul 2022 után a kormánnyal szemben a nemzetközi piacokon általános bizalom- és hitelességvesztés következett be, amiért magasabb kamatokat kell fizetünk. A kamatráta 2019 és 2024 között két és félszeresére emelkedett. 2024. évi GDP arányos 5 százalék az egész Európai Unióban a legmagasabb volt. Pedig voltak nálunk jóval eladósodottabb országok is, például Görögország vagy Olaszország, de náluk alacsonyabb volt a kamatráta.

Ez két okra volt visszavezethető, egyrészt nem vagyunk az euróövezet tagja, másrészt a kormányzati politika miatt megnövekedett kockázatot a kamatráta emelkedésében kell megfizetnünk.

Még valami. Amikor megérkezünk a Liszt Ferenc repülőtérre, minden tele van plakátolva azzal, hogy Magyarország családbarát ország. Megnéztem a statisztikai adatokat: a családtámogatásra fordított kiadás a GDP százalékában 2009-ben, a globális válság mélypontján, 2,2 százalék volt. Mit gondol, 2024-ben ez nőtt vagy csökkent?

— Könnyű dolgom van a válasszal, ha így kérdezi: nyilván csökkent.

— Mégpedig a felére: 1,1 százalékra. A családi pótlék nincs valorizálva, reálértéken már a felét sem éri annak a 2009. évinek A szociális védelem egy főre jutó összege vásárlóerő-paritáson számolva 2009-ben az uniós átlag 54 százalékát tette ki, ám 2023-ban már csak a 48 százalékát. Ez vagy azt jelenti, hogy csökkent a rászorultság, ami erősen kétséges, vagy valami egészen mást. A családtámogatásra fordított összegek az utóbbi években még nominálisan, vagyis forintban számolva is visszaestek.

— Ez látható lecsúszás…

— Miközben az elszegényedés zajlik, Mészáros Lőrinc vagyona exponenciálisan növekszik. A Forbes szerint Mészáros vagyona már túl van az 1800 milliárd forinton. 2021-ben még 400 milliárd volt, ami valóban csúcsteljesítmény. Az ország azóta csak bukdácsol.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk