SZEMPONT
A Rovatból

A helyzet súlyosbodik, ha marad az árrésstop a választásokig, sok kisbolt bezárhat - Kozák Tamás az árrésstop meghosszabbításáról

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint gazdaságpolitikai racionalitása nincs az intézkedésnek. Ráadásul az a néhány forintnyi nyereség még csak meg sem teremti azt az érzetet a vásárlóban, hogy most olcsóbbak lettek a dolgok, mert valójában minden folyamatosan drágul.


Nem a Kormányinfón, de nem is a közmédiában, hanem a Fidesz digitális aktivistáit összefogó Harcosok Klubjában jelentette be Orbán Viktor a legújabb kormányzati intézkedést: marad az árrésstop. A miniszterelnök üzenete szerint

„harcolnak az indokolatlan áremelések ellen” és „nem hagyják, hogy a multik packázzanak az emberekkel”.

A kormány eredetileg május 31-ig vezette be az élelmiszerboltokra vonatkozó, legfeljebb 10 százalékos (drogériáknál 15 százalékos) korlátozást, majd meghosszabbította augusztus 31-ig. Most újabb hosszabbításról döntöttek, de arról, hogy meddig marad életben a szabály, egyelőre nincs hivatalos információ. Amíg az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a lépés főleg a kisebb boltokat sújtja, de a nagyobb szereplőknek is milliárdos veszteségeket okoz, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ezzel szemben azt emelte ki, hogy az árrésstop árcsökkenést hozott. Arról, hogy a szektorban hogyan látják az intézkedést, és milyen következményei lehetnek hosszabb távon, az Kozák Tamást Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát kérdeztük.

– Orbán Viktor most bejelentette, hogy meghosszabbítják az árrésstopot. Már korábban szó volt arról, hogy ha ez tovább tart, több cég vagy kereskedő kénytelen lesz lehúzni a rolót. Most mi a helyzet? Hogyan tovább?

– Hogy ez meddig tart és hogyan, azt mi sem tudjuk, mert mi is csak a sajtóból értesültünk róla. A hír először egy zártkörű Facebook-posztban jelent meg. A helyzet súlyosbodik. A veszteségtermelés már nemcsak a kereskedőknél, hanem a termelőknél és a feldolgozóknál is egyre jelentősebb. Ezt a veszteséget lassan már nem lehet tovább szétosztani. Ha megnézzük néhány mezőgazdasági termék árát, látszik, hogy a felvásárlási árak növekednek, a költségek egyre magasabbak.

Az eredeti diagnózis az volt, hogy magas az infláció. Ez igaz. Csakhogy a gyógymód nem ehhez a diagnózishoz illeszkedik.

Az árrésstop önmagában nem képes megfékezni az inflációt. Ebben a formában végképp nem, hiszen az árrésstop csak a kereskedőkre vonatkozik. Ennek egyetlen következménye, hogy a kereskedők vesztesége tovább nő, visszafogják a fejlesztéseiket, csökken az akciók, a kedvezményes áron kínált termékek száma. A mérleg egyenlege tehát erősen negatív.

– Nagy Márton miniszter azt mondta, hogy az árrésstop árcsökkenést hozott. Ez így van?

– A statisztikai adatok szerint áprilisban valóban volt egy megtorpanás, utána azonban minden hónapban tovább nőtt az infláció. Ennek oka, hogy attól, hogy van árrésstop, a felvásárlási, a beszállítói árak, például a műtrágya vagy a vetőmag, nem csökkentek, hanem emelkedtek. Érdemes megnézni a tej árát: a felvásárlási ár éves alapon körülbelül 20 százalékkal nőtt. Tehát az élet nem áll meg, a gazdaságban jelenlévő strukturális problémák nem oldódnak meg.

– Gerjeszti ez az árrésstop az inflációt, vagy csak arról van szó, hogy nem alkalmas módszer a meglévő infláció elleni harcban?

– Közvetlenül nem gerjeszti az inflációt. Készült azonban egy piackutatás, amely azt mutatta, hogy a megkérdezettek háromnegyede nem érzékeli sem az infláció, sem az árrésstop hatását. Ennek oka a gazdaságpszichológiában keresendő.

Ha bemegyünk a boltba, és látjuk, hogy valaminek csökkent az ára 50 vagy 100 forinttal, örülünk, de az összkép, vagyis a magas árszínvonal érzete ezt felülírja.

Márpedig 2015 óta Magyarországon megduplázódtak az élelmiszerárak. A vásárlási döntéseknél mindig keresünk egy viszonyítási pontot. Ez a viszonyítás sokkal erősebben befolyásol minket, mint az, hogy például az UHT tej most 32 forinttal olcsóbb. Azt érezzük, hogy 2022-ben ezt még sokkal olcsóbban vettük, most pedig nagyon drága, és ez felülírja az apró árcsökkenéseket.

– Engem, mint földhözragadt embert, leginkább az érdekel, mi lett a vásárlóerőmmel? Megduplázódott-e ugyanebben az időszakban, az árakkal együtt, vagy a magasabb nominális fizetések ellenére csökkent? Hol az igazság?

– Az igazság az, hogy a vásárlóerő nem nőtt. Az infláció nemcsak az élelmiszerekben jelentkezett, hanem a szolgáltatásokban is. Drágult az internet, a telefon, a gyógyszerek, a gyógyászati termékek.

Tehát a vásárlóerő nem nőtt.

A fogyasztás szerkezetében is látszik, hogy a kiskereskedelmi költés nem emelkedett. Nagyságrendileg 100 forintból 80 forintot elköltünk, ennek fele kiskereskedelem, fele közlekedés, egészségügy, szórakozás. Az egészségügyre fordított kiadás egyre magasabb, tehát ebből a kosárból a kereskedelem nem tudott részesedést nyerni.

– Miközben az árrésstop célja az volt, hogy az alapvető élelmiszerek ára a leginkább rászorulóknak elérhetőbb legyen, nyilván nemcsak a rászorulók vásárolnak árrésstopos termékeket.

– A magasabb jövedelműeknél ennek a hatása erősen korlátozott, hiszen számukra eddig sem az élelmiszerár volt a fogyasztás fő visszatartó tényezője. Egy lakossági felmérés is azt mutatta, hogy az árrésstop nem hozott érdemi fogyasztásnövekedést. Ennek fő oka az, amiről beszéltem: a bizonytalansági faktor, ami felülírja az árcsökkenés feletti örömöt. Természetesen mindenki szereti, ha valamit olcsóbban vehet meg, de a termékek nagyságrendben nem lettek olcsóbbak. A számok is ezt igazolják: nincs látványos forgalomnövekedés, sőt, a második negyedéves forgalom kisebb volt, mint az első.

– Akkor mégis, mi ennek az intézkedésnek az előnye, és mi a hátránya? Ki élvezi az előnyeit, és ki viseli a veszteségeket?

– Gazdasági szempontból én nem látom előnyét. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkáraként közgazdasági szempontokat tudok mondani, politikaiakat nem. A kereskedelem Magyarországon a második legnagyobb GDP-termelő szektor. Ha vesztesége évről évre nő, az visszahat a GDP-re is.

Ha nincs nyereségnövekedés, nincs hozzáadott érték sem.

Ha nő a veszteség, visszafogják a cégek a fejlesztéseiket, beruházásaikat. A beruházási számok már most is gyengék. Ezért is mondtam, hogy a gyógymódnak nincs köze a diagnózishoz.

– A gazdasági szereplőknek fél szemmel figyelni kell a politikát is. Számítottak arra, hogy feloldják az árrésstopot, vagy ez a politikai klímában nem volt reális? A választásokig ön szerint feloldható lesz? Számolnak ezzel?

– Az árrésstop politikai üzenete egyértelmű. Viszont minden gazdasági érv ellene szól. Mint magánember, azt mondom,

benne volt a pakliban, hogy meghosszabbítják, főleg hogy tavasszal választások lesznek.

De hogy milyen politikai üzenete vagy hozadéka van, azt mi nem elemezzük.

– Van-e racionalitása annak, hogy a politika erőlteti az árrésstopot, ha a hatásai negatívak?

– Gazdasági racionalitása nincs. Ha politikai szempontból nézzük, az más kérdés, de ezt mi nem tudjuk, és nem is akarjuk elemezni.

– Akkor beszéljünk számokról: mekkora veszteség éri a gazdaságot?

– A GKI becslése szerint havonta csak az élelmiszereknél 10–11 milliárd forint a veszteség. Éves szinten ez 120–130 milliárd. Ehhez jönnek még a drogériai termékek, melyek szintén érintettek.

– Ezek a veszteségek adóbevétel-kiesést is jelentenek?

– Igen. Ráadásul a kisebb boltok közül minden ötödik a bezárást fontolgatja – ez is a GKI tavaszi felméréséből derült ki. Ez komoly szám, főleg mert sok kisbolt olyan településen van, ahol egyetlen bolt működik.

Ha bezárnak, annak társadalmi és szociológiai következményei is súlyosak.

– Valóban érzékelhető, hogy több bolt zárt be mostanában?

– Egyre több visszajelzést kapunk arról, hogy kisboltok zárnak be. Az éves statisztikák még nem láthatók, de sajnos arra számítok, hogy az élelmiszerboltok bezárásának száma meghaladja a tavalyit.

– Mégis, a választásokig változhat ez az intézkedés?

– Adok arra esélyt, hogy ha a GDP növekedés nem tud beindulni, és az a gondolkodás kerül előtérbe, hogy milyen módon, milyen gazdaságpolitikai intézkedésekkel lehet a GDP-t növekedésre bírni, akkor talán felismerik, hogy ez egy kényszerpálya, és igenis ezt el kell törölni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt
A kormány bűnözőbandának, Bayer Zsolt pedig ocsmány árulóknak nevezte azokat, akik Gyöngyösön tiltakoztak Lázár János wc-kefés kijelentése ellen. Szombat este Lázár minisztériuma elé szerveztek tüntetést, ahol felbukkant Caramel is. Videó.


Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Akkor ma még a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok. Köszönöm a kitüntetést!” – reagált szarkasztikusan az egyik résztvevő. Egy másik tiltakozó szerint az egész helyzet „emberi butaság, ez nem méltó a magyar nép viselkedéséhez.”

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

„Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen” – fogalmazott az énekes.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

A teljes riport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor egy friss felmérésről: Ha ez igaz, a Tisza Párt előnye már szinte behozhatatlan
Egy új, mesterséges intelligenciát használó cég borzolta a kedélyeket a mérésével. A politológus szerint a friss számok akár a választás sorsát is eldönthetik.


Török Gábor politológus szerdán a Facebookon kommentálta a Minerva Intézet legfrissebb felmérését, amely az eddigi legnagyobb különbséget mérte a Tisza Párt és a Fidesz között. A politológus posztjában kiemeli, hogy a Minerva „új szereplő a közvélemény-kutatási piacon és érdekes módszert használ az adatfelvételnél”.

Ismertette a kutatás számait is, melyek szerint 41-28 az arány a teljes népességben, míg 54-37 a biztos szavazó pártválasztók között a Tisza Párt javára.

Török Gábor a posztjában egyértelművé tette, mit jelentene, ha ezek a számok a valóságot tükröznék. Szó szerint azt írta: „Bár sokan nem értik vagy szándékosan félreértik, azért elmondom újra: ha tényleg ez (lenne) most a helyzet, akkor ez szinte behozhatatlan előny (lenne) már két és fél hónappal a választás előtt.”

A Minerva Intézet új szereplő a piacon, és mesterséges intelligenciával támogatott telefonos adatfelvétellel dolgozik, módszertanát és nyers adatait is nyilvánosan közzéteszi. A többi kutatócég vegyes képet mutat: a Závecz és a Medián szintén a Tisza Párt előnyét mérte a biztos pártválasztóknál, a Republikon pedig a teljes népességben is, ugyanakkor a kormányközeli intézetek, mint az Alapjogokért Központ vagy a Nézőpont, a Fidesz vezetéséről számoltak be. A sajtóbeszámolók szerint a Minerva által alkalmazott AI-telefonos kutatás újdonságnak számít Magyarországon, és az intézet átláthatóságát a szakértők pozitívumként említik, de a pontosság megítélése körül vita van.

A Szeretlek Magyarország Pohly Ferencet, a Minerva Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetőjét kérdezte korábban a módszerről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat” – Csézy lett Magyar Péterék új jelöltje, Tállai András ellen indul Mezőkövesden
Alig egyéves kislánya mellett döntött a politikai szerepvállalásról. Most elárulta, miért nem fél a megfélemlítéstől és a környéken tapasztalható nyomástól sem.
KÁ - szmo.hu
2026. január 31.



Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

„Azt szeretném, ha eljutnánk oda, hogy nem is kell tudnunk, kik a miniszterek, mert mindenki teszi a dolgát, és ez egy élhető ország lesz. Lehet, hogy ez vízió, de nekem ez a célom”

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

„Régebben mindenkinek azt mondtam, hogy maradjon, mert ez a hazája. Az utóbbi időben viszont – és ezt szégyellem – már azt mondtam nekik: menjetek, egy életetek van, vágjatok bele, mert itthon nem láttam a kitörési lehetőséget”

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

„Én nyíltan beszéltem arról, hogy hat évig mindent megtettünk a férjemmel, hogy gyerekünk szülessen, és végül külföldre kellett mennünk, ahol elsőre sikerült”

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

„Ezt tényleg nem értem. Éppen akkor készült el a stadion, amikor bezárták a kórházat”

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat. És több temetést fizettünk ki. És ez egy borzasztó állapot egyébként”

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Caramel: Lázár Jánosnak el kellett volna gondolkodnia a lemondáson
Az énekes szerint fontos lenne, ha bárki kiáll egy másik magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen. Caramelt a wc-kefés mondatok miatt tartott tüntetésen kérdeztük.


– Le kell mondani Lázár Jánosnak?

– Szerintem el kellett volna gondolkodnia rajta. Én csak azért mondom ezt, mert ez már a többedik ilyen jellegű kijelentése volt. Minimum egy gondolkodást szerintem megért volna. De ha már abban változik ez a helyzet, hogy hogy észreveszi a vezetőség azt, hogy sokkal körültekintőbben kellene az ilyen fontos, kényes ügyekről nyilatkozni vagy megnyilvánulni, szerintem már az is egy óriási előrelépés.

– Orbán Viktor ma azt mondta, szó szerint idézem, hogy a Tisza Párt bandába verődött bűnözőket küldött a fideszesekre, utalva a Lázár János gyöngyösi fórumán tiltakozókra. Mit gondol erről? Bandába verődött bűnözők tiltakoztak ott Lázár ellen?

– Pont ezzel van baj, hogy szerintem a politikának ezek az eszközei. Így működik a politika. Nyilván nem lepődöm meg, hogy most ez a fajta üzemmód van. Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy másik magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen. Én teljesen elképzelhetőnek tartom azt, hogy ezek az emberek, akik ott megjelentek és elmondták a véleményüket, önmaguk miatt mondták el a véleményüket, és nem felszólításra vagy utasításra. Az pedig, hogy kinek milyen a múltja, arról nekem fogalmam sincs.

– Bayer Zsolt egy publicisztikában "saját fajtájuk ocsmány árulóinak" nevezte a Gyöngyösön tiltakozó cigányokat. "Fogjátok be a pofátokat, és majd akkor nyissatok ki újra, ha meg tudjátok köszönni mindazt, amit az elmúlt 16 évben kaptatok az Orbán kormánytól" - írta.

– Erről beszélek, a politikai kommunikáció színvonaláról. Én mindig azt mondom, hogy a másik vélemény az egy erősség és nem egy gyengeség. Minél több vélemény hangzik el szalonképesen a közbeszédben, annál jobb. Szerintem pont ez egy nem helyes út. Azért nem helyes út, mert ezzel olyan energiákat ültetünk el az emberek szívében a közbeszéden keresztül, ami... Mindenki kikéri magának minden oldalról a hergelést, és bevallom őszintén, hogy én sem szeretem. Bármelyik oldalról is történne ilyen, nem szeretem az ilyen jellegű megnyilvánulásokat, mert szerintem nagyon-nagyon káros hosszútávon. Bárki szájából hangzik el egy ilyen minősítés, az egyszerűen szerintem nem szép, nem helyes.


Link másolása
KÖVESS MINKET: